2008. április 30., szerda

„Gyenge államban nincs szabadság”

Francis Fukuyama a kínai elnyomásról
The Los Angeles Times
Nyugaton sokan azt hiszik, hogy a pekingi pártvezetés a nép legfőbb ellensége. Francis Fukuyama amerikai filozófus, a Történelem vége és az utolsó ember című filozófiai bestseller szerzőjének a The Los Angeles Timesban megjelent írása szerint a helyi vezetők jelentik az igazi problémát, akikkel szemben a gyenge központi hatalom képtelen fellépni.
A kínai gazdasági csoda alapjait 1978-ban fektették le, amikor az ország Mao halála után meghirdette a nyitás politikáját. Ennek köszönhetően az ország mára a globális kapitalizmus motorjává vált. A gazdasági fejlődés gyümölcseiből a munkások nem sokat látnak.
„Sokan gondolják, hogy Kínában az elnyomás oka az, hogy a kínai kommunista diktatúrában az állam nem ismeri el az állampolgári jogokat. Tibettel és a Falun Kung vallási mozgalommal kapcsolatban talán még helytálló ez a megközelítés. De Kína igazi problémája mégis csak az, hogy a központi állam bizonyos szempontból gyenge ahhoz, hogy megvédje állampolgárait" - írja az amerikai filozófus a Los Angeles-i lap véleményrovatában.
A kínaiak hétköznapi problémáiért nem a pekingi vezetés a felelős. A parasztok földjeinek kisajátítása, a gyárak embertelen munkakörülményei, az emberek egészségét veszélyeztető mértékű környezetszennyezés nem a központi hatalom, hanem a helyi vezetők számlájára írható. Bár a jogsértések és a rossz életfeltételek miatt kirobbanó évente több ezer tüntetéssel szemben az állami hatóságok lépnek fel, a problémák gyökere nem Pekingben található.
Fukuyama arra emlékeztet, hogy a gazdasági csoda titka a helyi önkormányzatok által működtetett települési vállalkozások engedélyezése volt. A helyi vezetés irányítása alatt működő társulások rendkívüli hatékonysága nem kis részben annak volt köszönhető, hogy a helyi vezetők teljhatalommal rendelkeztek, „összejátszottak a magánkézben lévő cégekkel, és az angliai ipari forradalom korát idéző sátáni munkakörülményeket teremtettek".
A pártvezetők maguk is a feltörekvő gazdasági elit részévé válnak, miközben a kilencszázmilliós falusi népesség lényegében kimarad a gazdasági fejlődésből, és közben ki van szolgáltatva a helyi vezetők önkényének. Mert az irányítás egyre inkább decentralizálódik, és a növekvő hatáskörű helyi vezetők fölötti ellenőrzés igen esetleges. A központi kormányzat még ha akarná sem tudná letörni a hatalmukkal visszaélő helyi hatalmasságokat. A gazdasági növekedés kulcsa ugyanis elsősorban az önkormányzatok és a velük összefonódott vállalkozók kezében van. Nélkülük nincsenek új munkahelyek és nincs állami bevétel sem.
Fukuyama szerint a decentralizáció nyugati hívei gyakran szem elől tévesztik, hogy bár az önkormányzatok erősítése ugyan segíthet ellensúlyozni a központi állam hatalmát, de a helyi vezetés megerősödése is veszélyeket rejt magában. „Miközben a kormányzást közelebb akarjuk vinni a néphez, gyakran figyelmen kívül hagyjuk, hogy a helyi oligarchiák legalább olyan elnyomóvá válhatnak, mint a központi hatalom."
A francia forradalom előestéjén a francia népet nem az udvar, hanem a helyi, az állami feladatokat ellátó, egyebek között a bíróságokat felügyelő arisztokrácia sanyargatta. A rendi Lengyelországban és Magyarországon hasonló volt a helyzet: a központi állam gyengesége miatt szenvedtek a parasztok a helyi kiskirályoktól.
A szabadság az angolszász világban kezdett virágozni, ahol a helyi és az erős központi hatalom egyensúlyba került. Az angol monarchiában, ahol egységes jogrendszert hoztak létre, és ahol a korona kellőképpen erős volt ahhoz, hogy a helyi arisztokratákkal szemben felléphetett. Az amerikai föderációban is az erős központi kormányzat a szabadság záloga - utal Fukuyama az 1957-es Little Rock-i esetre: amikor az arkansasi kormányzó megtiltotta, hogy a fekete diákok a korábban a fehéreknek fenntartott iskolákat látogassák, a Nemzeti Gárda fegyveresei biztosították a jogok érvényesülését.
Fukuyama nem bocsátkozik jóslatokba, de annyit azért óvatosan megjegyez, hogy Kínában talán majd a környezetszennyező gyárak elleni tiltakozás indíthatja el a demokratikus fordulatot. Ehhez viszont mindenekelőtt az szükséges, hogy az erős központi kormányzat rákényszerítse a helyi vezetőket és vállalkozókat a szabályok betartására.
http://www.latimes.com/news/opinion/la-oe-fukuyama29apr29,0,5914495.story