2013. július 18., csütörtök

A jövőben ultrahangos porszem agyimplantátumokkal kapcsolódhatunk a gépekhez

Bizonyára mindenki emlékszik azokra az ijesztő méretű tüskékre, amiket Keanu Reeves és társai nyakszirtjébe dugtak a Mátrixba tett utazásaik során. Mindenesetre ma ez a furcsa kép jelenik meg a legtöbb ember fejében, amikor virtuális utazásokról esik szó. A neuron alapú networking kulcsa egy nyársra húzott agy lenne? Persze mit vár az ember a filmektől. Az emberi agy és a gépek közötti interfészek valószínűleg kevésbé, hogy is fogalmazzunk, szemmel láthatóak lesznek a jövőben, amennyiben a Berkeley tudósainak kutatásai eredményesnek bizonyulnak.
Az egyik legnagyobb kihívás olyan agy-gép interfészek (BMI) kifejlesztése, amelyek egy egész életre szólnak. A felhőre történő felcsatlakozás a Mátrixban is igen kényelmetlen volt: beülsz egy székbe és nyakon szúrod magad. A való világban jelenleg létező agy-számítógép interfészek talán ennél is macerásabbak.
„A jelenlegi BMI rendszerek csupán néhány száz beültethető helyszínre korlátozódnak. A beültetett elektródák körüli szöveti reakciók teljesítménye idővel lecsökken és csupán néhány hónapig, évig képes működni,” írja a KurzweilAI.
Mi lenne, ha az ilyen módszerek helyett egy egész hadsereg apró, porszem méretű szenzort állítanának elő, amiket azután az agyba ültetnének? Nem autonóm szenzorokról van szó, amelyek mint egy gyarmatosító hadsereg átvennék a hatalmat az agyunk felett, hanem olyanokról, amelyek lehetővé tennék a kívánt kommunikációt, jelen esetben magas-minőségű érintkezést az idegekből érkező jelekkel, majd ezek továbbítását az éppen használt eszközre ultrahang segítségével.
Íme a módszer: Először át kell hatolni a koponyán, majd az agyat körülvevő kemény burkon (dura mater) és 2 mm mélyen behatolni magába az agyba. Itt kerülne elhelyezésre a több ezer darab alacsony fogyasztású CMOS chip, amelyek egy milliomod méter (kb. 1000 nanométer) átmérőjűek.
Ezek elektródák segítségével elkezdhetik az idegi jelek rögzítését, amelyeket piezoelektronikus szenzorok útján ultrahanggá alakítanának. A jeleket az agykéreg alatti (közvetlenül a chipek felett elhelyezett és egyben a működéshez szükséges áramot is biztosító) adóvevő fogná, majd továbbítaná a koponyán kívül elhelyezkedő másik adóvevőnek (ASIC, memória, akku, nagyobb hatótávolságú adó), ami vezeték nélkül kommunikálna az éppen használt számítógépes eszközzel.
A legtöbb futurista elképzeléshez hasonlóan ezt sem tesztelték még, egyelőre a javaslatok között szerepel, de mégis bepillantást enged abba, hogy merre felé is tart az emberiség a virtuális információk vezeték nélküli galaxisában.
Forrás: techland.time.com
http://idokjelei.hu/2013/07/a-jovoben-ultrahangos-porszem-agyimplantatumokkal-kapcsolodhatunk-a-gepekhez/

„Rendszerváltásra van szükség!”

Kásler Árpád riportja a Csaba TV Háttér című műsorában…
Ez a felvétel egy héttel azelőtt készült, hogy Navracsics bejelentette volna a tervezett kormányzati intézkedést, de már az Egri bíróság intézkedéséből megjósolható volt ez és mint láthatjuk nem sokat kellett rá várni.

70 ezer embert sikerült felbőszíteni a Kuruc letiltásával

- A Gondolatrendőrség a Facebookon is működik -

Letiltották a Kuruc Info oldalát. Ám az újjáalakult és megtízszereződött.

A nagy számok törvényét semmilyen betiltás nem tudja felül írni…”Feltesszük, a Kuruc azóta dupla látogatottságnak örvend, – s ez a lehető legtermészetesebb dolog. Ha az embereknek tiltani kezdenek valamit, az egyből érdekelni kezdi őket, – majd legendákat szőnek köré, – és már azok is odafigyelnek rá, akiket eddig nem érdekelt…”

…”Hetvenezer követővel szemben mit tehetnek? Az újjáalakult oldalak száma megtízszereződött. Mindet újra és újra letiltatják? – De akkor ki fogja nézni a Facebookot?”
- Hír és vélemények -

Pár napja írtuk: A Gondolatrendőrség figyel téged! - Nagy Testvér és Gondolatrendőrség a Twitteren – A Facebook is követi? – Hát követi. Sőt, meg kell állapítanunk; semmiben sem különbözik tőle.

Hír: Törölték a Kuruc Info Facebook oldalát
Mivel a TEV – Tett és Védelem Alapítvány oldala elérhetetlen (vajon miért is?), ezért a TEV Facebook oldaláról tájékozódtunk a történtekről:
TEV logo“TÖRÖLTÉK A KURUCINFO-T!
Az antiszemitizmus elleni Tett és Védelem Alapítvány harcot hirdetett az internetes gyűlöletkeltés ellen.
Budapest – Az antiszemitizmus elleni küzdelem céljából életre hívott Tett és Védelem Alapítvány, valamint az Anti-Defamation League – Rágalmazásellenes Liga (ADL) harcot hirdetett az internetes gyűlöletkeltés ellen. Az együttműködésük első nagy eredményét tudhatják ma maguknak. Kezdeményezésükre, a több mint 70.000 követővel rendelkező kurucinfo.hirportált törölték a Facebook oldaláról.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Mazsihisz és több más zsidó szervezet és civilek által életre hívott Tett és Védelem Alapítvány, valamint az amerikai illetőségű ADL hetekkel ezelőtt közös beadvánnyal fordult a Facebook közösségi portálhoz. Beadványukban több tucat, egyértelműen uszító és gyűlöletkeltő bejegyzésre hívták fel a figyelmet, olyan írásokra, amelyek nemcsak az európai emberi normák, hanem kifejezetten a Facebook által meghirdetett gyűlöletmentes közösségi médiai szabályzással is szembe mentek, ezzel súlyosan megsértették a közösségi portál felhasználói feltételeit és semmibe vették a szolgáltató működési elvét és küldetését.
„A magyarországi közbeszéd minősége napról-napra romlik. Az antiszemita megnyilatkozásoknak már a Parlamentben is vannak büszke hangadói és képviselői, s az ott elhangzó rasszista, antiszemita beszédek mételyezik a közgondolkodást, rombolják a közbeszéd színvonalát. Ennek legfőbb képviselője a kurucinfo hírportál volt, mely évek óta terjesztette és gerjesztette ennek az egész társadalmat a gyűlölködés irányába taszító nézeteit. A portálon például külön Cigánybűnözés, és Zsidóbűnözés rovat is található.” – mondja Bodnár Dániel a Tett és Védelem elnöke. – „A mai győzelem csak a kezdet. Nem állhatunk meg, amíg meg nem tisztítjuk az internetet a gyűlöletkeltéstől.”
Na, erre, már a TEV saját oldalán is olyan kommenteket kapott, melyeket biztos nem tesz majd zsebre.
Az olvasók véleménye, – ugyanezen az oldalon:
TEV FacebookVarga Richárd: “Én nem akarom hogy még többen uralják Magyarországot ahová születtem.Már mindenhol a zsidók uralkodnak.
Hogy a mérhetetlen pénz iránti szenvedéjük ami már most is érződik az egész országon, végletesen kizsigerelje a környezetem és engem!!!
Nem akarom hogy teljesen betelepedjenek az országba, maradjanak ott ahol vannak, én sem akarok oda menni.
Felvásárolnak mindent, és éhbérért dolgoztatnak ha csak lehetőségük van rá. Őket nem érdekli hogy te hogy gebedsz éhen.”
Krisztián Urbán: “Ilyen erővel töröltessetek minden Magyar felhasználót… ott több mint 70.000 követő volt, ti betiltattátok 400 követővel és büszkék vagytok… aztán csodálkoztok,hogy nem szeretnek! Joga van mindenkinek azt szeretni amit akar és azt gyűlölni amit akar!”
A Kuruc Info véleménye az őt ért akcióról:
A Kuruc Info is reagált, és az olvasóit hívta segítségül. Ez pedig a jelek szerint 70 ezer segítő kezet és agyat jelenthet. Hiszen ennyi volt a követője az oldaluknak, – szemben a TEV 400 követőjével, – ahogyan ezt fentebb is említették.
A Kuruc ezt írta: ”Egyszer már sikerült visszavernünk egy hasonló támadást, mint ahogy a lekapcsolási kísérleteket is túléltük, és ebben az esetben is megpróbáljuk érvényesíteni igazunkat, azonban nem látunk túl sok esélyt a sikerre. Az ADL kormányoknak parancsol, így aligha fog ellenszegülni neki Zuckerberg cége. A kurucok azonban nem arról híresek, hogy feladják, így új Facebook-oldalt indítunk, de olvasóink segítségét kérjük.
Arra kérjük azokat, akik szeretik és követik munkánkat, hogy mutassuk meg együtt a magyargyűlölőknek, milyen erősek vagyunk, az országnak pedig azt, hogy milyen igény van a Kuruc.infóra. Tetszikeljék új oldalunkat minél többen, és kérjék erre ismerőseiket is – ebben a pillanatban így tudunk harcolni a 72 ezer ember száját befogni akaró zsidó gyarmatosítók ellen.”
Az olvasók pedig a felhívásnak megfelelően cselekedni kezdtek. A nagy számok törvényét semmilyen betiltás nem tudja felül írni, – és ez könnyen az ellenkező hatást válthatja ki, mint ami eredetileg a betiltó szándékában állt.
Kuruc fejléc a FacebookonA Kuruc Info új hivatalos Facebook oldalának 24 órán belül (cikkünk írásakor), majd 6 ezer követője lett és feltesszük ez csak a kezdet. (Amit azóta megint letiltottak – a szerk). Valamint a Facebookon alakult vagy 14 új Kuruc Info, vagy a Kuruc Info-t kedvelő oldal oldal, melyek jó részét az olvasók hozták létre. – Így tehát a Kuruc Fb oldala újá alakult és megtízszereződött. (És az új oldal letiltása után, még alakult vagy ugyanennyi. – A jelek szerint, tehát a letiltások, csak szaporítják a létrehozott új oldalak számát – a szerk).
A Szabad Riport véleménye:
A TEV közleményéből az utolsó mondat a kedvenc részünk:
„A mai győzelem csak a kezdet. Nem állhatunk meg, amíg meg nem tisztítjuk az internetet a gyűlöletkeltéstől.” – Na erre mondják azt, hogy köhög a bolha, vagy a farok próbálja csóválni a kutyát.
Ezek az idők bizony most már elmúltak. Hetvenezer követővel szemben mit tehetnek? Az újjáalakult oldalak száma megtízszereződött. (Most már meghússzorozódott – a szerk). Mindet újra és újra letiltatják? – De akkor ki fogja nézni a Facebookot?
Ki fogja megnyitni a Fb reklámjait? Ki fogja a reklámokban feltüntetett termékeket fogyasztani?
A Fb üzleti érdeke, hogy minél többen megnyissák, lássák, – hiszen csak akkor van reklám bevétele. Vajon meddig tűri el egy zsidó vállalkozás a bevételei csökkentését?
De ez csak a gyakorlati oldala a történéseknek.
Az elvi oldala még lesújtóbb, na nem a magyar nép számára, – hanem a basáskodni próbáló, és csakis kisebbségi véleményeket közvetítő szervezetek számára.
Ahogyan a korábbi cikkünkben is írtuk:
“A szólásszabadság alapvető emberi jog. – És a szólás utáni is… Eszünkbe jut a “Gondolatrendőrség” és a “Nagy Testvér” nyomasztó alakja is. (George Orwell – 1984).
Csakhogy most már 2013-at írunk. Forgatnák az idő kerekét visszafelé. – De eddig a világtörténelemben, ez tartósan senkinek sem sikerült. Minden egyes ilyen próbálkozás, csak sietteti az adott diktatúra bukását…
“Historia est magistra vitae” – A történelem az élet tanítómestere. – Vannak, akik tanulnak, és vannak, akik nem. – Ezek magukra vessenek. Minden egyes ilyen döntés, minden ilyen próbákozás a szólásszabadság elfojtására, – a visszájára fordul és tovább gyengíti a fennálló rendszer láncszemeit. – És mint tudjuk, az egész lánc minőségét, – mindig a leggyengébb lánszem határozza meg…”
Ilyen az, amikor valaki pofán vágja saját magát. – Mert bizony ez az egész ügy, már 24 órán belül a visszájára fordult. Így kell felbőszíteni az olvasókat, – akár mind a 70 ezer követőt is, – a jelek szerint sikerrel.
Feltesszük, a Kuruc azóta dupla látogatottságnak örvend, – s ez a lehető legtermészetesebb dolog. Ha az embereknek tiltani kezdenek valamit, az egyből érdekelni kezdi őket, – majd legendákat szőnek köré, – és már azok is odafigyelnek rá, akiket eddig nem érdekelt.
Ha pedig a Tett és Védelem Alapítvány még több ellenséget akar, akkor ez a lehető legjobb út efelé. – Vagy talán éppen ez volt a célja?
Szabad Riport Tudósító Iroda

Gazdag István: Fatális szinergia

Napjainkban három végzetes erő munkálkodik mindenki szeme láttára és tudtával: a kapitalizmus, a globalizmus és a cionizmus. A rendszer kétségtelen zsenialitását bizonyítja azonban, hogy részben palástolni tudja a kártékonyságukat. Ezek hárman, akárcsak a mozgatóik, szorosan együttműködnek, elvi szinten legalábbis mindenképpen, még ha személyes vagy hatalmi okokból adott esetben diszkrepancia is támadhat közöttük. Klasszikus példája ennek a nyugati demokráciák hagyományos két párti váltógazdálkodása, amelynek keretében a (teljes joggal) baleknak tartott választópolgár valójában hamis alternatívákkal szembesül, hiszen az egyik oldal kutya, a másik eb, és a választási cirkusz csak arra szolgál, hogy nevet adjon a zabigyereknek, össznépi áldást szervezve a rendszer momentán leginkább piacképes és legjobban eladható képviselőinek.
Távol az amennyire zajos, ugyanannyira efemer és felszínes népi megmozdulásoktól, a világ eseményeit valójában a kozmopolita oligarchia szervezetei és hálózatai – mindenekelőtt a Trilaterális Bizottság, a Bilderberg-csoport, a Külkapcsolatok Tanácsa (CFR), a Skull & Bones, a B’nai B’rith – irányítják a háttérből, kézben tartva a gazdaság, a fegyveres erők és a kultúra kulcspozícióit. A világgazdaságot egyrészt egyetlen pénz uralja, az amerikai dollár, még ha egyre nehezebben is sikerül megőriznie prímszerepét a nyersanyagok, különösen az energiahordozók piacán, másrészt két – jelenleg még megkérdőjelezhetetlen – pénzügyi központ az intézményesített spekuláció fészkeiként: a londoni City és a New York-i Wall Street. Katonai téren az amerikai hadsereg testesíti meg a szupremáciát, a NATO feudális struktúrájával és vazallusaival. A világ katonai költségvetésének csaknem fele fölött diszponálva lehetővé válik számára a beszédes Teljes Spektrumú Uralom (Full Spectrum Dominance) névvel illetett doktrínájának megvalósítása.
Ami a szellemi, de hasonlóképpen rettenetes aktívákat illeti, az előbb említett okkult hálózatok birtokolják a kulturális és ideológiai monopóliumot is, és az angolszász „lágy hatalom” (soft power) erősebb, mint valaha. Ma egyáltalán nincs komoly konkurenciája Hollywoodnak és notórius cionisták kezében lévő média-konglomerátumainak, mint a Disney, a News Corporation vagy a Time Warner, amelyek naphosszat a „másság”, a homoszexualitás, a bevándorlás, a fajkeveredés, a tolerancia dicséretét reklámozó kasszasikerekkel és szappanoperákkal bombázzák a közvéleményt.
Ez a kulturális háború olyannyira sikeres, hogy még ha holnap át is kerülne a hatalom központja Ázsiába, egyáltalán nem kell kulturális sokkra, kulturális „honvágyra” számítani, és az elitek továbbra is otthon érezhetik magukat. Japánban, Dél-Koreában, sőt a kínai megapoliszokban gyakorlatilag ugyanaz a mentalitás uralkodik, mint Nyugaton, és néha még rosszabb (elég csak Jacky Chan filmjeire utalni).
A kapitalizmus alapelve a lehető legegyszerűbb, és kétségtelenül ebből meríti erejét, hiszen a tőke, vagyis a vagyon korlátlan felhalmozásáról szól. Miközben ennek érdekében a gazdasági liberalizmust és a piaci deregulációt prédikálja, érdekes módon megállapítható, hogy ez mindig oligopólusok, trösztök és kartellek kialakulásához vezet, amelyek kisajátítják az anyagi javak oroszlánrészét, Pareto híres „80-20” törvényének megfelelően, amely szerint a gazdagság nagy részét egy kisebbség birtokolja. Ugyanezt a tényt Marx részletesen boncolgatja a Tőkében, és számos liberális szerző is elismeri.
Történelmileg a kapitalizmus az angolszász protestantizmusban gyökerezik. Szemben a katolicizmussal és a krisztusi karitász eszméjével, a protestantizmus megpróbálja összeegyeztetni a kereszténységet a személyes vagyonosodással, egyébként teljes ellentmondásban Krisztus szavaival. Ennek a kapitalizmusnak több fázisa és formája volt, de – csak a két végpontjánál maradva – a nemzeti jellegű ipari kapitalizmustól, amely még kapcsolatban állt a valósággal, mára eljutott a multinacionálisnak mondott, valójában azonban nemzetek fölötti finánckapitalizmusig, amely az értéktöbblet kisajátításán túl földrajzilag és mennyiségileg eddig még sohasem látott szinten gyakorolja az uzsorát és űzi a spekulációt, olyannyira, hogy elszakadt a való világtól.
Nem tévesztendő össze a globalizációval, amely a technikai fejlődéshez kapcsolódó természetes jelenség, a globalizmus mint ideológia elveti a nemzetet, különböző okokból akadálynak tekintve azt az emberi lények kibontakozásához. Ebben az értelemben tehát a globalizmus a nemzeti lét és eszme ellentéte és ellensége, és többé-kevésbé nyíltan arra törekszik, hogy meggyöngítse, majd egy világkormány felállításával megszüntesse a nemzeteket. Lényegében azonban a globalizmus célja egy új embertípus, egy uniformizált és csereszabatos egyedekből álló, gyökerek, nemek, fajok, hagyományok, identitások nélküli emberiség kitenyésztése a globális emberfarmon, egyfajta negatív eugenizmus keretében. Az erejét mutatja, hogy mára tökéletesen sikerült beszivárognia mind a jobb-, mind a baloldali gondolatirányzatokba, az ultraliberalizmus lévén a jobboldali, az alterglobalizmus pedig a baloldali pandanja.
Akárcsak a kapitalizmus, a globalizmus is az angol protestantizmussal vesz lendületet, ha némileg más okokból is. A XVII. században teret nyer az angol arisztokrácia körében az az eszme, hogy a „kiválasztott nép” spirituális megtestesítője az angol nép. Ez erősen emlékeztet a judaizmusra, és nyilván a Biblia mértéktelen „élvezetének” az eredményeként vert gyökeret az angolszász kollektív pszichében, magyarázatul szolgálva az angolszász világ és a zsidóság jelenlegi affinitására. Viktória királynő korszakának tengeri szupremáciájából, a szociáldarwinista tanokból és főleg persze a Szentírás átértelmezéséből erőt merítve az angol-amerikai elitek a Brit Birodalom – Common Wealth (Közös Jólét) néven összefogott – volt gyarmatai után a többi nemzetre is sikeresen rátukmálták ezt az elvet, amely előbb a Nemzetek Ligája, majd a Népszövetség, végül pedig az Egyesült Nemzetek Szövetsége formájában öltött testet.
A modern cionizmus nem egy palesztinai zsidó állam létrehozásának a vágya, mivel ez már megtörtént, és nem is a galut (a világon szétszóródott zsidók) Izrael földjén való összegyűjtésének az igénye, mert részben ez is megvalósult. Ma a cionizmus Izrael Állam örökkévalóságának a szándékát, valamint területe növelésének és befolyása megerősítésének az akaratát jelenti. Ritkán említik a médiában, hogy a modern cionizmus végeredményben egy olyan zsidó népről álmodik, amely az emberiség középpontja lenne, mivel (önmaga által) „kiválasztott népként” az (állítólagos) isteni terv hordozója, a Szentföldön összegyűlve, Jeruzsálemmel mint fővárossal és egyben a világ fővárosával, amely majd helyet ad Salamon harmadik templomának.
A cionizmust két fő irányzat táplálja. Az ateista irányzat egy stratégiai vízióra épül, és az élettérrel kapcsolatos okok miatt ma palesztin földeket követel, holnap pedig a szomszédos országok (Libanon, Szíria, Jordánia, Irak, Szaúd-Arábia, Egyiptom) földjeire fog igényt tartani. Ebben a régióban, ahol a vízkészletek végesek és értékesek, Libanon, a Golan-fennsík és a Jordán folyó fölötti ellenőrzés megszerzése életbevágó Izrael jövője szempontjából. Arról nem is beszélve, hogy minél nagyobb területet rabol el arab szomszédjaitól, annál nagyobb mértékben csökkenti erejüket és az általuk képviselt potenciális fenyegetést. A másik irányzat, amely vallásos és messianisztikus természetű, jogként, sőt kötelességként követeli Erec Jiszrael biblikus földjeinek gyarmatosítását, és így a zsidóságra háruló „isteni terv” beteljesítését.
Maga a cionizmus a XX. század hajnalán született, nem sokkal az első világháború kitörése előtt, és propagandistáinak már kezdettől fogva sikerült befolyásolniuk az európai és mindenekelőtt az angol diplomáciát ügyük érdekében. A cionisták rendkívül hatékony intellektuális arzenált vetettek be hálózataikon keresztül, és áldozati nyavalygásukat nagyban elősegítette a holokauszt epizódja, amelyre szüntelenül emlékeztetik is a nyugati országokat. Hogy legitimálják követelésüket Palesztina földjére, előszeretettel hivatkoznak a Tórára, mint (szerintük) szent tulajdonszerzési aktusra, és a soára, mint a világ (szerintük) örök adósságára velük szemben, így zárva rövidre minden ellentmondási vagy alkudozási kísérletet.
Tudvalévő ugyanakkor, hogy a Neturei Karta mozgalmat képviselő ultra-ortodox rabbik eretnekségnek és az isteni parancsolatok megsértésének tartják a cionizmust. Számukra egyedül a Messiás eljövetele adhat jelet Izrael Államának ismételt létrehozására, és a zsidóság Szentföldön történő összegyűjtésére. Szerintük abban, ami több mint egy évszázada folyik, nincs semmi isteni, az pusztán emberi tevékenység eredménye, minden lehetséges manipulációval, korrupcióval és bűnnel, így tehát a cionizmust sátáni jelenségnek tekintik. Egyébként a hagyományos keresztény felfogásban a zsidó népet örökké tartó bolyongásra kárhoztatta Isten, mert Jézusban nem ismerte fel a megváltóját. Az Izrael legfanatikusabb támogatóinak számító skizofrén tudatú keresztény cionista szekták éppen ezt a „malőrt” akarják orvosolni, igaz, igencsak sajátos módon, ti. a zsidók megtérítésével, tehát vallási-kulturális sajátosságuk megszüntetésével. (Erre az esetre érvényes a fohász, hogy „a barátaimtól ments meg, Isten, az ellenségeimmel magam is elbánok”.)
Ez a három gyászos erő tehát együttműködik, és kölcsönösen erősíti egymást, mindazonáltal közülük csak az egyik képes még valamennyire pozitív képzetet kelteni a közvéleményben. Nyilvánvalóan a globalizmusról van szó. Az oligarchia már nem tudja eladni a kapitalizmus „jótéteményeit”, és még kevésbé a cionizmusét, amely sohasem volt ennyire nyíltan érdekelt a közel-keleti helyzet élezésében, mint manapság, a Netanjahu-kormány regnálása idején. Ezért a következő években a globalizmus lesz a kapitalizmus és a cionizmus trójai falova. Annál is inkább, mert ezekben a zavaros időkben a médiumok mindenáron azt akarják majd elhitetni az emberekkel, hogy problémáikra éppen a globalizmus jelent megoldást. Joggal feltételezhető tehát, hogy a globalizmussal összefüggő tétek fogják meghatározni a következő évek, évtizedek eseményeit. Korántsem véletlenül került fel nemrég az atlantista elitek napirendjére az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás, vagyis lényegében a transzatlanti piac ötlete. Ez a szakasz, amelyet valószínűleg 2015-ben fognak hivatalossá tenni, nagy lépést jelent a világkormány létrehozása felé. Arra lehet számítani, hogy a nyugati vezetők mindent elkövetnek majd a dollár és az euro megmentése érdekében, bármilyen következményei is legyenek az egyre tarthatatlanabb megszorító intézkedéseknek alávetett népekre nézve.
Miután ez a nagy gazdasági egység megvalósult, a háttérben munkálkodó két okkult erő, a kapitalizmus és a cionizmus ismét nyíltan parádézhat, és tovább fog erősödni a globalizált finánctőke szorítása, olyan területekre is behatolva, amelyek jelenleg még tabunak számítanak számára. Így például a társadalom- és nyugdíjbiztosítás jelenlegi rendszere előbb-utóbb már csak megfakult emlék marad. Izrael is egyre nyíltabban fog a szomszédjai területére kacsingatni, és valószínűleg az olyan országok, mint Libanon, Irak és Egyiptom, „dzsihádista terroristák” destabilizációs törekvéseinek célpontjaivá válnak.
Előreláthatólag 2020 fordulópontnak ígérkezik a jelenlegi világhatalmi konstellációban. Ha a gazdasági és pénzügyi rendszer addigra nem is omlik össze, az amerikai, orosz és kínai fegyveres erők modernizációs folyamata mindenképpen befejeződik. Ugyanakkor választási periódus ideje lesz az úgynevezett nyugati demokráciákban, nevezetesen az Egyesült Államokban, ahol a konzervatív elnök hajlamos lehet majd külső konfliktus alibijével biztosítani az újraválasztását (ahogyan azt George W. Bush is tette). Ebben az esetben viszont valószínűnek tűnik, hogy modernizált haderejével Oroszország és Kína is beavatkozik, a harmadik világháború kitörésének kockázatával. Bármennyire borzalmasan hangzik, csakis egy újabb kataklizma és minden eddiginél nagyobb pusztítás árán lehet esélye a jelenlegi egypólusú világrend összeomlásának, a cionista és globalista kapitalizmus hanyatlásának, vagyis a történelem újrakezdésének – talán a nulláról kiindulva.
MD 2013. VII. 10-17.

Cigánykérdés: London segítséget kér a román rendőrségtől

A londoni hatóságok azzal a kéréssel fordultak a roman rendőrséghez, hogy küldje tisztjeit a brit fővárosba, mert a helyi rendőrök képtelenek rendre szólítani a romákat, akik tábort vertek a város központjában.

A romániai cigányok London szívében, a híres Marble Arch-nál rendezték a tábort. Körülbelül 60 ember alszik az emlékmű talapzatánál, valamint a szomszédos Hyde Park-ban – jelenti a BBC. – A cigányokat koldulással és antiszociális viselkedéssel gyanúsítják.»

Nagy-Britanniában attól tartanak, hogy mintegy 20.000 román cigány, akik most Franciaországban tartózkodnak, hamarosan a királyságba érkezhetnek, mert a francia hatóságok erős nyomást gyakorolnak rájuk.
http://www.deres.tv/20130718/ciganykerdes-london-segitseget-ker-roman-rendorsegtol-kepek

Jótanácsok az éhségsztrájban részt venni szándékozóknak:

Aki bevállalja az éhségsztrájkot, ezeket vegye figyelembe:
Mezeiné Világos Klára életmódtanácsadó szerint nagyon fontos tudni, hogy a böjt soha nem azonos az éhezéssel, céljában és a kivitelezésében is eltér egymástól, még akkor is, ha mindkét esetben a szilárd táplálék szervezettől részben vagy egészében való megvonása történik: “Amíg a böjt egy lelki megtisztulással indul, és a célja is ez: egyfajta tisztulási folyamat, a nehézségek ellenére kifejezetten építő jellegű lehet, ám az ugyanannyi ideig tartó éhezés okozhat egészségügyi problémákat.”
A szakértő szerint, amikor valaki éhezésbe kezd, arra rá kell készülni és fokozatosan kell megvonni a szervezettől a táplálékot. “Először az élvezeti szereket kell elhagyni, aztán a fehérjéket, majd a zsírokat, és utána következhet csak a ‘nem evés’. Ha egy egyhetes teljes táplálékmegvonást nézünk, az valójában egy egészséges felnőtt ember esetén nem jelent nagy veszélyt, csak akkor, ha nincs mellette folyadékpótlás. A folyadékra azonban nemcsak a kiszáradás megakadályozása miatt van szüksége a szervezetnek, hanem azért, mert a fölöslegessé vált emésztési energiák (vagyis az az energia, amit a szervezet normál esetben a táplálék elégetésére, továbbítására, feldolgozására fordít), az most ‘feleslegessé’ válik, és ilyenkor teljesen automatikusan – mert a szervezet számára fölösleges energia nincs – méregteleníteni kezd. Beindítja azokat a fontos, tisztító folyamatokat, amelyre egyébként nem jut lehetősége, de a méreg- és salakanyagok eltávolításához folyadékra van szükség. Ha nincs folyadék, akkor a felszabaduló méreganyagok a szervezetben keringenek, és ha nem is feltétlenül az éhezés ideje alatt, de később okozhatnak súlyos egészségügyi problémákat.
Mezeiné Világos Klára szerint bár egy felnőtt ember, ha lelkileg nehezen is, de kibír egy hetet táplálék nélkül, arra számítani lehet, hogy a harmadik nap krízises lesz. “A lelassult emésztés miatt a kiválasztott salakanyag lassan ürül ki, visszaszívódás lehetséges, ami az éhező vérét, nyirokrendszerét és máját újból megterheli, ami rossz közérzetet, fejfájást, émelygést, szédülést okozhat. Megfigyelések szerint lelkileg is a harmadik nap a legnehezebb, ha a krízisen átesik az éhező, akkor a hetedik napig már viszonylag egyenes az út.”

PUTYINT NEM LEHET IDEGESÍTENI

Nevetséges ahogy Amerika könyörög és fenyegetőzik az oroszoknak az amerikai kém ügyében. Putyin már többször megmondta, hogy őt az amerikai kém nem érdekli, mert az orosz-amerikai kapcsolatok fontosabbak a kémügynél. Nálunk számtalan műsor volt már erről a kémügyről, de az igazságot az irániak mondták meg. Az egész mögött nem Amerika, hanem Izrael áll. Ugyanis a világméretű kémkedés, a legnagyobb zsidó netes szolgáltatók bevonásával, elsősorban Izarel érdekében történt, mert ők mindenről tudni akarnak, de erre egy fillért sem adnak, hanem ott van Amerika, a Nagy Testvér az majd mindent ingyen megcsinál nekik. Hogy az egészről eltereljék a figyelmet, kipattantottak közvetítők útján egy ilyen kémügyet, ami kisértetiesen hasonlit a WikiLeaks ügyre. Az egész egy hatalmas világméretű színjáték. De ma a cionrádióban egy szakértő kibökte, hogy az angoloknál ennél nagyobb és korszerűbb kémhálózat működik neten. Ők ugyanis - a piszkos angolok - a net elosztó hálózataiba is beléptek és naponta 600 millió adatot rögzítenek, bizalmas adatokból. Nevetséges, hogy Amerika ezen a jámbor kémfigurán akarja elverni a port. Persze a hírek szerint a nyugati országok is hazug disznók, hiszen ma tudódott ki, hogy a német katonai hírszerzés tudott erről a netes adatlopásokról, amit az amik műveltek. Miközben több hete folyik a kémügy nevű látványcirkusz, aközben - míly csodálatos - Izrael mélyen hallgat, mintha ehhez nekik semmi közük nem lett volna. Másrészt a hazai és nyugati sajtó is mélyen hallgat a legnagyobb netes zsidó-amerikai szolgáltatókról, hogy ők is tudtak erről, de csinálták. Persze nem ingyen. Erről is hallgatnak. A másik szakértő azt bökte ki, hogy Amerika egy titkos bírói határozat alapján folytatta ezt a nagyméretű kémkedést. Így működik az amerikai jogállam.....Röhej! Gondolkozzunk! Ki is a bűnös akkor? Hogy nem ez a szemüveges fiatalember, az biztos. Csak őt tette meg a zsidó világsajtó és az amerikai kormány bűnbaknak.

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/putyin-tojik-amerik%C3%A1ra

Putyin nem fog segíteni mert ő is benne van ebben a világméretű bűnszövetkezetben, gyanítom hogy Oroszországban is ugyanez történik, mint ahogyan minden másik országban, hiszen logikus lépés az emberek internetes adatforgalmát rögzíteni, kilehet szúrni a gyanús elemeket, akik netán a "csodálatos" cionista rendszer ellen akarnának cselekedni. Snowden jót tett de nem okosat. Neki vége van, az USA előbb utóbb elkapja megkínozza aztán mehet ő is valamelyik VALÓDI haláltáborba, vagy a villamos székbe. Az Új világrend ellen csak is ésszel lehet felvenni a harcot, és nagyon óvatosnak kell lenni. Sose lehet tudni ki mennyire van benne, kiben bízhatunk meg és kiben nem. Lám lám ott volt a Jobbik is, akikről persze kiderült hogy ugyanolyan zsidók mint a többi "párt", csak nekik éppen egy jobboldal létrehozása volt a feladatuk. Az egész dolog megvan tervezve, amit látunk az csupán egy színjáték, a legfelsőbb szinteken lévő szabadkőműves zsidó bankárok döntik el.

Kína mindenütt keresztbe tesz Amerikának

A hazai hírekben még mindig elhallgatják Kína valóságos gazdasági és politikai súlyát. Vannak olyan agybeteg hazai szakértők is, akik szinte lesajnálják az elmaradott Kínát. Sok tekintetben valóban igaz Kína elmaradottsága, csakhogy ezt nem euópai és amerikai mércével kell mérni, hanem Ázsiaival. Amit Kína elért a tömeggyilkos Mao halála (1976) után, az bámulatos, szédületes fejlődés, amit még Mao sem tudott volna elképzelni. Persze ennek a hatalmas fejlődésnek nagy ára is van, de erről soha nem beszélnek. Most jött a hír, hogy a venezuelai parlament elnöke elment Kínába, hogy tárgyaljon üzletről, valamint előkészíti Maduro elnök szeptemberi útját. Most tárgyaltak arról, hogy Kína szállít abból a vasútból Venezuelának, ami jelenleg leggyorsabb a világon. Ezt nálunk mágnesvasútnak nevezik, amiben először a japánok jeleskedtek. Szóval Venezuela mögött gazdaságilag, politikailag nemcsak az oroszok állnak, hanem Kína is. Ez a tény persze Amerikát nagyon idegesíti és nem tudnak ez ellen tenni semmit. S egy ilyen gazdag országgal Magyarországnak semmilyen viszonya, kapcsolata nincs. Ez is a hatalmas bűne a Martonyi-féle hazaárulásnak. Most már egy rakás délamerikai ország fölfejlődött az élvonalba és ezekkel semmilyen üzleti kapcsolatunk nincs. Korbáccsal kéne kiverni a kommunista ügynököket a külügyből! Amit a Fidesz toporog a "keleti nyitással" az nevetséges erőlködés, bár  a semminél jobb. Ennek a hazai bűnbandának - más országokkal ellentétben - csak a saját hatalmuk fönntartása a fontos, de nem az ország és a nemzet érdeke. Kép: a Kína News oldaláról a legutóbbi három kínai űrhajós (nálunk ezeket sosem mutatták) a földetéréskor, köztük egy nő is volt, másik képen palesztín újságírót a zsidó banditák terrorizálták


http://amagyaroldal.hu/hirek/content/k%C3%ADna-minden%C3%BCtt-keresztbe-tesz-amerik%C3%A1nak

Magyarország rémálom, mit lépnek a bankok?

Több hazai bank is eladósorban van, kisebb külföldi pénzintézetek a kedvezőtlen környezet miatt már távoztak is, a nagyok viszont kitartanak, sőt, újak érkezéséről is hallani pletykákat. A magyar bankrendszer átalakulóban van, a nagyobb tranzakciók egyelőre még váratnak magukra, az állam - akár csak a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását nézzük - pedig egyre nagyobb szeletet hasítana ki a piacból. És akkor még nem beszéltünk az oroszokról.

A korábbi hitelezési politika hibái, a gazdasági válság és a 2010 óta zajló bankellenes kormányzati intézkedések lassan visszatükröződnek a magyar bankszektor térképén. A deviza alapú hitelekkel egyes nagybankok csúnyán megégették magukat, a szektorális adók pedig tovább rontották a terület jövedelmezőségét. Ezen kívül épp az állam az, melynek aktivitása átrajzolhatja a hazai pénzintézeti rendszert - itt a Takarékbankban szerzett kisebbségi tulajdon, majd legújabban a takarékszövetkezeti rendszer átalakítása említhető meg.

A szektorból szinte havonta lehet olyan híreket hallani, hogy valamelyik bank már a kivonulását tervezi, melyet azért legtöbbször cáfolat követ. Olyanok azért elhangzanak bankvezéri szájból, hogy "Magyarország rémálom", vagy hogy az állam ne akarja a bankokat “továbbra is kvázi önkiszolgáló boltként" használni. Sokan megkérdőjelezték Orbán Viktor szavainak komolyan vehetőségét, miszerint a magyar bankszektor felének magyar kézben kell lennie. A fenyegetésnek hangzó kijelentés megítélése a takarékszövetkezetek kvázi államosításával azonban egyre kevésbé tűnik elrugaszkodottnak. A magyar piacon új vevő kevés jöhet szóba az államon kívül - talán még az oroszok.

Akikről híresztelték...

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) statisztikáiban 8 pénzintézet szerepel a nagybankok kategóriájában, ebből a csoportból négyen masszív veszteségeket szenvedtek el az elmúlt években.

A Raiffeisen 2011-ben 100 milliárd, 2012-ben 56 milliárd forintos veszteségről számolt be, az Erste Bank 2011-ben 152 milliárdos veszteséget halmozott fel, a CIB Bank 2011-ben 37 milliárd, tavaly viszont 152 milliárdos mínuszt volt kénytelen a beszámolóba beírni. Az MKB tavaly 88 milliárdos, 2011-ben 109 milliárdos veszteségről számolt be. Ugyanakkor a bankok konszolidációs programja, az anyabankok tőkepótlásai azt mutatják, elkötelezettek a magyarországi jelenlét mellett.



Mindez azonban ennél bonyolultabb ügy. A "legnagyobb szállodásként" is emlegett CIB Bank olaszországi anyabankjának vezetője márciusban kerek-perec kijelentette, hogy "ha ugyanilyen kihívásokkal teli marad a környezet, kész terveink vannak a működés drasztikus újrastrukturálására". Az Intesa Sanpaolo-nak 2012-ben 101 millirádos tőkét kellett juttatnia a CIB részére. A hvg.hu korábbi piaci információi szerint a McKinsey üzleti tanácsadó emberei is megjelentek a magyar leányvállalatnál, mint akik közreműködnek a rossz hitelportfólió leválasztásában és kiszervezésében ("bad bank"). És az is felbukkant, miszerint az OTP megkörnyékezte a CIB-et - de erről ezidáig semmilyen konkrétum nem derült ki, a menedzsmentek is tagadtak.

Hasonló a helyzet az MKB-val, azzal a különbséggel, hogy a bank bajor anyavállalatának, a BayernLB-nek az Európai Bizottsággal kötött megállapodása értelmében meg kell válnia az MKB-tól, mert a tulajdonos állami támogatással szanálta a működését, de ennek nem lehet része egy külföldi befektetés veszteségeinek a pótlása. A határidő viszont csak 2016. A legesélyesebb kérőként ismét az OTP neve merült fel, de Csányi Sándor elnök-vezérigazgató cáfolta, hogy az emberei vizsgálnák a bankot. Az MKB anyabankja is azt közölte májusban, hogy a BayernLB nem biztosított kizárólagosságot egyetlen potenciális vevőjelöltnek sem, valamint nem folytat előrehaladott tárgyalásokat egyetlen érdeklődővel sem".

Egy nyereséges nagybankkal, a K&H Bankkal kapcsolatban is felröppent 2009-ben, hogy eladósorba kerülhet. Anyabankja, a belga KBC-csoport az Európai Bizottság (EB) versenyügyi hatóságától azt a felszólítást kapta, hogy a kelet-európai jelenlétét csökkentenie kell a gazdasági válság következtében végigvitt szerkezetátalakítási terv keretében. A cseh CSOB kisebbségi tulajdonrészétől tőzsdei kibocsátással terveztek megválni, a K&H esetében is hasonló megoldást emlegettek a belga lapok. A bank végül megtartotta a CSOB-t, és a K&H esetleges eladásáról sem lehet azóta híreket hallani.



Az idei tavasz egyetlen konkrét eladási híre az volt, hogy az olasz Banco Popolare (mely Olaszország negyedik legnagyobb hitelállománnyal rendelkező pénzintézete) megvált a magyar leányától. A Magyarországon 2007 óta jelen lévő bank 10 fiókkal és 145 alkalmazottal működött, mérlegfőösszege 133 millió euró volt. A vevő a MagNet Magyar Közösségi Bank lett, a vételár pedig félmillió eurót tett ki. A vétel a piac szempontjából marginális, a 20 ezer ügyfelet kiszolgáló MagNet Bank viszont további ügyfelekkel gazdagodott.

Ha az MKB-t, vagy a CIB-et nem is, más magyarországi bank megvételét bevallottan vizsgálta az OTP. A francia Credit Agricole csoporthoz tartozó Credigen Bank 1998 óta működik Magyarországon, azóta azonban nem sikerült jelentős méretre szert tennie, a tulajdonos pedig már 2010-ben döntött az eladásáról. Májusban jelent meg a hír, hogy a Credigent az OTP venné meg, a bank ugyanakkor gyakorlatilag "üres", mivel hitelportfólió nagy részét és a bank 16 ezer ügyfelét a Budapest Bank vette át idén év elején. Akkori értesülések szerint az akvizíciót követően a bankot agrárfinanszírozási tevékenységének erősítésére szeretné felhasználni az OTP, a hírek szerint az új uniós költségvetési ciklus megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeire építve egy Zöld Bankot hozott volna létre. A Figyelő július 4-i számában egy cikkben (Fizetek, csak vigye!) ugyanakkor azt írta, hogy a felvásárlás kútba esett.

A magyar Volksbank idén már Szberbank néven folytatja tevékenységét, miután a legnagyobb orosz bank 2011-ben megvásárolta a Volksbank Internationalt (VBI) 505 millió euróért. A Volksbank kelet-közép-európai leányvállalatának eladásáról szóló szerződését idén februában véglegesítették. Valentin Mihov, a Szberbank stratégiai és fejlesztési területért felelős igazgatója akkori budapest sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a jövőben erősíteni tervezik az magyarorrszági Volksbank lakossági tevékenységét, és bár az OTP-vel nem akarnak versenyezni, de belátható időn belül 5 százalékos piaci részesedést akarnak elérni az országban. A VBI a Szberbank első nagyobb akvizíciója a volt szovjet tagköztársaságok térségén kívül, és nagy lépés afelé, hogy a nemzetközi pénzpiacon is jelentős pénzintézet legyen a vállalat közlése szerint. A magyarországi Volksbank-fiókok Szberbankra történő átnevezése idén novemberben indul.

Az integrálódó takarékszövetkezetekkel is számolni kell

Az utóbbi évek fejleménye, hogy a bankszektor területén (is) az állam egyre hangsúlyosabb szereplővé válik. Piaci információk szerint a takarékszövetkezeti szektor átszervezésének egyik lényeges kormányzati célkitűzése, hogy egy olyan nagy, az egész országot behálózó pénzintézetet hozzanak létre, amely ellenssúlyozza az OTP Bank túlsúlyát a pénzügyi rendszerben. A múlt héten hatályba lépett takarékszövetkezeti törvény ezt az eddig egymástól független takarékszövetkezetek önállóságának felszámolásával érné el. A Takarékbank, amely eddig a szövetkezetek többségi tulajdonában álló közös szervezet volt, az új törvény előírása szerint az állam többségi tulajdonába kerül azzal, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) eddigi 38 százalékos részesedése mellé a Magyar Posta is belép a részvényesek közé.
Demján és Töröcskei bankjába is beszállt az állam
Az állam a takarékszövetkezeti rendszer átszabása mellett Demján Sándor – aki maga is érdekelt a takarékszövetkezetekben, és ki is kelt az átalakítás ellen – és Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezetőjének érdekeltségébe tartozó Gránit, illetve Széchenyi Bankba is beszállt. Az állam 2,585 milliárd forintot tett be az elektronikus bankolás területén erősödő Gránit Bankba, és 3 milliárdot a hitelszövetkezetek felfuttatását tervező Széchenyi Bankba. Az állam mindkét bankban 49 százalékos, kisebbségi tulajdonrészt szerzett.

Ezzel párhuzamosan a Takarékbank a takarékszövetkezetek olyan központi bankjává válik, amely megszabja és felügyeli a takarékok kockázatkezelését, a hitelengedélyezést, a betételhelyezést, üzletpolitikáját, marketingjét, és egyúttal egységessé teszik a számítógépes rendszert is. A Takarékbank és az újonnan létrejövő integrációs szerv kezdeményezheti a takarékszövetkezetek vezetőinek felfüggesztését, és az új vezető kinevezéséhez is a Takarékbank engedélye szükséges ezentúl. Emellett a takarékoknak az éves jelentésüket is jóvá kell hagyatniuk a központi bankkal. Ezzel az ország második legnagyobb pénzintézete jöhet létre: mintegy ezermilliárd forintot fog érni, míg az OTP értéke nagyjából 1400 milliárd forint – becsülte Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke egy sajtótájékoztatón.

Kik lehetnek az új belépők?

A Figyelő július 4-i cikkében ír arról, hogy több új pénzintézet is sorakozhat a határon, akikkel akár még számolni is lehet a közeljövőben. Szlovákiában és Csehországban például már működik a Raiffeisen-csoport tulajdonában lévő, 2009-ben alapított Zuno Bank, állítólag kész van az internetes bank magyar verziója is, csak el kell indítani a hazai verziót. A fiatalokat célzó osztrák netbank mellett egy amerikai tőkével, kifejezetten a mezőgazdaságot finanszírozó vállalkozás is a belépésre várakozhat.

Banki forrásaink még pletyka szintjén sem hallottak új bankpiaci belépőről – privátbanki területen látnak kisebb mozgásokat, érdeklődést, de a lakosságiban jelenleg nem tapasztalnak ilyet –, a már felröppent esetleges eladások kapcsán ugyanakkor voltak észrevételek. Bár az MKB eladósorban van, korántsem lesz egyszerű a BayernLB-nek megválni a magyar pénzintézettől. Forrásaink szerint ehhez minimu maz kell, hogy a bedőlt projekthitelek leválasztását befejezzék - és így is kérdéses az eladási ár.



A Szberbank szerepe viszont érdekes lehet. Az látszik, hogy az oroszok egyáltalán nem kicsiben gondolkodnak, az 5 százalékos piaci résedés már-már nagybanki státust jelentene. A még Volksbank név alatt futó pénzintézetnek ma Magyarországon 52 fiókja van, ehhez egyik forrásunk szerint még legalább 100-at hozzá kellene pakolni, hogy elérjék ezt a célt, tekintve hogy a lakossági szegmens erősítését tűzte ki az orosz tulajdonos. Egyik forrásunk megjegyezte, hogy az ugyanakkor egyelőre nem nyilvánvaló, hogy az oroszok ehhez mekkora teret "kaphatnak" az államtól, illetve milyen kapcsolattal rendelkeznek a kormányzat irányában.

Jöhetnek még új ütések

A hazai pénzintézetek tisztában lehetnek azzal, hogy még a kormány írásos szava sem számít szentirásnak, a 140 milliárdos bankadó 2013-ban megfeleződött volna, 2014-ben pedig meg kellett volna szűnnie. Ehhez képest a bankadó "örökadóvá" vált, a kormány pedig most olyan lehetőségeket keres, hogyan lehet jogszabállyal módosítani a devizahitelesek szerződésein. Az Origo információi szerint az elképzelések között az árfolyam-különbözet megosztása vagy akár teljes elengedése jöhet szóba.
A nyereséges nagybankok
Értelemszerűen az OTP vezeti itt a sort, 2012-ben 94 milliárdos profitot ért el – bár ez a szám nem tartalmazza a bankadót, az osztalékot és a nettó végleges pénzeszközöket – a döntően külföldiek által tulajdonolt magyar pénzintézet. A legnagyobb hazai bankot az UniCredit követi 21 milliárddal, a harmadik pozícióban a K&H található 20,5 milliárddal. A nyolcak közép tartozó Budapest Bank tavalyi adózás utáni nyeresége pedig majdnem 11 milliárdot tett ki. A nagybankok közül még az Erste maradt ki a sorból, az osztrákoknál 6 milliárdos volt a tavalyi nettó mínusz.

Magyarországon ma – a nagyfokú hitelleépülés vagyis masszív törlesztés ellenére – még mindig 2 ezer milliárd forint körül található a lakosság lakáscélú devizahitelállománya, ha a kormány ezekbe a szerződésekbe akar törvényi módon belepiszkálni, akkor az rendkívüli gondokat okozhat. Mivel a nagybankok jelentős része még tavaly is komolyan veszteséges volt, és a problémás hiteleik menedzselését végzik, ezért ha még mélyebbre kell a zsebükbe nyúlniuk, akkor már komolyan megfontolnák a tényleges kivonulást.

A hatalmas banki terhek ugyanakkor kérdésessé teszik, hogy az esetleges újonnan érkező pénzintézeteknek mennyire érné meg belépni a magyar piacra. Kétségtelen, hogy a megcélzott szegmensekben – netbankolás, fiatalok, illetve agrárium – van fejlődési potenciál, ám ekkora költségek, állami nyomulás és piaci bizonytalanság mellett nehéz komolyan a belépés mellett érvelni.

forrás : HVG .hu