Bosznia-Hercegovina jövője a tét
Az Ukrajnában zajló eseményekre tekintettel némi csúszással ugyan, de
csak megérkezett Bosznia-Hercegovinába Catherine Ashton, az Európai Unió
kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Lady Ashton nem titkoltan
azért érkezett Szarajevóba, hogy szimbolikusan is felajánlja Brüsszel
segítségét a délszláv államnak, ahol a Krím árnyékában is szakadatlanul
folytatódnak a most már február eleje óta tartó kisebb-nagyobb
tüntetések. Azt most még nehéz lenne megítélni, hogy az Unió segítsége
valójában mennyire lesz kézzelfogható a társadalmi és gazdasági
nehézségekkel küzdő Bosznia-Hercegovinában, de komoly reformtervekkel
nem csupán Brüsszelből érkeztek a délszláv államba.
Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai
főképviselője március 12-én tartózkodott Bosznia-Hercegovina
fővárosában, ahol amellett, hogy megbeszéléseket folytatott az ország
legfőbb politikai vezetőivel, kívánsága szerint tanácskozott a nem
kormányzati szervezetek képviselőivel is. Lady Ashton Szarajevóban
kiemelte, hogy Brüsszel kész a délszláv állam számára pénzügyi vagy akár
más jellegű segítséget is nyújtani. Hiszen az Unióban megvan a szándék
arra, hogy minden lehetséges eszközzel támogassák Bosznia integrációját,
ám egyúttal azt is világossá tette; mindehhez Szarajevónak is meg kell
tennie a maga reformlépéseit.
Catherine Ashton Bosznia-Hercegovinában kijelentette, hogy Brüsszel
teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy elérhető uniós perspektívát
nyújtson Szarajevó számára. Majd vélhetően a még most is az ország
szétszaggatásán fáradozó politikai erőknek üzenve azt is megjegyezte,
hogy egy egységes, stabil, virágzó és multietnikus Boszniát látna majd
szívesen az Unióban. Ashton utalva a máig
tartó tüntetésekre elmondta, hogy a polgárok kinyilvánították saját
ambícióikat, félelmeiket. Az emberek munkalehetőséget akarnak és olyan
gazdaságot, amely fejlődőképes. Emellett jogállamiságot, hatékonyan
működő igazságszolgáltatást szeretnének, de szükségük van egy jól
funkcionáló szociális ellátórendszerre is.
Fentiek fényében az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem
rejtette véka alá a gazdasági reformok mielőbbi végrehajtásának
szükségességét, mert mint utalt rá Brüsszelben tudják, hogy sürgős
cselekvésre van szükség, – hiszen Bosznia-Hercegovina az elmúlt években
szomszédjaival sem tudta tartani a lépést – de a legnagyobb felelősség
az ország vezetői kezében nyugszik. Catherine Ashton látogatása során
ezzel együtt arra is fény derült, hogy az uniós külügyminiszterek már
március 17-én egyeztetnek majd Bosznia-Hercegovina sorsáról.
Az egykori horvát elnök javaslata: „Dayton 2” Ha már a Szarajevóba látogató Catherine Ashton kifejezte óhaját az erős, egységes Bosznia-Hercegovina iránt, akkor mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a közelmúltban milyen ehhez hasonló vagy éppen teljességgel ellentétes elképzelések is a felszínre kerültek a délszláv térségben. Milorad Dodik az egyik boszniai entitás, a Republika Srpska elnöke már nem egyszer nevezte működésképtelennek a jelenlegi felállást, – igaz reakciói alapján ő vélhetően továbbra is feldarabolná Bosznia-Hercegovinát – ám a korábbi horvát elnök, Stjepan Mesić is előrukkolt egy igen érdekes gondolattal. Míg a Bosznia-Hercegovinában élő horvátok java a közvélemény-kutatások szerint is úgy alakítaná át a délszláv országot, hogy abban a bosnyákokkal közös helyett nekik is saját entitásuk legyen, addig a volt horvát elnök most elveti ezt a lehetőséget. Stipe Mesić ugyanis úgy véli, hogy az etnikai viszonyok máig tartó keveredése miatt egy harmadik entitás létrehozása csak az etnikai tisztogatások befejezését eredményezné. Mégpedig olyan módon, hogy a szerb, illetve a bosnyák entitásokban a horvátok lennének elnyomva, illetve ugyanez fordítva. Éppen ezért Mesić nemrég azt javasolta, hogy az egész térség jövőbeni fejlődésének és biztonságának érdekében egy nemzetközi konferencia, ha úgy tetszik „Dayton 2” keretében teljesen új rendezési elvet kellene adni Bosznia-Hercegovina valamennyi nemzetének. A volt horvát elnök leginkább multietnikus kantonokat látna szívesen egy központi kormánnyal, amely aztán egyaránt képviselhetné a most államalkotó nemzetként elismert szerbeket, horvátokat, bosnyákokat, illetve Bosznia-Hercegovina többi népcsoportját is. Mesić elképzelései szerint az új rendszer legitimitását pedig egy a konferencia után tartandó, az új alkotmányról szóló népszavazás biztosíthatná. A fentebb már idézett Milorad Dodik, azaz a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ezzel együtt gyorsan elvetette Mesić elgondolásainak lehetőségét. Nem is csoda, hiszen az elmúlt évek felmérései alapján a boszniai szerbek többsége máig nem mondott le arról az álmáról, hogy egy napon elszakadhassanak Szarajevótól. Jelenlegi elnökük pedig ennek fényében ki is használ minden lehetséges alkalmat, hogy entitását minél önállóbb térségként ábrázolja a nagyvilágban.
Kitekintő
Az egykori horvát elnök javaslata: „Dayton 2” Ha már a Szarajevóba látogató Catherine Ashton kifejezte óhaját az erős, egységes Bosznia-Hercegovina iránt, akkor mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a közelmúltban milyen ehhez hasonló vagy éppen teljességgel ellentétes elképzelések is a felszínre kerültek a délszláv térségben. Milorad Dodik az egyik boszniai entitás, a Republika Srpska elnöke már nem egyszer nevezte működésképtelennek a jelenlegi felállást, – igaz reakciói alapján ő vélhetően továbbra is feldarabolná Bosznia-Hercegovinát – ám a korábbi horvát elnök, Stjepan Mesić is előrukkolt egy igen érdekes gondolattal. Míg a Bosznia-Hercegovinában élő horvátok java a közvélemény-kutatások szerint is úgy alakítaná át a délszláv országot, hogy abban a bosnyákokkal közös helyett nekik is saját entitásuk legyen, addig a volt horvát elnök most elveti ezt a lehetőséget. Stipe Mesić ugyanis úgy véli, hogy az etnikai viszonyok máig tartó keveredése miatt egy harmadik entitás létrehozása csak az etnikai tisztogatások befejezését eredményezné. Mégpedig olyan módon, hogy a szerb, illetve a bosnyák entitásokban a horvátok lennének elnyomva, illetve ugyanez fordítva. Éppen ezért Mesić nemrég azt javasolta, hogy az egész térség jövőbeni fejlődésének és biztonságának érdekében egy nemzetközi konferencia, ha úgy tetszik „Dayton 2” keretében teljesen új rendezési elvet kellene adni Bosznia-Hercegovina valamennyi nemzetének. A volt horvát elnök leginkább multietnikus kantonokat látna szívesen egy központi kormánnyal, amely aztán egyaránt képviselhetné a most államalkotó nemzetként elismert szerbeket, horvátokat, bosnyákokat, illetve Bosznia-Hercegovina többi népcsoportját is. Mesić elképzelései szerint az új rendszer legitimitását pedig egy a konferencia után tartandó, az új alkotmányról szóló népszavazás biztosíthatná. A fentebb már idézett Milorad Dodik, azaz a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ezzel együtt gyorsan elvetette Mesić elgondolásainak lehetőségét. Nem is csoda, hiszen az elmúlt évek felmérései alapján a boszniai szerbek többsége máig nem mondott le arról az álmáról, hogy egy napon elszakadhassanak Szarajevótól. Jelenlegi elnökük pedig ennek fényében ki is használ minden lehetséges alkalmat, hogy entitását minél önállóbb térségként ábrázolja a nagyvilágban.
Kitekintő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése