A harmadik világot is kezdik elérni a fejlett világ betegségei
Ha
Afrika egészségügyi problémáiról van szó, a legtöbb embernek azonnal az
AIDS és az ebola jut az eszébe. Pedig a szegény országokban egyre
inkább megelőzhető vagy olcsón gyógyítható betegségek szedik az
áldozatokat: például a magas vérnyomás és a cukorbetegség - jelenti Hannah Kuper londoni orvos szakértő és Simon Kuper, a Financial Times
párizsi munkatársa. A harmadik világban az ENSZ fellépésének
köszönhetően az elmúlt években jelentősen csökkent a korábban több
millió áldozatot szedő fertőző betegségek száma, de közben egyre többen
szenvednek a korábban a fejlett nyugati országokat sújtó kórságokban.
A
hagyományosan a szegény országokat sújtó fertőző betegségek
visszaszorulóban vannak. A harmadik világban azonban mégsem nő
kellőképpen a várható átlagélettartam. Az ok egyszerű: Afrikában,
Indiában és Kínában egyre több áldozatot szednek az olyan,
életmód-függő ártalmak, amelyek korábban szinte kizárólag a fejlett
nyugati országok polgárait sújtották: az elhízás és a dohányzás miatt
kialakuló betegségek.
A jelenséget először Adeon Omran, a North
Carolina-i Egyetem professzora dokumentálta 1971-ben. Omran kutatásai
alapján egy elméletet dolgozott ki, és megjósolta, hogy a szegény
országokban egyre inkább a krónikus betegségek jelentenek majd
problémát, és nem a fertőző betegségek. Ahogyan a vírusos kórságok
terjedését sikerül lassítani, a várható átlagélettartam nőni kezd. Ha a
harmadik világ lakó átlagosan nem 30, hanem 50 évet élhetnek, akkor új
betegségek jelennek meg: olyan nyavalyák, amelyek kialakulásához hosszú
évtizedek kellenek. Ilyenek a szív- és érrendszeri megbetegedések, a
rák, a légzőszervi megbetegedések és a cukorbetegség. Azóta kiderült,
hogy a fejlődés itt nem ér véget, hanem a modern orvostudomány
fejlődésének köszönhetően jelentősen csökkenthető a krónikus betegségek
kockázata: a fejlett országokban az elmúlt harminc évben nagy
előrelépés történt a szív- és érrendszeri betegségek és a daganatos
megbetegedések kezelése terén is.
A fejlett országok a 20. század
elején, a higiénés körülmények megváltozásával, a víz- és
csatornahálózat kiépítésekor kezdtek úrrá lenni a korábban rengeteg
áldozatot szedő fertőző betegségeken. Míg a 18. század végén minden
tizedik francia gyermek himlőben veszett oda, a huszadik században
minimálisra csökkent a himlő áldozatainak száma. A harmadik világban
azonban gyakran még most is hiányzik az alapvető higiéniát lehetővé
tevő infrastruktúra, ezért egészen mostanáig nem sikerült legyőzni a
fertőző betegségeket. Az Európában gyakorlatilag már elfelejtett himlő
még az 1950-es években is ötvenezer ember halálát okozta a szegény
országokban.
Most azonban mintha lassan Afrikában is előrelépés
történne. A hetvenes évek óta egyre kevesebb himlő járvány tör ki. A
nyolcvanas években már csak 350 000 megbetegedést regisztráltak, majd
miután az Egészségügyi Világszervezet himlő-vakcinákkal látta el a
szegény országokat, 2006-ban már kevesebb mint kétezer esetet
regisztráltak világszerte. Hála a védőoltásoknak, a kanyaró és a
malária is egyre kevesebb áldozatot szed: a kanyarós megbetegedések
száma 2000 és 2006 között közel 68 százalékkal csökkent. A
HIV-fertőzöttek száma továbbra is rendkívül magas, de legalább az
elmúlt nyolc évben nem nőtt a regisztrált fertőzöttek aránya, és a
Bush-kormány segélyakcióinak köszönhetően a szegény országokban élő
HIV-pozitívok harmada részesül valamilyen kezelésben.
„Ezek a
jó hírek. Rossz hír viszont, hogy a szegény országokban egyre többen
esnek krónikus, hagyományosan nyugati betegségek áldozatául." A
harmadik világban minden második, a fejlett országokban csak minden
negyedik haláleset krónikus betegség következménye. Miközben Nyugaton
egyre többen szoknak le a cigarettázásról, Kínában szinte minden férfi
dohányzik. Ahogyan a nyomor csökken, a tehetősebb afrikaiak között
egyre több az elhízott. A szegény országokban ráadásul a kövérség
gyakran státusszimbólum: a tehetősség jele, és mint ilyen, vonzó a
másik nem szemében. Az pedig köztudott, hogy az elhízás magas
vérnyomással és magas koleszterinszinttel jár, illetve fokozza a
cukorbetegség kockázatát. Indiában az elmúlt tíz évben ugrásszerűen
nőtt a cukorbetegek száma, és mára a diabéteszben szenvedők többen
vannak, mint a HIV-pozitívok. Naurun még súlyosabb a helyzet: a felnőtt
lakosság 40 százaléka cukorbeteg.
Oroszországban a Szovjetunió
felbomlása óta 5 évvel csökkent a férfiak várható átlagélettartama - a
jelenség hátterében az alkoholisták számának drámai növekedése áll.
Félő, hogy Kína, India és Afrika egyes országai hasonló sorsra
juthatnak. A krónikus betegségek terjedése gazdasági szempontból is
rendkívül súlyos, hiszen ezek a kórságok leginkább a munkaképes
lakosságot sújtják, visszavetve ezzel a termelékenységet.
Hannah
és Simon Kuper szerint azonban van remény. Ha a nemzetközi
segélyszervezetek, és mindenekelőtt az ENSZ a fertőző betegségek
mellett a krónikus megbetegedések gyógyítására is programokat indítana,
akkor esély lenne rá, hogy a szegény országokban is csökkenjen a
civilizációs betegségek áldozatainak száma.
http://www.ft.com/cms/s/2/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése