Egy, a közelmúltban közölt kormányhatározat alapján költségvetési felügyelőket küld a kormány több főiskolához, egyetemhez és szakiskolához, valamint a Magyar Országos Levéltárhoz. Viszont erős a gyanú, hogy a pénzügyi felügyelő kinevezése mögött nem a racionalizálás, hanem a gazdasági önállóság elvételének szándéka áll.
A napokban jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely kimondja: költségvetési felügyelőket küld a kormány több felsőoktatási intézményhez, szakiskolához és a Magyar Országos Levéltárhoz. Főfelügyelő kerül az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez - amely így a tavalyi felügyeletet is beszámítva már szinte állandó "felügyelet" alatt áll -, valamint felügyelő lesz a Miskolci Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Dunaújvárosi Főiskolán, az Eötvös József Főiskolán, a Nyíregyházi Főiskolán és az Eszterházy Károly Főiskolán. Emellett felügyelőt rendelnek ki a NEFMI Gyermekvédelmi Szolgáltató Központ, Esztergomi Gyermekotthon, Általános iskola és Szakiskolához és a Károlyi István Gyermekközponthoz is.
A STOP érdeklődésére, miszerint mennyire indokolt egy ilyen felügyelő kihelyezése, Kunhalmi Ágnes úgy reagált: önmagában az ilyen jellegű támogatással, mint technikával semmi baj nincs. Indokolt, hogy az állam ösztönözze a hatékony költséggazdálkodást, és ehhez akár ilyen jellegű támogatást is adjon, első ránézésre ebben az esetben is lehetne ilyen olvasat. Az MSZP elnökségi tagja szerint viszont árnyalja a képet, hogy ennek a kormánynak meghirdetett célja a sok tízmilliárdos megtakarítás a felsőoktatás rendszerében, mindeközben pedig világos, cáfolhatatlan szándék az egyetemi autonómia szűkítése.
- Az új felsőoktatási törvény és egyéb vonatkozó vagyoni szabályok már eddig is szűkítették az egyetemi autonómiát és gazdálkodási mozgásteret. Ilyen helyzetben, látva a kormány elmúlt két és fél éves politikáját, erős a gyanú, hogy a pénzügyi felügyelő kinevezése mögött nem a racionalizálás, hanem a gazdasági önállóság elvételének szándéka áll. Ezen felül pedig az ilyen felügyelők erősítik azt a kommunikációs irányt, mely szerint "az egyetemek pazarolnak" hazánkban - hangsúlyozta a szocialisták szakpolitikusa.
Nem idegen a kormánytól az ilyenfajta látszatkeltés: intézkedéseiket rendszeresen próbálják alátámasztani ilyen és ehhez hasonló látszatakciókkal. Ez történt, amikor Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tavaly tavasszal öt kérdést tett fel e-mailben minden iskolaigazgatónak, amelyre pár napon belül várt választ. Erről szólt, amikor a Nemzeti Alaptantervet üres, manipulatív kérdésekből álló közvélemény-kutatással erősítették meg, ezt szolgálják a nemzeti konzultációk- és levelek, de ez történt akkor is, amikor formálisan egy tanulmányra hivatkozva indokolták a magánnyugdíj-pénztárak felszántását. Kunhalmi Ágnes úgy véli: lehet attól tartani, hogy csak idő kérdése, mikor készül egy újabb elemzés vagy tanulmány, amelyben ellentmondást nem tűrően "kiderül", hogy az egyetemek csak és kizárólag rosszul gazdálkodnak, képtelenek önállóan menedzselni gazdasági tevékenységüket és a piac működését sem értik.
Arra a felvetésre, hogy sértheti-e az intézmények autonómiáját egy pénzügyi gondnok kihelyezése, Kunhalmi így reagált: nem törvényszerű, hogy akadályozó tényező legyen, de tartani lehet attól, hogy végül problémát jelent majd. A kormány erőpolitikája ellentmondást nem tűrő, nem együttműködő stílusa sokakban kelt aggályokat, egy ilyen rendszer pedig alkalmas lehet olyan látszatot kelteni az egyes intézményben, hogy "itt bármi megtörténhet". Ez a kiszámíthatatlanság, központi kegy- és büntetésosztási gyakorlat az, amiért igazán veszélyes ez a lehetőség.
A Közlönyben kihirdetett kormányhatározat csak annyit jelöl meg, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelölheti ki a feladataikat. Mivel korábban Matolcsy tárcájától kerültek elő az egyetemi megszorításokat előíró Széll Kálmán tervek, majd költségvetések, sok jóra nem számíthatnak az egyetemi intézmények. - Normál esetben egyébként egy ilyen felügyelő természetesen átláthatná az intézményi politikát annak veszélyeztetése nélkül is, sőt, ahhoz életszerű, hatékonyságnövelő tanácsokat adhatna. Ennek lehetne elvben értelme, de ahogy látjuk, itt elsősorban nem erről van szó, hanem a kormányzati megszorítást "házon belül" kikényszerítő kinevezettekről - közölte a szocialista politikus.
Már minden jel arra mutat, hogy a magyar felsőoktatás meglehetősen nehéz helyzetbe került. - Persze, ez már maga a következmény. Elvettük a pénzt, ha nem alkalmazkodtok hozzá, a döntés jogát is elvesszük - körülbelül ez lehet a kormány logikája. Innen már csak egy lépés, hogy Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő az egyetemi oktatás megmentéséért felelős kormányzati kinevezetté válik, és bebizonyítja, hogy a rossz gazdálkodás miatt tűnnek el a tízmilliárdok, nem azért, mert a költségvetés ennyivel kevesebbet folyósít. Ezután pedig kifejtheti, hogy az egyetemeket meg kell menteni, még hozzá úgy, ahogy a nyugdíjrendszerben már megtörtént: egy részét fel kell számolni - nyilatkozta Kunhalmi Ágnes.
