2000. december 9., szombat

San Martino 2000.12.8

(San Martino 2000.12.8)
Énekeljétek velem az öröm énekét!
Gyermekeim, az Atya végtelen szeretete folytán
én folytatom az Egyházban és az Egyház javára
azt az anyai munkakört, amelyet Jézussal,
a megtestesült Igével gyakoroltam.
Én foganlak meg benneteket, a Kegyelem
Isteni életet adva mindnyájatoknak, akik hozzám
tartoztok, közbenjáró működésemmel
táplállak benneteket, elnyerve számotokra
mindazokat a kegyelmeket, amelyekre
lelki haladástokhoz szükségetek van.
Életetekben váljék valóra tanításom,
és akkor Isten dicsérőéneke lesztek.
Életetek fényként világítson az emberek előtt,
hogy lássanak! A világ térdre fog hullani, ha ti,
cselekedeteitekkel bizonyságot tesztek róla,
hogy Istenhez tartoztok.
Gyermekeim, ti az üdvösségben reménykedtek,
és én mondom nektek: az örökkévalóság vár rátok!
Ma vigaszt és örömet nyújtotok nekem;
ismét sokan kaptak helyet anya szívemben.
Fogadjátok köszönetemet áldásommal együtt,
ami nektek és szeretteiteknek szól.

2000. augusztus 7., hétfő

San Martino 2000.8.6

(San Martino 2000.8.6)
Dicsőítsétek velem az Atyát!
Gyermekeim, az üdvösség-terv,
melyet Isten mindegyiktekről elgondolt,
rajtam keresztül megy végbe.
Különleges gondot viselek rátok
és irányítalak benneteket,
Isten akaratának útjaira vezetetem lépteiteket.
Azt kérem tőletek,
hogy kössetek velem szeretet-szövetséget,
teljes öntudattal és szabadsággal,
amelyben szeretettel rám hagyatkoztok,
és engeditek, hogy az életszentség útján
vezesselek benneteket.
Megvigasztaltok és megtiszteltek
hitetek ujjongó kifejezésével.
Az egész Mennyország örvendezik és
velem együtt megáld titeket.

2000. május 31., szerda

Franciaország Baszkföld Az Északiak (Those of the North, Ceux du Nord, Iparretarrak, IK)

Az Északiak (Those of the North, Ceux du Nord, Iparretarrak, IK) a független és egységes baszk államiság megteremtéséért, a baszk nyelv hivatalossá tételéért és az önrendelkezés jogáért harcoló baloldali terrorszervezet, Baszkföld északi, Franciaországhoz tartozó részén (Iparralde). Nagyon szoros kapcsolatokat ápolnak a déli baszk területek Spanyolországtól való elszakadásáért küzdő ETA-val, ám korántsem annyira ismertek és rettegettek. A szervezetet 1973-ban, Behe-Nafarroában, Philippe Bidart alapította, amely már a következő évben megjelentette újságját, az Utat (Road, Ildo). Az IK-t 1978-ban betiltották, tevékenységét pedig illegálisnak minősítették. 1980 tekinthető annak az évnek, amikor a mozgalom az erőszak útjára lépett. Ekkor ugyanis egy véletlen baleset folytán egy házi készítésű bomba felrobbant, megölve ezzel a szervezet két tagját. Az IK tevékenysége 1996 óta jelentősen aktivizálódott és fokozódott Franciaország három baszkok-lakta megyéjében, ám ennek ellenére a szervezet csatlakozott az ETA által 1998-ban meghirdetett, de utóbb rövid életűnek bizonyult fegyverszünethez. Az IK akciói leginkább a fegyveres szervek ellen irányulnak, amelynek keretében számtalan halálos kimenetelű merényletet követett el a szervezet a francia katonák és csendőrök ellen. Egy ilyen 1983-as merénylet miatt 17 évvel később, 2000-ben a francia bíróság Philippe Bidart-t, a szervezet vezetőjét, Gabriel Mouesca-t, a helyettesét és Joseph Etcheveste-t hosszú börtönbüntetésre ítélte. Az IK esernyőszervezete az 1988-ban alapított Hazafias Baloldali Mozgalom (Patriotic Left Movement, Mouvement de la Gauche Abertzale, Ezkerreko Mugimendu Abertzalea, EMA).

Bretagne Breton Forradalmi Hadsereg (Breton Revolutionary Army, Armée Revolutionnaire Bretonne, Exercito Revolucionario Bretón, ARB)

A szintén az ETA testvérszervezetének tekintett, 1971-ben, az 1964-ben alapított Breton Felszabadítási Front (Breton Liberation Front, Front de Libération de la Bretagne, FLB) korábbi végrehajtó fegyveres szárnyából létrejött baloldali Breton Forradalmi Hadsereg (Breton Revolutionary Army, Armée Revolutionnaire Bretonne, Exercito Revolucionario Bretón, ARB) legismertebb és leghírhedtebb akcióit 1998-ban, 1999-ben, illetőleg 2000-ben hajtotta végre. Az ARB 1998-ban merényletet kísérelt meg Belfort-ban, Jean-Pierre Chevenement belügyminiszter városának városházája, illetve 1999-ben Cintegabelle-ben Lionel Jospin miniszterelnök pártjának főhadiszállása ellen, ám akkor még személyi sérülés nem, csak vagyoni kár keletkezett. 2000-ben azonban korszakváltás következett be a szervezet életében, amikor is tagjai Quévert-ben felrobbantottak egy McDonald�s éttermet, megölve ezzel egy fiatal női alkalmazottat. Ez a robbantás azért számított fordulópontnak, mivel addig a csoport egyetlen akciója sem vezetett halálos eredményre. A francia rendőrség azonnal őrizetbe vette az ARB-nek, illetve annak esernyőszervezetének, az 1982-ben megalakult Harc – Függetlenségi Baloldali Harcoló Mozgalomnak (Combat – Fight-Movement of the Independentist Left, Emgann – Mouvement de la Gauche Indépendantiste, MGI) a prominenseit, mint például Gael Roblint, az Emgann vezetőjét. Mindkét csoport tagadta az érintettségét, sőt még az egymás közötti efféle kapcsolat fennállását is. Az Emgann mindig is elutasította azt, hogy az ARB politikai szárnyának tekintsék, annak ellenére, hogy magát az ellenállás hazafias szervének aposztrofálja. Közleményükben elképzelhetetlennek tartották azt, hogy az ARB, amely addig Bretagne-ban körülbelül 350 olyan akciót hajtott végre, amelyeknek a során senki sem halt meg, követte volna el az egy ártatlan, nekik semmit sem ártó alkalmazott halálát követelő robbantást. Ezzel szemben követelték a francia elnyomás megszüntetését, az egységes és önálló breton állam megteremtését és a breton politikai foglyok szabadon bocsátását.4 Ennek elérése érdekében amúgy 1969 óta működik Breton Segítség (Breton Help, Skoazell Vreizh) néven egy, az elítélt breton aktivistákkal és azok családtagjaikkal szolidaritást vállaló, őket politikailag és anyagilag is támogató szervezet.