2013. szeptember 19., csütörtök

Devizahitel - amiről a bankok nem szívesen beszélnek

A soha nem látott adatok a PSZÁF-forrásból származnak. Mivel, hogy számos számviteli csalás történt, így a hivatalos számok ezeknél az összegeknél csak magasabbak lehetnek… !!

Összes banki (lakossági) hitelállomány

2005: 11.935 MRD HUF———-3.712 MRD HUF
2006: 17.319 MRD HUF——— 4.613 MRD HUF
2007: 20.979 MRD HUF———-5.847 MRD HUF
2008: 19.791 MRD HUF———-7.536 MRD HUF
2009: 19.243 MRD HUF——— 7.519 MRD HUF
2010: 19.911 MRD HUF———-8.083 MRD HUF
2011: 19.243 MRD HUF———-7.646 MRD HUF
2012. 17.441 MRD HUF———-6.794 MRD HUF

KAMAT-BEVÉTELEK, ÁRFOLYAMNYERESÉG BEVÉTELEK

2002: 846 MRD HUF 2002: 135 MRD HUF
2003: 1.050 MRD HUF 2003: 181 MRD HUF
2004: 1.439 MRD HUF 2004: 243 MRD HUF
2005: 1.388 MRD HUF 2005: 261 MRD HUF
2006: 1.515 MRD HUF 2006: 301 MRD HUF
2007: 1.846 MRD HUF 2007: 369 MRD HUF
2008: 2.197 MRD HUF 2008: 339 MRD HUF
2009: 2.494 MRD HUF 2009: 542 MRD HUF
2010: 2.043 MRD HUF 2010: 179 MRD HUF
2011: 2.020 MRD HUF 2011: 251 MRD HUF

10 év alatt a bankok 16.838 MRD HUF kamatbevételt, és 2.801 MRD árfolyamnyereséget értek el, összesen
19.639 MRD HUF hasznuk keletkezett a hiteleken, különösen a devizahitelen.
Emellett megkapták bankmentésként a 20 MRD EURÓ, azaz 5.600 MRD HUF Ft-nak megfelelő összeget. Ez eddig 25.239 MRD HUF, és plusz az ÁLLAMI támogatások, bankgaranciák, feltőkésítések.

A BANKOK 2002-2011. KÖZÖTT 19.639 MRD HUF KAMAT ÉS ÁRFOLYAMBEVÉTELT ÉRTEK EL, AMI TETEMES ÖSSZEG!
Vizsgáljuk meg, hogy ezen extraprofit és uzsora után mennyit adóztak az állam felé:

Fizetett nyereségadó:


2002: 28 MRD
2003: 38 MRD
2004: 47 MRD
2005: 67 MRD
2006: 69 MRD
2007: 66 MRD
2008: 45 MRD
2009: 37 MRD
2010: 22 MRD
2011: 32 MRD

ÖSSZESEN: 451 MRD HUF , ami egy 2,3 %-os adózást jelent, ami nagyon minimális a korábban 16%-os, ill. 10%-os versenyszférában befizetett társasági adóhoz képest.

Alig adóztak valamit, mert mérlegtrükkökkel eltüntették az adóköteles bevételt, pénzügyi tranzakciókkal.
Ahogy nem adóztak a 20 MRD EURÓS feltőkésítés után sem.

TEHÁT A BANKOK A DEVIZAHITELEKEN EDDIG KÖZEL 20.000 MRD EXTRAPROFITOT REALIZÁLTAK, AMI UTÁN GYAKORLATILAG NEM ADÓZTAK. HA EZ A RENDSZER MENT VOLNA TOVÁBB MÉG 4 évig, AKKOR ÖSSZESEN: 40.000 MRD HUF UZSORÁT TUDTAK VOLNA REALIZÁLNI!!!
MOST A KORMÁNY ÁLTALI JAVASLAT 1,2 MRD ÖSSZEGRŐL SZÓL,(amely javaslattal TELJES mértékben NEM értünk egyet!!) AZT IS A BANKOK ÉS A KORMÁNY KÖZÖTTI MEGOSZTÁSRÓL, ÉS A BANKOK PRÜSZKÖLNEK. CSÁNYI ZSAROLJA A KORMÁNYT…
FEL KELL SZÁMOLNI A RABLÓHITELT, EL KELL TÖRÖLNI A VIRTUÁLIS ADÓSSÁGOT ÉS A FELELŐSÖKET, AKIK EZT HAGYTÁK ÉS VÉGHEZVITTÉK, FELELŐSSÉGRE KELL VONNI!

Tehát kedves maszatoló média!

Ne a Bankszövetség hazudozó szóvivőjét kérdezzék, hanem a tényeket adják le. Ez lenne a dolguk és ezért fizetjük és tartjuk el a különböző médiumokat!

Mindenki küldje el ezt az írást a kedvenc médiájának!

forrás: Cenzúrázatlan Társulás FB

Két év börtönt kockáztat, aki szépségversenyre viszi gyermekét

Franciaországban a szenátus jóváhagyta a 16 év alattiak szépségversenyeinek tilalmát a gyerekek, főként a lányok védelmében.
szepsegverseny gyerek
Fotó: dehir.hu
Aki mégis benevez szépségviadalra 16 év alattit, az két év börtönt és 30 ezer euró (9 millió forint) bírságot kockáztat. A szenátus 197:146 arányban szavazta meg szerdán a tilalmat, amelyet még el kell fogadnia a parlament alsóházának is ahhoz, hogy törvényerejű legyen.
A korlátozást a nők jogait szabályozó törvény keretében tárgyalják.
Forrás: MTI

Talán nem kellett volna

Póka László a bankok ellen kalapáccsal vagy téglával akart harcolni. Igaza volt, hiszen nem elég az, hogy bíróságosdit játszanak az emberek a bankokkal évekig. Nem elég, hogy a kormányzat azt mondja, hogy segítünk. Először a kormány októberig, most pedig már novemberig adott határidőt a cionista népnyúzó bankoknak. Először azt mondták, hogy megmondjuk nektek, hogy mit csináljatok, most pedig azt mondják, hogy a bank adjon ajánlatot a kormánynak, egy modellt az emberek terheinek csökkentésére, akiket tudatosan korábban eladósított és megnyomorított. De lehet, hogy a határidő majd kicsúszik májusig a választások utáni időszakra? A választási mézesmadzagot húzgálják, rezsicsökkentés ezerrel folyik és megy a kormányzati (mű)hőzöngés a bankokkal szemben. Azonban ez lufi inkább, ami ki fog pukkadni, ha nem lépnek őrült gyorsan. A hitelesek már most nem tűrik tovább a tehetetlenséget ebben az ügyben. Lépni kell nekik is, hiszen nincs más. Valószínű, hogy cselekedeteik egyre erőszakosabbá vállnak és az úgy sincs mit veszteni érzés elkeseredettsége meghozza gyümölcsét és tényleg bezúzzák majd a bankok kirakatát. Az is lehet, hogy egyszerűen bemennek majd és összetörnek mindent, amit lehet. Az sem elképzelhetetlen, hogy felgyújtják majd a magyarságot megnyomorító az állam által fizikailag is védett uzsorafészkeket.
Nem csodálkoznánk. Sőt az igazat bevallva, most a választások előtt lehet nyomást gyakorolni, akár így is. Nincs más lehetőség. Póka László azonban hibát követett el azzal, hogy üzengetett. Talán nem kellett volna. Ha egyszerűen csak cselekszik és benyomja pár bank kirakatát előzetes reklám nélkül, akkor mintát is adhatott volna a milliós pénzügyileg megnyomorított tömegnek. Ha utána meg elfut, akkor meg folytathatta volna másnap. Habár lehet, hogy már segítsége is akadt volna a fővárosban és vidéken is. Persze filozófiai kérdésként hat, hogy ha az országban mindenhol repülne a tégla, akkor az hogyan hatna, de sejtjük, hogy a bankokra és a kormányra negatívan az emberekre meg pozitívan. Vagy az hogyan hatna, hogy ha 2006 megismétlődne, csak nem a tévészékházért menne a csata, hanem a bankok lennének az ostrom célpontjai.
Egy biztos, hogy ezen az őszön lenne értelme ennek is, hiszen választások előtt nagyot ütne és a foga fehérét is kimutatná a kormányzatnak. Annak a kormányzatnak, amely Póka Lászlót önreklámozása után, de valódi cselekedete előtt még időben letartóztatta a bankok védelmében. Az emberek helyzete viszont félelmetes, a bankok dőzsölnek, a kormány pedig kommunikációs cirkuszt csinál az embereknek, csak az a baj, hogy ez nem segít. A néphülyítés viszont szépen folytatódik.
Esze Tamás


Nem került előzetesbe a “Nem adom a házamat” mozgalom vezetője

Póka László szabadulása után_ Fotó MMO
Póka László szabadulása után – Fotó MMO
Szeptember 18-án délután szabadlábra helyezték Póka Lászlót. Mivel a bíróság úgy döntött, hogy nem helyezi előzetes letartóztatásba az otthonvédőt.
A “Nem adom a házamat” otthonvédő mozgalom vezetőjét hétfőn vették őrizetbe, mert a múlt héten azzal fenyegetőzött, hogy betöri egy bank kirakatát.
Az ügyészség szerint terrorcselekménnyel való fenyegetést követett el, és bűnismétlésre hivatkozva kérte előzetes letartóztatását. Póka László védője azt mondta: a bíróság indoklásában a többi között arra hivatkozott, hogy a férfi tette belefér a vélemény-nyilvánítás szabadságába. A döntés nem jogerős.
„A jogi eljárás folytatódik, az ügyész kifejtette: ragaszkodik hozzá, hogy én terrorcselekménnyel fenyegettem” – mondta a Hír Televíziónak Póka László. Szerinte nonszensz, hogy ha az ember elmondja a véleményét, és adott esetben követeléssel áll elő, az terrorcselekménynek számítson. „Ha ez így lenne, akkor gyakorlatilag a szabadságnak itt vége” – véli az otthonvédő.
Korábban az MNO azt írta, hogy Póka László védője szerint: nem volt szándékában a rongálás, ez csupán jelképes lett volna, hiszen eddig is vigyáztak arra, hogy békések legyenek a megmozdulások, s most is az volt a céljuk, hogy papírból készítsenek kalapácsot vagy csákányt, és azzal jelképesen törjék be a bank kirakatát.
A hab a tortán, hogy Soltvadkerten egy helyi férfit állítottak elő, amiért egy papírkalapáccsal és transzparensekkel tiltakozott az egyik bankfióknál.
MNO – HírTv – Mozdulj Magyarország Összefogás nyomán: SzRTI

Orosz rakétavédelmi rendszerek a Tomahawkok ellen

A Nyugat számára nem lenne “könnyű séta” egy Szíria elleni támadás, amelyben valószínűleg elsősorban az amerikai Tomahawk manőverezhető robotrepülőgépek ellen kellene felvennie a harcot az orosz gyártmányú rakétavédelmi rendszereknek – fejtette ki a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap pénteki számában Viktor Litovkin katonai szakíró.
Az orosz elemző szerint az 1995-ben Boszniában, 1999-ben Jugoszláviában, és legutóbb, 2011-ben Líbiában is bevetett amerikai fegyver a szíriai konfliktusban is alapvető szerepet tölthet be.
Utalt arra, hogy Tomahawkokkal felszerelt rombolók, az Egyesült Államok haditengerészetének legkorszerűbb hadihajói már második hete cirkálnak a szíriai partok közelében. Tomahawkokkal rendelkeznek a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán térségében elhelyezkedő amerikai tengeralattjárók is.
Az amerikai robotrepülőgépek (más néven cirkáló rakéták) hatótávolsága az orosz szakíró szerint 2400 kilométer. Hozzátette: arról megoszlanak a vélemények, hogy a Tomahawkok hatékony csapást tudnak-e mérni a szíriai célpontokra. Szerinte ennek a típusú fegyvernek komoly hiányossága, hogy lassú: körülbelül 800 kilométert tesz meg egy óra alatt.
A Buk-M1-es közepes hatótávolságú orosz légvédelmi rendszer és a Tor-M1-es kis hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer, valamint a Pancir-Sz1-es légvédelmi rakétarendszer képes arra, hogy lelője a Tomahawkokat. Az említett orosz rakétaelhárító eszközöket rendszeresítették a szíriai hadseregben.
Igaz, a Tomahawkok alacsonyan képesek repülni, követve a domborzatot és felszíni objektumok rajzolatát, így nehéz azokat általános rendeltetésű radarokkal befogni – ismerte el a szakíró, de egyszersmind feltétezte azt is, hogy Szíriában léteznek az alacsonyan repülő objektumok helyének meghatározására képes rádiólokátorok, amelyek a Tomahawkokra álltak rá. A Buk, Tor és Pancir nevű orosz rakétavédelmi eszközök radarjai is képesek befogni ezeket a robotrepülőket.
Viktor Litovkin azt fejtegette, hogy a Tomahawkok előnyei ellenük is fordíthatóak. Ha váratlan, a műholdak és a felderítő repülőgépek által előre nem észlelt, és a rakétákba be nem programozott akadályt állítanak a Tomahawkok útjába, akkor letérhetnek útvonalukról és nem a célban robbannak fel. Jól lehet ellenük használni az optikai-rádióelektronikai harc eszközeit is, például a Globális Helymeghatározó Rendszer (GPS) jelét elnyomó zavarókat.
Az orosz haditechnikai szakíró szerint nem lehet kizárni azt sem, hogy oroszul majaknak, azaz “világítótoronynak” nevezett kis jelzőberendezéseket helyeznek el azokon a célpontokon, amelyeket a cirkáló rakétáknak meg kell semmisíteniük. Állítólag 1999-ben is egy ilyen “világítótorony” miatt találta el véletlenül egy Tomahawk rakéta Belgrádban a kínai nagykövetség épületét.
Ha ez igaz, akkor előfordulhat, hogy a szíriai ellenzékiek is ilyen jelzőberendezéseket helyeznek el Damaszkusz fontos katonai és polgári objektumain. A damaszkuszi felderítés dolga, hogy ezeket megtalálja és megsemmisítse – tette hozzá Litovkin.
(htka.hu )

Köhögés és nátha ellen

A vöröshagymát már nagyanyáink is sikerrel alkalmazták a megfázásos betegségek ellenszereként. Baktériumölő hatóanyagainak köszönhetően a köhögés remek ellenszere.
Hámozz meg, majd darabolj össze hat fej vöröshagymát, és négy evőkanál mézzel együtt tedd lábosba. Helyezd az edényt egy nagyobba – melyben forr a víz. Fedd le, majd lassú tűzön forrald egy órát. Szűrd le, és egy-két óránként fogyassz belőle egy evőkanállal. A fokhagyma után a vöröshagyma a legerősebb antibakteriális hagymaféle. Illóolajának köszönhetően segít a nyák feloldásában, megszünteti az orrdugulást - így a náthás megbetegedések esetén nyugodt szívvel fogyaszthatod.

Az amerikai hadsereg elkészíti Vasember páncélját

Az amerikai hadsereg korábban is próbálkozott már a képregényekben látott technológiák megvalósításával, ám most igazi áttörést érhetnek el. Bemutatkozott a TALOS, amit Vasember páncélja ihletett.
A képregényekben látott szuperhősök emberfeletti képességekkel bírnak, melyek mára azonban nem teljesen elérhetetlenek. Az amerikai hadsereg 2009-ben egyszer már kiállt a nagyközönség elé Homayoon Kazerooni projektjével, melynek eredményeképpen egy olyan szerkezetet illesztettek az ember hátára, mely lehetővé tette egy átlagember számára, hogy 100 kilogrammos súllyal 16 km/órás sebességgel fusson hosszabb távokat. (Ez volt a HULC - Human Universal Load Carrier.) Ma azonban egy újabb szuperhős, név szerint Tony Stark azaz a Vasember nyomdokaiba léptek a fejlesztők, hiszen bemutatkozott a Tactical Assault Light Operator Suit (TALOS) nevet kapott páncélzat, mely szuper-képességeket kölcsönöz a viselőjének. Az első és legfontosabb, hogy lövedékálló a "ruha", ami még a legnagyobb tűzerővel szemben is képes ellenállni.


A második, hogy maga a ruha eredeti állapotában folyékony és pusztán egy gomb megnyomásával, a másodperc töredéke alatt megszilárdul. Ezen felül egy belső panel figyeli viselője testhőmérsékletét, a szív működését és a hidratációs szintet. Sérülés esetén képes csökkenteni a vérzés erejét és levegőt szolgáltat a katonának. A TALOS emellett emberfeletti erőt ad, viselője képes lesz látni a sötétben és gyorsabban is futhat majd. Azonban van egy nagy hátránya is az eszköznek. "Mivel még nem rendelkezünk Tony Stark energiarendszerével, így vagy óriási elemeket kell a katonának magával hurcolnia vagy pedig egy hatalmas pumpa lóg rajtunk a hidraulikus rendszernél" - árulta el Gareth McKinley, az MIT professzora. William McRaven főadmirális állítása szerint az első változat leghamarabb egy év múlva lesz elérhető, a tökéletesített, sorozatgyártásra és bevetésre is alkalmas eszköz pedig 2016-ban jelenik meg az amerikai hadseregnél.

http://www.sg.hu/cikkek/100450/az_amerikai_hadsereg_elkesziti_vasember_panceljat

Magyarország miniszterelnökének élete miatti aggodalmamban…!


Magyar útlevél magyartudás nélkül

Szerbiában eddig 92 ezren kértek magyar állampolgárságot. Mivel az uniós állampolgárság kívánatos a szerbek között is, sokan próbálnak keríteni valahonnan egy magyar felmenőt. Mivel ez még nem elég, szépen fut fel a magyar nyelvtanfolyamok üzlete – gyakran kifejezetten az állampolgársági vizsgához szükséges tudásra koncentrálnak.
Ügyintézés a szabadkai f...
Ügyintézés a szabadkai főkonzulátuson. Aki nem beszél magyarul, inkább nem oda megy

Az egyszerűsített honosítás nemcsak a nyelviskoláknak remek üzleti lehetőség, de a kétes közvetítők és a megvesztegethető hivatalnokok markát is üti némi illegális jövedelem – írta a Politika belgrádi napilap Tanuljunk magyarul, hogy bejussunk az Európai Unióba címmel. A cikkből kiderül, hogy a közvetítők egyes magyar települések hivatalnokaitól megkapják a kérdéseket, amelyekre a honosítást igénylők fejből megtanulják a válaszokat.
A legfrissebb adatok szerint több mint 500 ezren kérelmezték eddig – az egyszerűsített honosítási eljárás keretében – a magyar állampolgárságot, és ez év szeptember 4-ig több mint 430 ezren tették le az állampolgársági esküt. Szerbiában 92 ezer polgár nyújtott be mostanáig egyszerűsített honosítási és visszahonosítási kérelmet. Magyar állampolgár lehet, akinek a felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti a magyarországi származását, és igazolni tudja magyarnyelv-tudását. Ez utóbbi követelménynek felel meg nehezen sok szerbiai (elsősorban szerb nemzetiségű) igénylő. Emiatt egyre több nyelviskola indít magyartan folyamot, némelyek kifejezetten az állampolgársági kérelmekkor megejtett beszélgetésekre készítik fel a hallgatókat. Egy újvidéki nyelviskolában két-három hetente 15 új diák ül iskolapadba, hogy az állampolgárság felvétele miatt húsz órában elsajátítsa a magyar nyelv alapjait.
A vajdaságiak zömének több lehetősége is van a visszahonosítási kérelem benyújtására: megtehetik ezt a belgrádi magyar nagykövetségen vagy a szabadkai főkonzulátuson, de élhetnek a lakóhelyükön megszervezett, kihelyezett konzuli napok nyújtotta kényelmesebb megoldással is. Ám azok, akik nem beszélnek magyarul, kerülik a találkozást a főkonzulátus és a nagykövetség munkatársaival. Helyettük a közvetítők töltik ki a kérelmeket, és felárért el is kísérik őket valamelyik magyarországi önkormányzati hivatalba. Az állampolgársággal történő effajta üzletelést sokan nem nézik jó szemmel.
– Augusztus 20-án Szekszárdon tettük le az állampolgársági esküt, csodálatos élmény volt. A lányaim szavaltak. Körülnéztem, és láttam, hogy vannak olyanok, akik semmit sem értenek a versekből. Kinek is szavaltak ők arról, hogy mi a haza? Ez a felismerés elrontotta az ünnepet, a magyarországi rokonaimat pedig fölháborította a magyar állampolgárság ilyen kiárusítása – mondja a neve elhallgatását kérő vajdasági fiatalasszony.
Egy óbecsei egyetemista szerint elejét kell venni annak, hogy olyanok is magyar útlevélhez jussanak, akik nem felelnek meg a követelményeknek. – Hogyan szerezhet magyar állampolgárságot, aki nem beszél, nem ír, nem olvas magyarul? Hogyan lehetséges, hogy Szerbiában szigorúbban ellenőrzik a nyelvtudást, mint egyes magyarországi településeken? Én Hódmezővásárhelyen tettem le az esküt, ott több olyan személyt is láttam, akikről pontosan tudom: talán még köszönni sem tudnak magyarul – állítja a fiatalember. Legyen szó akár kihelyezett fogadónapról, akár a főkonzulátuson történő kérelemátvételről, a szabadkai főkonzulátus munkatársai alaposan vizsgálják az ügyfelek magyarnyelv-tudását, a hétköznapi beszélgetés a kérelem átvételének szerves részét képezi.
– Magyartudás nélkül a külképviseleten az állampolgársági eskü vagy fogadalom sem teljesíthető pusztán az eskü szövegének egyszerű bemagolásával – hangsúlyozza Korsós Tamás szabadkai főkonzul.
Ritecz Miklós belgrádi főkonzul elmondása szerint ha valakiről a kérelem benyújtásánál kiderül, hogy nem tud magyarul, de a többi feltételnek egyébként megfelel, akkor azt tanácsolják neki: járjon tanárhoz, és később jöjjön vissza. – Amikor jómagam veszem át a kérelmet, az elején mindig érdeklődöm a kérelmező felől. Amikor már arra sem tud válaszolni, hogy „honnan jött?”, akkor a további nyelvtanulást javaslom. Az mindenképpen pozitívum, hogy az egyszerűsített honosítás lehetőségének köszönhetően a magyar nyelv ismét érték lett Szerbiában. Kihelyezett konzuli napjaink során azt tapasztaltuk, hogy olyan helyeken is elkezdték tanulni (például Palánkán, Bácson), ahol még a magyar nemzetiségűek egy része sem gyakorolja, az iskolai oktatást pedig most próbálják újjáéleszteni. Ha közvetlenül az eskü előtti adategyeztetés során derül ki, hogy a kérelmét esetleg Magyarországon beadó ügyfél nem tud magyarul (vagyis az eskü szövegével sem lehet tisztában), akkor nem esketjük le, és az ügyet jelezzük a hazai illetékeseknek. Erre is volt már példa – teszi hozzá Ritecz Miklós.
2011 óta Magyarország szabadkai főkonzulátusán 57 ezer személy adta át egyszerűsített honosítási kérelmét, közülük 46 ezren tettek állampolgársági esküt, és közel 16 ezer fő igényelt magyar útlevelet. A belgrádi magyar nagykövetségen 2011 januárjától közel négy és fél ezren nyújtották be a kérelmüket. Ez azt jelenti: a szer biai kérelmezők több mint egyharmada Magyarországon adja át az iratait. A csalárd módon megszerzett állampolgárság tíz éven belül visszavonható, a honosítási eljárás során elkövetett visszaélés pedig büntetendő; utóbbi miatt tavaly már történt letartóztatás Magyarországon.
Budapesti kaptafára húznák a román honosítási törvényt

Az állampolgárság etnikai alapon történő kiterjesztését szorgalmazza a bukaresti bíróság által e héten bejegyzett Polgári Mozgalom Párt (PMP). – Románia az egyetlen állam, amely nem etnikai alapon ad állampolgárságot. Eljött az ideje úgy módosítani a román törvénykezést, hogy a Timoc-völgyi, transznisztriai és ukrajnai románok is megkapják a román állampolgárságot. Ők nem hibásak azért, hogy más országban születtek – érvelt Eugen Tomac pártelnök. A tervezet szerint a román nemzeti közösséghez tartozó személyek, bárhol élnek is, kérésre megkaphatják a román állampolgárságot, ha beszélik a román nyelvet. A hatályos törvény csupán a volt román állampolgárok vagy harmadfokú leszármazottaik számára biztosítja az egyszerűsített honosítást.
Tomac – aki a külhoni románokkal foglalkozó parlamenti bizottság elnöke is – közölte, hogy a törvénytervezetüket Viorel Badea demokrata-liberális szenátor is aláírta, és valamennyi parlamenti párt támogatja. A Basescu államelnökhöz közel álló PMP-nek máris négy képviselője van a román törvényhozás alsóházában. Valamennyien Basescu korábbi pártja, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) színeiben szereztek mandátumot választásokon. Tomac szeptember 2-án lépett ki a PDL-frakcióból.
A honosítás kapcsán legutóbb augusztusban volt magyar–román diplomáciai csörte. Titus Corlatean román külügyminiszter felrótta a magyar félnek: „megpróbálja elhitetni a közvéleménnyel”, hogy a magyar kedvezményes honosítási törvény a hasonló román jogszabályból merít, vagyis „ami a román törvénykezés esetében elfogadható volt, az elfogadható a magyar esetében is”. A két törvény között alapvető különbség a bukaresti külügyminisztérium szerint, hogy míg a magyar jogszabály szerint magyar állampolgárságot kaphat, aki csak valószínűsíti a magyar származását, addig a román jogszabály kizárólag azok honosítására ad lehetőséget, akik – maguk vagy harmadfokú felmenőjük – román állampolgársággal rendelkeztek, és ezt dokumentumokkal is bizonyítani tudják.
(NOL)

Egy GYŐZELEM képei!


Kedden kora reggel nyolc civil otthonvédő aktivista költözött be a XI. kerület Lecke utcában
álló négyemeletes ház egyik földszinti lakásába az ott élő 93 éves Panni néni mellé
A lakásban élők elbarikádozták magukat. Kulcsra zárták a lakás ajtaját, az előtte lévő vasrácsot,
a zárat pedig elmondásuk szerint betonnal öntötték ki
 
“Benn a bárány-künn a farkas”
“Hallja hát meg minden rabló! Megvédjük a magyar családok, a magyar emberek otthonait”
Ugrásra készen a pribékhad
“Ne lőj fiam-mert én is ott leszek!”
Megvédjük a magyar embereket a csaló bankoktól, az őket kiszolgáló politikusoktól
Balázs Tiborné-az újpesti megmentett-vigasztalja Panni nénit. Magyarok egymás közt!
Újra tud mosolyogni Panni néni! Egyenlőre biztonságban
Panni néni megmenekült! Az otthonvédő mozgalmak ismét megnyertek egy csatát tegnap Újbudán! Az idős magyar asszony maradhat lakásában. Sem a végrehajtó, sem a hiéna nem lakott jól tegnap!
Nem mert rohamot intézni a döbrögista pribéksereglet!

A MAGYAR NÉP TEGNAP MEGINT ELLENÁLLT-ÉS GYŐZÖTT!
Köszöntsük a győztes csata hőseit:
Koppány Csoport
Nem adom a házamat Mozgalom
Magyar Munkáspárt
Magyar Szociális Fórum
Otthonvédelmi Tanács
Radikális Bankellenes Csoport
Mozdulj Magyarország Mozgalom

…és sok-sok “független” otthonvédő aktivista!


http://balrad.wordpress.com/2013/09/19/egy-gyozelem-kepei/

Romainváziótól tartanak a franciák. Nem is értjük miért?!

Franciaországban egyre nagyobb feszültséget okoz a Közép- és Kelet-Európából érkező, a külvárosokban bádogtelepeket építő romák helyzete. Az unió hajthatatlan az ügyben, miközben a franciák attól tartanak, a román és a bolgár állampolgárokkal szemben január 1-jén megszűnő munkavállalási korlát maximum az illegális telepek számát növeli majd, a befolyó adómennyiséget semmiképp.

Érkezés az Igéret Földjére
A Puding becenévre keresztelt francia miniszterelnök egy rendészeti kérdés kapcsán már biztosan levedlette gúnynevét, ez pedig nem más, mint az illegálisan létesített romatelepek ügye. Az emberi jogok sárba tiprásával megvádolt Sarkozy-kormánnyal e problémát illetően egy szelet fújó szocialista kabinet nem fél munkagépeket küldeni a mezőkön, sportpályákon, külvárosokban összetákolt bádogvárosok elbontására. Attól viszont joggal retteg, mi történik majd 2014. január 1-jét követően, amikor az uniós szabályozás alapján megnyílik a EU munkaerőpiaca a bolgár és a román munkavállalók előtt.
Lille külvárosából békésen távoztak a romák
Lille. Üres kézzel jöttek-megpakolva mennek
Nicolas Sarkozy regnálása idejére, nagyjából 2007 tájékára tehető, hogy a franciák a Magreb-országok migránsai helyett Kelet-Európából érkező bevándorlók egyre gyarapodó tömegével szembesült. A zömében bolgár és román cigányokból álló csoportok lakókocsikkal, személyautókkal érkeztek meg az ígéret földjére, számukra legalábbis Franciaország mindenképpen maga a Kánaán.

“Franciaországban furcsának tűnő szokások”
Az ingyenesen igénybe vehető egészségügyi ellátás és a nyugat-európai szinten is magas családi pótlék rendkívül vonzó, ráadásul kitoloncolás esetén a francia állam felnőttek esetén 300, gyermekenként pedig 100 euróval jutalmazza a hazatérést. A bőkezű juttatás mellé repülőjegyben is részesülő bevándorlók egy része kapva kap az alkalmon, és kihasználva az unió határok nélküliségét visszatérnek, hogy újjáépítsék a romvárosokat. A lille-i rendőrség szeptember 18-án végzett egy bádogtelepülés lebontásával, az akció még júliusban kezdődött. Az önkormányzat indoklása szerint „a telepen nem megfelelőek a higiéniai körülmények, és a táborlakóknak közbiztonsági kockázatokkal is kellett számolniuk”. A 750, zömében Romániából érkezett roma döntő többségét csarterjárattal juttatja haza a francia állam, néhány tucat család viszont sokkal jobban jár: őket önkormányzati lakásokban szállásolják el. A probléma éppen itt kezdődik a franciák számára.
Az unió nem igazán kíváncsi a franciák panaszaira a romatelepek ügyében
Utazó polgárok
„A saját szememmel láttam a lille-i nyomorvárost, egészen lehangoló kép tárult a szemem elé” – idézi fel friss emlékeit Fejérdy Gergely, a külügyi intézet munkatársa. Ugyan a 65 milliós országban mindössze 15-20 ezer cigány él, a franciák az utóbbi időben kezdenek megismerkedni az „új utazó polgárokkal”. A korábban városról városra vándorló csoportok helyét a Közép- és Kelet-Európából érkező társaik vették át. Ők kiválasztanak egy városi peremnegyedet vagy egy városon kívül eső, elhagyatottabb területet, és ott alakítják ki otthonaikat. A városkép elcsúfításán túl ezzel talán még nem is lenne komolyabb probléma, a belügyi tárca kimutatása szerint azonban a cigánytelepek környékén folyamatosan emelkedik a betörésesek, lopások száma. A Le Monde-ban és a Le Figaróban megjelenő cikkek tudósítása szerint az elkövetők egyre nagyobb arányban a bádognegyedek lakói közül kerülnek ki. A romatelepek kíméletlen szétbontását korábban számos támadás érte a sajtó részéről, amióta azonban elszaporodott az onnan eredeztethető bűncselekmények száma, kevesebb kritikus cikk születik.
A franciákat egyre inkább foglalkoztatja a bádogvárosok lakóinak sorsa és a szociális turizmusnak nevezett jelenség. Ahogy Fejérdy is magyarázza, a francia polgárokat most már érezhetően zavarják a megélhetési bűnözés melegágyául szolgáló romos települések.
A szocialista kormány belügyminisztereként szolgáló Manuel Valls sikertelenül próbált gátat szabni a gazdagon jutalmazott hazautazásnak. Emellett a költségvetésen már így is 6 milliárd eurós lyukat ütő egészségbiztosítási költségek az „utazó polgárok” miatt tovább nőnek.
Az Hollande-kormányzat elvi síkon nem igazán tér el az elődjétől, kemény kézzel lecsapna a bűnözőkre, és mielőbb visszautaztatná őket országukba. A szocialisták retorikája viszont köszönőviszonyban sincs tetteikkel. A gyakorlatban nyomát sem látni annak, hogy a magyar uniós elnökség alatt meghirdetett romastratégia mentén megkezdjék a cigány bevándorlók bárminemű integrációját.
Integrálódásra várva
A kabinet – legalábbis így kommunikálják – egyetlen reális kiutat lát a jelenlegi helyzetből: minél gyorsabban letelepíteni a már letáborozó kelet-európai bevándorlókat. A probléma gyökerét meglehetősen furcsán próbálják megragadni Hollande-ék: tanácsokkal látják el Bulgáriát és Romániát, hogyan is kellene munkával és megélhetést biztosítva otthon tartani az elvágyódó romákat.
Arról, hogy miképpen kívánja megakadályozni a fenti országokból 2014. január 1-jétől várható exodust, halvány fogalma sincs a francia kormánynak. Három és fél hónapjuk maradt, hogy kitaláljanak valamit.
(mno)

Illúziók helyett

Ma már túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy Magyarországon a deviza alapú hitellel eladósodottak pénzügyi szempontból -és ennek következtében egyéb szempontból is – kritikus élethelyzetbe kerültek.
Jövedelmük nagy részét, ha még fizetni tudnak, a törlesztés elviszi, így gyakorlatilag egyre több családban hiába van viszonylag jó jövedelem, gondot jelentenek olyan kiadások, mint ruházkodás, gyógyszer, rezsiköltségek, közlekedés. Megjelent egy új réteg, a pénztelen középosztály. Ennek pedig egyre nagyobb százaléka csúszik tovább lefelé, és ahol a végrehajtó is megjelenik, ott a szabadságjogokat is megnyirbálják. Az emberi jogok egy része elvonásra kerül. Az ilyen ember, annak ellenére, hogy dolgozik, maximálisan kiszolgáltatott helyzetbe kerül, és már egy váratlan kiadás is a padlóra küldheti, márpedig váratlan kiadások mindig vannak.
A közbeszédben nagyon sokat foglalkoznak azzal, hogy ki miben hibás, mennyire volt felelőtlen az adós, mennyire voltak felelőtlenek a bankok, és miben rosszak ezek a szerződések. Sajnos azonban kevés szó esik arról, -ha esik egyáltalán- ,hogy mennyi járulékos veszteség is kapcsolódik egy bedőlt hitelszerződéshez.
Kevés, gyalázatosan kevés szó esik róla, hogy ha egy ilyen családra rázúdul a mechanikus jogi-hatósági gőzhenger, annak milyen következményei vannak az eltartást igénylő gyermekekre, idős, beteg rokonokra. Senki nem beszél róla, hogy ez egyszerűen nem csak egy jogi-gazdasági kérdés, hanem kőkeményen emberi jogi kérdés is.
Nincs újrakezdési lehetőség, nincs tiszta lappal indulás, így az a család, akit elkap ez a gőzhenger, ebben az országban egyszerűen üldözötté, megbélyegzetté válik. Annyiban különbözik a körözött bűnözőtől, hogy nem rá magára, hanem a jövedelmére, anyagi javaira fognak vadászni. És ennek minden testi-lelki következményét is viselnie kell neki is, és családjának is.
Aki itt tart, és a bőrén tapasztalja, joggal teszi fel a kérdést, hogy miért nem szakad le az ég, miért nem sötétül el a nap. Joggal teszi fel a kérdést, hogy hogyan kerülhet a huszonegyedik században, Európa közepén valaki ilyen helyzetbe azért, mert aláírt egy papírt valamikor, de bűnt nem követett el. És legfőképpen, hogy nézheti ezt a társadalom szó nélkül, tétlenül?
Erre a kérdésre részben választ az Origo írása, amely A magyar fiatalok befordultak és lapítanak címmel látott napvilágot.
A cikk azt elemzi, mennyire passzívak a mai fiatalok a közélet, a társadalom ügyeit illetően:
A fiatalok passzívak, szervezetekbe alig lépnek be, a politika nem nagyon érdekli őket, a véleménynyilvánítástól tartózkodnak. Székely Levente szerint “a politikai értékválasztásukat a semlegességre törekvés és a kimaradás” jellemzi. A közéleti-politikai témákkal kapcsolatos kérdésekre minden korábbinál kevesebben válaszoltak: részben azért, mert nem tudtak válaszolni a kérdésekre, részben azért, mert annyira bizalmatlanok, hogy nem akartak. Kétharmaduk egyszerűen nem válaszolt arra a kérdésre, hogy melyik pártra szavazna, csak 30 százalékuk mondta azt, hogy a következő választáson részt akar venni, és csak 19 százalékuk tekinthető biztos szavazónak. Abban is biztosak a fiatalok, hogy tesznek rájuk a politikusok: 78 százalékuk szerint a politikusokat szinte egyáltalán nem érdekli a fiatalok véleménye.A fiatalok társadalmi intézményekbe vetett bizalma rendkívül alacsony...”
Mindez nem csak a fiatalokra, hanem sajnos a felnőtt generációkra is érvényes már nagyon hosszú ideje. Miben nyilvánul ez meg?
A társadalmi közönyben.
A magyar társadalom a második világháború vége óta a félrenézésé társadalmává vált. Ha valaki bajban van, az emberek nagy része félrekapja a fejét, úgy tesz, mintha nem is látott volna semmit. És siet tovább.
Nekünk, devizaadósoknak be kell látni, hogy nincs felénk társadalmi szolidaritás, sőt, a társadalom egy része kifejezetten ellenséges, és sajnos kárörvendő is irányunkban.
Egyszer rávettem magam, és egy hírportálon nekiálltam nézegetni egy, a devizahitelekkel kapcsolatos írás alatti kommenteket. Nem számítottam sok jóra, de amit láttam, az alulmúlta minden elvárásomat.
Feltehetően jórészt olyan fiatalok írtak minősíthetetlen dolgokat, akikről a fentebb idézett írás is szól. Volt ott minden, egész az evolúciótól, és az “ostobák” szükségszerű pusztulásától a fenyegetőzésig, hogy előbb-utóbb a devizahitelt fel nem vett “normálisak” megunják, és “benyújtják a számlát”….
Annyi gyűlöletet addig, és azóta is kevés helyen olvastam. Mindez akkor is tragikus, ha erre az ellenérdekelt oldal rá is játszik, és direkt hecceli a nem érintett réteget a devizaadósok ellen a pénz lebegtetésével. A hosszú idő óta belénk táplált önzésre játszanak, mikor elhitetik az emberekkel, hogy ők fogják a devizahitelesek adósságait kifizetni. Érthető taktika, de sajnos van is rá “igény”.
Aki osztott már szórólapot a témában, szintén tapasztalhatta az általános közöny mellett néha odavetett dühös, kárörvendő megjegyzéseket is, pl. “nem kellett volna felvenni, minek vették fel, isten őrizz, hogy én ezzel foglalkozzak, hagyjanak engem ezzel”…
Bárminemű szolidaritás a bajba jutottakkal kapcsolatban jelenleg olyan mértékben kiveszett a magyar társadalomból, hogy erre számítani, és legfőképpen erre alapozni nem lehet. Az emberek végig sem gondolják, hogy a bajba jutottakra milyen sors vár, hanem ítélkeznek, és aztán félresöprik a problémát. Jobb esetben ez fordított sorrendben történik, és akkor legalább az ítélkezésig már nem jutnak el.
Ilyenek vagyunk, ilyenek lettünk. Ezzel szembe kell nézni!
Egyedül vagyunk a problémánkkal. Egyelőre. Csak egymásra számíthatunk, azokra, akiknek ugyanazok a problémái, mint nekünk. Magunknak kell megoldanunk, kiharcolnunk, és hálásnak kell lennünk, ha mégis támogatnak minket olyanok, akik közvetlenül nem érintettek.
És mi van a többivel? Hogyan lehet az özön-közönyből kizökkenteni a nemzetet? Hogyan lehet elérni, hogy ne tízmillió önző kukac próbáljon sárkánnyá tekeredni, hanem újra legyenek valódi közösségek, amelyekre alapozva már átfogóbb problémákat is meg lehet oldani?
Hogy legyen egyáltalán nemzet, aminek az összefogásáról beszélni lehet!
Mert tízmillió magába forduló, és egymással ellenséges ember nem nemzet. Hanem csak tízmillió, egy helyen élő, magába forduló, és egymással ellenséges ember. Nem több.
Ez bizony óriási, és előreláthatólag évtizedes feladat lesz. Mert csak apránként, lépcsőzetesen lehet megvalósítani. Példamutatással.
Először össze kell fogjanak azok, akik bajban vannak. Nagy bajban.
Ők aztán megízlelik, micsoda erő van az összefogásban.
Ezt már aztán fel lehet mutatni, követendő példaként. És akkor majd mások is elkezdenek összefogni, saját érdekeikért. Ők is megízlelik az összefogásban rejlő erőt.
És fokozatosan eljutunk majd az egyre magasabb szintű összefogásig. Talán oda is, hogy egyszer újra nemzet leszünk. Ez nem megy egyik napról a másikra, mégsincs más megoldás.
Nekünk, devizaadósoknak ez a helyzet most élet-halál harc. És ebben csak a sorstársaink támogatnak. Most, rövid távon, erre kell koncentrálnunk….
Ha ez sikerül, méltók lehetünk arra is, hogy gondolkodjunk az egész nemzet megszólításán, egy hosszabb távú program keretében. Mert tudunk majd példát mutatni.
A magyar emberek már csak abban hisznek, ami láthatóan sikeres. A szavakban nem.


Bálint Zoltán



Magyar Ifjúság 2012: kevesebb politika, kevesebb Fidesz és totális bizalmatlanság


Magyar_Ifjusag_2012_partvalasztas.png
Szerdán mutatták be a Magyar Ifjúság 2012 tanulmányt, amit a Nézőpont Intézethez tartozó Kutatópont készített (a tanulmánykötet közvetlenül ezen a linken érhető el). A négyévente elvégzett ifjúságkutatásnak ez a negyedik hulláma, a korábbi eredményeket az Ifjúság 2000 (kiadó: Nemzeti Ifjúságkutatási Intézet), Ifjúság 2004 (kiadó: Mobilitás Ifjúságkutató Iroda) és Ifjúság 2008 (kiadó: Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet) jelentésekben publikálták. A mostani felmérés során 2012 szeptemberében és novemberében 8.000 15-29 éves fiatalból mintát kérdeztek le személyes adatfelvétellel.
A több mint 300 oldalas tanulmány tele van érdekes témákkal: iskolázottság, nyelvismeret, mobilitás családalapítási preferenciák, médiahasználat stb. Mi először – ahogy 2008-ban is – a közéleti fejezetet olvastuk el.
Borús kilátások és elégedettség
A kutatás egyik kérdése azt vizsgálta, hogyan ítélik meg a megkérdezettek a megelőző tíz évben hogyan alakult családjuk és az ország helyzete, illetve az emberek életszínvonala.
Magyar_Ifjusag_2012_gazdasagi_helyzet.png
Mint látható, a 2004 és 2008 közötti drámai zuhanást követően 2012-re tovább romlott mindhárom kérdésben a fiatalok helyzetértékelése – gyakorlatilag senki sem maradt, aki előrelépésként élné meg a 2003-2012-es időszakot.
A gazdasági helyzet jövőbeli alakulására vonatkozó várakozások is nagymértékben romlottak 2008-hoz képest:
Magyar_Ifjusag_2012_gazdasagi_jovokep.png
Az előzőek fényében meglepő, hogy a megkérdezettek egyáltalán nem mondhatók elégedetlennek, ha saját élethelyzetükről van szó:
Magyar_Ifjusag_2012_elegedettseg.png
Mint látható, az elégedettség gyakorlatilag nem változott 2008-hoz képest – ez arra enged következtetni, hogy a fiatalok általános helyzetértékelését elsősorban nem az anyagi kérdések határozzák meg.
Totális bizalmatlanság
Az egyes intézményekbe vetett bizalom alakulása egészen drámai képet mutat:
Magyar_Ifjusag_2012_intezmenyi_bizalom.png
Gyakorlatilag egyetlen olyan intézmény sincs ma Magyarországon, ami egyértelműen élvezné a 15-29 év közötti korosztály bizalmát, egyedül a honvédség, a rendőrség és a bíróságok megítélése található éppen a skála pozitív tartományában. 2008 óta hatalmasat esett az Alkotmánybíróságba és a köztársasági elnökbe vetett, korábban meglévő bizalom, ami egyértelműen a jelenlegi kormányzás felelőssége. A bankok iránti, már korábban is meglévő negatív attitűd tovább erősödött.
Az is az általános bizalmi válság tünete, hogy minden iskolázottsági csoport érdeklődése jelentősen csökkent a politika iránt (a megkérdezettek 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem érdekli):
Magyar_Ifjusag_2012_politikai_erdeklodes.png
Passzivitás és elfordulás a Fidesztől
A tanulmánykötet egészen lesújtó képet ad a 30 alatti korosztály választási részvételi hajlandóságáról: „A kutatás során megkérdezett fiatalok 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg részt venne a választásokon, míg 19 százalékuk tekinthető biztos szavazónak. A magyar fiatalok 25 százaléka biztosan nem venne részt a szavazásokon, 9 százalékuk valószínűleg nem venne részt, 17 százalékuk bizonytalan a tekintetben, hogy elmenne-e szavazni; vagyis a megkérdezett fiatalok felét (51 százalék) inaktív szavazási hajlandóság jellemzi. Az adatokat a 2008-as ifjúságkutatás eredményeivel összevetve részvételi hajlandóság csökkenését tapaszthatjuk a magyar fiatalok körében: akkor 15 százalékkal több fiatal, a megkérdezettek 34 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne, míg 9 százalékkal kevesebben, 16 százalékuk jelentette ki határozottan, hogy semmiképp sem menne el szavazni.″
Ezek után nem meglepő, hogy a kire szavazna? kérdésre a megkérdezettek 66 százaléka nem válaszolt érdemben. Akik válaszoltak, azok körében a következő eredmény született:
Magyar_Ifjusag_2012_partok.png
Eszerint a Fidesz 40, a Jobbik 29, az MSZP 17, az LMP 11, a DK 3 százalékot kapott volna 2012 őszén a politika iránt érdeklődő kevesek körében (az Együtt 2014 csak jóval az adatfelvétel megkezdését követően jött létre). A grafikonon szereplő számok összességének értelmezésével akadnak nehézségeim: nem egyértelmű, hogy ki kivel van, ráadásul az ábrán 64% szerepel a nem válaszol kategóriához, a szövegben viszont 66% áll.
Az viszont egyértelmű, hogy a Fidesz megőrizte ugyan az első helyét, de nagyon sokat veszített támogatottságából 2008-hoz képest. Akkor még a pártot választók 70 százaléka szavazott volna rájuk, azaz hét fiatal szavazóból hármat elveszítettek. Hasonló változásokat mutatnak a politikai értékválasztásra adott válaszok is: 2008-ban még a fiatalok 20 százaléka vallotta magát jobboldalinak, 2012-ben ez a felére csökkent. Azonban baloldali fordulatról sem beszélhetünk, 5 éve és tavaly is 6-6 százalék sorolta magát ebbe a kategóriába. A liberális/konzervatív tengelyen nem történt elmozdulás, változatlanul többen vannak, akik liberálisnak vallják magukat – a legtöbben viszont itt is a középső, egyik sem értéket választották.
(mandiner)

Merkel idegen szíve vagy az ellenfél középső ujja?

A német választások nagy kérdése, hogy Angela Merkel titokban a belgáknak dolgozik-e. Miért mutatott be címlapon az ellenzék vezére? És vajon az euroszkeptikusoknak terem babér? A német koalíciós tippmix eredményére vasárnap estig kell várni.
A német választási kampány - amely vasárnap ér a végéhez - a kéztartások csatájává változott. Angela Merkel kancellárról mindenki tudja, hogy állandóan gyémánt formában összezárva tartja a kezét, és ezt annyira jó szimbólumnak gondolták pártja, a CDU kampányfelelősei, hogy az ország egyik legnagyobb választási plakátjára (egy 70-szer 20 méteres molinóra a berlini főpályaudvaron) is ezt tették.
Merkel egészen praktikus okból kapott rá a védjegyévé vált kéztartásra: valaha nem tudott mit kezdeni a kezeivel a beszédek közben, ezért kitalálta ezt a formát, ami szimmetrikus és egyben felemeli a vállat, javítja a tartást. A kampányban viszont a gyémántforma a kiszámíthatóság és a stabilitás szimbólumává vált.
Angela Merkel jellegzetes kéztartása egy óriásplakáton
Forrás: AFP/Johannes Eisele
A fő ellenfél, Peer Steinbrück csapata hatásos választ talált ki: egyszerűen bemutatott a Süddeutsche Zeitung címlapján. Steinbrück a dinamizmust és a szókimondást akarja képviselni a kampányban, ebbe illeszkedik a középső ujja is. A fotó az újság hétvégi magazinjában jelent meg egy riportsorozat részeként, amelyben híres németek szavak helyett gesztusokkal felelnek a kérdésekre, és a magazinban szöveg helyett az elmutogatott válaszokról készített felvételek jelentek meg.
Steinbrückék nem viccelnek, igazából nincs sok vesztenivalójuk, csak nyerhetnek, ha mindent bevállalnak a szeptember 22-i választások előtt. A kancellár-jelölt a bemutatós fotó mellett is minden lehetőséget megragadott a szereplésre.
Peer Steinbrück autogramot oszt egy kampányrendezvényen
Forrás: AFP/Christian Charisius
"Ön egy olyan szalagcímet szeretne, ami arról szól, hogy Steinbrück nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy…, hát, Steinbrück nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy kutyakaját egyen" - reagált Peer Steinbrück, a német szociáldemokraták kancellárjelöltje egy provokatív újságírói kérdésre az egyik sajtótájékoztatón. Az "Egyenes beszéd" szlogennel kampányoló politikussal máskor is előfordult az, hogy ami a szívén, az a száján. Egyszer például azt mondta - a kispénzű szavazók nem éppen nagy örömére -, hogy nem fizetne öt eurónál kevesebbet egy palack vörösborért.
A közvélemény-kutatási adatokból és a múlt hétvégi bajorországi választásokból nagyjából ki lehet matekozni, hogy melyik párt hogyan fog szerepelni. Bajorországban a Merkel kormányának nagy részét adó konzervatív CSU ismét abszolút többséget szerzett, de a liberális FDP - amely szintén tagja a mostani kormánynak - kiesett a müncheni parlamentből. A Steinbrück mögött álló szociáldemokrata SPD ugyan tudott erősödni egy kicsit, de ahhoz, hogy megszerezze a vezetést, nem eléggé.
A német pártok népszerűsége
A két nagy párt lefutottnak tűnő párharcán túl nagyjából az a választások fő kérdése, hogy Angela Merkel pártszövetsége kivel tud kormányozni az elkövetkezendő négy évben. Jelenlegi koalíciós partnere, a liberális FDP ugyanis totálisan lenullázta magát, és örülhetnek, ha nem esnek ki a Bundestagból. Mivel 1957 óta nem fordult elő olyan a német politikában, hogy egy párt abszolút többséget tudott volna szerezni a Bundestagban, és ez most sem valószínű, így a koalíciós tippjáték a német közélet legjobb elfoglaltsága.
A jelenlegi kutatási adatok szerint a nagykoalícióra van a legnagyobb esély, de lehet akár olyan koalíció is, amelyben a CDU/CSU mellett a liberálisok és a zöldek vennének részt. Bár kicsi rá az esély, de az is lehetséges például, hogy olyan szövetség alakul, amelyet a németek pizza-koalíciónak neveznek. Ez konzervatív és zöld együttműködést jelent, és azért hívják így, mert még a kilencvenes években a két párt szervezetei rendszeresen egy pizzériában tartottak megbeszéléseket. Merkel biztosan nem túl lelkes a gondolattól, hogy ilyen koalíció alakuljon: korábban kijelentette, hogy kizártnak tartja, hogy még ebben az évszázadban létrejöjjön ilyen együttműködés.

Merkel elrontotta a német zászlót

Ez a választási kampány nem sokat borzolta a kedélyeket, a szeptember eleji tévévita legemlékezetesebb mozzanata Angela Merkel nyaklánca volt. Merkelen egy nagyon ízléses piros-sárga-fekete nyakék volt, ami az elképzelése szerint a német nemzeti trikolor színeit akarta utánozni. Viszont sajnos rossz sorrendben, úgyhogy a belga zászlót képezte le. Azért sokaknak így is tetszett, mert a Twitteren már saját rajongótábora lett az ékszernek.
Egy, a kormánytag CSU-tól jött ötlet váltott ki ezen kívül kisebb botrányt. A külföldiek számára fizetőssé tették volna a német autópályákat - ez egész Eurpát érintette volna, hiszen Németország autopáyái nehezen kikerülhetőek a kontinensen. Merkel és a CDU viszont hamar lehurrogta az ötletet. A többi szakpolitikai kérdés nem ugrotta át a németek ingerküszöbét - a pártok programjai amúgy is nagyon hasonlítanak egymáshoz -, pedig ígérgetni mindenki megpróbált. Merkel például az anyai nyugdíjat emelné, ami a kétgyerekes anyukáknak jár, míg Steinbrück bevezetné a minimálbért. Németország ugyanis azon kevés európai országok egyike, ahol nincs minimálbér.
A nagy pártok kampányfilmjeit végignézve, még annak is lejön, hogy milyenek az egyes jelöltek, aki egy szót nem beszél németül. Angela Merkel például maga a megtestesült magabiztosság és nyugodtság, míg az SPD filmjeinek középpontjában, nem túl kreatív módon, a panaszkodó kétkezi munkás választók állnak. A CDU bárgyú kampánydalának viszont még magyar vonatkozása is van, ugyanis a dal szerzője a magyar származású Leslie Mandoki. A legjobb filmet a német fémmunkás szakszervezet csinálta: mókás videójukkal a passzív németeket próbálják a szavazófülkékbe csábítani.
A német választásokon egyre jobb eredményt elérő szélsőbaloldali párt, a Linke most először veszthet népszerűségéből. Bár 2009-ben a tomboló világgazdasági válságnak köszönhetően többen voltak a radikális változásokra vágyók és így a párt 12 százalékot tudott elérni, most legfeljebb 8-9 százalékra telik majd tőle. A bázis továbbra is a keletnémet terület, maga a pártvezető, Gregor Gysi is idevalósi - sőt, állítólag valaha a Stasinak is dolgozott. Az ilyenek miatt van a Linke gyakorlatilag karanténban a német politikában.
A választás egyik legizgalmasabb fordulata az lehet, ha a német politikában eddig tabuként kezelt euroszkeptikus párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) bejut a Bundestagba. A pártot kevesebb, mint egy éve alapította a közgazdász Bernd Lucke egy nem túl bonyolult programmal: felszámolná az eurózónát, visszatérne a márkához és csökkentené az európai központosítást.
Bernd Lucke, az AfD vezetője
Forrás: AFP/DPA/Ingo Wagner
Egészen alacsony részvétel esetén pedig még akár arra is lehet esély, hogy a kicsi de lelkes Kalózpárt bejusson a Bundestagba. A párt célja, hogy még szabadabbá tegye az internetet, eltörölje a kormányzati kontrollt a digitális szférában. Emellett szeretnének például garantált alapjövedelmet is, mindenkinek.

http://www.origo.hu/nagyvilag/20130919-kampanyelozetes-a-2013-as-nemet-valasztasokhoz.html


MINDKETTŐ UGYANNAK A KUTYÁNAK A KÖLYKE

Csehország nem viv “rezsicsökkentő háborút!” Mégis olcsóbb az áram!

Mintegy 11-12 százalékkal csökken jövőre a villanyáram ára Csehországban – közölte a prágai sajtó. A csehországi árcsökkentés alapvetően az egyre nagyobb konkurencia, az alternatív szolgáltatók piaci erősödése és az energetikai világpiac alakulásának következménye.
Az áramár csökkentés konkrét oka viszont az, hogy az ország legnagyobb áramtermelője és szolgáltatója, a Cseh Energetikai Művek (CEZ) a kialakult helyzet következtében a hét elején bejelentette, hogy több mint hárommillió ügyfele számára 15-20 százalékkal csökkenti az áram árát.
Az alternatív szolgáltatók közölték, hogy szintén csökkentik áraikat. Az állami energetikai szabályozó hivatal (ERÚ) már korábban jelezte, hogy a maga részéről 10 százalékkal csökkenti az elosztói árakat. Mindezek következménye a végső felhasználói ár 11-12 százalékos csökkenése. Az árcsökkentés következtében a felhasználók jövőre éves összehasonlításban mintegy hétmilliárd koronát takarítanak meg. Szakértők szerint az áramár csökkentése logikus következménye az energetikai világpiacon kialakult helyzetnek, ahol a tavalyi évhez viszonyítva jelenleg átlagban 17 százalékkal alacsonyabbak az árak.
(MTI)
Bal-Rad komm : “Szakértők szerint az áramár csökkentése logikus következménye az energetikai világpiacon kialakult helyzetnek, ahol a tavalyi évhez viszonyítva jelenleg átlagban 17 százalékkal alacsonyabbak az árak.”
Hogy is állunk akkor ezzel az áramárral Magyarországon?
Lehet hogy nem is a döbrögisták “harcolták” ki a csökkenést?! Ami már tavaly bekövetkezett! De velünk azért még drágán megfizettették?
És most nagy csinnadratta közepette “rezsiháborút” inditottak? Legyőzni a nem létező ellenséget?
Mert nálunk a logikus következmény “háborús győzelem”! A döbrögisták áldozatos küzdelmének eredménye!
Csehországban szép csendesen lecsökkentik a villany árát! Semmi hadüzenet, semmi csatazaj, semmi aláirásgyűjtés! Csak olcsóbb áram!
Ja! Hogy az Csehország?
A csehek nem szeretnek háborúzni! Nekik nincs is Vezénylő Tábornokuk!
Nekünk meg van!
Óriási ám a különbség!
MI EZÉRT VAGYUNK GYŐZTESEK!
Ezért aztán Magyarország jobban teljesit!