Sajnos vannak olyanok, amik annyira beépültek a közbeszédbe, hogy napi szinten akár több tucatszor használja őket egy átlagos magyar. Például ilyenek meló, haver, balhé, srác. Ezeket tartjuk a legveszélyesebbnek a magyar néplélekre, mert a beszélő anélkül terjeszti a zsidó szellemiséget, hogy annak tudatában lenne. Teljesen értelmetlen ezeket a zsidó szavakat használni, hiszen a magyar megfelelőjük sokkal kifejezőbb. Másik példa. Miért mondjunk ki a roppant undorító hangzású 'córeszt' amikor a magyar 'baj' rövidebb, szebb, kifejezőbb. Vannak olyan szavak is a listában, amit nem tartunk túl veszélyesnek, pl. jubileum, kabala, kóser, kibic. Ez függ attól is, hogy a szó eredeti jelentése pozitív, vagy negatív, és hogy van-e kifejező magyar megfelelője. De végső soron ezek is zsidó eredetűek, így egy MNA tagtól elvárt, hogy mellőzze a használatukat.
| Jövevényszó | A szó jelentése | Zsidó eredet | Forrás |
|---|---|---|---|
| ajvékol | háborog, méltatlankodik, jajveszékel | www.idegen-szavak.hu | |
| balhé | lárma, veszekedés, botrány | A magyar szleng jiddis eredetű szava a német argó balhe közvetítésével, végső forrása a héber behálá (‘riadalom’), a ~ tehát hangátvetéses forma. | www.szokincshalo.hu |
| behemót | ormótlan nagy, idomtalan | Nemzetközi szó a Bibliában (Jób 40,15–41,36) leírt hatalmas és félelmetes állat neve alapján. Ez héber szó, behémóth, a behémá (‘barom’) többes száma alapján. A fenevad mibenléte máig vita tárgya, a leírás leginkább a vízilóra illik, de fordították már az idők során krokodilnak, sőt cethalnak is. | www.szokincshalo.hu |
| bóvli | értéktelen áru | A héber babelből eredő jiddis bowel szó német közvetítéssel jutott nyelvünkbe, végződése jellemző a szillabikus l magyar feloldására (mint sercli, tipli). | www.szokincshalo.hu |
| böhöm | hatalmas | Böhöm: 'hatalmas' a héber behemah-ból.(JB) Létezik böhéme alakban is, melynek a jiddisben inkább van tuskó, bunkó, fajankó jelentése. A bibliai nyelvben csupán nagytestű állatot jelent. | http://www.rabbi.hu/resp/hallgatoi/morvaykinga-jiddisnyelv.htm |
| brahi | vicc, tréfa | A jiddis szó, 'brahiból 'viccből', brahira vesz kifejezésekben is.(JB) | www.szokincshalo.hu |
| córesz | nyomorúság, baj | Jiddis szó (zores) a zoir (‘kevés, csekély’) nyomán. | www.szokincshalo.hu |
| elpaterol | megszbadul vkitől, vmitől | A héber patar-ból, melynek jelentése 'elbocsát' a jiddisben poter formában 'vmitől mentes' jelentésben. (JB) Az argóban 'eltűntet', 'eltesz szem elől' jelentésben az ÉTSZ itt sem utal az eredetre. | http://www.rabbi.hu/resp/hallgatoi/morvaykinga-jiddisnyelv.htm |
| fuser | rossz munkás, kontár | A német-jiddisből. (JB). Az ÉTSZ-ban kontár jelzőként, itt csak német eredetére van utalás. | http://www.rabbi.hu/resp/hallgatoi/morvaykinga-jiddisnyelv.htm |
| gój | nem zsidó ember | Jiddis szó a héber gój, azaz ‘(idegen, pogány) nép’ alapján, a héber Bibliában ennek többes gójim alakja volt használatban ‘a (zsidóságon kívül álló, más) népek’ értelemben. | www.szokincshalo.hu |
| hadova, hadovál | üres beszéd | A héber ha-davar-ból, melynek jelentése 'a szó' (JB). Az argóban 'beszéd', a roma nyelvben pedig 'tolvajnyelv' jelentésben él tovább. (ÉTSZ) A börtönszlengben pedig olyan beszédre értik, amely csak részben fedi a valóságot. (http://mek.oszk.hu...) | http://www.rabbi.hu/resp/hallgatoi/morvaykinga-jiddisnyelv.htm |
| hakni | vándorolva politikai nézeteket terjeszteni, színházi előadásokat csináln | A héber ha-kol-ból, 'minden' (JB). 'Kampó', horog'. A színházi életben: színésznek a szerződési helyén kívüli, külön díjazásért vállalt fellépés. 'Bolondéria' jelentésében a németből származtatott. (ÉTSZ) a régi Budapest fattyúnyelvében: titkos, záróra utáni mulatóhely. A rockzenészek szlengjében az eredeti jelentéshez közeli tartalom őrződött meg, miszerint 'pénzért fellépni'. | http://www.rabbi.hu/resp/hallgatoi/morvaykinga-jiddisnyelv.htm |
| halef | bicska, kés | Jiddis szó (‘kés a rituális vágáshoz’). | www.szokincshalo.hu |
| hapsi | ember, férfi | Valószínűleg a haver származéka, a szó hav- tövéhez járuló -si képzővel, amely a szlengben igen kedvelt. | www.szokincshalo.hu |
| haver | barát, pajtás, cimbora, bűntárs | Jiddis eredetű: chawer (‘társ, barát’), forrása a héber hávér (‘barát, társ’). A bizalmas nyelv szava. Lásd még hapsi. | www.szokincshalo.hu |
| herót | félelem, gond | A héber haratah-ból, a jiddisben jelentésváltozással 'sajnálni', harote.(JB) Ha valamiből elegünk lesz, akkor azt mondjuk: harótet kapunk tőle, ez a jiddis kifejezés a héber mitharét 'meggondolni magát' igéből származik, s a jiddisből vette át a pesti argó a herót-ot. (1000) | http://www.rabbi.hu/resp/hallgatoi/morvaykinga-jiddisnyelv.htm |
| jampec | feltűnően öltözködő, léha fiatalember | Jiddis szó (jampoc, többes jampec), azaz ‘bolond’, tkp. ‘nagy fasz’, a jam (‘tenger, nagy’) és poz (‘hímvessző’) összetétele, az előbbi héber, az utóbbi germán eredetű. ‘Divatmajom’ jelentése a magyarban alakult ki, a szó a hatvanas évek óta nem használatos. | www.szokincshalo.hu |
| jatt, jattol | kéfogás, borravaló | A szleng és a bizalmas nyelv jiddis eredetű szava. | www.szokincshalo.hu |
| jubileum | évforduló | Jubileum: 'évforduló' a héber yobel, yovel-ból (minden 7-ik évet követő év a ~ év)(JB). A Pallas Nagy Lexikon szerint: a latinban 'örömünnep' jelentéssel bír, de hivatkozik a zsidó 'Jóbel-év'-re. | http://www.rabbi.hu/resp/hallgatoi/morvaykinga-jiddisnyelv.htm |
| kabala | tárgy, amely a babonás hit szerint szerencsét hoz | A héber kabbálá (‘középkori misztikus zsidó írásmagyarázati irányzat’) magyar megfelelője. A héber szó voltaképpeni jelentése ‘elfogadott ‹ti. szóbeli hagyomány›’, a kábál (‘elfogad’) igéből. | www.szokincshalo.hu |
| kibic | 'megfigyelő', 'kívülálló' aki beleavatkozik a dolgokba | A jiddisben kibetser, míg a németben Kiebitz. (JB) Pallas Nagy Lexikonban csak a német eredetet említik 'bíbic madár'-ként, a már említett jelentés mellett. | http://www.rabbi.hu/resp/hallgatoi/morvaykinga-jiddisnyelv.htm |
| kóser | amit a zsidónak vallása szabályai értelmében ennie, innia vagy egyáltalán használnia szabad | Nemzetközi szó a jiddis koscher (‘a rituális előírásoknak megfelelő’) nyomán, forrása a héber kósér, azaz ‘‹rituálisan› tiszta’. | www.szokincshalo.hu |
| majré | aggódás, félelem | A hazai jiddis majre, mojre (‘félelem’) átvétele a magyar szlengben, végső forrása a héber mórá (‘félelem’). | www.szokincshalo.hu |
| mázli | szerencse | Bizalmas nyelvi szó a jiddis mazel (‘szerencsecsillag’), illetve mazl (‘szerencse’) nyomán, amely az óhéber mazzálót (‘csillagképek’) révén az asszír mazzaltu (‘a csillagistenek otthona’) származéka. A ~ szóvége a mazl szillabikus l-jének jellegzetes feloldását mutatja (mint kamásli, tipli). Lásd még slamasztika. | www.szokincshalo.hu |
| meló | munka | Jiddis eredetű: meloche (‘munka, mesterség’), forrása a héber melákáh (‘munka’). Talán német közvetítéssel került a magyar argóba, s meloche đ meloch đ melóh đ meló hangfejlődéssel jutott el a bizalmas nyelv ~ formájához. | www.szokincshalo.hu |
| mesüge | kelekótya, félbolond | A német szleng meschugge átvétele, ez a jiddis meschuggoból ered, forrása a héber mesugga (‘bolond’), a sagag (‘imbolyog, tévelyeg’) ige származéka. | www.szokincshalo.hu |
| mószerol | beárul, elárul | A német alvilági Mosser (‘áruló’) szóból, amely jiddis eredetű. | www.szokincshalo.hu |
| muri | móka, mulatság | A német argó murer, muri (‘lárma, hűhó’) átvétele, a német szó forrása a héber mórá (‘félelem, riadalom’) a jiddis maure, moire közvetítésével. A fenti első jelentés magyar fejlemény. | www.szokincshalo.hu |
| pajesz | zsidóknak két oldalt, a halántékról lelógó, hosszú göndör fürtjei | A jiddis peies, paies átvétele, forrása a héber péáh. | www.szokincshalo.hu |
| sábesz, sábeszdekli | zsidó férfiaknál a kör alakú fejvédő | Jiddis szavak, forrásuk a héber sabbáth, tkp. ‘pihenés’ a sábath (‘pihen’) igéből, illetve a német Deckel (‘fedő’) a decken (‘befed’) nyomán. | www.szokincshalo.hu |
| séró | haj | a héber se'ar 'haj' szóból. | http://www.rabbi.hu/resp/hallgatoi/morvaykinga-jiddisnyelv.htm |
| siserehad | garázda, gyülevész sereg, lármás, zsibongó embercsoport | A bibliai Sisera nevéből, aki a Bírák könyve szerint Jábin kánaáni király hadvezére volt, és hadaival húsz éven át sanyargatta Izraelt. A fenti második jelentés a tájnyelvi sisereg (‘sistereg, bizsereg, nyüzsög’) ige beleértésével magyarázható. | www.szokincshalo.hu |
| slamasztika | baj, szorongatott helyzet | A német Schlamassel átvétele a szóvég latinos megtoldásával, forrása a jiddis schlimasel, teljes formában schlimm mazol (‘balszerencse’) a schlimm (‘rossz’) és mazel, mazol (‘szerencse’) elemek alapján, az utóbbi eredetéről lásd mázli. | www.szokincshalo.hu |
| smúz, smúzol | cseveg | A német szleng schmusen (‘cseveg’) átvétele, ez a jiddis schmuoz révén a héber szömuoth (‘beszélgetés’) szóra megy vissza. | www.szokincshalo.hu |
| sóher | szegény, pénztelen, fösvény | A német tolvajnyelvi schocher (tkp. ‘fekete’) átvétele az azonos jiddis szó nyomán, ennek másodlagos jelentése ‘szegény, leégett, pénztelen’. | www.szokincshalo.hu |
| srác | gyerek, fiú, kis csibész, kölyök | Jiddis eredetű szó (schraz), amelyet a német argó schratz közvetített hozzánk, forrása a héber seresz (‘féreg, pimasz alak’). | www.szokincshalo.hu |
| stika, stikában | suttyomban, titokban | A magyar tolvajnyelv stika (‘titok’) szavának ragos alakulata, forrása a jiddis schtike (‘hallgatás, csend’) az azonos jelentésű arám stiká alapján, a stak (‘hallgat’) igéből. | www.szokincshalo.hu |
| szajré | lopott holmi | Jiddis eredetű szó: schoire (‘áru, lopott holmi’) a héber szhóráh (‘kereskedőnő’) nyomán. A magyarba német közvetítéssel került. | www.szokincshalo.hu |
| tarhál | koldul | A héberben tirhah, a jiddisben tirhe (JB). Az argóban már 'kéreget' jelentésben , az ÉTSz szerint az arámiból került a jiddisbe. | http://www.rabbi.hu/resp/hallgatoi/morvaykinga-jiddisnyelv.htm |
| topis | rongyos | (JB) A börtönnyelvben megőrizte eredeti jelentését. | http://www.rabbi.hu/resp/hallgatoi/morvaykinga-jiddisnyelv.htm |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése