Európának (a világnak) új politikai realitással kell számolnia (?)
A
vasárnapi népszavazás eredményeként a Krím függetlenedése Ukrajnától
nem lehet kétséges, s ha Moszkva úgy akarja, a félsziget visszatérésével
Oroszország kebelére mint Európa új politikai realitásával kell
számolni – állapította meg hétfői jegyzetében a Global Times című angol
nyelvű kínai napilap. A
cikkíró emlékeztet az ENSZ Biztonsági Tanácsának múlt szombati,
Ukrajnára vonatkozó határozati javaslatára, amelyet Moszkva megvétózott.
Peking tartózkodását Kína “világos álláspontjaként” magyarázza, úgy
véli, az kifejezi a kínai kormány következetes tiszteletét valamennyi
ország szuverenitása és területi integritása iránt. A Nyugat ukrajnai
beavatkozása ugyanakkor zavart keltett a térségben, amire Oroszországnak
válaszolnia kellett. A kérdés pedig most az, miként tudja a Nyugat és
Moszkva úgy kezelni a problémát, hogy az ellentét ne fokozódjon tovább.
A
Global Times szerint a Nyugat súlyos provokációk sorát hajtotta végre,
mi több, szankciókat hirdetett Oroszország ellen. “Washington számára
azonban világosnak kell lennie, hogy ezzel Vlagyimir Putyin nal szemben
nem ér el eredményt” – fogalmaz az írás. Emlékeztet arra is, hogy a volt
Szovjetunió felbomlása után egy sor, a keleti tömbhöz tartozó ország
csatlakozott a NATO-hoz, s ez mind Moszkvára gyakorolt nyomást, amit a
Nyugat most tovább fokozott.
Ami
Ukrajnában történt, lényegében egy a Nyugat által támogatott
“Oroszország-elleni színes forradalom” – állapítja meg a szerző, s
szerinte Nyugaton számítani kellett Putyin reagálására. Hozzáteszi, a
Nyugatnak alapjaiban kellene megváltoztatnia Oroszország-politikáját, ha
azt szeretné, hogy Moszkva is megváltoztassa álláspontját a Krímmel és
Ukrajnával kapcsolatban. A kompromisszumkészségnek mindkét oldalon meg
kell mutatkoznia.
A
Global Times végül előhúzza az “adut”, és kettős mérce alkalmazásával
vádolja meg azokat, akik most a területi integritás és a szuverenitás
fenntartásának fontosságát hangoztatják. Miért nem tették ezt korábban? –
teszi fel a kérdést, emlékeztetve a NATO 1999-es – ENSZ felhatalmazás
nélküli – hetven napon át tartó jugoszláviai bombázására. A független
Koszovó a Nyugat szüleménye – állapítja meg a Global Times, utalva arra
is, hogy egyesek még Tibetet is országként emlegetik.
A
hidegháború befejeződése óta a Nyugat, élén az Egyesült Államokkal,
katonai támadások és szankciók sorát indította más országok ellen
anélkül, hogy komoly kihívásnak lett volna kitéve. Oroszország esete más
– utal az ukrán válságra, a Krím sorsára, illetve abban Moszkva
szerepére a szerző. Szerinte a nemzetközi törvényeknek kellene a
legfontosabb szerepet kapniuk a megoldásban, a kettős mérce, amely
mindig Washingtonnak és a Nyugatnak kedvez, nem lehet ezúttal is a
végeredmény – fogalmaz.
Hétfőn
a kínai külügyminiszter-helyettes nyugalomra intette és önmérsékletre
szólította fel az ukrán válságban érintett feleket, de nem kívánta
kommentálni a krími népszavazást, illetve annak eddig ismert eredményét.
Li Pao-tung Hszi Csin-ping elnök európai körútjáról tartott
tájékoztatót. Kérdésre válaszolva megerősítette a kínai álláspontot,
miszerint Peking az egyetlen járható útnak Ukrajnában a politikai
rendezést, a párbeszédet tartja.
(MTI)
Bal-Rad komm
: “kommunista Kina” eleddig viszonylagos távolságtartással figyelte az
ukrajnai eseményeket. Ám amint az várható volt, ez a távolságtartás
idővel-és az események hatására-csökkenni fog.
Be is
következett ez a csökkenés. Mégpedig igen gyorsan azt követően, hogy az
amerikai értékpapirpiacról-valaki-hirtelen kivont közel 110 milliárd
dollárt. Amivel párhuzamosan pedig orosz cégek elkezdik “kimenekiteni” a
tőkéjüket Nyugatról.
Az orosz hadsereg cihelődései
az orosz-ukrán közös határ hazai oldalán, a krimi népszavazás eredménye,
az hirtelen pénzkivonás arra kezdi ösztönözni Pekinget is, hogy lassan
fel kell fedje lapjait az ügy kapcsán.
A kinai
vezetés nem ront ajtóstól a házba. Megüzente szép finoman a Nyugatnak,
hogy a “változások szele” eléri őket is. Kelet felől.
“…A
hidegháború befejeződése óta a Nyugat, élén az Egyesült Államokkal,
katonai támadások és szankciók sorát indította más országok ellen
anélkül, hogy komoly kihívásnak lett volna kitéve. Oroszország esete más
…” -És ezt a Nyugat hamarosan a saját bőrén fogja érezni. Villont idézve: “…És nyakamon érezém mily nehéz seggemnek súlya…” (Ezt egy sikertelen akasztás után irta-saját élményből fakadóan.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése