Az NSA és a bankok szövetsége -- Harc a 'hekkerek ellen' vagy a pénzügyi adatok védelme elleni támadás?

Amennyiben eddig úgy gondoltuk, hogy a kormány nem avatkozik bele kellő mértékben magánéletünkbe, íme, egy újabb „együttműködés”, aminek eredményeként Nagytestvér még inkább behálózza majd életünket, ez alkalommal magán pénzügyeinket, ha egyáltalán létezik még ilyen. A Washington Post írása szerint „a legnagyobb amerikai bankok megkeresték a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NSA), hogy segítsen nekik megvédeni számítógépes rendszereiket, miután több, egymást követő támadás eredményeként oldalaik üzemeltetésében komoly zavar támadt. A körülbelül egy évvel ezelőtt indult támadások tavaly szeptemberben váltak intenzívebbé és igen kifinomulttá.

A bankok arra kérték az NSA-t, a világ legnagyobb elektronikus kémügynökségét, hogy nyújtsanak technikai támogatást a banki rendszerek fokozottabb védelme és a támadási módszerek megértése érdekében.

Bár kalapot emelünk az agyafúrt megtévesztés előtt, mármint, hogy az „iráni hekkerek” nagyobb veszélyt jelentenek az amerikai pénzrendszer stabilitására nézve, mint mondjuk az a tény, hogy az államadósságot havi 85 milliárd dolláros adagokban pénzesítik, illetve, hogy egyesek szerint egyetlen platina érmével meg lehet oldani az ország problémáit, mégis elgondolkodtató, hogy vajon mi történik, amikor a világ legtolakodóbb kémszervezete teljes és kifejezett hozzáférést kap minden banki adathoz, beleértve minden amerikai pénzügyi helyzetét egy adott pillanatban. Emlékezzünk, egy olyan szervezetről van szó, amelyik tavaly már szabad utat kapott, hogy a világ teljes elektronikus kommunikációját lehallgassa, megfejtse, elemezze és tárolja. (Videó: Stellar Wind)

A hivatalos verzió:

Az NSA és a bankok közötti együttműködés, ami a kormány és az amerikai kiberbiztonsági cégek közös akciójának része, mutatja, mennyire aggódik a kormány a soha nem látott mértékű és komolyságú támadások miatt a pénzügyi szektor ellen. Ettől függetlenül az ügynökség részéről nyújtott támogatás valószínűleg megdöbbenti az adatvédelem szószólóit, akik szerint az NSA-nak nincs keresnivalója magáncégek rendszereiben, még a biztonság növelése érdekében sem.
Az amerikai hírszerzés illetékesei szerint a bankok és más cégek elleni támadásokat Irán hajtotta végre, bár egyes szakértők arra figyelmeztettek, hogy nehéz pontosan megállapítani ki lehet az esetek hátterében.
A megtámadott bankok között volt a Bank of America, a PNC Bank, a Wells Fargo, a Citigroup, és a HSBC and SunTrust is. Az elmúlt hetekben naponta hét bank ellen indítottak támadást, de kizárólag keddi, szerdai és csütörtöki napokon.

Ebből valószínűleg az következik, hogy a hétfő és a péntek szent az iráni hekkerek számára.

Úgy tűnik, hogy a magánszektor teljesen védtelen a sok millió iráni hekker bősz támadásaival szemben, akik mindenáron tudni akarják, mennyi pénze van egy átlag amerikainak a Bank of America számláján.

Itt lép a képbe az NSA, nagylelkűen felajánlva szaktudását abban, hogy miként lehet mindent megtudni valamennyi állampolgár pénzügyeiről, ezzel meghiúsítva a gonosz iráni támadásokat.

A kormány hajlandósága a részvételben „jelzésértékű, megmutatva milyen módon fejlődnek a kibertérrel kapcsolatos kockázatok,” nyilatkozta az egyik bank illetékese. „Az NSA-hoz hasonló ügynökségek óriási tapasztalattal rendelkeznek a rendkívül kifinomult típusú internet biztonsági programok terén.”
Általánosságban elmondhatjuk, hogy képesek támogatást nyújtani a privát szektorbeli cégeknek, amikor azok rendszerei kritikussá válnak nemzetbiztonsági szempontból, mondta Richard George, az NSA volt számítógép biztonsági illetékese. A kérésnek egy olyan kormányhivataltól kell érkeznie, amely jogosult az adott céggel való együttműködésre. Ilyen lehet a Pénzügyminisztérium vagy a Nemzetbiztonsági Minisztérium.

Tehát aggodalomra semmi ok, hiszen az NSA a kormánnyal van, és alig várja, hogy segíthessen.

Az NSA kettős küldetése, a biztonsági támogatás és a megfigyelés fokozása, komoly adatvédelmi aggályokat vet fel,” mondja Marc Rotenberg, az Elektronikus Adatvédelmi Információs Központtól.
Volt NSA tisztségviselők szerint az adatvédelmi aggályokat eltúlozzák és megjegyzik, hogy az NSA-tól kért segítséget minden esetben megtagadják, amikor nem áll fenn nemzetbiztonsági kockázat. Richard George elmondta, hogy az elmúlt tíz év során az ügynökség mindössze 10 cégnek nyújtott támogatást, egy évvel a hálózatuk ellen elkövetett támadás után.
„Amennyiben az NSA részt vesz [a bankokkal kapcsolatos] ügyben, az azért van, mert szeretnék tudni, mi történik a sértettek oldalán,” mondta egy másik védelmi illetékes. „A kormány valószínűleg többet tanul, mint segít az ügyben.”

Összegzésképpen:

Az NSA nem volt hajlandó kommentálni a fenti cikket, csupán annyit közöltek, hogy az ügynökség „valamennyi vonatkozó törvényt és szabályt teljes mértékben betartva” nyújt támogatást az ügyben.

Világosítson már fel valaki! Pontosan milyen törvényekre és szabályokra gondolhattak? Amelyik kimondja, hogy a kormány határozatlan időre fogva tarthat egy állampolgárt? Vagy amelyik feljogosítja, hogy bírósági végzés nélkül kémkedjenek bárki után és elolvassák az email üzeneteiket? Mert kicsit össze vagyunk zavarodva.

Forrás: zerohedge.com

Evelyn de Rothschild a szabályozásról

„Nem sok változott 2008 óta,” mondja Evelyn de Rothschild, a City egyik veteránja, az ismert pénzügyi dinasztia tagja. Sir Evelyn Rothschild elmondja, miért van szükség a banki kultúra reformjára a nyilvánosság bizalmának visszaszerzéséhez. Úgy gondolja, nem történik elegendő intézkedés a City szabályozásának megreformálása érdekében. Nagy-Britannia pénzrendszere történelmi változások előtt áll, de Sir Evelyn de Rothschild számára mindez nem újdonság. – UK Telegraph Milyen üzentet közvetít a fenti cikk számunkra? „Egy rakás új pénzügyi szabályozásra van szükség.”
Sir Evelyn de Rothschild egyik kedvenc propagandatémáját, a pénzrendszer szabályozását boncolgatja.
Ennek oka nagyon egyszerű: A hatalmi elit így működik. A merkantilizmuson keresztül. Minél nagyobb és befolyásosabb egy kormány, annál könnyebb irányítani… az elit szemszögéből nézve természetesen.
A 2008-as válság elindulása óta Evelyn de Rothschild viszonylagos rendszerességgel beszél a pénzrendszer szabályozási reformjának szükségességéről. Néhány további szemelvény a cikkből:

Három hónap múlva feloszlik a 2008-as válság kezelésére képtelen Pénzügyi Szolgáltatók Hatósága (Financial Services Authority), amelynek szabályozó hatalmát két másik testület, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság és a Pénzügyi Igazgatási Hatóság kapják.
Ezenkívül a Bank of England-on belül létrejön még egy új Pénzügyi Szabályozó Bizottság, ami felügyelni fog minden ügyet, ami a pénzügyi stabilitással összefügg. Sir Evelyn szerint azonban nem történik elég intézkedés a City pénzügyi és szabályozási mechanizmusainak átalakítására.
„Még mindig fizetnek bónuszokat és nem változott az emberek hozzáállása sem. Túl lassú a fejlődés azon a téren, hogy szélesebb tömegekkel osszák meg a lehetőségeket,” mondta Sir Evelyn a Tomorrow’s Company szakértői összejövetelén.

A jelek szerint Evelyn de Rothschild nem ért egyet a jelenlegi pénzvilág kultúrájával. Szokás szerint sebészeti pontossággal összpontosít a pénzügyi szabályozás kérdésére, ami szerinte a londoni City-re jellemző kapzsiság elleni egyetlen megoldás.

„Az elmúlt 40 év technológiai fejlődése komoly támogatást nyújtott az orvoslás és a pénzügyek fejlődésében,” mondta. „Ezzel azonban vissza lehet élni. Sok minden történt a gyors megtérülés érdekében, anélkül, hogy az érintettek tudatában lettek volna annak, hogy mibe is fektettek be.”
Véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni az etikusságra és az ehhez szükséges elvekre. Ennek egyik alappillére az átláthatóság, ami a legtöbb szabályozási reform hajtóereje volt a 2008-as válság óta.
Egy másik fontos tényező szerinte a bankárok tulajdonosi részvétele azokban a vállalatokban, amelyeknél dolgoznak, a 25 éve alkalmazott bónuszrendszer helyett.

Véleményünk szerint ez a két utolsó észrevétel a legfontosabb. Az átláthatóság mémről már sok szó esett. Az elképzelés lényege elvileg az lenne, hogy a kormány és a magánszektor cégei minél átláthatóbbak és így felelősségre vonhatóak legyenek. Természetesen ez a hatalomnak kedvez, hiszen az irányítók sohasem átláthatóak és soha nem is lesznek.

A másik kérdés a bankárok tulajdonosi szerepe.

„Mindegy, hogy az ember Karl Marxra vagy John Maynard Keynesre gondol, a kapitalizmus nagyon megváltozott mostanában. Azzal, hogy a szélesebb körű részvételt támogatjuk, több lehetőséget biztosítunk az embereknek,” mondta Sir Evelyn.

Piaci szempontból a Sir Evelyn által leírt kapitalizmus valószínűleg nem létezik. A központi bankokat kétségtelenül és egyértelműen a hatalmi elit irányítja. A nyugatot, annak óriási katonai-ipari hatalmával, vég nélküli háborúival és ciklikus összeomlásaival pedig ezek a központi bankok finanszírozzák.

Egyre világosabban látható, hogy ezt az óriási monetáris gépezetet egy maroknyi ember irányítja. Vajon Sir Evelyn arra gondolt, hogy ennek a „láthatatlan kéznek” versenytársakra van szüksége?

Forrás: The Daily Bell

Fiat összeomlások és harc az aranyért

2011-ben a technokraták, Hans Hoogervorst, a Nemzetközi Számviteli Szabvány Bizottság elnökének segítségével, egy remek elképzeléssel álltak elő, ami szerint Európa csatlakozna a piachoz igazodó (mark-to-market) könyvelést nem alkalmazó IFRS9 szabványhoz, az EKB mérlegében szereplő szuverén adósságokra vonatkozóan.

A piachoz igazodó gyakorlat 2009-es bevezetése a piacok rövidtávú fellendüléséhez vezetett, ami egy hamis pozitív trend volt, hiszen a bankintézményeknek már nem kellett biztosítani a hosszú távú pénzügyi stabilitáshoz szükséges tőkét. Az eurózóna bankok tehát úgy intézhetik ügyeiket, ahogy akarják, hiszen a technokrata hatalomátvétellel sújtott országok számára már csak a szuverén adósság maradt alternatívaként.

A munkahelyteremtés ürügyén Ben Bernanke, a Federal Reserve elnöke, jelzálog fedezetű értékpapírokat vásárol vissza. A havi 85 milliárdos tételek által Bernanke jó úton halad, hogy az Egyesült Államok legnagyobb ingatlan birtokosává váljon. A módszer segítségével a Fed fiat tőkéje ijesztő sebességgel változik ingatlan vagyonná, miközben a technokraták folytatják a világ fiat valutáinak elértéktelenítését.

Miközben a multinacionális cégek kiköltöztették a gyártóegységeket az Egyesült Államokból, az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény valamint a harmadik mennyiségi enyhítés eredményeként pedig a bankárok az egekbe srófolják az élelmiszerárakat, ők maguk a határidős ügyletek segítségével hatalmas nyereségre tesznek szert az irányított válságnak köszönhetően.

Miközben a dollár értéke csökken, a BRICs országok elkezdték visszaállítani valutájuk nemesfém fedezetét. Amikor Kína arannyal fizet Iránnak az olajért, az OPEC államok nem tudják manipulálni a rendszert, mint ahogyan tették ezt évtizedekig, hogy a hatalmas mennyiségű dollár forgatásával és amerikai állampapírok vásárlásával egyúttal az amerikai pénzrendszert is megtámogassák.

A BRICs országok lépéseinek eredményeként a petrodollár és a dollár, mint tartalékvaluta, lassú és szisztematikus tönkretétele folytatódik. Az OPEC által az amerikai államkincstár számára tisztára mosott pénz nélkül kevesebb forrás áll rendelkezésre a közel-keleti háború finanszírozására.

A technokraták megkerüléséért „járó” büntetésként a Pénzügyi Szolgáltatók New Yorki Hivatala bejelentette, hogy a brit Standard Chartered Bank felfüggeszti a BRICs országok tranzakcióit, egy Iránnak átutalt 250 milliárd dolláros tétel miatt, ezzel pénzügyi terrorizmust alkalmazva a közel-keleti ország ellen.

Októberben például Barack Obama aláírt egy végrehajtási utasítást, ami felhatalmazza az amerikai kormányt, hogy lefoglalja azok bankszámláit, akik megítélésük szerint segítettek Iránnak „olyan tranzakciók” lebonyolításában, ami lehetővé tette Irán számára, hogy pénzzé tegye kőolajkészleteit. Ezt a kitételt olyan módon foglalták a végrehajtási utasításba, hogy a figyelmet az USA és Nagy-Britannia által bevezetett szankciókra terelje.

A dollár hanyatlásával már csupán egyetlen feladat vár a technokratákra: tovább rontani a többi fiat valuta helyzetét, hogy bevezethessenek egy új globális valutát.

Számos más elit intézmény mellett, az ENSZ is teljes átalakítást akar. A „Nemzetközi Monetáris Rendszer átalakítása a XXI. Századi Kihívások Kezelésére” néven kiadott jelentés a következőkre szólít fel:

A nemzetközi monetáris rendszer átalakításával kapcsolatos egyre intenzívebb viták és reformok azt jelzik, hogy a jelenlegi rendszer nem képes válaszolni az új, illetve egyre mélyülő kihívásokra. A jelen tanulmány négy ilyen kihívásra összpontosít: a globális egyenlőtlenségekből történő rendezett kivonulás, a deficites és a felesleggel rendelkező országok közötti kiigazítás segítése recessziós hatások nélkül, a nemzetközi kereskedelem hatékonyabb támogatása a jelenlegi volatilitás csökkentésével és a fejlesztések és klímaügyek jobb finanszírozásával. A célok meghatározása után előterjeszti a reformjavaslatokat, hogy a nemzetközi monetáris rendszer képes legyen hatékonyabban reagálni ezekre a kihívásokra.

Egy új globális valutára való átállást javasolnak tehát, ami minden jelenlegi valuta helyébe lépne. Az újraértékelést és a pénz értékszerinti újraelosztását az IMF, a Kereskedelmi Világszervezet és természetesen az ENSZ felügyelné.

A Goldman Sachs azt tanácsolta ügyfeleinek, hogy adják el részvényeiket, miközben az amerikai gazdaság bezuhan a technokraták által létrehozott fiskális szakadékba. David Kostin, a Goldman Sachs vezető amerikai értékpapír stratégája a következőket mondta:

A politikai valóságok és a múlt évi precedens arra engednek következtetni, hogy nagyobb esély van arra, hogy a politikusok nem lesznek képesek kezelni a fiskális szakadékot, mint azt a befektetők gondolnák.

Tudva, hogy a pénzvilágban mindenki, aki számít értékálló eszközöket vesz, Soros György is eladta CitiGroup, JP Morgan Chase és Goldman Sachs részvényeit, és 130 millió dollár értékben vásárolt aranyat.

Az Arany Világtanács adatai szerint a központi bankok 157,5
milliótonna aranyat vásároltak 2012-ben.

Forrás: Activist Post

21 . JEGYZŐKÖNYV

Belső kölcsönök. Tartozások és adók. Konvertálás. Csőd. Takarékpénztárak és járadéklevelek. A pénzpiacok eltörlése. Ipari értékek szabályozása.

A legutóbbi összejövetelen előadottak kapcsán ma részletesen meg fogom világítani a belső kölcsönök kérdését. A külföldi kölcsönökkel - amelyek a gójok nemzeti vagyonával tápláltak minket - nem foglalkozom többet, mert a mi államunk viszonylatában nem lesznek külföldiek, tehát semmiféle külügy sem.
Hasznot húztunk a tisztviselők megvesztegethetőségéből és az uralkodók hanyagságából, kétszeresen, háromszorosan, sőt még ennél is többszörösen kaptuk vissza a gój kormányoknak kölcsönzött pénzünket, amelyre államaiknak még csak szükségük sem volt. Megtehetne ilyet bárki is velünk? Ezért csak a belső kölcsönök részleteivel foglalkozom.

Az államok bejelentik, hogy belső kölcsönre van szükség, és megindítják a kölcsönjegyeztetést saját váltóikra, azaz kamatozó értékpapírjaikra. Hogy a jegyzést mindenki győzze, az árat száz és ezer között szabják meg, és árengedményt tesznek azoknak, akik elsőnek jegyeznek. A következő napon mesterségesen felszöktetik a kölcsönkötvények árát s azzal okolják meg az áremelést, hogy mindenki töri magát a kölcsönjegyzésért. Pár nappal később az államkasszák - mint mondják - túlzsúfoltak, és több a pénz, mint amennyire szükség van (minek akkor jegyeztetni?). A kölcsönt, tegyük fel, jóval túljegyezték, s ebben rejlik az egész színpadi hatás: ide nézzenek-mondják-, micsoda bizalom nyilvánul meg az állam kölcsönkötvényei iránt.
De amikor vége van a komédiának, az állam azzal a ténnyel találja magát szemben, hogy rendkívül terhes adósságot vett magára. Hogy fizetni tudja a kamatokat, újabb kölcsönökhöz kell folyamodnia, ezek azonban nem szüntetik meg, hanem csak növelik a tőkeadósságot. És ha ez a hitel is kimerült, új adókkal kell fedezni - nem a kölcsönt, hanem csak annak kamatait.
Ezek az adók tehát arra szolgálnak, hogy az egyik adósságot a másikkal fedezzék.

Ezután következnek a konvertálások. Ezek csökkentik ugyan a kamatfizetést, de magának az adósságnak fedezése nélkül, ezenkívül pedig nem vihetők keresztül a kölcsönjegyzőnek a beleegyezése nélkül. Amikor bejelentik a konvertálást, ezzel egyidejűleg felajánlják, hogy visszafizetik a pénzt mindazoknak, akik nem kívánják konvertálni kötvényeiket. Ha mindenki visszautasítaná a konvertálást és követelné pénzét, a kormány saját csapdájába esne és kiderülne, hogy fizetésképtelen, nem tudja a felajánlott összegeket kifizetni.

A gój kormányok szerencséjére alattvalóik - akik semmit sem értenek a pénzügyekhez - mindig szívesebben vállalták az árfolyamveszteségeket és a kamatcsökkentést, mint azt a kockázatot, amellyel pénzük másirányú elhelyezése járna, és ily módon gyakran lehetővé tették kormányaik számára, hogy azok többmilliós adósságtól szabaduljanak meg.
Manapság ezeket a trükköket külföldi kölcsönökkel kapcsolatban nem játszhatják meg a gójok, mert tudják, hogy mi minden kölcsönadott pénzt vissza fogunk követelni.

Az államok fizetésképtelenségének nyMt bevallása a legjobb bizonyíték lesz arra, hogy a különböző országokban teljesen hiányzik minden kapcsolat a népek érdekei és azok között, akik kormányozzák őket. Kérem önöket, szenteljenek különös figyelmet ennek a pontnak valamint a következőnek: manapság minden belső államkölcsönt úgynevezett függő adósságokkal konszolidálnak, vagyis olyanokkal, amelyek többé-kevésbé rövid lejáratúak. Ezek az adósságok olyan pénzekből állnak, amelyeket takarékpénztárakba és takarékalapokba fizettek be. Ha ezeket az alapokat sokáig valamely kormány rendelkezésére bocsátják, elpárolognak a külföldi államkölcsönök kamatainak törlesztése során és azonos összegre szólójáradéklevelek letétbehelyezésével helyettesítik őket.

Ilyen járadéklevelekkel szokták a gójok pótolni államkincstáraik minden hiányát.
Ha majd elfoglaljuk a világ trónját, mindezeket a pénzügyi és hasonló fogásokat - mint amelyek nem egyeztethetők össze érdekeinkkel - úgy el fogjuk söpörni, hogy nyomuk sem marad, mint ahogy meg fogjuk szüntetni az összes értékpapír-tőzsdét is, mert nem fogjuk megengedni, hogy értékpapírjaink áringadozásai csorbítsák hatalmunk tekintélyét. Értékpapírjaink árát törvényileg fogjuk megszabni a teljes névértéknek megfelelően, az árcsökkentés vagy áremelés minden lehetősége nélkül. (Az áremelés ürügyet szolgáltat az ár későbbi csökkentésére, s a gójok értékpapírjaival kapcsolatban így is jártunk el: azzal kezdtük, hogy névértéken felül adtuk-vettük őket, azután messze névértékük alá szorítottuk le az árukat.) Az értékpapír-tőzsdéket hatalmas állami hitelintézményekkel fogjuk helyettesíteni, melyeknek az lesz a feladatuk, hogy a kormány szándékainak megfelelően rögzítsék az ipari értékpapírok árát. Ezek a hitelintézetek abban a helyzetben lesznek, hogy egyetlen napon 500 millió ipari értékpapírt dobjanak piacra vagy vásároljanak fel. Ily módon minden ipari vállalkozás tőlünk függő helyzetbe fog kerülni. Elképzelhetik, milyen óriási hatalomra fogunk így szert tenni. . .

Írta: uz (2013.01.20. 08:30)

• ↑
• Hozzászólás (még nincs)
• Link erre

január 20.Az IMF -; Bankcsapda megbeszélés margójára:

A pénzügyi erőszakkal formálódó globális pénzbirodalom faltörő kosa, szálláscsinálója az IMF. Feladata: a nemzetállamok gazdasági leigázása, felszámolása. Érdekeltségi övezeteit folyamatosan bővítve az adósságspirál fegyverével gyarmatosít, a területét védelmező népességet az általa irányított gazdasági terrorizmussal, végső esetben háborúval vagy polgárháborúval önfenntartásában ellehetetleníti, felszámolja, majd a célterületet bekebelezi és saját érdekei szerit újraszervezi.

A nemzetállamok lebontásának főbb stratégiai irányai: Globális monetáris megfigyelő rendszer. Az adott területen felméri a termelői és fogyasztói ágazatokat, meghatározza a követendő stratégiát a célgazdaság felszámolásához. Az értelmiség elszívása a meghódítandó országból. Azok, nagy része, akik felismerik, hogy mi megy végbe hazájukban, a kilátástalan jövőkép miatt többnyire külföldre távoznak, olyan országba, amely – szakmai, és egyéb kiválasztásuk után - befogadja őket. Adósságcsapda. Visszafizethetetlen kölcsönök rákényszerítése az országra. (IMF profilja) A tőkeszivattyúk. A helyi bankrendszerek felvásárlása után a megtermelt értékek „kiszivattyúzása az országból, a kivont tőkét nem forgatja vissza a gazdaságba, tőkehiányt, ezzel válságot generál.

Tehát a menetrend az eddigi tapasztalatok szerint: Ha a Globális pénzügyi rendszer gazdasági előnyöket lát megszerzi, felvásárolja a helyi bankokat. A termelői és fogyasztói ágazatokat ezeken a privatizált bankokon keresztül megsarcolja, a likviditást garantáló fedezetet kiszivattyúzza, bekebelezi és megsemmisíti az ellehetetlenített helyi piacokat, majd a célország piacait kizárólag a globalista érdekeknek megfelelően szervezi újjá. A tőkeszegény gazdaságba ezután olyan hiteleket pumpál, amelyek az uzsorarendszerből adódó adósságspirál miatt visszafizethetetlenek.

Magyarországra eddig ez a helyzet „kiválóan” lett alkalmazva, Jelenleg a gazdaság áll, a „fizetési képesség” gyengül, ezért a mindenkori „kormány” inflációt gerjesztő politikával, (vagyis a lakosság közvetett kifosztásával) tud csak megfelelni a hitelezők (IMF) követeléseinek. Az ország a társadalmi, gazdasági feszültségek enyhítésére, újabb hitelekért folyamodik, jön megint az IMF, és unokáinkat is eladósítja. Az IMF hitel az uzsorán alapul. Az ilyen hitel elfogadásával az állam kiszolgáltatottá válik, a lakosság életkörülményei romlanak, a szellemi tőke, az ifjúság kivándorol. A lakosság reménytelenné, passzívvá válik, ellenállása végtelenül legyengül. Figyelem! Eddig csak a hitelek visszafizetése volt terítéken, de ekkor lép életbe a következő stáció: A hitelezők: (IMF) a fedezetet, (2008 IMF szerződés) a valódi értéket, a természeti kincseket, a termőföldet is bekebelezik, majd pénzügyi követeléseiket eladják egy az általuk favorizált államnak.

A piacszerző offenzíva első lépéseként az olcsóbb termékeket és/vagy munkahely-teremtés ígéretét használják, mint csalit. Először tönkreteszik a helyi üzleteket, és elszegényítik a körzetet, és az elszívott anyagi javakat külföldre juttatják. Ez a fázis Magyarországon megtörtént. Érdemes meghatározni a jelenlegi helyzetünket, némi magyarázattal: Kezdjük azzal, hogy minden nemzetállam gazdasága alapvetően négy pilléren nyugszik: Helyi piacain, amely, ha nincs minden áru és pénz kiáramlik az országból. (Ha a gazdaságból kivonják a tőkét, akkor nincs pénz a helyi piacok fenntartására. Ha nincs helyi piac, akkor a hazai termékeink számára kényszerűségből olyan felvevő helyet kell keresni, amely megfizeti az előállítás költségeit, mert erre a saját gazdaság ebben az esetben képtelen. Ennek következtében a kiváló minőségű termékeink olyan piacra kerülnek, amely fizetőképes, miközben a tőkeerős országokból e helyett rossz minőségű, harmadosztályú árut hoznak be. A lakosság ezt kénytelen fogyasztani, hiszen elszegényedett. Természeti forrásain (nyersanyagok, bányakincsek, olaj, vízenergia, maga a víz, stb…). Likvid monetáris rendszerén (pozitív termelési mérleg, fedezet, mint például a munka és a szolgáltatás, a társadalom teljesítőképessége, kezelhető mértékű infláció). Feldolgozásán, termelésén (mezőgazdaság, ipar stb…).

Magyarországon a globális pénzpiac gyarmatosító politikája már megsemmisített három elemet: a likvid monetáris rendszereket, a feldolgozást és termelést, a helyi piacokat. Jelenleg minden erővel a még meglévő természeti források kisajátítására törekednek. Ennek megakadályozására, csak egy jól szervezett, társadalmi közmegegyezésen alapuló csak olyan közös alap-értékrend szerint formálódó társadalom képes, amely az államiságát képes megvédeni

IMF érdeke a szabad rablás további biztosítása, létérdeke a profit, amely hatalmának garanciája. Soha még tárgyalásokból nem értett, érdekei tükrében kormányokat váltott le és segített hatalomra. Kizárólag a saját igazságát kényszeríti ki, brutális erőpolitikával. Nekünk civileknek „tárgyalni velük” önámítás, aki egy asztalhoz ül velük, az Ő stratégiai érdekeiket segíti.

Tatár J.

Kép: bankcsapda.eu

A hazai rádiós hírekben teljesen elhallgatták azt, hogy a Bankcsapda érdekvédelmi szervezet átadta az IMF küldöttségnek a divizahiteles csaló bankok bizonyítékait, amit átvettek és intézkedni fognak a bankterroristák ellen, mert most már nemzetközileg nem tudják elhallgatni az ügyet....Sőt! Az Ovi-kormány is emiatt lépni kényszerül több dologban...az IMF küldöttséggel másfél óráig tárgyaltak, csak néhány tévé mondta be, de a netes oldalak hírei is elhallgatják!

Tájékoztatás!

A Bankcsapda tárgyalódelegációja a mai napon 1,5 órás megbeszélésen tájékoztatta álláspontjáról a hazánkba érkezett IMF ellenőröket, akiknek a feladata részben a 2008-as EU/IMF megállapodás során kapott 20 milliárd euró felhasználásának az utólagos ellenőrzése. A megbeszélésen a Bankcsapda csoport kifejthette a tényfeltáráson alapuló véleményét a hazai deviza hitelezéssel kapcsolatban, így felhívtuk a figyelmet a banki uzsora követelések jogtalanságára, valamint arra, hogy a bankok deviza konstrukciós szerződéskötési és elszámolási gyakorlata felügyeletlenül és szabályozatlanul folyt. Olyan okiratokat, dokumentumokat adtunk át, melyek a deviza tőke nyilvántartás során bekövetkezett banki csalásokat igazolják.

Falus Zsolt Ferenc B.É.C.S. (körlevél részlet)

Mikor lesz az összeomlás?

Az utóbbi időben egyre többen kérdezik, hogy a sokat hangoztatott rendszer összeomlás mikor fog bekövetkezni. Ezt minden bizonnyal az elmúlt év december 21-ei „világvége” elmaradása is fokozta.

A tavalyi esztendőt felfújták a médiák segítségével, így még azokat is foglalkoztatta a kérdés valamilyen szinten, akik amúgy teljesen közömbösek az efféle dolgokkal. Egy biztos, szinte mindenki hallott róla, ami sajnos azért nem jó, mert az embereknek farkast kiáltottak, miközben csak a bárány jelent meg. Ezzel pedig az a probléma, hogy amikor valóban itt lesz a farkas, kiabálhat majd bárki, senki nem fogja komolyan venni. Talán ez is volt a hatalom célja, mert bár fontos dátum volt december 21-e sokféle szempontból, de nem a világvégét jelentette.

A rendszer összeomlása egy elhúzódó, összetett folyamat, amely leginkább egy exponenciális jelleget mutat. Magyarán a kezdetekben alig vannak szemmel látható jelei, amely után fokozatosan jelentkeznek a problémák. Végül hirtelen emelkedésbe kezd, s ez lesz az a pillanat, mely mindenki számára érezhető, látható lesz.

A folyamat tehát már elkezdődött, és egyre közelebb kerülünk a robbanásponthoz. Jelen pillanatban a gazdaságot még egyensúlyban tudják tartani, de jól láthatóak az erőltetett, a legtöbb esetben rossz eredményt produkáló megoldások. Az egyre több munkanélküli, az egyre gyakoribb megszorító intézkedések, sűrűsödő, és elhúzódó tüntetések mind-mind azok a jelek, melyek előrevetítik a tényleges összeomlás pillanatát. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a bűnözési hullám drasztikus emelkedéséről sem, melyet egyre kevésbé tud kezelhető keretek között tartani a rendszer. A cigánybűnözés hazánkban már most elérte azt a szintet, amely egy összefogásra kész társadalomban már kiverte volna a biztosítékot. Ezzel természetesen a zsidók is tisztában vannak, és az oktatással, médiával, és minden általuk bevethető eszközzel próbálják elfogadtatni az elfogadhatatlant. Azok a zsidók, akik uralják a politikát, a médiát, az egész világot. Azok, akik hasznot húznak a kisemberek mindennapi szenvedéseiből.

Hazánkban a cigányokat engedték szabadjára, és hagyták, hogy ránőjenek a többségi társadalom nyakára. Ehhez persze kellett a birkatürelmű nép is, akiknek a liberális szeméttel teljesen átmosták az agyát. De természetesen Európa szinte minden országában hasonló problémák uralkodnak, ezért az összeomlás az öreg kontinenst és Amerikát is érinteni fogja. Görögország, Portugália és Spanyolország csupán az előszelei a liberális rendszer kimúlásának. Ameddig tudják, megmentik ezeket az államokat a széteséstől, hiszen egyetlen ország összeomlása beindítaná a dominóhatást.

Mivel társadalmunk alapvetően az olajra épül, így a teljes összeomlást nagyban meghatározza a kitermelés csökkenésének mértéke. Jelenleg a kormányok korlátlan pénznyomtatással, és megszorító intézkedésekkel tudják késleltetni az időt. A legoptimálisabb előrejelzések szerint 2020-ra a mostanihoz képest 10-12%-al csökken a kitermelés. A rendszer természetes körülmények között nem tud tolerálni ekkora kiesést, ezért először a szegényebb államok fognak csődbe menni, majd sorban a többi. Sokan nincsenek tisztában ezeknek a számoknak a súlyosságával. A legtöbb embernél annyiban kimerül a kőolaj fogalma, hogy a benzinkúton valamely finomított változatát beletankolja a gépkocsijába. A jelenlegi „civilizált” társadalmunk alapja az olaj. Nélküle nincs villamos energia, vezetékes ivóvíz, műanyag és gumiipar, de most már mezőgazdaság sem. 2-3%-os termelés kiesésnél már olyan szinten drágulna minden, hogy a hazánkhoz hasonló országok, illetve polgárai egyszerűen nem tudnák kifizetni. A mezőgazdaság is teljesen áttért a nagygazdálkodásra, ahol még trágyának is kőolaj az alapja. A hatalmas több száz lóerős traktorokhoz való, nem egy esetben másfél-két tonnás földművelő berendezések tartoznak, melyeket egy akut üzemanyaghiány esetében megmozdítani sem lehet, nemhogy földet művelni vele. A jövő tehát mindenképp a kis közösségi gazdálkodásokban van, de ezt a jelenlegi hatalomnak nem érdeke a szavakon túl segíteni.

Jól látható tehát, hogy 2020-ig a rendszer semmiképp nem bírja, jó esetben talán 3-4 évünk maradt, de inkább kevesebb. Természetesen pontos dátumot senki sem tud mondani, aki mégis megteszi, az vagy naiv, vagy a hatalom érdekében cselekszik. A zsidó háttérhatalmak már több ízben elodázták az összeomlást, de ez olyan, mint a feslett zsák, amit folyton foltoznak. Folt hátán folt, mígnem egyszer csak szétszakad az egész.

Sokan vannak, akiknek hozzánk hasonlóan már nagyon elege van ebből a rendszerből, és várja az összeomlást. Egyet azonban nem szabad elfelejteni! Amikor ez bekövetkezik olyan láncreakciók fognak beindulni, melyek a legvadabb elképzeléseket is felül fogják múlni. Kontroll nélküli fosztogatások, rablások, élet-halál harc a maradék élelemért, majd pedig a polgárháború kitörése. Jelen pillanatban jó esély van arra, hogy globális méretű háború bontakozzon ki. Ez azonban csak annak a függvénye, hogy cionistáknak érdekében fog-e állni, vagy sem. Ezen múlik, hogy a zsidók keresnek-e rajta pénzt, vagy sem! Ha tehát valaki álmodozva várja a rendszer végét, hogy akkor majd kitörő örömtáncot fog lejteni, annak inkább javaslom, hogy a hátralévő kevés időt a felkészülés jegyében tegye. Mindenképp legyen raktáron tartós élelmiszer, víz, gyógyszerek, de ezek csupán az alapok.

Legrosszabb esetben az összeomlás télen fog bekövetkezni, és ekkor is bizony lesz idő, amikor el kellesz hagyni az otthon melegét. Sokan még nyáron sincsenek felkészülve arra, hogy sátorban aludjanak a szabadban, erdő sűrűjében, nemhogy télen. A mostani fiatalok túlnyomó többsége már az első napokban vagy éhen fog halni, vagy a fosztogatás áldozata lesz. Fizikálisan sajnos túl gyengék. Ezek tények, ezzel meg kell barátkozni. Az egész napos számítógép előtti ücsörgésnek ez lesz az eredménye. Sokan már arra is képtelenek, hogy 1-2 km-t gyalogoljanak. Nincs meg a tudás, hogy miként lehet termelni zöldséget, gyümölcsöt, hogyan kell állatot tartani. Őszintén szólva sokan finnyásak is ehhez. Egyszerűbb a szülőnek is bedugni az egyetemre a gyereket nevenincs szakokra, csakhogy diplomája legyen. Gyújtósnak biztosan jó lesz a papírja, mert a ránk váró időszakban más gyakorlati hasznát nem fogják látni.

Tisztában vagyunk azzal is, hogy sokan jót nevetnek majd-e sorok olvasása közben. Nem gond, mi szóltunk, és meg lehet nézni, hogy az idő általában minket igazol.

Akinek tehát van lehetősége, az kezdjen el sürgősen készülni, mert az időnk nagyon kevés. Egyedül azonban fabatkát sem ér az egész. A helyi kis közösségeknek van esélye túlélni bármit is, hacsak nincs valakinek otthon atom biztos bunkerja legalább fél évre való élelmiszer tartalékkal.

Bánhegyi László

Hetvenezer hívő él munkatáborokban Észak-Koreában

A Nyitott kapuk elnevezésű szervezet a világ több mint hatvan országában támogatja az üldözött keresztényeket.

Köztudott, hogy a vallásüldözés drámája növekvőben van világszerte, azonban a legfrissebb adatok szerint a jelenség legnagyobb mértékben a keresztényeket sújtja. Ez derül ki a Nyitott kapuk 2013 jelentésből, miszerint tizenegy éve Észak-Korea vezeti azoknak az államoknak a listáját, ahol a legnehezebb kereszténynek lenni. A kommunista állam erőszakosan tilt minden vallást. A keresztényeket a rendszer ellenségének tartják, letartóztatás, börtön, kínzás, sőt nyilvános kivégzés vár rájuk. A munkatáborokban mintegy 70 ezer hívőt tartanak fogva.

A Nyitott kapuk tájékoztatása szerint a kegyetlen elnyomás ellenére 400 ezerre becsülhető a katakomba-keresztények száma, amely egyre nő. A Nyitott kapuk 1955 óta tevékenykedik azokban az országokban, amelyekben a legnehezebb a keresztények helyzete.

Alapítója, András testvér Isten csempésze című önéletrajzi írásában számolt be arról, hogyan juttatta be annak idején a vasfüggöny országaiba a Szentírást. Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az üldözött keresztényeknek még ma is szembe kell nézniük egyes országokban, az elszigeteltség. Nem juthatnak hozzá Isten Szavához, mivel veszélybe kerülhetnek, ha otthonukban Bibliát tartanak. El vannak szakítva Krisztus testétől, az Egyháztól, mivel megtagadják tőlük még a legalapvetőbb szabadságjogokat is, így nem léphetnek kapcsolatba más országok híveivel. A Nyitott kapuk szervezet több mint 60 országban van jelen, hogy támogassa az üldözött keresztényeket.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Továbbra is Észak-Koreában a legerősebb a keresztényüldözés

A „Portes ouvertes” francia evangélikus szervezet rangsorolása szerint a keresztényeket üldöző államok rangsorában az első tíz országból nyolc muzulmán többségű, a listára újonnan felkerült országok között pedig több, a Szaharától délre fekvő afrikai állam is szerepel.

Tizenegy éve folyamatosan Észak-Korea áll az élen a keresztényeket leginkább üldöző országok között – derül ki a „Portes ouvertes” (Tárt kapuk) nevű francia evangélikus szervezet január 8-án megjelent kiadványából. „50 ezer és 70 ezer közötti azon keresztények száma, akik kényszermunkatáborokban sínylődnek – olvasható a jelentésben, amelyet a La Croix francia katolikus napilap ismertet. – A nagymértékű üldözés Kim Dzsong Un vezetése alatt sem mérséklődött.”

A keresztényeket üldöző államok ötvenes listájának első tíz helyén Észak-Koreát Szaúd-Arábia, Afganisztán, Irak, Szomália, a Maldív-szigetek, Mali, Irán, Jemen és Eritrea követi. „Az első tízben nyolc muzulmán többségű ország szerepel” – jegyzi meg a kiadvány. Indiában, Indonéziában, Etiópiában és Maliban romlott a helyzet, illetve négy új, a Szaharától délre fekvő afrikai állam – Tanzánia, Kenya, Uganda és Niger – is megjelent a listán.

„Szent Pál mondatának nyomán – S az üldözésből mindenkinek kijut, aki buzgón akar élni Krisztus Jézusban. (2 Tim 3,12) – egybegyűjtjük a keresztényekkel szembeni ellenségeskedés mindennemű megnyilvánulásait, legyen szó szavakról vagy tettekről, a diszkriminációtól kezdve az erőszakos cselekedeteken keresztül a börtönbe zárásig” – mondta el Michel Varton, a Portes ouvertes igazgatója.

Az 1976-ban alapított evangélikus szervezet az adatgyűjtést helyi informátorokra támaszkodva végzi. Az élet több területére vonatkozó kérdőívet küld szét a helyi keresztény szervezeteknek és szakértőknek, de eredményeit egyéb kutatóközpontok – például a Pew Forum vagy a Freedom House – adataival is összeveti.

La Croix/Magyar Kurír

Nyolcszázezren tüntettek a melegházasság ellen Párizsban

Nyolcszázezren vettek részt vasárnap Párizsban a Francois Hollande szocialista francia köztársasági elnök melegházasságot engedélyező törvényjavaslata elleni felvonulásokon.

A francia főváros négy pontjáról órákon át vonultak a tüntetők az Eiffel-torony előtti Mars-mező felé. Az Eiffel-torony lábánál elhelyezett óriáskivetítőn a résztvevők számára utalva a 800 ezres számot tüntették fel a szervezők, a prefektúra közlése szerint azonban mintegy 340 ezren vonultak fel Párizs utcáin.

A parlament január 29-én kezdi megvitatni a Házasodhasson mindenki! elnevezésű törvénytervezetet, amely kimondja, hogy a házasság „két különböző vagy azonos nemű ember között” létrejövő egység. A jogszabály arra is lehetőséget teremtene, hogy a homoszexuális párok gyermekeket fogadjanak örökbe. Franciaország a 12. ország, ahol várhatóan engedélyezni fogják az azonos neműek házasságát.

„A megmozdulás tesztértékű Francois Hollande számára, hiszen ma egyértelműen látható, hogy Franciaországban feltehetően milliók nem értenek egyet ezzel a reformmal” - mondta Jean-Francois Copé, a legnagyobb ellenzéki párt, a Népi Mozgalom Uniójának (UMP) főtitkára a felvonuláson, amelyen számos ellenzéki politikus mellett megjelent André Vingt-Trois, Párizs érseke is. Az egyházi vezető üdvözölte, hogy sok katolikus kifejezi véleményét. Ugyanakkor leszögezte, hogy „ez nem egy kormányellenes egyházi tüntetés”.

Christiane Taubira igazságügyi miniszter közölte: függetlenül a megmozdulás méreteitől a kormány nem vonja vissza a törvényjavaslatot. Azt is kizárta, hogy a szervezők követelésének megfelelően a kormány népszavazást írna ki a kérdésről.

Egy vasárnap közzétett felmérés szerint a franciák 56 százaléka támogatja a melegházasság engedélyezését, az azonos neműek általi örökbefogadás gondolata viszont jobban megosztja a társadalmat, azt csak a franciák fele engedélyezné.

A tüntetésről a Facebookon nézhet meg képeket.

MTI/Magyar Kurír

Az egyneműek házassága elleni franciaországi tüntetés nem felekezeti jellegű

 

André Vingt-Trois bíboros, a francia püspökkari konferencia elnöke nem vesz részt azon a megmozduláson, amelyet az egyneműek házasságára és örökbefogadási jogukra vonatkozó törvényjavaslat ellen hirdetettek meg. A tüntetést január 13-án, vasárnap tartják 34 társulat kezdeményezésére.

A bíboros még nem döntötte el, hogy köszönti-e a tüntetőket, de az biztos, hogy a menetben nem lesz jelen. Azt tartja ugyanis, hogy ez a kérdés elsősorban a szülőkre, az állampolgárokra és a családi elkötelezettségű társulatokra tartozik. Tehát nem felekezeti jellegű megmozdulásról van szó.

Hippolyte Simon, Clermont-Ferrand püspöke, a püspökkari konferencia helyettes elnöke foglalta össze a francia főpásztorok álláspontját. Lehetséges, hogy egyes püspökök egyházmegyéikben csatlakoznak a megmozduláshoz, saját nevükben. „Én magam nem megyek el a tüntetésre – mondta Simon püspök –, mert ha felekezeti jelleget kap a megmozdulás, akkor veszít erejéből. Ürügyül szolgálna azoknak, akik vallási jellegűnek akarják feltüntetni, hogy ezzel még inkább leminősítsék.” Simon püspök szerint az egyneműek közötti házasság a polgári társadalom egészét szólítja meg. A törvényterv ugyanis módosítaná a polgári jogot és a polgári házasságról alkotott teljes felfogást.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

LE A PÁRTOKKAL! NEMZETI ÖSSZEFOGÁS! ELLENÁLLÁS!

A magyar nép többségének elege van a pártokból! Elég volt abból, hogy újból s újból a rendre manipulált és becsapott kisebbségre, - mint többségre történő hivatkozással - kizsigereljék és kipusztulásra ítéljék a nemzetet. A 8 millió választásra jogosultból még a Fideszre szavazó tábor, az un. "forradalmi többség" is csak 2,6 milliós kisebbség, amely azóta létszámban, minőségében is megkopott ugyan, de a nemzetvesztő politika elvi fedezetéhez a gyalázatos "jog" erejével elegendő. Neked gyakorlatilag nincs jogod jogot formálni, de rád történő hivatkozással kényszerítenek annak betartására, azok, akik sokszor még a saját maguk által alkotott jogot sem tartják be, ha aktuálisan előnytelen nekik az alkalmazása.

A rendre kijátszott, leigázott, végtelenül kifosztásra ítélt népnek saját kézbe kell vennie a sorsát!
Nem a pártok és a mögöttük álló hiénák madzagon rángatott parlamentereit, hanem a Nemzet szolgálattevőit akarjuk az Országházba küldeni! Egyetlen párt sem jeleníti meg azt, amit jóravaló milliók szeretnének, ezért egyre szaporodó milliók maradnak távol a választásnak hazudott bohózattól és a voksolók jelentős része is csak a "kisebbik rosszra szavazok" butus elv miatt megy el. A becsapottak még nem látják, hogy a végeredményt tekintve választási lehetőség valójában nincs, kizárólag a valós háttérhatalmi keret gengszterei, szemmagasságba emelt tálcán teszik elé a kínálatukat, amiből választhat és ezzel a lépremenéssel az egész cirkuszt, valamint a bárminemű eredmény alapján hatalmi tényezővé vált ügyeletes nemzetvesztők legitimitását erősíti.

A jelenlegi pártalapú, listás választási rendszer, benne a civil jelöltté válás és magán emberként parlamentbe jutás ellehetetlenítésével nem biztosít lehetőséget a nemzet jóravaló részét lefedő képviseletre. Ebből adódóan több fontos nemzeti és helyi közösségi érdek, számtalan nemes szándék, jóravaló, őszinte emberi cél, mely a magyar nép többségének valódi érdeke lenne, meg sem jelenhet, mint választási lehetőség. Olyan társadalmi berendezkedés kényszerzubbunyába kényszerítik a népet, ahol:
Teljes a nemzetközi szintű kiszolgáltatottság, legjobb esetben munka, azért éhbér, magán és országos szintű, örökös kamatrabszolgaság, válságok, kamu megoldások, hazug-, reményteli jövőkép jár, s közben generációk élete fut végérvényesen zátonyra és reménytelenül adja át magát az enyészetnek az összmagyarsággal egyetemben. A nemzetközi liberál- terrorizmusnak elkötelezett kormányaink munkamegosztásban a nép terhére, nem hasznára felvett hitelfelvételben és annak törlesztésében versengenek, miközben népátverésben a legtehetségesebbek. Bizony ez a liberalizmus és demokrácia - totálisan szemben az esélyegyenlőséggel és igazságossággal! - Nem más ez magyar testvéreim, mint az uralkodó kevesek, valamint lakájaik hatalmának s jólétének biztosítása a többség rovására. Hazug, pofátlan ideológiába bújtatják kiváltságaikat, a kettős, vagy éppen többes mércét, a modern rabszolgatartó rendszert, módszereiket és mindezt sokoldalú, körmönfontan gátlástalan terrorral biztosítják. Lelketlenül generációk millióit taszítják sötétségbe és végérvényes nyomorba, miközben ezt a cselekedetet üveggyöngy akciókkal jótéteménynek, szolidaritásnak, nemzetmentésnek adják el, de ők rovásunkra gátlástalanul élvezik az életet, s két kézzel tömik saját zsebüket, valamint a nemzetközi uraik zsebét. Egy példa az olcsó trükkökre: Mi szükségünk van nekünk olyan politikai marketing fogásként kitalált rezsicsökkentésre, melyet más oldalról már előre bevettek, vagy a jövőben közvetve hárítják ránk? A fideszes önkormányzatok általában kétszer emeltek szemétdíjat, hogy majdan csökkenthessék azt és az ilyen, a Nemzet életében szerénynek tűnő, de a nyomorult lakosság létét érintő részkérdéseken túl nem áll módomban a többi nagy átverést boncolgatni.

Csörtethet nekünk bármely párt, akár a Jobbik is, ha nem hasonul meg a pártrendszerrel és a rabló-kozmopolita formula szerint működő jó vajas parlamenterkedéssel, szalonellenzékiséggel, brüsszeli "képviselettel"! Aki az alábbi célt nem teszi magáévá, a Földet behálózó parazita hatalom által pörgetett ördögi kört, mint játékszabályt elfogadja, haszonélvezője akar lenni, annak a nemzeti árnyalattal beoltott változtatási szándéka is csalárd, mert részben a gonoszt, valamint önön hatalomvágyát szolgálja. A nép résen van és ezután minden sumákság lelepleződik a Nemzet értelmes része előtt!!!

A TÁRSADALMI MEGEGYEZÉS ALAPJA!:

1. Békés kiállással ki kell kényszeríteni a kormány lemondását és az "országgyűlés" feloszlatását.
2. Fel kell függeszteni a többpártrendszer működését és az ezt kiharcoló, aktív magyarság által, ideiglenesen működő Nemzeti Irányító Testületet szükséges kinevezni.
3. Az ideiglenesen működő Nemzeti Irányító Testület rendeletileg kormányozzon, kinevezése után 3 hónapon belül az alábbi, vagyis a záradékban fellelhető szellemiséget megtestesítő, ideiglenes választási törvényt alkosson és fél éven belül - alkotmányozó-nemzetgyűlési - választást bonyolítson le. A nemzeti szolgálattevőkből álló Alkotmányozó Nemzetgyűlés mandátumát 1 évre javaslom.

A NAGY LÉNYEG: Olyan, a választékból népszavazással is megerősített választási törvényre van szükség, mely a magyar nép számára teljes esélyegyenlőséget biztosít! Teljes mértékben kiküszöböli a politikai, gazdasági, ideológiai, ... világuralmi maffia és lakájaik, pártjaik sakkozását. Kiküszöböli a pénz befolyását és az önző egyéni érdeket a választás menetéből!

A jó törvény kérlelhetetlen motivációja az igazságosság: Elejét veszi a választók becsapásának, tehát lehetőséget biztosít a magyar népakarat legtisztább érvényesülésének.

A választás nem lehet cirkusz, népátverés és üzlet! Mindez könnyen megvalósítható lenne, csak a párt és háttérhatalmi maffiának nem érdeke, de összefogással és békés szándékú kiállással kikényszeríthető, ha nem ez történik, két lehetőség marad: Vagy elszakad a húr, s "kő-kövön" nem marad. A nép részéről nem lesz további bocsánat! Vagy lényegében még jobban szétzüllik, s elpusztul a Hunmagyar Nemzet.

Jól gondoljátok meg, hiszen a jövő rajtatok áll, vagy bukik!

Ha a fentiekben egyetértünk, nemtől, fajtól (rassz), jelenlegi politikai hovatartozástól, társadalmi helyzettől függetlenül, akkor együtt kell működnünk, még ha oly reménytelennek látszik is, tenni kell érte!
Záradék:

A pártok cirkuszán túl sokan, sokféleképpen próbálkoztunk már a kicsit is igényesebb nemzeti érdek összefogásával és ez rendre az éppen aktuális szándékkal bírók ideológiájának, társadalmi berendezkedésre vonatkozó kötött elképzelések magasba emelésével történt.

Hogy még lehetetlenebb és elfogadhatatlanabb helyzet álljon elő, sokan a mai választási rendszerre, információs küzdelemre, vagy éppen a teljes kivonulás önző nyereségére áhítozva várják a megoldást. Önmagukat kinevező, hatalmi felépítményt lemodellező, megoldásra szintén alkalmatlan mesterkedésekkel is találkozunk. Az ilyen magatartásnak csak örül az elnyomó gépezet. Összegezve megállapíthatjuk, hogy mindez soha nem lehet a széleskörű összefogás és a Nemzet számára megoldás alapja! A széleskörű összefogás kedvéért nemzetgyűlési választásokig jómagam is félreteszem egyéb társadalmi vonatkozású elképzelésem. Ez legyen elvárás minden együttműködővel szemben! Tehát a pártrendszer felfüggesztésének és új, igazságos választási törvény megformálásának akarata mindenek felett és semmi ne verjen éket a cél szerinti összefogásba!
Az esélyegyenlőség kiharcolása, a nép tarsolyában lévő nemzeti akarat érvényre juttatásának szándéka
mindenek felett közös cél kell legyen!
Ekkor áldás lesz a munkánkon és rohamosan virágba borul a nemzet.
A választási törvény gerincét az alábbiak szerint javaslom formálni!


Listás választás nincs!

- Pártok, közösségek nem indíthatnak címkézett egyéni jelöltet sem, a választási cédulán senki nem lehet "cégesítve", viszont a jelöltek önéletrajzban és cél által megvallhatják elkötelezettségüket.
- Csak a pártoknak kedvező, a Nemzetet kirekesztő, nagyszámú ajánlás helyett, a nemzeti szolgálattevő jelöltek állítása 10 fő ajánlásával történhet. A 10 ajánló aláírás begyűjtése kizárólag a jelölté válni szándékozó által, személyesen, hitelesített aláíró íven történik.

- A politikai, gazdasági, rasszbéli világuralmi maffia legfontosabb eszközének, a pénz befolyásának kiküszöbölése a választási rendszerből! A választás nem show és senkinek nem lehet üzlet! Aki nem ezt akarja, gazemberségen töri a fejét és hazaáruló!

- Kampány nincs! Ne költsük a milliárdokat és legyen egyenlő esély! A jelöltek a Megyei Választási Bizottságok által, a központilag leosztott összegből, a bizottság által nyomtatva és kézbesíttetve, 2-3 (A4-es, fekete-fehér) oldal/fő kiadványban, önéletrajzzal, célkitűzéssel. A MVB honlapján korlátlan terjedelemben ismertetik a bármely közösségi címkézés nélküli jelölt célját. A jelölt által végezhető személyes meggyőzésen és honlapokon, blogokon közzé tett, nem fizetett propaganda megjelenítésén túl, minden egyéb az esélyegyenlőséget felrúgó népszerűsítés, ha a jelölt végezte, azonnali kizárást, idegen által végzett kategóriában bűncselekmény minősítést és súlyos pénzbüntetést von maga után.

- A részvételi aránytól független, egyfordulós választás.

A visszahívás lehetőségének bevezetése, s a Nemzetgyűlésben történő, a szavazást helyettesítő tartózkodás eltörlése:
Ha a visszahívás intézménye az alábbiak szerint jut törvényerőre a jelölt érdekelt lesz az őszinte célkitűzésben, valamint, hogy megválasztása után az ígéretének szellemiségében járjon el! Hiszen, ha nem eszerint tesz és konkrét bizonyíték van róla, visszahívják.

Akár egyetlen egyértelműen bizonyított ellentétes állásfoglalás, vagy más visszaélés és lehetőség legyen a visszahívására.

A visszahívás intézménye: 12 fős Nemzeti Választási Bíróság felállítása, határozatlan időre, 7 fő civil és 5 fő jogvégzett, az igazságnak elkötelezett, szintén visszahívható személyből áll.

A visszahívás: 10 fő választásra jogosult közös kezdeményezése alapján, az NVB nyilvánosan nevesített, 2/3-os döntése esetén, a nemzetgyűlési mandátum megvonásával történik.

Az NVB döntéseit 30 napon belül meghozza, fellebbezésnek egyszer van helye. A fellebbezés utáni eljárást költségesíteni kel, mely költséget mindenkor a vesztes fél, vagyis a visszahívott nemzeti szolgálattevő, vagy a 10 fő fellebbező fizeti. Új bizonyíték alapján történő beadvány új kezdeményezésnek számít.

A Nemzeti Választási Bíróság feletti kontroll lehetősége, avagy tagjának visszahívása: Mivel név szerinti és nyilvános a szavazás, 2 igazságtalannak vélt szavazást követően, 10 fő választó kezdeményezésével a Legfelsőbb Bíróság 30 napon belüli döntése által történik.

Tisztelettel várom azon személyek megkeresését, akik egyenrangú félként hajlandóak közreműködni a cél szerinti egység és a fellépés előkészítését elvégző Nemzeti Tanácskozás, - a Szer megszervezésében!

EZ ALÁ MÁR SOHA NEM LESZEK KÉPES ADNI!

2013-01-14.
Sopron
Kőműves Géza apor45@gmail.com

Utópisztikus nemzeti radikalizmus

Mivel Magyarország jelenlegi helyzetét nem a parlamenti pártok és az országgyűlési képviselők száma határozza meg, hanem azok döntései, ami nem személy független, ezért a politika által képviselt értékrendet és azt képviselőket kell lecserélni. Csak megjegyzem, hogy Trianon után a Horthy-korszakban volt olyan időszak, amikor a törvényhozás alsóházában tizenhat párt képviseltette magát, méghozzá listás választás eredményeként. Igaz, hogy volt még egy felsőház a nemzeti elit színe - javából, és volt egy olyan politikai és erkölcsi tekintély Horthy Miklós személyében, aki meghatározója volt a rendszernek. Ennyiben a rendszer, a forma is fontos. De ne felejtsük el, hogy az akkori rendszer lényegét egy olyan politikai elit határozta meg, akik – Teleki Pál után szabadon – mertek magyarok lenni.

A nemzeti oldal politikai naivái a „de jó lenne” alapon közelítik meg a Haza megmentésének a dolgát, nem számolva a társadalom mentális állapotával, a nemzeti radikális oldal tényleges állapotával és lehetőségeivel.

Íme, egy példa Kőműves Géza tollából:

;A TÁRSADALMI MEGEGYEZÉS ALAPJA!:

1. Békés kiállással ki kell kényszeríteni a kormány lemondását és az "országgyűlés" feloszlatását.
2. Fel kell függeszteni a többpártrendszer működését és az ezt kiharcoló, aktív magyarság által, ideiglenesen működő Nemzeti Irányító Testületet szükséges kinevezni.
3. Az ideiglenesen működő Nemzeti Irányító Testület rendeletileg kormányozzon, kinevezése után 3 hónapon belül az alábbi, vagyis a záradékban fellelhető szellemiséget megtestesítő, ideiglenes választási törvényt alkosson és fél éven belül - alkotmányozó-nemzetgyűlési - választást bonyolítson le. A nemzeti szolgálattevőkből álló Alkotmányozó Nemzetgyűlés mandátumát 1 évre javaslom.
A NAGY LÉNYEG: Olyan, a választékból népszavazással is megerősített választási törvényre van szükség, mely a magyar nép számára teljes esélyegyenlőséget biztosít! Teljes mértékben kiküszöböli a politikai, gazdasági, ideológiai, ... világuralmi maffia és lakájaik, pártjaik sakkozását. Kiküszöböli a pénz befolyását és az önző egyéni érdeket a választás menetéből!

Kőműves Géza cél és feladat tervével nincs baj, hanem annak tovább nem gondolásával, az elérendő cél elérésének a mikéntjével.

Vannak alapvető stratégiai kérdések, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A nemzeti oldal gondolkodóinak egy része egyéni módon próbál választ adni az ország problémáinak megoldására. Nem beszélve arról, hogy nincsenek birtokában az olyan információknak, amelyek egy nemzeti radikális erő hatalomra kerülése során, szembesülnie kéne az ellenünk irányuló külső és belső gazdasági és politikai támadásokkal.

A haza megmentéséért folytatott beszélgetések során az elsődleges reakció a jelenlegi rendszer tagadása, nem kevésbé a pártokat kárhoztatva, miközben az országot irányító elit felelőssége alig kerül szóba, vagy leegyszerűsödik a miniszterelnök személyére. Amikor azt mondom, hogy nem elég nemet mondani, hanem ma már az igenekben kéne megállapodni, akkor jönnek elő a „de jó lenne” megfogalmazások, a fent idézett példa szerint.

Fel szoktam tenni az alábbi kérdéseket, amit illene megválaszolni ahhoz, hogy egyáltalán változásokról beszélhessünk.

1. Mit akarok? Mit akarunk?
2. Kivel, illetve kikkel akarom, vagy akarjuk?
3. Hogyan akarom, vagy hogyan akarjuk?
4. Mikor akarom, illetve akarjuk?
5. Miből akarom, illetve akarjuk?

Ha őszinték akarunk lenni, akkor már az első kérdésre sincs a nemzeti oldalnak egységes válasza.
Elitváltást akarunk? Rendszerváltást akarunk, de milyen rendszert? Köztársaságot akarunk? Királyságot akarunk? Királynélküli királyságot akarunk? Kétkamarás parlamentet akarunk? Kormányváltást akarunk? Gazdasági rendszerváltást akarunk? Szociális piacgazdaságot akarunk? Mit is akarunk egyáltalán?

Ha mondjuk, naiv módon fel is tételezzük, hogy egységes választ tudna adni a nemzeti oldal az első kérdésre, akkor a második kérdésre adott válaszok már elbizonytalanodnak, mivel a legtöbb kezdeményező csak úgy tudja elképzelni az együttműködést, ha a többiek alárendeződnek. A nemzeti oldalt megjelenítő személyek többsége a közös ügyünket nem kezeli kellő alázattal, rögeszmésen ragaszkodnak saját elgondolásaikhoz és vezéri kiváltságaikhoz.

Hogy miért van ez így? Nos, élek a gyanúperrel, hogy a jelenlegi politikai elit abban érdekelt, hogy a nemzeti oldal egysége ne jöjjön létre, s ha kell, akkor maga hozza létre az „Őfelsége ellenzékét”, egy puffer szervezet létrejöttével. Nem érdeke a jelenlegi elitnek, főleg a balliberális oldalnak, hogy a nemzeti elkötelezettségű erők hatalmi alternatívvá nőjék ki magukat. Ismert politikai taktika: „Ha valamit nem tudsz megakadályozni, akkor állj az élére és siklasd ki.” De nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nemzetellenes háttérhatalom ügynökeit sem, akik akár személyesen, akár kitűnni akaró narcisztikus személyek felhasználásával olyan helyzetet teremtenek, hogy a magyartudatú és vezetésre alkalmas személyeket lejárassák, háttérbe szorítsák, vagy párhuzamos szerveződést indítsanak – lásd a hallgatói megmozdulásokat, vagy az LMP szakadását.

Azt hiszem, hogy a harmadik kérdésre, a „hogyanra” adandó válsz egyértelműsége ellenére, nem is olyan könnyű a megoldást megtalálni. Azt nem hiszem, hogy a lehetséges lenne a két megoldás közül a forradalmi úton kierőszakolt változás. Ennek a lehetősége 2006-ban elszállt. A 2006-os őszi eseményekben benne volt a lehetőség, hogy békés, vérnélküli „forradalommal” az ország helyes irányba navigálja magát, csakhogy a Kossuth tériek magukra maradtak, a nemzetinek mondott politikai erők magukra hagyták a tüntetőket. Meggyőződésem, hogy külső politikai nyomásnak engedve. Hiszen a Kossuth téri morális forradalom a regnáló politikai hatalom tagadása mellett a megoldásra is rámutatott, mégpedig a Szentkorona eszme és értékrend felmutatásával, ami nem jelentett mást, mint visszatérni ahhoz az állameszményhez, amely megőrizte és fenntartott Magyarországot ezer éven át. Ez, mármint a Szent Korona olyan a globális hatalmi erők számára, mint az ördögnek a tömjén, ennek érvényrejutására nem kapott engedély a politikai elit.

A másik lehetőség a változások elérése érdekében az adott politikai lehetőségek és játékszabályok figyelembevételével beszállni a hatalmi küzdelembe, ami megköveteli a pártos szervezeti formát. Nos, itt jelenik meg a pártokkal szembeni utálat, ami kedvez a parlamenti pártoknak, főleg a nemzeti oldal töredezettségének az ismeretében.

Ha a nemzeti oldal radikális változást akaró része politikai tényezővé akar válni, akkor fel kell hagynia az egyénieskedéssel, és egy olyan nemzeti értékelvű politikai közösséget, pártot kell létrehoznia, támogatnia ahol a nemzeti csoportosulások, szervezetek vagy pártok, társadalompolitikai befolyásuk, szakmai potenciájuk vagy támogatottságuk mértékének arányában pozícionálhatják magukat. Természetesen olyan garanciák mellet, mint amit a Síklaky István által javasolt „becsületszerződés” rendszere adhat.

A mikor akarom negyedik kérdésre adandó válasz a fentiek alapján egyértelmű. A nemzeti oldalnak a céljainak elérése érdekében az országgyűlési és önkormányzati választásokra már most fel kell készülnie. Ami a közös program mellett a megfelelő zászlóvivő személyének a megtalálása lenne a legfontosabb. Ha őszinte akarok lenni, akkor jelen pillanatban egyetlen olyan személyt látok a palettán, aki nem párttag és eddigi tevékenysége alapján, mind ismertségében, mind szakismeretével, mind karizmájával alkalmas lenne a nemzeti oldal egységét megjeleníteni, ütőképessé tenni.
Azt azért világossá kell tenni, és ne keltsünk hiú reményeket, a nemzeti oldal legnagyobb sikere az lenne, ha kormányzati tényezővé tudna válni. De azt is egyértelművé kell tenni, hogy ez a helyzet, csak akkor állhat elő, ha nem a balliberális erők nyerik meg a választásokat. Meggyőződésem, hogy a haza érdeke azt kívánná meg, ha a balliberális erők végképp kiszorulnának a törvényhozásból.

Az ötödik kérdés a miből, fajsúlyánál fogva most még megoldhatatlan problémának tűnik. Egyrészt azért, mert a nemzeti oldal szegény, kevés vagy egyáltalán nem áll rendelkezésére pénzforrás, ami persze változhat az összefogás és támogatottság mértékének az arányában. De ne felejtsük el azt sem, hogy nem csak pénz kérdése egy választás megnyerése, hanem hitelesség, program és aktivisták számának a nagysága is.

A 2014-es választás alakulását nehéz megjósolni, mivel a balliberális oldal töredezettsége, az MSZP által beindított gyűlöletkampány akár viszályára is fordulhat.

Az emberek érzik, hogy Magyarország számára a 2014-es választás sorsfordító lesz. Valami újra, tisztességesre, nemzeti elkötelezettségű parlamentre, és kormányra vágynak. Ezért a nemzeti civil szervezeteknek nem a pártellenességet és ezzel a politikai apátiát kellene gerjesztenie, hanem választási lehetőséget kellene felkínálnia a választópolgároknak, amit csak egységes fellépéssel tehet meg, ami tartalmi és formai egységet kell hogy jelentsen.

2013-01-29.
Takács András

Miközben a zsidó kormány a magyarok félkatonai szervezetét két lábbal tiporja, a zsidóknak szabad kezet adott! 

Zsidó félkatonai-önvédelmi szervezet alakult Magyarországon.


Mialatt a kormány titkosszolgálati, rendőrállami módszerekkel üldözi a hazafias csoportokat, addig a zsidók nyugodtan szervezhetik önvédelmi egységeiket.


Létrehozták a Tett és Védelem Alapítványt, amely "segít a zsidóknak az önszerveződésben és önvédelemben": „Az önszerveződés határozott igényével fellépő, az egészséges énkép és önbecsülés fontosságáért küzdő lelkiismeret hangja életre hívta a Tett és Védelem Alapítványt, egy olyan alulról jövő kezdeményezésként, ami a zsidó tradíciókat követve kész határozott lépéseket tenni az egyre inkább elharapózó antiszemita jelenségek visszaszorításáért”.

A zsido.com oldalon az alapítvány elnökével és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközösség (EMIH) vezetőségi tagjával, Bodnár Dániellel készített interjú bevezetőjében leírják, hogy ha kell, terepre is mennek a Tett és Vedelem Alapítvány önkéntesei. Jogi segítséget és mentálhigiénés támogatást is kínálnak az "antiszemita támadások" elszenvedőinek.

"Jelenlétükkel, akár állandó utcai jelenléttel azokon a területeken, ahol a tapasztalatok szerint nagyobb számban fordulnak elő ilyen atrocitások, demonstrálhatjuk a zsidó közösség összefogását és tenni akarását. Már önmagában ezzel – ha szabad ilyen kifejezést használni – egyfajta elrettentéssel élhetünk” – mondta el az alapítvány elnöke az interjúban, aki azt állítja nem önbíráskodni akarnak, hanem megmutatni, hogy a közösség tagjai nem „szabad prédák”.

A cikkből kiderült a szervezet ötletét Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija vetette fel körülbelül egy évvel ezelőtt, a működését pedig az EMIH fogja finanszírozni. Az alapítványban egyébként az EMIH-vel olykor ellenségeskedő hangnemet is megütő MAZSIHISZ-nek is van delegáltja.

A koncepció kidolgozásában kikérték az amerikai külügyminisztérium véleményét. Bodnár Dániel az interjúban elmondta: két nagy „előképük” van az antiszemitizmus elleni küzdelemben. Az egyik az Amerikában működő hírhedt ADL (a zsidóság "jó hírnevét" védelmezni hivatott "Rágalmazásellenes Liga") a másik pedig az Angliában működő Community Secuiity Trust.

Ebbõl az ADL inkább az amerikai törvényalkotási folyamat befolyásolásában fejt ki számottevő tevékenységet, a CST-ben pedig a fizikai elrettentésen van a hangsúly, ők konkrét "védelmi" tevékenységet is ellátnak. A Tett és Védelem Alapítvány a kettő hibridjéből szeretné kialakítani saját modelljét.

A szervezet elnöke közölte: annak a kultúrának az alapjait szeretnék megteremteni, hogy "Magyarországon ne legyen olyan antiszemita atrocitás, akár szóbeli, akár tettleges, vagy akár rongálás, ami válasz nélkül marad". Mintha nem értesülne akárcsak egy szóbeli sérelmükről is azonnal a teljes világsajtó...

Mindeközben a magyar lakosságot naponta érik életellenes atrocitások a kisebbségek részéről, amelyek legjobb esetben is cenzúrázott mínuszos hírként jelennek meg, az ellenünk elkövetett gazdasági bűncselekmények végrehajtói pedig szintén homályban maradnak.

A magyarok érdekében fellépni szándékozó csoportokat folyamatosan vegzálja az államhatalom, az "elrettentőnek" szánt zsidó szervezetnek talán még közpénzt is utalnak majd...

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/hatterhatalom/2223-zsido-garda

Perge Ottó: Merkel szerint Németország az idők végezetéig bűnhődni fog a holokauszt miatt

Az alapszabály a következő: ha gój követ el súlyos bűncselekményt gój ellen, az bizonyos idő elteltével elévül. Ha zsidó követ el bűnt gój ellen, az nem bűn, hanem "önvédelem". Ha gój követ el bűnt zsidó ellen, tette sohasem évül el, sőt még leszármazottainak is bűnhődnie kell. Így néz ki az “új világrend”, melyben állítólag minden ember egyenlő, és szigorúan tiltják a faji alapú megkülönböztetést.

Az úgynevezett holokauszt nemzetközi emléknapja előtt egy nappal, Adolf Hitler hatalomra kerülésének 80. évfordulójára alkalmából közzétett videoüzenetében Angela Merkel német kancellár közölte: mindenkinek hozzá kell járulnia az antiszemitizmus elleni harchoz.

A zsidóbérenc Merkel szerint továbbá Németország "örök időkig" felelősséget fog érezni a nemzetiszocialisták által elkövetett bűnök – elsősorban természetesen a holokauszt - miatt.
"Világosnak kell lennie minden egymást követő generáció számára, és bátran, erkölcsi eltökéltséggel mondhatjuk, hogy minden egyes személynek hozzá kell járulnia (a harchoz), azért, hogy a rasszizmusnak és antiszemitizmusnak ne lehessen esélye" – nyilatkoztatta ki a német kancellári székbe ültetett cionista politikus.

Január 30-án a zsidók kegyeiért folyó versenyben jól teljesítő Merkel látogatást tesz a Terror Topográfiája Dokumentációs Központ berlini épületében, mely a Gestapo és az SS vezérkarának egykori székhelyén található.

Adolf Hitlert a német államfő, Paul von Hindenburg 1933. január 30-án nevezte ki kancellárnak. Ezt követően megkezdődött a romba döntött Németország újjáépítése, melynek eredményeképpen néhány év alatt sikerült lerázni a nemzetközi karvalytőke igáját, visszaállítani a német nemzet becsületét, és jelentős mértékben emelni a németek életszínvonalát.

kuruc.info

Melyik a legjobb recept torokfájásra?

Bizony télen gyakran előfordul, hogy reggelente kellemetlen torokkaparással ébredünk, nehezünkre esik a beszéd, sőt a nyelés is. Rosszabb esetben teljesen elmehet a hangunk, szinte megszólalni sem bírunk.

A torok- és garatgyulladás tüneteinek enyhítésére nagyanyáink számos házi praktikát ismertek, melyhez az alapanyagot a környezetükben lévő gyógynövényekből nyerték. A régi módszerek természetesen csak a tünetek megjelenésének kezdetétől alkalmazva hozhatnak eredményt.

Ha a panaszok lázzal vagy gyulladással súlyosbodnak, mindenképp orvoshoz kell fordulnunk!

Torokfájás és köhögés elleni, ősi bevált módszer a a bizarrul hangzó hagymás tej.
A tej nyugtató, a hagyma pedig baktériumölő hatóanyagokat tartalmaz, emellett gazdag C-vitamin forrás is. Ha ihatóvá akarjuk tenni e toroköblítőt, lehet, hogy érdemes fűszerezni...

Hagymás tej mézzel, kakukkfűvel és szegfűszeggel

Hozzávalók:
3 nagy fej hagyma
1 db szegfűszeg
1 teáskanál méz
1 db kakukkfűág
víz
fél csésze tej

A hagymát héjastul apróra vágjuk, majd szegfűszeggel, cukorral, kakukkfűvel, kevés vízzel egy fazékban alaposan elkeverjük. Az egészet kb. 2 órán át lassú tűzön főzzük, közben időnként kevés vizet öntünk hozzá. A masszát egy szűrőn átnyomjuk, a tejet pedig felforrósítjuk. A hagymalevet a tejjel azonos arányban kell összekeverni, majd jöhet a kúra. Ha a csodafőzetből naponta háromszor fogyasztunk, állítólag megszűnhetnek a panaszaink.

Megrendítő ételpazarlás

Az évente előállított élelmiszereknek mintegy fele végzi hulladékként az egész világon. Ez a mennyiség körülbelül kétmilliárd tonna gyümölcsöt, kenyeret és zöldséget jelent a nem megfelelő betakarítási gyakorlat, a rossz tárolás és a fogyasztók pazarlása miatt.

Erre a megállapításra jutott jelentésében az Institution of Mechanical Engineers, amely egy brit mérnököket magába foglaló intézmény. Kifejtik, hogy manapság körülbelül 4 milliárd tonna élelmiszert termel az emberiség, de ebből 1,2-2 milliárd tonna sosem kerül fogyasztásra.

Elpazarolnak emiatt rengeteg energiát, amibe a termelés, tárolás, szállítás kerül, valamint kb. 550 milliárd köbméter vizet is, ami 2050-re drámai vízhiányt fog eredményezni.

Dr. Tim Fox, az Institution of Mechanical Engineers vezetője nyilatkozatában kifejtette, megdöbbentő, hogy az egész világon mennyi az elpocsékolt és kárba vesző élelmiszer. Ezt a rengeteg ételt fel lehetne használni az éhezők és a világ növekvő népességének táplálására, ehelyett viszont a szeméttelepeken végzik. Pedig a probléma könnyen orvosolható lenne néhány új intézkedéssel, például ami a rossz tárolásra és szállításra vonatkozik. A rothadó élelmiszerek metánkibocsátása is jelentős.

A szupermarketek is rengeteg élelmiszert dobnak ki, elég, ha például egy ötös csomagolásban árult csokoládé zacskója kiszakad, már nem lehet eladni, hiába érintetlenek az egyenként csomagolt szeletek... Angliában és Amerikában léteznek is olyan csoportok, akik ezeket az ép élelmiszereket kukázzák ki és fogyasztják, illetve lefényképezik, mi mindent dobnak ki az áruházláncok. Ezek a szupermarketek csakis tökéletes árut hajlandóak átvenni, a szép piros paradicsom már kidobásra kerül, és akcióikkal is arra ösztönzik a hozzájuk betérőket, hogy túlköltekezzenek.

Fox szerint a mérnökök, kormányok és segélyszervezetek összefogására lenne szükség, hogy sokkal hatékonyabb termelési, szállítási és tárolási eljárások kifejlesztésével lényegesen lecsökkentsék az élelmiszerpazarlást, de az emberek gondolkodásmódjának változtatásához is, mert például egy átlag amerikai havonta kb. 9 kilogramm ételt dob a szemétbe.

Havasi Csenge