2011. december 6., kedd

Vége az európai civilizációnak?

Az erkölcsi nihilizmus alapozta meg a válságot?
Veniamin Popov professzor, az MGIMO civilizációkutató központjának vezetője szerint a jelenlegi válság nemcsak egy múló pillanat a nyugati (európai) civilizáció történetében, hanem annak végjátéka, bukásának pillanata.
Popov szerint, bár a krízis az egész Nyugatot érinti, Amerika kilátásai mégis jobbak, mint Európáéi, hiszen – ami kulcsfontosságú a jövő szempontjából - Amerikában a demográfiai helyzet jobb, mint az Óvilágban.

Jelenleg két nagy történelmi korszak befejezésének vagyunk a szemtanúi:

1) A szemünk láttára esik darabjaira az Európa-központú világ (ide értve Oroszországot és az USA-t is), új geopolitikai világrend van születőben, melyben a kínai, indiai, iszlám, dél-amerikai civilizációk egyre hangsúlyosabb szerepet játszanak.

2) Véget ér az indusztriális civilizáció 200 éves korszaka, átadva a helyét a posztindusztriális kornak. A termelés és fogyasztás új modelljei vannak kialakulóban („zöld gondolat”).

A nyugati, európai civilizáció a hanyatlás korába lépett. Oswald Spengler Nyugat alkonya c. műve száz év múltán válik igazán aktuálissá. Az európai civilizáció erejét kimerítette a két világháború, a gazdasági erőforrások ragadozó kizsákmányolása, s elérve a csúcspontot, az európai világ a haldoklás szakaszába lépett.

Egész Európát érinti a demográfiai válság, az őslakos népesség gyorsuló ütemben fogyatkozik. Európa már önmagában a demográfiai helyzeténél fogva bukásra ítéltetett – véli Popov. A beérkező vendégmunkások tömegei kultúrák és etnikumok közötti konfliktusok táptalajává válnak, az EU nem dolgozott ki semmi értékelhető programot a bevándorlók integrációjára vonatkozóan. Az integráció, a multikulturalizmus eszméje csődöt mondott.

A nyugati modell és életvitel kudarcának volt a jele a nyári norvégiai tömeggyilkosság.

A rendszerválságról tanúskodnak a pénzügyi és gazdasági problémák, melyek nem utolsósorban a bankok mohósága miatt következtek be. Európában energiakrízis van, a kontinens nem tudja az életviteléhez szükséges megfelelő energiát helyben előállítani. A kapitalizmus logikája – a maximális haszonra való törekvés – szétroncsolja a társadalmak belső kohézióját.

A Mediterráneum térségében már láncreakciószerűen szedi áldozatait az adósságválság, és a járvány szép lassan Délről Észak felé húzódik.

Mivel az energiakrízis egyre nyilvánvalóbb, az európai államok is egyre agresszívabb magatartást tanúsítanak. Például 2003-ban többségük még ellenezte az iraki háborút, 2011-ben viszont már – a 2003-ban még háborúellenes - Franciaország vezette a Líbia elleni NATO támadást.

A globális információs forradalom aláásta az ebben elmélyülő társadalmak kultúráját és erkölcsiségét. Az új generációra egy unifikált pszeudokultúrát próbálnak ráerőltetni. A hagyományos erkölcsök válsága családok szétesésében, egynemű házasságokban, pedofíliában és másban nyilvánul meg. Alexander King, a Római Klub elnöke szerint az erkölcsiség emelte ki az embert állatvilágból, az erkölcsi alapok megsemmisítése, az ember fogyasztó biorobottá való degradációja pedig a katasztrófa határára sodorja az ezt elfogadó közösségeket.

Egész Európára jellemző a politika és a társadalom közti szakadék megnyílása, a politikába vetett bizalom megrendülése.

Arnold Toynbee szerint a keleti gigászok megjelenése jelenti majd a Nyugat végét, s valóban: az ázsiai civilizációk - ahol a lakosság fele fiatal; hatalmas nyersanyag és emberi potenciával rendelkeznek; s azzal a mentalitással, ami nem az anyagi meggazdagodásra fókuszál - igazi kihívást jelentenek Európa számára.
http://ch-serverhosting.com/postaimre/news.php?readmore=4388

2011. december 5., hétfő

Az Eurázsiai Unió mellett küszöbön áll a latin-amerikai államok uniója

A rengeteg energiáját felemésztő kemoterápiás kezelések után Hugo Chavez, Venezuela elnöke ismét a tőle megszokott lendülettel tért vissza a nemzetközi politikába. Caracasban a hétvégén megtartotta alakuló ülését az új latin-amerikai országokat tömörítő szervezet, a CELAC.
A 33 latin-amerikai és karibi ország két napos csúcstalálkozón írta alá a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) alapító okiratát. A találkozó jelentőségét mi sem mutatja jobban, hogy Costa Rica, Salvador és Peru kivételével minden ország államfői szinten képviseltette magát. A létrehozók nem titkolt szándéka végre olyan szervezetet létrehozni, mely fel tudja venni a verseny az amerikai befolyással szemben. Ezért sem kaphatott helyet a két északi óriás az USA és Kanada.
Az, hogy Kuba is tagja a tömörülésnek, külön fricska a washingtoni vezetésnek.
Valamint, hogy végre egységesen és közösen tudjanak fellépni az érdekeikért a latin-amerikai országok. Hiszen a nyelvi, kulturális azonosságoktól egészen a gazdasági, földrajzi és politikai egymásra utaltságon keresztül nincs más útja ezen országok felemelkedésének, főleg a 'nagytestvér' árnyékában.
Ezt foglalta össze egy rövid mondatban Felipe Calderón Mexikó államfője: „Ez Latin-Amerika évtizede”. Ezzel a tömörüléssel esélyünk nyílhat a biztonságos kereskedelem, a javak, szolgáltatások és személyek szabad mozgásának, a szegénység és az egyenlőtlenségek felszámolásának, a hathatós környezetvédelemnek, valamint a szervezett bűnözés felszámolásához és az erőszak leállításához szükséges lépéseknek a megtételére, fejtette ki megnyitó beszédében a mexikói elnök.
Ezt egészítette ki Daniel Ortega - Nicaragua elnöke, akinek meglátása szerint „Ez a Monroe-doktrína halálos ítélete”. Emlékezetes, hogy a majd 200 éve meghirdetett elv szerint Amerika az amerikaiaké. Azonban az Egyesült Államok így felhatalmazva érezte magát, hogy kontinentális kényúrként bármikor beleszóljon a többi állam belügyeibe. Ezzel jóformán gyarmati sorba taszítva a latin-amerikai országokat.
Az egy évtizede megindult változások során egyre inkább kezdenek magukra találni a térség országai, s kezdenek kilépni az USA árnyékából. Azonban a már jó pár éve elindított és lassan, de biztosan zajló folyamatok egyre inkább a végéhez közelednek. Már ami az Egyesült Államok elleni „egységfrontot” illeti.
A CELAC 33 tagállama közel 600 millió embert tömörít, éves hazai összterméke pedig 6 billió dollárra rúg, ami kereken harmada az Egyesült Államok és Kanada összesített GDP-jének.
Elemzők szerint az új szervezet létrehozása azt mutatja, hogy Latin-Amerika és a karibi térség ki akar és ki is tud lépni az Egyesült Államok árnyékából.
A CELAC csúcstalálkozójának legközelebb Chile (2012), Kuba (2013) és Costa Rica (2014) ad majd otthont.
A tudjuk kik által uralt fősodratú média természetesen erről a hírről sem fog beszámolni, kiemelve az esemény jelentőségét és fontosságát.
Forrás: latin-amerika.hu


CELAC: eszköz az imperializmus ellen

A Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) egy eszköze a tagállamoknak, hogy politikailag és gazdaságilag függetlenedjenek az imperalizmustól, nyilatkozta Bolívia elnöke, Evo Morales.
Egy nemzetközi sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét Morales, mely egy állami kézben lévő országos napilapban jelent meg.
Kifejezve azon reményét, hogy ezzel az új tömörüléssel várhatóan felgyorsul az egykori „gyarmatbirodalom” lebontása. Hozzátéve, hogy ezzel rendkívül jó helyzetet teremtettek, hogy az őslakosok 500 éves ellenállása és a 200 éves függetlenségük végleg elérje célját, s felszabadítsák egymást az imperialista törekvések alól.
Hangot adott azon elképzelésének is, hogy ez az új regionális szervezet az Egyesült Államok nélkül képessé válhat, hogy a tagállamok hathatós vitát folytassanak az őket kínzó energetikai, gazdasági, és élelmezési krízisek sikeres kezeléséről.
Sürgette még továbbá a csatlakozott országokat, hogy legyenek ők is részesei a 'dekolonizációs” folyamatoknak, mely folyamatoknak zászlóshajói a CELAC szervezetét életre hívó nemzetek.
A CELAC 33 Latin-amerikai és karibi országot tömörít, melynek nem tagja se az Egyesült Államok, se pedig Kanada.
Morales hangsúlyozta, ez a most létrehozott szövetség is jelzi, az Andok Nemzeteinek Közössége (CAN) szervezet megszületése óta Dél-Amerikában zajló integráció folyamatos térhódítását. Hozzátéve, hogy a CELAC-nak első lépésben egy Általános Titkárságot kellene felállítania, amely összehangolná a tagállamok illetékes minisztériumainak munkáját a közös célok elérése érdekében.
E tekintetben még megjegyezte, ezt a munkát a szervezet vezető testületének, a kancelláriának el kell végeznie, hogy többek között a gazdaságot és egyéb kérdéseket illetően előre tudjanak lépni.
Külön kiemelte, a legszükségesebb, hogy a térség képes legyen magára találni az az erő és a hatalom.
Végül Morales leszögezte, hogy a CELAC az egyetemes jólét és oktatás biztosítására hivatott, mivel ezek emberi jogok, nem pedig magán vállalkozások.
Forrás: Pravda.ru

Amerikai paktum a Muzulmán Testvériséggel

Az Egyesült Államok és a ”Muzulmán testvérek” szervezet megtalálta a közös nyelvet: utóbbiak megkapják a Közel-Keletet cserébe az alacsony olajárakért. A radikális iszlám bástyái a régióban Egyiptom, Líbia és Szíria lesznek.
”A megállapodás még novemberben született meg a CIA magas rangú tisztviselőinek és a ”Muzulmán Testvérek” képviselőinek megbeszélésein. A tárgyalások semleges területen, a Majna melletti Frankfurtban folytak az egész ősz folyamán, a megállapodás pedig november elején született meg, amikor a biztosítékokat maga David Petraus, a CIA vezetője adta”, - mondta Peter Beynchli brit katonai szakértő az Argumenti.ru hírportálnak.
Elmondása szerint a tárgyalások a ”testvérek”-kel már néhány éve folytak. ”A globális régiót kérték és megígérték, hogy nem követnek el terrorcselekményeket az Egyesült Államok területén. Most egy politikai döntést meghozatalára került sor: nekik adják a Közel-Keletet, cserébe pedig a ”testvérek” megígérték, hogy csökkentik a szénhidrogének árát.”
"Egyiptom, Líbia és a katonai műveletek után Szíria lesznek a radikális iszlám előőrsei a régióban. Szaúd-Arábia és Katar támogatja ezt”, - mondta Beynchli.
Alekszandr Grigorjev - Argumenti.ru

A szenátus 93-7 arányban megszavazta a „határozatlan idejű fogva tartásról” szóló törvényt

A Nemzetvédelemi felhatalmazásról szóló 1867. számú törvény elfogadásával az amerikai szenátus múlt csütörtökön törvénybe iktatta az amerikai hadsereg felhatalmazását arra vonatkozóan, hogy amerikai állampolgárokat vádemelés, tárgyalás és bármilyen felügyelet nélkül határozatlan ideig fogva tarthasson. Bár a Fehérház kilátásba helyezte a törvény megvétózását, az a tény, hogy az Obama kormány jogászai ismételten megerősítették támogatásukat amerikai állampolgárok ellen, állami finanszírozással elkövetett merényletek iránt, ennek az ellenkezőjét sugallja. A kormány számos alkalommal kihangsúlyozta, hogy a törvény nem megszavazása, tehát az alkotmány tiszteletben tartása, „politikai öngyilkosság” lenne.
„A törvény „hatalmi-szteroiddal” látja el a hadsereget, jelentősen megnövelve annak veszélyét, hogy amerikai állampolgárokat vádemelés nélkül börtönbe zárhassanak,” mondja Christopher Anders, az ACLU vezető jogtanácsadója törvényhozási ügyekben. Spencer Ackerman kiemelte, hogy a törvény megsérti az amerikai alkotmány hatodik kiegészítését, mivel lehetővé teszi, hogy amerikai állampolgárokat határozatlan ideig fogva tarthassanak, akár külföldön is, a bűnösségi bizonyításának kényszere nélkül. Nem kell mást tenniük, mint egy utcai ellenőrzés, igaztoltatás során terroristának nyilvánítani valakit és az illetőt akár soha többé nem látják viszont.
A határozatlan idejű fogva tartás körüli vita egyértelművé tette, hogy a kormány szerint az Egyesült Államok területe maga is háborús övezetnek számít. Egyesek azt gondolják, hogy ezzel nincs semmi gond, annak ellenére, hogy egy ilyen döntéssel sárba tiporják az alkotmányt, megsértik a hadsereg és a rendőrség, valamint a kül- és belpolitika szétválasztásának elvét.
Ez egy rendkívül veszélyes döntés, különösen egy olyan országban, ahol terroristának nyilváníthatnak valakit, pusztán azért mert megkérdőjelezi egy háború jogosságát, vagy tüntetni mer, esetleg megkérdőjelezi a környezetszennyezési politikát vagy a Wall Street-i banda tevékenységeit, támogatja Ron Paul-t, szabadságpárti elveket vall, befektetési aranyat vagy 7 napnál több időre elegendő tartalékélelmiszert vásárol.

Forrás: Infowars.com

2011. december 4., vasárnap

Az írás a kozonithy blogon jelent meg, hozzászólásként meséli el benne egy fiatal lány a saját történetét az abortuszról - illetve arról, hogyan keveredett ebbe a helyzetbe és miért tartotta meg a kisbabáját:
"Sziasztok!
Elmesélek én is egy történetet nektek: a szakításom után egy évig teljesen egyedül voltam. Úgy értem sem érzelmi, sem szexuális kapcsolatom nem volt, csak élveztem a fiatal szinglik életét. (haverok, buli, fanta)
Aztán jött egy srác... két hónapja tartott a kapcsolatom vele, amikor kiderült, hogy állapotos vagyok. Egy világ omlott össze bennem. Én mindig azt mondtam, hogy nekem soha nem lesz gyerekem, nem voltam oda amúgy sem a gyerekekért. Félre ne értsétek, nem utáltam őket, csak nem olvadtam el minden kisgyerektől, mint a legtöbb nő. Már csak emiatt is úgy gondoltam, hogy nem vagyok anyának való és kész!
Szóval iszonyatosan kiborultam, mikor megláttam a pozitív tesztet. Megbeszéltük a sráccal, hogy elvetetem, már csak azért is, mert vele sem a családtervezés felé tartott a viszonyunk, elég laza volt a kapcsolat. Nem voltunk szerelmesek, nem egymással képzeltük el a jövőt, csak úgy voltunk. Miután megbeszéltük mi a terv, nagyon kedves volt. Ő akarta kifizetni az abortuszt, szeretett volna elkísérni, mellettem lenni, ...viszont erre nem volt lehetősége se, mert 2 napra rá meggondoltam magam... Nem tudom megmondani, hogy miért, de nem tudtam megtenni. Undorodtam a gondolatától is az abortusznak, attól függetlenül, hogy nem akartam a babát, és volt időpontom is a ,,beavatkozásra". Szóval elég ellentmondásos gondolatokkal volt tele a fejem. Őrlődtem rendesen! A srác teljesen kiakadt, mikor közöltem vele a tényeket. Szó szerint őrjöngött. Aztán úgy váltunk el, hogy az életben többet nem szeretném látni, nem akarok vele többet beszélni sem. (Megjegyzem egy helyen dolgozunk. J)
Az egész állapotosságom alatt bizonytalan voltam, mert hát ugye ez eléggé ,,speciális" eset... Lényegében élveztem a terhességem, el is fogadtam a helyzetet, de mégis volt bennem egy nyomasztó érzés is amiatt, hogy nem terveztem, nem szerelem gyerek lesz, és hát ugye nem lesz apukája a babámnak... De aztán megszületett az én Drágaságom! Első látásra beleszerettem! Nincs rá szó, hogy mennyire boldoggá tette az életem!
Biztos vagyok benne, ha elvetettem volna végig kísérte volna az életem a bűntudat, ugyanis nem tudtam magamnak olyan dologgal érvelni, ami elfogadhatóvá tette volna az abortuszt. Szerencsés helyzetben is voltam, mert a családom támogatott a döntésemben. A Szüleim nagyon imádják a kis unokájukat, aki holnap lesz három hónapos. J Lényegében, csak azt szerettem volna mondani, hogy VAN FÉNY AZ ALAGÚT VÉGÉN!!! J
Ha egy kicsit is úgy érzed, hogy megbánnád és adott a lehetőség arra, hogy felneveld a babád, ne tedd meg! Aki amiatt veteti el, mert ,,különben a szerelmem elhagy", attól kiborulok! Kérdem én: ugyan mennyire szerethet téged az az ember, aki ilyen helyzetbe kényszerít, és arra kér, hogy ölesd meg a közös gyermeketek????!
Az a legnagyobb baj, hogy a férfiak (tisztelet a kivételnek) sajnos ezt másképp élik meg. Ők nem érzik át annyira annak a lelki súlyát, hogy mennyire nehéz ezzel együtt élni. Sokkal könnyebben mondják azt, hogy: ,,kukába vele", de a nő az, akinek ezzel együtt kell élni. Szörnyű érzés lehet, mikor eszébe jut a nőnek, hogy: ,,most lenne egy éves, most menne oviba"... Én ezt nem akartam érezni.
U.I.: 4 hónapos terhes voltam, mikor az apa jelentkezett (nem jöttünk újra össze) ígért fűt-fát: mindenben mellettem lesz, szeretné nevére venni a babát, támogatni fog anyagilag, és még rengeteg hazugsággal zsibbasztotta az agyam. Közöltem vele, hogy nem hiszek neki, de lehetősége természetesen mindig lesz bizonyítani... 7 hónapos terhes voltam, mikor utoljára beszéltünk... két hónapos volt a babám, mikor kaptam egy sms-t tőle, hogy ő ezt mégsem tudja elfogadni, neki ez nem fog menni és mindenkinek így lesz a legjobb... hát szerintem is, mert egy ilyen emberre a Kislányomnak sincs szüksége. J
A szeretet az mondja: feláldozom magam, hogy neki jobb legyen,
az abortusz azt mondja: feláldozom őt, hogy nekem jobb legyen..."


Elvonná a nemzetierőforrás-minisztérium jövő évi költségvetésében terhesség-megszakításra előirányzott 400 millió forintot két KDNP-s képviselő. Ebből az összegből azokat a terhesség-megszakításokat finanszírozzák, amelyekre nem a várandós nőnél vagy a magzatnál fennálló súlyos egészségügyi ok (az ilyen beavatkozások költségeit az Egészségbiztosítási Alap fizeti), hanem egyéb okok miatt kerül sor.
A parlamentnek benyújtott módosító javaslat szerint ezt a pénzt inkább az örökbefogadások ösztönzésére, az örökbefogadói gyes összegének emelésére, továbbá a gyermekek védelmét, támogatását szolgáló programok, pályázatok, egyéb előirányzatok támogatására kellene fordítani.
(MTI)
Drága Atyánk! Kérünk Téged Jézus Krisztus nevében, a mindenkor segítő Szűzanya közbenjárására, hogy szűnjenek meg a gyermekgyilkosságok hazánkban! Kérünk, Szentlelkeddel adj erőt a törvényhozóknak, hogy legyen bátorságuk megszüntetni minden támogatást amit abortuszokra fordítanak és zárjanak be minden kiskaput, visszaélési lehetőséget. Köszönjük, hogy meghallgatod imáinkat! Ámen.

Haldokló katona imája

Mindenható Isten!

Hozzád emelem még egyszer imámat, mielőtt lelkem itt hagyná porsátorát. Emlegetem a te könyörületességedet s egyben vallást teszek minden én bűneimről előtted. Ha megbántottam valaha felséges nevedet s visszaéltem áldásaiddal: bocsásd meg atyám énnekem!
És ha nem úgy szerettem volna mint Fiad rendelé: az ő kínszenvedéséért feledd el gyöngeségemet. Ha szeretteimmel szemben talán nem voltam mindég hűséges és nem fáradtam értök eleget: bocsáss meg azok helyett is, hogy ne legyen önvád terhe az utolsó percekben lelkemen!
Áldd meg Atyám dicsőséggel és győzelemmel bajtársaim fegyverét. Áldd meg édes hazámat, melynek boldog jövőéért én is örömmel halok meg. Áldd meg minden szerettemet (szüleimet, feleségemet s gyermekeimet), akik tőlem messze, boldog reménykedéssel várnak haza engemet.
Ha nem engeded meg, hogy ott pihenjen testem, hol apáimnak csontja porladoz: nem zúgolódom ezért ellened, hiszen a te szemeid vigyáznak itt is poraim felett.
Az utolsó küzdelemben erősíts szent lelkeddel s ha meghalok, lelkemet üdvözítsed. Azokat pedig, kiket mély bánatra itt hagyok magam után, vigasztald meg! Ámen.
Szolnoky Gerzson református lelkipásztorHáborús idők imádságos könyve hadbavonultak és azok családjai számára, 1916


November végéig 37-en fagytak meg

Kilakoltatások a moratórium alatt is?
Magyarországon 37-en fagytak meg a tél beállta előtt, október 8. és november 30. között – adta tudtul a Magyar Szociális Fórum csütörtökön.
A kihűlésben elhunyt emberek túlnyomó többsége hajléktalanokból került ki, és a szabad ég alatt lelte halálát. Nők is vannak köztük. A kimutatás nem tartalmazza azoknak a számát, akik kórházban haltak meg, mert már nem tudták feléleszteni őket.
A Magyar Szociális Fórum kimutatása szerint idén ősszel csaknem kétszer annyian (37-en) szenvedtek fagyhalált, mint tavaly ősszel (20-an). Idén a fagyhalál elsősorban a hajléktalanok között aratott, tavaly viszont főleg fűtetlen otthonukban hűltek ki az emberek. A tavalyihoz képest súlyosbodó veszteség arra utal, hogy nem születtek meg a szükséges intézkedések az emberélet védelmében.
A társadalmi mozgalom a kialakult helyzetben azt tartja a legfontosabbnak, hogy az életek megkímélése érdekében hagyják nyitva a vasúti pályaudvarok és állomások várótermeit a hajléktalanok előtt, állítsanak be fűtött konténereket és vagonokat, bocsássanak a rászorulók rendelkezésére kihasználatlanul álló fűthető és tisztálkodásra alkalmas lakásokat és épületeket. Minden hajléktalan hozzájuthasson meleg ételhez, a naponta szükséges táplálék kalóriához.
Az MSZF elsődleges állami feladatnak tartja a december 1. és március 1. között érvényes téli kilakoltatási moratórium hatósági betarttatását. Felhívja a figyelmet azokra a lakossági bejelentésekre, amelyeknek tanúsága szerint egyes végrehajtók januárra és februárra tűztek ki kilakoltatásokat.
Magyar Szociális Fórum
A Szabad Riport megjegyzése: Információink szerint létezik egy olyan fogalom is, hogy "bújtatott kilakoltatás." Ezt jogilag úgy nevezik, hogy "birtokbaadás" - melyhez nem kell bírósági végzés. Sőt értesüléseink szerint; a moratórium sem érvényes erre az eljárásra.
Ahogyan az utóbbi időben bebizonyosodott, csakis a széles összefogás mentheti meg az otthonokat, meg az elszántság és a küzdelem. Aki nem küzd, azt biztosan ki fogják lakoltatni, és győzni csak úgy lehet, ha küzd az ember...