Másfél éve élete
nagyobbik részét egy völgyben tölti a fiatal házaspár. Számukra
Salgótarján közelében, a mátranováki Faluhely major jelenti a világot.
A Földi család története, élete nem csupán tanulságos, hanem lélekemelő is. A férj, Ádám néprajzkutató és politológus, a Faluhelyen Itthon és Másutt oldalak szerzője és szerkesztője. Felesége, Fütyü-Földi Klára szintén néprajzkutató, jelenleg a Debreceni Egyetem magyar irodalom szakos doktorandusz hallgatója. Kislányuk Földi Bíbor Hajnal, idén márciusban múlt 2 éves.
Földi
Ádámmal arról beszélgettünk, miként indultak el, és hogyan élik meg
útjukat az egészséges, szenvedésmentes és boldog élethez a teremtett
világban, a természet lágy ölén.
-
Nem szokványos, hogy két fiatal néprajzkutató kiköltözik egy csodálatos
völgybe, és egy olyan utat választ, amelyre minden bizonnyal kevesek
vállalkoznának a mai világban. Mi volt döntésük „hátterében”?
-
Különleges szolgálatot vállaltunk. Hosszú éveket töltöttünk
egyetemeken, kultúrákat és társadalmakat tanulmányozva, fáradhatatlanul
kutatva. Mindig arra törekedtünk, hogy minél teljesebb képet kaphassunk a
valóságról, hogy megérthessük világunk működését. Minél mélyebbre
ástunk, annál rémisztőbb felismerésekben volt részünk. Minél
rémisztőbbek voltak a felfedezések, annál inkább éreztük ezek hatását
saját életünkben is. Nem, ez velünk nem történhet, nem élhetünk le egy
életet a valóság illúziójában, miközben a létező világ elpusztul
körülöttünk. Nem csak hagyományaink kopnak le rólunk, nem csak
dédszüleink emlékét felejtjük el, hanem ha továbbra is így élünk,
elvesszük az életnek a lehetőségét saját ükunokáink elől! Nincs időnk
tovább szemlélni tétlenül, hogyan rohannak családtagjaink, rokonaink,
barátaink és az ő barátaik vesztükbe. Mert bizony ahogyan a ma embere
él, vagy szeretne élni, az pusztulást hoz az egész bolygó számára. Le
kell ráznunk az álomport mindannyiunk szeméről.
- Gondolatainak igazságtartalma aligha kérdőjelezhető meg, számomra mégis túl nagy falatnak tűnik vállalt szolgálatuk.
- Pedig
egyáltalán nem az! Szolgálunk és szolgálni szeretnénk, két kezünkkel,
szívünkkel, lelkünkkel, életünkkel. Az írott szó kevés. A valóság túl
messzire sodródott az embertől. Olyan helyre van szükség, ahol a
teremtett világ kézzelfoghatóvá válik mindenki számára. A valóság nem
tanítható szavakkal, a valóság csupán egy lehetőség. Egy lehetőség egy
egészséges, szenvedésmentes, boldog élethez. Ezt azonban mindenkinek
magának kell megteremtenie. Mi csupán a saját utunkat mutathatjuk meg:
igenis létre tudunk hozni egy helyet a mi valóságunk számára,
bátorításul, hogy érdemes elindulni…
- Faluhely majorban a teremtett világ valóban kézzelfogható. De hogyan kerültek ide?
-
A Faluhely major két évtizede van szüleim tulajdonában. Édesapám, Földi
Gyula az őshonos és magyar tenyésztésű háziállatok szerelmese és nagy
pártfogója. Magas szinten tenyészti őket és különféle országos tenyésztő
szervezetekben tevékenykedik aktívan. A major tehát adott volt, s itt
kezdtem el két kezemmel betölteni azt az űrt, mely lelkemben tátongott,
felépíteni azt a világot, mely kiteljesítheti a völgy küldetését.
-
Alig másfél év alatt szolgálatuknak szinte mindent alárendeltek,
keményen dolgoztak. Itt vannak például állataik és kertészetük.
- A
majorban olyan állatokat tartunk, melyek több száz éve a
Kárpát-medencében élnek, tökéletesen alkalmazkodtak a klímához. Szívósak
és ellenállóak a legtöbb mai betegséggel szemben is, persze csak a
megfelelő tartásmód mellett. Ez alatt pedig a hagyományos állattartást
kell érteni. Feleségemmel elkezdtük családi kertészetünk megalapítását
is, hogy minél több zöldséget tudjunk megtermelni családunk és mindazok
számára, akiket hozzánk vezetett az Ég.
-
Tavaly nyár végére elkészült falusi vendégasztaluk, ahol különleges
ételek kerülnek a betérő vándor tányérjába. Mennyire része ez
szolgálatuknak?
- Olyan alapanyagokból készítjük ételeinket,
amilyent csak egy gazdálkodó család engedhet meg magának. Ez is azon
dolgok közé tartozik a világban, ami pénzben nem mérhető. Hiába akarnád
kifizetni a szeretetet, amit az élővilág felé sugárzol – az sosem fog a
pénzedért cserébe viszont szeretni. De ha érzi a közelségedet, a
törődést, akkor tudatja veled, hogy ő az, aki érted született és élt,
azért hogy táplálhassa tovább az életet. Ez a legnagyobb áldozat. Az
éteknek lelke van, s nekünk úgy kell elkészítenünk, hogy azt a
legteljesebb valójában adhassuk át vendégeinknek. Bárki eljöhet hozzánk,
hiszen nem étterem vagyunk, csupán egy család, aki két főre ugyanolyan
szívesen elkészítünk egy-egy étket, mint egy baráti társaság számára.
-
A major legújabb alkotása az idén tavasszal elkészült első vendégszoba,
mely – ahogy Ön fogalmazott – főhajtás az élővilág nagyszerűsége előtt.
- Egy
zárt világ ez, ahol a mázolt föld illatát őrzik a gerendák és a sárral
tapasztott, meszelt falak. Ahová nem ér el a hétköznapok káosza, ahol a
formák, színek, anyagok mind az életről szólnak. Lehet aludni friss
szénában vagy a palóc kemence tetején. Gyógynövényes fürdőket venni,
belélegezni a növények és föld illatát. Kulturális örökségünk és a régi
emberek természetszeretet éled föl ebben a szobában, ahol szeretettel
látunk mindenkit, aki nyitott szívvel, kész befogadni a falusi élet
egyszerű szépségét.
- Hogyan jellemezhetnénk a Faluhely majort? Gazdaság, falusi vendéglátó, vendégasztal-szolgáltató?
- A
Faluhely völgye nem egy gazdaság, hanem egy természetes élettér minden
élőlény számára, ahol békében élhet saját világában. Igaz ez növényre,
állatra és az emberre is. Nem gazdálkodók vagy falusi vendéglátók
vagyunk, hanem emberek, akiknek egyetlen célja az élet éltetése. Nem
csupán az a fontos, amit teszünk, hanem az, amiért tesszük. A
természettel való együttlét megtanítja az embert az önnevelésre, arra,
hogy bírálja fölül napról napra életét és merjen változtatni. Ma az
emberek nagy része nem képes elengedni a megszokást. Nagy áldozat ez,
melyet mi is megélünk. Mindent, amit az elmúlt másfél évben elértünk,
önerőből értük el. Nem pályázatokból, hitelekből finanszíroztuk
vállalásunkat, hanem beletettük mindenünket. Szó szerint.
- Szó szerint mit értsek ezen?
- Amit
csak lehet magunk készítünk el. Nincs egy boltban megkapható bútorunk,
függönyünk, szappanunk, minden két kezünk munkája. Sok dologról
lemondtunk azért, hogy mielőbb valóra válhassanak álmaink. Néha bizony
olyan dolgokat is nélkülöznünk kell, ami sokak számára nélkülözhetetlen
része a hétköznapoknak. Minél kevesebből élünk, annál többet szeretnénk
adni. Hisszük, hogy így van ez jól. Cserébe csodálatos környezetben
élhetünk és megélhetjük azt, amire mindenkinek szüksége lenne – a
teremtett világ közelségét.
-
Bíbor Hajnal: gyönyörű a név, mellesleg tüneményes ez a kicsi
teremtmény. Végezetül azt kérdezem, gyermekük hogyan viszonyul az Önök
útjához?
- Amikor a teremtett világ közelségéről beszélek,
kislányunktól nagyon sokat tanulunk ezen a téren. Mikor tele van fejünk
az épített világ nehézségeivel, ő olyan őszintén tud örülni egy
lepkének, egy virágnak, olyan felhőtlenül boldog tud lenni, hogy az
ember elmosolyodik és ráébred: mik is az igazán fontos dolgok az adott
pillanatban. Hiszen mi más az élet, mint megismételhetetlen pillanatok
összessége? Ez a mi valóságunk, melyet szívesen megosztunk bárkivel, aki
vágyik egy kis csöndre, aki át akarja lépni egy kis időre az épített
világ határait.
Sokszínű vidék