Krímben az Európai Unió sorsa is megpecsételődött

A krími lakosság több mint 95%-a támogatta a mai referendumon a csatlakozást az Oroszországi Föderációhoz, - a Krím-félsziget ezzel demokratikus módon is végleg elszakadt Ukrajnától. A szavazáson mindössze 3% támogatta az 1992-es krími alkotmány visszaállítását és a köztársaság Ukrajna részeként történő megmaradását, - ami azt jelenti, hogy nem csak a krími orosz lakosság, hanem a krími tatárok abszolút többsége is az Oroszországhoz csatlakozás mellett döntött.

Erre minden okuk meg is volt: Szergej Akszjonov, Krím miniszterelnöke korábban vezető politikai pozíciókat ajánlott fel a tatár vezetőknek, valamit biztosította arról a tatár kisebbséget, hogy megadja számukra a kisebbségi nyelvhasználat jogát.

A megfigyelők szerint a referendum problémamentesen zajlott le, visszaélések nem történtek. Azt leszámítva, hogy a népszavazást több helyen is nyugati újságírók akarták megzavarni. Több helyről is provokációkat jelentettek, beszámolók szerint a nyugati sajtó emberei agresszív módon zaklatták a szavazókat és provokatív kérdéseket tettek fel.

A mai népszavazás nem csak az Autonóm Krími Köztársaság sorsáról döntött. Várhatóan kelet Ukrajna több megyéje is csatlakozni fog Oroszországhoz, és a maihoz hasonló referendumokat fognak kiírni (ha a békés forgatókönyv következik be, aminek egyre csökken a valószínűsége).

Annál nagyobb a jelentősége azonban annak, hogy felbomlott az a nyugati országok által féltve őrzött illúzió, hogy a határokat csak ők módosíthatják nemzetiségi alapon, a nép véleményének kikérése nélkül. A krími népszavazás annak kinyilvánítását jelentette, hogy a nemzetek önrendelkezése a NATO nyomásgyakorlása ellenében is helyreállítható, - ez pedig elindítja a visszaszámlálást, melynek végén a nemzetek önrendelkezését sárba tipró Európai Unió darabokra hullása fog bekövetkezni.

A krími példa lelkesítően hat más, szabadságszerető népek önrendelkezési törekvéseire is. Az Egyesült Királyságban idén szeptemberben Skócia kiszakadásáról írnak ki népszavazást. Spanyolországtól Katalónia fog függetlenedni, szintén demokratikus úton. Olaszországban pedig a Velence központú Veneto régió tervez referendumot kiírni az elszakadásról és a független Velencei Köztársaság helyreállításáról. Ezek csak a békésebb példák, mert a Balkán rossz gazdasági helyzete és etnikai/vallási megosztottsága miatt a kijevi történésekhez hasonló agresszív hatalmi átmenetekkel kerül majd a figyelem középpontjába.

A krími népszavazás a nyugatot válaszút elé állítja: ha a nyugati politikusok által pusztán üres retorika szintjén képviselt demokrácia "értékeit" akár részben is komolyan gondolnák, az Európai Unió a népek demokratikus döntéshozatala által egy-két évtized leforgása alatt végleg felbomlik. Ha úgy döntenek, hogy sárba tiporják a saját demokráciájukat, a népek a demokratikus önrendelkezés védelmében fognak felkelni az atlantista elnyomással szemben, és egy ilyen harcban az Európai Unió már mint diktatúra fog megjelenni a népek szemében.

A krími népszavazás eredményeinek lezárásával elindult az Európai Unió nagy visszaszámlálása is. A vita legfeljebb azon folyhat, hogy ez a számláló mit mutat most, és mennyi idő van még hátra.

Molnár István

Miért kínos a krími referendum?

Az adatok 100%-os feldolgozottsága mellett a Krím-félsziget elszakadásáról és Oroszországhoz csatlakozásáról kiírt referendum eredménye:
Részvételi arány: 81,3%
Eredmények: 96,77% Igen, 3,23% Nem
Az alábbi ábra mutatja, miért annyira kínos a nyugati országok számára a sikeres referendum:

Kékkel az ukrán, zölddel az orosz többségű területek. A kis kék terület Ukrajna.

Ha valamennyi, oroszok által lakott terület leszakad Ukrajnáról, az ukrán-orosz határ a fenti képen a kék és zöld terület határára tolódik. Moszkva újraegyesíti az orosz földeket, a nyugati országok pedig tétlenül végig fogják nézni, mert nem tehetnek mást.

Miután Oroszország visszakapta elszakított területeit, megkezdődik majd Kijevben is a rendrakás. Putyin nem véletlen mondta, hogy ez egy több hónapig, vagy egy évig tartó folyamat: amíg az orosz nép az újraegyesülést ünnepli, Kijevben megtapasztalják majd a nyugathoz tartozás "áldásos" hatásait. Hiperinfláció, zavarok a gáz- és áramellátásban, az utcákon tomboló erőszak, tömeges munkanélküliség. Mire a többi, oroszlakta terület is szép lassan kiírja a referendumokat, Kijevben a nép önként fogja kirúgdosni az EU bürokratáit, kivetni magából az atlantizmust és a maradék Ukrajna csatlakozik majd az újonnan megalakuló Eurázsiai Unióhoz.

Azt követően nem lesznek EU-párti tüntetések, mert most egy évet kapnak a nyugatból, annyi bőven elég lesz.

http://www.hidfo.net/2014/03/17/miert-kinos-krimi-referendum