
Iránon
belül több ellenállási mozgalom indult el koztuk volt a síita vallási
mozgalom, melynek meghatározó személyisége volt Ruhollah Khomeini, azaz
Khomeini imám. Az imámot száműzték, így ő 1964-ben az iraki Nadzsefbe
ment. Onnan tovább kellett állnia és a Párizs melléki Neauphle-le
Chateau-ban nyert befogadást egészen 1979 február 1-i visszatéréséig azt
kövezően, hogy a forradalom elűzte Mohamed Rezát és az általa képviselt
értékeket. Az imám visszatérésével egy eddig nem ismert és nem is
remélt korszak vette kezdetét. Khomeini imam nem Gom-ot, vagy Mashedet, a
síita iszlám teológiai bástyáit választotta lakóhelyül, hanem Teheránt.
Azaz búcsút intett a szekularizációnak. Az 1971-ben megalkotott művének
a Velajet al-Faqihnak (a teokrácia hatalmi küldetése) alapján az iszlám
tudósait ruházta fel a vallási tanítások mellett a világi hatalom
gyakorlásának felelősségével. A történelmi előzményeket követően nem
csoda, hogy a világi hatalom eddigi gyakorlói megbuktak, a nép az 1979.
március 30-31-i demokratikus szavazáson egyértelműen az iszlám
forradalom hatalma mellett voksolt és kikiáltották az iráni iszlám
köztársaságot.
A
fiatal állam intézményei még meg sem szilárdulhattak, amikor belső és
külső ellenségek lepték el. Felszámolták a SZAVAK-ot és 1979. május 5-én
létrehozták az imámhoz hű Iszlám Forradalmi Gárdát és a Hezbolláh-ot,
melyek az új állam belső biztonságát voltak hivatottak szavatolni.
Június
18-án Haszán Ebrahim Habib benyújtotta alkotmánytervezetét, melyben az
imám Velajet el-Faqih elvei nem kaptak hangsúlyt. Emiatt
vallástudósokból létrehozták a Szakértők Alkotmányozó Tanácsát és az
általuk felterjesztett új alkotmányt december elején elfogadták. Ettől
kezdve ez a tanács az Alkotmány őreinek Tanácsa nevet viselte.
Az
USA számára fontos szempont volt, hogy addigi első számú ellensége, a
Szovjetunió ne kapjon befolyást a forradalom menetében. A másik
szempont, hogy az iszlám forradalom ne exportálódjon tovább a térség
többi országára. A Szovjetunó az afgán háborúval és saját belső bajaival
volt elfoglalva, Gorbacsov elnök távolról figyelte csupán az iráni
folyamatokat. Az USA a forradalom erőfölénybe kerülése után a belső
ellenállás és a régi szövetségesek támogatásával próbálta az egyensúlyi
helyzetet megváltoztatni, sikertelenül. Egészen 1979 decemberéig az USA
nem került nyilvános konfrontációba Iránnal. Akkor is csak azért, mert
Carter elnök lehetővé tette Mohamed Reza, az elűzött sah számára, hogy
gyógykezelés céljára az USA-ba érkezzen. Ez az intézkedés gerjesztette
az iráni fiatalokat arra, hogy elfoglalják az USA teheráni
nagykövetségét és az ott dolgozókat 444 napig túszul fogták. Ettől
kezdve Irán az USA nyílt ellenségévé vált. A szomszédos Irak megfelelő
támogatásban részesült, hogy az általa áhított khozesztáni, olajban
gazdag területeket elfoglalja Irántól és kezdetét vette egy 8 évig
tartó, többszázezer áldozatot követelő háború. A kezdeti iraki sikereket
felváltotta az iraki visszavonulás .és felmerult annak lehetősége, hogy
az iraki lakósság túlnyomó részét kitevő síita lakósságon belül az
iszlám forradalom eszméi továbbterjedjenek. A világ számára a háború
döntetlenül végződött Irak és Irán között. Irán, a fiatal iszlám állam a
háború és a nemzetközi embargó kényszere alatt kifejlesztette iparát,
saját termelő szférát hozott létre, mellyel túlélte harcait és jelenleg a
térség meghatározó potenciáljává lett..A GDP növekedésének éves üteme
tobb mint 2%.
Az USA
Irak elleni hadjárata tovább növelte Irán befolyását, hiszen a
meggyengített Irakon belül nem csak az USA, hanem Irán szerepvállalása
is erősödött. Ez a térség erőviszonyainak átrendeződését eredményezte,
így ma Szíriától kezdve egészen Bahreinig és az Egyesült Arab
Emirátusokig Iránra már nem úgy tekintenek, mint egy elszigetelődött,
saját önellátásával foglalkozó állam, hanem mint az említett térség
biztonságpolitikájának egyik kulcsa.Irán az újkori történelmében sohasem
kezdeményezett háborút, mindig vele szemben viseltek hadat. Irán
azonban fejlődni akar egy olyan globalizált világban, mely mindenkié és
nem csak
egyes
nemzeteké. Irán helyet követel saját termelésének, saját kultúrájának,
saját értékeinek, melynek része az iszlám. Mindezt Irán nem fegyveres
harccal kívánja kivívni magának, még akkor sem, ha a világ
kommunikációjában ez szerepel. Még egy globalizált világban is létezik
szuverenitás, ahol a népek hagyományaik, vallásaik és kultúrájuk szerint
élhetnek, ezzel gazdagítva a földkerekséget. Irán újkori történelme
láttatja, hogy mennyien támadták, emésztették fel energiáit, fosztották
ki erőforrásait és milyen mérhetetlen harcot kellet vívnia nem többért,
mint a fennmaradásért. Irán élni akar, békében másokkal, használva
mindazokat a lehetőségeket, melyeket mások is használnak, beleértve az
atomenergiát. Irán számos garanciát adott ennek békés felhasználására.
Irán
75 milliós lakósságából 50 millió a forradalom után született, tehát
Irán a fiatalok országa. Az átlag életkor 28 év. Mivel a világ már nem
elszigetelt országok közössége, hanem egy egymás közti kommunikációra
képes globális populáció, ezért minden Iránt sújtó szankció, gazdasági
embargó, az érzékeny fiatalságot károsítja, ami kihat a világ jövőjére.
Irán nemzetközi integrálódásának záloga ez a fiatal nemzedék.
Az
iszlám forradalom 34. évfordulójára emlékezve az elmúlt időszakban
elért fejlődésen túl azt is el kell mondani, hogy Irán nem vállalja a
ráaggatott vádakat, ellenzi a terrorizmust, harcol az emberi jogokért és
az embargó által elszenvedetthátrányok ellenére is békés tagja kíván
lenni a nemzetközi közösségnek. A nemzetközi kommunikációban Irán
hangját nem hallani, bár mindent megtesz, hogy az ő szemével is lásson a
világ, ne csak azokéval, akik Iránról ítéletet mondanak..
H.Z.
40 új kikötő dokkot ad át a forgalomnak márciusig Irán
Mintegy 40 új kikötő dokk kerül átadásra Irán-szerte
március végéig. Közel 60 kicsi és nagyobb többcélú kikötőt hoznak létre
az egész országban. Iránnak jelenleg mintegy 11 fő, azaz nagy kapacitású
kikötője van, amelynek a ki és a berakodási kapacitása 172 millió
tonna. Irán azt tervezi, hogy növelje a kereskedelmi kikötők kapacitását
100 százalékkal 2013. március végéig. Több kikötő kapacitása
megduplázódik, köztük a nagy kikötőké is. A kikötők jelenleg 135 millió
tonnás kapacitást használnak csak a ki és a berakodáshoz.
A kikötők konténer kapacitása 5,7 millió darab, de ebből csak 3 milliót használnak ki.
Irán kereskedelmi forgalma az első nyolc hónapban elérte a 65,5 milliárd dollárt.
Az ország 150 országgal bonyolított le kereskedelmi forgalmat ebben az időszakban.
Az export elérte 28 millárd dollárt, míg az import meghaladta a 37,4
milliárd dollárt az elmúlt nyolc hónapban. Irán éves kereskedelmi
forgalma az ötödik öt éves terv végére várhatóan eléri majd a 160
milliárd dollárt.
Ungvári BertalanIrán repülő üzemanyag szállító lesz

Az
új egység az Abadan finomító kapacitását a 94-es és 95-ös super prémium
benzinből két millió literrel fogja növelni naponta, amely megfelel az
Euro-4 szabványnak is. A fejlesztéssel növelik Irán legrégebbi
finomítójának benzintermelési kapacitását napi 15 millió literre.
Az Abadan benzintermelő üzeme iráni szakértők segítségével épült fel és képes helikopter üzemanyag előállítására is.
Korábban
Irán bejelentette terveit arra, hogy felavat három megaprojektet
Shazand, Lavan és Abadan finomítóknál a Perzsa naptári év végére március
20-ig, így fokozva ezekben a létesítményekben a prémium
benzintermelését 12 millióról 25 millió literre naponta.
Ezek
a projektek Irán teljes benzintermelését 70 millió literre fogják
növelni naponta és így az ország hosszú távon benzin exportőrré válik a
jövőben.
Miután amerikai nyomásra nemzetközi támogatói nem adnak el több olajat Iránnak, Irán önállóan állít elő üzemanyagot.
Ungvári Bertalan