2012. július 3., kedd

Tranzitvárosok: Akcióban az ENSZ Agenda 21 programja

A „Tranzitváros” mozgalom az ENSZ 21-es napirendje (Agenda 21) alapján indult és célja a széndioxid kibocsátás csökkentésén alapuló közösségek létrehozása.
Az alapítók, Rob Hopkins és Naresh Giangrande, az ember által előidézett globális felmelegedést hirdető alarmista megközelítés alapján indították a „Tranzitmodell” mozgalmat, Ben Brangwyn-nek a globális áttelepítési törekvésekről készült tanulmányai segítségével.
Az első „Tranzit Bristol” összejövetelen Nagy-Britanniában, a Tudor Alap elindította a kezdeményezés finanszírozását, ami a „Tranzit Kezdeményezések Bevezető”, egy amolyan kézikönyv létrehozásához vezetett. Az írás elmagyarázza az elképzelést és bemutatja azokat a mesterségesen, felülről létrehozott, de spontán, társadalmi kezdeményezésnek beállított csoportokat, amelyek a terv támogatására és megvalósítására buzdítják a helyi közösségeket.
Tranzitkezdeményezések indultak már Ausztráliában, Kanadában, Angliában, Németországban, Írországban, Olaszországban, Hollandiában, Új-Zélandon, Skóciában, Dél-Afrikában, Spanyolországban, Svédországban, az Egyesült Államokban és Walesben. Képzési kurzusokat is létrehoztak, biztosítva, hogy az ideológia mindenképp globális mozgalommá alakuljon.
A program célja, hogy a Tranzitkezdeményezések irányítása alá kerüljön az élelmiszertermelés, a fenntartható otthonok kérdése, a közenergia fogyasztásának csökkentése, és a tranzitvárosokra emlékeztető közösségek kialakítása valamint a helyi gazdaságok felügyelete. A helyi önkormányzatok manipulálására gondosan kidolgozott technikákat alkalmaznak.
Tranzit 1.0 címmel propagandafilm is készült a globális közönség számára, hogy a helyi közösségek ENSZ hatalomátvétele elfogadhatóbb legyen a nagyközönség számára.
A Nyugati-parti Környezetvédelmi Törvény (West Coast Environmental Law – WCEL) évek óta törekszik a Tranzitvárosok bevezetésére. A kanadai Victoria, Vancoouver, Nelson, Salt Spring, Powell River és Cowichan Valley városokban már komoly gyökerei vannak a mozgalomnak.
A Zöld Közösségek Program pedig az Okos Növekedés ideológia terjesztésében segít a SmartGrowth BC és az Agenda 21-et támogató SmartGrowth Útmutatás című marketing kiadvány segítségével.
A Tranzitvárosok a következő veszélyeket jelentik szuverenitásunkra:
  • A város- és infrastruktúratervezés átalakítása, az Agenda 21 bevezetése érdekében,
  • a program azt szeretné elhitetni az emberekkel, hogy társadalmi kezdeményezésről van szó,
  • Az olajcsúcs mítosz kihasználásával hozzájárul az energiahiányra alapozott félelemkampányokhoz,
  • Az Okosnövekedést támogatja, ami tulajdonképpen az Agenda 21 kódneve.
  • A farmgazdálkodás és a gazdálkodáshoz való jog feletti hatalomátvételre és a szabályozás befolyásolására törekszik, az Agenda 21-ben leírtakat megvalósítása érdekében.
  • Az ember által előidézett globális felmelegedés csalás kihasználásával próbálják befolyásolni a törvényi szabályozást, hogy a széndioxid kibocsátás csökkentésére tervezett városok épüljenek.
  • A helyi boltok, vállalkozások, egészségügyi intézmények és az üzemanyag értékesítés felügyeletét szeretnék,
  • Céljuk, hogy a SmartGrowth engedélye nélkül egyetlen állampolgár se vehesse meg alapvető szükségleteit.
  •  Olyan belső támogató intézmények létrehozására törekszenek, amelyek együttesen terjesztik a Tranzitvárosok propagandáját a képviselők és helyi önkormányzatok felé.
  • A nép szintjéről felfelé haladva a Tranzitvárosok reményeik szerint gyorsabban hódíthatnak meg országokat, mintha közvetlenül az államot céloznák meg, és így próbálnának pénzforráshoz jutni.
Proaktív hozzáállásuknak köszönhetően, problémák esetén ügyvédek egész hadát képesek alkalmazni a Környezetvédelmi Vitarendezési Alap segítségével, amit azért hoztak létre, hogy az igazságszolgáltatási rendszert, ha kell, elárasszák bírósági ügyekkel, ily módon is megfélemlítve a törvényhozókat, hogy azok mindenképpen elfogadják a társaság „javaslatait”. Olyan „szerkezeteket és szabályokat hoznak létre, amelyek a számukra kedvező stratégiáknak kedveznek,” ahogyan azt a Tranzitvárosok mozgalom definiálja.
A helyi önkormányzatokkal párhuzamosan működő szerkezetek kialakításával biztosítják, hogy ezek a helyi önkormányzatok idővel jóváhagyják elképzeléseiket. A közgyűlések során a Delphi Technika segítségvéel ráveszik a jó szándékú, de tájékozatlan állampolgárokat és képviselőket céljaik támogatására. Ezzel a módszerrel a közgyűlések során a Tranzitvárosok civil támogatóira testálják az ördög ügyvédje szerepét, könnyűszerrel megosztva a résztvevőket, így szinte garantált, az ügyüknek kedvező döntés.
Így lehetséges, hogy egyes helyeket, mint például a kanadai Victoria városát teljesen hatalmába kerítette már a Tranzitváros mozgalom, ahol kiharcolták, hogy az adófizetők pénzéből (140.000 dollárral) egy hamis biomozgalmat finanszírozzanak a helyi Occupy mozgalom segítségével.
Ennyire alattomos az ENSZ Agenda 21, fenntartható fejlődés programja. A helyi önkormányzatokat célozza meg és ráveszi az állampolgárokat, hogy saját maguk harcolják ki a program bevezetését, miközben eltitkolják előlük a kezdeményezés valódi természetét.
Az Agenda 21 fenntartható fejlődés program által megálmodott jövőben védett, az emberek számára lakhatatlannak nyilvánított (értsd: tiltott) zónák lesznek a biodiverzitás és az emberi túléléshez szükséges források védelme nevében. Természetesen mindez az ENSZ felügyeletével.
Ez a globális elit álma.

Forrás: Activist Post

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése