Amerikai baloldali liberálisok a sorkötelezettség mellett

„A sorkötelezettség bevezetése a béke legnagyobb záloga”

Az amerikai baloldalon egyre többen támogatják a sorkötelezettség újbóli bevezetését. Az iszlám fundamentalizmus elleni háborúhoz ugyanis már nincs elég önkéntes, az iraki és az afganisztáni háborúban szolgáló katonák túlterheltek. William L. Hauser nyugalmazott ezredes, a befolyásos Külügyi Tanács tagja és Jerome Slater, a Buffalói Egyetem politológusa a Foreign Policy magazinban cikkében kifejti, hogy a kötelező katonai szolgálat bevezetése azonban nem csak katonai szempontból lenne kívánatos. A sorozás segítene a munkanélküliség csökkentésében és egyéb szociális problémák enyhítésében. Ráadásul a politikusokat is megfontoltabbá tenné: ha a háborút sorkatonák vívnák, a kormány százszor meggondolná, mikor kezd külföldi akcióba.

Barack Obama elnökválasztási kampányának egyik legfontosabb ígérete az volt, hogy a lehető leggyorsabban kivonja a csapatokat Irakból, hogy az amerikai hadsereg az afganisztáni béketeremtésre összpontosíthasson. Hauser és Slater számításai szerint azonban az afganisztáni misszió sikeréhez még akkor sem állna elég bevethető katona rendelkezésre, ha az összes Irakban szolgáló katonát ide vezényelnék át. A lázadók elleni harc sikeres megvívásához ugyanis tízszeres túlerő szükséges, és a tervezett húsz-harmincezres létszámbővítés ezt nem biztosítja.

A sorozás eltörlését egy Nixon elnök által 1969-ben felállított parlamenti bizottság javasolta. A bizottság jelentése szerint a nemzet biztonságát hivatásos sereggel is garantálni lehet. Csakhogy akkor még azzal számoltak, hogy 2-3 millió önkéntes jelentkezik a seregbe - ma viszont csak 1,4 millióan választják az angyalbőrt. A jelenleg önkéntesekből álló amerikai sereg már most is súlyos létszámgondokkal küzd. A problémával már a Bush-kormány is szembesült. Douglas Lute főhadnagy, aki Bush elnök kormánybiztosaként az iraki és az afganisztáni háborút felügyeli, 2007-ben úgy nyilatkozott, hogy „érdemes megfontolni a sorozás újbóli bevezetését". Hasonló álláspontra helyezkedett Michael Mullen admirális, aki két éve is úgy vélte, hogy a jelenlegi katonai állomány legfeljebb néhány hónapig képes fenntartani a rendet Irakban (már amennyire az Irakban uralkodó állapotokat egyáltalán rendnek lehetett akkoriban nevezni). Richard Cody ezredes pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs több bevethető katona, ezért az Egyesült Államok nem sokat tehet, ha valahol újabb beavatkozásra lenne szükség.

Mivel egyre kevesebb fiatal jelentkezik katonának, egyre lejjebb kell szállítani az alkalmassági elvárásokat, így egyre rosszabb fizikumú és egyre gyengébb szellemi képességekkel megáldott fiatalokat kell felvenni annak ellenére, hogy a súlyos létszámhiánnyal küzdő amerikai hadsereg mindent elkövet annak érdekében, hogy vonzóvá tegye az egyenruhát.

Elsősorban a magas fizetéssel igyekszik a fiatalokat elcsábítani, de arra is törekszik, hogy a lehető legkevesebb jelentkezőt kelljen egészségügyi okokra és a kellő iskolai végzettség hiányára hivatkozva elutasítani. Nemrég a súlyos emberhiányra való tekintettel Thomas Bostick, az amerikai hadsereg toborzásvezető vezérőrnagya például azt javasolta, hogy a hadsereg indítson felkészítő-tábort, ahol a reménybeli katonák megszabadulhatnak a súlyfeleslegtől és letehetik a szükséges iskolai vizsgákat. Az elmúlt négy évben ugyanis összesen közel 50 000 jelentkezőt utasítottak el egészségügyi okokból - jelentős részüket azért, mert kövérek voltak. Bostick becslése szerint a jelentkezők 30 százaléka a súlyfölösleg miatt nem alkalmas. A toborzásvezető főtiszt által javasolt felkészítés során a jelentkezők spártai körülmények között élnének: napjaikat tanulással és testmozgással töltenék, és természetesen szigorú diétára lennének kötelezve.

Barack Obama az elnökválasztási kampány során pedig, felelevenítve a már Bill Clinton elnök által is tervezett hadseregreformot, azt ígérte, hogy szakít a jelenlegi gyakorlattal, és lehetővé teszi, hogy a melegségüket nyíltan vállaló nők és férfiak is magukra öltsék az egyenruhát. A tervezetet üdvözlő melegszervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenlegi szabályzás megváltoztatása után több tízezernyi meleg is jelentkezhetne a súlyos létszámhiánnyal küzdő amerikai seregbe.

Az Obama-kormány tervei szerint az Egyesült Államokban vízummal tartózkodó külföldiek egy része számára is lehetővé tennék, hogy jelentkezzenek a seregbe, hogy aztán akár félévi katonai szolgálat után állampolgárságot kapjanak.

Hauser és Slater az általános sorkötelezettség újbóli bevezetését tartja szükségesnek. A hadkötelezettség törvénybe iktatása nem csak a sereg létszámhiányát oldaná meg. Sokan minden bizonnyal a fegyvertelen szolgálatot választanák, így a civil szolgálatot teljesítők fontos szociális feladatokat láthatnának el. A kötelező szolgálat segítene a munkanélküliek számának csökkentésében is.

A haderőreformnak a praktikus előnyökön túl komoly politikai jelentősége is lenne. Mivel a sorkötelezetteket csak kongresszusi felhatalmazással lehetne háborúba küldeni, így csökkenne az elnök hatalma, és az Egyesült Államok minden bizonnyal ritkábban bocsátkozna külföldi katonai akcióba.

A sorkötelezettség bevezetése társadalmi szempontból is előnyös lenne - emeli ki Hauser és Slater. Arra utalnak, hogy jelenleg főleg a szegényebb családokból származó fiatalok jelentkeznek katonának. Azok, akik egyetemre is mehetnek, ritkán választják a sereget. 2004-ben a New York-i önkéntesek 70 százaléka a város szegényebb kerületeiben élő feketékből vagy hispánokból került ki. „Elfogadhatatlan, hogy az ország népességének kevesebb mint egy százaléka szolgál a seregben, és így a társadalom többsége mentesül a háború legsúlyosabb veszélyei alól. Alapelvnek kellene tekinteni, hogy a katonai szolgálat terheit és veszélyeit a társadalom széles rétegeinek kell viselnie."

Az amerikai liberálisok már régóta hasonló húrokat pengetnek. Joe Galloway katonai szakértő két éve amellett érvelt, hogy érdemes újra bevezetni Amerikában a sorkötelezettséget. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkéntesekből álló katonaság túlságosan kényelmes megoldás - az amerikaiak többségét megnyugtatja, hogy az ő gyerekeiknek nem kell részt venniük a háborúban, és a döntéshozók dolgát is megkönnyíti, ha önkénteseket kell a csatatérre vezényelniük. Charles Rangel demokrata képviselő is évek óta szorgalmazza a kötelező katonai szolgálat visszaállítását - még törvényjavaslatot is készített a sorkötelezettség bevezetése érdekében. Egyebek között azzal érvelt, hogy a döntést meghozó politikusok sem támogatták volna az iraki megszállás gondolatát, ha lett volna rá esély, hogy az ő gyerekeiket is Irakba vezényelhetik. Hozzátette, hogy sokkal igazságosabb lenne, ha a jómódú középosztály is kivenné a részét Amerika háborúiból. Hauser és Slater hasonló szellemben érvel: „A sorkötelezettség bevezetése a béke legnagyobb záloga."

A két veterán katonai szakértő abban is biztos, hogy ha a szükség úgy hozná, azonnal be lehetne vezetni a kötelező katonai szolgálatot. Ha Amerika biológiai vagy nukleáris terrortámadás áldozatává válna, a sorkötelezettség ellenzői rögtön elhallgatnának. „Az ország sokkal jobb stratégiai helyzetbe kerülhetne, ha máris megkezdenénk a reformot, ahelyett, hogy megvárjuk, amíg beüt a katasztrófa."

http://www.foreignpolicy.com/story/cms.php?story_id=4659