A Nagy Kaland: Katasztrófát okoz az elvándorlás
Katasztrófát
okoz a fiatal, jól képzett munkaerő elvándorlása Kelet-Európában – írta
a Die Welt című német konzervatív lap az uniós társállamokból érkező
munkavállalók szociális ellátása körüli vitával kapcsolatban készített
összeállításában.
A
Die Welt online kiadásában megjelent, budapesti keltezésű írásában a
szerző, Boris Kálnoky kiemelte, hogy Nyugat-Európában kelet-európai
szegények szociális turizmusától – a munkavállalás helyett a szociális
ellátások megszerzését célzó bevándorlásától – tartanak, pedig a
munkavállalók vándorlása a feltételezett hatással éppen ellentétes
következményekkel jár, vagyis nem Nyugat-Európának, hanem
Kelet-Európának árt. A térség “a legjobb koponyáit veszíti el”, ők
vándorolnak el a gazdag nyugat-európai államokba.
Magyarországról
az uniós csatlakozás óta nagyjából 5 ezer orvos vándorolt el, ami
akkora veszteség, mintha Németországból egyszer csak elköltözne 40 ezer
fiatal orvos. A magyar kórházakban asszisztensekből, ápolókból is “akut
hiány” van, amióta 2012-ben megszűntek az uniós munkavállalási
korlátozások. Nem csak az egészségügyben okoz gondot az elvándorlás,
például liftszerelőt alig találni – tette hozzá a Die Welt szerzője.
Az
öregedő népességű térséget a legjobban képzett, családalapítás előtt
álló fiatalok hagyják el. Ezért “a Nyugat-Európában is ketyegő
demográfiai nyugdíjbomba a kelet-európai országokban felér egy
atombombával” – mutatott rá Boris Kálnoky.
Hozzátette,
hogy nemcsak az emberek, hanem a pénz is áramlik nyugat felé, hiszen
“aki Kelet-Európában vásárol egy telefont vagy telefonál, befűti a
lakását, hitelt vesz fel, elektronikai cikket szerez be vagy
szupermarketben vásárol, rendszerint multinacionális cégeknek adja a
pénzét”, amelyek a nyereség egy részét kiviszik az országból.
Így
végeredményben “a szakértelem, a fiatalok és a pénz is elhagyja
Magyarországot”. Ami marad, az a “szürke kilátástalanság” és a
“mérhetetlen csalódottság a +szabadság+ és a +demokrácia+ eszméiben”.
Amikor pedig “az elszegényedő országok kormányai” megpróbálják
feltartóztatni a folyamatot, Nyugaton maradinak bélyegzik őket, vagy a
munkaerőpiac szabadságának korlátozásával vádolják őket.
A
magyar kormány egyes intézkedéseit – köztük a multinacionális
vállalatokra kivetett különadót és az állami ösztöndíjban részesülő
felsőoktatási hallgatókra vonatkozó szabályozást – ismertetve Boris
Kálnoky úgy vélte: mindezek a törekvések “elsősorban tehetetlenségről
árulkodnak”, hiszen “talán még egy annyira határozott kormány sem tudja
maradásra kényszeríteni az embereket, mint a budapesti”.
A
Die Welt szerzője felidézte Matolcsy György becslését, amely szerint a
lakosság nagyjából 5 százaléka, mintegy 500 ezer ember dolgozik
külföldön. Kiemelte, hogy az elvándorlásnak természetesen vannak jó
oldalai is. Tavaly a január-októberi időszakban több mint 2 milliárd
eurót utaltak haza a külföldön dolgozó magyarok, a külföldi
munkavállalás “valószínűleg kissé csökkenti” a magas munkanélküliséget,
és a hazatérők gyakran megtakarított pénzzel, szaktudással,
nyelvismerettel érkeznek vissza – sorolta.
Egy
elemzőt idézve hozzátette: a migrációs nyomás fennmarad, amíg más
országokban többet lehet keresni, mint otthon, és a munkaerőt röghöz
kötő törvények nem segítik a helyzet kezelését. A kivándorlásból fakadó
gondokat csak az életszínvonal kiegyenlítődése oldhatja meg.
“Addig
pedig az az összefüggés érvényes, hogy a rosszul értelmezett
+szegénységi bevándorlás+ gazdagítja a Nyugatot, és nem szegényíti, a
Keletet pedig szegényebbé teszi, és nem gazdagítja. Az utolsó majd
lekapcsolja a villanyt” – írta Boris Kálnoky.
(hrportal)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése