Alább olvasható a teljes szöveg, amelyet
feb. 16-án a Kossuth téren felolvastam a jelenlévők előtt, illetve
amelyben kértem és megkaptam a kért felhatalmazást ahhoz, hogy a Hágai
Büntető Bírósághoz fordulhassunk. Hosszú sorokban vártak az emberek,
hogy aláírhassák, köszönet érte mindenkinek. Azóta egyre többen keresnek
fel azok közül, akik elvesztették rokonukat, ismerősüket a
devizahitelek következtében. Kérek mindenkit, hogy segítsen felderíteni
az igazságot, ha a közvetlen környezetében, tud ilyen tragédia
bekövetkeztéről keressen bennünket.
“A
gyülekezés oka minden józan magyar ember számára világos: elegünk van a
kifosztásunkból, elegünk van az alattomos népirtásból.
A márciusra tervezett gyülekező előrehozásának oka:
a
legutóbbi, Gyulán megtartott Fidesz frakció kihelyezett ülését követően
kiadott közlemény, amelyben az áll, hogy a devizahitelesek problémája
megoldott, akié pedig még nem, az számíthat a Nemzeti Eszközkezelő
segítségére illetve az Ócsai lakóparkra.
Én,
Kásler Árpád kijelentem, hogy ami engem illet, ez az állítás nem felel
meg a valóságnak. Állítom ezt a magam nevében, továbbá mindazon (több
mint tizenötezer) devizahitelesek nevében, akik felhatalmazást adtak
nekem arra, hogy a nevükben nyilatkozzak. Ugyanakkor, a közleményt
megalázónak tartom az egész országra nézve. Ezzel a közleménnyel, -ha
elfogadnánk-, szentesítenénk az elkövetett bűncselekményeket és egyúttal
cinkosokká válnánk.
Azért jöttünk itt és most össze, hogy jelenlétünkkel kinyilvánítsuk, hogy ezt nem lehet velünk megtenni!
Nem lehet velünk megtenni, hogy félrevezetnek bennünket és a szőnyeg
alá söprik a problémáinkat, felelősségre vonás nélkül hagyva a
bűncselekmények elkövetőit. Ez a gyülekező nem kormányellenes tüntetés!
Ez a gyülekező egy hosszú folyamatnak a kezdete, a hadak toborzásának
kezdete, egy önvédelmi mozgalomnak a kezdete és a 2013.január 22-én
általam kiadott ultimátum következménye és folytatása.
Ezen
a gyülekezőn minden felszólaló csakis kizárólag a maga nevében, mint
állampolgár nyilatkozhat, kérését, javaslatát meghallgatjuk, köszönettel
vesszük, de semmilyen szerveződés, vagy politikai párt, sem pozitív,
sem negatív propagandáját nem engedjük, mert minden pártoskodás a
megosztáshoz vezet és nekünk ma az egység megteremtése a feladatunk. Itt
ma mindenki, mint magyar állampolgár van jelen. Fontos továbbá annak
kinyilvánítása, hogy az indulatok, még ha jogosak is, nem visznek
közelebb a győzelemhez, azokat mindenkinek otthon kell hagynia, én is
ezt tettem. Tehát sem politikai, sem faji, vallási hovatartozásában, sem
emberi méltóságában senkit nem sérthetünk meg, mert ez nem méltó az
igazak harcához. Fogadjuk el, hogy az igazság mindennél erősebb, és
akinek igaza van, az győzelemre született. Ez a harc a nemzet önvédelmi
reakciója, ez a harc a kényszer szülöttje, annak a kényszernek a
szülöttje, amely bennünket ebbe a méltatlan megalázott helyzetbe
szorított, nem meglepő, ha indulatokat generál, de a mi erőnk a
kitartásban, méltóságban és eltökéltségünkben rejlik, amelyet, ha
sikerül megőriznünk, a győzelem biztosan a miénk.
Én
személy szerint minden magyar embernek ugyanazt kívánom, mint
családomnak és magamnak, hogy találjuk meg a közös utat egy
méltóságteljes boldog élethez. Ugyanezt kívánom ellenségeinknek is, akik
eltévedtek és letértek az igaz útról. Üzenem nekik, hogy senki sem
lehet boldog, de még nyugodt sem, aki másoknak szenvedést okoz, mert
minden tettünkkel el kell számolni elsősorban a lelkiismeret
ítélőtáblája előtt. Ideje ráébredni arra, hogy tetteik következményének
ítélete a rettegés, túl nagy ár ahhoz, hogy tovább folytassák ezt a
gyalázatos kifosztást, népirtást és kitelepítést.
Mi,
akik fizikai jelenlétünkkel is megjelentünk itt a Kossuth téren,
kijelentjük, hogy az úgynevezett devizahitelesek, jogállamhoz méltó
bánásmódban és jogorvoslatban nem részesülhettek. A hatóságok, bíróságok
és ügyészségek, minden kétséget kizáróan, megfelelő nyomozást és
bizonyítást nem folytattak le az ügyekkel kapcsolatban, de mindent
elkövetnek, hogy az egyébként már kifosztott és elgyengített adósok ne
élhessenek jogaikkal.
Mi kárvallottak,
meggyőződéssel kijelentjük, hogy szervezett módon bűncselekmények
áldozatai lettünk és mindaddig, amíg mindenki számára elfogadható és
megnyugtató megoldás nem születik, élni fogunk alkotmányos jogunkkal, az
önvédelem jogával. Továbbá kijelentjük, hogy meghirdettük a nulla
toleranciát, a devizahitelek következtében elindított árverezések,
kilakoltatások és végrehajtások ellen. A magyar állampolgárok jogtalan
és törvénytelen kifosztásának azonnal véget kell vetni.
Aláírásunkkal
hitelesítjük, hogy előttünk, mint tanuk előtt, a mai napon 2013.
február 16-án Kásler Árpád itt Budapesten, a Kossuth téren a Kossuth
szobor előtt zászlót bontott a nemzet megmaradásáért vívott harcban.
Aláírásunkkal felhatalmazzuk, hogy az országgyűlés, a kormány, a bankok
és azok képviselőivel, a „devizaadósok érdekében” és nevében, a legjobb
tudása és tiszta lelkiismerete szerint képviseljen bennünket. Továbbá a
Hágai Büntető Bíróság előtt népirtás ügyében a képviseletet közvetlen,
illetve közvetve ellássa a „devizaadósok” népcsoportjának ügyében,
hivatkozva és élve a NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG RÓMAI STATÚTUMÁNAK 6. cikkejében foglaltakkal.
A népirtás!
A
Magyar törvényhozás mulasztásos törvénysértést követ el azáltal, hogy a
népirtás és az emberiesség elleni bűntettekre vonatkozó törvényi
szabályozási kötelezettségének nem tett eleget.
A
Magyar Köztársaság a Római Statútumot 1999. január 15-én aláírta, majd
az Országgyűlés azt 2001. november 6-án ratifikálta (72/2001. OGY
határozat). A Statútum szövege magyar nyelven a mai napig nincsen
kihirdetve, a ratifikáló országgyűlési határozat T/4490. sz. alatt
törvényjavaslatként 2003-2006 között folyamatosan az Országgyűlés előtt
volt, ám végül visszavonták azt. Így a Nemzetközi Büntetőbíróság
statútumának formálisan a mai napig nincsen hivatalos, jogszabály-erejű
magyar nyelvű szövege -, a törvényjavaslathoz csatolt hivatalos
fordítást tekinthetjük annak.
Korábban a magyar jog ismerte a népirtás fogalmát az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyv 155. §-ban foglaltak szerint.
A
Btk. fenti paragrafusát azonban a magyar törvényhozás átmenetileg
felfüggesztette azzal, hogy a Magyar Köztársaság által aláírt és
ratifikált római statútum szellemében az új Btk-ban újra fogalmazza, de
ezt azonban nem tette meg. Mondjuk ki, szándékosan! Szándékosan, mert
összefonódva bűnszövetkezetet alkotott a bankárvilággal.
A
fentiek bizonyítják, hogy a Magyar törvényhozás a mulasztásos
törvénysértést szándékosan hajtotta végre, szándékosan odázta el a
törvény megalkotását, hogy elkerülje a népirtás szándékával fellépő
devizahitelezés tetteseinek felelősségre vonásának kötelezettségét.
De
ez a gaztett azonban nem marad büntetlen, mert 2002-ben megalakult a
Nemzetközi Büntetőbíróság, amely abban az esetben, ha az érintett ország
nem hajlandó kivizsgálni az egyébként soha el nem évülő háborús
bűntettnek minősülő bűnt, illetékessé válik az ügyben.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) egy 2002-ben alakult állandó bíróság a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével vádolt személyek ügyeinek lefolytatására. A Bíróság székhelye Hágában található, ugyanakkor tárgyalásait bárhol folytathatja.
A
bíróság csak akkor gyakorolhatja joghatóságát egy eset felett, ha a
vádlott egy, a szerződéshez csatlakozott ország állampolgára, vagy ha a
feltételezett bűncselekmény egy ilyen állam területén történt. A Bíróság
a nemzeti bírósági rendszerek kiegészítésére jött létre: csak akkor
gyakorolhatja joghatóságát, ha a nemzeti bíróságok nem hajlandóak vagy
nem tudnak kivizsgálni és ítéletet hozni ilyen bűnök esetén.A bűnök
kivizsgálásának és a büntetések kiszabásának elsődleges felelőssége az
egyes államoknál maradt. A mi esetünkben, mivel a törvényhozás
mulasztásos törvénysértése miatt Magyarországon nincs jogszabályi háttér a népirtás kivizsgálására, így a Hágai Bíróság közvetlenül illetékes.
A népirtás emberiesség és béke elleni bűn, nemzetközi jogi bűncselekmény a Párizsban 1947. évi február 10. napján kelt békeszerződés 6. cikke szerint. 1948-ban a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről ENSZ egyezmény (ún. Genocídium-egyezmény) született.
Lehet
szervezett, nagyszámú gyilkosság vagy az arra tett kísérlet (fizikai
népirtás), súlyos testi vagy mentális sérülés okozása, a csoport olyan
életfeltételek közé kényszerítése, ami alkalmas a csoport teljes vagy
részleges fizikai megsemmisítésére (például mesterséges éhínség, halálra
dolgoztatás), vagy olyan intézkedések, amelyek célja a csoporton belüli
születések meggátolása (biológiai népirtás), valamint a gyermekek
erőszakkal áthelyezése a csoportból egy másik csoportba. Ilyen eset a
devizahitelezés is! A devizahitelezés gyakorlata és annak következménye teljes mértékben kimeríti a szervezett népirtás fogalmát.
Kriminológiai
szempontból a népirtás egy folyamat, amely hosszabb-rövidebb idő alatt
megy végbe és elkülöníthető szakaszai vannak. Fontos azonban
megjegyezni, hogy nem minden népirtásban található meg minden szakasz. A
folyamat első szakasza a célpontok, a leendő áldozatok körének
meghatározása, ezt követi az áldozatok nyilvántartásba vétele, majd
ezután a megjelölése és diszkriminálása, aztán a velük szemben
bevezetett vagyoni korlátozások és vagyonelkobzás, majd a módszeres
elszigetelés és végül a tömeges kiirtás. A kiirtás változatos
módon mehet végbe, a mi esetünkben az agyon dolgoztatás a folyamatos
rettegés, a kilakoltatás, a teljes anyagi ellehetetlenítés valamint
ennek következtében és a magáncsőd intézményének hiányából adódó és
felmerülő újrakezdés képtelensége és a kilátástalanság, amely nem
egyszer az öngyilkossággal ér véget.
Felmerül a teljes politikai elit felelőssége!
Kelt: Budapest, 2013.február 16. napján