Óceánkutatók nemzetközi csoportja
felhívást intézett az ausztrál kormányhoz, hogy védje meg a
Nagy-korallzátonyt a felmelegedés, a bányászattal összefüggő
hajóforgalom és a kotrási hulladék okozta veszélyektől. A fele már
elpusztult...
A
150 kutató által aláírt nyilatkozatot az UNESCO Világörökség
Bizottságának júniusi éves ülése előtt hozzák majd nyilvánosságra, a
tanácskozást június 16. és 27. között Kambodzsában rendezik. A
szakemberek azt kérik, hogy a találkozón vegyék fel a Nagy-korallzátonyt
veszélyeztetett világörökségi helyek listájára.
A
tudósok arra kérik az ausztrál vezetést, hogy óvja meg a
Nagy-korallzátony egyetemes értékeit, korlátozza a közelében végzett
ipari tevékenységet, és járuljon hozzá anyagilag a zátony élővilágának
kutatásához. Negyed évszázad alatt a korallok fele elpusztult, főként
egy tengeri csillag elszaporodása miatt, amelyet a szárazföldi
hulladékok óceánba eresztése eredményezett. Az aláírók a Queensland
államban folyó bányászat fejlesztésének számlájára írják a károkozást.
Queensland a Nagy-korallzátonnyal szemközti parton hat nagy kikötőt
szándékozik építeni, amelyek több millió tonna szennyezett iszapot
bocsátanának az Ausztrália északkeleti partjainál elterülő Korall-tenger
vizébe.
Hugh
Possingham ausztrál biológus szerint a projekt felgyorsítja a
korallpusztulást. Még ma meg kell állítanunk - mondta az ABC
televíziónak. Széntüzelésű erőművei és Ázsiába irányuló ércexportja
miatt Ausztrália az egyik legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó. A
Nagy-korallzátony 1981 óta szerepel az UNESCO világörökség-listáján.
Hozzávetőlegesen 345 ezer négyzetkilométernyi területe az ausztrál
partok mentén terül el, és 3000 zátonyával a világ legnagyobb
koralltelepét alkotja.
(MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése