2012. július 29., vasárnap

Mi volt a puccs hátterében?

A közelmúltban hazai hírek arról számoltak be, hogy egy katonai puccsal hirtelen leváltották a hazájában igen megbecsült és népszerű paraguay-i elnököt. De a hírekben szokás szerint maszatoltak. Alább.
A puccsot a nagyhatalmú helyi elit hajtotta végre, méghozzá nemzetközi mamutvállalatok hathatós támogatásával. A korábban katolikus papként működő Lugo elnök szocialista törekvései túl soknak bizonyultak a nagyvállalatoknak, ezért megszabadultak tőle. Lugo győzelmével az USA-barát Colorado Párt hatvan éves egyeduralma szűnt meg 4 évvel ezelőtt, köszönhetően az elnök “Szövetség a Változásért” kampányának, melyben a vagyon újraelosztásáról és a guarani indiánok számára biztosított jogokról tett ígéretet. Ideológiailag Lugo a Hugo Chavez, Evo Morales és Rafael Correa fémjelezte vonulatba tartozik. Lugo elnöksége nem volt egyszerűnek mondható. Botrány tört ki, amikor kiderült, házasságon kívüli gyermeket nemzett, majd 2010-ben komoly harcot folytatott a rák ellen. A véget azonban a nem olyan rég, a Curuguaty-ban lezajlott erőszakos események jelentették, amikor a rendőrség erővel foglalta vissza a helyi farmerek által megszállt köztulajdonban lévő földet. Június 15-én durvultak el az események, mikor tűzharc tört ki a szembenálló felek között, ami több tucatnyi sérült mellett hat rendőr és 11 farmer életét követelte. Az ellenzék azonnal lépett, felhasználva a Kongresszus és a média feletti hatalmukat – ebben fő szerepet játszott az ABC Color Multimedia, ami az amerikai biotechnológiai és terménykereskedő Gargill Inc. partnerének, a Grupo Zuccolillo-nak a tulajdona. A felelősségre vonási eljárás rekord, 24 óra alatt lezajlott és Lugot a Colorado pártbeli Federico Franco váltotta. A Dél-amerikai országok többsége - Venezuela, Bolívia, Ecuador, Uruguay, Argentína, Brazília, de még Chile és Columbia is – elítélte a puccsot. Ugyanakkor az USA, az Egyesült Királyság és az EU nem foglalkozott sokat az eseményekkel. Dél-Amerikában már csak így érvényesítik érdekeiket. (...) Érdekes módon, a helyi főállamügyész hivatala támogatást kapott az USAID-tól (Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség)...Curuguaty miatt váltotta az ellenzéki Ruben Candia Amarilla Carlos Fizzolát a belügyminiszteri székben. Lugo már évekkel ezelőtt megvádolta Candiát, hogy az elmozdításáért konspirál. De ez az egész nem csak a Dél-Amerika szívében fekvő Paraguayról szól. Mint azt brazil katonai geostratégák már a múlt században megállapították, az országnak jelentős geopolitikai és geostratégiai szerepe van. Éppen ezért fontos az USA számára a Paraguay feletti hatalom, hiszen ez kulcsfontosságú tényező a Dél-Amerikai hegemónia szempontjából. Ennek a hegemóniának egyik célja akadályt képezni Brazília növekvő nemzetközi fontossága előtt a BRICS - Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika - országok tagjaként. Brazília nem oly rég fedezett fel jelentős olajtartalékokat atlanti partvidéke közelében, aminek hatására megnövelte és megerősítette légi és haditengerészeti erejét, különösen mióta az USA újraélesztettel a Második Világháborúban létrehozott, 1953-ban feloszlatott majd George W. Bush idején újra összeállt amerikai Dél-atlanti Negyedik Flottát. Az egyre szorosabb orosz-brazil-kínai-indiai szövetségnek ezért egy alternatív Csendes-óceáni útvonalat kell kialakítani távol a NATO uralta Atlanti-óceántól. Az USA katonai és politikai uralma Paraguay felett az első lépés egy, az USA és az Egyesült Királyság szövetséges országaiból álló kereskedelmi fal létrehozásában, Latin-Amerikában. Ilyen országok: Mexikó, Panama a csatornával, Kolumbia, Peru, Chile és most Paraguay. Ezt a Csendes-óceáni Falat nem lesz könnyű átugrania Brazíliának. A XX. században Latin Amerika volt a “puccsgyár” igazi színhelye, ahol az USA és az EK ügynökségei (a CIA és az MI6) folyamatosan szervezte meg, támogatta, fegyverezte fel és hirdette ki a “rendszerváltásokat”. Évtizedeken át az USA-barát rezsimek mintapéldái voltak Pinochet Chiléje, Somoza Nicaraguája, a katonák vezette Argentína, Batista Kubája, Carlos Andrés Perez Venezuelája és Stroessner Paraguaya. Oszd meg és Uralkodj! Ez lesz a közelgő “Latin Amerikai Tavasz” kulcsmondata - csakúgy, mint az utóbbi időkben zajló “Arab Tavaszé”. (mahu, részlet)
A MAHU teljesen különböző irányultságú „USA-barát” országokat egy kalap alá vont, teljesen hibásan, a fenti fölsorolásban.
AMERIKA KATONAI BÁZIST AKART BOLIVIA HATÁRÁN
Paraguay-i képviselőház védelmi bizottságának az elnöke, Jose Chavez Lopez kedden elismerte, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytattak magas rangú amerikai katonai vezetőkkel, hogy katonai bázist telepítsenek a Chaco Paraguay- bolíviai határ közelébe. Szerintük Bolívia fenyegeti Paraguayt, mert "fegyverkezési versenyt" csinál. Chavez Lopez szerint szükséges csatlakoztatni egy amerikai katonai létesítményt ezen az elnéptelenedett területen, hogy javítsák saját nemzeti biztonságukat. (ABI, részlet).
EZT HALLGATTÁK EL A HAZAI HÍREKBEN
Így már érthető! A paraguay-i katolikus pap elnököt azért puccsolták meg, hogy  Bolivia határán az amerikai zsidók katonai bázist létesítsen​ek. Ezt nyilván Fernadó Lugo megtiltott​a volna. Szóval ez az egész puccs Evo Morales ellen irányult, csak hozzá úgy jutnak el, ha ezen a határ részen kiépítik a zsidók a bázisukat. Valamiért Evo ezt az eseményt egy Bolivia elleni puccsnak tartotta. Hát ezért reszketnek ezek a szarosak, hogy Evo és indiánja felforgatták a világot az imperializmusuk elleni tüntetéseikkel. Az Amerika-ellenes olló másik szára pedig Ahmadinejad iráni elnök, aki a zsidók álhazát, a mű-Izraelt akarja folyton lesöpörni a térképről. Hát persze, hogy szarul érzik magukat a cionisták. Végre...(olvasónktól)

Világjárvány?

Megjelent az amerikai neten egy kiszivárgott IBM dokumentum, ami arra figyelmeszteti a cég igazgatóit, hogy a következő 5 éven belül 100% valószínűséggel világjárvány lesz és ezáltal a cég személyzetének világszerte legalább 70% fog munkaképtelenné válni. Mivel ma már a csapból is a világjárvány folyik, nem lenne semmi gond ezzel a dokumentummal... csak hogy ez 2006-ban készült! Tehát nem csak azt tudta 2006-ban már az IBM központja, hogy hamarosan és "100% valószínűséggel" világjárvány lesz hanem azt is, hogy ennek két 12 hétig tartó része lesz, egy szintén 12 hetes "pihenő fázis" a kettő között. Ezek mind az IBM dokumentum második oldalán olvashatóak.

A H1N1 vírust 2009 április végén jelezte hivatalosan az Egészségügyi Világszervezet (E.V.) és júniusban kihirdette a felső fokú riadót, miközben a vírus megjelenését a bolygó négy sarkából jelezték a következő hetekben: ez megfelelt az IBM által előrejelzett első hullámnak. Aztán, augusztus, szeptember és október folyamán nem igen lehetett hallani a vírus terjedéséről és ez valóban egy 3 hónapos "pihenő fázis" volt, mint ahogy előrejelezte az említett dokumentum. Aztán most novemberben megjelent Ukrajnában egy olyan vírus, amely látszólag sokkal veszélyesebb, mint az eddigi H1N1. Akár egy új vírus ez, akár a H1N1 vírus egy új változata, ezzel beindult egy második járványos hullám, mint ahogy előrejelezte az IBM dokumentum. Vajon miként tudhatta már 2006-ban a világcég, hogy "100% valószínűséggel" lesz világjárvány 2006 és 2011 között és, hogy ennek kettő "12 hetes" hulláma lesz? Az "összesküvési elméletek" szerint csak azok tudhattak ilyesmit már 2006-ban, akik egy mesterségesen kirobbantott járvány tervezésével álltak valahogy kapcsolatban. Persze, ilyesmit csak az "összesküvési elméleteket" szövő emberkék állítanak, de hát mindenki azt szövi, amit tud, így például egyesek "összeesküvési elméleteket", mások pedig az "új világrendet", nemde?

Ha már "összesküvési elméletről" beszélünk, múltkor elgondolkodtam arról, hogy miként tudnának a "leghatásosabban" kieszelni egy világjárványt az "új világrend" urai. Az a legegyszerűbb, ha először létre jön mesterségesen egy pusztító vírus, amit aztán útra is eresztenek. Ennél azonban van talán egy jóval "hatásosabb" módszer is: ha először csak egy viszonylag ártalmatlan vírus (például a H1N1) van létrehozva és terjesztve, ami ellen a lakosság jó része be is van oltva, akkor sokkal nagyobb lehet egy "második hullámban" terjesztett immár veszélyes vírus hatása. Ugyanis, az első és viszonylag ártalmatlan vírus elleni oltás (ami persze csöppet sem fog megvédeni a második és immár veszélyes vírus ellen) olyan "adalékokat" tartalmazhat esetleg (például higany), amelyek bokába rúgják a beoltottak immunrendszerét a valóban veszedelmes vírus megjelenése előtt. Így hát -láss csodát- eljutunk ahhoz a bizonyos "két hullámban" terjedő világjárványhoz, amiről szól a már említett dokumentum. Ha egy ilyen forgatókönyvben, ráadásul, sikerül legalább egy ideig ráfogni a második (veszélyes) vírusra, hogy ez tovább is az a vírus, ami ellen készült a vakcina, akkor tovább is sorban állnak az oltásért és még többen önkéntesen legyengítik az immunrendszerüket. Persze, ez is csak egy abszurd összeesküvési elmélet, de azért érdemes megjegyezni, hogy egyes ukrán lapok szerint az egészségügyi minisztérium arra utalt először, hogy nem a H1N1 okozza a tüdővérzéssel járó halálos új eseteket, hanem a tüdőpestis vírusa vagy esetleg a H1N1 mutációs változata... aztán állítólag letartóztatási parancs lett kiadva az egészségügyi miniszter ellen (komolyan).

http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/news.php?readmore=784


A DARPA víruscsapata növényalapú, termeszthető oltóanyagot fejleszt

 A világ egészségügyi hatóságai évek óta készülnek egy világméretű influenzajárvány kitörésére. Természetesen az ő álláspontjuk szerint a vírusok elleni egyetlen védelem a vakcinákban rejlik, ezért újabb módszereket keresnek, amelyek segítségével járvány esetén több millió adag oltóanyagot gyárthatnak le, viszonylag rövid idő alatt. Ez nem könnyű feladat, mert az oltóanyagot csak a járvány érkezését követően lehet kifejleszteni (időkjelei: kivéve természetesen, ha a vírust is ők állították elő). Éppen ezért a hadsereg olyan módszert keres, amivel villámgyorsan és egyszerre sok vakcinát állíthatnak elő. Lehetőség szerint olyat, amit termeszteni lehet.

A megoldást abban látják, hogy az influenza vakcinát több tonna zöldség termesztésével állítsák elő. A DARPA őrült kutatói, a Pentagontól kapott 21 millió dolláros támogatás felhasználásával ezt a lehetőséget próbálják feltárni. A zöldségalapú oltóanyag előállítással foglalkozó kutatások, Blue Angel (kék angyal) néven 2005 óta folynak. Ezen a héten, a DARPA finanszírozással működő Medicago vakcina gyártó cég bejelentette, hogy kulcsfontosságú előrelépést tett: egyetlen hónap alatt 10 millió adag H1N1 influenza elleni oltóanyagot állíthat elő.
Influenza szezonban egy hónap hosszú időnek tűnhet, azonban jelenleg egy gyorsan terjedő, halálos járvány jelenti a legnagyobb és legtöbb áldozattal járó veszélyt az emberiség számára. Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) szerint a 2009-es H1N1 influenzajárvány 284.500 ember halálát okozta világszerte.
Amennyiben a H5N1, más néven madárinfluenza vírus, egy mutáció következtében levegő útján is képes lenne terjedni, a globális halálozási arány akár a 60 százalékot is elérhetné. (Összehasonlításképpen az 1918-as spanyolnáthának nevezett nagy influenzajárvány, 2,5 százalékos halálozási arányával 50 millió ember halálát okozta a világon.) A WHO szerint egy ilyen járvány esetén az egész emberiséget be kellene oltani.
„Fennáll tehát a globális járvány veszélye, azonban a jelenlegi technológiai korlátok veszélyeztetik az amerikai hadsereg egészségét és készültségi állapotát,” áll a DARPA által kiadott nyilatkozatban, a Medicago „termeld meg saját vakcinádat” eredményeiről. „Rendkívül nagy szükség van a vakcina gyártás gyorsaságát és alkalmazkodó képességét növelő technológiai újításokra, hogy képesek legyünk válaszolni a biológiai veszélyre.”
Az influenza oltóanyagokat jelenleg tyúktojások segítségével állítják elő. Nem vicc: a kutatók egy csirkeembrióba juttatják be a vírust. A tömeges gyártás elkezdéséhez azonban hónapokra van szükség és a teljes lakosság lefedéséhez nagyon sok tojás kell. Egyes becslések szerint csak az Egyesült Államok lakosságának beoltásához egymilliárd darab tojásra lenne szükség. Egy járvány kitörésekor nem biztos, hogy ilyen mennyiségű tojás egyáltalán rendelkezésre állna.
A növényalapú oltóanyagokat ezzel szemben „vírusszerű részecskék” segítségével állítják elő, amik genetikai szinten a vírusokra hasonlítanak, viszont nem fertőznek. Nem képesek emberről emberre terjedni, de segítenek az antitest termelésben. A részecskék előállításához a tudósok lemásolják az influenzavírus DNS-ét, amit egy baktériummal ötvöznek, majd a növényt ebbe áztatják. Néhány perc áztatást követően a növény elkezdi termelni az influenza ellen harcoló részecskéket, amik az oltóanyag alapját képezik.
Az eljáráshoz leginkább a dohánycserjét használják, mivel az viszonylag gyorsan nő, azonkívül az USA évente körülbelül 450 tonnát termel belőle. Ahhoz, hogy egy dohánycserjéből oltóanyag termelő növényt hozzanak létre csupán néhány hétre van szükség. Kellő méretű telepek segítségével elképzelhető, hogy havonta 100 millió adag oltóanyagot is képesek lesznek előállítani. A tojásalapú oltóanyagok esetében, már a vakcina kifejlesztése is hónapokig tart.
Komoly influenzajárványt minden bizonnyal egy teljesen új vírustörzs idézne elő, amivel szemben a lakosság nem rendelkezik immunitással. Egy ilyen vírus ellen nem elég egyetlen oltás. A DARPA reményei szerint a növényalapú vakcinák segítségével olyan erős oltóanyagot tudnak előállítani, hogy egyetlen oltás is elég lehet az immunitás eléréséhez, így összességében kevesebb oltóanyag előállítására lenne szükség.
2009-es éves jelentésében az amerikai hadsereg hangot adott aggodalmának, hogy „[járvány okozta] nagyszámú hiányzások miatt polgári elégedetlenségi mozgalmak, felkelések alakulhatnak ki, szükségessé téve a hadsereg beavatkozását, azonban éppen a járvány miatt a hadsereg készültségi állapota is jelentősen romolhat.” A hadseregre az influenza terjedésének megállítása érdekében is számítanának a hatóságok, azonban erre csak akkor lenne képes, ha saját emberei nem esnek áldozatul a betegségnek.
Az új eljárással készült vakcinák engedélyének beszerzéséhez még hiányoznak a klinikai tesztek. Bár a H5N1 vírusnak nem létezik olyan mutációja (a laboratóriumon kívül), ami emberről emberre terjedne, a vírus minden kételyt eloszlatott azzal kapcsolatban, hogy képes erre. Akár egyetlen véletlen mutáció is elegendő lehet hozzá.

 Forrás: wired.com

A vegyifegyverek

Vegyifegyver fogalma
Vegyifegyverek fogalmán - definíció szerint - "mérgező vegyi harcanyagokat, valamint azok szállítására, illetve a célterületen történő egyenletes eloszlatásukra szolgáló eszközöket értjük". Magát a harcanyagot kémiai ágensnek nevezik. A mérgező harcanyagokkal az élő szervezetre (emberekre, állatokra, növényekre) gyakorolt káros hatásán alapuló fegyver a tömegpusztító fegyver egyik fajtája. A vegyi fegyver a mérgező harcanyagokból és a célba juttató eszközökből áll. Az eredetileg gáz, cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú mérgező harcanyagok a harcok területén vagy a hátországban gáz, cseppfolyós és aeroszol formában szennyezik a levegőt, a terepet, a technikai eszközöket és az embereket. A vegyi fegyverek: vegyi rakéták, vegyi bombák, vegyi töltetű tüzérségi lövedékek, vegyi aknák, légi kiöntők, aeroszol-generátorok.
Az ideggázok hatása
Az ideggázok tiszta állapotban színtelen folyadékok, szennyeződések következtében lehet sárgás vagy barna színük. Némelyiknek enyhén gyümölcsillata van. A hatásuk attól függ, milyen módon jutnak a szervezetbe, milyen koncentrációban és mennyi ideig hatnak az áldozatra. Ha belégzés útján kerülnek a szervezetbe, rendellenes légzési tünetek jelentkeznek elsőként, ha pedig táplálkozás közben jutnak be, akkor emésztési problémák lépnek fel. A tüdő és a szemek nagyon gyorsan szívják fel az ideggázokat. A tüdőből az anyag a keringési rendszeren keresztül szétterjed a szervezetben, és általános tüneteket okoz, amelyek akár kevesebb, mint egy percen belül is megjelenhetnek. A legelső tünet a szemen minimális méregmennyiség esetén a miózis. Ez azt jelenti, hogy a két szemben különböző is lehet a pupilla összehúzódása. A szemek ki is pirosodnak, majd orrfolyás, mellkasi nyomás, illetve tartós zihálás következik. Ha kissé túllépjük a minimális mennyiséget, a miózis mellett homloki, illetve a szemek mögötti fejfájás is tapasztalható. Néha előfordul hányinger, hányás. A szervezet szintű reakciók a feszesség, nyugtalanság, idegesség, érzelmi labilitás és szédülés, esetleg álmatlanság, vagy rémálmok. Közepes méregmennyiség esetén egyértelműek a következő tünetek: fejfájás, reszketés, álmosság, dekoncentráltság, romló memória, lassuló reakciók, néhány esetben apátia és depresszió. Az áldozat egyre fáradékonyabb és gyengébb, izomrángások, időnként izomgörcsök jelentkeznek. A bőre sápadt lehet az erek összehúzódása miatt, a vérnyomása pedig meglehetősen megemelkedik.
Ha komoly mennyiségű méreg került a szervezetbe, az érrendszeri tünetek kerülnek túlsúlyba, és általánossá válik az izomrángás (ez többnyire elsőként a szemhéjakon és az arcizmokon jelentkezik). Az izmok vészesen elgyengülnek, a légzőizmokat is beleértve, emiatt a légzés először fáradságossá, felületessé és gyorssá válik, majd pedig lelassul és szaggatott lesz. A felső légutakban túlzott váladékképződés tapasztalható, ami köhögést okoz. A váladék és nyálképzés olyan bőséges lehet, hogy megjelenhet a szájon kétoldalt. Eközben az áldozat izzad, nincs étvágya, hányingere van és ég a gyomra. Ezt követheti gyomorgörcs, hányás és hasmenés. Nagy mennyiségű ideggáz belélegzése esetén a sérült zavart lesz és ataxiás (végtagok mozgási zavara). Megváltozhat a beszéde, nehezen formálja a szavakat, esetleg többször megismétli az utolsó szótagot. Ezután elveszítheti eszméletét, eltűnnek a reflexei, és általános rángatózás jelentkezhet. A halál oka általában a szív és légzőrendszer leállása. A korszerű vegyifegyverek hatóanyagai, a mérgező harcanyagok között, kiemelkedő helyet foglalnak el az idegmérgek. Toxicitásuk messze túlhaladja, a ma már klasszikus mérgező harcanyagoknak számító foszgén, hidrogéncián és kénmustár mérgező hatását. A V-anyagok tulajdonsága eltér az eddig ismertetett idegmérgekétől. Toxicitásuk egyrészt általában egy nagyságrenddel, egyes esetekben azonban két nagyságrenddel is meghaladja az idegmérgekét. Ezt a jelentős toxicitás növekedést még döntően befolyásolta az a tény, hogy míg az idegmérgek csak belélegezve okoznak halálos mérgezést, addig a V-anyagok bőrön keresztül is felszívódnak és csaknem ugyanolyan kis mennyiségben halálos mérgezést okoznak bőrön keresztül felszívódva, mint belélegezve. Ez a tulajdonságuk katonai alkalmazásukat igen kedvezően befolyásolta, hiszen a gázálarc önmagában így nem nyújt védelmet hatásuk ellen. A kedvező nagy toxicitás, a jó bőrön keresztüli felszívódás mellett számos egyéb kedvező tulajdonság is jelentkezett. Ilyen kedvező tulajdonság az igen nagy kémiai stabilitás, ami egyrészt a tárolásukat könnyíti meg, másrészt a vegyi mentesítést nehezíti.
Kémiai ágens típusok
A következőképpen lehet csoportosítani a vegyifegyvereket:
Hagyományos harcanyagok
Fojtó harcanyagok: klórgáz, foszgén
Ingerlő harcanyagok: CS gáz, CN gáz, klop
Általánosan mérgező harcanyagok: Mustárgáz, szomán
Korszerű harcanyagok
Idegmérgek: Tabun, szarin, DFP
"V" típusú harcanyagok: VX, VE
Növényzetpusztító harcanyagok: 245T, Agent Orange
Hólyaghúzó harcanyagok: Mustárgáz, tabun, szarin, szomán, VX, lewisit
Pszichotoxikus harcanyagok: BZ, LSD
- A fojtógázok a légutakat és a tüdőt támadták, tönkretették a szöveteket, és az áldozat a saját testnedveibe fulladt bele. A klór és a foszgén után új anyagokat is felfedeztek, mint például a difoszgént, mely hasonló volt a foszgénhez, de egyszerűbben kezelhető.
- A hólyaghúzó anyagok a mustárgáz leszármazottjai. Az eredeti, német fejlesztésű anyagot kénes alapja miatt kénmustárnak nevezték, de a háború után más anyagokból is előállították, így született meg például a nitrogénmustár. Az amerikai hadsereg is gazdagította a „kínálatot” a Lewisite nevű anyaggal, amelyet 1918-ban W. Lee Lewis, a washingtoni Katolikus Egyetem kutatója fejlesztett ki. Az arzénalapú Lewisite viselkedése nagyon hasonló volt a mustárgázéhoz, de sokkal gyorsabban lépett reakcióba. Vízben gyorsan lebomlott, így a mentesítése egyszerű volt. Olajos folyadék formájában tárolták, melynek színe tisztaságától függően áttetszőtől barnáig terjedt, és általában a gerániumvirághoz hasonló szagot árasztott. A hólyaghúzó anyagok újabb fajtái közé tartozott még a csalángáz néven is ismert foszgénoxim. Ennek valójában semmi köze sem volt a foszgénhez. Hatását tekintve olyan volt, mintha az áldozatot egy óriási csalánbokron húzták volna keresztül meztelenül, innen kapta a nevét is.
- A vérre ható vegyi harcanyagok csoportjának egyik első képviselője a brit fejlesztésű hidrogéncianid vagy kéksav volt. Ez a halálos vegyszer meggátolta, hogy a vörösvérsejtek oxigént vegyenek fel, és az áldozatok sejtjei megfulladtak. A britek már az első világháborúban is alkalmazták, de nyílt terepen túlságosan könnyen szétoszlott. Zárt térben, épületekben és bunkerekben azonban halálosnak bizonyult. A háború után Fritz Haber is felfedezte ezt az anyagot. Az IG német vegyipari cég rovar- és rágcsálóirtó anyagként, gyorsan szublimáló kristályok formájában hozta forgalomba, Zyklon-B márkanéven (a B jelzés a Blausäure, kéksav szóra utalt.)
Az angolok újítása volt a hánytatógáz néven is ismert kloropikrin, amelyet a franciák Aquinite-nak, a németek Klop-nak neveztek. Ez ugyan nem volt halálos gáz, és erős szaga azonnal elárulta jelenlétét, de finom eloszlása miatt áthatolt a gázálarcok szűrőin, és hányást, erős rosszullétet okozott. Ezt más, veszélyesebb gázokkal együtt kívánták bevetni. Az egyik legismertebb, a háború után felfedezett hánytató anyag az Adamsite vagy DM, egy, a Lewisite-hoz hasonló arzénalapú ágens volt. A hánytató anyagok a harctéren veszélyesebbnek bizonyultak, mint a könnyfakasztó gázok, gyakran megölték áldozataikat, de nem érték el a valódi mérges gázok hatásfokát, ezért használatukat rövidesen feladták.
A KLÓRGÁZ:
A vegyi fegyverek története egyetlen embertől eredeztethető: Fritz Habertől, a világhírű német vegyésztől, aki a háború előtt különféle, a műtrágya- és robbanóanyag-iparban hasznosított eljárások kifejlesztésével foglalkozott. 1914-ben, amikor a német hadsereg elakadt az észak-franciaországi front lövészárok-rendszerében, és a frontvonal megmerevedett, azonnal mérgező harci gázok fejlesztésébe fogott, mivel ezeket megfelelő eszköznek látta az ellenséges erődök áttöréséhez. A háború második évében már készen is állt egy vegyi alakulat, klórgázzal felfegyverezve. Az egység 1915 április 22-én hajtotta végre első akcióját Ypres közelében, Belgiumban. A német katonák 5730 palack gázt hordtak össze, s vezényszóra egyszerre nyitották meg a szelepeket, mire 200 tonna zöldes gáz zúdult az ellenséges állásokra.
Hatásmechanizmus: Ha a klórgáz 30:1,000,000 arányban vegyül a levegőbe, irritáló hatást kelt, köhögésre ingerel. 1,000:1,000,000 arányban már halálos méreg, szétmarja a tüdő hörgőcskéit, és az áldozat a saját testnedveiben fullad meg. Hatásos védekezési módszer a gázálarc. Bőrön át nem tud felszívódni, ezért vegyvédelmi ruhát nem kell felvenni. Működési hőmérséklet tartomány: 0 és +30 C° között fejti ki legjobban a hatását. (Napjainkban már nem használatos, de könnyű előállíthatósága miatt bármikor felbukkanhat.)
A FOSZGÉN:
1915 december 9-én a németek új gázt, a foszgént próbáltak ki, ismét Ypres-nél. Ez is Fritz Haber találmánya volt, s ezt is egy vegyipari melléktermékből állították elő.
Hatásmechanizmus: A klórhoz hasonlóan ez is a tüdőszövetet támadta, de halálos koncentrációja a klórnak csak tizennyolcada volt. Hatása meglehetősen különös, alattomos volt. A foszgént belélegző katona először némi irritációt érzett, aztán ez elmúlt, és akár napokig is jól érezte magát. Az ellenséges csapatok gyakran észre sem vették, hogy gázzal támadtak rájuk. Rövidesen azonban jelentkeztek a klórmérgezéshez nagyon hasonló tünetek, a tüdőszövet felbomlása, és rövidesen beállt a halál. A gázálarc szintén elegendő védelmet nyújt ellene. Működési hőmérséklet tartomány: 0 C° és +30 C° között.
A MUSTÁRGÁZ:
1917 július 12-én tüzérségi lövedékek csapódtak be Ypres-nél a brit állások közé. A lövedékek azonban nem robbantak, hanem olajos, barna folyadékot eresztettek. A folyadék rettentő büdös volt, szaga az avas fokhagymára vagy a rothadt mustárra emlékeztetett, de egyébként nem tűnt veszélyesnek, leszámítva némi torok- és szemirritációt azoknál, akik túl közel mentek hozzá. Mivel ekkor már egymást érték a hamis gázriasztások, a katonák legtöbbje fel sem vette gázálarcát. Aznap éjszaka egyre többen panaszkodtak szem- és torokbántalmakra, majd rövidesen daganatok, égések alakultak ki bőrükön, ahol a különös folyadékhoz értek. Reggelre foltokban vált le a bőrük, sokan megvakultak. A halálos áldozatok száma ugyan kevés volt, de a sebesültek olyan borzalmas állapotba kerültek, hogy nagy részük hónapokra harcképtelenné vált, ha egyáltalán felépült valaha.
A németek az új fegyvert sárgakereszt-gáznak nevezték el – ugyanígy emlegetik a korabeli és a háború utáni magyar szakirodalomban is – a zöldkereszt-gáznak nevezett klórral és foszgénnel szemben, mert ilyen színű keresztekkel jelölték a harcanyagot tartalmazó tartályokat, lőszereket. A franciák „Yperite”-nek nevezték első alkalmazási helye, Ypres városa után, az angolok pedig „HS”-nek vagy „Hun Stuff”-nak. Szaga miatt azonban jobban elterjedt a katonák körében ma is ismert neve: mustárgáz. A mustárgáz volt az első hólyaghúzó harcanyag. A mustárgáz ellen gázálarccal és vegyvédelmi ruhával lehet hatékonyan védekezni. Működési hőmérséklet tartomány: +2 C° és +30 C°. (Ha időben sikerül lokalizálni a harcanyagot, az emberveszteség csupán 1% körüli.)
A LEWISIT:
Hólyaghúzó hatású, muskátlilevél szagú harci gáz. Az amerikai hadsereg is gazdagította a „kínálatot” a Lewisit nevű anyaggal, amelyet 1918-ban W. Lee Lewis, a washingtoni Katolikus Egyetem kutatója fejlesztett ki. Az arzénalapú Lewisite viselkedése nagyon hasonló volt a mustárgázéhoz, de sokkal gyorsabban lépett reakcióba. Vízben gyorsan lebomlott, így a mentesítése egyszerű volt. Olajos folyadék formájában tárolták, melynek színe tisztaságától függően áttetszőtől barnáig terjedt, és általában a gerániumvirághoz hasonló szagot árasztott. Felfedezése idején az első világháború hadműveletei már véget értek, és az amerikai haderő ezért nem tartotta fontosnak a rendszeresítését, de más országok hadseregei átvették és gyártani kezdték.
A TABUN:
Egy másik német kémikus, Gerhard Schrader rovarirtó szerek fejlesztése közben, 1936 decemberében véletlenül előállított egy súlyosan mérgező szerves foszfátvegyületet, melyet tabun névre keresztelt. 1937 januárjában saját bőrén tapasztalta meg, milyen veszedelmes anyag ez. Egyik asszisztense véletlenül kifröccsentett egy apró cseppet. Perceken belül a labor minden dolgozójának tűfoknyira húzódott össze a pupillája, és úgy fuldokoltak, mintha tonnás súly feküdne a mellükön. Ha csak egy milligrammal nagyobb a csepp, mindannyian meghalnak. A tabun volt az első a vegyi harcanyagok új generációjában, amelyeket a köznyelvben ideggázoknak neveztek el, ám ez helytelen megnevezés, mivel nem gázként, hanem finom permetként alkalmazzák őket. Néhány évvel később ismerték fel a tabun hatásmechanizmusát.
Hatásmechanizmus: A tabun ideggáz, tehát az idegpályákat támadja meg. A gerincoszlop üzenettovábbító képességét tulajdonképpen teljesen blokkolja, így az ember elveszti kontrollját a saját teste felett. A pupilla összehúzódik, az emésztés és a szívverés megáll, a be és kilégzés nem történik meg, így az ember sejtjei megfulladnak. Az anyag megzavarja az idegpályák ingerület-átvivő szinapszisait, meggátolja az ingerület-továbbítást. A tabun ráadásul nagyon alattomos anyag, lévén színtelen, szagtalan, és már nagyon kis mennyiségben is halálos.
Minden idők egyik legveszedelmesebb kémiai ágense. Mind a mai napig hatalmas mennyiség van még raktáron belőle úgy keleten, mint nyugaton. A harcanyag bárhol, bármikor felbukkanhat. Gázálarc, vegyvédelmi ruha használata, és azonnali evakuálás esetén a túlélési esélyek viszonylag jók. Működési hőmérséklet tartomány: +2 C° és +30 C°.
A SZOMÁN:
1944-ben felfedezett anyag a szomán, a bőrön keresztül hatva agresszívabb a szarinnál. Hatása hordozó anyaggal (fojtó, köhögtető, hánytató gázzal keverve) tovább fokozható, a szomán 50 százalékos dimetilszulfid oldatban még gyorsabban bekerül a vérkeringésbe. Gázálarccal, vegyvédelmi ruhával, atropinnal a szomán hatásai kivédhetőek. Az azonnali evakuálást ebben az esetben is alkalmazni kell! Működési hőmérséklet tartomány: +2 C° és +30 C°.
A SZARIN:
A szarin felfedezése Gerhard Schrader nevéhez fűződik (1938). A mérgezési tünetsor a szarin és a szomán esetén hasonló.
Hatásmechanizmus: A mérgezett személy kezdetben csak fejfájást, fokozott nyál- és orrváladék-képződést, asztmaszerű légzést érez, melyhez erős félelemérzet is társul. Nem sokkal ezután izom- és bélgörcsök jelentkeznek hányás kíséretében, végül eszméletvesztés és légzésbénulás következik be, mely rendszerint fulladásos halálhoz vezet. A szarinból a múlt század 60-as éveiben több ezer tonnát állítottak elő a nagyhatalmak.
Védekezés: gázálarc, vegyvédelmi ruha valamint atropin injekció. Az ágens kimutatása után azonnal evakuálni kell a területet. Működési hőmérséklet tartomány: +2 C° és +40 C°.
A DFP:
A neves angol vegyész, Bernard Saunders felfedezett egy ideggázt, de ez sokkal kevésbé volt veszedelmes, mint a tabun vagy a szarin. Igaz, folyékony hordozóanyagban elnyeletve a mustárgáznál sokkal irritálóbb harcanyagnak bizonyult, s alacsonyabb fagyáspontja miatt télen is alkalmazható volt. Azonban ölőhatását csak nagy mennyiségben tudja kifejteni, így inkább az irritáló anyagok közé sorolható. Gázálarc és vegyvédelmi ruha elégséges ellene. Működési hőmérséklet tartomány: -7 C° és +35 C°.
A VX:
A British Imperial Chemical Industries cég vegyészmérnöke, Dr. Ranajit Ghosh rágcsálóirtó szerek fejlesztése közben egy új, nagyon veszélyes idegi ágenst fedezett fel. Az anyagot átadta a brit kormánynak, de mivel nekik már elég volt a tabun és a szarin, az új anyagot továbbadták amerikai szövetségeseiknek. Az amerikaiak Dr. Ghosh formuláját hatékony fegyverré fejlesztették, és a VX jelölést adták neki. A régi G-ágensek gyúlékonyak voltak és gyorsan párologtak, ezért hatásuk rövid távú volt. A VX ezzel szemben viszkózusabb anyag volt, sűrű, mint a motorolaj, és a mustárgázhoz hasonlóan hosszabb ideig megállt a talajon kiszórás után. A V betű is az anyag viszkózus természetére utal. Mérgező hatása is felülmúlta a szarinét. Indiana államban, Newport városában rövidesen megkezdődött a VX tömeggyártása, és 1967-re már több ezer tonnás készlet állt az amerikai haderő rendelkezésére. A V-ágenseknek ma több változata ismert, de a VX továbbra is a leggyakoribb. Az oroszok a hetvenes években kifejlesztettek egy új VX formulát, ami sarkvidéki hidegben is kiválóan alkalmazható. Hatása megegyezik a hagyományos VX anyaggal. Nagyon nehezen kivédhető anyag. A gázálarc, a vegyvédelmi ruha, és az atropin használata mellett, valamint az azonnali evakuálás megkezdése esetén is a csapatok kb. 25%-os halálozási arányával, valamint 25%-os harcképtelenségével kell számolni. (Kivéve a fejezet végén ismertetett táblázat esetén) Működési hőmérséklet tartomány: -35 C° és +55 C°.
A NOVICSOK:
1992-ben két orosz tudós, Lev Fedorov és Vil Mirzajanov azt állították a Moscow News című, angol nyelvű moszkvai újságnak – ez a Moszkovszkije Novosztyi külföldieknek készülő kiadása – hogy Oroszország új, harmadik generációs idegi ágenscsaládot fejlesztett ki Novicsok (= újonc, új jövevény) néven, s azt sikeresen kipróbálták Üzbegisztánban. Ezek akonitril és foszfát alapú anyagok keverékei, melyeket egyébként a rovarirtó-gyártásban is használnak. A Novicsok kolinészterázt tartalmaz, amely megakadályozza az acetilkolin lebontását, meggátolva ezzel az idegi ingerület-átvitelt. Az új fegyver ellen nincs védelem, hatástalan az atropin is, a fertőzött személy menthetetlen. Az örökítőanyagot is károsítja. A tudósok becslése szerint ötször-nyolcszor veszélyesebb, mint a VX, negyvenezer tonnával minden élet eltörölhető a Földről. Egyes források – kubai emigránsok – szerint a fejlesztésben Kuba is részt vett.
A fejlesztésnek három célja volt: megkerülni az érvényes nemzetközi szerződéseket, s kifejleszteni egy olyan anyagot, amelyet a NATO vegyi felderítő berendezései nem észlelnek, illetve ami ellen a létező védőfelszerelések nem is nyújtanak védelmet. Utóbbit azáltal éri el, hogy nem permet, hanem finom por formájában szórják szét, ami nem tapad meg a vegyvédelmi öltözéken, hanem beleszivárog, és a szél révén is könnyen terjed. Egyesek szerint ez a fegyver okozta a hírhedt Öböl-szindrómát, a koalíciós katonák rejtélyes betegségét, de erre semmiféle bizonyíték nincs. Oroszország tagadja az anyag létezését, mindenesetre a titkot kiszivárogtató két tudóst lecsukták...
Biener vegyi lőszerek:
A vegyi lőszerek egyik fajtája. Az 1970-es évek közepén fejlesztették ki az USA-ban. A biener vegyi lőszerek két nem toxikus, eltérő összetételű ( külön tartályban elhelyezett) vegyi anyaggal töltik meg. A lövedék a célba jutás befejező fázisában (robbanás pillanata) katalizátorok hatására a kétkomponensű anyag szintetizálódik (összekeveredik) és létrejön a mérgező harcanyag. A biener vegyi lőszereket kifejlesztették tüzérségi lövedékként, bombaként, rakéta robbanófejek tölteteként. A töltet a nagy toxicitású V-típusú mérgező harcanyag vagy szarin.
Pszichotoxikus harcanyag
A BZ:
Az amerikaiak hallucinogén harcanyagokkal is kísérleteztek. 1943-ben dr. Albert Hoffmann, a svájci Sandoz gyógyszeripari cég kutatója a búzát megtámadó élősködő gombából, az anyarozsból kivont anyagokat vizsgálta, amikor hirtelen vad hallucinációk törtek rá. Véletlenül sikerült a lizergsavat, a később LSD-nek elnevezett drogot felfedeznie. Az anyagnak akkor nem vették hasznát, évtizedekre elfelejtették, mígnem az amerikai vegyifegyver-fejlesztők ismét elővették, s azzal az ötlettel álltak elő, hogy új harcanyagot fejlesszenek ki belőle, ami nem öli meg az ellenséges katonákat, csupán harcképtelenné teszi őket. Az első, önkénteseken végzett tesztek eredménye ígéretesnek mutatkozott, de az LSD nagyon drága volt ahhoz, hogy ipari mennyiségben állítsák elő, ráadásul nem lehetett permetként szétteríteni. A kutatók végül előálltak egy LSD tartalmú folyékony harcanyaggal, melyet BZ jelöléssel láttak el. A katonák „Agent Buzz”-nak, azaz „bulianyagnak” nevezték.
A BZ-vel az ötvenes években több kísérletet végeztek önként jelentkező katonákon. Az eredmény: az anyaggal lepermetezett egység tagjai teljesen értelmetlen tevékenységekbe kezdtek, eldobálták felszerelésüket, felmásztak a fára megetetni a madarakat, vagy egyszerűen hisztérikus nevetésben törtek ki. Egyszer megtörtént, hogy egy katona odakínált egy nem létező doboz cigarettát a társának, mire az azt mondta, köszöni, de nem akarja elvenni az utolsó szálat. Ezek a hatások akár két hétig is eltarthattak.
A BZ-t csak kísérleti mennyiségben állították elő, végül elvetették, mert egyrészt mégiscsak mérgezőnek bizonyult, másrészről az anyag hatása alá került katonák egyáltalán nem váltak harcképtelenné, csupán kiszámíthatatlanná, és ez a harctéren adott esetben veszélyesebb lett volna, mintha normálisan viselkednek.
Lombtalanító, növényzetpusztító anyagok
Az Egyesült Államok a vietnami háborúban alkalmazott egyes „nem halálos” vegyi harcanyagokat. A második világháború során a britekkel közösen igen agresszív növényirtó szert állítottak elő, a 245T kódnevű anyagot, mellyel tönkre lehetett tenni az ellenséges ország mezőgazdasági termőterületeit. Ezeket végül nem vetették be a németek ellen, de a Malájföldön harcoló kommunista partizánok ellen használták a britek a negyvenes évek végén, Vietnamban pedig az amerikaiak a Viet Kong fő élelemforrása, a rizsföldek ellen. 1961 végén három C-123 Provider teherszállító repülőgépet szereltek fel permetezőtartályokkal, hogy a Ranch Hand fedőnevű hadművelet során megmérgezzék a rizsföldek termését. Hatféle növényirtó és lombtalanító anyagot használtak, ezeket színkódokkal jelölték: zöld, rózsaszín, lila, fehér, kék és narancs. A Ranch Hand hadművelet eredményesnek bizonyult, sikerült a Viet Kong élelmezését megakadályozni, mellesleg úgy tönkretenni Vietnam vetésterületének húsz százalékát, hogy ma sem terem ott semmi. Ugyanezeket az anyagokat alkalmazták a dzsungel lombkoronájának gyors elpusztításához is, hogy az alatta rejtőző Viet Kong egységeket láthatóvá tegyék a légicsapást mérő repülőgépek számára.
A lombtalanító anyagok legerősebb és leghírhedtebb tagja a narancs jelölésű volt (Agent Orange), mely 245T és kis mennyiségű dioxin keveréke volt. Az anyagot a sűrű növényzetre permetezték, amitől az órák alatt lehullott és elrohadt. Olyan sok ilyen anyagot használtak fel Vietnamban, hogy 1968-ban az Egyesült Államokban komoly hiány lépett fel háztartási gyomirtókból. Igaz, a várakozással ellentétben az Agent Orange-nak számos súlyos utóhatása volt. Bevetésének helyszínei körül ugrásszerűen megnőtt a születési rendellenességek száma, az anyagot belélegzett katonák közt pedig emelkedett a rákos megbetegedések száma. Az Agent Orange mindmáig számos vita és per forrása vietnami veteránok és az amerikai állam között. A vietnami parasztok persze nemigen perelhetnek senkit.
A vegyifegyverek hatásai, hatékonysága
A Lance rakéta osztállyal létrehozott szennyezett terület nagysága szarin esetén 700, illetve VX-anyag esetén 400 hektár.
A vegyifegyver hatékonyságát, különösen az idegbénító hatású mérgező harcanyagokét magasra értékeli az amerikai hadvezetés. A szennyezett területen szarin esetén átlagosan az élőerő 30%-os veszteségével számolnak.
A táblázat az 1-10 g/m2 töménységben alkalmazott Vx-anyag támadás esetén különféle védettségű alakulatoknál fellépő veszteségeket tartalmazza.
A váratlan vegyi csapás következményeinek felszámolásában döntő a vegyi felderítés automatikus és gyors működése, mert ezzel biztosítható a védőeszközök időbeni felvétele.
Szintén alapvető a védőeszközök, elsősorban a gázálarc és védőruházat minősége, a kezelhetőség és a kiképzés. Ugyanilyen jelentőségű a vegyi mentesítés, illetve az ellenmérgek gyors alkalmazásának lehetősége. A személyi állomány eredményesen védhető meg az idegbénító hatású mérgező harcanyagtámadás hatásaitól a vegyvédelem komplex ellenintézkedéseinek gyors és szakszerű végrehajtásával.
Katonai élőerő megsemmisítésének költségei különféle fegyverekkel, 1 km2 területre vetítve:
hagyományos fegyverrel: 2 000 $
atomfegyverrel: 800 $
vegyifegyverrel: 600 $
biológiaifegyverrel: 1 $
Az alkalmazás katonai előnyei:
Nem károsítja az ipari objektumokat, építményeket és az infrastruktúrát.
A hatások számtalan fajtája kiváltható az ellenséges élőerőn.
Előállítása olcsó nem igényel minden esetben fejlett technológiát.
A terepen való hatás ideje szabályozható a harcanyag típusától függően.
Nagy területeket lehet szennyezni, így nem fontos a cél pontos ismerete.
A fedezékben és erődítményekben lévő ellenség ellen igen hatásos.
Az ellenséget védőeszközök alkalmazására készteti, ezzel kifárasztja.
Meglepetésszerűen alkalmazható, akár diverziós eszközökkel.
Nincsenek rombolások, melyek akadályoznák a saját csapatok mozgását.
Hatástalanítás
Védekezési lehetőség:
- egyéni észleléshez szükséges indikátorok;
- gázálarc;
- védőruha;
- harceszközökbe szerelt védelmi berendezések;
- öninjekció ( atropin ) az idegmérgek ellen;
- személyi mentesítő csomag;
- kiképzettség;
Ha időben elkezdik lélegeztetni, a sebesült akár a halálos dózist is túlélheti. Az ideggázmérgezést a jellegzetes jelekről és tünetekről szokták felismerni. Ha a sérült a gázzal érintkezett, a pupillái általában pontszerűen összeszűkülnek. Ha a bőrét érte a gáz, vagy pedig szennyezett étellel vagy vízzel jutott a szervezetébe, a pupillái normálisak, vagy súlyos szervezet szintű tünetek mellett enyhén összeszűkültek. Ilyenkor azonnali kezelést kell alkalmazni, ami általában az izomba injekciózott atropint jelenti.
AZ ATROPIN:
Az ideggázok hatását ellensúlyozó anyag. Az atropin kutatása is eredményesnek bizonyult, s ennek köszönhetően a katonák egyéni vegyvédelmi felszerelése részeként atropin-injekciópisztolyokat állítottak rendszerbe. Az atropin egyébként meglehetősen hétköznapi anyag, a nadragulya hatóanyaga, optikusok használják a pupilla kitágítására szemvizsgálatok előtt. Sima izomgörcs oldó hatását is felhasználják asztmás állapotban. Régen atropin tartalmú cigarettát készítettek és a beteg ennek elszívásával juttatta be az atropint a légutakba. Ezzel előzte meg a rohamot. Jó hatású gyomorfekélyben, mivel csökkenti az elválasztást, elernyeszti az izmokat. Régen centrális hatását kihasználva Parkinson-kórban, tengeri betegség kezelésében értékesítették. Morfinnal kombinálva annak mellékhatásait gyöngíti. Maximális napi adagjának tartósabb alkalmazása során jelentős tolerancia alakul ki, így 10-20, sőt 50 mg-ra is felemelhető a dózis. Egyszeri adagja: 0,3-1 mg.
Atropin mérgezés: 3-5 mg atropin bevételénél is jelentkezhet, ilyenkor nyelési nehézségek, izgatottság, támolygó járás jelentkezik. 10 mg atropin öntudatzavart, hallucinációt vált ki. Az izgatottság első fázisában: nevető- síró rohamok jelentkeznek, majd hallucinációk támadnak. Az öntudat elhomályosodik, őrjöngés, görcsrohamok alakulnak ki. Jellegzetesek a kézmozgások, a páciens mintha tollat fosztana, virágot tépdelne le. Tünetek egy napig is eltartanak.
Az idegmérgek főbb harcászati sajátosságai:
Az idegmérgek sajátosságait a ma már klasszikusnak mondható DFP, tabun, szarin és szomán példáján mutatjuk be.
a) Kivétel nélkül folyékony halmazállapotúak közönséges hőmérsékleteken, ezért könnyen permetezhetők szét, lövedékekben, bombákban felhasználhatók. Folyadék halmazállapotukból következik, hogy a terepet, a tereptárgyakat s párolgás révén a levegőt is szennyezik. Az általuk okozott szennyeződés tehát általános.
b) Illékonysági adataik azt mutatják, hogy a terepen hatásos alakban történő megmaradásuk - vagyis "maradóságuk" - erősen eltérő. A tabunnal hosszú napokon, esetenként heteken át hatásosan megmaradó szennyeződés hozható létre, ugyanakkor a szarin csak rövid ideig marad meg a szennyezett felületeken.
c) Fagyáspontjuk és vízoldékonyságuk széles skálán belül mozog; ez a körülmény lehetővé teszi, hogy a legkülönfélébb időjárási viszonyok között is alkalmazhatók legyenek.
d) Csaknem szagtalanok, sem a szemre, sem a légutakra semmiféle ingerlő hatást nem fejtenek ki, s ennek következtében jelenlétük érzékszervi úton közvetlenül nem mutatható ki.
e) Gőzeik a levegőnél 4-6-szorta nehezebbek, szélcsendes időben "megülik" a terep mélyedéseit, "befolynak" a lövészárkokba, óvóhelyekre, fedezékekbe stb.
Az idegmérgeknek e legfontosabb tulajdonságai érthetővé teszik a vegyi fegyver tömegpusztító jellegét. Harcászati fontosságukat kiemeli az a lehetőség is, hogy hólyaghúzó mérgező harcanyagokban (pl. kénmustár) jól oldódnak. Ez a körülmény sokoldalú felhasználhatóságukat még inkább növeli. A háborúk, s így a vegyi háború története is azt bizonyítja, hogy minden új fegyver, minden új harcanyag megjelenését a védekezés megfelelő módszereinek gyors kidolgozása követi. Ma már kiváló felderítő eszközök vannak, amelyek az idegmérgek legkisebb mennyiségének jelenlétét is azonnal jelzik, a gázálarcok ezen anyagok gőzeit tökéletesen kiszűrik a levegőből, kidolgozták azokat a mentesítési módszereket is, amelyekkel az idegmérgek gyorsan és biztonságosan hatástalaníthatók. Mindezek ellenére azt kell mondanunk, hogy az idegmérgek népes csoportja a legfélelmetesebb fegyverek közé tartozik.
Az idegmérgek hatástalaníthatósága:
Az idegmérgekkel szennyezett tárgyak mentesítésére mindazok a fizikai és kémiai módszerek számításba kerülhetnek, amelyek az egyéb mérgező harcanyagok esetében szokványosak.
A fizikai mentesítési módszerek alkalmazásakor az idegmérgeknek azokat a fizikai tulajdonságait használjuk ki, amelyeket számszerűleg az illékonyság és az oldhatósági adatok jellemeznek. A fizikai módszerekkel végzett mentesítés lényege, hogy a mérgező harcanyagot elpárologtatással, vagy oldószerek alkalmazásával eltávolítjuk a szennyezett felületről. Ilyenkor a szóban forgó mérgező harcanyag semmilyen kémiai változáson nem megy át, megtartja eredeti mérgező sajátosságait, ezért kellő körültekintéssel kell eljárni, és a szennyezett oldószert ennek megfelelően kell kezelni.
Az alkalmazás szempontjából számításba jövő fizikai módszerek közül elsősorban a szabad levegőn végzett mentesítést kell megemlíteni. E módszernek az a lényege, hogy a szennyezett tárgyakat a szabad levegőn tartjuk mindaddig, amíg a rajtuk levő mérgező harcanyag - illékonysága révén - el nem párolog. A mentesítendő anyagokat ki kell teregetni, esetleg kellő távolságra kell egymástól elhelyezni, hogy a szél minden részüket jól átjárhassa. A nagyobb folyadékcseppeket a felületről le kell törülni, ezáltal a mentesítési időt számottevően csökkenthetjük.
Ez a módszer rendkívül kényelmes, azonban nagy hátránya, hogy a teljes mentesítettség eléréséhez esetenként sok időre van szükség. Jól alkalmazható azonban nyáron napos-szeles időben, elsősorban az illékonyabb anyagok (DFP, szarin, szomán) esetében. Mivel az elpárolgás folyamán a mérgező harcanyag a levegőbe kerül és ezt szennyezi, a mentesítés helyét nagy körültekintéssel, lakott területtől távol és a szélirány figyelembevételével kell megválasztani.
A levegőn történő elpárologtatásos módszernek, amelyet levegővel végzett mentesítésnek is nevezhetünk, forró levegő felhasználásán alapuló olyan tökéletesített változatait is alkalmazzák, amelyekkel a szükséges mentesítési idő lényegesen megrövidül. Ennek a mentesítési eljárásnak az a lényege, hogy a mentesítendő anyagokat olyan zárt kamrába helyezik, amelybe meleg levegő fúvatható be. A meleg levegő 70–90 C°-os hőmérsékletet teremt az egész kamrában; ezáltal a mérgező harcanyag párolgási sebessége megnő, és a mentesítés néhány óra alatt bekövetkezik. Ilyen esetekben mód nyílik arra is, hogy a meleg levegővel távozó idegméreg gőzöket kémiai úton megsemmisítsük, elkerülve ezzel a környezet szennyeződését. A módszer elsősorban a ruházat és egyéb felszerelési tárgyak mentesítésére használatos. A levegővel történő mentesítés egyik változatában a 70–90 C°-os levegővel együtt vízgőzt és ammóniát is fúvatnak a rendszerbe, s ezzel az idegmérgek kémiai mentesítése is bekövetkezik.
Az oldószerekkel végzett mentesítés során a mérgező harcanyagok különböző oldószerekben való oldhatóságát használjuk fel a szennyezett tárgyak megtisztítására. Oldószerként számos anyagot (pl. vizet, szerves oldószereket) lehet használni. Az efféle mentesítések alkalmával is gondosan figyelembe kell venni azt, hogy az oldódás során az idegmérgek kémiai átalakulást nem szenvednek, s ezért a mentesítésre felhasznált oldószer rendkívül mérgező. Nagy jelentősége van az oldószer helyes megválasztásának. Tabun és szarin mentesítésére a víz is kiválóan alkalmazható, DFP-hez és szománhoz viszont szerves oldószerek szükségesek. A vízzel, mint oldószerrel történő mentesítés különösen akkor hatásos, ha a lemosó víz valamilyen emulgeálószert (mosószert) tartalmaz, mely a rosszul oldódó DFP, vagy a szomán eltávolítását is lehetővé teszi.
A szerves oldószerekkel végzett mentesítés az oldószerek viszonylagosan magas ára miatt meglehetősen költséges. Számos alkalommal azonban (pl. műszerek, optikai berendezések stb.) csak ilyen módon lehet a mentesítést végrehajtani, mert a kémiai mentesítő anyagok az említett eszközökön igen kellemetlen károsodást okoznak.
Egyéb fizikai módszerek. A fizikai eszközökkel végrehajtható mentesítési eljárások közé számos olyan módszer tartozik, amelynek elsősorban a terep, ill. az utak mentesítésekor van nagy jelentősége. Ezek a módszerek elsősorban mint szükség mentesítési eljárások jönnek számításba és egyszerű eszközökkel hajthatók végre: Ide soroljuk az ún. elszigetelési eljárásokat és a szennyezett réteg eltávolításán alapuló módszereket.
Az elszigetelés lényege, hogy a szennyezett terepszakaszra földet, farönköket, szalmát, havat stb. terítenek szét, vagy ezeknek az anyagoknak a felhasználásával nyitnak átjárókat. Az eltávolításon alapuló módszer tulajdonképpen az elszigetelési művelet fordítottja, a szennyezett terepszakaszról a szennyezett felső föld vagy hóréteget eltávolítják, és az eltávolítással nyitnak a terepen átjárókat. Ezek a mentesítési eljárások fokozott óvatosságot igényelnek, mert akár a levegőben levő gőzök, akár a közvetlen csepphatás révén rendkívül veszélyes mérgezések következhetnek be.
Kémiai mentesítési módszerek. Az idegmérgek kémiai úton történő hatástalanításának alapja - éppúgy, mint a klasszikus mérgező harcanyagok esetében - az idegméreg molekula valamely kémiai reagens által történő átalakítása, amelynek hatására megszűnnek az idegméregre jellemző tulajdonságok. Kémiai reagensként, vagyis mentesítő anyag céljaira számos vegyületet lehet felhasználni, azonban a tömeges mentesítés gyakorlati követelményeinek csakis olcsó, nagyipari gyártásra alkalmas és jól tárolható anyagok felelhetnek meg.
Jól lehet az idegmérgek terepen végzett hatástalanítására felhasználni a hólyaghúzó mérgező harcanyagok mentesítésére bevált aktívklór tartalmú mentesítőanyagokat: a klórmeszet és a kalcium–hipokloritot is.
Az előbbi mentesítési reakciónak rendkívüli előnye hogy a mentesítő hatást kifejtő kalcium–hipoklorit szuszpenzió a hólyaghúzó mérgező harcanyagokat is jól mentesíti. Ezért a kalcium–hipoklorit univerzális mentesítő anyagként jöhet számításba.
Az idegmérgek mentesítésére igen jól felhasználhatjuk a lúgos mentesítő anyagokat, a szódabikarbónát, a nátronlúgot stb. is. A lúgos mentesítő anyagok hatására az idegmérgek igen gyorsan - percek alatt - hidrolízist szenvednek és így hatástalan anyagokká alakulnak át.
Jász Gábor

9 módszer a memória javítására

Nem számít, milyen IQ-t kaptunk örökségbe, és az sem, hány diplomát szereztünk! Mentális képességeinkre való tekintet nélkül mindig létezik mód, hogyan lehetne rajtuk egy kicsit javítani. Ez a javítás semmi esetre sem jelenti egyetemi tankönyvek fárasztó magolását vagy az összes szabadidőnk kutatóintézetek könyvtáraiban való eltöltését. 
AZ ÉTREND ÁTALAKÍTÁSA 
Biológiai hatás: idegi ingerületátvivő anyagok termelésének fokozása, az agysejtek energiaellátásának biztosítása, a szabad gyökök agreszszív hatásai elleni védelem.
Használhatóság: az agy többféle funkciójának egyidejű javítása. „Azzá leszünk, amit eszünk”, mondja egy igaz közmondás, és ez az eszünkre kétszeresen igaz. Az agy ugyanis a test legtelhetetlenebb szerve. Egy kiadós reggeli az első helyen áll. Az irányító központunk a glükóz folyamatos adagolásán függ, amennyiben ez hiányzik, a teljesítőképessége nem éri el a maximumot. Számos tanulmány rámutat arra, hogy a reggeli kihagyása csökkent összpontosításhoz vezet az iskolában vagy a munkahelyen. Azonban nem csak a kalóriabevitelen van a hangsúly. Egy 2003- as tanulmány szerint, azok a gyerekek, akik édes péksüteményt reggeliznek, és ezt dúsított üdítőkkel öblítik le, emlékezeti és összpontosítási tesztekben hasonló eredményeket értek el, mint a hetvenéves aggastyánok. „Legjobb eredményeket azok a gyerekek értek el, akik reggel magas fehérjetartalmú
ételt esznek” – teszi hozzá Barbara Stewart, a brit University of Ulster munkatársa. További étkezésekhez megfelelő a tojás, mivel kolint tartalmaz. Ez meggyorsítja az acetil-kolin termelését, amely az idegingerületek fontos hordozója, és a hiánya egyebek mellett Alzheimer-kórhoz és egyéb emlékezetzavarokhoz is kapcsolódik. Fontos a gyümölcs- és zöldségfogyasztás is, amely elegendő antioxidánsokról gondoskodik. Ezek védik ugyanis szöveteinket a szabad gyököktől, melyek a metabolizmus termékeként keletkeznek.
„Antioxidánsokban gazdag diétával negyven öreg kutyánál sikerült lényegesen javítani a tanulási képességet” –mondja Dwight Tapp a California University munkatársa. ❮
MOZAIK EFFEKTUS ÁTALAKÍTÁSA 
Biológiai hatás: hatékony relaxáció. 
Használhatóság: bármely agyi funkció felfrissít. A zene bizonyos körülmények között élénkítheti a gondolkodást, de nem gondolhatjuk azt, hogy elegendő megtekerni a gombot a „volume” felirat alatt, és azután már csak arra várni, mikor halmoznak minket el Nobel- díjakkal. Tíz éve szenzáció lett az USA-beli Wisconsin Egyetem kutatócsoportjának felfedezése, amely bebizonyította, hogy Mozart szerzeményeinek hallgatása javítja a matematikai és térbeli gondolkodást.
Érdekes, hogy ez az egereken is működött. Azok, amelyek Mozartot hallgattak bizonyíthatóan okosabbak voltak a teljesen zene nélkül, vagy más szerzők zenéjén nevelkedett társaiknál. Ezt a felfedezést támasztotta alá nemrég az a megállapítás, hogy Mozart szerzeményei három olyan agyi gén működését indítják el, mely az idegi ingerek továbbításában vesz részt. Ez úgy hangzik, mint egy kellemes módja annak, hogy egy kicsit felélénkítsük az ellustul agysejteket, azonban az is igaz, hogy nem mindenki ér el javulást. Bár a zene pontos hatása nem ismert, maguk az eredeti tanulmány szerzői is beismerik, hogy a zene, önmagában nem bír agyműködést serkentő hatással. Hallgatása következtében az ember csak ellazul és kipiheni magát, aminek következménye a gondolkodás javulása. Hasonló effektust, mint a zenehallgatással, a pihenés egyéb módjával is elérhetünk. ❮
AZ EMLÉKEZET EDZÉSE
Biológiai hatás: a munkaemlékezet kibővítése. 
Használhatóság: az intelligencia fokozása. Nemrégen még az IQ-ra, mint öröklődő tényezőre tekintettünk, mely csak meglehetősen szűk határok között bővíthető. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy agyunk teljesítménye a számítógéphez hasonló. Az intelligencia jelentős mértékben függ az ún. munkaemlékezettől, tehát azon információk számától, melyeket egyszerre képesek vagyunk észben tartani és kihasználni a gondolatok képzése során. „A munkaemlékezet megfelelő edzéssel jól bővíthető – állítja Torkel Klingberg, a stockholmi Karolinska Institut munkatársa. – Erőteljesen megemelkedik például azzal, ha az ember igyekszik megjegyezni minél több, egy képernyőn elhelyezett tárgyat.” Tanulmányok eredményei 10%-os javulást mutattak az IQ-tesztekben, már néhány napi tréning után. 
MEGFELELŐ TECHNIKA 
Biológiai hatás: az agy olyan rétegeinek bekapcsolódása, melyek különben pihennek. 
Használhatóság: az emlékezet erőteljes javulása. Képzelje le, hogy olyan helyiség ajtaja előtt ül, melyben 600 ember van. Egyik a másik után távozik, és bemutatkozik Önnek. Egy órával azután, hogy az utolsó ember eltávozott, kezdenek el visszajönni és az Ön feladata visszaemlékezni a nevükre. Többségünk számára a ez teljesen őrült gondolatnak tűnik. Valóságban azonban valószínűleg képesek lennék ilyen teljesítményre. Elég lenne csak megfelelő módon felkészülni rá. „Tanulmányoztuk az évenkénti emlékezet- világbajnokság néhány résztvevőjének agyát, és rájöttünk arra, hogy a legjobbak nem rendelkeznek semmivel sem nagyobb IQ-val, mint a populáció többi része. Csak az emlékezés funkciójára az agy többi részét is használják, melyek más tevékenységekben
részt szoktak venni, de az egyszerű emlékezetteszteknél nem” – állítja Eleanor Maguire, London University munkatársa. Az eredményeket annak tulajdonítja, hogy a verseny
résztvevői az emlékezetükben elraktározott kártyákat, vagy egyéb ábrákat más objektumokkal kötik össze, vagy valami történetet gondolnak hozzájuk. A cél az, hogy a rideg kép érzelmi aláfestést kapjon, melyre az ember sokkal könnyebben emlékszik, mint a tisztán vizuális érzékelésre. „A tesztünkben azok a diákok, akik az ábrákat valami érzelemhez vagy mozgáshoz sorolták, háromszor több kártyára emlékeztek, mint azok, akik nem használták ezt a módszert – teszi hozzá Maguire. –Amennyiben helyes folyamat betartásával képesek vagyunk ilyen erőteljes emlékezetjavításra, valószínűleg képesek vagyunk megtanulni a további agyi funkciók megkülönböztetését is. Elegendő csak megtalálni a kihasználásuk hatékony módját.” 

Alvó pár
ELEGENDŐ ALVÁS Biológiai hatás: hatékony relaxáció, az emlékezet rendszerezése.
Használhatóság: az agy többféle funkciójának javítása. Nem éri meg alulértékelni a megfelelő mennyiségű alvás hatását. Egy régi közmondás szerint a reggel okosabb az esténél. Ez nem is annyira a nappalról szól, mint inkább az utolsó alvás utáni időszakról. „Amennyiben
21 órája van ébren, a mentális képességei egy részeg ember képességeinek felelnek meg” –mondja Sean Drummond, a California University munkatársa. – Hasonló lesz a helyzet akkor is, ha néhány napig egymás után csak néhány órát alszik.” Szerencsére ez fordítva is igaz. Az az ember is, aki nem szenved alváshiányban, néhány óra további pihenés után éberebb és nagyobb a pszichikai teljesítőképessége. „Koncentráció a kulcsa mindennek. Amennyiben képes jól koncentrálni, minden mentális képessége javul. És a kipihent agy sokkal jobb koncentrációra képes, mint a fáradt” – magyarázza Drummond. Az alvás azonban nem csak a pihenés hatékony módja. Emlékezetünknek is fontos eszköze. Alvás közben válogatásra és „rendszerezésre” kerülnek az alvás előtt néhány órával beszerzett információk. ❮
FIZIKAI KONDÍCIÓ
Biológiai hatás: az agysejtek oxigénnel és tápanyagokkal való ellátás javulása.
Használhatóság: Fizikai kondíciónk nem csak az izomműködést, de az agyunkat is befolyásolja.
Bizonyított tény, hogy félórás séta hetente háromszor 15%-kal javítja a koncentrációs, tanulási és absztrakt gondolkodás képességét. Ez a hatás főleg az idős embereknél mutatkozik meg. Statisztikai tanulmányok szerint azok az idsőkorúak, akik rendszeresen sétálnak, jobb eredményeket érnek el az emlékezettesztekben, mint azok, akik inkább otthon maradnak. Ez természetesen a fiatal embereknél is működik. „Tanulmányaink szerint azok a gyerekek, akik rendszeresen hetente háromszor, vagy négyszer tornásznak, 10 – 11 éves korukban jobb eredményeket érnek el a vizsgákon – állítja Angela Balding, a University of Exeter munkatársa. – Az ok valószínűleg a jobb vérkeringésben, és így az
agy hatékonyabb oxigénellátásában rejlik.” Az agyunk más okból is szereti a fizikai terhelést. Ez ugyanis serkenti az új neuronok képződését.

Apácák
KOLOSTORI ÉLETMÓD 
Biológiai hatás: jobb körülmények az agy fejlődéséhez.
Használhatóság: az agy degenerációs betegségeinek késleltetése. Első pillantásra talán őrültségnek tűnik, de az idős apácák (75–107 év) között végzett tanulmányok bebizonyították, hogy az ő életmódjuk a súlyos szenilitás sokkal későbbi előfordulását teszi lehetővé számukra, mint
az egyszerű halandóknál. Ez tulajdonképpen nem is olyan meglepő, elég ha belegondolunk abba, hogy a kolostori kemény rendszer nem engedi az olyan önpusztító magatartást, mint a fokozott stressz egy rosszul sikerült üzlet miatt, dohányzás, vagy az alkoholfogyasztás. Az apácák továbbá relatíve egészséges és könnyű ételeket fogyasztanak és nem ehetik tele magukat hamburgerekkel. Természetesen közöttük is előfordulnak olyan degeneratív megbetegedések, mint az Alzheimer-kór, azonban a nagyon idős apácák többsége élénk mentális képességekkel rendelkezik, és sikeresen elkerüli a demencia vagy a szenilitás minden jelét. „Ez teljesen egyszerű, az apácák életmódja nem ad túl sok lehetőséget az agyvérzés kockázatának növelésére, nem fordul náluk elő a keringési rendszer mértéktelen terhelése, vagy például a fej ütéses sérülése. Ezek azok a tényezők, melyek befolyásolják az agy degeneratív megbetegedéseink előfordulását. Semmi szükség tehát arra, hogy egy kolostorba bezárkózzunk, elég ha kerüljük a stresszt és az egészségtelen szokásokat” – magyarázza David Snowdon, Alzheimer-kór kutató, Lexington University. ❮
A FIGYELEM FENNTARTÁSA 
Biológiai hatás: fokozott dopamintermelés. 
Használhatóság: az agy minden funkciójának javítása. Az ember lehet éles elméjű, olvasott és művelt, de mindezzel nem megy semmire, ha nem tud összpontosítani. A figyelem fenntartásához elegendő dopamin neurotranszmitter (ingerületátvitelt befolyásoló anyag) szükséges. Termelését fokozza néhány anyag, mint például amfetamin vagy ritalin, de például a koffein is. (Lásd az 1. pontban írottakat is.) Más módszer is létezik a függőséget okozó szerekkel való próbálkozások helyett. Dopamintermelést az elegendő alvás, rendszeres étkezés (folyamatos lassú szénhidrátoldódást biztosít) és a fizikai terhelés is fokozza azt. A munkára való összpontosítás érdekében fontos továbbá minél jobban kerülni a zavaró tényezőket. A munkakörnyezettel foglalkozó tanulmányok mutatják, hogy például egy telefonhívással megzavart dolgozó csak tizenöt perc múlva képes visszatérni a mély koncentráció fázisába. Elegendő tehát, hogy néhányszor csörögjön a telefon, és fél nap menthetetlenül
elveszett. A zene is segíthet, szükséges azonban megjegyezni, hogy összpontosításhoz csak olyan zene szükséges, amelyet ismer, és nagymértékben nem is figyel rá, és amely elsősorban a környező zaj elfedésére szolgál. Nem kevésbé fontos, hogy az összpontosítást kívánó munkánál minél távolabb tartsa magát minden létező csábításnál, melyek elvonnák a figyelmét. Legnagyobb ellenfél ebben a tekintetben állítólag a hűtőszekrény tartalma... ❮
AKARATLAGOS IRÁNYÍTÁS 
Biológiai hatás: fokozott dopamintermelés. 
Használhatóság: néhány agyi megbetegedés gyógyítása. Azt szokták mondani, hogy ha az ember valóban akar valamit,
azt el is éri, és ez nagymértékben valóban így is működik. A múlt század 60-as éveiben egy megmagyarázhatatlan jelenség jött divatba, mely biofeedback (biológiai visszajelzés) nevet kapott. Számos tanulmányt végeztek, melyekben önkéntesek igyekeztek megváltoztatni testük olyan funkcióit, melyek rendes körülmények mellett az akarattól teljességgel függetlenek (például a pulzusszám). A résztvevők egyike sem tudja megmagyarázni, hogyan, de a többségük mégis sikeres volt. Jelenleg hasonló kutatások irányulnak az agyunk funkcióira, konkrétan az elektrőncefalogrammal (EEG) mérhető elektromos hullámok aktivitására. Az egyik ilyen kísérletben a tudósok alfa-hullámok által hagyták irányítani egy számítógépes játék autóját, melyek annak függvényében változnak, mennyire vagyunk nyugodtak és mennyire összpontosítunk. Minél erősebbek voltak az alfa-hullámok, annál gyorsabban mozgott a jármű a képernyőn. A tanulmány résztvevőit azután felkérték arra, hogy próbálják meg irányítani az autót. Megint csak senki sem tudta megmagyarázni, hogyan, de a többségüknek ez sikerült. Jelenleg ezt az eljárást sikeresen használják mint gyógyítási alternatívát a dopamintermelést növelő vegyi anyagok mellett. Segít az epilepsziában, depresszióban szenvedő betegeknek, illetve regenerációnál az agyvérzések és sérülések után.