November elején a
UPC előfizetői számára egyik pillanatról a másikra elérhetetlenné vált a
legtöbb torrent oldal. Az ügyfélszolgálat véletlen hibára hivatkozott, a
kommunikációs igazgató szerint nem tudni, mi a jelenség oka. A
kommunikációs zűrzavart követően órákra leállt a UPC lakossági
internet-szolgáltatása.
A
reklamációk szerint a UPC hálózatán keresztül mintegy fél napon át nem
volt elérhető a Hotmail, a Youtube, valamint a Facebook esetében nem
működött a képletöltés.
Tegnap
délután négy óra körül újra bedőlt a UPC internete. A Facebook-on
kiadott közlemény szerint az internethálózatukon DNS hiba keletkezik,
dolgoznak a probléma megoldásán. Öt körül kiírták, hogy minden rendben, a
problémát megoldották, majd egy órán belül újra tömeges bejelentések
érkeztek teljes leállás miatt. A mintegy másfél órán át tartó leállás
alatt nem működtek a telefonok se. A UPC ekkor szintén DNS hibára
hivatkozott.
Eddigre
elkezdett terjedni az információ, miszerint a UPC teljes hálózata
túlterheléses (DDoS) támadás alatt van, amit a szolgáltató nem tud
elhárítani. Este 9 körül a Facebook-on megjelent újabb közlemény még
mindig csak az időhúzást szolgálta, azt mondták, akinél nem működik az
internet, indítsa újra a modemet, ha az nem használ, jelezze újra a
hibát az ügyfélszolgálaton.
Felmerül
a kérdés: milyen túlterheléses támadás lehet az, ami egy nemzetközi
szolgáltató országos lefedettségű hálózatát térdre kényszeríti.
Értelemszerűen, a szolgáltató fel van készülve egyidejűleg több millió
ember internet-elérésének biztosítására, így a kisebb szerverparkok
kiütésére alkalmas, szokványos túlterheléses támadást meg se érezne egy
ilyen hálózat. Egy ilyen méretű támadás kiterjedtebb eszközállományt,
szaktudást, szervezett apparátust igényelne. Ilyen eszközrendszerrel
hazai viszonylatban nem-kormányzati szervezet aligha rendelkezik.
Mindeddig
egyetlen példa nem volt rá, hogy egy hacker-csoport egy országos
szolgáltató hálózatát térdre kényszerítette volna (többnyire csak a
weblapokat ütik ki). Ilyen lehetőségekkel kormányzati szervek, illetve
nemzetközi szinten működő szolgálatok rendelkezhetnek, vagy a
hodudvarukban működő magánérdekeltségek.
Felmerül
az újabb kérdés: jelen helyzetben milyen érdeke fűződik az ilyen
szolgálatoknak ahhoz, hogy egy országos szolgáltatót térdre
kényszerítsenek? Tekintettel arra, hogy a szolgáltató átmenetileg
elérhetetlenné tette a torrent oldalakat, később pedig a közösségi hálók
voltak elérhetetlenek, levonhatjuk a logikus következtetést, hogy a
szolgáltatói cenzúra kialakítása körül pörögnek az események.
Mintegy
másfél éve az Orbán-kormány bejelentette, hogy a közeljövőben az
internet-szolgáltatóknak vállalniuk kell, hogy a magyar felhasználók
számára elérhetetlenné teszik a kormány által szélsőségesnek
nyilvánított, külföldi szerverről üzemelő honlapokat. Ennek
legitimálását szolgálta a kurucz.info körül keltett hisztéria.
Ha
a szolgáltató ezt bármilyen működési szabályzatra, vagy elvi okokra
hivatkozva megtagadja, a kormány vagy alul marad egy közönséges
internet-szolgáltatóval szemben, vagy kényszerhez kell folyamodnia. Két
lehetőség van: vagy jelenleg is folyamatban van egy radikális
szolgáltatói internetcenzúra kiépítése, aminek törvényi hátterét csak a
technikai háttér megszilárdítása után alakítják ki - ez esetben
hihetetlen amatőr módon csinálják, és a belső átalakítások a
szolgáltatás rovására mennek, - vagy a UPC nem tanúsított
együttműködést, és a kormány kénytelen volt erőt demonstrálni.
Bármelyikről
legyen is szó, az ilyen cenzúra kialakítása annak érdekében zajlik,
hogy a hazánkhoz közelítő frontvonal (pl. ukrán helyzet) instabillá
válása esetén a kormány irányítás alatt tudja tartani az ellenzéket. A
torrent oldalak elérhetetlenné tétele az ürügy a törvényi háttér
elfogadtatásához, de az intézkedés lényege, hogy a kormány utasítására
az internetszolgáltató elérhetetlenné tegyen bizonyos weboldalakat;
rendszerellenes honlapok, és mint a fenti példa is mutatja, szükség
esetén a Facebook, valamint más, civil szervezkedésre alkalmas közösségi
hálók.
Utólag
előállhatnak bármilyen magyarázattal a teljes leállás kapcsán, -
csakhogy közönséges hibák, vihar okozta károk nem lehetnek magyarázat
arra, hogy előbb miért csak a torrent oldalak, a későbbiekben pedig
miért csak a közösségi hálók váltak elérhetetlenné.
Molnár István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése