2004. december 27., hétfő

Akiket Jézus a Cunámitól megmentett

„Ha kiállt Hozzám meghallgatom, a szorongattatás idején vele leszek, megmentem és megdicsőítem.” ( 91. Zsolt. 15)
 
Egy igaz történet Meulaboh –ból ( Nyugat Aceh, Indonézia)
A „Calvary Life Fellowship” kiadása nyomán (2005. január 27).
Tanúi lehettünk, a félelmetes földrengésnek és a cunáminak, melyek teljesen tönkretették Meulaboh városát Észak Szumátrán. De egy csodálatos tanúságtételt is megismerhettünk ebből a városból, ahol körülbelül 400 keresztény élt.
2004. december 25. – én a keresztények a városba akartak menni, hogy a Karácsonyt megünnepeljék, de a muszlim közigazgatás nem engedélyezte. A következőket mondták nekik: „Keresztények, ha meg akarjátok a Karácsonyt ünnepelni, akkor ezt a városon kívül kell megtennetek, egy félreeső helyen, a hegyekben!”
Mind a 400 keresztény legnagyobb óhaja az volt, hogy egy különleges Szentmisén vegyenek részt a Megváltó megünneplésének alkalmából, és a városon kívül eső hegyekbe mentek. Mivel későre járt és élelmiszert is vittek magukkal, úgy döntöttek, hogy ott éjszakáznak.
Másnap reggel, december 26 – án nagy földrengés rázta meg Szumátrát és ezt követően egy hatalmas cunámi a földdel egyenlővé tette a várost. Sokan meghaltak, az élők hajléktalanok maradtak. De a keresztények a hegyekben, biztonságban voltak.
Egyes megmenekült muszlimok azt a kijelentést tették, hogy: „ A keresztények Istene megbüntetett minket, mert tiszteletlenek voltunk velük szemben, és nem bántunk jól velük.” Mások pedig: „Miért haltak meg oly sokan közülünk, de egyetlen keresztény sem?”
Ha ezek a keresztények engedélyt kaptak volna, hogy a városban ünnepeljenek, mind meghalhattak volna. Szívük alázata miatt engedtek a nyomásnak és kimentek a hegyre, nem tudván, hogy milyen szerencsétlenséget hoz a holnap. Ismét beteljesedett az írás: „Ne tegyetek a magatok ügyében igazságot, kedveseim, hanem adjatok helyet az Isteni haragnak, mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én majd megfizetek.”