Vlagyimir Putyin az orosz alkotmány elfogadásának 20. évfordulóján tartotta meg évértékelő és programját felvázoló beszédét.
Az orosz államfő csütörtöki évértékelő beszédében elképzelhetőnek és szükségesnek tartotta az alkotmány „finomítását”, bírálta a kormányt, mert nem tudja teljesíteni a lakossági elvárásoknak megfelelően a tavaly májusban meghirdetett elnöki programot, és érzékeltette, hogy Moszkva továbbra sem szeretné elengedni Ukrajnát.
Vlagyimir Putyin az orosz alkotmány elfogadásának 20. évfordulóján tartotta meg évértékelő és programját felvázoló beszédét a parlament alsó- és felsőházának képviselői előtt. A teremben jelen voltak önkormányzati képviselők, kormánytagok, regionális kormányzók, az alkotmány- és a legfelsőbb bíróság tagjai, egyházak vezetői, valamint orosz közéleti személyiségek. Összesen 1100 meghívott vett részt az eseményen. Az Oroszországban 10 éve hagyománnyá vált „elnöki kinyilatkoztatás” a moszkvai Kremlben, a György Teremben hangzott el. Az államfő beszédét élő adásban közvetítették az állami televíziós csatornák és a különböző internetes oldalakon is percről percre követni lehetett a 71 percig tartó felszólalást.
Finomítás
Az orosz államfő az 1993. december 12-én elfogadott orosz alaptörvény alapvetéseinek és értékeinek állandóságát hangoztatva kifejtette, elképzelhetőnek, sőt szükségesnek tartja, hogy bizonyos „finomításokat” hajtsanak végre az alkotmányon. „Az alkotmányozási folyamatot nem szabad befejezettnek tekinteni, az élet nem áll meg” – indokolta álláspontját az orosz elnök. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az 1993-ban elfogadott orosz alaptörvény 2. cikkelyében foglalt emberi és szabadságjogoknak érintetleneknek kell maradniuk. Az államfő megvédte az orosz legfelsőbb bíróság és a legfelső választott bíróság egyesítését, amelyről törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek és amelyhez módosítani kell az alkotmányt. Utalt a helyi önkormányzatok átalakításának szükségességére is. Korábban elterjedt, hogy az elnök bejelenti a polgármester-választás és a városi törvényhozások, a dumák megszüntetését, de ez nem történt meg.
A szociális kérdésekről szólva az államfő egyebek között arról beszélt, hogy 2016-ra 75 millió négyzetméternyi lakást kell felépíteni, és közölte, hogy Oroszországban a háromgyermekes családmodellnek kell megszilárdulnia. Vlagyimir Putyin ugyanakkor elismerte, hogy nincs elegendő eszköz a tavaly májusban meghirdetett elnöki program minden pontjának végrehajtására, de azt is közölte: „Hozzá kell látni a munkához, meg kell keresni a megoldást.” Az államfő bírálta a kormányt, amely szerinte nem teljesíti az elnöki programot. A kabinet tagjai meglehetősen komor arccal követték figyelemmel Vlagyimir Putyin kijelentéseit. A Gazeta.ru orosz internetes elemző- és hírportál megjegyezte, hogy politikai körökben elterjedt, miszerint a szocsi téli olimpia után számítani lehet az orosz kormány menesztésére.
Tele lesz megrendelésekkel
Putyin, aki tavaly május 7-én foglalta el harmadszor az államfői posztot, azt is hangoztatta, hogy a védelmi ipar a következő tíz évben „tele lesz megrendelésekkel”, és az ország védelmére, a hadsereg korszerűsítésére 23 ezer milliárd rubelt (mintegy 154 ezer milliárd forint) költenek. Az orosz elnök megállapította, hogy Oroszországnak a világban elfoglalt pozíciója erősödik, természetesnek, és megalapozottnak tartotta országa azon törekvését, hogy vezető szerepet foglaljon el a nemzetközi porondon. Kijelentette, hogy országa nem akar mindenek fölött álló, úgynevezett szuperhatalom lenni, senkire sem erőlteti rá az akaratát, és nem veszélyezteti senkinek az érdekeit.
Putyin Ukrajnával kapcsolatban kifejtette, az orosz vezetés készen áll arra, hogy folytassa a tárgyalásokat Ukrajnával az orosz vezetésű vámunió egyezményeihez való csatlakozásról. „Amennyiben Ukrajna kezdeményezi, Moszkva szakértői szinten tovább tárgyalna Kijevvel” – mondta az orosz elnök. Érzékeltette ugyanakkor, hogy Ukrajnának a Kreml által szorgalmazott Eurázsiai Unióban volna a helye. Szavai szerint az eurázsiai integráció valódi eredményei csak erősítik szomszédjaik érdeklődését a Kreml által szorgalmazott szövetségben való részvétel iránt. A Kreml elképzelése szerint az orosz–fehérorosz–kazah vámunió is ennek a geopolitikai projektnek a része.
