Jerevánban
tiltakozó akciókat tartanak. Az örmények fellázadtak Ramil Szafarov
azeri katonatiszt Bakunak való kiadatása miatt, aki megölte örmény
kollégáját, Gurgen Markariant. Szafarov életfogytiglani
börtönbüntetését töltötte Magyarországon, azonban kiadták
Azerbajdzsánnak, ahol azonnal kegyelmet kapott Ilham Alijev elnöktől és
szabadlábra került. Tegnap Szerzs Szargszjan a köztársaság elnöke
bejelentette, hogy Örményország mindenfajta diplomáciai és hivatalos
kapcsolatot megszakít Magyarországgal.
Örményország
nem várt ilyen árulást Magyarországtól. Amikor 2004-ben megtörtént a
tragédia, a NATO képviselői határozottan kérték Jerevánt, hogy ne
politizálja a helyzetet és bízzon a magyar jogszabályokban. Az azeri
Ramil Szafarov halálra szabdalta az alvó örmény Gurgen Markarjant,
akivel angol nyelvet tanult együtt Magyarországon a NATO «Partnerség a
békéért» programja keretében. Szafarovot Magyarországon életfogytigalni
börtönbüntetésre ítélték a gyilkosságért, amelyet nem bánt meg,
amnesztiára való jog nélkül. Másfelől az örmény kormány biztosítékot
kapott Magyarországtól arra, hogy a bünözőt nem küldik Azerbajdzsánba.
Azonban
Baku nyomása erősebbnek bizonyult Budapest Jereván előtt tett
elkötelezettségénél – jegyezte meg Azsdar Kurtov a Stratégiai
Tanulmányok Orosz Intézetének szakértője.
Nem
titok, hogy az azerbajdzsáni külpolitika sokkal sikeresebb annál, amit
Jereván folytat, a pénzügyi tényezőnek köszönhetően. Azerbajdzsán
aktívan kihasználja gazdag ásványi erőforrásait, nemzetközi
tartalékaiban nem kevés pénzt halmozott fel. Ezeket a tartalékait pedig
külpolitikájának megerősítésére használja fel. Magyarország pedig ma az
egyik leggyengébb része az Európai Uniónak. A magyarországi infláció
magasabb, mint Görögországé. A magyar kormány aktívan érdekelt pénzügyi
támogatásból való részesülésben, az azerbajdzsáni kormány pedig pont
ezt a tényezőt használta ki.
Közben
Örményország egyértelműen szem elől vesztette a helyzetet, amiért meg
is fizetett. A diplomáciai kapcsolatok megszüntetése ebben az esetben
természetes, és lényegében véve az egyetlen lehetséges reakció
Jerevántól Budapest lépésére. Ugyanakkor Örményországnak minden esélye
meg van ahhoz, hogy előnyére fordítsa a helyzetet – vélekedik Vlagyimir
Bruter politológus.
Örményország
viszonylag stabil lobbival rendelkezik számos európai országban. Ha az
örmény lobbisták a nyugati országokban felhívják a figyelmet, akkor
Örményország erkölcsi szempontból nem veszít. Elsősorban felhívhatja a
figyelmet arra, hogy Azerbajdzsán egy olyan ország, amellyel nagyon
nehéz megegyezni, mivel gyakran nem tesz eleget kötelezettségeinek.
Hiszen itt politikai megállapodásra volt szükség. Az a tény, hogy az
amerikai külügyminisztérium úgy nyilatkozott, csalódott Baku
kegyelemről szóló döntésében, arról tanúskodik, hogy a nyugati hatalmak
tisztában voltak a tárgyalásokról. A tárgyalások viszont arról szóltak,
hogy az azeri katonát kiadják Azerbajdzsánnak, akit azonban nem
engednek szabadon, hanem ott tölti le a büntetését.
Amíg
a Magyarországgal való kapcsolatok megszüntetése némileg formális
lépés, nem pedig súlyos következményekkel járó, addig Örményország és
Azerbajdzsán viszonya ismét súlyosan megromlott.
ruvr.ru
Jövőnk.info megjegyzés:
Így van ez, amikor egy országot zsidók és zsidó szelleműségiek
vezetnek. Jó pénzért mindenre kaphatóak, mert "van az a pénz", amiért
az erkölcsöt és a természetjogból fakadó igazságosságot is figyelmen
kívül hagyják az anyagi szempontok miatt. A bűnös büntetést érdemel. A
kisebb bűnös kisebb büntetést, a nagyobb bűnös nagyobb büntetést. Egy
katonához méltatlan aljas gyilkosság pedig a legnagyobb büntetést, amit
meg is kapott a gyilkos a bíróságon Magyarország hatályos törvényei
szerint. Mindazonáltal a magyarországi államvezetés egy ócska kurva.
Párhuzam az örmény-magyar-azeri esethez
Hasonló
eset történt a zürichi reptér irányítójával, egy 36 éves dán férfival,
aki a SKY-Guide irányítóközpontban teljesített szolgálatot 2002 július
1-én.
Tévedése
miatt egy orosz Tupoljev összeütközött a DHL cég egy Boeing
teherszállító gépjével a Boden tó fölött. Mindenki meghalt: pontosabban
71-en. Az orosz (baskír) gépen javarészt gyerekek ültek. Az egyik
gyerek apja 2 év múlva beutazott Svájcba és az általa hibásnak vélt dán
származású irányítót (családapát) egy telefonhívással kicsalta a háza
elé és megölte. A dán felesége és a gyereke mindezt halálfélelemmel
eltelve végignézte az ablakból. Ezek után a svájci rendőrség nagy
erőkkel körözni kezdte a gyilkost, aki baskír építészmérnök volt, és
hamarosan le is tartóztatták és a per után börtönbe zárták.
Később
Oroszország folyamatos kérésére átadták a gyilkost az orosz
hatóságoknak, ahol hamarosan amnesztiát kapott. A hazaérkezésekor a
repülőtéren nagy tömeg várta. Nemzeti hősként ünnepelték. Nemsokára a
kormány építészeti minisztere lett!
Ebben
az esetben is 3 ország volt érintve, mivel Svájcban egy baskír megölt
egy dán férfit. A magyar-azeri-örmény ügy mintájára a dánoknak meg
kellett volna szakítaniuk a diplomáciai kapcsolatokat a svájciakkal,
amiért ezek kiadták a gyilkost az oroszoknak. Semmilyen diplomáciai
botrány nem lett belőle. Még levélváltás sem esett a két ország
külügyminisztériuma között!
Örményország
viszont túlreagálja a dolgokat az azeri gyilkos miatt Magyarországgal
kapcsolatban. Maximum az azeri diplomáciai kapcsolatokat lenne joga
felbontani, de nem a magyart. Azeri kapcsolatuk viszont nincs, marad a
magyar fél a bosszúnak.
Remélem a magyar kormány illetékes tagjai felhasználják ezt az információt és meg tudják nyugtatni örmény barátainkat!
Tisztelettel: István
Azerbajdzsán 3 milliárdért vette meg az elitéltet Magyarországtól?
Tiltakozó
akciókat tartanak Jerevánban, amiért Magyarország kiadta
Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, egy örmény katonatiszt gyilkosát.
Körülbelül 300 ember gyűlt össze a Magyar Konzulátus épületénél Jereván központjában, ahol felgyújtották a köztársaság zászlóját.
A konzulátus ajtóit és falait a ”Viszlát, Magyarország”, ”Megőrültél Magyarország?”, ”Fizess 3 milliárdot és vedd meg a gyilkost” feliratú plakátokkal ragasztották tele. Ezt megelőzően a tüntető akciót az örmény Külügyminisztérium épületénél zajlott.
A Magyar Kormány tegnap R. Safarovot kiadta Azerbajdzsánnak, akit I. Alijev elnök azonnal kegyelemben részesített.
Pénteken Jereván hivatalosan bejelentette a Budapesttel való diplomáciai kapcsolatok megszüntetését.
Korábban az örmény sajtó magyar lapértesülésekre hivatkozva közölte, hogy Azerbajdzsán magyar államkötvények vásárlására készül 2-3 milliárd euró értékben.
ruvr.ru
Körülbelül 300 ember gyűlt össze a Magyar Konzulátus épületénél Jereván központjában, ahol felgyújtották a köztársaság zászlóját.
A konzulátus ajtóit és falait a ”Viszlát, Magyarország”, ”Megőrültél Magyarország?”, ”Fizess 3 milliárdot és vedd meg a gyilkost” feliratú plakátokkal ragasztották tele. Ezt megelőzően a tüntető akciót az örmény Külügyminisztérium épületénél zajlott.
A Magyar Kormány tegnap R. Safarovot kiadta Azerbajdzsánnak, akit I. Alijev elnök azonnal kegyelemben részesített.
Pénteken Jereván hivatalosan bejelentette a Budapesttel való diplomáciai kapcsolatok megszüntetését.
Korábban az örmény sajtó magyar lapértesülésekre hivatkozva közölte, hogy Azerbajdzsán magyar államkötvények vásárlására készül 2-3 milliárd euró értékben.
ruvr.ru
Safarov kiadatása kapcsán
2012. szeptember 3-án az MTI közölte, orosz médiaforrásai már úgy
beszélnek Magyarországról, hogy a magyar kormány a CIA tudta nélkül nem
folytathatott tárgyalásokat az azeri kormánnyal a kiadatás ügyében, az
amerikaiak már a kiadatást megelőzően tudtak a folyamatban lévő
megegyezésről. Mivel rengeteg téves információ kering az interneten
kiadatás-ügyben, ismét fel kell hívnunk a figyelmet a tényekre.
Az alig néhány hónapja bejelentett NATO reform értelmében a tagállamok
kormányai a NATO területi egységének megőrzése érdekében kötelesek a
mindenkori NATO vezetés utasításait azonnal és maradéktalanul
végrehajtani. A NATO vezetésnek nem csak a védelmi politikába van
beleszólása, hanem közvetlen beavatkozhat a kormányok költségvetésébe,
és a tagállamok külpolitikája a NATO külpolitikájának alá van rendelve.
Az azeri „baltás gyilkos” kiadatása Azerbajdzsánnak nem a magyar
külpolitika ügye, hanem a NATO külpolitikai lépése, melyben
Magyarország alárendelt félként, utasítás szerint járt el. Ebben az
ügyben a magyarországi kormánynak nincs és nem is volt beleszólása.
Gejdar Dzsemal, az Oroszországi Iszlám Bizottság vezetőjének
megállapításai Ramil Safarov kiadatásával kapcsolatban helytállóak.
Ugyanis ebben az ügyben nem a magyar külpolitikáról és az örmény-azeri
ellentétről van szó, hanem a NATO és Oroszország közti, mára már a
felszínen is ellenségesnek nevezhető viszonyról. Dzsemal megemlítette,
hogy a kiadatás-ügynek a szíriai konfliktushoz van köze, és ez a
megállapítás helytálló, ugyanis a magyar állam Safarovot csak és
kizárólag azért szolgáltatta ki az azeri hatóságoknak, mert a NATO
vezetés azt úgy akarta.
A „kiadatás-ügy” kiváltó okai 2008-ban a grúz háborúval kezdődtek.
Oroszország ugyanis közvetlen katonai támogatója Iránnak és Szíriának,
és mióta nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz fél támogatólag lépne fel,
ha a nyugati szövetségesek lerohanják Iránt vagy Szíriát, a NATO
szisztematikusan igyekszik elvágni az orosz ellátási útvonalakat. A
nyugati fél addig nem fog hivatalosan is katonai beavatkozásba kezdeni,
ameddig ez a művelet sikertelen marad. Az Irán közelében állomásozó
orosz csapatoknak szüksége van egy ellátási útvonalra, amely Oszétián
és Örményországon keresztül húzódik.
A 2008-as grúz háború annak (is) köszönhető, hogy a NATO megpróbálta
elvágni ennek a folyosónak az északi részét. A térség fontossága miatt
az orosz válasz nem is váratott magára. Mivel a folyosó északi részén
sikertelenül jártak, a NATO szisztematikusan halad délre, a következő
lehetséges beavatkozási pont Örményország, és ennek kapcsán
megpróbálják kihasználni az örmény-azeri konfliktust a térség
berobbantására. Ha Örményország és Azerbajdzsán közt háború robbanna
ki, azonnal megjelennének a kérdéses területen a NATO „békefenntartók”,
és igyekeznének az orosz ellátási útvonalat ellenőrzés alá vonni. Ennek
irányába tett lépések az azeri nacionalizmus felerősítése, az örmény
nemzeti öntudat sértettségben tartása az örmény népirtás (politikai)
tagadásának bátorítása, és esetünkben a magyarországi kiadatási ügy is
azt a célt szolgálja, hogy a térséget berobbantsa. Hogy a CIA tudtával?
Azt mondhatnánk, inkább a CIA szervezésében.
A kérdés csak az, hogy a magyar kormány ebben az ügyben tudatosan is
közreműködött, vagy a magyar külügyet mint hasznos idiótát használták
fel erre a célra. Utóbbira utal, hogy a kiadatás-ügy kapcsán
magyarországi térfélen kisebb kommunikációs zűrzavar keletkezett. Hogy
ebben Orbán idiotizmusának mekkora szerepe volt, az megint más kérdés,
mindenesetre árulkodó, hogy a kormány napokon át nem fogalmazott meg
hivatalos választ ebben a kérdésben.
Ez nem csak azt jelenti, hogy Magyarországot a nyugati (cionista)
hatalmi tömb megint a saját céljaira használja szennyesként, hanem hogy
a magyar külügy olyan politikai analfabétákat sorakoztat fel, akik
hasznos idiótaként tökéletesen megfelelnek ilyen célokra, és utólag
csak értetlenül állnak a történtek előtt. Ha nem állnak értetlenül, az
sokkal rosszabb, mert egy ilyen ügyben való tudatos részvétel kimeríti
a hazaárulás fogalmát. El lehet gondolkozni rajta, hogy az
Orbán-kormány a CIA közvetlen irányítása alatt milyen veszélyeket
tartogat még Magyarország számára, mert a közeljövőre vonatkozóan
vannak még hasonló esetek a tarsolyukban.
Fenyvesi Áron
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése