Az
MSZOSZ Szövetségi Tanácsa 2014-ben a kötelező legkisebb munkabér és a
bérminimum 6 százalékos, valamint a keresetek 4,5 százalékos növekedését
tartja szükségesnek, a minimálbér ennek megfelelően a jelenlegi 98 ezer
forintról 104 ezer, a bérminimum pedig 114 ezer forintról 121 ezer
forintra nőne – közölte az érdekképviselet.
A
szakszervezet közleményében ismerteti: az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa
szerdai ülésén elfogadta a “Tisztes béreket, hogy a dolgozók meg
tudjanak élni a keresetükből” című dokumentumot.
Eddig a szegényebbeket sújtották
Az
MSZOSZ a dokumentum szerint kezdeményezi az országos bértárgyalások
haladéktalan megkezdését a kormány, a munkáltatói szervezetek és a
szakszervezetek részvételével annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb
időn belül megállapodás jöjjön létre a minimális bér, a bérminimum és
az országos bérajánlás mértékéről.
Minimálbér
A minimálbér azoknak jó, akik már dolgoznak, és a munkanélküliek járnak rosszul, hiszen őket kevésbé fogják felvenni kötelezően magasabb bérért.A Policy Agenda friss felmérésében egyébként arra a kérdésre, hogy mekkora minimálbért tudnának kigazdálkodni anélkül, hogy az a versenyképességüket érintené, a relatív többség (39 százalék) úgy válaszolt, hogy nem érinti a minimálbér a cégét, mert a dolgozók meghatározó része magasabb keresetű.
Közel ugyanekkora arányban mondták azt a cégvezetők (35 százalék), hogy nem képesek minimálbér-emelést kigazdálkodni a jelenlegi adóterhek mellett.
Minél nagyobb a cég árbevétele annál inkább csökken azok száma, akik nem képesek minimálbér-emelést kigazdálkodni. 100 és 500 millió forint közötti árbevételű cégek esetén 54 százaléka, 500 millió forint felett 55 százaléka 102 ezer forint feletti minimálbért is kigazdálkodhatónaktartanak.
A szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a kötelező elemek mellett legyen bérajánlás is.
Az
MSZOSZ-nek állítása szerint legfontosabb célja a dolgozói szegénység
megszüntetése Magyarországon. A szakszervezet szerint tarthatatlan
állapot, hogy a magyar dolgozók jelentős részének nettó keresete nem éri
el a létminimum értékét. A kötelező legkisebb munkabérek és a
létminimum közötti jelentős különbség egy lépésben nem szüntethető meg,
ezért az MSZOSZ egy középtávú felzárkózási megállapodás létrehozását
kezdeményezi.
A
magyar dolgozók a szakszervezet szerint az elmúlt években jelentős
reálkereset veszteséget szenvedtek el. Az adórendszer átalakításának
következményeként különösen az átlag alatti keresetűek jártak rosszul.
Ezzel a folyamattal párhuzamosan fokozatosan nőttek a munkaterhek, a
Munka törvénykönyve új szabályai sokak jövedelmét csökkentették.
“Nincs az értékén” megfizetve
Az
érdekképviselet szerint a magyarországi munkajövedelmek nem tükrözik a
teljesítményeket sem, minden adat azt bizonyítja, hogy a magyar munka
nincs értékén megfizetve. Azokban az ágazatokban, ahol veszélyes
helyzeteket okozott az alacsony bérek miatti elvándorlás, az MSZOSZ
szerint azonnali béremelést kell megvalósítani.
Jogos
követelésnek tartja emellett azt is, hogy a keresetek reálértéke is
érzékelhetően növekedjen akkor, amikor a kormány a válságból való
kilábalásról beszél, és előrejelzései szerint a következő évben érezhető
növekedéssel számol. A tanács döntött az MSZOSZ kongresszusának
összehívásáról is, 2013. december 6-ra – közölte az érdekképviselet.
Nemrég
a 2014-es bértárgyalások megkezdését javasolta a Liga Szakszervezetek
is, amely azt indítványozta, hogy a minimálbért és a garantált
bérminimumot (szakmunkás minimálbér) egyaránt bruttó 5,5 százalékkal
emeljék jövőre, ezenkívül pedig bruttó 4,5 százalékos bérajánlásban
állapodjon meg a kormány a szociális partnerekkel. A Liga által javasolt
emeléssel a minimálbér 103 390, a garantált bérminimum pedig 120 270
forintra nőne 2014-ben.
(Index)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése