1996. december 26., csütörtök

San Martino

(San Martino 96.12.8)
Dicsőség az Atyának!
Gyermekeim, imádságban összegyűlve
ebben a lelket felüdítő szünetben,
az az óhajom, hogy evangéliumi szellemet
ajándékozzak nektek, amely szeretettől ég,
hogy az a mód, amellyel kifejezitek magatokat,
gyengéd legyen, és csendes mosoly ragyogja be,
és elnéző megértés kísérje.
Miután az önszeretet gyakran piszkál benneteket,
tudjátok becsukni a szemeteket és fületeket,
mielőtt indulattal kirobbannátok, és halált okoznátok…
Gyermekeim, egy új életet szeretnék általatok
megvalósítani, de hogyan születhetne meg,
ha ti nem az életet ajándékozzátok?
Ismételten kérlek titeket: ne hagyjatok magamra
ebben a sejtelmekkel teli időszakban!
Mindnyájatokra szükségem van!
Jézusnak minden szívbe be kell térnie,
mielőtt ezek a szívek megismernék a romlást!
Gyermekeim, szeretlek titeket és megáldva
magamhoz szorítlak mindnyájatokat.

(San Martino 96.12.8)
Énekeljünk dicsőséget és áldjuk az Atyát!
Gyermekeim, éljetek kegyelmi életet,
a bűnt életszentséggel győzzétek le,
és nézzetek Szeplőtelenségemre!
Tudjátok elolvasni a legszebb történetet,
amelyet Isten rajtam mutat meg mindeteknek,
a ti üdvösségetekre.
Kövessétek példámat, és én kegyelemet ajándékozok
nektek: nektek ajándékozom az Atya szeretetét.
Velem biztonságban lesz a hitetek, velem tiétek lesz a
legszentebb igazság, a kitartás, az életszentség, és a
dicsőség. Szeretlek benneteket, gyermekeim!
Megáldalak és magamhoz szorítalak titeket!

(San Martino 96.12.25)
Zengjünk dicsőséget az Atyának!
Gyermekeim, lássátok, Isten most leszületik közétek,
fogadjátok Őt be magatokhoz!
Azért jön, hogy az emberek magányát
megszüntesse isteni szeretetével.
Jézus nektek, értetek adatik.
Én vagyok az, aki előkészít titeket arra,
hogy a Szentlélek és a Mindenható ereje
világra hozza Őt bennetek a kegyelem által,
a Jézust bennetek megteremtő kegyelem által.
Drága gyermekeim,
ne változtassatok semmit ezen az eseményen,
hanem próbáljátok meg saját magatokat,
saját életeteket megváltoztatni!
Ne esküdjenek többet össze ellene,
hanem alázatosan hajoljon meg minden térd,
mert Ő a dicsőség királya.
Jézus legyen a tiétek, ti pedig az övé,
és akkor örök boldogságban lesz részetek.
Megáldalak titeket,
és mindannyiótokat magamhoz ölellek.!

1996. november 24., vasárnap

Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel....

Felelős Szakembereket, nem felelőtlen szakbarbárokat,
Kíváló Szakembereket, nem söpredék pártkatonákat!
Magyar Nemzetért tevő Szakembereket, nem magyarság ellen tevő HAZUGSÁGGYÁR alkalmazottakat!

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy műveletlen”
Gróf Széchenyi István

1996. szeptember 5., csütörtök

Ígérem, alávetem magamat mindannak, amit kívánsz tőlem és elfogadok mindent, amit csak reám bocsátasz.

Lelkemnek Lelke, Szentlélek, imádlak Téged; világosíts meg engem; vezess engem; erősíts engem; vigasztalj engem; mondd meg nekem, mit kell tennem; add ki nekem parancsaidat. Ígérem, alávetem magamat mindannak, amit kívánsz tőlem és elfogadok mindent, amit csak reám bocsátasz. Csak ismertesd meg velem a te akaratodat!’

1996. április 22., hétfő

G. Palau sj: Krisztus útján

Hűségesen követni kell a Mestert
* – Fiam, sokat beszélsz, de keveset cselekszel.
* – Adsz nekem valamit; de ha magadat is ideadnád.
* – Azt mondod, hogy az én dicsőségemet keresed; de akkor miért vagy mindig elfoglalva a tiéddel?
* – Siratod a világ bűneit; de miért nem a tieidet?
* – Mindenütt találsz gáncsolni valót; de ha inkább magadat javítanád?
* – Azt mondod: Istenem! szeretlek Téged! s aztán nem nekem szolgálsz. Felpanaszolod elvetemült ellenségeim tervszerű dühöngéseit; s aztán elmégy s magasztalod kiválóságukat s előnyös tulajdonságaikat.
* – Azt mondod, hogy mindenek fölött szeretsz; de hát miért nem mutatod ki ezt életeddel?
* – Néha engem tagadsz meg, hogy magad ne kelljen megtagadnod.
* – Máskor magadat tagadod meg, hogy legnagyobb ellenségeimet ne kelljen megtagadni.
* – Lelki vigasztalások és gyönyörűségek után vágyódol; s úgy mulatsz, mint a világfiak.
* – Amid van, mind az enyém; s te haszontalanságokra fordítasz mindent.
* – Többre becsülöd a földi dolgot, mint az istenit; s mégis jó kereszténynek tartod magad.
* – Ma mindent meg akarsz tenni, hogy üdvösségedet biztosítsad; holnap mindent abbahagysz, s alig gondolsz arra, hogy örök kárhozat is van.
* – Egyszer azt mondod: biztosítsuk a mennyországot! Máskor: ó, bárcsak ne volna pokol!
* – Mit használnak az ájtatosságok, ha kívánságaidon és szenvedélyeiden nem tudsz uralkodni?
* – Mit használ jószándékod, ha cselekedeteid nem jók?
* – Vajon a Krisztus embere-e az, kit mindig az emberfélés gyötör?
* – Te otthon és magadért akarsz katolikus lenni, mikor én azt kívánom, hogy mások előtt s énértem légy az.
* – Ó, fiam! Ki egyazon időben kívánod és kerülöd az erényt!
(G. Palau sj: Krisztus útján 1922)

1996. április 9., kedd

A diadal a mi két szívünké!

 

Anyai Szívem szomorú, hogy ezt kell mondanom, és szemem véres könnyeket hullat annak láttán, ami elém fog tárulni, amikor az Atya keze lesújt rátok, és mennydörögve ezt kiáltja: "Elég volt! Most már elég!", és tűzviharban fog ítéletet tartani... A mi két átszúrt Szívünk még mindig ünnepélyesen figyelmeztet benneteket, hogy változtassátok meg szíveteket és fordítsátok Isten felé. Egyedül Istenben élhet az ember, mert ď a ti mindennapi Kenyeretek, Italotok és Lélegzetetek. Tudja meg a mi két Szívünk minden lakója, hogy most már hamarosan diadalt arat a mi két Szívünk, amelyek eggyé váltak, és beteljesül sok minden, amit megjövendöltünk. Jézus Szentséges Szíve és az én Szeplőtelen Szívem megáld benneteket. Legyetek egyek!

(VR19960409)