Internetcenzúra: Hazafias oldalaknak kuss!

Dubaiban megnyílt a Nemzetközi Távközlési Konferencia, amelyen megtárgyalják a internet szabályozásának a kérdését. Csaknem 200 ország képviselői vesznek részt a nemzetközi kommunikáció szabályozásának felülvizsgálatán, mert a világhálózat megjelenése óta az nem változott meg.

A konferencián elnöklő ENSZ, kijelentette, hogy a fő figyelmet az internet biztonságának és a távközlési szolgáltatások bővítésének szenteli a fejlődő országokban. A szépen csengő szavak mögött azonban burkolt cenzúra húzódik meg. Világraszóló felháborodás váltott ki eddig az összes napvilágot látott szabályozás tervezete, melyek közös eleme -szinte kivétel nélkül-, hogy a szerzői jogokra, a pedofil, terrorista, öngyilkos stb. tartalmakra hivatkozva blokkolhatóvá tennének weboldalakat. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyszerűsödhet az internet felhasználók feletti ellenőrzést, valamint a hatóságok által nemkívánatossá nyilvánított weboldalak eltűnhetnek a korábban szabad világhálóról.

Az online világsajtó a különböző jogvédő szervezetekkel karöltve eddig sikeresen kampányolt a tervezetek ellen, de a legkülönbözőbb politikai erők mozdulnak meg azért, hogy cipzárt varrhassanak az internet szabad szájára.

Kína után Irán és most Oroszország és Magyarország is nemzeti hatáskörbe kívánja rendezni a kérdést. S bár az orosz modell messze nem olyan szigorú, mint az amerikai, kínai, iráni, vagy a magyar megfelelője, mégis óriási ellene a tiltakozás. Emberi jogi csoportok szerint az új jogszabály növeli majd a cenzúrát Oroszországban, és csak egy újabb kísérlet Putyin részéről a társadalom feletti kontroll erősítésére. 

A magyar kontrollt a TEK kezébe adná a jogalkotó. A hazai szabályozás ellen is hasonló a tiltakozás, mert a tervezetbe foglalt "elektronikus adat" meghatározás kellően tág fogalom ahhoz, hogy a kormány azt hallgattasson el az interneten akit csak akar. A jogszabály tervezetet nyugodtan keresztelhették volna kurucinfo elleni törvénynek is, mert látni kell, hogy nem a nemlétező hazai terrorizmus, vagy az egyéb bűncselekmény kategóriájába tartozó tartalmakat kívánja a kormány blokkolni. Egyetlen igazi céljuk a hazafias oldalak elhallgattatása.

Jelenleg is tart a Dubaiban megnyílt Nemzetközi Távközlési Konferencia, ahol csaknem 200 ország képviselői vitatják meg a nemzetközi kommunikáció szabályozásáról szóló megállapodást. Döntésről egyenlőre még semmilyen információ nem került ki, de Németországban az első weboldalt már le is kapcsolták.

A Kreuz.net, keresztény, hazafias német weboldalra december 2-án került lakat és egyenlőre megjósolhatatlan, hogy melyik lesz a következő.

Szekeres Pál 

A világszervezet világhálója?

Az ENSZ konferencia során döntés születhet arról, hogy nagyobb szerepet kapjon-e a szervezet az Internet irányításában. A javaslat már most komoly kritikát váltott ki a technológiai cégek és szabadságjogi szervezetek részéről, akik szerint ennek elfogadása súlyos következményekkel járna.

A Nemzetközi Telekommunikációs Világkonferencia hétfőn kezdődik az Egyesült Arab Emirátusokban, egy olyan országban, ami számos kritikát kapott az online ellenállás korlátozása miatt és ahol az Internethasználók rendszeresen találkoznak a kijelzőn megjelenő „netezzen biztonságosan” figyelmeztetésekkel, amikor a kormány által blokkolt weboldalakat próbálják megnyitni. 

Csaknem 25 év alatt először tartanak csúcstalálkozót arról, hogy a világ telekommunikációs infrastruktúrájának szabályozása, miként köti össze az aláíró 178 ország lakóit. A napirend másik fontos pontja az online tartalmakért történő fizetést változtatná meg. Az ENSZ konferenciát szervező Nemzetközi Telekommunikációs Unió (ITU) tagországainak régi törekvése, hogy komolyabb beleszólást kapjon az Internet irányításába, ami komoly árnyékot vet az esemény egyéb aspektusaira.

A konferencián az országok egy csoportja, köztük Oroszország, az szeretné elérni, hogy az ENSZ elvegye az internet szabályozásának felelősségét a kaliforniai központú ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) cégtől. Ez a javaslat helyenként igen cifra kritikák megfogalmazását eredményezte, köztük olyan személyekét, akiknek fontos szerepe volt az Internet fejlesztésében, de az Internet szabadságáért küzdő számos aktivista és szakértő is helyteleníti a törekést.

Vint Cerf, a Google alelnöke, akinek komoly szerepe volt az Internet szerkezetének felállításában, a Reuters számára adott interjúban azt mondta, hogy az ITU tagok kampánya „azt bizonyítja, hogy ezek a borsónyi aggyal rendelkező dinoszauruszok még nem jöttek rá, hogy meghaltak, mert a jel még nem ért fel az agyukig a hosszú nyakukon keresztül.”

Hamadoun Toure, a szervezet főtitkára egy tavaly májusban Ottawában mondott beszéd során elutasította azt a feltételezést, hogy az ITU át akarná venni az Internet feletti irányítást és inkább „egy gyengéd szabályozási finomítást vár”, miközben szervezete a világháló felállítása óta először frissítené a technikai keretszabályokat. Az ITU kritikusai azonban azt mondják, hogy a konferencia túlságosan zártkörű, így a civil szervezeteknek nem lesz beleszólása a fontos döntésekbe, azonkívül a kormányközi szervezet túlságosan lassú és nehézkes ahhoz, hogy lépést tarthasson a gyorsan fejlődő és változó Internettel.

Megint mások úgy gondolják, hogy az ITU, mint Internet szabályozó, legitimitást adna azoknak a kormányoknak, akik a szigorúbb Internetelérést és a netes szólásszabadság korlátozását támogatják. Andy Sellars, a Harvard Egyetem Digital Media Law Project ügyvédje elmondta, hogy attól tart, hogy az online világ szabályozása az ENSZ szervezet által „az Internet agresszívabb, központi irányítását eredményezné” és tovább korlátozná a szólás szabadságát. Szerinte ez a két változás „jelentősen megváltoztatná az Internetet, ahogyan azt ma ismerjük.”.

Letartóztatások sorozata

Egyes megfigyelők szerint az ITU kampány az USA és az EU részéről fennálló jelentős ellenállás miatt rövidtávon nem jár majd sikerrel, de például Ron Deibert, kiberbiztonsági szakértő és a Torontói Egyetem Citizen Lab igazgatója szerint az ITU ismételt hatalomátvételi próbálkozásai egy általános trend része, ami a „nagyobb állami kontrol és egy régebbi, nemzetközileg irányított telekommunikációs rendszer felé halad”.

A konferencia hátterében folyó eseményekre mutat ennek bizonyítékaként, amelyek során az öböl menti államokban és néhány más országban közösségi oldalakra feltett megjegyzések miatt vagy azok segítségével ítéltek börtönbüntetésre embereket.

A múlt hónapban például Iránban négy embert tartóztattak le a Facebook-ra feltett üzeneteikért, amelyeket a hatóságok hivatalos személyekre nézve sértőnek találtak. Novemberben négy kuvaitit azért tartóztattak le, mert a Twitterre feltett megjegyzéseiket az ország vezetőjét kritizáló üzentetekként értelmezték. A legtöbb médiafigyelmet kapott esetben két nőt tartóztattak le az indiai Mumbaiban, mert feltettek és lájkoltak egy Facebook hozzászólást, ami az elhunyt Bal Thackeray, hindu nacionalista politikus támogatóit intette meg.

Rebecca MacKinnon, a New American Foundation Internetcenzúra kutatója azt mondta, hogy a kormányok egyre könnyebben sújtanak embereket börtönbüntetéssel az Interneten megjelenő kijelentéseikért, mert olyan törvényeket vezetnek be, amelyek „egyre inkább megnehezítik az állampolgároknak, hogy büntetlenül folytathassanak a politikával kapcsolatos nyilvános párbeszédeket az Interneten,” különösen az arab tavasz óta eltelt időben.

„Sok országban korábban nem voltak törvények, amik meghatározták volna, hogy mi számít törvényellenesnek, így sok kormány sebtében hozza az új törvényeket, egyre több online tevékenységet helyezve törvényen kívülre,” mondta.

Az Egyesült Arab Emirátusok például a múlt hónapban hozott egy új törvényt, ami szerint bárkit börtönbüntetéssel sújthatnak az ország vezetőinek vagy intézményeinek online kritizálásáért. Ezek az igények a nyugati cégek által fejlesztett és gyártott internetes megfigyelő eszközök terjedését is erősítik, megkönnyítve a diktatórikus (mint például az Egyesült Arab Emirátusok) vagy akár demokratikus országoknak, mint Kanada esetében, hogy nyomonkövessék az online párbeszédeket és ezek segítségével jogi intézkedéseket foganatosítsanak.

Oroszország, amelyik az ENSZ hatalomátvétel egyik fő támogatója, például november 1-én indította be új, a korábbinál kifinomultabb online megfigyelőrendszerét.

-cbc.ca-