A napokban jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely kimondja: költségvetési felügyelőket küld a kormány több felsőoktatási intézményhez, szakiskolához és a Magyar Országos Levéltárhoz. Főfelügyelő kerül az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez - amely így a tavalyi felügyeletet is beszámítva már szinte állandó "felügyelet" alatt áll -, valamint felügyelő lesz a Miskolci Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Dunaújvárosi Főiskolán, az Eötvös József Főiskolán, a Nyíregyházi Főiskolán és az Eszterházy Károly Főiskolán. Emellett felügyelőt rendelnek ki a NEFMI Gyermekvédelmi Szolgáltató Központ, Esztergomi Gyermekotthon, Általános iskola és Szakiskolához és a Károlyi István Gyermekközponthoz is.
A STOP érdeklődésére, miszerint mennyire indokolt egy ilyen felügyelő kihelyezése, Kunhalmi Ágnes úgy reagált: önmagában az ilyen jellegű támogatással, mint technikával semmi baj nincs. Indokolt, hogy az állam ösztönözze a hatékony költséggazdálkodást, és ehhez akár ilyen jellegű támogatást is adjon, első ránézésre ebben az esetben is lehetne ilyen olvasat. Az MSZP elnökségi tagja szerint viszont árnyalja a képet, hogy ennek a kormánynak meghirdetett célja a sok tízmilliárdos megtakarítás a felsőoktatás rendszerében, mindeközben pedig világos, cáfolhatatlan szándék az egyetemi autonómia szűkítése.
- Az új felsőoktatási törvény és egyéb vonatkozó vagyoni szabályok már eddig is szűkítették az egyetemi autonómiát és gazdálkodási mozgásteret. Ilyen helyzetben, látva a kormány elmúlt két és fél éves politikáját, erős a gyanú, hogy a pénzügyi felügyelő kinevezése mögött nem a racionalizálás, hanem a gazdasági önállóság elvételének szándéka áll. Ezen felül pedig az ilyen felügyelők erősítik azt a kommunikációs irányt, mely szerint "az egyetemek pazarolnak" hazánkban - hangsúlyozta a szocialisták szakpolitikusa.
Nem idegen a kormánytól az ilyenfajta látszatkeltés: intézkedéseiket rendszeresen próbálják alátámasztani ilyen és ehhez hasonló látszatakciókkal. Ez történt, amikor Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tavaly tavasszal öt kérdést tett fel e-mailben minden iskolaigazgatónak, amelyre pár napon belül várt választ. Erről szólt, amikor a Nemzeti Alaptantervet üres, manipulatív kérdésekből álló közvélemény-kutatással erősítették meg, ezt szolgálják a nemzeti konzultációk- és levelek, de ez történt akkor is, amikor formálisan egy tanulmányra hivatkozva indokolták a magánnyugdíj-pénztárak felszántását. Kunhalmi Ágnes úgy véli: lehet attól tartani, hogy csak idő kérdése, mikor készül egy újabb elemzés vagy tanulmány, amelyben ellentmondást nem tűrően "kiderül", hogy az egyetemek csak és kizárólag rosszul gazdálkodnak, képtelenek önállóan menedzselni gazdasági tevékenységüket és a piac működését sem értik.
Arra a felvetésre, hogy sértheti-e az intézmények autonómiáját egy pénzügyi gondnok kihelyezése, Kunhalmi így reagált: nem törvényszerű, hogy akadályozó tényező legyen, de tartani lehet attól, hogy végül problémát jelent majd. A kormány erőpolitikája ellentmondást nem tűrő, nem együttműködő stílusa sokakban kelt aggályokat, egy ilyen rendszer pedig alkalmas lehet olyan látszatot kelteni az egyes intézményben, hogy "itt bármi megtörténhet". Ez a kiszámíthatatlanság, központi kegy- és büntetésosztási gyakorlat az, amiért igazán veszélyes ez a lehetőség.
A Közlönyben kihirdetett kormányhatározat csak annyit jelöl meg, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelölheti ki a feladataikat. Mivel korábban Matolcsy tárcájától kerültek elő az egyetemi megszorításokat előíró Széll Kálmán tervek, majd költségvetések, sok jóra nem számíthatnak az egyetemi intézmények. - Normál esetben egyébként egy ilyen felügyelő természetesen átláthatná az intézményi politikát annak veszélyeztetése nélkül is, sőt, ahhoz életszerű, hatékonyságnövelő tanácsokat adhatna. Ennek lehetne elvben értelme, de ahogy látjuk, itt elsősorban nem erről van szó, hanem a kormányzati megszorítást "házon belül" kikényszerítő kinevezettekről - közölte a szocialista politikus.
Már minden jel arra mutat, hogy a magyar felsőoktatás meglehetősen nehéz helyzetbe került. - Persze, ez már maga a következmény. Elvettük a pénzt, ha nem alkalmazkodtok hozzá, a döntés jogát is elvesszük - körülbelül ez lehet a kormány logikája. Innen már csak egy lépés, hogy Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő az egyetemi oktatás megmentéséért felelős kormányzati kinevezetté válik, és bebizonyítja, hogy a rossz gazdálkodás miatt tűnnek el a tízmilliárdok, nem azért, mert a költségvetés ennyivel kevesebbet folyósít. Ezután pedig kifejtheti, hogy az egyetemeket meg kell menteni, még hozzá úgy, ahogy a nyugdíjrendszerben már megtörtént: egy részét fel kell számolni - nyilatkozta Kunhalmi Ágnes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése