NINCS PÉNZ AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZERBEN!

Drámai és szívszorító történetek sokasága lát napvilágot a rokkantakat ért méltánytalanságokról. Mintha az állam meg akarna szabadulni a beteg emberektől, akik közül egynek most adott igazat a bíróság. A kormány közben újabb orvosokat „vet be” a rokkantak ellen, még hatékonyabbá kívánja tenni a felülvizsgálatokat. Múlt heti, Csehpál Etelkánál, a falusi háziorvosnál készült cikkünk nyomán betegek és az érdekeiket védők sora jelentkezett saját történetével, hogy miként hozza őket kilátástalan helyzetbe a kormány. Mint azt a szegedi férfit, aki a héten menekült a halálba megalázó helyzetéből. Ugyan neki még megvolt az ellátása, de nem jött ki a 48 ezer forintos rokkantnyugdíjból. Hol a gázt, hol a villanyt kötötték ki nála, a végén már semmije sem volt. A kilakoltatása előtt egy nappal véget vetett kínszenvedésének.

A napokban viszont pert nyert az a súlyosan beteg asszony, akinek történtét lapunkban is megírtuk. A „félholtan” is munkaképesnek nyilvánított 50 éves Katalinnak előrehaladott sclerosis multiplexe (gyógyíthatatlan, izomsorvadással járó idegrendszeri betegsége) van, és számos más betegsége mellett agyi infarktuson is átesett már. Beszélni alig tud, komoly egyensúlyzavarokkal küzd, jobb keze teljesen erőtlen, alig mozog, öltözködni, fürdeni nem képes önállóan. Nem tud szilárd táplálékot fogyasztani, beszédhibás, és alig lát. 2002-ben 100 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála. Majd 2009-ben ezt 86 százalékosra módosították. 2012 tavaszán az I. fokú szakhatósági véleménye elképesztő „javulást” vélelmezett. A határozatban 32 százalékos egészségkárosodás szerepel és az: rehabilitálás nélkül foglalkoztatható. Az asszony bátor volt és végigjárta a jogorvoslati utat egészen a munkaügyi bíróságig, ahol most neki adtak igazat. A bíró hatályon kívül helyeztette a szakhatósági határozatokat, mert több szakértő egyértelmű véleménye alapján megállapítható volt, hogy a nő 100 százalékos rokkant. Másfél év után visszakapta a rokkant státusát és kiutalták neki a mintegy 900 ezer forintnyi elmaradt pénzellátást. Ez az ügy megnyugtatóan végződött, bár jó pár ínséges hónap előzte meg a helyzet rendeződését. Kérdés, hogy ennyi időt tudnak-e várni az érintettek, és persze leginkább az, hogy rendelkeznek-e megfelelő érdekérvényesítő képességgel ahhoz, hogy ügyük eljusson a bíróságig. Ahogy például Csehpál Etelka egyik betege esetében is.
„Épp most olvasta be telefonon egy betegem a válaszlevelet azzal kapcsolatban, hogy visszautasították az emelt családi pótlékot a policisztás veséjű unokája részére. Fellebbeztünk. Idén kivették ezt a betegséget a krónikus, támogatott betegségek köréből. A fiú most érettségizik, tíz éve meghalt az édesanyja, akitől a betegséget örökölte. Özvegy nagymamájával él, akit ősszel operáltak rosszindulatú nyelvdaganattal. Mi lesz velük? El lehet menni egy ilyen igazságtalanság mellett szó nélkül?” – teszi fel újra a kérdést a doktornő. Ő nem is tudott hallgatni, ahogy az egykori, illetve „még” rokkantnyugdíjasok érdekvédői sem, akik egyértelműen érzik: minden jel arra utal, hogy az állam igyekszik megszabadulni a „nem teljes értékű” állampolgáraitól.

Demeter Éva, az „Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért” csoport vezetője a riportunk nyomán nyílt levélben köszönte meg a doktornő kiállását, és arra is felhívta a figyelmet: a betegek sorsán keresztül betekintést nyerhetünk, hogyan viselkednek az orvosi etika alapvető normáit sem ismerő, vagy azt elutasító orvosok. „Hol van a többi orvos? Aki kiállna a kollégája mellett, és a súlyos betegekért, a rokkantakért? Ők a hippokratészi esküjüket félredobó orvosok, akik vagy a hatalom hű kiszolgálói a betegekkel szemben, vagy eleve sem képesek megfelelni az orvosi etikai kódex alapelveinek?” – mondja Éva.
A kormány mindeközben „rákapcsol”: kiemelt bérezéssel, uniós pénzforrások igénybevételével, még plusz száz fő szerződéses orvost akarnak bevetni a betegek „ellen”.
(Vh)

„Minden ember egyenlő, de van, aki egyenlőbb” – összegzik a rákbetegek és az őket képviselő szervezetek az érintettek kezelési és így túlélési esélyeit. Szerintük embertelen és méltatlan a terápiák egyedi elbírálási rendszere.

Marad a kézrátétel? Az egészségbiztosító saját bevallása szerint költségtakarékossági szempontokat érvényesít, amikor nem támogatja azoknak a betegeknek az újabb, sok esetben életmentő terápiáját, akiknek kezelése már addig is „sokba került”, vagy egyszerűen csak túl drágának talál egy gyógyszert – ráadásul a kérelmekre a rákbetegek esetében kritikusnak tekinthető hónapokkal később reagál. Nem tisztázott az sem, hogy az egyes kórházakba, orvosokhoz járó betegek miért kapnak nagyobb eséllyel támogatást egy gyógykezelésre, mint máshova jelentkező betegtársaik. „Ez a szisztéma nagyon is a korrupció melegágya, az ilyen viszonyok miatt is képtelenség kiszorítani a hálapénzt ebből az egészségügyből” – állítja Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász.
Már két rákszervezet is tiltakozik a támogatási rendszer igazságtalanságai ellen, petíciót fogalmaztak meg és a nemzetgazdasági miniszter közbelépését kérik a helyzet rendezésében.
Majorosiné Parti Erzsébet csaknem 14 éves korától dolgozott, mintegy negyven éven át, egészen addig, amíg betegsége engedte. Tíz éve derült ki, hogy vastagbéldaganata van. Úgy tűnt, hogy a műtét és a sok kezelés eredményes volt, és legyőzte a betegséget. Négy évvel ezelőtt azonban újra felbukkant a szervezetében a rák, azóta újabb és újabb áttéteket szorítottak vissza a testében. Tavasszal a tüdejében találtak csomókat, a „klasszikus” orvosi eszköztár kimerülni látszott. Megtudta, hogy egyetlen gyógyszer képes már csak megállítani a betegségét. Csakhogy ez egy új terápia, amelyet a biztosító csakis méltányossági alapon fizet ki. Erzsébeték májusban adták be a kérvényt, a válasz szeptember végére érkezett meg. A biztosító a levélben felsorolt minden ellátást, amit az asszony az elmúlt tíz évben igénybe vett. A műtétet, a CT, MR és a PET/CT vizsgálatokat és a sok-sok kemoterápiát. Sugallva: eddig mennyit költöttek a beteg asszonyra. Ehhez képest pedig az igényelt kezelés nagyon drága, és a 2 millió 146 ezer forintba kerülő 21 napos kúra nem elég költséghatékony. Közben orvosi körökben tudják, hogy ugyanezt a készítményt viszont másik négy beteg, három másik intézményben megkapta.
„Miért mérnek kettős mércével? Egyikünk kap esélyt, míg a másik nem?” – értetlenkedik Erzsébet. És ezt teszik a betegek érdekeit védő egyesületek is. „Elfogadhatatlan és átláthatatlan az egészségbiztosítási pénztár egyedi méltányossági eljárása, amely révén a társadalombiztosítás egy adott gyógyszert az egyik betegnek kifizet, egy másiknak pedig nem” – tiltakozik Lakos István, az emésztőrendszeri daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke. „Gondolják el, mit él meg az a beteg, akinek az élete múlik, mondjuk, egy készítményen. Beadja a kérelmet, és miközben ezekben az esetekben az idő kulcskérdés, hónapokig a válaszra vár, hogy egyáltalán megkapja-e az esélyt a hosszabb túlélésre, vagy készüljön a közeli végre” – fogalmaz drámaian a vezető, aki már azt is korrektebb eljárásnak tartja, ha meghatározzák, hogy mennyi pénzt lehet maximálisan egy rákbetegre fordítani. „Persze ebben az esetben vállalják fel az egészségpolitikai döntéshozók a nyilvánosság előtt is a felelősségét” – teszi hozzá Lakos István.
A Magyar Rákellenes Liga elnöke is embertelennek és méltatlannak nevezi a rendszert. Dr. Simon Tamás szerint elfogadhatatlan, hogy közgazdász szemlélettel kezelik a betegeket, ahogy azt is, hogy nem tekintenek egyenlően az ellátottakra ebben a rendszerben.
„Először másfél éve zúdultak ránk a panaszok, akkor fiatal vesebetegek fordultak hozzánk, mert kérelmeiket sorra dobta vissza a pénztár. Nem értettük, ha egyszer szakmailag, orvosilag indokolt, meghosszabbítja a betegek életét, más gyógyszer nincs, miért nem kapnak engedélyt? A válasz, vagyis visszakérdezés megdöbben – tett mindannyiunkat: indokolt, de mi benne a haszon? Aztán írtam egy hosszú levelet, hogy ne csak a közgazdász, de az emberi szempontokat is tegyék már mérlegre… Idővel meg is jöttek az engedélyek” – folytatja az elnök, aki azóta is ádáz küzdelmet folytat a betegekért. Most a nemzetgazdasági minisztertől vár választ arra, vajon miért nem éri meg az államnak, akár emberileg, akár globálisan, ha ezek a betegek megkapják azt a plusz 6-10 évet, vagy akár egy hosszú élet esélyét?
Feltettük kérdéseinket az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak is, vajon hogyan és mi alapján születnek a döntések a kezelések finanszírozásának elbírálásakor. Válaszukban elsősorban a törvényi passzusokat idézték, amelyekből kiemelték: az elbírálása során az OEP a beteg kórtörténete, a betegség súlyossága, a kérelemben megjelölt gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz orvosszakmai indokoltsága, költsége és költséghatékonysága, valamint a várható „egészségnyereség” alapján, a kórkép előfordulási gyakoriságának a figyelembevételével, szakorvos véleményének ismeretében dönt. Azt is hozzátették: az egyedi méltányosság arra szolgál, hogy a nem támogatott gyógyszerekhez is hozzá tudjon jutni az, akinek a kezelése semmilyen más módon nem oldható meg. Az OEP-hez évente mintegy 3500-3600 betegtől érkezik kérelem egyedi méltányossággal történő támogatásért, ez a szám folyamatos nő. Idén 276 különböző fajta gyógyszerre, gyógytápszerre vonatkozó támogatási kérelem érkezett.
A helyzet azért is drámai, mert kizárólag ebben – az unióban egyébként példátlan – elbírálási rendszerben kaphatnak ma finanszírozást azok az igazoltan rendkívül hatékony, korszerű terápiák is, amelyek korábban automatikus kerültek a betegekhez. Magyarországon az elmúlt négy évben alig-alig fogadtak be új onkológiai szert, ezekhez csak így, illetve még a gyógyszervizsgálatokon keresztül juthatnak hozzá a betegek. Az esélyeket még tovább nehezíti, hogy egy négy évvel ezelőtti szigorítás alapján évente – (az automatikusan nem adható) gyógyszerenként – legfeljebb 50 beteg részesülhet egyedi méltányosság alapján támogatásban.
Kovácsy Zsombor, egészségügyi jogász szerint a rendszer ezen része a leginkább aggályos alapjogi szempontból. „Ez a megközelítés egészen elképesztő, most gondoljuk el azt a beteget, aki az 51. a listán, csak azért nem kapja az ellátást, mert úgy jött ki az időzítés? Nonszensz, még ha az egészségpolitika a szabály megalkotásakor azzal is érvelt, hogyha ennyi kell egy gyógyszerből, azt be kell fogadni, vagyis meghatározott indikációs körben a támogatás automatikussá kellene hogy váljon, és nem egyedileg kellene kérvényezni a támogatást. Befogadás viszont évek óta nincs” – folytatja a jogász, aki szerint tény: annyi pénz sohasem lesz a rendszerben, hogy mindenre fussa, a költségtakarékosság és a költséghatékonyság viszont két külön dolog. Míg az első rövid távú megtakarítást lát, hosszú távon lehet, hogy még költségesebb. Ugyanis az esetenként valóban leghatékonyabb készítmény ugyan lehet sokkal drágább, de ha összeadjuk valamennyi alkalmazott terápiát, amit helyette kap a beteg, vagy akár a közben szükséges vizsgálatokat, összességében többe kerül, mintha egyből a leghatékonyabbat kapja.
(VH)

Forintosították a magyar családok széthullását

A válás, a különféle családi konfliktusok az érintettek mellett az egész társadalom számára próbatétel lehetnek, és az államra is súlyos anyagi terheket háríthatnak. Ennek pontos számbavételére első alkalommal készül átfogó felmérés a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézetben.

A kutatás még az elején tart, de az eddigi adatokból máris kiderült, hogy a családok széthullása a számokat tekintve hozzávetőleg évi 50 milliárd forinttal terheli meg az állami költségvetést - állítja Temesváry Zsolt, a vizsgálat vezetője. E közvetlen kiadások főként a szociális ellátórendszer, a családsegítő intézmények, a gyermekotthonok fenntartásából, a családi pótlékok kifizetéséből, a válást kimondó bíróságok működtetéséből tevődnek össze.De ide sorolható a hajléktalan-ellátás, amely a krízishelyzetbe került családok átmeneti elhelyezésével együtt önmagában évi csaknem 30 milliárd forintnyi összeget emészt fel. Magának a szegénységnek a nagyobb hányada is a családok szétzilálódásában gyökerezik - mondta a kutató.

Nemzetközi összehasonlításban a Magyarországon az ezer lakosra jutó évi 2-3 válás az európai átlagnak felel meg, ennél magasabb az arány az észak-európai országokban, alacsonyabb a tradíciókat jobban tisztelő dél-európai népek világában. Az adatok szerint a korábbiaknál kevesebben válnak el ugyan Magyarországon, ez a látszólag kedvező statisztika azonban abból fakad, hogy a házasságkötés helyett manapság többen választják ez együttélés különböző formáit - utalt rá a szakember.

A tartós családi konfliktusok száma továbbra sem csökken, ennek okai összetettek, szerepet játszik benne a társadalmi változásokkal járó létbizonytalanság, a munkanélküliség, a konfliktuskezelő képességek hiánya. "Holott a bizonytalan életérzés, a munkából, társas együttlétekből naponta adódó kisebb-nagyobb súrlódások elviseléséhez éppen a család által nyújtott érzelmi biztonság jelentheti a legfontosabb menedéket" - szögezte le Temesváry Zsolt.

E biztonság hiánya vezet többnyire egészségügyi, mentális zavarok kialakulásához, teljesítménycsökkenéshez, a kábítószerekhez meneküléshez. Mindezeknek a bajoknak a kezelése egyre növekvő költségekkel jár. Az államnak pedig - már csupán anyagi megfontolásból is - alapvető érdeke a társadalom alappillérét jelentő családok együtttartása - húzta alá a szociológus.

E törekvést szolgája a családbarát politika mellett többi között az oktatási rendszer korszerűsítésének néhány eleme is. Mint például az érettségi bizonyítvány feltételeként megkövetelt 50 óra közhasznú szolgálat, amely hozzásegíti a diákokat a felelősségteljes gondolkodás kialakulásához. Ezen személyiségjegy később, a családalapítást követően is a tartós párkapcsolat egyik alapfeltétele.

Minden társadalomban a család hivatott a kulturális, erkölcsi, szociális, lelki értékek továbbadására, ami aztán a napi életben a közszellemben mutatkozik meg és alapját képezi a gazdasági felemelkedésnek is. A várhatóan 2014-ben elkészülő átfogó felmérés adatait a szakemberek a családpolitika további finomításához, a költséges problémakezelés helyett megelőző intézkedések előkészítéséh. Ez használhatják fel a családi közösségek egységének erősítésére - hangoztatta Temesváry Zsolt.

(MTI)

Tipikus zsidó

Az a zsidó befektetői társaság aki néhány éve a Velencei-tó mentén Sukorón kaszinó várost szeretett volna építeni, most feljelentette a Magyar Államot.

Az üzleti "biznisz" még a Gyurcsány kormány ideje alatt kezdődött, mint kiderült rengeteg összefonódás és korrupció mellett! Az Orbán kormány az ügyet felülvizsgálta és a befektetést leállíttatta annak kétes dolgai miatt.

Most a zsidó befektetők mintegy 100 milliárd forint megtérítésével pereli hazánkat, mondván nem csak a területre fordított pénzt szeretnék visszakapni, hanem az eddigi nyereséget is fizesse meg az állam.

Nem is zsidók lennének ha ezt nem így csinálnák, azon sem csodálkoznék ha majd a hosszan elnyúló per miatt még kamatokat is számolnának és azt is be akarnák vasalni rajtunk.

Uraim! Nem itt kell kaszinót építeni, hanem odahaza és ha jól megy, megfelelő reklámmal odacsábítani a kedves fajtársakat.

Mi sem vagyunk hülyék és tudjuk, hogy miért nem fog ez menni, mert attól az erkölcsi fertőtől és gusztustalanságtól ami az ilyen helyeken megy még a jó érzésű zsidók gyomra is kifordulna.

Aztán meg lehet, hogy nem a dollárt hagynák ott ajándékba hanem egy jó nagy bombát.

Jordán Mihály

A jelenkori mentalitás korrekciójának örvendetes jelei

Morajlik a modern világ válsága. Bár a bálványimádat felerősödött, a pénzközpontú világ önnön katasztrófája elkerülhetetlenné vált. Végvonaglásában csillapíthatatlan romboló szándéka még inkább extremizálódik és még több emberi lelket fog megmérgezni gonoszságával. Az ilyen szélsőséges természetű dolgokkal szembeni legnaivabb és legkényelmesebb hozzáállás és magatartás - sajnos sokunk szerint - a passzivitás, a figyelem legcsekélyebb jelének a mellőzése, valamint a tétova várakozás. Meg sem próbáljuk embertársaink figyelmét felhívni a veszélyekre, csapdákra. Közönyünkkel (esetenként megátalkodottságunkkal és kárörvendésünkkel) cinkosságot vállalunk a hamissá épített, lezüllesztett erkölcsű világ erőivel vagy képmutatásunkkal legalizáljuk a bűnt a fiatal generációk számára. A modern világ krízise nem jelent mást, mint azt, hogy ez a világ elért a krízis-pontig. Innentől fogva pedig természetszerűleg be fog következni a változás. Ez a változás nagy valószínűséggel katasztrófával fog járni, mivel a modern világ létrehozói, működtetői, kegyeltjei, pribékjei és cinkosai ragaszkodni fognak ehhez a világhoz köthető pozíciójukhoz, hatalmukhoz. Kétségtelen, hogy válságidőszakot élnek meg, de az egyik forgatókönyvük bizonyára a katasztrófa előidézése lesz hegemón-uralmuk átörökítésére, átmentésére, ez általi megőrzésére. Nevezhetjük ezt utolsó ítéletnek vagy egyszerűen a világ végének. Az ember felett álló ciklikus törvények manifesztálódó formáinak kibontakozása a szemünk előtt zajlik és már most kirajzolódik a kiválasztottak és kárhozatra ítéltek csoportjai. Mi az, amit nekünk tennünk lehet (és kell)?

A korai tradíciókban útmutatás volt a parancs tiszta hatalma, a Vezető minősége és funkciója. Az Ő irányítása alatt működő berendezkedés lényege a Rend, az Erő és a Becsület volt. Akkor a világ anti-hedonisztikus és heroikus volt, de mára az elsatnyulás (külső, de belső hatás miatt is) csak kevés értékes vezéregyéniséget tudott megalkotni. Kis közösségek organizálódnak, formálódnak és rendezkednek be a túlélésre. Ők a tiszta tradíció egyedüli és kizárólagos örökösei, a mi szemszögünkből a kiválasztottak. Ők lesznek, akik majd új birodalmakat építenek a régiek romjain. Megalkotva és megőrizve a Rendet, kiterjesztve az Erőt és pártfogolva a Becsületet. A mai mentalitás korrekcióra szorul, meggyógyításra vár.  Nincs más dolgunk tehát, mint emberszeretetünkkel, élni akarásunkkal és alkotókészségünkkel hozzájárulni a eljövendő változások felszabadulásához, kibomlásához. Hozzájárulni az új életminőséghez, amely most csak kevesek számára világos. Felsőbbrendűség, a nemzeteken túlmutató embertípus. A kis közösségek alávetik magukat a Vezető utasításainak, parancsainak és semmit sem kérdeznek. Ez az irányt mutató hierarchia, a tekintély rendszere. Ha ezeket a kis közösségeket nézzük, akkor láthatjuk, hogy a korrekció jelei örvendetesek. Láthatjuk az új emberminőséget. Ez a világ azoknak zárt, akik magukat zárták be a kárhozat börtönébe. Mert a pozitív kis közösségek a ciklikus világváltozásban születtek meg! Olyan magasrendű erkölcsiséget képviselnek, ami túlmutat a legjobbakon is. A nagy többségnek a modern világ megsemmisülése a világ végét, az utolsó ítéletet fogja jelenteni. De lesznek stabil struktúrák, magasabb rendű organizmusok, amik a közösségeket igazi célok felé irányítják, olyan célok felé, amik túlmutatnak a puszta fizikai léten. Ők a kiválasztottak!        

"És eljegyezlek magamnak örökre, és pedig igazsággal és ítélettel, kegyelemmel és irgalommal jegyezlek el." (Hóseás könyve 2,18)

Balassa Viktor

Fukushima, a halálgóc

Az orosz állami egészségügy főorvosa a napokban egy sajtótájékoztató keretén belül foglalkozott Fukushima ügyével. Elmondta, hogy Japántól északra a vízben és a halakban mérhető sugárzás mennyisége egy hónap alatt a másfélszeresére nőtt. Ezen a területen minden halászatot megtiltottak, ami komoly terhet ró az államra, mivel ezen a vidéken a fő megélhetési forrás a tenger. 

Japánban összesen 54 darab különböző teljesítményű atom reaktor működik. Az ország energia igényét (vagy inkább energia pazarlását) mutatja, hogy ez az 54 darab reaktor az ország energia igényének mindössze 35 százalékát fedezi. A fukushimai esetet követően több reaktorban voltak leállások, vészriadó próbák, és ennek során energia hiány alakult ki az országban, és számos területen volt áram kimaradás. Ennek köszönhető, hogy bár a fukushimai erőmű egy ronccsá változott, a nagyjából egyben maradt utolsó reaktora a mai napig működik, a helyett, hogy leállították volna. Japán az energiaéhsége rabja. Persze ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy Japán még ebben az állapotában is úgy néz ki, mintha az energia ingyen folyna a világűrből, a Japán nagyvárosok nappali fényben úsznak éjszakánként. Teljesen felesleges óriás reklámok, a fényszennyezés végeláthatatlan tengere mindenütt. Gigantikus mennyiségű energia csak azért, hogy fényárban ússzon minden.

A megdöbbentő fejlemények a minap kerültek nyilvánosságra. A japán külügyminiszter saját blogjában azt írta, tisztában vannak a helyzettel, és azzal, hogy nem minden igaz, amit a kormány kommunikál, a helyzet sokkal súlyosabb. A külügyminiszter tájékoztatta az Egyesült Államok nagykövetét is, miszerint az eset sokkal súlyosabb, mint amiről a világ tud, amely fenyegeti az egész emberiséget is.

Az orosz atom tudósok véleménye szerint a helyzet sokkal súlyosabb, mint a csernobili katasztrófa volt. Komolyan veszélyezteti a tengerek élővilágát, a part menti lakosság megélhetését, de ha a párolgással bekerül a Föld légkörébe a szennyezett víz. Abban csak reménykedni lehet, hogy a nehéz elemek, melyek a vízbe kerülnek, lesüllyednek a tenger fenekére, és nem lesznek képesek kipárolgással elvegyülni a légkörben.

Érdemes egy pillantást vetni a fukushimai erőmű helyére, és vele párhuzamosan a tengerek áramlataira. A szennyezett víz észak felé áramlik, és elsőként a Bering-tengert teszi tönkre. Szerencsére a Bering-szoros miatt kis részben tud az északi tengerre kijutni, majd azzal a lendülettel éri el Kanada és az USA partjait. A közvetlenül az erőműből a tengerbe jutó szennyezett víz sok ezerszeresen szennyezett. Japánnak ez a területe akár hosszú időre lakhatatlanná is válhat, éppen úgy, mint Csernobil környéke.

Kemény Gábor

Töviskesné Dsupin Judit Ibolya : Magyarország törvényes fizetőeszköze a forint

Ha már arról beszélünk, hogy Magyarországon kölcsönnyújtás jogcímen devizaösszeg van meghatározva, mint amit az Adós köteles megfizetni, ügyleti kamattal, akkor le kell vonnunk a végső konklúziót, amit magyar ember levonhat.

A forinton kívül nincs más pénznem, aminek megfizetésére KÖLCSÖN JOGCÍMEN a magyar lakosság kötelezhető lenne.

Egyedül a hivatalos magyar pénznemben, a magyar forintban meghatározott pénzösszeg alkalmas arra, hogy az Adós a Hitelező által rendelkezésre bocsátott pénzösszeg visszafizetésére legyen kötelezve. A Hitelező akkor sem azt a pénzösszeget bocsátja az Adós rendelkezésére, ha devizát nyújt át az Adósnak, mivel az árfolyamváltozás miatt más pénzösszeget kell megfizetnie a kapott devizáért az Adósnak, mint amit folyósításkor a Hitelező a rendelkezésére bocsátott. Ennek oka a devizanemek közötti árfolyamváltozás. Ha egy ország lakosságát idegen devizában adósítják el kölcsön jogcímen, akkor megnyílik a lehetőség a lakosság pénzügyi ellehetetlenítésére azáltal, hogy a javuló devizával elvonhatják a lakosság és a vállalkozások pénzét a gazdasági élet egészséges működtetésétől és a családok normális életvitelétől. A devizában meghatározott kölcsöntartozás romló árfolyam esetén a hazai fizetőeszköz, esetünkben a magyar forint folyamatos elvonásával jár együtt. A törlesztő részletek növekednek, és a megrendelések, vásárlások elmaradása miatt a bevételek csökkennek.

Az tapasztalható, hogy a magyar forint, mint hivatalos pénz szerepe arra redukálódik, hogy a javuló devizához kötöttsége miatt a magyar lakosság és a magyar vállalkozói szektor jövedelmét elvonhassák.

Magyarországon a javuló devizában történő tömeges méretű eladósodás vezetett oda, hogy a tartozás megfizetéséhez szükséges pénzösszegeket képtelenség megkeresni, mert éppen a pénzelvonás miatt következik be az ország gazdasági ellehetetlenítése.
A javuló devizában történő tömeges méretű eladósodás miatti pénzelvonás okozza az ingatlanárak romlását, mert az ingatlanok iránti kereslet rohamosan csökken.
Emiatt következnek be a havi törlesztőkkel történő elmaradások, a szerződések felmondása, a devizában nyilvántartott kölcsöntartozások végrehajtási eljárás során történő behajtása az adós Bankszámlájáról, betétkönyvéből, ingó- és ingatlanvagyonából, és jövőbeli béréből, nyugdíjából, a kezes vagyonából, béréből, nyugdíjából . Amellett, hogy devizában van meghatározva a devizaalapú hitelek esetén a kölcsöntartozás, de rendelkezésre bocsátás nem történt, nekünk, kiszolgáltatott helyzetben lévő Adósoknak kezünkben van az adu.

Nem történt pénzkölcsönnyújtás, és emiatt nincs kölcsöntartozásunk. Emiatt ügyleti kamat nem volt felszámítható.

Mondom ezt akkor, amikor tisztában vagyok azzal, hogy amennyiben valóban devizában lett volna rendelkezésünkre bocsátva

AZ A BIZONYOS MEGHATÁROZOTT PÉNZÖSSZEG,

akkor is jogtalanul követelnének a Hitelezők más összeget, mint amit forintban számítva a valójában a rendelkezésünkre bocsátottak,

MERT VISSZAVÁLTOTTUK VOLNA FORINTRA, ÉS A DEVIZA A TULAJDONUKBA VISSZAKERÜLT VOLNA.

CÉLJUK MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYAR EMBEREK LEIGÁZÁSA VOLT.

A HAZA NEM ELADÓ SEMMI PÉNZEN!

http://kaslerarpad.hu/?p=5568

Szélturbina – Kész ráfizetés

…”Ha ebben az ütemben termeli az áramot: 453 évig kellene működnie egyfolytában, – hogy nyereséges legyen…”

48.000 Fontot, (£) fektetett be a kormány a “Szélturbina programba” Walesben, – melyek darabonként mindössze csak 5 fontnyi energiát termelnek havonta. Több száz évig kellene működniük ahhoz, hogy költséghatékonyak legyenek.

A walesi kormány (Egyesült Királyság) aberystwyth-i irodájától beszerzett információk alapján elmondható, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az a hatalmas szélturbina park, – melyet Aberystwyth városától 2 mérföldnyire telepítettek a szárazföldön.

A kormány reményei szerint ez a kifejezetten nagy költségekkel épült “Szélturbina project” lett volna hivatott ellátni energiával Aberystwyth város egy részét. – Az építési költségek 48.000 Fontra rúgtak, – ám a turbinák egyenként, mindössze csak 5 Fontnak megfelelő mennyiségű energiát termelnek a szélből, – havonta.

Annak ellenére, hogy egy turbina maximálisan 585 kilowattóra energiát lenne képes termelni, – az elmúlt nyáron, mindössze; 33 kilowattóra volt az átlag egy hónapban, – melynek piaci értéke mindössze 5,28 Font. (£)

A turbinák energia termelése a szakemberek elmondása szerint azért ilyen alacsony, – mert a több száz propellerből álló szélerőműparkot, – egyszerűen rossz helyre építették. Vagyis nem kapnak elég szelet.

Erre már a város képviselő testületének tagjai régebben, még az építkezés megkezdése előtt is figyelmeztették a döntéshozókat, – hiszen jól ismerik a helyi viszonyokat. – Ám süket fülekre találtak. A szélerőműparkot építő cég – a Paul Burrell a Anemos, – képviselői sem hallgatták meg őket.

Ha kifejezetten nagy a szél, akkor annak már örülnek, ha felmegy az energia termelés turbinánként 8,84 Fontra (£) egy hónap alatt, – de ezzel a teljesítménnyel is 453 évig kéne forognia egyfolytában, hogy végre nyereséges legyen.

Mindez annak köszönhető, hogy a turbinákat kifejezetten előnytelen és rossz helyre építették, – ahol nincsen megfelelő széljárás. – Aberystwyth városától 2 mélfödnyire befelé a szárazföldön, – egy völgyben!

A hely egyáltalán nem felel meg a szélenergia termelés alapkövetelményeinek, vagyis annak, – hogy a propellereket a négy égtáj bármelyik irányából érhesse, a megfelelően szabadon száguldó, és megfelelő erősségű szél.

Ám ebben a völgyben, még a turbinák tornya sem elég magas, – a földközelben pedig köztudott, – nem olyan erős a széljárás, mint a magassabb rétegekben.

A szélturbina elméletileg egy jó gazdasági befektetés kellene, hogy legyen, ha a megfelelő helyre épül. A megtérülési idő négy és hét év.

Ám nem mindenki a barátja ennek az energia termelési módszernek, – többek között mi sem. – Nem egyszerűen azért, mert ahogy fentebb is láthattuk, hogy a termelése rendkívül bizonytalan, – de kifejezetten káros is a sebesen forgó hatalmas propeller az élővilágra, főleg a madarakra. Akik szegények sok esetben nem tudják felmérni a propellerek pozícióját és helyzetét, sem a forgási sebességét. -És sokszor tömegesen ott lelik halálukat, – főképpen az őszi és tavaszi madárvonulások idején.

Mindemellett azonban, a hatalmas és védtelen forgóalkatrésze miatt, rendkívül sebezhető a szélturbina, – elég akár egy apróbb ütközés és szinte felrobban az egész, – sebesen pörgő-forgó fémalkatrészeket röpítve szét minden irányban.

Reméljük minél kevesebb lesz belőlük lakott területen és a madarak vonulási útjában.

Yahoo Financae nyomán

Cathair Donegal – Szabad Riport Tudósító Iroda