Magyarország (tényleg) jobban teljesit!
Évek
óta folyik a számháború politikusok és más közszereplők között arról,
jó irányba megy-e az ország. Ehhez találtunk egy érdekes adalékot az EU
adatbázisában, ami mutatja, hogy a lakosság legalább 70, más számítás
szerint 90 százalékának alacsonyabb volt a jövedelme 2013 végén, mint
2009 végén.
Jobban
élünk, vagy rosszabbul, mint négy éve? Ez választások előtt mindig egy
fontos kérdés. Most szerencsénk van, mert az EU adatbázisába az elsők
között kerültek bele Magyarország adatai a 2013-as évről. Így, ha nem is
hónapra pontosan, de 2009 vége és 2013 vége között meg tudjuk mondani,
mi történt.
A decilis nem egy kisfröccs
A
jólétnek sokféle mércéje van, talán a legfontosabb azonban a jövedelem.
Az átlagos jövedelem, akárcsak az egy főre jutó GDP, azonban semmit nem
jelent, mert lehet, hogy csak keveseknek megy sokkal jobban, nagyon
sokaknak meg valamivel rosszabbul, mégis nő az átlag. (Nem mindegy az
elosztás.) De van egy mutatócsokor, amelyik segít. A statisztikusok
mindig megnézik azt is, hogy a lakosság mely rétegei hogyan állnak.
Ehhez
a lakosságot decilisekre – tizedekre – vagy más hasonló csoportokra
bontják. Például kiderül, mennyi a jövedelme az alsó decilisnek – azaz a
lakosság legszegényebb tizedének –, a második tizednek és így tovább.
Ezek
az adatok legkönnyebben az EU statisztikai hivatala, az Eurostat
adatbázisában lelhetők fel, némely országoknál kisebb-nagyobb késéssel,
de Magyarország adatai szerencsére megvannak már 2013-ra is. Eszerint
például nálunk a legalacsonyabb jövedelmű decilis, a legszegényebb tíz
százalék jövedelme átlagosan 2379 euró volt 2013-ban, míg 2009-ben még
2656 euró. Vagyis mintegy tíz százalékkal csökkent – legalábbis euróban.
Euró vagy reálérték?
Ha
ezt átszámoljuk forintra, akkor viszont csak két százalékos a
visszaesés, mert az euró közben 270,84 forintról 296,91 forintra ment
fel. (Kevesebbet ér a forintunk euróban nézve, és több forint egy euró.)
Az átlagembert, főleg, ha szegény, nem elsősorban az érdekli, mennyi
eurója van, hanem forintjának vásárlóértéke. Az viszont mégiscsak jobban
csökkent, hiszen volt közben infláció is rendesen, december/december
alapon 4,7, 4,1, 5,0 és 0,4 százalék, ami összesen 14,9
(1,047*1,041*1,05*1,004).
Emiatt
négy év alatt a legszegényebbek jövedelme reálértéken és forintban
majdnem 15 százalékkal esett. A második decilisben 12, a harmadikban 11
százalék ez a csökkenés, de még a kilencedikben is két százalék, vagyis
így számolva a lakosság kilenctizedének csökkent reálértéken a
jövedelme. (Nem a bére, az egy másik statisztika. A jövedelem tágabb
fogalom, a szociális juttatások, nyugdíjak, másodállás,
ingatlan-bérbeadás stb. is benne van.)
Ezt
mutatja az első grafikon. De ha csak az euróban megadott jövedelmeket
nézzük, akkor is az első hét decilis, vagyis a népesség hetven százaléka
esetében csökkent a jövedelem. (És akkor még nem is számoltunk az euró
inflációjával.)
Ki kapott többet a tortából?
Van
az adatbázisban egy másik megközelítésű idősor is ugyanerre, mégpedig
arról, hogy az adott decilisre hány százaléka jut az összes lakossági
jövedelmeknek. (Ehhez egyébként a családok méretét, összetételét is
figyelembe veszik /”share of national equivalised income”/.) Ez hasonló
képet mutat: A legszegényebb tíz százalék csak a jövedelmek 3,5
százalékával rendelkezett 2013-ban, míg négy évvel korábban ez még 4,1
százalék volt. A legfelső tíz százalék pedig 20,9-ről 22,8-ra növelte
részesedését a jövedelmekből.
Egymás rovására lehet csak
A
kilencedik decilis, azaz a második legjobb helyzetű társadalmi réteg is
többet kapott az ország tortájából 0,4 százalékponttal, a nyolcadik már
csak stagnálni tudott, az alsó hét viszont mind veszített pozíciójából,
tehát eszerint a statisztika szerint is hetven százalék járt
rosszabbul.
A
játék persze nulla összegű, csak egymástól lehet ebben a statisztikában
teret hódítani, tehát a felső húsz százalék pont annyival tudott
javulni, amennyivel a többiek helyzete romlott. Még egy érdekesség: az
adatbázisban az is benne van, hogy a legmagasabb jövedelmű egy százalék
négy éve a jövedelmek 3,8 százalékát kapta, ma már 4,9 százalékát.
A gazdagoknak kedveznek?
Az
is kiderül, hogy minél szegényebb rétegről van szó, annál jobban
visszaesett részesedése a jövedelmekből, a tortából, amint a második
grafikon mutatja. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a jövedelmi különbségek
tágulására, a jómódúaknak kedvező gazdaságpolitikára vonatkozó kritikák
jogosak.
Legjobb
tudomásunk szerint az adatokat az Eurostat egyébként a kormányoktól,
pontosabban a nemzeti statisztikai hivataloktól kapja. Következésképpen a
magyar kormánynak is tisztában kell lennie ezzel a helyzettel.
(privatbankar)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése