A kormány adókivetési jogot ad a fővárosnak

Az év elején az államcsőd-közeli helyzet miatt a kormány zárolta a főváros forrásainak egy részét, amit azonban továbbra sem akarnak visszaadni. Akkor a kormány az elvett pénzből hitelt adott a fővárosnak - pontosabban pénz helyett hitelt adott. Azóta több téren is ellentmondásos helyzet áll fenn, amit a kormány nemrég egy bejelentésével feloldott.

A kormány kifejezte ugyanis, hogy a fővárost nem menti ki a csőd-közeli állapotból (mivel az államcsőd kockázata is magas), helyette a főváros találja ki, honnan teremti elő a szükséges pénzeket, és ehhez a főváros minden segítséget megkap. De pénzt nem, mert nincs miből.

A főváros az újonnan kapott adókivetési jogát pedig egyből ki is használja, nemsokára jön a dugódíj, de több speciális adó kivetése miatt a jegyárak is emelkedni fognak.

Annak ellenére, hogy a Fidesz korábban adócsökkentéssel kampányolt, már szinte nincs olyan nap, amikor nem jelentenek be újabb adót, vagy nem szivárognak ki fél-információk egy újabb adó tervéről. Költői a kérdés: hova ez a nagy sietség?

Fenyvesi Áron

Patkányok a süllyedő hajón: Ahogyan a Fidesz túlélné az államcsődöt

 

A kormány intézkedései afelé mutatnak, hogy a Fidesznek már esze ágában nincs a gazdaság élénkítésébe, a helyzet javításába kezdeni, minden szempontból a túlélésre játszik. Miközben az állam már alapvető feladatait sem látja el, a Fidesz arra törekszik, hogy maximalizálja a bevételeket egy olyan állapotban, ami közvetlen az államcsőd után következik be. Ennek két irányvonala van: egyrészt igyekszenek levagdosni azokat a vadhajtásokat, melyek államcsőd esetén további terhelést jelentenének, másrészt arra törekszenek, hogy maradjanak bevételek akkor is, mikor a normál esetben főbb bevételi forrásoktól már nincs mit elvenni.

A folyamat előrehaladtával az állam szociális vállalásai a minimumra csökkennek. Tovább csökkennek a gyógyszertámogatások. Miközben az egészségügy ellátottsága tovább romlik, a gyógyszerek ára az egekbe szökik. A kórházak nem tudják fedezni saját kiadásaikat (mivel nem az a dolguk), viszont az állam szép lassan végleg kivonul az egészségügyből. Már most hónapokat kell várni az egyszerűbb műtétekre is, el lehet képzelni, mi fog történni, ha az egészségügy forrásai nem csak csökkennek, hanem az egészségügy tényleg pénz nélkül marad. Az orvosok hivatásuknak megfelelően akkor is életeket fognak menteni. Pénz híján érzéstelenítés nélküli műtétek, többször használt injekciós tűk - ha a kormány beszünteti a támogatást, marad a teljes káosz. Ez még a jövő, de a pénzcsapokat sorban zárják el. Általános tévedés, hogy a gyógyszerárak emelkedése főleg az idős magánszemélyeket érinti - alapjában fogja megrengetni az egészségügyet. Miközben nőnek a beszerzési költségek, pénz egyre kevesebb van.

A kormány kivonul a nagyvárosi tömegközlekedés mögül is. Csökkennek a támogatások, mert nagyon jól tudják, hogy ha fenntartják azt a sokirányú támogatást, amit jelenleg az állam biztosít az alapvetően veszteséges tömegközlekedési vállalatoknak, ez mekkora költségeket fog jelenteni a közeljövőben. 2008 óta duplájára emelkedett a benzin ára, és ez az irányvonal tartani fogja magát, ami a kormánynak is sokszoros költségeket jelent. Alapvető karbantartási feladatokra nincsen pénz. A felsővezetékeket még cserélik ha gond van, de olajozásra, hibás - de az alap működés szempontjából elhanyagolható fontosságú - alkatrészek cseréjére már rég nincsen pénz. A BKV-nál többszázas nagyságrendű meghibásodások vannak napi szinten, ezek mind olyan hibák, amik rendszeres karbantartás esetén nem jelentkeznének. A MÁV járatait hatodával csökkentették, szintén pénzhiány miatt. Egy ilyen helyzetben a kormány pedig tovább csökkenti a támogatásokat.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatását végleg beszüntették. Erről csak annyit, hogy szimbolikus értékű, és így mérföldkőnek tekinthető. A kormány ezzel kijelentette: most olyan időszak van, amikor kutatásra, fejlesztésre nincsen pénz, örülünk ha azt fenn tudjuk tartani ami van.

Erőtlen próbálkozások vannak abba az irányba, hogy az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátási kötelezettségeit újrarendezzék. A kormány azonban tisztában van vele, hogy az állami tulajdonnal operálás nem vezet eredményre. Az elmúlt 22 évben mindent eladtak, ami állami tulajdonú és értéket jelent, így a Fidesz olyan helyzetben találta magát, hogy az államnak nincs elegendő gazdasági potenciálja a helyzet rendezéséhez. Szétloptak, elsikkasztottak mindent amit lehetett, és most ebben az állapotban az állam már nem gazdasági tényező a magánbefektetőkkel szemben.

Ez az állapot a kormányt alkalmazkodásra kényszeríti. Mivel a maradék állami tulajdon már nem hoz komolyabb bevételeket, így két dolgot tehetnek. Felvesznek egy jókora hitelt, hogy ami még alapszinten működik, az tovább vegetáljon. A másik út azt jelenti, hogy listázzák, mi az ami az államcsődöt követően is működni fog, és ezeket szép sorban megadóztatják.

Tehát mi az, amivel jól lehet keresni, ha megtörténik az államcsőd, és a gazdaság összeomlik? Először is, hatalmas pénzek fognak mozogni, főleg kifelé az országból. A vagyonkimentéseken a kormány jól fog keresni a frissen bevezetett pénzügyi tranzakciós adóval. A befektetések formájában tárolt vagyonokat megadóztatják, mikor kivételkor megérkeznek a bankszámlára. Ez egy tranzakció. Ideális esetben befizetik az adót, ami egy újabb tranzakció, vagyis a befizetett adó újra adóköteles. Ha készpénzbe mentik, akkor is megadóztatják, valamint akkor is, ha külföldre másik számlára utalják, mert az megint egy újabb tranzakció.

A kormány tudatában van annak, hogy az állam költségvetésének az üzemanyagárak emelkedése fogja megadni a kegyelemdöfést, ha nem vagdossák le azokat a bizonyos vadhajtásokat. Ezért beszüntetnek minden támogatást, ami nagyobb üzemanyagár-emelkedés esetén magasabb költségeket jelentene, és igyekeznek olyan téren bevételeket szerezni, ahol a bevétel növekszik az üzemanyagárak emelkedésével. A tömegközlekedés támogatásainak csökkentése jó példa erre, de az igazi profitot az energiaszolgáltatók jövedelemadójának növelése jelenti. Benzin és földgáz nélkül ma nincs energiatermelés. Még a megújuló források előállításához is benzint és földgázt használnak fel, vagyis akár atomerőműről van szó, akár más energiaforrásról, a karbantartási költségek növekedni fognak az üzemanyagárak növekedésével, amit a szolgáltatók ráterhelnek a fogyasztókra. Az üzemanyag-árrobbanással egyre nagyobb gázszámlák, egyre nagyobb villanyszámlák fognak érkezni, a kormány pedig megadóztatja. Ezek amolyan biztosítékok, amit a kormány egy kezdőlöketnek tartalékol arra az esetre, ha felgyorsulnak a folyamatok.

Az összeomlás szép lassan magával viszi a vállalatokat. Csökken a vásárlóerő, nőnek az üzemanyagköltségek, a beszerzés egyre drágább, emiatt az értékesített termék egyre drágább, amiből így egyre kevesebbet tudnak eladni és a vállalatok szép sorban csődbe mennek. Ezért a kormány nagy hangsúlyt fektet arra, hogy mindent megadóztasson, ami még a teljes gazdasági összeomlás előtti állapotban is működni fog. Pénzügyi tranzakciók mindig lesznek, ameddig van áram és vannak bankok, ezért a tranzakciós adó a teljes összeomlás esetén is bevételt jelent. Telefon mindig lesz, ameddig van áram, mert annyira mindennapossá vált a használata, hogy ha nem működnének a telefonok, elszabadulna a káosz. Ezért a távközlési szolgáltatási adó a teljes összeomlás esetén is bevételt jelent. Ha elszabadul a káosz, az emberek többet telefonálnak, mert a családok szétszóródva élnek, vagyis hatalmas bevételt jelent még a percenként és SMS-enként kivetett 2 forintos adó is. A bizonytalan gazdasági helyzet tökéletes piacot jelent a biztosítóknak, és minden eddiginél nagyobb bevételeket tesznek zsebre. A kormány ebbe is belenyúl az ágazati adók összevonásával, mert nem akar kimaradni egy olyan üzletből, ami az összeomlás közben egyre jobban felpörög. Az útdíjak állandó bevételt jelentenek, ameddig az emberek bejárnak dolgozni, és a kormány erre is nagy hangsúlyt fektet.

Csupa olyan bevételforrás, ami az államcsőd esetén is biztos bevételt jelent. Az állam bevételének felét az általános forgalmi adó, a személyi jövedelmi adó és a jövedéki adó jelenti. A munkanélküliség aránya egyre magasabb, a SZJA egyre kevesebb bevételt jelent. Csökken a vásárlóerő, az ÁFA és jövedéki adó az üzemanyagok áremelkedésével kiegyensúlyozza magát, de egy bizonyos szint után csökkenni fog, mert az élelmiszerárak is növekednek és bár tankolni lesz pénz, a felhasználással már spórolnak az emberek. A vállalkozásokon már így is túl sok a teher, és Magyarországon a vállalatok olyan gyorsasággal mennek csődbe (különösen majd az államcsőd bekövetkeztekor), hogy a kormány aligha támaszkodhat a vállalatokra mint biztos bevételi forrásra. A gazdaság zsugorodása az állam legfőbb bevételi forrásait vonja el. Ezeket lehetőségeikhez mérten államcsőd-álló forrásokkal igyekeznek ellensúlyozni. Átutalások, telefon, útdíj, biztosítók. Az államadósság törlesztésére talán elég lesz, de a gazdaság és a szociális szféra leépülése a maga némaságában is ki fogja jelenteni az államcsődöt.

Molnár István 

Minden állampolgár köteles lesz nyomkövetőt magánál hordani

Kedden adták át a Nemzeti Egységes Kártyarendszer első darabjait. A jelenleg érvényes diákigazolványok helyett mostantól aki újabb diákigazolványt igényel, már csippel ellátott igazolványt kap, és a jövőben már csak RFID-csippel ellátott igazolványokat fognak előállítani. Első körben a diákigazolványok esetében lép életbe az új rendszer, és bevezetik az oktatói, illetve kormánytisztviselő igazolványt.

A kormány tervei szerint a későbbiekben valamennyi személyazonossági okmányt RFID-csippel látnak el, majd az összes okmányt fel fogja váltani egyetlen kártya. Aki eddig homokba dugta a fejét és azt hangoztatta, hogy a társadalom feletti teljes ellenőrzés nem lehetséges - mi több, összeesküvés-elmélet - annak ideje elgondolkozni egy-két dolgon.

Az RFID a "Radio Frequency Identification" rövidítése, vagyis rádióhullámok segítségével drót nélküli adatátvitelt lehetővé tevő technológia. A lényege egy elektronikus kóddal beprogramozott mikrocsip, az ún. transzponder, amely egy miniáramkört és egy antennát tartalmaz, hogy egy azonosító jelet sugározzon ki. A kibocsátott kódot számítógéphez csatlakoztatott speciális olvasó berendezések, szkennerek segítségével lehet fogni.

Az RFID-csip feladatából adódóan kis mennyiségű adat tárolására alkalmas, egy újabb változata pedig lehetővé teszi a tárolt adatok felülírását. Mint azt az új diákigazolvány példája is mutatja, így a csip alkalmassá válik arra, hogy az iskolákban átvegye az ellenőrzők és a napló helyét. Az RFID-csipet régóta használják (leginkább nyugaton) az áruforgalomban, illetve beléptető rendszerekhez is, és a kormány tervei szerint az iskolákban, valamint a BKV járatain kötelezővé teszik majd az ilyen beléptető rendszerek bevezetését. A kormány szerint a közeljövőben a BKV rendszereit úgy alakítják át, hogy az RFID csip átvehesse a jegyek és bérletek helyét is.

Amit ez a hétköznapokban jelent: Első körben - valamennyi, iskolába járó diák ilyen diákigazolvánnyal fog rendelkezni. Mivel a BKV-t és az iskolákat bevonják az átalakításokba, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a diáknak magával kell hordania az RFID csipet. Mindig magánál kell majd tartania, mert a BKV ellenőrnek ezt nyújtja majd oda jegy/bérlet helyett, iskolába érkezéskor ezzel tud bemenni a kapun, a tanórák után ezzel tud kimenni, majd hazafelé a BKV járatain megintcsak nála kell legyen. Az eszköz hatékonyságához nem fér kétség, így várhatóan a tömegközlekedés ennek megfelelően alakul majd minden városban. A tanároknak maguknál kell hordaniuk az RFID-csippel ellátott oktatói igazolványt, mert ezzel tudnak bemenni az iskola épületébe, és ezzel tudnak kimenni. A köztisztviselőknek, a kormányhivatalok alkalmazottainak már nem idegen ez a fajta beléptető rendszer, mert évtizedek óta ezt használják. Minisztériumokban általánosan használt eszköz a beléptető kártya, az új intézkedés csak egy újabb kártyát jelent, aminek már többféle felhasználása lehetséges. Olyan intézményekben, mint például az ország szétrablását lebonyolító vállalat utódszervezete, az MNV ZRt., az alkalmazottak minden egyes folyosó ajtaján csak úgy haladhatnak tovább, ha odatartják a beléptető kártyát, így a személyek mozgása ellenőrizhető. Ha valaki túl sokat tartózkodik a büfében, túl sokat van az épületen kívül, az mind regisztrált távollét, de bizalmas adatok kiszivárogtatásakor is egyszerűen visszavezethető a tárolás helye alapján, hogy melyik az a pár alkalmazott, akinek hozzáférése lehetett.

Első körben az intézmények alkalmazottai, tanulói - második körben a teljes társadalom. A Fidesz nyilatkozatai szerint ugyanis a későbbiekben a személyigazolványok és a vezetői engedélyek is RFID-csippel lesznek ellátva. Ha az első sorozat elkészül, már csak hónapok kérdése az új típusú személyigazolvány.

Mivel az RFID-csip egy adott kódot sugároz és minden állampolgár egyedi azonosító kóddal bír, ezért a magunknál hordott diákigazolvánnyal, személyigazolvánnyal és vezetői engedéllyel egyben visszakövethető a tartózkodási helyünk is. Ezek olyan dokumentumok, amit minden állampolgár köteles magánál tartani, így minden állampolgár köteles magánál tartani az RFID-csipet.

Az RFID-csip érzékelése a hétköznapokban nem lehetséges egy adott távolságon kívül, köszönhetően a beléptető rendszerekben használt alacsony érzékenységű készülékeknek. Ez lehetővé teszi, hogy a csipet csak egy adott helységben, ajtó előtt, stb. használjuk. Ha ezeknek a készülékeknek nem lenne gyengére állítva az érzékelése, abban az esetben pl. egyetlen BKV-jegy nyitva tartaná a közeljövőben Budapestre telepített összes BKV-s beléptetőt, vagy egyetlen diák beléptetője az összes diáknak nyitva tartaná az iskola kapuját. Vagyis az RFID-technológia rövidtávú volta nem azt jelenti, hogy csak egy adott távon belül érzékelhető csipet tesznek az igazolványokba, hanem logikus oknál fogva vannak/lesznek gyenge érzékenységű készülékek használatban.

Mivel az RFID-csip gyenge jelet bocsát ki, csak a vevő készülék érzékenysége fokozásának kérdése, hogy a jel távolabbról is érzékelhető legyen. Akár az összes egyszerre. Egy telefonközpont technikai háttere elegendő ahhoz, hogy kis átalakításokkal monitorozható és regisztrálható legyen a tízmillió állampolgár mozgása a nap 24 órájában. Nyilván nem véletlen egybeesés, hogy a kormány az új RFID-csipek bevezetésével párhuzamosan új állami telefonszolgáltatót hoz létre...

Nem nehéz mindebből észrevenni, hogy a Fidesznek köze nincsen a magyar érdekképviselethez (döbbenetes, de rengeteg embert még mindig megtéveszt), helyette szolgalelkűen a csak "New World Order" néven elterjedt szabadkőműves terror-rendszer lokális végrehajtója. Akinek még ez az intézkedés sem árulkodó, az várja csak meg, ameddig a gyerekének nem a diákigazolványába, hanem kötelezően a bőre alá ültetik az RFID-csipet, akár egy állatnak. Mi nem kérünk belőle.

Molnár István

Az utóbbi hetekben fény derült egy-két érdekes dologra a legújabb okos-telefonokkal kapcsolatban. Kiderült, hogy nem csak borzasztóan okosak, de mérhetetlenül kiváncsiak is. Az Apple iPhone-járól szivárgott ki először, hogy nem csak hogy folyamatosan figyeli, hogy éppen hol és merre jár tulajdonosa, de ezekből az adatokból utána adatbázist épít, amit később sem töröl le, ráadásul minden egyes másik gépre is átmásol, amivel a kütyüt később szinkronizálják. (cikket lásd itt)

Most biztosan azt mormolod magadban, hogy már megint teljesen megőrültem, hisz mindenki tudja, hogy a mobiltelefonok arra készültek, hogy a trolin ülve fel lehessen hívni az asszonyt, hogy lebbencslevest főzzön vacsorára, meg azért, hogy lehessen szavazni, hogy a héten melyik bohóc essen ki a villából.

Nos. Kedves barátaim, sajnálom, ha ki kell ábrándítsalak titeket, de ezek a készülékek nem ezért készülnek! Mint ahogy a kukac sem azért kerül a horogra, hogy egy kellemes eledellel ajándékozza meg a balatoni keszeget, és hogy merő jó szándékból csillapítsa éhségét. A gyártók persze igyekeznek ezeket a kütyüket érdekes (és néha egyébként egész hasznos) alkalmazásokkal ellátni, mert mégis csak kell valami, amivel rá lehet venni téged, hogy állandóan magaddal hordj egy személyi nyomkövető készüléket. Ha azt mondanák: Itt ez a nyomkövető készülék, lennél kedves mindenhová magaddal cipelni, hogy hallhassuk mit beszélsz, és tudjuk merre jársz? Akkor valószínűleg kevesebben kérnének belőle, mint így, hogy mindenféle hiper-szuper alkalmazásokkal próbálják eladni őket. (És tudja, és tudja!)

Úgyhogy csak annyit tudok mondani, hogy használjátok őket egészséggel, de egy pillanatra ne feledjétek, hogy a hatalmi elit szempontjából azért hordjátok ezeket magatokkal, hogy minden pillanatban lehessen tudni, hogy éppen mit csináltok!

A bankárok legfőbb vágya, hogy előbb vagy utóbb (de lehetőleg előbb) egy mikrochip-et ültethessenek be mindenkinek a bőre alá, ami persze a személyes nyomkövetés legkifinomultabb változata lenne, és egyúttal arra is jó, hogy a készpénzt felváltó digitális, virtuális pénzüket mindenki azon tárolhassa.

Mielőtt azonban erre sor kerülne - vagy akár ezzel párhuzamosan - az egyre okosabb telefonok egy csomó funkciót megvalósíthatnak mindebből. Ha például sikerülne elérni, hogy mindenkinél legyen állandó jelleggel egy mobiltelefon, akkor a chip-re végeredményben nem is lenne szükség. Az csak annyiban lenne jobb megoldás, hogy azt nem lehet "véletlenül" otthon felejteni, mindig garantáltan nálad lenne, hiszen teljesen beléd lenne operálva.
Ha nyitott szemmel jársz, egészen jól látszanak a törekvések arra, hogy minél kevésbé lehessen megkerülni, hogy legyen nálad mobiltelefon, és próbálnak rászoktatni arra is, hogy a pénzügyi tranzakcióidat is lehetőleg a mobiltelefonod segítségével végezd (parkolás, autópálya matrica, adakozás SMS-sel, stb). Mostanság a Google Youtube fiókom is egyre gyakrabban cseszeget, hogy adjam meg neki a mobiltelefonszámomat, amit természetesen nagyon nem szeretnék neki megadni, de már szinte látom magam előtt a napot, amikor nem fog többé engedni belépnem, ha nem kötöm az orrára a mobiltelefonszámomat. No, persze azt állítja, hogy ez igazából nekem lesz marha jó dolog, mert így ha netán nem tudnám fejben tartani a nyolcbetűs jelszómat, akkor azt el fogja majd tudni küldeni nekem akár SMS-ben is, de persze ez megint csak "bikaürülék", ahogy az angolszász fogalmaz, mert valójában azért kell neki, hogy megtudhassa a személyi azonosságomat és onnantól kezdve, bármikor, akár a pontos helyemet is meghatározhassa. A google mindent és mindenkit látni akar!

 

 

Minden bizonnyal vannak, akik még most is erősen kételkednek a szavaimban. Nekik a következő elmetornát javasolnám. Adjanak nekem választ a következő, igencsak egyszerűnek tűnő kérdésemre: Miért van minden mobiltelefonban kamera? Akinek van rá értelmes magyarázata, az kérem feltétlenül írja meg nekem, mondjuk ide, a megjegyzés rovatba. Figyelem! A válaszban azt kérem megindokolni, hogy miért van MINDEN telefonban kamera. Az nem helyes válasz, hogy: az egy nagyon hasznos dolog, mert ha van, akkor lehet a telefonnal MMS-t küldeni, mert az csak arra ad választ, hogy miért jó dolog az, ha egyes telefonokba raknak kamerát. Az én kérdésem inkább arra irányul, miért nem tudok olyan telefont venni, amiben nincs kamera? Olyat tudok venni, amiben nincs GPS, de olyat nem, amiben nincs kamera. Hiába mondanám, hogy nincs rá semmi szükségem, és adjanak egy olyat, ami mondjuk kétezer forinttal olcsóbb, de nincs benne kamera, meg hogy nem akarok olyasmiért fizetni, amire nincs szükségem.

