A rendszerváltozás nagy vesztesének minősítette a
magyar mezőgazdaságot Raskó György az Európai Tanulmányok Alapítvány
kedd esti budapesti szimpóziumán. Miközben a világpiacon óriási az
élelmiszer iránti kereslet, és szinte mindent el lehetne adni, az
Európai Unió termeléscsökkentő ártámogatási rendszere miatt
Magyarországon is csökken az agrártermelés, és kb. másfél milliárd
euróval kevesebbet termelünk, mint a rendszerváltás előtt – foglalta
össze az agrárközgazdász előadását a Magyar Szociális Fórum szerdán.
Raskó hibásnak nevezte a termelés visszafogását, és felhívta a
figyelmet az ázsiai piacok fontosságára. A készülő földtörvényről azt
mondta, hogy azokat hozza még előnyösebb helyzetbe, akik nem hajlandóak
munkaigényes termeléssel foglalkozni, mert az EU-támogatások nem a
foglalkoztatás növelésére ösztönzik őket. Raskó abban jelölte meg az EU
agrárpolitikájának és ártámogatási rendszerének legfőbb fogyatékosságát,
hogy nem a termelés és a foglalkoztatás fellendítésére irányul, hanem
mindkettő visszafogására miközben a világpiaci kereslet nőttön-nő, egyre
nagyobb a fogyasztás. Bár Kanada, az Egyesült Államok és Ausztrália nem
támogatja termelőit, így is lekörözi az EU-t. Erre utal, hogy az EU
agrártermelőinek jövedelme mindössze egyharmada, a magyaroké pedig egy
huszada az amerikaiakénak. A társadalomban betöltött szerepére egykoron
oly büszke magyar gazda ma szégyelli magát, mert értéktelennek tartja
munkáját. Másfél milliárd euróval kevesebbet termelünk, mint régen, és
ez hiányzik. Magyarország a világ egyetlen olyan országa, amelyikben a
rendszerváltás óta visszaesett (csaknem a felére) a búza átlaghozama” –
mondta.
Éder Tamás, az ÉFOSZ és a Hússzövetség elnöke arról tájékoztatott,
hogy 1990 óta 25 százalékkal esett vissza a magyar élelmiszeripari
termelés. Ennek legfőbb oka az, hogy a hazai termékek fogyasztása 35
százalékkal csökkent a magyar piacon. A külföldi tőke részaránya az
élelmiszeripari termelésben 57 százalékos volt 2011-ben.
„Élelmiszeriparunk messze alulteljesít lehetőségeihez képest, a
termékpályák versenyképtelenek, még a szinten tartó fejlesztések is
rendre elmaradnak, hiszen nincs nyereség, vagy legfeljebb 1-2 százalékos
nyereség adódik” – mondta. Éder hangsúlyozta a keleti nyitás
fontosságát, mert véleménye szerint is nő az élelmiszerek iránti
világpiaci kereslet.
Gráf József volt mezőgazdasági miniszter emlékeztetett honi
mezőgazdaságunk „ideális korszakára”, a termelőszövetkezeti rendszerre,
majd annak lebontására a rendszerváltással. A mezőgazdaság ma mindössze
4-5 százalékot képvisel a bruttó hazai termékben (GDP). Elmondta, hogy
az EU-hoz újonnan csatlakozott államok, köztük hazánk 75 százalékkal
kevesebb támogatást kaptak, mint amennyiben az előttünk csatlakozók
részesültek. „Akkor léptünk be az EU-ba, amikor a fő irány a termelés
elválasztása volt a támogatástól” – mondta. Az EU új támogatási
rendszere keretében arra kötelezi tagjait, hogy művelhető területük 7
százalékán „fenntartható gazdálkodást” folytassanak, azaz ökológiai
termesztésre rendezkedjenek be, vagy pihentessék a földet.
Magyarországon ez minden valószínűség szerint azzal jár majd, hogy a
termelők 99 százaléka pihentetni fog 400 ezer hektárt, mert a pénzért
nem kell tennie semmit – vélekedett. Gráf elismerően szólt a hazai
termelés minőségi javulásáról, különösen a borászat és az
állattenyésztés terén. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot a tejkvóta
tervezett megszüntetése miatt, mert tejtermelőink nagyon nehéz helyzetbe
kerülhetnek.
(Magyar Szociális Fórum)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése