Az eddig észlelt legfényesebb kozmikus robbanást
figyelték meg amerikai és európai csillagászok. A felfedezés segíthet
megérteni, hogyan alakulnak ki és mennyire fenyegetik a Földet ezek az
űrbéli események. A csillagászok csütörtöki bejelentése szerint a
gammakitörés (GRB) egy viszonylag közeli csillagrendszerben történt
2013. április 27-én. Szabad szemmel senki sem láthatta a jelenséget,
számos űrteleszkóp és földi megfigyelőállomás azonban észlelte, a
leírások négy tanulmányban is megjelentek a Science tudományos lap friss
számában.
"Hirtelen rendkívül fényes gammakitörést pillantottunk meg, egy
valódi szörnyeteget" – ezzel a tudományos kutatásokban szokatlan
kifejezéssel számolt be a GRB 130472A-nak elnevezett jelenségről Daniele
Malesani asztrofizikus, a Koppenhágai Egyetem kutatója.
Bizonyos vonásai miatt a csillagászok számára különlegesen érdekes
volt a robbanás. Az egyik a távolság: az esemény a Földtől 3,7 milliárd
fényévre ment végbe, ez pedig kevesebb, mint a fele a tipikus GRB-k
távolságának. A másik az időtartam: a robbanás 20 órán át tartott, eddig
még soha nem figyeltek meg ilyen hosszú GRB-t a kutatók. A harmadik
különlegessége az energiája, mely ötször akkora volt, mint a korábban
észlelt legerősebb, 1999-ben történt gammakitörésnek – közölte Rob
Preece, az egyik tanulmány szerzője, az Alabamai Egyetem asztrofizikusa.
Szupernóva-robbanásnak is nevezett jelenség akkor megy végbe, amikor
egy hatalmas, Napnál nagyobb tömegű csillag elpusztul, és fekete lyukká
omlik össze. Hatalmas energiájú sugarakat bocsát ki, melyek a fény
sebességével száguldanak a világűrön keresztül. Ha a robbanás eltalál
egy bolygót, az azonnal elveszíti a légkörét, és parázsló hamu marad
belőle – vélik a kutatók. Egy fenyegető gammakitörés jeleit talán észre
lehetne venni, ám ha a Föld felé irányulna, semmit nem lehetne tenni
ellene. Ennek azonban szinte semmi esélye - szögezte le Charles Dermer
amerikai asztrofizikus, aki szintén részt vett a kutatásban.
A Swift műholddal és a földi űrtávcsövekkel követték a robbanás
úgynevezett utóragyogását is, amely általában néhány napig, pár hétig
tart. Ez a kitörés azonban annyira erőteljes volt, hogy még hónapokon át
megfigyelhető volt a fénye. Az utóragyogás fényének elemzésével a
robbanás kiindulópontjául szolgáló csillag tulajdonságait is
feltárhatták a kutatók. Azt fedezték fel, hogy a hatalmas égitest a
Napnál húsz-harmincszor nagyobb tömegű volt, és gyorsan forgott. Az
átmérője viszont csak a Nap három-négyszerese, tehát hihetetlenül sűrű
lehetett. (index.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése