2013. február 16., szombat

Gyülekező és Népi Felhatalmazás!

Alább olvasható a teljes szöveg, amelyet feb. 16-án a Kossuth téren felolvastam a jelenlévők előtt, illetve amelyben kértem és megkaptam a kért felhatalmazást ahhoz, hogy a Hágai Büntető Bírósághoz fordulhassunk. Hosszú sorokban vártak az emberek, hogy aláírhassák, köszönet érte mindenkinek. Azóta egyre többen keresnek fel azok közül, akik elvesztették rokonukat, ismerősüket a devizahitelek következtében. Kérek mindenkit, hogy segítsen felderíteni az igazságot, ha a közvetlen környezetében, tud ilyen tragédia bekövetkeztéről keressen bennünket.
“A gyülekezés oka minden józan magyar ember számára világos: elegünk van a kifosztásunkból, elegünk van az alattomos népirtásból.
A márciusra tervezett gyülekező előrehozásának oka:
a legutóbbi, Gyulán megtartott Fidesz frakció kihelyezett ülését követően kiadott közlemény, amelyben az áll, hogy a devizahitelesek problémája megoldott, akié pedig még nem, az számíthat a Nemzeti Eszközkezelő segítségére illetve az Ócsai lakóparkra.
Én, Kásler Árpád kijelentem, hogy ami engem illet, ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Állítom ezt a magam nevében, továbbá mindazon (több mint tizenötezer) devizahitelesek nevében, akik felhatalmazást adtak nekem arra, hogy a nevükben nyilatkozzak. Ugyanakkor, a közleményt megalázónak tartom az egész országra nézve. Ezzel a közleménnyel, -ha elfogadnánk-, szentesítenénk az elkövetett bűncselekményeket és egyúttal cinkosokká válnánk.
Azért jöttünk itt és most össze, hogy jelenlétünkkel kinyilvánítsuk, hogy ezt nem lehet velünk megtenni! Nem lehet velünk megtenni, hogy félrevezetnek bennünket és a szőnyeg alá söprik a problémáinkat, felelősségre vonás nélkül hagyva a bűncselekmények elkövetőit. Ez a gyülekező nem kormányellenes tüntetés! Ez a gyülekező egy hosszú folyamatnak a kezdete, a hadak toborzásának kezdete, egy önvédelmi mozgalomnak a kezdete és a 2013.január 22-én általam kiadott ultimátum következménye és folytatása.
Ezen a gyülekezőn minden felszólaló csakis kizárólag a maga nevében, mint állampolgár nyilatkozhat, kérését, javaslatát meghallgatjuk, köszönettel vesszük, de semmilyen szerveződés, vagy politikai párt, sem pozitív, sem negatív propagandáját nem engedjük, mert minden pártoskodás a megosztáshoz vezet és nekünk ma az egység megteremtése a feladatunk. Itt ma mindenki, mint magyar állampolgár van jelen. Fontos továbbá annak kinyilvánítása, hogy az indulatok, még ha jogosak is, nem visznek közelebb a győzelemhez, azokat mindenkinek otthon kell hagynia, én is ezt tettem. Tehát sem politikai, sem faji, vallási hovatartozásában, sem emberi méltóságában senkit nem sérthetünk meg, mert ez nem méltó az igazak harcához. Fogadjuk el, hogy az igazság mindennél erősebb, és akinek igaza van, az győzelemre született. Ez a harc a nemzet önvédelmi reakciója, ez a harc a kényszer szülöttje, annak a kényszernek a szülöttje, amely bennünket ebbe a méltatlan megalázott helyzetbe szorított, nem meglepő, ha indulatokat generál, de a mi erőnk a kitartásban, méltóságban és eltökéltségünkben rejlik, amelyet, ha sikerül megőriznünk, a győzelem biztosan a miénk.
Én személy szerint minden magyar embernek ugyanazt kívánom, mint családomnak és magamnak, hogy találjuk meg a közös utat egy méltóságteljes boldog élethez. Ugyanezt kívánom ellenségeinknek is, akik eltévedtek és letértek az igaz útról. Üzenem nekik, hogy senki sem lehet boldog, de még nyugodt sem, aki másoknak szenvedést okoz, mert minden tettünkkel el kell számolni elsősorban a lelkiismeret ítélőtáblája előtt. Ideje ráébredni arra, hogy tetteik következményének ítélete a rettegés, túl nagy ár ahhoz, hogy tovább folytassák ezt a gyalázatos kifosztást, népirtást és kitelepítést.
Mi, akik fizikai jelenlétünkkel is megjelentünk itt a Kossuth téren, kijelentjük, hogy az úgynevezett devizahitelesek, jogállamhoz méltó bánásmódban és jogorvoslatban nem részesülhettek. A hatóságok, bíróságok és ügyészségek, minden kétséget kizáróan, megfelelő nyomozást és bizonyítást nem folytattak le az ügyekkel kapcsolatban, de mindent elkövetnek, hogy az egyébként már kifosztott és elgyengített adósok ne élhessenek jogaikkal.
Mi kárvallottak, meggyőződéssel kijelentjük, hogy szervezett módon bűncselekmények áldozatai lettünk és mindaddig, amíg mindenki számára elfogadható és megnyugtató megoldás nem születik, élni fogunk alkotmányos jogunkkal, az önvédelem jogával. Továbbá kijelentjük, hogy meghirdettük a nulla toleranciát, a devizahitelek következtében elindított árverezések, kilakoltatások és végrehajtások ellen. A magyar állampolgárok jogtalan és törvénytelen kifosztásának azonnal véget kell vetni.
Aláírásunkkal hitelesítjük, hogy előttünk, mint tanuk előtt, a mai napon 2013. február 16-án Kásler Árpád itt Budapesten, a Kossuth téren a Kossuth szobor előtt zászlót bontott a nemzet megmaradásáért vívott harcban. Aláírásunkkal felhatalmazzuk, hogy az országgyűlés, a kormány, a bankok és azok képviselőivel, a „devizaadósok érdekében” és nevében, a legjobb tudása és tiszta lelkiismerete szerint képviseljen bennünket. Továbbá a Hágai Büntető Bíróság előtt népirtás ügyében a képviseletet közvetlen, illetve közvetve ellássa a „devizaadósok” népcsoportjának ügyében, hivatkozva és élve a NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG RÓMAI STATÚTUMÁNAK 6. cikkejében foglaltakkal.
A népirtás!
A Magyar törvényhozás mulasztásos törvénysértést követ el azáltal, hogy a népirtás és az emberiesség elleni bűntettekre vonatkozó törvényi szabályozási kötelezettségének nem tett eleget.
A Magyar Köztársaság a Római Statútumot 1999. január 15-én aláírta, majd az Országgyűlés azt 2001. november 6-án ratifikálta (72/2001. OGY határozat). A Statútum szövege magyar nyelven a mai napig nincsen kihirdetve, a ratifikáló országgyűlési határozat T/4490. sz. alatt törvényjavaslatként 2003-2006 között folyamatosan az Országgyűlés előtt volt, ám végül visszavonták azt. Így a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának formálisan a mai napig nincsen hivatalos, jogszabály-erejű magyar nyelvű szövege -, a törvényjavaslathoz csatolt hivatalos fordítást tekinthetjük annak.
Korábban a magyar jog ismerte a népirtás fogalmát az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyv 155. §-ban foglaltak szerint.
A Btk. fenti paragrafusát azonban a magyar törvényhozás átmenetileg felfüggesztette azzal, hogy a Magyar Köztársaság által aláírt és ratifikált római statútum szellemében az új Btk-ban újra fogalmazza, de ezt azonban nem tette meg. Mondjuk ki, szándékosan! Szándékosan, mert összefonódva bűnszövetkezetet alkotott a bankárvilággal.
A fentiek bizonyítják, hogy a Magyar törvényhozás a mulasztásos törvénysértést szándékosan hajtotta végre, szándékosan odázta el a törvény megalkotását, hogy elkerülje a népirtás szándékával fellépő devizahitelezés tetteseinek felelősségre vonásának kötelezettségét.
De ez a gaztett azonban nem marad büntetlen, mert 2002-ben megalakult a Nemzetközi Büntetőbíróság, amely abban az esetben, ha az érintett ország nem hajlandó kivizsgálni az egyébként soha el nem évülő háborús bűntettnek minősülő bűnt, illetékessé válik az ügyben.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) egy 2002-ben alakult állandó bíróság a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével vádolt személyek ügyeinek lefolytatására. A Bíróság székhelye Hágában található, ugyanakkor tárgyalásait bárhol folytathatja.
A bíróság csak akkor gyakorolhatja joghatóságát egy eset felett, ha a vádlott egy, a szerződéshez csatlakozott ország állampolgára, vagy ha a feltételezett bűncselekmény egy ilyen állam területén történt. A Bíróság a nemzeti bírósági rendszerek kiegészítésére jött létre: csak akkor gyakorolhatja joghatóságát, ha a nemzeti bíróságok nem hajlandóak vagy nem tudnak kivizsgálni és ítéletet hozni ilyen bűnök esetén.A bűnök kivizsgálásának és a büntetések kiszabásának elsődleges felelőssége az egyes államoknál maradt. A mi esetünkben, mivel a törvényhozás mulasztásos törvénysértése miatt Magyarországon nincs jogszabályi háttér a népirtás kivizsgálására, így a Hágai Bíróság közvetlenül illetékes.
A népirtás emberiesség és béke elleni bűn, nemzetközi jogi bűncselekmény a Párizsban 1947. évi február 10. napján kelt békeszerződés 6. cikke szerint. 1948-ban a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről ENSZ egyezmény (ún. Genocídium-egyezmény) született.
Lehet szervezett, nagyszámú gyilkosság vagy az arra tett kísérlet (fizikai népirtás), súlyos testi vagy mentális sérülés okozása, a csoport olyan életfeltételek közé kényszerítése, ami alkalmas a csoport teljes vagy részleges fizikai megsemmisítésére (például mesterséges éhínség, halálra dolgoztatás), vagy olyan intézkedések, amelyek célja a csoporton belüli születések meggátolása (biológiai népirtás), valamint a gyermekek erőszakkal áthelyezése a csoportból egy másik csoportba. Ilyen eset a devizahitelezés is! A devizahitelezés gyakorlata és annak következménye teljes mértékben kimeríti a szervezett népirtás fogalmát.
Kriminológiai szempontból a népirtás egy folyamat, amely hosszabb-rövidebb idő alatt megy végbe és elkülöníthető szakaszai vannak. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden népirtásban található meg minden szakasz. A folyamat első szakasza a célpontok, a leendő áldozatok körének meghatározása, ezt követi az áldozatok nyilvántartásba vétele, majd ezután a megjelölése és diszkriminálása, aztán a velük szemben bevezetett vagyoni korlátozások és vagyonelkobzás, majd a módszeres elszigetelés és végül a tömeges kiirtás. A kiirtás változatos módon mehet végbe, a mi esetünkben az agyon dolgoztatás a folyamatos rettegés, a kilakoltatás, a teljes anyagi ellehetetlenítés valamint ennek következtében és a magáncsőd intézményének hiányából adódó és felmerülő újrakezdés képtelensége és a kilátástalanság, amely nem egyszer az öngyilkossággal ér véget.
Felmerül a teljes politikai elit felelőssége!
Kelt: Budapest, 2013.február 16. napján