2013. október 10., csütörtök

Gyorsan jött, még gyorsabban ment

Csütörtök délután jelentette be Lucsik János, a Sólyom Airwayst tulajdonosa, a Sólyom Holdig tulajdonos -ügyvezetője, hogy a szeptemberi fizetéseket a frissen felvett dolgozók nem kapják meg, mivel a cég már most fizetésképtelen.
Információk szerint a cég, eddig is tagi kölcsönökből finanszírozta kiadásait. A kölcsönök nagy részét Lucsik János adta, de az is kiderült, hogy az ománi befektető gyakorlatilag nem létezik, mivel semmilyen kapcsolatot nem tudtak vele felvenni.
A repülő társaság először augusztusra ígérte a jegyértékesítés megkezdését, de ez hamar álommá vált, és az újabb ígéret év végére szólt.
Már a cég indulásakor óriási problémák mutatkoztak. A vezetők közül senki sem dolgozott nagyobb légitársaságnál, így mondhatjuk a vezetés teljes szakmaiatlanságát.
A tulajdonosok kétes múltja is felvetődött. A cég stratégia teljesen ellentmondott minden épeszű törvénynek, melyből az egyik legdurvább, hogy az első használt Boeingek megvétele után (amik olyan rossz állapotban voltak,hogy vissza kellett küldeni őket szervizre) , már Airbusok megvételéről beszéltek. Az így kialakított vegyes flotta, nagyban növelte volna a cég kiadásait.
A fejetlenség abból is látszott, hogy a vezetés nem tudta pontosan megmondani, milyen költségvetési összeggel rendelkeznek az idei évre. A számadatokat 6 és 12 millió euróra becsülték. A két szám között hatalmas különbség van, ami felelős vezetésnél ekkora mértékben nem térhet el.
Az országnak saját légitársaságra van szüksége, megfelelő irányítással, kihasználva az éppen aktuális lehetőségeket, és kerülve a luxust! Feladatunk kialakítani egy olyan légitársaságot, ami minden magyar állampolgár számára elérhető. A repülés ne számítson kuriózumnak!
Viszont ez a sólyom ahogy jött úgy el is szállt! 
Alföldi Pál

Óriásit robbantott a NAV




Az egész országot behálózó feketegazdasági hálózatot leplezett le a NAV, több száz céggel, saját könyvelőirodákkal, tízezernél is több alkalmazottal, igaz, ezek döntő része nem tudhatta, hogy miben vesz részt. Eleinte a már szinte szokásosnak mondható cégtemetőiparban kezdték az üzletet, aztán áttértek az ipari méretű adócsalásra, úgy, hogy egyébként volt tényleges gazdasági tevékenység is.
„A magyar kriminalisztika történetének egyik legnagyobb akciója zárult le” – jelentette a be a NAV. Az adóhatóság eleinte csak egy cégtemetőszerű szervezet után indult volna el, mivel szemet szúrt nekik, hogy egy Heves megyei településre rengeteg cég van bejegyezve valódi működés nélkül.
Mi az a cégtemető?

Akkor beszélnek cégtemetőről, ha a felszámolásba visznek egy céget, de előtte kilopják belőle a vagyont, esetleg fiktív számlákat is gyártanak, vagy egyéb okiratokat is hamisítanak. Majd az egészet még a NAV felszámolása előtt átíratják valamilyen számonkérhetetlen személyre, mondjuk ukrán vagy szerb állampolgárokra vagy magyar hajléktalanokra.

A cégtemetőbiznisz működött is, azonban fokozatosan kiderült, hogy jóval nagyobb halat fogtak, a szervezet ugyanis azóta áttért a rekordgyanús számlagyártásra és a tízezres nagyságrendű feketefoglalkoztatásra. A NAV már tavaly év elején külön nyomozócsoportot állított a bandára, most kapcsolták le őket. 23 embert állítottak elő, egyebek mellett rengeteg fegyvert, különböző valutákban több tízmilliónyi készpénzt és 80 autót foglaltak le. A kár sokmilliárdos lehet, de egyelőre megbecsülni is bajos.
Átjelentettek tízezer embert

A felszámolásokban utazó csoport ugyanis továbblépett: a jellemzően sok embert foglakoztató területeken (például takarítás, őrzés-védelem, szállítmányozás) működő cégek alkalmazottait átjelentették különböző munkaerő-kölcsönző cégeikhez. Őket utána gyakorlatilag feketén foglalkoztatták, a bevételeiket pedig fiktív számlákkal ellensúlyozták.

Ehhez bonyolult fiktív számlákat gyártó cégcsoportjuk volt, amiknél a céget, ha a NAV elkezdett vizsgálódni, azonnal eladták egy-egy ukrán, szerb vagy román tulajdonosnak, akit természetesen soha nem lehetett többé megtalálni; a céget pedig nyugodtan hagyhatták bedőlni.

Az eredeti megrendelők megkapták ugyanazt a – például takarítási – szolgáltatást, az alkalmazottak pedig jellemzően dolgoztak tovább abban a tudatban, hogy be vannak jelentve egy tisztességesen működő céghez. Velük egyelőre nem világos, hogy mi fog történni, hiszen évekig működött ez a modell, az elmaradt járulékok miatt a káruk jelentős, de nem tudni, hogy ki kártalanítja őket. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a költségelőnnyel rengeteg tisztességesen működő céget tudtak kiszorítani a piacról az adott iparágakban.
Átlagosan havi százmillió

Az adócsalók több száz céget tartottak fenn, de legalább ötszáz ment át a kezükön így vagy úgy, és cégenként átlagosan havi százmillió forint lehetett az illegális hasznuk. A NAV egyelőre 51 cégre adott konkrét becslést, ezeknél csak az adóhiány 443 millió forint, a teljes kár milliárdokban mérhető, de a több mint 200 különböző bankszámlájuk vizsgálata még biztosan eltart egy ideig.

Most 14 megyére kiterjedő, egyszerre zajló rajtaütésben történt az elfogás több mint ezer résztvevővel 320 helyszínen, a NAV pénzügyi nyomozói és informatikusai, a TEK, a vámosok és a rendőrség közreműködésével, de gyakorlatilag az ország „teljes gazdaságvédelmi bázisa megmozdult”. Arról pedig most sem nyilatkoztak, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal részt vett-e az akcióban.

A bevetés során számos fegyvert, köztük több nyílpuskát, pisztolyt, vadászpuskát és mintegy 9 ezer éleslőszert foglaltak le. A 23 gyanúsított jó részét most is alsóneműben kapták el, akik közül néhányan már vallomást is tettek.
Index

A vagyonőr cégeknek lehetett sok alvállalkozó cége hajdanán, amit utána bedöntöttek. Az új változtatás szerint a fővállalkozónak csak egy alvállalkozója lehet, amit kiváltottak a kölcsönző cégekkel. Minden munkaerő kölcsönző cég egy nagy pénzmosoda. Akik a törvényeket alkották mind tudják. Szépen megy a "tisztogatás" , de nem változik semmi. A törvények a kiskapukkal együtt születnek, akik azt alkotják mind férgesek. Köztük kellene rendet tenni, mert amíg ez nem következik be, nem lesz érdemi változás.

Istók Béla

“Brutális korrupció” a Corvinuson?

A Corvinus Egyetem volt hallgatói kiterjedt korrupciós folyamatokról számoltak be nyílt levelükben, amelyet több médiumnak és az egyetem gazdasági igazgatójának címeztek
Szerda éjjel a „Corvinus Egyetem volt hallgatói” aláírással kapott e-mailt több szerkesztőség. A levélben – amelynek tartalmát az Átlátszó Oktatás részletezi – több korrupciógyanús ügyletre világítanak rá az állítólagos egykori diákok.
A gazdasági igazgatónak is elküldött levélhez csatolt dokumentumokban – a többi közt – az egyetem kollégiumai körüli visszaélésekre hívják fel a figyelmet.
A levélre és a vádakra csütörtök délelőtt válaszolt az intézmény főigazgatója. Rózsás Péter megköszönte a levelet, és mint fogalmazott, sok nehéz ügybe futott bele az egyetemen, köztük a volt hallgatók által felvetettekbe is, ki fogja vizsgálni ezeket.
Nem ez az első botrány, ami a Corvinus körül kirobbant az elmúlt néhány napban. Mint ahogy arról a Hír24 is beszámolt, Rostoványi Zsolt rektor nemrég a nemzetgazdasági miniszterhez fordult, mert úgy látja, az intézmény vezetésének nem sikerült megfelelő együttműködést kialakítania az egyetem gazdasági igazgatójával.
(hir24)

Gondolta volna, hogy a fahéjas méz ennyi mindenre képes?

A fahéjas méz gyógyhatása
A mézet keverje össze törött fahéjjal, és lekvár helyett ezt kenje a
kenyérre. Fogyassza rendszeresen. Csökkenti a koleszterinszintet, és véd az infarktus ellen. Akik már átestek infarktuson, és rendszeresen fogyasztják ezt a a keveréket, nagy az esélyük arra, hogy következő roham nem, vagy csak később következik be. Ezen kívül könnyíti a légzést és erősíti a szív munkáját. Amerikában és Kanadában ezzel gyógyítják azokat a betegeket, akiknek koruk miatt ereik már nem annyira rugalmasak. A méz és a fahéj visszaadja az erek rugalmasságát.

Artritisz:

Az ízületi kopásban szenvedő betegek reggel, délben és este egy pohár meleg vízbe tegyenek két kanál mézet és egy kanál törött fahéjat.
A krónikus artritisztől is megszabadulhatnak, ha rendszeresen
fogyasztják. A copenhaveni egyetemen végzett felmérés szerint 200 beteg közül az ital fogyasztása után 73 beteg teljesen megszabadult a fájdalomtól, és azok, akik nem tudtak járni, fájdalom nélkül közlekedtek.

Hólyagfertőzés:

Egy pohár langyos vízbe tegyen két kanál mézet és egy kanál törött fahéjat.
Megszünteti a húgyhólyag és a húgyutak fertőzését.

Fogfájás:

Öt kanál mézet keverjen össze egy kanál törött fahéjjal, naponta
háromszor tegyen a masszából a fájós fogra. A fájdalom elmúlik.

Koleszterinszint:

Két kanál mézet és három teáskanál törött fahéjat keverjen össze 2 dl forró vízzel. Két órán belül 10 százalékkal csökkenti a
koleszterinszintet. Ha naponta háromszor alkalmazza, a krónikus magas koleszterinszint lecsökken.
Ha naponta fogyaszt mézet, megakadályozza a koleszterinszint emelkedését.

Megfázás:

Ha gyakran megfázik, három napon keresztül naponta háromszor egyen egy kanál mézet és negyed kanál törött fahéjat. Gyógyítja a megfázást, a krónikus köhögést és megtisztítja a légcsövet.

Gyomorpanaszok:

A méz és a törött fahéj keveréke gyógyítja a gyomorfájdalmat és
megakadályozza a gyomorfekély kialakulását.

Az immunrendszer erősítése:

A méz és a fahéj rendszeres fogyasztása erősíti az immunrendszert, védi a szervezetet a vírusok, baktériumok ellen. A mézben nagyon sok vitamin és vas van. Rendszeres használata erősíti a fehér vérsejteket a baktériumokkal és a vírusokkal folytatott harcban.

Nehéz gyomor:

Egy kanál fahéj 2 kanál mézzel keverve megakadályozza a gyomorsav túlzott termelődését.

Nátha:

Spanyol tudósok rájöttek, hogy a méz olyan természetes anyagokat
tartalmaz, amelyek megölik a nátha baktériumtörzseit.

Pattanás:

Három kanál mézet és egy kanál fahéjat keverjen össze. Lefekvés előtt kenje be vele a pattanásokat, majd mossa le meleg vízzel. Ha naponta elvégzi ezt a műveletet, egy héten belül eltűnnek a pattanások.

Bőrfertőzés:

A méz-fahéj páros gyógyítja az ekcémát, az övsömört és a bőrfertőzés minden formáját.

Fogyás:

Reggel éhgyomorra fél órával a reggeli előtt, este pedig lefekvés
előtt igyon meg egy mézes fahéjas italt. Rendszeres fogyasztása
csökkenti a súlyt a rendkívül kövérek esetében is. Még akkor is
megakadályozza a zsír lerakódását, ha nagyon zsíros ételeket fogyaszt.

Krónikus fáradtság:

A testi erőt legjobban, a mézben lévő cukor regenerálja. A mézet és fahéjat fogyasztó idős emberek erősebbek és mozgékonyabbak. Ha délután három óra körül fogyasztunk el ilyen italt, egy héten belül helyreáll a szervezet vitalitása.
Használja Ön is ezt a természetes egészséget kínáló megoldást, a
mézet és a fahéjat.

Franciaország újra jóban akar lenni a törökökkel

Franciaország meg akarja újítani kapcsolatait Törökországgal a kétoldalú viszonyt mérgező "fölösleges turbulenciák" után – ezt mondta a francia iparfejlesztési miniszter Ankarában. Arnaud Montebourg Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel egyeztetett.

A francia miniszter a találkozó után azt mondta: az a cél, hogy az újjáépített gazdasági kapcsolatok a politikai viszontagságoktól függetlenül a két ország közötti szilárd ponttá váljanak.

Erdogan pedig úgy vélte, hogy a két ország többre képes, ha gazdasági téren egyesítik erőiket.

Az utóbbi években több probléma nehezítette a Párizs és Ankara közötti viszonyt, egyebek között amiatt, hogy Nicolas Sarkozy előző francia elnök ellenezte Törökország EU-csatlakozását, és a francia parlament törvényt fogadott el az örmény népirtás tagadásának tiltásáról. A törvényt később a francia alkotmánytanács megsemmisítette.

Az Oszmán Birodalomban élő örmény közösség ellen 1915 és 1917 között elkövetett tömeggyilkosságoknak és deportálásoknak örmény adatok szerint másfél millió áldozata volt. Örményország ezt népirtásnak minősíti, amit Törökország mereven elutasít.

A két ország közötti diplomáciai feszültség megnehezítette a francia vállalatok pozícióit a török piacon.

A találkozón Erdogan és Montebourg tárgyalt az északi országrészben fekvő Sinopban építendő második török atomerőműről. A projekt megvalósítására kiírt tendert a Mitsubishi és az Itochu japán cégek vezette konzorcium nyerte meg. A francia Areva és GDF-Suez csoport is tagja a konzorciumnak, amely 2023-2024-re négy, egyenként 1100 megawattos reaktor építését vállalta. A beruházás értéke körülbelül 16 milliárd euró.

Az energiaiparon túl francia cégek törökországi szuperexpressz-építési, valamint a megújulóenergia-szektorbeli és hagyományos áramszolgáltatási tervek iránt is érdeklődnek.
HVG

Kábítószert találtak az orosz hatóságok Greenpeace hajóján

Az orosz hatóságok némi kutatás után morfiumot és ópiátokat találtak a Greenpeace aktivistáinak hajóján. A zöld szervezet tagjai így sokkal súlyosabb börtönbüntetésre számíthatnak, amelyen nem segít, hogy az oroszok állítólag katonai célokra is használható eszközöket is lefoglaltak tőlük.
Mostanra sikerült tüzetesen átvizsgálnia az orosz hatóságoknak a Greenpeace aktivistáinak hajóját. A hírek szerint találtak is rajta kábítószert és katonai célokra használható eszközöket. A talált ópiátok és a morfium eredetét és használati céljait még vizsgálják a rendőrök, de annyit már közöltek, hogy így sokkal súlyosabb büntetésre számíthatnak a zöld szervezet tiltakozói, mintha csak kalózkodásért állnának bíróság elé. A Szövetségi Nyomozó Bizottság szóvivője szerint az amúgy is komolynak ígérkező büntetésen túl még nagyobb baja lehet abból a nemzetközi szervezetnek, hogy polgári és katonai célokra egyaránt használható berendezéseket is találtak a fedélzeten, de arra nem tért ki, hogy pontosan mit is találtak, mit ért ezek alatt a eszközök alatt.
http://balrad.wordpress.com/2013/10/10/kabitoszert-talaltak-az-orosz-hatosagok-greenpeace-hajojan/

Magyar valóság – Német multi – Meg az 1 kiló parizer

SzRTI: “Azt elhiszem; idejönni pökhendiskedni, magyarokat lenézni – de a gulyásunk a az jó, – az olcsó munkánk az jó, – a lányainkra is szemet vetnek, – tetejébe a pénzünket is akarják. – De olyannyira akarják a mohó kapitalista disznók, – hogy a rajtunk megkeresett extra profitjuk, már a pofátlan csalás kategóriájába tartozik…”

Párizsi_ Fotó magyarasztal blog huEgy igen tanulságos történetet szeretnék megosztani veletek, amely hűen tükrözi a mai magyar valóságot, és sajnos nagyon szomorú, hogy ránk magyarokra ilyen lealacsonyító módon gondolnak a németek. Kérlek osszátok meg minél többen, hogy mindenkihez eljusson az olcsó parizer híre! Köszönöm nektek!
Néhány éve szokásos ártárgyalásra mentünk Magyarország egyik legnagyobb bolthálózatának központjába. A következő évi terjesztési díjakról kellett tárgyalnunk.
Tárgyalópartnerünk a cég új, német ügyvezetője és a magyar marketingvezető volt. (Ő már azóta nem annál a cégnél dolgozik). Beléptető rendszerek, várakozás stb. Nem először mentünk, ismertük a járást. Egy éppen ráérő hölgy bekísért a legnagyobb tárgyalóba.Természetesen megvolt az ilyenkor szokásos megvárakoztatás is. Háromnegyed óra. Fel voltunk rá készülve. Ásványvíz volt. Gyanítottuk, hogy lehallgatnak minket, ezért csak vicceket meséltünk egymásnak.
Bejött az igazgató és a marketingvezető. Gyors bemutatkozás után asztalhoz ültünk. A marketingvezető fordított, bemutatott bennünket.Pár szóban elmondta, hogy kik vagyunk, mit csinálunk és mióta dolgozunk együtt.(8 éve!). Azt is elmondta, hogy eddig problémamentes volt a kapcsolatunk.
Ezután a német ügyvezető bemutatkozott. Elmondta, hogy eddig melyik országokban dolgozott a cégének. Ezután elmondta, hogy Ő tudja, hogy Magyarországon mindenki rabló és tolvaj és mindenki azon van, hogy lenyúlja a tisztességes német cégeket. Azt is mondta, hogy nagyon szeretné, ha tudnánk, hogy ő ezt tudja. Majd azzal folytatta, hogy felháborítja, hogy ebben az országban milyen drága minden, különösen a szolgáltatások. Legfőképpen mi és a szórólapterjesztés.Ezt kb. öt percig taglalta. Ezután megkérdeztem tőle, hogy miért drága a terjesztés Magyarországon, amikor a saját cége ezért Ausztriában pont 9- szer annyit fizet mint itt.
Ekkor döbbenten a marketingvezetőhöz fordult és megkérdezte, hogy ez igaz -e ?
- Igen, kapta a választ.
- Miért itt mennyit fizetünk? – Kérdezte
- Ennyit, ennyit – Válasz
- Tényleg?- Kérdezte
- Igen – Válasz
Majd hozzánk fordult.
- Akkor is nagyon sok. Ez Magyarország – mondta. Gondolják át mennyit tudnak engedni, félóra múlva visszajövök, addig döntsék el! – Mondta, majd felállt és kiment
- Hű! Mondtuk a marketingesnek, nem lehet könnyű az életed mostanában.
A szemével intett , hogy menjünk ki a folyosóra (Lehallgatott tárgyaló). A kávégép mellett mesélt a német igazgatóról. Abba, hogy miket, most nem mennék bele, de láttuk, hogy nem teljesen oké az ember.
Megmondta, hogy kb. mennyit engedjünk, hogy a kapcsolatunk megmaradjon. Innentől rendben voltunk, mert mi jóval többre számítottunk. Aztán elmesélte, hogy előző nap volt itt annak a cégnek az ügyvezetője aki a szalámikat szállítja be a bolt hálózatba.Tárgyaltak már vagy másfél órája, amikor a német odabökte a fickónak, hogy eddig 74 Ft -ért hozta a parizert, most hozza 65 Ft-ért különben mástól fogják megrendelni az összes szalámit, felvágottat stb.
Embert leverte a víz , kért 5 percet, kiment a folyosóra telefonált, számolgatott, a verítékét törölgette a homlokáról , majd bejött és mondta, hogy jó, 65 Ft -ért hozza.
- Úgyhogy most 65 Ft – ért vesszük a parizert – mondta a marketinges
Zavarodottan álltam ott. Mi az, hogy 65 Ft -ért vesszük a parizert ?
- Mennyit vesztek 65 Ft-ért? -Kérdeztem
- Hát egy kilót !- jött a válasz
- Ne már ! Egy kiló parizert 65 forintért vesztek? Mi lehet abban?
- Nem tudom- mondta a marketingvezető – de nem is érdekel, én tegnap elhatároztam, hogy többet nem veszek felvágottakat a saját boltjainkban.
Döbbenten hallgattuk.Visszajött a német, öt perc alatt megegyeztünk. Hazafelé a cég első boltjának oldalán az óriásplakát parizert hirdetett, akciósan 550 forintért!
Hogy miért írtam le ezt a kis történetet?
Szeretném, ha egyre többen ráébrednének arra,hogy bármeddig le lehet nyomni az árakat. Főleg kiszolgáltatott beszállítóknál.
Mindig lehet még olcsóbbat találni. Sőt még annál is lehet olcsóbbat. De vajon Ön jó érzéssel eszi meg azt a párizsit, amiről tudja, hogy 65 Ft -ba került kilója? Megvenné-e a boltban? Beletenné – e a gyermeke szendvicsébe amit tízóraira csomagol neki?
Biztos, hogy mindig akkor jár jól, ha a legolcsóbbat választja…?
Azért ide kívánkozik még a Szabad Riport egy megjegyzése is:
Hamarosan úgy vágjuk ki hazánkból ezeket a mocskos csaló pénzlehúzó multikat, hogy a lábuk sem éri a földet.
Azt elhiszem; idejönni pökhendiskedni, magyarokat lenézni – de a gulyásunk a az jó, – az olcsó munkánk az jó, – a lányainkra is szemet vetnek, – tetejébe, a pénzünket is akarják. – De olyannyira akarják a mohó kapitalista disznók, – hogy a rajtunk megkeresett extra profitjuk, már a pofátlan csalás kategóriájába tartozik.
Multik haza!
SzRTI

Ezermilliárdos mentőcsomagot kaptak a magyar bankok

A válság 2008-as kitörése óta immár öt szűk esztendőt élt át a magyar bankszektor. Egyes bankok akár csődbe is mehettek volna, ha tulajdonosuk nem áll folyamatosan melléjük. A magyarországi nagybankokat az elmúlt fél évtizedben összesen 880 milliárd forintnyi friss tőkével segítették meg külföldi anyabankjaik - derül ki a Portfolio.hu alábbi, friss gyűjtéséből. A teljes bankszektorban ez az összeg közel ezermilliárd forintra rúg, aminek nagy részét a magyar államnak kellett volna kifizetnie, ha a bankok többsége (amint manapság kormányzati célként hallani) hazai tulajdonban lett volna. A sorozatos tőkeemelések ellenére miért beszélhetünk mégis drasztikus anyabanki forráskivonásról? Cikkünkben e két, ellentétes előjelű folyamatot mutatjuk be röviden.

Tőke: be

A CIB Bank múlt héten bejelentett 37,5 milliárd forintos tőkeemelése apropóján megnéztük, hogy is áll tőkével a magyar bankszektor. Az összesített adatok alapján a részvénytársasági hitelintézetek tőkeerősebbek ma, mint az elmúlt években bármikor: tőkemegfelelési mutatójuk a bázeli 8%-os minimummal szemben 16,6%, saját tőkéjük pedig szintén rekord szinten, 2600 milliárd forint felett tartózkodik.
Ezermilliárdos mentőcsomagot kaptak a magyar bankok

A tőke képződésének természetes módja a folyamatos profittermelés, ez azonban nem adatott meg az elmúlt két évben a magyar bankszektor egészének. A nagybankok közül csak az OTP, a K&H, az UniCredit és a Budapest Bank volt képes nyereségre, ezt fel is használták tőkeképzésre azzal, hogy osztalékot csökkentettek vagy a nyereségüket 100%-ban visszaforgatták működésükbe.
Ezermilliárdos mentőcsomagot kaptak a magyar bankok

Az elmúlt két évben a nyolc nagybankból négy (MKB, CIB, Erste, és Raiffeisen) is veszteséges volt, a veszteséges bankok teljes vesztesége pedig felülmúlta a nyereséges bankok összesített nyereségét. Döntően három fontos tényező miatt következett ez be: 1. az újra és újra előálló projektingatlan-hitelezési veszteségek, 2. a folyamatos és túlzott adóterhelés, 3. a devizaalapú jelzáloghitelek két évvel ezelőtti kedvezményes végtörlesztése miatt.
Ezermilliárdos mentőcsomagot kaptak a magyar bankok

Komoly bajba kerülhettek volna a nagy veszteséget elszenvedő bankok és akár a betéteseik is, ha a legnehezebb időkben nem állnak melléjük a külföldi anyabankok. De melléjük álltak, kellő időben pótolva az esetenként több százmilliárd forintos veszteségek miatt kieső tőkét. A nagybankok összesen 880 milliárd forintnyi friss tőkét kaptak az elmúlt öt évben a Portfolio.hu gyűjtése szerint, ennek 99%-a az utóbb említett négy nagybankhoz köthető. A kisebb bankokkal együtt közel 1000 milliárd forintnyi tőkeemelés történhetett az elmúlt fél évtizedben a magyar bankszektorban.
Ezermilliárdos mentőcsomagot kaptak a magyar bankok

Amennyiben tisztán állami tulajdonban lettek volna bankjaink, akkor tehát az éves GDP több mint 3%-ára rúgó összegért kellett volna az államnak a zsebébe nyúlnia a működésük fenntartásához. Tőkeerős tulajdonosi réteg híján nem feltétlenül állami, de hazai többségi tulajdon esetén is hasonló állami beavatkozásra lett volna szükség. A bankok persze a válság előtt túlzott kockázatokat vállaltak, és ha a hazai tulajdon lett volna meghatározó, valószínűleg óvatosabbak lettek volna (lásd a takarékszövetkezetek többségét). De ha már így történt, utólag örülhet az állam, hogy a részvénytársaságként működő bankok tulajdonosai 90%-ban ma is külföldiek, és nem neki kell állnia a számlát.
Ezermilliárdos mentőcsomagot kaptak a magyar bankok

Forrás: ki

Ha ennyire erős a külföldi anyabankok tulajdonosi elköteleződése, és gyakran tőkét emelnek leánybankjaiknál, akkor miért beszél a sajtó időről időre anyabanki forráskivonásról, amely hátráltatja a hitelezést? Még az október 1-jével jegybankba olvadt PSZÁF statisztikáiból is az olvasható ki, hogy a közvetlen külföldi források összege a 2008. szeptemberi 7603 milliárd forintról 2013 közepére 5161 milliárd forintra csökkent, ami durva mértékű forráskivonásnak tűnik.
Ezermilliárdos mentőcsomagot kaptak a magyar bankok

Természetesen itt nem tőke jellegű, vagyis a működés folyamatos fenntartásához és a jogszabályi tőkekövetelmények teljesítéséhez szükséges, "örökre" megkapott összegről van szó. Ehelyett olyan külföldi források ezek, amelyeket átmeneti időre bocsátanak a bankok rendelkezésére a külföldi szereplők, és a lakossági hitelekhez hasonlóan (igaz, jellemzően rövidebb futamidővel) a hazai bankoknak vissza kell fizetniük. Az alábbi, sematikus mérleg forrás oldalán szereplő, a saját tőkét és az ügyfelek betéteit kiegészítő forrásokról van tehát szó. Ezek megléte elsősorban a már kihelyezett hitelállomány fenntartását, jobb időkben annak bővítését szolgálják.
Ezermilliárdos mentőcsomagot kaptak a magyar bankok

Miközben tehát a tőkét szorgalmasan pótolták, sőt növelték, az egyéb, lejárattal rendelkező források egy részét nem újították meg itteni leánybankjaiknál az anyabankok. Hogy melyik banknál mekkora volt az így lezajlott forráskivonás, azt a nyilvános adatok alapján csak megbecsülhetjük. Korántsem pontos becslésünkhöz két, jellemzően külföldi eredetű tétel (bankközi betétek és bankok által felvett hitelek) összegét vettük alapul. E durva feltételezés alapján a CIB, a K&H és a Raiffeisen bankoknál lehetett a legnagyobb a külföldi forráskivonás 2008 és 2012 között.
Ezermilliárdos mentőcsomagot kaptak a magyar bankok

Az anyabanki forráskivonást lassítja egyébként a jegybanki alapkamat csökkentése, hiszen megnehezíti a bankok számára a betétgyűjtést (mint a külföldi forrásbevonás alternatíváját). Gyorsíthatja viszont a folyamatot a Növekedési Hitelprogram, amely jegybanki forrással helyettesíti az amúgy talán külföldről érkező források egy részét a kis- és középvállalkozások hitelportfóliója mögött.
Ezermilliárdos mentőcsomagot kaptak a magyar bankok

Mivel a külföldi források jellemzően a hazai betéteket egészítik ki, és ezeket a hitelezés érdekében bocsátják a hazai leánybankok rendelkezésére, a fentinél valamivel pontosabb képet adhat a hitel/betét arány alakulása. Mint az alábbi ábra jobb alsó sarkából leolvasható, a legnagyobb mértékben az Erste, az MKB és a CIB bankoknál csökkent az arány, vagyis ezek kezdték el a tevékenységüket a korábbinál jóval inkább a hazai betétgyűjtésre alapozni. Már csak azért is, mert a válság kezdetén ők rendelkeztek a legmagasabb, 200% körüli vagy azt meghaladó hitel/betét aránnyal.
Ezermilliárdos mentőcsomagot kaptak a magyar bankok

Az élet nem fekete-fehér

Bár a sorozatos tőkeemelés a fentiek alapján inkább pozitív, a forráskivonás pedig inkább negatív jelenségnek tűnik, ennél sokkal árnyaltabb a kép. Annak dacára, hogy a tőkeemelés az anyabankok erős tulajdonosi, a forráskivonás pedig a gyengülő hitelezői elköteleződésére vall, mindkettőnek van ellentétes értelmezése is. A tőkeemelés ugyanis nem más, mint egy szükséges rossz egy anyabank számára, ha a megemelt tőkén alig, vagy egyáltalán nem képes megtérülést elérni. Márpedig ezt láttuk az elmúlt években, amikor érdemesebb volt egy cseh vagy szlovák leánybanknál elhelyeznie tőkét. A forráskivonásnak viszont pozitív olvasata is van: csökken általa a hazai bankok külföldi forrásokra való ráutaltsága, és rajtuk keresztül a nemzetgazdaság (krízishelyzetekben veszélyes) pénzügyi függősége is.

Hasonló témában írt korábbi cikkünk:
2012.12.19 06:55 Most akkor hozzák vagy viszik a pénzt a külföldi bankok?

A magyar bankszektor aktuális helyzete is fontos témája a Portfolio.hu október 17-ei Budapest Economic Forum elnevezésű konferenciájának, amelyre az Ön jelentkezését is várjuk!

Palkó István

A demokratikus jogok csorbítása elleni tiltakozásul bejelentettük, hogy október 17-én demonstrációt

Tisztelt … Úr!
Izrael Állam nagykövete – elmondása szerint – nem érintett a Cinege úti lezárásban.
A TEK 2013. október 3. napján hajnali 1 órától lezárta Orbán Viktor házának környékét. Az elsődleges ok: Izrael Állam nagykövetének ott tartózkodása volt.
Az intézkedés miatt a rendőrség a Cinege út 5., és 17. szám előtt november 1. napjáig tervezetten, jogszerűen, és békésen demonstrálókat elküldte. Kilátásba helyezték azt, hogy ha kell erőszakot fognak alkalmazni.
A demokratikus jogok csorbítása elleni tiltakozásul bejelentettük, hogy október 17-én demonstrációt tartunk Izrael Állam Nagykövetségénél.
A mai napon 2013. október 9-én a déli órákban feleségemmel (mint minden demonstráció előtt) területbejárást tartottunk. Mivel az utca le volt zárva, igazoltattak, és érdeklődtek, hogy mi a szöszt szeretnénk ott. Miután elmondtuk, és ragaszkodtunk hozzá, hogy be szeretnénk menni az utcába megnézni, hogy hova fogjuk a színpadot helyezni kijött egy biztonsági személy. Újabb tanácskozást követően azt közölték, hogy minden kommunikációs eszközünket tegyünk az autóba, és menjünk be, de ne csak az utcába, hanem a Nagykövetségre, mert a Nagykövet úr szeretne velünk találkozni.
Közel egy órán keresztül beszélgettünk tolmács segítségével, és érdekes dolgokra derült fény.
Először is a Nagykövet úr üdvözli a devizahiteles harcosokat, és egyetért törekvéseinkkel.
Később elmesélte, hogy néhány éve Izraelben sok ember nem tudta fizetni a hitelét. A választások körüli időben több mint egymillió ember kiment az utcára. Ezt követően jelentős változások következtek be.
Elmondta, hogy a szólásszabadság nagyon fontos egy demokráciában.
Egyetértettünk abban, hogy jogosan háborodik fel valaki, ha alapvető jogainak gyakorlásában korlátozzák.
Elmondta, hogy megdöbbenéssel értesült róla, hogy Ő miatta kellett elhagynunk a demonstráció helyszínét. Azt mondta, hogy Ő nem járt Orbán Viktornál.
Kezdeményezi, hogy a felelősök nyilatkozzanak arról, hogy miért keverték bele Őt ebbe a belpolitikai vitába.
Elmondta Ilan Mor Úr, hogy áll elébe a demonstrációnak, de lehet, hogy nem jó helyen tiltakozunk.
Abban maradtunk, hogy utána fogunk nézni a dolognak, és az információk birtokában döntünk a demonstráció megtartásáról, vagy helyszínéről.
Mi is szeretnénk tudni, hogy ki volt az a felelőtlen ember, aki egy másik állam nagykövetét használja fel arra, hogy korlátozza a szólásszabadságot. Ebben a témában mindegy, hogy melyik állam nagykövete. Itt az a kérdés, hogy ki, és miért hazudik.
Kérjük, hogy az illetékesek azonnal adjanak ki közleményt az alábbiakról:
- mi volt az oka annak, hogy lezárták a területet?
- miért keverték bele Izrael Állam Nagykövetét?
- ki a felelőse ennek?
- mivel kívánják kárpótolni a szólásszabadságukban korlátozott embereket?
Jelen levelet azon kívül, hogy nyíltan közöljük, és kérünk mindenkit, hogy ossza meg, elküldjük a BRFK, a TEK, Orbán Viktor, és titkársága, a parlamenti képviselők, valamint az értesítési listánkban szereplő médiák részére.
Tisztelettel: Póka László
Nem adom a házamat mozgalom
0630-931-9802

104 ezres minimálbért akarnak

Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa 2014-ben a kötelező legkisebb munkabér és a bérminimum 6 százalékos, valamint a keresetek 4,5 százalékos növekedését tartja szükségesnek, a minimálbér ennek megfelelően a jelenlegi 98 ezer forintról 104 ezer, a bérminimum pedig 114 ezer forintról 121 ezer forintra nőne – közölte az érdekképviselet.
A szakszervezet közleményében ismerteti: az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa szerdai ülésén elfogadta a “Tisztes béreket, hogy a dolgozók meg tudjanak élni a keresetükből” című dokumentumot.

Eddig a szegényebbeket sújtották

Az MSZOSZ a dokumentum szerint kezdeményezi az országos bértárgyalások haladéktalan megkezdését a kormány, a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek részvételével annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül megállapodás jöjjön létre a minimális bér, a bérminimum és az országos bérajánlás mértékéről.

Minimálbér

A minimálbér azoknak jó, akik már dolgoznak, és a munkanélküliek járnak rosszul, hiszen őket kevésbé fogják felvenni kötelezően magasabb bérért.
A Policy Agenda friss felmérésében egyébként arra a kérdésre, hogy mekkora minimálbért tudnának kigazdálkodni anélkül, hogy az a versenyképességüket érintené, a relatív többség (39 százalék) úgy válaszolt, hogy nem érinti a minimálbér a cégét, mert a dolgozók meghatározó része magasabb keresetű.
Közel ugyanekkora arányban mondták azt a cégvezetők (35 százalék), hogy nem képesek minimálbér-emelést kigazdálkodni a jelenlegi adóterhek mellett.
Minél nagyobb a cég árbevétele annál inkább csökken azok száma, akik nem képesek minimálbér-emelést kigazdálkodni. 100 és 500 millió forint közötti árbevételű cégek esetén 54 százaléka, 500 millió forint felett 55 százaléka 102 ezer forint feletti minimálbért is kigazdálkodhatónaktartanak.
A szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a kötelező elemek mellett legyen bérajánlás is.
Az MSZOSZ-nek állítása szerint legfontosabb célja a dolgozói szegénység megszüntetése Magyarországon. A szakszervezet szerint tarthatatlan állapot, hogy a magyar dolgozók jelentős részének nettó keresete nem éri el a létminimum értékét. A kötelező legkisebb munkabérek és a létminimum közötti jelentős különbség egy lépésben nem szüntethető meg, ezért az MSZOSZ egy középtávú felzárkózási megállapodás létrehozását kezdeményezi.
A magyar dolgozók a szakszervezet szerint az elmúlt években jelentős reálkereset veszteséget szenvedtek el. Az adórendszer átalakításának következményeként különösen az átlag alatti keresetűek jártak rosszul. Ezzel a folyamattal párhuzamosan fokozatosan nőttek a munkaterhek, a Munka törvénykönyve új szabályai sokak jövedelmét csökkentették.

“Nincs az értékén” megfizetve

Az érdekképviselet szerint a magyarországi munkajövedelmek nem tükrözik a teljesítményeket sem, minden adat azt bizonyítja, hogy a magyar munka nincs értékén megfizetve. Azokban az ágazatokban, ahol veszélyes helyzeteket okozott az alacsony bérek miatti elvándorlás, az MSZOSZ szerint azonnali béremelést kell megvalósítani.
Jogos követelésnek tartja emellett azt is, hogy a keresetek reálértéke is érzékelhetően növekedjen akkor, amikor a kormány a válságból való kilábalásról beszél, és előrejelzései szerint a következő évben érezhető növekedéssel számol.  A tanács döntött az MSZOSZ kongresszusának összehívásáról is, 2013. december 6-ra – közölte az érdekképviselet.
Nemrég a 2014-es bértárgyalások megkezdését javasolta a Liga Szakszervezetek is, amely azt indítványozta, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot (szakmunkás minimálbér) egyaránt bruttó 5,5 százalékkal emeljék jövőre, ezenkívül pedig bruttó 4,5 százalékos bérajánlásban állapodjon meg a kormány a szociális partnerekkel. A Liga által javasolt emeléssel a minimálbér 103 390, a garantált bérminimum pedig 120 270 forintra nőne 2014-ben.
(Index)

A bankokon keresztül támadható Oroszország

A Nyugat rendszeresen élt ezzel a módszerrel az oroszok ellen. Legelőször 1917-ben, mikor a forradalom kitört a cári birodalomban. A Nyugat befagyasztotta, majd később szó szerint lenyúlta a cári birodalom teljes pénzkészletét. Mikor a cári rendszert felváltó bolsevik kormány jelezte, hogy valamennyi külföldi adósságot meg kívánja szüntetni, és a külföldön tartott pénzekből kifizetni, a bankok zárolták valamennyi orosz számlát, és ellopták az összes pénzt. Az adósságokat az Angliában tárolt orosz aranyból fizették ki, melynek maradékát nem szállították vissza a Szovjetunióba, hanem a nyugati bankok egyszerűen lenyúlták. A továbbiakban a Szovjetunió a balti államok bankjait használta, ha valamilyen tranzakcióra került sor a nyugatiakkal, egészen addig, amíg azokat is be nem fagyasztották. Ezután már csak aranyban tudtak fizetni. Érdekes módon a Nyugat az aranyat elfogadta, annak nem volt sem blokádja, sem "szaga".
A háború után a Nyugat folyamatosan használta a bank fegyvert Oroszországgal szemben. Bármilyen háborús konfliktus alakult ki, a Nyugat azonnal a bankokhoz folyamodott, zároltak számlákat, a berendezésekért utalt összegeket egyszerűen lefoglalták, mielőtt célba ért volna (ellopták), így a Szovjetunió a nyolcvanas években is sok mindent, amire szüksége volt külföldről, aktatáskából, készpénzben fizetett ki. Aktatáskás diplomaták utaztak Németországba, Angliába, ahová csak kellett, és a cégek szó nélkül fogadták el a millió dollárokat aktatáskából is, legyen az kőolaj vezeték alkatrész, szivattyú, vagy akár precíziós gép, bármi, érdekes módon bejutott valahogy a Szovjetunióba.
2008-ban, mikor Oroszország megvédte a kaukázusi államokat a grúz agressziótól, a Nyugat szintén a bank fegyverrel fenyegette Moszkvát. Tudnunk kell, hogy ma a világ banki forgalmának nagyon jelentős százaléka orosz pénz. Befektetései vannak a nyugati bankokban különböző értékpapírokban, banki befektetési formákban. Jelentős mennyiségű USA államkötvény tulajdonosai, rengeteg arany és egyéb orosz érték van nyugati bankokban elhelyezve. Amikor embargó alá vonták Iránt, az intézkedést az orosz bankok is megérezték, mivel Irán minden banki akcióját Oroszországon keresztül hajtotta végre. Az USA ráadásul több tucat olyan bankszámlát zárolt jelentős orosz pénzekkel, melyekre ráfogta, hogy gyanúsítható terroristák pénzelésével. Erre külön törvényt hoztak. Oroszország nem tiltakozott, a nyugati világ közvéleménye nem is tud ezekről a lépésekről, de arról, hogy erkölcsi és politikai bomlasztó alapítványokat elszámolásra kötelezett Moszkva, arról tud mindenki.
Oroszország a Bank Melli, és a The World of Business Bankon keresztül intézi Irán nemzetközi banki ügyeit. Mivel a World bank teljesen hivatalos és orosz állami résztulajdonú, így eddig nem tehettek semmit ellene, bár a Nyugat egyre agresszívebben próbálja blokkolni pénzforgalmát, és igyekszik zároltatni számláit. Most éppen azt akarják bizonygatni, hogy Irán a Melli bankon keresztül finanszírozza atom programját, ha ezt sikerül valahogy igazolni, akkor a Melli bank valamennyi számláját befagyasztják, és teljes SWIFT zár alá helyezik. Irán az ellene életbe léptetett embargó alkalmával 18 milliárd rubelt (5.5 milliárd dollárt) vesztett el egyetlen pillanat alatt. Oroszország veszteségei összehasonlíthatatlanul nagyobbak lennének. Az orosz gazdaság 1354 milliárd dollárt tart külföldi számlákon. Az orosz központi bank pedig 784 milliárd dollárt tart külföldi számlákon, befektetésekben. Látható, hogy komoly aggodalomra adhat okot Moszkvában Jakob Lew USA szenátor azon elemzése, hogy be kell fagyasztani az orosz kintlévőségeket, mivel Oroszország ezekből finanszírozza a Szíriának nyújtandó segítséget. Ha megfagy a levegő az USA és Oroszország között, miért ne tennék meg? - teszi fel a kérdést az orosz sajtó. Ha Líbia esetében semmi nem történt, amikor 150 milliárd dollár líbiai vagyont fagyasztottak be pillanatok alatt? Arról nem is beszélve, hogy a legsebezhetőbb orosz befektetési bankok majdnem 200 milliárd dollárt tartanak külföldi számlákon.
Ebben a helyzetben csak egyetlen kérdést lehet feltenni. Mivel a világpolitikai helyzet jelen folyamatai nem a békülékenység felé mozdulnak, sokkal inkább a hidegháborús helyzetet kezdik feleleveníteni, komolyan el kell gondolkodni a megfelelő megelőző lépéseken. Moszkva nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogy a Nyugat hányszor, és milyen módokon használta ellene a bank fegyvert. Azonban a pénzek gyors kivonása önmagában is hadüzenetnek minősül a Nyugat szemében, és felhívja a figyelmet arra, hogy a másik fél valamire készül. Így hát körültekintően és óvatosan kell eljárni. Ráadásul a pénzek kivonásával Moszkva elesik azoktól a jól jövedelmező befektetésektől, melyekben jelenleg a pénzét tartja. Sok tapasztalatot lehet levonni a korábbi hasonló történésekből, mikor bevetették a bank fegyver. A legjobb az, hogy ha a deviza tartalékokat olyan országokba helyezik át lassan, amelyek nem első számú célpontok, mégis szövetségesek Oroszországgal. Ezeket a deviza tartalékokat ezután folyamatosan lehet visszaszivárogtatni Oroszországba. Hasonlóan kell eljárni a külföldi államkötvényekkel is, főleg az Egyesült Államokbeli kötvényekkel, melyet az USA bármikor bedönthet, ha Kína és Oroszország bármiféle piacra dobást próbálna meglépni. Ez valamelyest presztízs veszteség, de a nyugati világ elnézne felette, mert tudják az okot. Ezeket az értékpapírokat, kötvényeket, olyan körforgásba kell helyezni, amelyből már nem követhető az, hogy az orosz állam mikor száll ki. Ennek a folyamatnak a lépéseivel a gazdasági szakemberek tisztában vannak, teljesen logikus és megszokott, ha az ilyen befektetéseket felhasználják üzletkötésekre. A legfontosabb mindenképpen az, hogy még ha veszteséggel is, de a papír formátumú tartalékokat aranyba, vagy hasonló értékbe helyezzék át, és azt saját területen őrizzék. Arról nem is beszélve, felvethető lenne, hogy azon országok, melyek dollárban tartják a valuta tartalékokat, azoktól hasonló értékarányban vásároljon az USA az adott ország pénzneméből tartaléknak. Ez lehet egy kölcsönös bizalmi alaptétel. Baj esetén egyszerűen cserélnek, és senkit sem ért kár. Viszont az USA nem használja, hanem visszaél a dollár elfogadottságával, a dollár alapú bankműködéssel. Ezért a BRICS államok már megkezdték a saját elszámolási rendszerük felállítását. A dollár tartalékok sorsa azonban továbbra is kérdéses. Jelen helyzetben az egyetlen megoldás, ha elkezdik a piacra csepegtetni a dollár tartalékokat. A végén már nagy veszteségekkel lehetne számolni, ráadásul ha a BRICS államok összes tartaléka piacra kerül, a dollárral maximum tapétázni lehet majd. Ez azonban egy sokéves munka eredménye lenne, mert az egyszeri piacra dobás a teljes globális világgazdaság összeomlását jelentené.
Oroszországnak a Szovjetuniós időszakból nagyon sok tapasztalata van ezen a téren, mivel abban az időben is nehezen volt megoldható a bankok működése. Erre kiváló megoldás, ha a tartalékok hazavitele és a belföldön történő felhalmozása miatt hatalmas érdeklődés lesz az orosz belpiacra, és bankok sora fog megpróbálni betörni az orosz piacra, kerül, amibe kerül. Ezek nagy állami kontroll alatt megoldják a devizamozgások kérdését minden feltűnés nélkül.
Moszkvának létkérdés, hogy pénzügyeit megkímélje a nyugati támadásoktól. Mivel erre a lehetőség adott, és ezt a fegyvert a Nyugat az elmúlt időszakban is több alkalommal használta, ezért nagy körültekintéssel, de határozottan ki kell menteni az orosz állam vagyonát.
Tálas András