Az
iráni elnökválasztással kapcsolatban megindultak találgatások az új
elnök személye körül. Ahmedinezsád nem maradhat, valószínűleg szűkebb
politikai körének meghatározó emberei sem maradnak. Mi változhat?
A
hangzatos kijelentések, amely szerint Izraelt el kell tüntetni a
térképről, valószínűleg átalakulnak majd. Valami kevésbé hangzatossá, de
nem kevésbé céltudatossá, és mivel hamarosan a tettek ideje is eljön,
valószínűleg a politikai nyilatkozatokat cselekedetek is követik majd.
Irán tényleges vezetője, Khamenei ajatollah továbbra is megfontoltan,
egy kijelölt úton fogja vezetni a népét, a félig-meddig protokoláris
szerepet betöltő elnök (mint nálunk a köztársasági elnök) pedig segíteni
fogja törekvéseit. Hogy ez most konzervatívabb vagy reformpártibb elnök
lesz-e, nem sokat számít.
Az
iráni választási rendszer működése mindenesetre figyelemreméltó. Az
Őrök Tanácsa eleve több száz induló közül válogatta ki azt a nyolcat,
amelyik elindulhat a választásokon - ami gyorsan hatra csökkent, két
visszalépéssel. A nyugati demokráciákban eleve nem indulhat az, aki nem
elég liberális, Iránban eleve nem indulhat az, aki túl liberális. Ez egy
óriási különbség, tulajdonképpen jó példa arra, hogy ha nincs totális
cionista elnyomás, még a választási rendszer is működhet jól.
Kíváncsian
várjuk ki lesz az új elnök - Quds harcos felszabadítója, egy gazdasági
reformer, esetleg egy kiművelt teológus? A nép döntése majd kifejezésre
juttatja, hogy melyik politikai irányvonal lehet a legsikeresebb, és
vélhetőleg ez fogja meghatározni Irán jövőbeli politikai törekvéseit is.
Hídfő.netElnökváltás Iránban
Élénk
médiafigyelem kísérte az iráni elnökválasztást. A világsajtó - legyen
az bármilyen beállítottságú - azt igyekszik kiolvasni az eseményekből,
amit politikai beállítottsága miatt látni szeretne. Az eseményeket
figyelve azonban látható, hogy hatalmi váltás zajlik Iránban. Hogy
mindez merre mutat, azt csak a közeljövő eseményei fogják világossá
tenni. Néhány dolgot összevetve láthatjuk az irányt, legalábbis azok
alapján, amelyek eddig láthatóak voltak.
Ahmedinedzsád
elnök legutóbbi elnöki ciklusa során összetűzésbe keveredett a Legfelső
Nemzeti Biztonsági Tanáccsal (LNBT), és a legfelsőbb vezetővel,
Khamenei ajatollahhal. Ennek oka, hogy Ahmedinedzsád elnök olyan
személyekkel vette körül magát a miniszteri és más fontos pozíciókban,
akik az LNBT számára nem voltak elfogadhatóak. Ezek közül az LNBT több
személyt elmozdíttatott az elnökkel, de voltak olyanok, amelyeket nem
volt hajlandó meneszteni.
Ahmedinedzsád
hatalomra kerülésekor Irán pénzügyei nem álltak túl jól, és az elnök
jelentős fejlődést hozott a gazdaságban. Azt is látni kell, hogy Iránon
belül nagyon nagy társadalmi feszültségek alakultak ki. A fiatalság
nincs korlátozva az internet és a műholdas csatornák elérésében, nincs
olyan mértékű cenzúra, mint mondjuk Kínában. Ezért látják a fiatalok azt
a mérhetetlen szabadosságot, amellyel a világban élnek a hasonló
korúak. Ez súlyos gondokat okoz, mert Khomeini Imam iszlám forradalma,
valamint az Irak elleni háború a fiatalok számára már a múltba vész, a
fiatalabb generáció számára nincs olyan megtartó ereje, mint az azt
átélő korosztályban. Irán népszaporulata azonban megfelelő, nagyon sok a
fiatal, és főleg sok a most választó korba lépett fiatalok számaránya.
Ahmedinedzsád
és az LNBT összetűzése után, Khamenei hatására helyreállt a rend,
azonban a belső feszültségek nagyon is láthatóak voltak. A politikai
garnitúra tanácstalansága szintén feltűnő volt. Ebben a szorult
helyzetben egyedül a hadsereg, és azon belül a Forradalmi Gárda
vizsgázott jelesre. Érthető, hogy miért ez a szervezet az ajatollah
legnagyobb támasza. A súlyos feszültségek ellenére senki nem gondolt
arra, hogy puccsszerű hatalmi váltás, vagy erőszakos elmozdítás
történjen. Egészen addig nem, amíg hetekkel ezelőtt nem történt
Ahmedinedzsáddal helikopter baleset. Az elnök helikoptere lezuhant több
kormányzati személlyel. Sérülések nem történtek. Az is megtörtént
korábban, hogy az elnököt letartóztatta a Forradalmi Gárda és
kihallgatták egy délutánon keresztül.
Ez
mindenképpen figyelmeztető volt Ahmedinedzsad elnöknek, és köreinek. De
mi lehetett az ok, hogy a LNBT ilyen összetűzésbe keveredjen az
elnökkel? Csak a sajtó találgatásokból lehet erre következtetni. Egyesek
szerint az elnök túl liberális volt, és a politikai vezetés nem érezte
elég radikálisnak. Mások szerint pedig Ahmedinedzsád ugyan jó iránya
haladt, de túlfeszítette a húrt, főleg az atomprogram kérdésében. Az
országra nehezedő embargó komoly gazdasági gondokat okozott. Hol lehet
az igazság? Véleményünk szerint a kérdés mögött más jellegű okok,
vallási és erkölcsi okok állnak. Az elnök nagyon jó munkát végzett, de
az ország legfelső vezetője minden választáson túlmenően Khamenei
ajatollah. Az ajatollah tanácsát, véleményét és akaratát figyelmen kívül
hagyni nem lehet. A helyes erkölcsi felfogás szerint - és minden
autokratikus rendszer szerint is – mindezzel szembehelyezkedni a vezető
elárulása. Tehát nem kell rejtélyeket keresni, a megoldás nagyon
egyszerű. Az elnök szembe helyezkedett a felettese akaratával, és ezért
mennie kellett, egyébként sem indulhatott volna harmadszorra a
választásokon. Minden olyan személyt, akit ő ajánlott, kizártak a
részvétel lehetőségéből. A helikopter baleset az elnököt figyelmeztette,
ne tegyen lépéseket a bizalmát élvezők átmentésére. Az ajatollahhal
szembehelyezkedő tevékenysége miatt ugyanis teljesen le kell váltani az
egész vezetést.
A
személycserék megkezdődtek. Ahmedinedzsád elnököt pedig bíróság elé
idézték, ahol számot kell adnia a LNBT és közte kialakult konfliktusról,
valamint az ezzel kapcsolatos személyi kérdésekről. Nem várható, hogy
az elnököt komolyan elmarasztalnák, a vallási vezetés tisztában van a
leköszönő elnök eredményeivel. Mindez teret ad az új vezetésnek a
változtatásokra, hogy a jelenlegi, még hivatalban lévő elnök ne tudjon
beavatkozni a megkezdett átalakításokba.
A
Nyugat kitörő örömmel fogadta Rohani megválasztását, mivel iráni
mércével mérve az új elnök "liberáisnak" számít. Hogy mennyire liberális
egy iráni liberális, az nemsokára eldől. A régi elnök még hivatalban
van, folytatja hivatali tevékenységét. Az új elnököt augusztus elején
iktatják be. Az eddigiek alapján Irán politikájában nem várunk
különösebb változást. Rohani ugyan jelezte, hogy szeretné a
kapcsolatokat javítani az Egyesült Államokkal, de a szíriai kérdés
hegyként magasodik a két ország közé. Irán kiegyensúlyozott orosz
kapcsolatokkal rendelkezik. Oroszország elkötelezett Szíria kérdésében,
ahogy Irán is. Ahhoz, hogy a kapcsolatok javuljanak Izrael és az USA
elképzelései szerint, ahhoz Iránnak teljesen fel kellene adnia mindent.
Továbbra se felejtsük el, hogy Iránban a legfelső vezető nem az elnök,
hanem az ajatollah. Változásokra lehet számítani. A politikának nyitnia
kell a fiatalok felé. Nehéz lesz a helyes mértéket megtalálni a vallás, a
megkötések és a szabadosság között, de remélhetően az új elnök elég
bölcs lesz hozzá, hogy megtalálja.
Figyelemreméltó,
hogy a két hete bejelentett 4000 Forradalmi Gárdista Szíriába küldésére
az új elnök semmit nem reagált, azt teljesen rendjén valónak találta. A
nyugatiak máris arról kezdtek írni, hogy az elnök mást tesz, mint
amiket ígérgetett a választási beszédeiben. Akár így van, akár nem, az
biztos, hogy a vallási vezetés jóváhagyásával vezeti az országot, és meg
vannak az eszközeik arra, hogy ha kell, megrendszabályozzák azt, aki
keresztbe akarna tenni a LNBT szándékainak.
Véleményünk
szerint a vallási vezetés most stabilizálja magát. Félreállítják
azokat, akik a legkisebb mértékben is ellenkeztek az ajatollah
szándékaival, és a Forradalmi Gárda pozíciói pedig stabilak. Hogy milyen
változások lesznek az új elnök beiktatása után, arra a közeljövő adja
meg a választ.
Kemény Gábor
Moszkva a kapcsolatok erősödésére számít Teheránnal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése