Hol áll a magyar lakosság rezsiköltség-terhelése Európában?

Magyarország az európai középmezőnyben foglal helyet a fogyasztói paritáson mért lakossági alapvető rezsiköltségeket tekintve – mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

Kiemelte, hogy az idén végrehajtott – összességében 20 százalékos – a lakosságot, azaz mintegy 3,8 millió magyar háztartást érintő rezsicsökkentés eredményeként Magyarország az európai rangsor utolsó, utolsó előtti helyéről lényegesen előbbre lépett a fogyasztói paritáson mért lakossági rezsiköltség-terhelésben. Példaként említette, hogy a rezsicsökkentés eredményeként egy átlagosnak minősíthető kétgyerekes, kétkeresős 50-54 négyzetméteres gázfűtéses lakásban lakó család havonta átlagosan 11 872 forintot, éves szinten 142 464 forintot takarít meg.

Egy távfűtéses lakásban élő nyugdíjas házaspár pedig havonta valamivel több mint 8200 forintot spórolhat meg, ami összességében évente mintegy 106 500 forintot jelent. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a lakossági rezsicsökkentés folyamatának elindítása hosszú, alapos és körültekintő kormányzati munka eredménye. Megjegyezte, hogy 2002-2010. között a lakossági energiaárak folyamatosan emelkedtek: a villamos energia ára a kétszeresére, a lakossági gázár pedig a háromszorosára nőtt ezekben az években. Emiatt a magyar háztartások az időszak végén jövedelmük egyharmadát rezsire költötték.

Fónagy János felidézte: a kormány még 2010-ben úgy döntött, hogy befagyasztja a lakossági energiaárakat, ezzel vette kezdetét a rezsicsökkentési folyamat, amely végül elvezetett oda, hogy 2013. január 1-jén 10 százalékkal csökkent a villamos energia , a gáz és a távhő lakossági ára, majd július 1-jén mérséklődött a víz, a csatorna, a szemétszállítás, a tartályos és palackos PB-gáz ára is. Az idén november 1-jén újabb 11,1 százalékkal olcsóbb lett a lakossági gáz, áram és távhő, az újabb rezsicsökkentéssel a gázért, az áramért és a távhőszolgáltatásért a lakosságnak a tavaly decemberihez képest most már 20 százalékkal kevesebbet kell fizetnie.

Ezzel a közműszolgáltatások ára a belföldi bérekhez és a nemzetközi árakhoz viszonyítva is jelentősen csökkent – mondta az államtitkár, hozzátéve: Magyarország a rezsicsökkentés terén nemcsak belföldön, hanem egész Európában is élen jár, és több országnak is mintát adott. Utalva a miniszterelnök pénteki bejelentésére, közölte, hogy a rezsicsökkentés tovább folytatódik. Egy munkacsoport – amelynek munkájában Fónagy János mellett a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője és a frakció rezsicsökkentésért felelős tagja vesz részt – a kormányfő felkérésére megvizsgálja azokat a további lehetőségeket, amelyek újabb rezsicsökkentést eredményezhetnek.

Az MTI kérdésére Fónagy János elmondta, hogy a munkacsoport legfontosabb feladata javaslatokat készíteni a végrehajtás lehetséges lépéseinek ütemezésére: azaz, hogy a rezsicsökkentést egy vagy több lépésben hajtsák-e végre, milyen területekre, mikortól és milyen mértékben terjedjen ki az újabb rezsicsökkentés hatálya. Határidőt a munka befejezésére nem szabott a miniszterelnök, de az államtitkár úgy fogalmazott, hogy annak belátható időn belül el kell készülnie. A munkacsoport hétfőn megkezdi a javaslatok kidolgozását, a lakossági áram és gáz árának újabb mérséklése várhatóan a javaslatok között szerepel majd – tette hozzá.

(profitline)

Novemberben az új munkahelyeknek 92 százaléka volt közmunka

A napokban látott napvilágot az első, november havi adatokat tartalmazó munkaerőpiaci statisztika. Mely még számunkra is kisebb meglepetést okozott. Mint az ismert, a téli közfoglalkoztatás november elsejétől indult és jövő év áprilisáig tart, ha pedig még marad keret, jövő év végén ismét elindul a program. Ennek statisztikát befolyásoló hatásáról már többször, többféle összefüggésben is írtunk: legelőször, amikor bejelentették ezt a szándékot, amivel kapcsolatban utólag kijelenthetjük, hogy alulbecsültük a terveket. Legutóbb pedig pont azt kalkuláltuk, hogy ennek segítségével igen nagy esély van arra, hogy januárban újévi meglepetésként – és kampányt segítő eredményként – a kormány megkapja az “áhított” 4 milliós foglalkoztatotti létszámot.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat napokban publikált statisztikája pedig csak megerősítette ezt a feltevésünket, ám töredelmesen bevalljuk: ekkora azonnali hatásra még mi sem igazán számítottunk. Ráadásul, ahogy az a grafikonjainkon látható, teljesen felborította a munkaerőpiac elmúlt évek során tapasztalt trendjét is. Bár ez utóbbi nem volt nagy meglepetés.
Az NFSZ adatai szerint novemberben 446 310 nyilvántartott álláskereső volt Magyarországon, ami októberhez képest 42 ezer fővel alacsonyabb, előző év azonos időszakához képest pedig 90 ezerrel kisebb. Hasonló mértékű létszámcsökkenésre eddig csak év elején volt példa, amikor a szokásos közmunka-programok indulnak el.

Ha az álláskeresők főbb csoportjait és a változások arányait vizsgáljuk, akkor a téli közmunka azoknak nyújtott leginkább segítséget, akik valamilyen szociális támogatásban részesültek. Vagyis foglalkoztatást helyettesítő támogatást, vagy rendszeres szociális segélyt kapnak. Létszámuk ugyanis 169 317-ről 144 171-re csökkent, ami 15 százalékos mérséklődést jelent. Emellett azonos mértékben, 11-11 százalékban esett vissza novemberben a szakképzetlen állástalanok, illetve tartósan állástalanok száma is.

Érdekesség egyébként, hogy hiába mérséklődött 18 ezer fővel az ellátás nélküli állástalanok száma novemberben 249 ezer főre, ez elhalványodott az összes álláskereső számában bekövetkezett változás mellett. Ennek eredménye pedig az lett, hogy eddig még nem látott csúcsra került az ellátás nélküliek aránya az állástalanokon belül. Októberről novemberre majd egy teljes százalékponttal 55,8 százalékra emelkedett ez a mutató.

Minek köszönhető mindez?
A fentiekkel párhuzamosan az új munkahelyek számát illetően is történelmi rekordot láthattunk novemberben, ami szintén meglepetést okozott. A téli közfoglalkoztatásnak köszönhetően ugyanis 146 500 új államilag támogatott munkahely jött létre (a támogatott munkahelyek döntő részben a közfoglalkoztatás valamely eszközét jelentik), ennél nagyobb “robbanás” pedig még az év eleji induláskor sem volt. Ráadásul az idei márciusi 130 ezer munkahely jelentette az eddigi történelmi rekordot – legalább is mióta elérhetőek ezek az adatok.

Emellett pedig csupán  12 562 új munkahely jött létre támogatás nélkül, pusztán a piac munkerőigényéből fakadóan. Így novemberben az új munkahelyeknek 92 százaléka volt közmunka, amire szintén nem volt eddig precedens.
(mfor)