– DE NEM HAMISÍTHAT KÖZOKIRATOT A KÖZJEGYZŐ A BANK KÉRÉSÉRE SEM,MERT A KÖZJEGYZŐT A BANK SEM UTASÍTHATJA!
A Ptk. 242.§-a erről rendelkezik: A tartozáselismerés
242.
§ (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de
az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn,
bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.
Először volt a tartozáselismerése az Adósnak a közjegyzői okiratban a szerződéskötéskor.
Ezért
a Ptk.242.§ – a értelmében arról a tartozásról kell közokiratot
készítenie a közjegyzőnek, amely tartozás megfizetésének az adós aláírt.
Esetünkben a közjegyzői okiratba foglalt felek közötti kell hogy legyen a tartozás
– az az Adós és az a kölcsönadó, aki meg van benne jelölve
– az a kölcsönösszeg, amelyet a tartozáselismerő közjegyzői okirat tartalmaz
– az az Adós és az a kölcsönadó, aki meg van benne jelölve
– az a kölcsönösszeg, amelyet a tartozáselismerő közjegyzői okirat tartalmaz
AZ A JOGCÍM, AMELY A KÖZJEGYZŐI OKIRATBAN MEG VAN JELÖLVE!!!
ÉS NEM MÁS !!!!!
ÉS NEM MÁS !!!!!
Nem
azt írja elő a közjegyzőkről szóló törvény, hogy annyi a lényeg, hogy
legyen benne az okiratban valaki, aki kölcsönadóként szerepel, valaki,
aki Adósként szerepel , egy bármely összeg, és egy bármely jogcím:
Közjegyzőkről szóló törvény:
112. §251 (1)252 A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
a., a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b., a jogosult és a kötelezett nevét,
c., a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d., a teljesítés módját és határidejét.
(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21. §].
a., a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b., a jogosult és a kötelezett nevét,
c., a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d., a teljesítés módját és határidejét.
(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21. §].
A közjegyző, amikor elmegy hozzá a Bank képviselője, megnézi , hogy
– a képviseleti jogosultság rendben van-e,
– a megjelent személyeket beazonosítja
– megnézi, hogy létezik-e az adott szerződés és szerepelnek-e benne azok a személyek, akiknek a közjegyző címezni fogja a felmondást.
– a képviseleti jogosultság rendben van-e,
– a megjelent személyeket beazonosítja
– megnézi, hogy létezik-e az adott szerződés és szerepelnek-e benne azok a személyek, akiknek a közjegyző címezni fogja a felmondást.
De
nem nézi meg azt, hogy a tartozáselismerő aláírását követően a
szerződésbe foglalt kölcsönösszeget , amelynek a visszafizetésére
KÖLCSÖN JOGCÍMEN az Adós(ok ) kötelezettséget vállaltak, az Adós
megkapta – e , ugyanis a Bank nyilvántartási számlája nem bizonylata a
pénzkölcsön nyújtás igazolásának . Az Adós számára még csak meg sem
nézhető bizonylat, amelynek az a rendeltetése, hogy a felek közötti
gazdasági eseményeket felkönyveljék rá. Tehát technikai számla.
Tehát a közjegyző egyet nem néz meg. Azt, hogy történt-e pénzkölcsön nyújtás a Bank részéről.
A
közjegyző a banki nyilvántartást nézi meg, amely a Bank által a
felmondás pillanatában nyilvántartott kölcsöntartozás összegét
tartalmazza, de nem bizonylata sem az Adós számára folyósított
pénzösszegnek, sem az Adós által megfizetett összegeknek.
A
hitelnyilvántartási számla az Adós számára banktitkot képez, ezért az
Adósnak olyan ténytanúsítvány alapján keletkezik kölcsöntartozásként
megjelölt fizetési kötelezettsége a felmondást kérő Bank felé ,
közjegyző által , közokiratban tanúsított módon , amely iratot az Adós
nem nézheti meg, annak tartalmáról nem kap semmilyen információt.
Pusztán az egyenlegét tudhatja meg.
A
közjegyző nem tud arról, hogy az Adós kapott-e pénzkölcsönt a Bankról,
mert az Adós banki kivonatát nem nézi meg . A közjegyző felmondást
készít és tanúsítja a Bank által a közjegyző előtt felmutatott
hitelnyilvántartási számlán lévő adatot annak érdekében, hogy a
közjegyző átadhassa ezen felmondást a tartozáselismerő közjegyzői
okiratot végrehajtási záradékkal ellátó közjegyzőnek.
Az
a tény, hogy a végrehajtási záradék ellen lehet ellentmondást
benyújtani, nem mentesíti a közjegyzőt , hogy a munkáját elvégezze. Azt a
munkáját, amely során meggyőződik arról, hogy a tartozáselismerő
közjegyzői okiratba foglalt kölcsönösszeget KÖLCSÖN JOGCÍMEN a Bank az
Adós rendelkezésére bocsátotta-e. Tehát az Adós rendelkezésére
bocsátotta-e a devizaösszeget névértéken a Bank.
A közjegyző nem győződik meg arról, hogy az Adósnak keletkezett-e kölcsöntartozása.
A közjegyző tanúsítja a bank belső titkos nyilvántartási számláján szereplő adatot, amit az Adós kölcsöntartozásaként jelöl meg a közjegyző előtt.
A közjegyző az Adós ellen indítandó végrehajtási eljáráshoz szükséges iratot, a felmondást készíti el.
A közjegyzőt a közigazgatási miniszter nevezi ki.
A közjegyzőt a magyar állam kérte fel arra, hogy a magyar lakosságot ellehetetlenítse.
A közjegyző a magyar emberek felesküdött ellensége.
A közjegyző Magyarország felesküdött ellensége.
A közjegyző elárulja a magyar népet.
A közjegyzőt magáncégek, a Bankok kérik fel arra, hogy a magyar lakosság vagyonának elvételében kulcsszereplőként részt vegyen.
A közjegyzőnek ezért a díjakat a magyar emberek fizetik meg.
A közjegyző tanúsítja a bank belső titkos nyilvántartási számláján szereplő adatot, amit az Adós kölcsöntartozásaként jelöl meg a közjegyző előtt.
A közjegyző az Adós ellen indítandó végrehajtási eljáráshoz szükséges iratot, a felmondást készíti el.
A közjegyzőt a közigazgatási miniszter nevezi ki.
A közjegyzőt a magyar állam kérte fel arra, hogy a magyar lakosságot ellehetetlenítse.
A közjegyző a magyar emberek felesküdött ellensége.
A közjegyző Magyarország felesküdött ellensége.
A közjegyző elárulja a magyar népet.
A közjegyzőt magáncégek, a Bankok kérik fel arra, hogy a magyar lakosság vagyonának elvételében kulcsszereplőként részt vegyen.
A közjegyzőnek ezért a díjakat a magyar emberek fizetik meg.
A magyar állam a közjegyzők tevékenységén keresztül közvetlenül vesz részt a magyar családok kilakoltatásában.
A magyar állam nem a magyaroké.
Nincs magyar állam. Csak magyar emberek vannak.
A magyar állam nem a magyaroké.
Nincs magyar állam. Csak magyar emberek vannak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése