
Kína
és Afrika között az áruforgalom a 2000. évben elért 20 milliárdról 200
milliárdra nőtt 2012-ben. A múlt évben Kína közvetlen afrikai
befektetése közel 20 milliárd dollár volt, a kontinensen működő kínai
cégek száma pedig elérte a kétezret. Peking egyébként szívesen hitelez
kedvező feltételekkel az afrikai országoknak. Jevgenyij Zajcev,a moszkvai Lomonoszov Egyetem orosz – kínai kutatási központjának vezetője így látja a helyzetet.
Kína
alapvető, kulcsfontosságú és egyre erősebb befolyást gyakoroló játékos
az afrikai kontinensen, ha összevetjük e folyamat hagyományos
résztvevőivel: az Európai Unióval, a volt Szovjetunióval (ma:
Oroszországgal) és az Egyesült Államokkal.
22
afrikai országban működnek Konfucius Intézetek, amelyeket a kínai
„könnyed erő” alapvető megvalósítóinak tekintenek. Sok ezer afrikai diák
kapott kínai állami ösztöndíjat, és végzi tanulmányait Kínában. Vagyis
néhány év múlva az afrikai elit már Mao Ce-tung nyelvén beszélhet a
kínai partnerekkel.
Feltételezem,
hogy Kína és kínai vezetők, akik évekre előre kiszámítják a lépéseiket,
stratégiai feladatot tűztek ki maguk elé: hosszú távra berendezkedni az
afrikai kontinensen – véli Jevgenyij Zajcev.
Kína
ilyen fokú afrikai aktivitása aggasztja a nyugati országokat,
elsősorban az Egyesült Államokat. Tavaly nyáron afrikai körutat tett
Hillary Clinton, akkor még külügyminiszteri minőségben. Bírálta azokat
az országokat, amelyek pénzt adnak Afrikának, de nem aggasztja őket,
hogy „ezek az összegek tekintélyelvi vezetőkhöz jutnak”. Közvetlenül nem
nevezte ugyan meg Kínát, de senki nem kételkedett abban, melyik
országra is gondolt Clinton. Vlagyimir Subinnak, a moszkvai Afrika Intézet tudományos főmunkatársának véleménye:
Kína
gyakran ad kedvező feltételek mellett hitelt, és ezeket nem köti
politikai kérdésekhez. Sokszor azok az országok, amelyek nyugati
szemszögből számkivetettek, Kína számára elfogadhatók.
A
kínai aktivitás az afrikai elit egy részét is aggasztja. Nemrégiben
Lamido Sanusi, a nigériai Jegybank vezetője cikket közölt a Financial
Times-ben. Cikkében gyarmatosítással vádolta Pekinget. Véleménye szerint
az afrikaiak a korábbi szokásnak megfelelően fejlődő országnak tekintik
Kínát, ezért jobban bíznak benne, mint a nyugati országokban, pedig
ehhez már régen nincs meg az alap. Szerinte a kínai partnerségből közel
sincs mindig előny. Így például az afrikai infrastruktúrával kapcsolatos
projekteket Kína saját polgáraival, és nem a helyi lakossággal
valósítja meg. Azaz, nem hoznak létre új munkahelyeket az afrikaiak
számára.
Artyom Kobzev, Alekszej Ljahov - hungarian.ruvr.ru

Ezen
cikknek a címe ugyan kérdőjellel íródott, – azonban mára már nem lehet
kétséges, hogy fekete Afrikában is komoly befektetéseket eszközöl a
Kínai Népköztársaság.
Persze
lehet ezt akár gyarmatosításnak is hívni, – a tény, attól még tény
marad. Ezt Kínában újabban “Sárkány projektnek” nevezik.
Információink
szerint Kína befolyása lassan kiterjed a kontinens legnagyobb részére, –
különös tekintettel a délebbre fekvő, feketék alkotta államokra. Persze
az érdek ütközéseket nem mindig tudja elkerülni, a már hagyományosan
itt befektető nyugati államok vállalataival, érdekszféráival.
Úgy
tudjuk, ez a legmarkánsabban Dél-Afrikában mutatkozik meg, – ahol a
gyémántbányák termelése, hagyományosan nyugati (pontosabban; amerikai és
zsidó), koncesszió. Dél-Afrikánál több gyémántot, csak Oroszországban
bányásznak, a szibériai lelőhelyeken. – Ám ezek persze természetesen nem
hozzáférhetők sem Kína, sem pedig a nyugatiak számára.
Marad
tehát Afrika, és leginkább a leggazdagabb lelőhelyekkel rendelkező, –
de a lassanként teljesen káoszba süllyedő Dél-Afrika, – ahol a politikai
helyzet a jelek szerint közel sem akadályozza a gyémánttermelést. És
mivel az egyre súlyosabb pénzügyi válsággal küzdő világgazdaságban a
befektetők egyre inkább az értékállónak gondolt befektetéseket keresik,
például az aranyat, – s, ami még ennél is többet ér, a drágaköveket, de
leginkább a gyémántot. – Ezért fontosabb mindegyiküknek manapság már a
gyémánt bányászata.
Kína,
a hihetetlenül domináns tőkeereje révén, egyre több és több
gyémántkoncessziót szerez meg, – mely számára kitűnő befektetés lehet,
az egyre labilisabbá váló világgazdaságban. – Ám ezért komoly
küzdelmeket vívnak az amerikai és a zsidó cégekkel, a gyémánt bányák
birtoklásáért…

“22 afrikai országban működnek Konfucius Intézetek, amelyeket a kínai „könnyed erő” alapvető megvalósítóinak tekintenek.”
Nos, ez “könnyed erő” már hazánkban is megvalósult:

Fort András – Szabad Riport Tudósító Iroda