Nos, amíg nem ad nekem erre valaki egy elfogadható választ, kénytelen vagyok feltételezni, hogy arra a kamerára sem elsősorban nekem van szükségem. Persze én is használhatom erre-arra, de elsősorban nem azért van ott, hogy az én számomra biztosítson funkciókat. Ha így lenne, akkor opcionális lenne, nem pedig kötelező.

Ezek után, ha eddig még nem tetted volna meg, mindenképpen töprengj el egy kicsit azon is, hogy mennyire érdekes egybeesés, hogy ha az iPhone szót kimondod angolul, az azt jelenti szem-telefon! Nem kezd egész érdekes lenni a dolog?

 

De nem ez az egyetlen "különös egybeesés". Ezen a képen a 2001: Űrodüsszeia című film két főszereplője látható: Dave, a legénység egyik tagja és HAL 9000, a szuper-intelligens számítógép, egy függőleges, téglalap alakú dolog a műszerfaluk közepén. A HAL 9000, Stanley Kubrick korszakalkotó sci-fi-jében, egy szuper-komputer, amelynek az az egyik dolga, hogy folyamatosan figyelje a legénység minden mozdulatát. Az a vörösesen világító lencse lenne a "szeme" neki. Amikor a film során rájön, hogy az asztronauták gyanakszanak rá, végül úgy dönt, hogy mindenkit elpusztít a fedélzeten. Hogy sikerül-e neki, azt most nem lövöm le, hátha megnézitek. (link)
Csak én látok erős hasonlatosságot a mobiltelefonom hátlapja, és a között, ahogyan Kubrick ábrázolja azt technológiai vívmányt, amely nyomon követi a fedélzeten tartózkodó emberek minden mozdulatát?
Szóval ez egy kis gondolkodni való nektek, amíg a legújabb SzeNyoK megjelenésére vártok (majd elfelejtettem, SzeNyoK = Személyi Nyomkövető Készülék, saját rövödítés). Aki átlát Kubrick metaforáin (mint pl. itt az űrutazás, ami természetesen egy metafora az emberiség "útjára") az nagyon mély dolgokat érthet meg a filmjeiből. Olyannyira, hogyutolsó filmje egyenesen az életébe került.

forrás:  http://pirospirula.blogspot.com/2011/05/lebuktak-szenyok.html

Az első lépés

Felháborodott baromfitartók: korlátozás nélkül engedi be a brazil csirkét az EU

Feláldozza a mezőgazdaságát és termelőinek piacait az Európai Unió (EU) a dél-amerikai Mercosur-országokkal kötött szabadkereskedelmi egyezménnyel – írja a Magyar Hírlap. Brüsszel gyakorlatilag megkötések nélkül engedi az unió területére a brazil, argentin baromfi- és pulykahúst, cserébe pedig gépiparának, pénzügyi szolgáltatásainak meghonosítását várja a másik kontinens államaitól.

Szépen csendesen évről évre emelkednek az EU azon exportkvótái, amelyekkel a dél-amerikai, úgynevezett Mercosur-országoknak kedveskedik Brüsszel. (A Mercosur a dél-amerikai országok 1991-ben alapított kereskedelempolitikai szervezete.) Kiderült, hogy a korábbi kétoldalú megállapodásokat megfejelve a jelenlegi vámrendszert is teljesen lebontaná az EU, s ez beláthatatlan következményekkel járna a szakemberek szerint. A közösség ugyanis gyakorlatilag már most is szabadon, szinte megkötések nélkül engedi az unió területére a brazil vagy éppen argentin baromfi- és pulykahúst, cserébe pedig gépiparának, híradástechnikájának, pénzügyi szolgáltatásainak meghonosítását, banki szektorának letelepítését várja a másik kontinens államaitól.

„Az ipari és pénzügyi lobbi felülírja a józan észt. Értetlenül állunk az uniós döntés előtt” – kommentálta a lapnak az EU-termelők piacainak elvesztését jelentő „kebelbarátságot” Bárány László. A Baromfi Termék Tanács elnöke kifejtette: az unió­ba áramló brazil baromfihúsexport már tavaly átlépte az évi háromszázezer tonnát, s ez a mennyiség a teljes magyarországi termelést is meghaladja. „Miközben Brüsszel drákói szigorral ellenőrzi az uniós, így a magyar termelőket is, luxuskörülmények közötti tartást előíró állatjóléti intézkedéseket hoz, mindenféle kontroll nélkül, a közegészségügyi kockázatokat figyelmen kívül hagyva engedi a közösségi országok piacaira áramolni a tizenháromezer kilométerről érkező húst. Az európai baromfitartók és -termelők szervezete, az AVEC évek óta bombázza az Európai Bizottságot, hozzon előírásokat, állítson fel követelményeket a Dél-Amerikából érkező exportra, de a testület elengedi a füle mellett az aggályokat” – jelentette ki Bárány László. Hangsúlyozta, jól jellemzi az unió Janus-arcúságát és kettős mércéjét a húsvét előtti uniós tojásmizéria. „A ketreces tartás betiltása miatt tojáshiány alakult ki Euró­pában, ám ahelyett, hogy közösségen belül oldotta volna meg a kérdést Brüsszel, kedvezményes vámkvóta alkalmazásával Törökországból és az Egyesült Államokból hozott be tojást az unióba” – szemléltette az unió politikáját Bárány László.

A szakember kijelentette: a magyar termelők is nehéz helyzetbe kerülnek, és óriási a felháborodás. „Egyelőre még nettó exportőr a magyar baromfiszektor, miután évente 65-68 ezer tonna baromfihúst viszünk ki az unióba, miközben 13-15 ezer tonna uniós és 3-5 ezer tonna brazil import kerül a serpenyőbe. Pulykahúsból 28-32 ezer tonnát exportálunk évente, és 8-9 ezer tonna az import, de ennek a felét már a brazil pulykahús adja” – mondta Bárány László.

 

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/hatterhatalom/politikai-hirek/1370-felhaborodott-baromfitartok-korlatozas-nelkuel-engedi-be-a-brazil-csirket-az-eu 

A nagybankok nagyobbak, mint valaha

Sokan nem tudják, de a nagybankokról vagy kereskedőkről a Biblia is említést tesz a végső időkről szóló próféciák között. A Jelenések 18:23-ban azt olvashatjuk, hogy „kereskedőid a föld hatalmasai voltak, mert a te varázslásodtól tévelyedett el valamennyi nép.” Hózseás 12:7 pedig azt mondja „Kalmár lett, hamis mérleg van a kezében, szeret harácsolni.” – Joseph Candel

Az Egyesült Államok vezető politikusai ígéretet tettek, hogy megvédik a pénzrendszert a nagybankoktól. Az ígéretet nem tartották be és ezek a bankok ma nagyobb hatalommal rendelkeznek, mint valaha. A pénzügyi válság kirobbanása előtt az öt legnagyobb amerikai bank eszközeinek összege az USA GDP-jének 43 százaléka volt. Ma ez az arány 56 százalék. Tehát ha ezek a bankok korábban túl nagyok voltak ahhoz, hogy csődbe menjenek, most vajon mi a helyzet velük? Egymás után kebelezik be a kisebb bankokat, egyre több adósságot és kockázatos befektetést halmozva fel, mintha a számadás napja soha nem jönne el. Pedig jön. Amikor elérkezik, ezek a bankok azt gondolják, hogy akárcsak legutóbb, ismét kimentik majd őket.

Felfogni is nehéz milyen hatalmasok is ezek a pénzintézetek. Teljes hatalmat élveznek a pénzrendszer felett és akár hová nézünk egyre több vagyont és hatalmat szereznek maguknak. A Bloomberg a következőke írta:

A Federal Reserve bankárai szerint 2011 végén öt bank, a JPMorgan Chase & Co. (JPM), a Bank of America Corp. (BAC), a Citigroup Inc., a Wells Fargo & Co. (WFC) és a Goldman Sachs Group Inc. együttes eszközállománya 8500 milliárd dollár volt, ami az Egyesült Államok gazdaságának 56 százaléka.
Öt évvel korábban, a pénzügyi válság kirobbanása előtt, az öt legnagyobb bank eszközeinek értéke az USA GDP-jének 43 százalékát tette ki. A gazdaság méretéhez viszonyítva a nagy ötös ma körülbelül kétszer akkora, mint tíz évvel ezelőtt.

Mindegy mit mondanak a politikusok, a nagybankok egyre nőnek.

Miért nem történik semmi, ennek megakadályozására?

Részben azért, mert ezek a megabankok óriási összegekkel támogatják a politikai kampányokat.

Például hiába beszél Barack Obama a túl nagy bankokban rejlő veszélyekről, ha gondolkodás nélkül elfogadja az általuk felajánlott kampánytámogatásokat. A Goldman Sachs, a JP Morgan Chase és a Citigroup Barack Obama 10 legnagyobb támogatója között szerepeltek 2008-as kampánya során.

Komolyan azt gondolja valaki, hogy Obama megharapja a kezet, amelyik táplálja? Persze, hogy nem.

Az igazság az, hogy Obama és a Fed mindent megtettek annak érdekében, hogy a nagy Wall Street-i bankok kényelmesen működhessenek.

Az utolsó pénzügyi válság során a nagybankok egész mentőcsomag esőt kaptak, miközben több száz kis és közepes bank csődbe ment.

Amikor ezeknek a kisebb bankoknak a képviselői a Federal Reserve bankhoz (az USA központi bankja) fordultak segítségért, legtöbbször azt a tanácsot kapták, hogy keressenek egy nagyobb bankot, amelyik hajlandó felvásárolni őket.

Sajnálatos módon az utolsó válság felgyorsította az Egyesült Államok több évtizede tartó bankszektorbeli konszolidációs folyamatát.

Ma fele annyi bank sincs az Egyesült Államokban, mint 1984-ben. Hová tűntek?

Csupán kétféle variáció létezik: vagy felvásárolták őket, vagy csődbe mentek. A banki konszolidációs trend lehetővé tette, hogy a nagy Wall Street-i bankok pénzügyi óriásokká duzzadjanak.

1970-ben az 5 legnagyobb amerikai bank az összes amerikai banki eszközállomány 17 százalékát tudhatta magáénak. Ma az 5 legnagyobb amerikai bank ennek 52 százaléka felett rendelkezik.

Hol a határ?

Jó kérdés. Érdekes módon Ben Bernanke és más Fed vezetők egyre másra hívják fel a figyelmet a túl nagy bankok veszélyeire. A George Washington Egyetem hallgatóinak tartott előadásán Bernanke a következőket mondta:

„Világos, hogy valami alapvetően nincs rendben egy olyan rendszerrel, amelyben egyes cégek túl nagyok ahhoz, hogy csődbe menjenek.”

Ez azt jelenti, hogy Bernanke a túl nagy bankok ellen van? Természetesen nem.

A legutóbbi válság során óriási összegű mentőcsomagokat nyújtott számukra. A következő adatok, az egyes bankok által kapott mentőcsomagok összegéről, a kormány vizsgálati hivatalának (GAO – Government Accountability Office) jelentésében olvashatók:

Citigroup – 2,513 ezer milliárd dollár
Morgan Stanley – 2,041 ezer milliárd dollár
Bank of America – 1,344 ezer milliárd dollár
Goldman Sachs - 814 milliárd dollár
JP Morgan Chase - 391 milliárd dollár

Bernanke egyértelműen megmutatta, hogy minden követ hajlandó megmozgatni ezeknek a bankoknak a védelmében.

És mit csináltak ezek a bankok a kapott pénzzel? Az biztos, hogy nem lakossági hiteleket nyújtottak belőle. A mentőcsomagok kiutalását követően a lakossági és vállalati hitelek mértéke azonnal esni kezdett.

Hitelezés helyett a bankok az árutőzsdén kezdtek befektetni. Óriási összegeket fektettek például élelmiszerekbe.

Az elmúlt néhány év során a nagy Wall Street-i bankok hihetetlen spekulációs ügyleteket folytattak az élelmiszerárakkal. Ennek eredményeként az élelmiszerárak az egész világon az egekbe szöktek, komoly gondot és helyenként éhezést okozva családok millióinak. Az Independent a következőket írta:

Az élelmiszerárakat a nagy befektetési bankok spekulációi verik fel a világ szegényei számára, milliókat kárhoztatva éhezésre és nyomorra. Az élelmiszer befektetések volumene 65 milliárdról 126 milliárd dollárra emelkedett az elmúlt öt év során, az elmúlt 30 év legmagasabb árait produkálva, olyan hirtelen áremelkedésekkel, amelyeknek nem sok köze van a valós élelmiszerellátási lánchoz, mondja egy vezető amerikai élelmezésügyi szakértő.
A fedezeti és nyugdíjalapok valamint a Goldman Sachs-hoz, Morgan Stanley-hez és Barclay-hoz hasonló befektetési bankok uralják az élelmiszerek árupiacait. Ezek mellett a nagyágyuk mellett eltörpül a valós élelmiszertermelők és vásárlók által bonyolított tranzakciók volumene.

A Goldman Sachs egyedül több százmilliárd dollárt keresett élelmiszerspekulációval.

Milyen gondolkozásmód vezet valakit ilyesmire?

A rendszer szabályait a nagyjátékosok igényei szerint alakították ki.

Ugyanez igaz az adózásra is.

A Citizens of Tax Justice (Az igazságos adózás polgárai) néhány megdöbbentő adatot közöltek:

2008 és 2011 között a Verizon 19,8 milliárd dollár nyereséget termelt, ugyanakkor az általa befizetett tényleges adó mértéke -3,8% volt.

2008 és 2011 között a GE 19,6 milliárd dollár nyereséget termelt, viszont az általa befizetett tényleges adó mértéke -18,9% volt.

2008 és 2011 között a Boeing 14,8 milliárd dollár nyereséget termelt, ugyanakkor az általa befizetett tényleges adó mértéke -5,5% volt.

2008 és 2011 között a Pacific Gas & Electric 6 milliárd dollár nyereséget termelt, viszont az általa befizetett tényleges adó mértéke -8,4% volt.

Az ember akkor is elég rosszul érezné magát, ha a nagyfiúk egyenlő feltételek mellett tarolnának le mindenkit, de az igazság az, hogy a játékot megbundázták.

Vajon mi történik, ha a nagybankok ismét bajban lesznek? Szinte biztos, hogy ismét kimentik őket.

És akkor ott van még a derivatíva piac. A New York Times szerint a JP Morgan Chase, a Goldman Sachs, a Morgan Stanley, a Bank of America és a Citigroup képviselői minden hónapban titkos tanácskozást tartanak a derivatíva piac feletti irányításról:

Minden hónap harmadik szerdáján az elit Wall Street-i társadalom kilenc tagja gyűlést tart Manhattanben.
A kilenc ember közös célja, hogy megvédjék a nagybankokat a derivatívák – a pénzvilág legjövedelmezőbb és legellentmondásosabb területének hatalmas piacán. Közös titkuk is van: összejöveteleik részletei, sőt még személyazonosságuk is szigorúan bizalmas.

A derivatíva piac esetében pedig már felfoghatatlan számokról beszélünk. Az amerikai Számvevőszék adatai szerint a nagybankok derivatíva kitettsége elképzelhetetlenül nagy. Nézzük a számokat:

JPMorgan Chase – 70.1 ezer milliárd dollár

Citibank – 52.1 ezer milliárd dollár

Bank of America – 50.1 ezer milliárd dollár

Goldman Sachs – 44.2 ezer milliárd dollár

Amikor ez a lufi is kidurran, a bankok megint azt mondják majd, hogy mentőcsomag nélkül az egész pénzrendszer összedőlhet. És valóban, ha ezek a bankok mind csődbe mennének, elképzelhetetlen káosz uralkodna el a világon.

A 2008-as válság tanulságai nem segítettek és most a világ egy még nagyobb pénzügyi katasztrófa felé halad.

Forrás: The Economic Collapse
http://idokjelei.hu/2012/04/a-nagybankok-nagyobbak-mint-valaha/

Szabadulj meg természetes eszközök segítségével az influenza kellemetlen tüneteitől!Van miből választani

A természet patikájában sokféle egészségügyi panaszra találhatsz gyógyírt. Ha idén sem úsztad meg az influenzát vagy a megfázást, figyelmedbe ajánlunk néhány remek gyógynövényt, mely hatásosnak bizonyul a kellemetlen panaszok ellen. Ha azonban egy-két napon belül nem enyhülnek a tünetek, mindenképpen fordulj orvoshoz.

Fűzfa

A füzek Európában, Ázsiában és részben Észak-Amerikában honosak. Talán eddig nem tekintettél gyógynövényként rá, pedig jótékony egészségügyi hatásait már az ókori görögök is ismerték. Később a kolostori orvoslás már fájdalom és láz csillapítására is alkalmazta a fűzfát.

Hasznos vegyületei

A gyógyászatban alkalmazott fűzfakéreg legfontosabb hatóanyaga a szalicil, mely a májban szalicilsavvá alakul át. Ez a sav gátolja a gyulladást, enyhíteni tudja a fejfájást, és csillapítja a lázat. A fűzfakéreg gyógyhatásában szerepet játszanak a cseranyagok és a flavonoidok is. Az utóbbiak gondoskodnak a fűz antioxidáns hatásáról, tehát lekötik a szabadgyököket.

Fájdalom- és lázcsillapítás

Egy teáskanál szárított és apróra vágott fűzfakérget forrázz le egy csésze vízzel, majd hagyd állni húsz percig, és szűrd le. Az influenza okozta fejfájás és végtagfájdalmak csökkentésére igyál belőle napi öt-tíz csészével. De nem csupán a fájdalmat enyhíti, lázcsillapításra is alkalmas a tea.

Hársfa

A hársfa szinte egész Európában honos, de Kis-Ázsiában és Kínában is - a napos, vegyes lombos erdőkben. A hársfalevél vizelethajtó hatásáról már a középkor végéről származó források is írnak. A napjainkban gyógyszerként favorizált hársfavirágot azonban meglepően későn, csak a 18. században fedezték fel.

Gyógyító vegyületei

A hársfa gyógyászatban alkalmazott virágzata illóolajat, flavonoidokat, valamint cseranyagokat tartalmaz. Ezek az anyagok együttesen izzasztó hatásúak. Cseranyagtartalma következtében a hársfavirág csillapítja a köhögést, és fokozza a váladékképződést, tehát megkönnyíti a köhögés gyógyulását. Egyes kutatások szerint immunerősítő hatással is bír.

Izzasztókúrához

Két evőkanál szárított hársfavirágot forrázz le fél liter forró vízzel, hagyd állni tíz percig, majd szűrd le. Nátha, köhögés és láz esetén naponta többször igyál belőle, olyan forrón, ahogy csak bírod - minél gyorsabban. Ezután bújj a paplan alá, és maradj betakarózva addig, míg tart az izzadás.

Tudományosan elismert a hársfavirág alkalmazása az izzasztókúrák során. A vizsgálati eredmények szerint majdnem megduplázódik az izzadság mennyisége, miután a beteg hársfateát ivott. A hársfavirág alkalmas a megfázásos betegségek megelőzésére és a száraz köhögés kezelésére is.

Kakukkfű

Az erősen illatozó növényt több mint négyezer éve használják fűszernek és gyógyszernek. Az ókori medicina a kakukkfüvet aranyér, ödéma, szemölcsök és isiász ellen alkalmazta. A középkorban a - Karolingok korából származó - Lorschi Gyógyszerkönyv szinte univerzális gyógyszerként írta le a legkülönbözőbb betegségekre: máj- vagy lépproblémákra, emésztési zavarokra vagy gyomorfájásra. Napjainkban a Földközi-tenger környékéről származó gyógynövényt már influenzás panaszok ellen - elsősorban légúti megbetegedésekre - is alkalmazzák.

Gyógyhatású anyagai

A kakukkfű gazdag illóolajban, flavonoidokban és cseranyagokban. Az illóolaj, melynek legfontosabb vegyülete a nyák- és görcsoldó timol, közvetlenül aktiválja a hörgőkben a nyákot elszállító szőröcskéket, emellett elpusztítja a baktériumokat, vírusokat és gombákat.

Köhögéscsillapításra

Két teáskanál szárított kakukkfüvet forrázz le egy csésze vízzel, öt percig hagyd állni lefedve, majd szűrd le. Köhögés, hörghurut vagy szamárköhögés esetén igyál naponta többször egy csészével - minél forróbban.

Cikkünk az Athenaeum Kiadó Kis kolostori patika című könyve alapján készült.

http://www.femina.hu/egeszseg/influenza_gyogynovenyek

Nyilvánosságra hozták az Országgyűlés által elismert egyházak adatait

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közzétette az Országgyűlés által elismert egyházak nyilvántartását, amely tartalmazza a belső egyházi jogi személyek elnevezését, az egyházak székhelyét, képviselőjük nevét és a képviselet módját - közölte a tárca hétfőn az MTI-vel.

Emlékeztettek arra: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény alapján a nyilvántartásba vett egyházak bejegyzett adatai bárki számára korlátozásmentesen hozzáférhetők a kormany.hu honlapon.

Az Országgyűlés tavaly december 30-án fogadta el az új egyházügyi törvényt. A parlament eddig 32 egyházat ismert el, a kormány pedig az elismert egyházak nyilvántartásáról köteles gondoskodni - tették hozzá.

December 30-án, az első körben 14 egyház bejegyzéséről döntött a parlament. Ezek: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante), Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház, Magyarországi Baptista Egyház és a Hit Gyülekezete.

Február 27-én újabb 18 egyházat ismert el a törvényhozás: Magyarországi Metodista Egyház, Magyar Pünkösdi Egyház, Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, Erdélyi Gyülekezet, Hetednapi Adventista Egyház, Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország, Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, Magyarországi Jehova Tanúi Egyháza, a hinduizmushoz tartozó Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza kezdeményezésére létrejött Magyarországi Iszlám Tanács, továbbá öt buddhista felekezet: a Tan Kapuja Buddhista Egyház; a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség; a Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösség; a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség.

A Ház február 27-én döntött 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok március 1-jével elveszítették egyházi státusukat és - ha kérik a megfelelő szervnél - egyesületként működhetnek tovább.

MTI/Magyar Kurír