Az úgynevezett Eurázsiai Unió létrehozása Oroszország és Kazahsztán közös célja. A Közép-Európa keleti peremétől a Csendes-óceánig húzódó, délen pedig az Afganisztánnal határos Pamír-hegységig terjedő államok szövetségét a Kremlben 2015-re szeretnék tető alá hozni. Vlagyimir Putyin korábban nem egyszer hangoztatta, hogy Oroszország világpolitikai pozícióját elsősorban az Eurázsiai Unió keretein belül kell erősíteni.
MNO - MTIAz orosz államfő csütörtöki évértékelő beszédében elképzelhetőnek és szükségesnek tartotta az alkotmány „finomítását”, bírálta a kormányt, mert nem tudja teljesíteni a lakossági elvárásoknak megfelelően a tavaly májusban meghirdetett elnöki programot, és érzékeltette, hogy Moszkva továbbra sem szeretné elengedni Ukrajnát.
Vlagyimir Putyin az orosz alkotmány elfogadásának 20. évfordulóján tartotta meg évértékelő és programját felvázoló beszédét a parlament alsó- és felsőházának képviselői előtt. A teremben jelen voltak önkormányzati képviselők, kormánytagok, regionális kormányzók, az alkotmány- és a legfelsőbb bíróság tagjai, egyházak vezetői, valamint orosz közéleti személyiségek. Összesen 1100 meghívott vett részt az eseményen. Az Oroszországban 10 éve hagyománnyá vált „elnöki kinyilatkoztatás” a moszkvai Kremlben, a György Teremben hangzott el. Az államfő beszédét élő adásban közvetítették az állami televíziós csatornák és a különböző internetes oldalakon is percről percre követni lehetett a 71 percig tartó felszólalást.
Finomítás
Az orosz államfő az 1993. december 12-én elfogadott orosz alaptörvény alapvetéseinek és értékeinek állandóságát hangoztatva kifejtette, elképzelhetőnek, sőt szükségesnek tartja, hogy bizonyos „finomításokat” hajtsanak végre az alkotmányon. „Az alkotmányozási folyamatot nem szabad befejezettnek tekinteni, az élet nem áll meg” – indokolta álláspontját az orosz elnök. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az 1993-ban elfogadott orosz alaptörvény 2. cikkelyében foglalt emberi és szabadságjogoknak érintetleneknek kell maradniuk. Az államfő megvédte az orosz legfelsőbb bíróság és a legfelső választott bíróság egyesítését, amelyről törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek és amelyhez módosítani kell az alkotmányt. Utalt a helyi önkormányzatok átalakításának szükségességére is. Korábban elterjedt, hogy az elnök bejelenti a polgármester-választás és a városi törvényhozások, a dumák megszüntetését, de ez nem történt meg.
A szociális kérdésekről szólva az államfő egyebek között arról beszélt, hogy 2016-ra 75 millió négyzetméternyi lakást kell felépíteni, és közölte, hogy Oroszországban a háromgyermekes családmodellnek kell megszilárdulnia. Vlagyimir Putyin ugyanakkor elismerte, hogy nincs elegendő eszköz a tavaly májusban meghirdetett elnöki program minden pontjának végrehajtására, de azt is közölte: „Hozzá kell látni a munkához, meg kell keresni a megoldást.” Az államfő bírálta a kormányt, amely szerinte nem teljesíti az elnöki programot. A kabinet tagjai meglehetősen komor arccal követték figyelemmel Vlagyimir Putyin kijelentéseit. A Gazeta.ru orosz internetes elemző- és hírportál megjegyezte, hogy politikai körökben elterjedt, miszerint a szocsi téli olimpia után számítani lehet az orosz kormány menesztésére.
Tele lesz megrendelésekkel
Putyin, aki tavaly május 7-én foglalta el harmadszor az államfői posztot, azt is hangoztatta, hogy a védelmi ipar a következő tíz évben „tele lesz megrendelésekkel”, és az ország védelmére, a hadsereg korszerűsítésére 23 ezer milliárd rubelt (mintegy 154 ezer milliárd forint) költenek. Az orosz elnök megállapította, hogy Oroszországnak a világban elfoglalt pozíciója erősödik, természetesnek, és megalapozottnak tartotta országa azon törekvését, hogy vezető szerepet foglaljon el a nemzetközi porondon. Kijelentette, hogy országa nem akar mindenek fölött álló, úgynevezett szuperhatalom lenni, senkire sem erőlteti rá az akaratát, és nem veszélyezteti senkinek az érdekeit.
Putyin Ukrajnával kapcsolatban kifejtette, az orosz vezetés készen áll arra, hogy folytassa a tárgyalásokat Ukrajnával az orosz vezetésű vámunió egyezményeihez való csatlakozásról. „Amennyiben Ukrajna kezdeményezi, Moszkva szakértői szinten tovább tárgyalna Kijevvel” – mondta az orosz elnök. Érzékeltette ugyanakkor, hogy Ukrajnának a Kreml által szorgalmazott Eurázsiai Unióban volna a helye. Szavai szerint az eurázsiai integráció valódi eredményei csak erősítik szomszédjaik érdeklődését a Kreml által szorgalmazott szövetségben való részvétel iránt. A Kreml elképzelése szerint az orosz–fehérorosz–kazah vámunió is ennek a geopolitikai projektnek a része.
Az úgynevezett Eurázsiai Unió létrehozása Oroszország és Kazahsztán közös célja. A Közép-Európa keleti peremétől a Csendes-óceánig húzódó, délen pedig az Afganisztánnal határos Pamír-hegységig terjedő államok szövetségét a Kremlben 2015-re szeretnék tető alá hozni. Vlagyimir Putyin korábban nem egyszer hangoztatta, hogy Oroszország világpolitikai pozícióját elsősorban az Eurázsiai Unió keretein belül kell erősíteni.
Itt az ideje, hogy Oroszország is szankciókat alkalmazzon
Oroszországnak aktívabban kell védelmeznie az emberi jogokat a
világban, saját magának kell erőfeszítéseket kifejtenie, beleértve
szankciók életbe léptetését egyes országokkal szemben, nem pedig csupán
válaszlépéseket tenni ezen a téren mások barátságtalan lépéseire – véli
az Állami Duma külügyi bizottságának elnöke, Alekszej Puskov.
A honatya sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Oroszország passzív álláspontot foglalt el az emberi jogok védelme terén, Csak akkor foganatosítva válaszintézkedéseket, amikor országunkat közvetlenül belerántják a konfliktusba.
Michael McFaul, az USA oroszországi nagykövete szerdán kijelentette, hogy az Egyesült Államok bővíteni kívánja a Magnyitszkij-listát. Az orosz külügyi tárca erre megígérte, hogy válaszlépéseket tesz.
Oroszország HangjaA honatya sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Oroszország passzív álláspontot foglalt el az emberi jogok védelme terén, Csak akkor foganatosítva válaszintézkedéseket, amikor országunkat közvetlenül belerántják a konfliktusba.
Michael McFaul, az USA oroszországi nagykövete szerdán kijelentette, hogy az Egyesült Államok bővíteni kívánja a Magnyitszkij-listát. Az orosz külügyi tárca erre megígérte, hogy válaszlépéseket tesz.
A jövő héten nyomhatja le Putyin Ukrajnát
Nagyon kell a pénz Ukrajnának, ezért is várják az oroszok a jövő hetet,
amikor a két ország kormányközi bizottsága ülésezik majd, és Kijev és
Moszkva között több, gazdasági jellegű megállapodás aláírására is sor
kerülhet. A kijevi tüntetők ennek biztosan nem örülnek majd. Emellett
írunk a legújabb szerb-horvát izmozásról, a szíriai vegyifegyverekről és
arról is, milyen jogsit kaphantak majd az Egyesült Államok fővárosában
az illegális bevándorlók. Napi összefoglalónk következik.
A jövő héten nyomja le Putyin Ukrajnát?
Több, gazdasági jellegű megállapodást is aláírhat Ukrajna és Oroszország a jövő héten, számolt be a Financial Times Jurij Uszakovra, Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadójára hivatkozva csütörtökön. Az orosz-ukrán kormányközi bizottság ugyanis december 17-én tartja majd következő ülését, amikor a két ország vezetői aláírhatják a megállapodásokat. Azt, hogy ez milyen hatással lesz a kijevi tüntetőkre, még nem tudni, azonban a legutóbbi alkalommal, amikor az együttműködés szorosabbá tétele került szóba, az ukrán fővárosban demonstrálók hangos nemtetszésüknek adtak hangot. Putyin elnök egyébként ma is megerősítette, hogy Ukrajna megfigyelőként már régóta részt vesz a Vámunió előkészítésében, és több olyan megállapodásnak is részese, amik az Oroszország-központú integráció létrehozásában kulcsszerepet játszanak. "Senkire sem erőltetünk rá semmit, de ha az ember barátai együtt akarnak dolgozni vele, akkor mi készek vagyunk ezt az együttműködést folytatni", jelentette ki az orosz államfő.
Kitekintő
A jövő héten nyomja le Putyin Ukrajnát?
Több, gazdasági jellegű megállapodást is aláírhat Ukrajna és Oroszország a jövő héten, számolt be a Financial Times Jurij Uszakovra, Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadójára hivatkozva csütörtökön. Az orosz-ukrán kormányközi bizottság ugyanis december 17-én tartja majd következő ülését, amikor a két ország vezetői aláírhatják a megállapodásokat. Azt, hogy ez milyen hatással lesz a kijevi tüntetőkre, még nem tudni, azonban a legutóbbi alkalommal, amikor az együttműködés szorosabbá tétele került szóba, az ukrán fővárosban demonstrálók hangos nemtetszésüknek adtak hangot. Putyin elnök egyébként ma is megerősítette, hogy Ukrajna megfigyelőként már régóta részt vesz a Vámunió előkészítésében, és több olyan megállapodásnak is részese, amik az Oroszország-központú integráció létrehozásában kulcsszerepet játszanak. "Senkire sem erőltetünk rá semmit, de ha az ember barátai együtt akarnak dolgozni vele, akkor mi készek vagyunk ezt az együttműködést folytatni", jelentette ki az orosz államfő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése