2010. július 26., hétfő

MEGSZENTELŐDÉS

“Mert ez az Isten akarata: a ti szentté lételetek” (1Tesz 4,3).
A halál oldala. Istennek a megszentelődésünkben az élet és a halál oldalán egyaránt formálnia kell minket. Egyesek túl sok időt töltenek a halál helyén, végül olyanok lesznek, mint a sír. Mindig heves harc folyik a megszentelődés előtt, mindig van valami, ami éles ellentétben áll Jézus Krisztus kívánságaival. Amint Isten Szelleme elkezdi megmutatni, mi a megszentelődés, elkezdődik a küzdelem. “Ha valaki hozzám jön és meg nem gyűlöli… a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom” (Lk 14,26).
A megszentelődés folyamatában Isten Szelleme megfoszt engem mindentől, míg nem marad más, csak “önmagam”, s ez a halál helye. Hajlandó vagyok-e csak “magam” lenni és semmi több – barátok, szülő, testvér és önző érdek nélkül -, készen a halálra? Ez a megszentelődés feltétele. Nem csoda, hogy Jézus ezt mondta: “Nem békességet hozni jöttem, hanem fegyvert” (Mt 10,34). Itt kezdődik a harc, itt sokan elcsüggedünk. Nem akarjuk azonosítani magunkat Jézus halálával ezen a ponton. “De ez olyan rettenetes és kérlelhetetlen” – mondjuk, Urunk szigorú és elvárja ezt tőlünk. “Nem kívánhatja, hogy ezt tegyem.” – Pedig kívánja.
Akarok-e egészen “magam” lenni, mindent határozottan lehántani magamról, amit barátaim vagy saját magam gondolok magamról és kiszolgáltatom-e ezt a mezítelen valómat Istennek? Amint kész vagyok erre, Ő megszentel egészen, és életem megszabadul minden nyűgtől, mindentől – Istent kivéve.
Amikor így imádkozol: “Uram, mutasd meg, mi nekem a megszentelődés” – Ő megmutatja. Azt jelenti, hogy eggyé lettem Jézus Krisztussal. A megszentelődés nem olyasvalami, amit Ő helyez belém, hanem Ő maga az bennem.
“Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, aki bölcsességül lett nekünk Istentől és igazságosságul, szentségül és váltságul” (2Kor 1,30).
Az élet oldala. A megszentelődésnek az a titka, hogy általa Jézus Krisztus tökéletes tulajdonságaiban részesülök, nem fokról fokra, hanem azonnal, amint hit által valósággá vált bennem, hogy Jézus Krisztus szentségül lett nekem. Nem jelent kevesebbet, mint hogy általa Jézus Krisztus szentsége észrevehetően az enyém lesz.
A szent élet egyetlen csodálatos titka nem Jézus utánzása, hanem hogy az Ő tökéletes tulajdonságai megnyilvánuljanak az én halandó testemben. “Krisztus tibennetek” – ez a megszentelődés. Az Ő csodálatos életének részesévé leszek a megszentelődésben – hit által, Isten kegyelmének királyi ajándékaként. Kész vagyok-e oly valóságosan megszentelődni Istenért, amilyen valóság ez az Ő Igéjében?
A megszentelődés Jézus Krisztus szent tulajdonságainak elnyerése. Az Ő türelme, szeretete, szentsége, hite, tisztasága, szépsége minden megszentelt lélekben és mindegyik által megmutatkozik. A megszentelődés nem azt jelenti, hogy Jézusból erőt veszünk a szentséghez, hanem hogy Jézussal együtt elfogadjuk azt a szentséget, ami benne van, hogy bennünk is ott legyen. A megszentelődés nem utánzás, hanem részesít valamiben. Az utánzás egészen más. Jézus Krisztusban minden tökéletes; és a megszentelődés titka az, hogy Jézus tökéletessége rendelkezésemre áll és általa lassan de biztosan rendezett, egészséges és szent életet kezdek élni. Isten hatalma birtokba vett (1Pt 1,5).