Oroszország
betartja azokat a szerződéseket, amelyek alapján védelmi fegyvereket
szállít Szíriába. Ezek a szerződések megfelelnek a nemzetközi normáknak.
Ezt Dmitrij Peszkov, az államfő sajtótitkára jelentette ki.
Moszkva
nem egyszer hangsúlyozta, hogy csak védelmi fegyvereket szállít
Szíriába, nem szegi meg a nemzetközi jogot, sem pedig az ENSZ Biztonsági
Tanácsának határozatát.
A
New York Times az amerikai kormány magukat meg nem nevező képviselőire
hivatkozva közölte, hogy Oroszország hajók elleni cirkáló rakétákat
szállított Szíriának.
(Oroszország Hangja)
Moszkva biztosítja Szíriának az S-300-at
Ha
a friss médiaértesülések igazak, Oroszország biztosíthatja Damaszkusz
számára - ha mostanra már meg nem tette - az S-300 légvédelmi rendszer
módosított változatát. Az Asszád-rendszer ezzel hathatós védelemhez jut a
nemzetközi - nyugati - beavatkozás következő lépcsőfokát jelentő légi
támadások ellen.
Az
S-300-as eladásával kapcsolatos információk ellentmondásosak; volt-e
hivatalos megállapodás is, és mi állt abban a megállapodásban?
Leszállították-e már a rendszer első elemeit? Az S-300 Szíria általi
megvételéről szóló értesülések többnyire később eltüntetett
dokumentumokon, névtelen forrásokon, szóbeszédeken és következtetéseken
alapszanak. A Moszkva és Washington közt létrejött megállapodás
értelmében Szíriának nem szállítanak fegyvert, azonban az izraeli
légitámadásokkal a Nyugat átlépett egy határt, amin túl az orosz fél sem
tarthatja magát a látszat-megállapodásokhoz.
Az
S-300 szíriai jelenlétére utaló egyetlen bizonyíték az S-300-as
gyártója, a Nyizsnyij Novgorod Gépgyár 2011-es éves jelentése, ami
említette a szír kormánnyal kötött, rakétarendszerek leszállítására
vonatkozó egyezményt. A jelentést később eltüntették a gyártó
honlapjáról, majd korábbi adatok alapján a Vedomosti üzleti napilap
hivatkozott a megállapodásra, említvén, hogy annak értéke 105 millió
dollár és meghatározatlan számú S-300 rendszer 2012 és 2013 közti
leszállítását tartalmazza.
Más
jelentések kiszivárogtatott információkra hivatkoztak, névtelen
diplomáciai forrásokra. A Wall Street Journal és az orosz Kommerszant
napilap szerint a megállapodás az S-300 rendszer négy elemére és 144
rakétára vonatkozik (900 millió dolláros áron), amit majd a nyár végén
kezdenek leszállítani.
Mindeddig
se Damaszkusz se az exportot bonyolító Roszoboronexport nem kommentálta
az üzletkötésről szóló információkat. Az orosz külügyminisztérium
közleménye szerint Moszkva a korábban Szíriával kötött szerződések rá
vonatkozó részét teljesíti és ennek keretében védelmi rendszereket is
szállít Szíriába, de soha nem említették konkrétan az S-300-at.
Az
üzletkötés közvetlen Moszkva és Damaszkusz között történt, vagyis a
feltételek az orosz elnökön múlnak, nem valamiféle távoli, nemzetközi
megállapodáson.
A
látszat diplomácia egy dolog, de a színfalak mögött valamennyi ország
saját érdekeinek érvényesítésére törekszik - amit soha semmilyen
nemzetközi egyezmény nem fog tudni lekorlátozni. Bár Oroszország az ENSZ
Biztonsági Tanácsán keresztül blokkol minden fegyvereladást Szíria
számára, ez inkább irányul a szír fegyverpiacon az orosz monopolhelyzet
megtartására, mintsem a szír konfliktus "külső beavatkozástól való
mentesítésére". Oroszország már korábban megkötötte a számára fontos
üzleteket, az ENSZ BT határozatain keresztül pedig szankciók alá vonhat
valamennyi országot, amely hivatalos úton akar Szíria számára fegyvert
eladni. Az ENSZ BT döntései fontosak ebből a szempontból, hiszen az Irán
elleni szankciók is bizonyítják; a nyugati cégek semmiféle embargót nem
tartanak mérvadónak, ha az nem összeegyeztethető az üzleti érdekeikkel.
Az
S-300-as rendszer többszöri modernizáción van túl. Az S-300MPU2
egyszerre hat rakéta indítására képes, melyek - amellett, hogy
interkontinentális ballisztikus rakéták elfogására is alkalmasak - az
F-16 és F-22 vadászgépek maximális sebességének sokszorosával haladó
célpontokat képesek megsemmisíteni. A védelmi rendszer telepítése
relatíve gyors és egyszerű, és bár földi egységek által szabotálható, ez
igen bonyolult műveletet igényel, ami fokozottan kockázatossá teszi a
Nyugat Szíria ellen tervezett műveleteit, és a Szíria elleni légi
támadások során elszenvedett veszteségek is drámaian megnőhetnek.
Egyértelmű,
hogy a potenciális célpont nem a "szíriai lázadók". Bár az S-300
technikailag átprogramozható földi célpontok megsemmisítésére, ez az
üzletkötés sokkal inkább arra irányul, hogy az ENSZ BT számára a
beavatkozást megelőző "repüléstilalmi övezet" létrehozását megnehezítse.
Az
Asszád-rendszer gazdasági helyzetéről a nyugati médiában terjesztett
hírek ismét hazugságnak bizonyulnak, hiszen a szír állam láthatóan
továbbra sincs pénzszűkében és képes az ország védelme szempontjából
szükséges rendszerek megvásárlására. Az S-300-as megvételének kockázata
inkább a szállítási útvonal; Szentpétervárról a tartusi kikötőbe
eljuttatni legalább kéthetes időtáv, de ez is csak közelítőleg igaz, ha a
szállítmányt nem tartóztatják fel Finnországban, vagy az EU más szerve
nem tagadja meg a belépést a térségbe a biztosítás érvénytelen volta
miatt - ami korábban többször is megtörtént már a Szíriába fegyvert
szállító orosz teherhajókkal.
A
Wall Street Journal izraeli forrásokra hivatkozva azt állította,
augusztusban kezdenek el érkezni az első szállítmányok, miközben több
arab média szerint a védelmi rendszer valamennyi eleme már rég Szíriában
van, bár még orosz ellenőrzés alatt. A leszállított S-300-asok
kezeléséhez szükséges több száz fő képzése is mintegy hat hónapba telik.
Orosz szakértők szerint ez év novembere, illetve 2014 tavasza lehet az
Asszád-rendszer legoptimistábban számított határideje arra vonatkozóan,
hogy az ország saját vezérlésű S-300-as védelmi rendszerhez jusson.
Molnár István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése