Nem számít, milyen IQ-t kaptunk örökségbe, és az sem, hány diplomát szereztünk! Mentális képességeinkre való tekintet nélkül mindig létezik mód, hogyan lehetne rajtuk egy kicsit javítani. Ez a javítás semmi esetre sem jelenti egyetemi tankönyvek fárasztó magolását vagy az összes szabadidőnk kutatóintézetek könyvtáraiban való eltöltését.
AZ ÉTREND ÁTALAKÍTÁSA
Biológiai hatás: idegi ingerületátvivő anyagok termelésének fokozása, az agysejtek energiaellátásának biztosítása, a szabad gyökök agreszszív hatásai elleni védelem.
Használhatóság: az agy többféle funkciójának egyidejű javítása. „Azzá leszünk, amit eszünk”, mondja egy igaz közmondás, és ez az eszünkre kétszeresen igaz. Az agy ugyanis a test legtelhetetlenebb szerve. Egy kiadós reggeli az első helyen áll. Az irányító központunk a glükóz folyamatos adagolásán függ, amennyiben ez hiányzik, a teljesítőképessége nem éri el a maximumot. Számos tanulmány rámutat arra, hogy a reggeli kihagyása csökkent összpontosításhoz vezet az iskolában vagy a munkahelyen. Azonban nem csak a kalóriabevitelen van a hangsúly. Egy 2003- as tanulmány szerint, azok a gyerekek, akik édes péksüteményt reggeliznek, és ezt dúsított üdítőkkel öblítik le, emlékezeti és összpontosítási tesztekben hasonló eredményeket értek el, mint a hetvenéves aggastyánok. „Legjobb eredményeket azok a gyerekek értek el, akik reggel magas fehérjetartalmú
ételt esznek” – teszi hozzá Barbara Stewart, a brit University of Ulster munkatársa. További étkezésekhez megfelelő a tojás, mivel kolint tartalmaz. Ez meggyorsítja az acetil-kolin termelését, amely az idegingerületek fontos hordozója, és a hiánya egyebek mellett Alzheimer-kórhoz és egyéb emlékezetzavarokhoz is kapcsolódik. Fontos a gyümölcs- és zöldségfogyasztás is, amely elegendő antioxidánsokról gondoskodik. Ezek védik ugyanis szöveteinket a szabad gyököktől, melyek a metabolizmus termékeként keletkeznek.
„Antioxidánsokban gazdag diétával negyven öreg kutyánál sikerült lényegesen javítani a tanulási képességet” –mondja Dwight Tapp a California University munkatársa. ❮
ételt esznek” – teszi hozzá Barbara Stewart, a brit University of Ulster munkatársa. További étkezésekhez megfelelő a tojás, mivel kolint tartalmaz. Ez meggyorsítja az acetil-kolin termelését, amely az idegingerületek fontos hordozója, és a hiánya egyebek mellett Alzheimer-kórhoz és egyéb emlékezetzavarokhoz is kapcsolódik. Fontos a gyümölcs- és zöldségfogyasztás is, amely elegendő antioxidánsokról gondoskodik. Ezek védik ugyanis szöveteinket a szabad gyököktől, melyek a metabolizmus termékeként keletkeznek.
„Antioxidánsokban gazdag diétával negyven öreg kutyánál sikerült lényegesen javítani a tanulási képességet” –mondja Dwight Tapp a California University munkatársa. ❮
MOZAIK EFFEKTUS ÁTALAKÍTÁSA
Biológiai hatás: hatékony relaxáció.
Használhatóság: bármely agyi funkció felfrissít. A zene bizonyos körülmények között élénkítheti a gondolkodást, de nem gondolhatjuk azt, hogy elegendő megtekerni a gombot a „volume” felirat alatt, és azután már csak arra várni, mikor halmoznak minket el Nobel- díjakkal. Tíz éve szenzáció lett az USA-beli Wisconsin Egyetem kutatócsoportjának felfedezése, amely bebizonyította, hogy Mozart szerzeményeinek hallgatása javítja a matematikai és térbeli gondolkodást.
Érdekes, hogy ez az egereken is működött. Azok, amelyek Mozartot hallgattak bizonyíthatóan okosabbak voltak a teljesen zene nélkül, vagy más szerzők zenéjén nevelkedett társaiknál. Ezt a felfedezést támasztotta alá nemrég az a megállapítás, hogy Mozart szerzeményei három olyan agyi gén működését indítják el, mely az idegi ingerek továbbításában vesz részt. Ez úgy hangzik, mint egy kellemes módja annak, hogy egy kicsit felélénkítsük az ellustul agysejteket, azonban az is igaz, hogy nem mindenki ér el javulást. Bár a zene pontos hatása nem ismert, maguk az eredeti tanulmány szerzői is beismerik, hogy a zene, önmagában nem bír agyműködést serkentő hatással. Hallgatása következtében az ember csak ellazul és kipiheni magát, aminek következménye a gondolkodás javulása. Hasonló effektust, mint a zenehallgatással, a pihenés egyéb módjával is elérhetünk. ❮
Érdekes, hogy ez az egereken is működött. Azok, amelyek Mozartot hallgattak bizonyíthatóan okosabbak voltak a teljesen zene nélkül, vagy más szerzők zenéjén nevelkedett társaiknál. Ezt a felfedezést támasztotta alá nemrég az a megállapítás, hogy Mozart szerzeményei három olyan agyi gén működését indítják el, mely az idegi ingerek továbbításában vesz részt. Ez úgy hangzik, mint egy kellemes módja annak, hogy egy kicsit felélénkítsük az ellustul agysejteket, azonban az is igaz, hogy nem mindenki ér el javulást. Bár a zene pontos hatása nem ismert, maguk az eredeti tanulmány szerzői is beismerik, hogy a zene, önmagában nem bír agyműködést serkentő hatással. Hallgatása következtében az ember csak ellazul és kipiheni magát, aminek következménye a gondolkodás javulása. Hasonló effektust, mint a zenehallgatással, a pihenés egyéb módjával is elérhetünk. ❮
AZ EMLÉKEZET EDZÉSE
Biológiai hatás: a munkaemlékezet kibővítése.
Használhatóság: az intelligencia fokozása. Nemrégen még az IQ-ra, mint öröklődő tényezőre tekintettünk, mely csak meglehetősen szűk határok között bővíthető. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy agyunk teljesítménye a számítógéphez hasonló. Az intelligencia jelentős mértékben függ az ún. munkaemlékezettől, tehát azon információk számától, melyeket egyszerre képesek vagyunk észben tartani és kihasználni a gondolatok képzése során. „A munkaemlékezet megfelelő edzéssel jól bővíthető – állítja Torkel Klingberg, a stockholmi Karolinska Institut munkatársa. – Erőteljesen megemelkedik például azzal, ha az ember igyekszik megjegyezni minél több, egy képernyőn elhelyezett tárgyat.” Tanulmányok eredményei 10%-os javulást mutattak az IQ-tesztekben, már néhány napi tréning után.
MEGFELELŐ TECHNIKA
Biológiai hatás: az agy olyan rétegeinek bekapcsolódása, melyek különben pihennek.
Használhatóság: az emlékezet erőteljes javulása. Képzelje le, hogy olyan helyiség ajtaja előtt ül, melyben 600 ember van. Egyik a másik után távozik, és bemutatkozik Önnek. Egy órával azután, hogy az utolsó ember eltávozott, kezdenek el visszajönni és az Ön feladata visszaemlékezni a nevükre. Többségünk számára a ez teljesen őrült gondolatnak tűnik. Valóságban azonban valószínűleg képesek lennék ilyen teljesítményre. Elég lenne csak megfelelő módon felkészülni rá. „Tanulmányoztuk az évenkénti emlékezet- világbajnokság néhány résztvevőjének agyát, és rájöttünk arra, hogy a legjobbak nem rendelkeznek semmivel sem nagyobb IQ-val, mint a populáció többi része. Csak az emlékezés funkciójára az agy többi részét is használják, melyek más tevékenységekben
részt szoktak venni, de az egyszerű emlékezetteszteknél nem” – állítja Eleanor Maguire, London University munkatársa. Az eredményeket annak tulajdonítja, hogy a verseny
résztvevői az emlékezetükben elraktározott kártyákat, vagy egyéb ábrákat más objektumokkal kötik össze, vagy valami történetet gondolnak hozzájuk. A cél az, hogy a rideg kép érzelmi aláfestést kapjon, melyre az ember sokkal könnyebben emlékszik, mint a tisztán vizuális érzékelésre. „A tesztünkben azok a diákok, akik az ábrákat valami érzelemhez vagy mozgáshoz sorolták, háromszor több kártyára emlékeztek, mint azok, akik nem használták ezt a módszert – teszi hozzá Maguire. –Amennyiben helyes folyamat betartásával képesek vagyunk ilyen erőteljes emlékezetjavításra, valószínűleg képesek vagyunk megtanulni a további agyi funkciók megkülönböztetését is. Elegendő csak megtalálni a kihasználásuk hatékony módját.”
részt szoktak venni, de az egyszerű emlékezetteszteknél nem” – állítja Eleanor Maguire, London University munkatársa. Az eredményeket annak tulajdonítja, hogy a verseny
résztvevői az emlékezetükben elraktározott kártyákat, vagy egyéb ábrákat más objektumokkal kötik össze, vagy valami történetet gondolnak hozzájuk. A cél az, hogy a rideg kép érzelmi aláfestést kapjon, melyre az ember sokkal könnyebben emlékszik, mint a tisztán vizuális érzékelésre. „A tesztünkben azok a diákok, akik az ábrákat valami érzelemhez vagy mozgáshoz sorolták, háromszor több kártyára emlékeztek, mint azok, akik nem használták ezt a módszert – teszi hozzá Maguire. –Amennyiben helyes folyamat betartásával képesek vagyunk ilyen erőteljes emlékezetjavításra, valószínűleg képesek vagyunk megtanulni a további agyi funkciók megkülönböztetését is. Elegendő csak megtalálni a kihasználásuk hatékony módját.”
Alvó pár
Használhatóság: az agy többféle funkciójának javítása. Nem éri meg alulértékelni a megfelelő mennyiségű alvás hatását. Egy régi közmondás szerint a reggel okosabb az esténél. Ez nem is annyira a nappalról szól, mint inkább az utolsó alvás utáni időszakról. „Amennyiben
21 órája van ébren, a mentális képességei egy részeg ember képességeinek felelnek meg” –mondja Sean Drummond, a California University munkatársa. – Hasonló lesz a helyzet akkor is, ha néhány napig egymás után csak néhány órát alszik.” Szerencsére ez fordítva is igaz. Az az ember is, aki nem szenved alváshiányban, néhány óra további pihenés után éberebb és nagyobb a pszichikai teljesítőképessége. „Koncentráció a kulcsa mindennek. Amennyiben képes jól koncentrálni, minden mentális képessége javul. És a kipihent agy sokkal jobb koncentrációra képes, mint a fáradt” – magyarázza Drummond. Az alvás azonban nem csak a pihenés hatékony módja. Emlékezetünknek is fontos eszköze. Alvás közben válogatásra és „rendszerezésre” kerülnek az alvás előtt néhány órával beszerzett információk. ❮
FIZIKAI KONDÍCIÓ
Biológiai hatás: az agysejtek oxigénnel és tápanyagokkal való ellátás javulása.
Használhatóság: Fizikai kondíciónk nem csak az izomműködést, de az agyunkat is befolyásolja.
Bizonyított tény, hogy félórás séta hetente háromszor 15%-kal javítja a koncentrációs, tanulási és absztrakt gondolkodás képességét. Ez a hatás főleg az idős embereknél mutatkozik meg. Statisztikai tanulmányok szerint azok az idsőkorúak, akik rendszeresen sétálnak, jobb eredményeket érnek el az emlékezettesztekben, mint azok, akik inkább otthon maradnak. Ez természetesen a fiatal embereknél is működik. „Tanulmányaink szerint azok a gyerekek, akik rendszeresen hetente háromszor, vagy négyszer tornásznak, 10 – 11 éves korukban jobb eredményeket érnek el a vizsgákon – állítja Angela Balding, a University of Exeter munkatársa. – Az ok valószínűleg a jobb vérkeringésben, és így az
agy hatékonyabb oxigénellátásában rejlik.” Az agyunk más okból is szereti a fizikai terhelést. Ez ugyanis serkenti az új neuronok képződését.
Apácák
KOLOSTORI ÉLETMÓD
Biológiai hatás: jobb körülmények az agy fejlődéséhez.
Használhatóság: az agy degenerációs betegségeinek késleltetése. Első pillantásra talán őrültségnek tűnik, de az idős apácák (75–107 év) között végzett tanulmányok bebizonyították, hogy az ő életmódjuk a súlyos szenilitás sokkal későbbi előfordulását teszi lehetővé számukra, mint
az egyszerű halandóknál. Ez tulajdonképpen nem is olyan meglepő, elég ha belegondolunk abba, hogy a kolostori kemény rendszer nem engedi az olyan önpusztító magatartást, mint a fokozott stressz egy rosszul sikerült üzlet miatt, dohányzás, vagy az alkoholfogyasztás. Az apácák továbbá relatíve egészséges és könnyű ételeket fogyasztanak és nem ehetik tele magukat hamburgerekkel. Természetesen közöttük is előfordulnak olyan degeneratív megbetegedések, mint az Alzheimer-kór, azonban a nagyon idős apácák többsége élénk mentális képességekkel rendelkezik, és sikeresen elkerüli a demencia vagy a szenilitás minden jelét. „Ez teljesen egyszerű, az apácák életmódja nem ad túl sok lehetőséget az agyvérzés kockázatának növelésére, nem fordul náluk elő a keringési rendszer mértéktelen terhelése, vagy például a fej ütéses sérülése. Ezek azok a tényezők, melyek befolyásolják az agy degeneratív megbetegedéseink előfordulását. Semmi szükség tehát arra, hogy egy kolostorba bezárkózzunk, elég ha kerüljük a stresszt és az egészségtelen szokásokat” – magyarázza David Snowdon, Alzheimer-kór kutató, Lexington University. ❮
az egyszerű halandóknál. Ez tulajdonképpen nem is olyan meglepő, elég ha belegondolunk abba, hogy a kolostori kemény rendszer nem engedi az olyan önpusztító magatartást, mint a fokozott stressz egy rosszul sikerült üzlet miatt, dohányzás, vagy az alkoholfogyasztás. Az apácák továbbá relatíve egészséges és könnyű ételeket fogyasztanak és nem ehetik tele magukat hamburgerekkel. Természetesen közöttük is előfordulnak olyan degeneratív megbetegedések, mint az Alzheimer-kór, azonban a nagyon idős apácák többsége élénk mentális képességekkel rendelkezik, és sikeresen elkerüli a demencia vagy a szenilitás minden jelét. „Ez teljesen egyszerű, az apácák életmódja nem ad túl sok lehetőséget az agyvérzés kockázatának növelésére, nem fordul náluk elő a keringési rendszer mértéktelen terhelése, vagy például a fej ütéses sérülése. Ezek azok a tényezők, melyek befolyásolják az agy degeneratív megbetegedéseink előfordulását. Semmi szükség tehát arra, hogy egy kolostorba bezárkózzunk, elég ha kerüljük a stresszt és az egészségtelen szokásokat” – magyarázza David Snowdon, Alzheimer-kór kutató, Lexington University. ❮
A FIGYELEM FENNTARTÁSA
Biológiai hatás: fokozott dopamintermelés.
Használhatóság: az agy minden funkciójának javítása. Az ember lehet éles elméjű, olvasott és művelt, de mindezzel nem megy semmire, ha nem tud összpontosítani. A figyelem fenntartásához elegendő dopamin neurotranszmitter (ingerületátvitelt befolyásoló anyag) szükséges. Termelését fokozza néhány anyag, mint például amfetamin vagy ritalin, de például a koffein is. (Lásd az 1. pontban írottakat is.) Más módszer is létezik a függőséget okozó szerekkel való próbálkozások helyett. Dopamintermelést az elegendő alvás, rendszeres étkezés (folyamatos lassú szénhidrátoldódást biztosít) és a fizikai terhelés is fokozza azt. A munkára való összpontosítás érdekében fontos továbbá minél jobban kerülni a zavaró tényezőket. A munkakörnyezettel foglalkozó tanulmányok mutatják, hogy például egy telefonhívással megzavart dolgozó csak tizenöt perc múlva képes visszatérni a mély koncentráció fázisába. Elegendő tehát, hogy néhányszor csörögjön a telefon, és fél nap menthetetlenül
elveszett. A zene is segíthet, szükséges azonban megjegyezni, hogy összpontosításhoz csak olyan zene szükséges, amelyet ismer, és nagymértékben nem is figyel rá, és amely elsősorban a környező zaj elfedésére szolgál. Nem kevésbé fontos, hogy az összpontosítást kívánó munkánál minél távolabb tartsa magát minden létező csábításnál, melyek elvonnák a figyelmét. Legnagyobb ellenfél ebben a tekintetben állítólag a hűtőszekrény tartalma... ❮
elveszett. A zene is segíthet, szükséges azonban megjegyezni, hogy összpontosításhoz csak olyan zene szükséges, amelyet ismer, és nagymértékben nem is figyel rá, és amely elsősorban a környező zaj elfedésére szolgál. Nem kevésbé fontos, hogy az összpontosítást kívánó munkánál minél távolabb tartsa magát minden létező csábításnál, melyek elvonnák a figyelmét. Legnagyobb ellenfél ebben a tekintetben állítólag a hűtőszekrény tartalma... ❮
AKARATLAGOS IRÁNYÍTÁS
Biológiai hatás: fokozott dopamintermelés.
Használhatóság: néhány agyi megbetegedés gyógyítása. Azt szokták mondani, hogy ha az ember valóban akar valamit,
azt el is éri, és ez nagymértékben valóban így is működik. A múlt század 60-as éveiben egy megmagyarázhatatlan jelenség jött divatba, mely biofeedback (biológiai visszajelzés) nevet kapott. Számos tanulmányt végeztek, melyekben önkéntesek igyekeztek megváltoztatni testük olyan funkcióit, melyek rendes körülmények mellett az akarattól teljességgel függetlenek (például a pulzusszám). A résztvevők egyike sem tudja megmagyarázni, hogyan, de a többségük mégis sikeres volt. Jelenleg hasonló kutatások irányulnak az agyunk funkcióira, konkrétan az elektrőncefalogrammal (EEG) mérhető elektromos hullámok aktivitására. Az egyik ilyen kísérletben a tudósok alfa-hullámok által hagyták irányítani egy számítógépes játék autóját, melyek annak függvényében változnak, mennyire vagyunk nyugodtak és mennyire összpontosítunk. Minél erősebbek voltak az alfa-hullámok, annál gyorsabban mozgott a jármű a képernyőn. A tanulmány résztvevőit azután felkérték arra, hogy próbálják meg irányítani az autót. Megint csak senki sem tudta megmagyarázni, hogyan, de a többségüknek ez sikerült. Jelenleg ezt az eljárást sikeresen használják mint gyógyítási alternatívát a dopamintermelést növelő vegyi anyagok mellett. Segít az epilepsziában, depresszióban szenvedő betegeknek, illetve regenerációnál az agyvérzések és sérülések után.
azt el is éri, és ez nagymértékben valóban így is működik. A múlt század 60-as éveiben egy megmagyarázhatatlan jelenség jött divatba, mely biofeedback (biológiai visszajelzés) nevet kapott. Számos tanulmányt végeztek, melyekben önkéntesek igyekeztek megváltoztatni testük olyan funkcióit, melyek rendes körülmények mellett az akarattól teljességgel függetlenek (például a pulzusszám). A résztvevők egyike sem tudja megmagyarázni, hogyan, de a többségük mégis sikeres volt. Jelenleg hasonló kutatások irányulnak az agyunk funkcióira, konkrétan az elektrőncefalogrammal (EEG) mérhető elektromos hullámok aktivitására. Az egyik ilyen kísérletben a tudósok alfa-hullámok által hagyták irányítani egy számítógépes játék autóját, melyek annak függvényében változnak, mennyire vagyunk nyugodtak és mennyire összpontosítunk. Minél erősebbek voltak az alfa-hullámok, annál gyorsabban mozgott a jármű a képernyőn. A tanulmány résztvevőit azután felkérték arra, hogy próbálják meg irányítani az autót. Megint csak senki sem tudta megmagyarázni, hogyan, de a többségüknek ez sikerült. Jelenleg ezt az eljárást sikeresen használják mint gyógyítási alternatívát a dopamintermelést növelő vegyi anyagok mellett. Segít az epilepsziában, depresszióban szenvedő betegeknek, illetve regenerációnál az agyvérzések és sérülések után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése