2012. március 1., csütörtök

Lesz világháború, vagy már folyik?

A második világháború óta a 2011-es évben folyt a legtöbb háború egyidejűleg a világban. Összesen 20 helyen. Ez megközelíti a második világháború egyidejű hadszíntereinek számát. A legtöbb háború azonos időben 1993-ban volt.
Az elemzést a Heidelberg Nemzetközi Tanulmányok Intézetében végezték.
A tanulmány kiemeli, hogy a magas számot az eszkalálódott forradalmak okozták, melyeknek azóta sincs vége. Sem a líbiai, sem a szír, vagy jemeni háború nem tekinthető lezártnak. Az arab világ harcai ráadásul egy érdekes tendenciát mutatnak, amely az iszlám világ erővonalainak letisztulását hozza magával.
A háborúk összesítésében vannak dél-amerikai, afrikai, ázsiai, közel-keleti háborúk. A háborúk meredeken növekvő száma azonban egyértelműen mutatja, hogy a világ nagy rendszerei instabilak, és egy hatalmas átalakulás zajlik.
Arra azonban kitérünk, hogy ezek között a háborúk között, amelyek a legnagyobbak, mindenhol fellelhető a cionista hatalmi szándék. A legnagyobb háborúkat tehát ők gerjesztik, melyhez az USA egy végrehajtó zsoldoscsapat. Ez azt jelenti, hogy a cionizmus a világ nagy részén háborút visel, majdnem olyan számban - a hadszínterek vonatkozásában -, mint a második világháború. Ezt akkor minek nevezzük?
Tálas András


Néhány kutató szerint bolygónkon már csak három ország létezik, amely saját bankrendszerük révén, függetlenek a Rothschild-ház irányításától, az egyik Irán.
 


A 9/11 előtt hét országnak volt saját központi bankja: Afganisztánnak, Iraknak, Szudánnak, Líbiának, Kubának, Észak-Koreának és...Iránnak.

2003-ban Afganisztánt és Irakot utolérte a Rothschild polipkarja, tavaly pedig láthattuk, hogy miközben a NATO Líbiát ostromolta, Bángáziban már épült az új központi-bank...hihetetlen.

Az iszlám tiltja az uzsorát és ez komoly problémát jelent a Rothschildéknak. Néhány száz éve a kereszténység is tiltotta az uzsorát, mert úgy vélték, hogy ez kizsákmányoláshoz és elnyomáshoz vezet.

1815-ben a Rothschildok átvették az 1694-ben alapított Bank of England irányítását megalapították a Bank of Englandet. Ezáltal átvette a teljes brit gazdaság feletti kontrollt, amellyel aztán igába hajtotta az országot és később az egész világot. A módszer az volt (és jelenleg is az), hogy korrupt vezetőket juttattak az országok élére, akik hatalmas kölcsönöket vettek fel, amiknek visszafizetése lehetetlenné vált. Akik nem engedelmeskedtek a Rothschild kijelölte irányelveknek, azokat eltávolították, vagy megölték (Orbánt is jól megfenyegették) és ha ez sem sikerült, akkor megszállták az országot.

A Vörös Pajzsos hatalmas befolyással rendelkezik a világ irányítása felett: övé a véleményalkotás, a média, amivel becsapja az emberiséget és ez az egyik legfontosabb támadófelülete ellenünk. Övé a világ majdnem összes aranya és az arany árának szabályozása, a Bank of England, a Federal Reserve, az Európai Központi Bank, az IMF, a Világbank, a Bank of International Settlements és a MNB, amely függetlenedésének híre miatt akkora hisztériát csaptak, hogy zengett tőlük a világsajtó.

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/hatterhatalom/politikai-hirek/1190-iran-bankjara-faj-a-zsido-maffia-foga

Székely határőrök a második világháborúban

A Magyar Királyság keleti határainak védelmére 1942. március 1-jén kezdték meg a Székely Határőrség újbóli szervezését, a Székely Határvédelmi Erők parancsnokság törzse pedig ezen esztendő november 15-én került felállításra. A második világháborús erdélyi alakulatok keményen helytálltak, azonban súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor 1944 augusztusában az Ojtozi-szorosban megjelentek a szovjet csapatok.  A szervezés előzményei
A második bécsi döntés eredményeként Észak-Erdély és a Székelyföld, Erdély „szebb, de szegényebb” fele tért vissza Magyarországhoz, melyet nem csak gazdasági és társadalmi területen, de a honvédelem szempontjából is be kellett illeszteni az ország vérkeringésébe. A német külpolitika ördögi sakkjátszmájának köszönhetően versenyfutás kezdődött meg a Magyar Királyság és Románia között Erdély háború utáni hovatartozását tekintve. 1941. június 22-én Románia az elsők között csatlakozott a Harmadik Birodalom szovjetellenes háborújához, Magyarország pedig öt nappal később lépett a hadviselő felek sorába.
A Magyar Királyság keleti határainak védelmére 1942. március 1-jén megkezdték a Székely Határőrség újbóli szervezését, a Székely Határvédelmi Erők parancsnokság törzse pedig ezen esztendő november 15-én került felállításra. Miután a német „Blitzkrieg” Moszkva alatt kifulladt, 1942 elejétől Hitler szemében felértékelődtek kisebb szövetségesei, így azok haderejének nagyobb arányban való részvételét követelte az 1942 nyarára tervezett nagy offenzívában.
 A magyar hadvezetőség részben engedett a német követeléseknek, azonban nem kívánt azon hibába esni, mint 1918-ban, vagyis: az ország a háború után ne maradjon hadsereg nélkül, s meg tudja védeni határait, főleg a románokkal szemben. Így történhetett, hogy 1944 tavaszáig az anyaországi seregtestek egyre nagyobb mértékű bevetése mellett csupán egy-két erdélyi honvéd csapattest került ki a keleti hadműveleti területre; a kolozsvári IX. hadtest, valamint a Székely Határvédelmi Erők mozgósítása csak a hadieseményekben bekövetkezett változások eredményeként történt meg 1944 tavaszán.
A Székelyföld tömbmagyarságának védelmére élesztették újra a székely határőrséget. Dr. Pál Gábor, Csík vármegye képviselője az Országgyűlés alsóházában elhangzott beszédében a következőkben domborította ki ezen intézmény szükségességét: „Erdély keleti szélén 1763-1848-ig székely katonai határőrvidék volt, osztrák közigazgatás alatt, annak minden szenvedésével együtt.
Ez a katonai határőrvidék és szervezete tette lehetővé, hogy az 1848-49. évi szabadságharcban a székelység olyan erőkkel vehette fel a harcot azokkal szemben, kik őt ebbe a szervezetbe belekényszerítették. Az a helyzet, amelyben most vagyunk, amikor a székelység zsákszerű megszorultságban van, megköveteli, hogy a Honvédelmi Miniszter úr tegye megfontolás tárgyává a székely katonai határőrvidéknek most már magyar alapon való szervezését, mert Erdély keleti szélén nem volnának székelyek, ha mindig egységes szabályok szerint éltünk volna. Nálunk honvédelem tekintetében különleges szabályokat kell alkotni, Svájc mintájára ott kell, hogy legyen a lőszer, a puska, ruha, hogy veszedelem idején azonnal talpra ugorjon, korhatárra és szolgálati kötelezettségre való tekintet nélkül mindenki, minden épkézláb ember.
Apák és fiaik fegyverben
A Székely Határőrség szervezése 1942. március 1-jén vette kezdetét, s a 20 székely határőr-zászlóalj állományát kezdetben 48-60 éves tartalékosok adták. Székely határőr-zászlóaljak (hadrendi számuk zárójelben) szerveződtek Gyergyószentmiklóson (1-2.), Ditrón (3.), Csíkszépvizen (4.), Csíkszentdomonkoson (5.), Csíkszeredán (6.), Kézdivásárhelyen (8.), Kovásznán (10.), Sepsiszentgyörgyön (11-12.), Baróton (13.), Székelyudvarhelyen (14.), Oklándon (15.), Székelykeresztúron (17.), Parajdon (18.), Marosvásárhelyen (19.), Erdőszentgyörgyön (20.), Ákosfalván (21.), Mezőmadarason (22.) és Nyárádszeredán (27.).
A milícia rendszerű fegyveres alakulatok ekkor még egyenruhát sem kaptak, a gyakorlatokra behívott határőrök ruhakoptatási díj ellenében saját civil ruhájukat viselték. A határőr-zászlóaljak feladata volt egy esetleges román támadás során a segítség beérkezéséig – helyismeretük kihasználásával – a határvadász alakulatok harcának támogatása. A Székely Határőrség vezetésére hozták létre 1942. november 15-én a Székely Határvédelmi Erők Parancsnokságát Marosvásárhelyen. Alárendeltségébe került a csíkszeredai 9. székely határvadász-dandár, amelybe a gyergyószentmiklósi 65., sepsiszentgyörgyi 67. és a csíkszeredai 70. székely határvadász-csoport tartoztak.
Ide nyert még beosztást a székelyudvarhelyi 68. és a marosvásárhelyi 69. székely határvadász-csoport. A fenti határvadász-csoportok állományában hat székely határvadász-zászlóalj volt, a gyergyótölgyesi 21., a besztercei 22., a marosvásárhelyi 23., a kézdivásárhelyi 24., a nagybereznai 25. és a székelyudvarhelyi 34. Ide osztották be a tusnádfürdői 59. határvadász-portyázó osztály parancsnoksága alatt a székely határvadász-zászlóaljak portyázó századait – azaz 8 századot, 47 határvadász-őrsre osztva – és 12 erődszázadot. Más alakulatok is voltak a határvédelmi erők között: így két tüzérosztály, egy légvédelmi tüzérosztály, egy székely huszárszázad, utászok, híradók, továbbá vonatalakulatbeliek.
1943 őszén nyolc gyalogos és két tüzér kiképző tábort hoztak létre, ahol kb. 8000 székely határőr részesült rövid kiképzésben. Ezen év októberében két, 18-19 éves behívottakból álló újoncévfolyamot is behívtak, vagyis az apák és fiaik – más néven: „leventekatonák” – együtt szolgáltak. Az 1925-ös születési évfolyam tagjaként vonult be határőr kiképzésre a magyarói illetőségű Ivás István a szásztekei (gyalogos) kiképző táborba. Kiképzésük ideje alatt látogatta meg őket vitéz felsőtorjai Kozma István vezérőrnagy, a Székely Határvédelmi Erők első parancsnoka – akit 1951-ben koncepciós per eredményeként ítéltek el és végeztek ki –, hozzájuk intézett beszédében így indokolta 21 éves koruk előtti behívásuk szükségességét: „Elmondta, azért vagyunk idő előtt behívva, mert az országnak szüksége van katonákra, különösképpen a székelyföldi ifjakra, hogy az ősi hagyomány szerint apák és fiúk együtt védjék a Székelyföldet, ha szükség lesz rá. Ezért lett újra életre hívva a régi székely határőrség."
"Miután itt a kiképzőtáborban felkészültünk, ki leszünk helyezve a már megalakított székely határőr-zászlóaljakba, az idősebb székely bajtársakhoz, valószínű, hogy olyan is lesz köztünk, aki az apjával kerül egy zászlóaljba, úgy, ahogyan őseink, több száz évvel ezelőtt. Beszélt arról, hogy a székely nemzet évszázadokon át katonanemzet volt. Békeidőben az ország keleti határát őrizte és védte, de ha a magyar hazát megtámadták, apa a fiával egy emberként részt vett a király oldalán az ellenség kiűzésében. A székely katona híres volt vitézségéről. Ezért büszkék lehetünk őseinkre, akik példaképeink lehetnek. Ezért nekünk követnünk kell hős székely őseinket.”
Székelyföld védelmében
1944 nyarán a Székely Határvédelmi Erőknek keleten 200 km, délen és nyugaton ugyancsak 200 km hosszú síkságot és hegyvidéket kellett védeniük kb. 40-50 ezer fővel. Egy határvadász-zászlóaljra átlagban 70-80 km, egy ütegre 50 km, míg egy határőr-zászlóaljra 20 km védendő határszakasz jutott. Az ország keleti határait lezáró, ún. Árpád-vonal középső és déli szakaszának kiépítésében nem csak a műszaki és munkaszolgálatos alakulatok, de a székely határőrök is részt vettek. Az Árpád-vonal székelyföldi szakaszán az egyes védőkörleteket a harc- és gépjárművekkel járható szorosok és hágók körzetében, a védők számára legelőnyösebb terepszakaszokon alakították ki, melyek több részből álló erődelemek voltak.
Számolva a déli irányból várható román támadással, 1943-tól körkörösen védhető zászlóalj-támpontokat létesítettek a Székelyföldön, így Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Barót, továbbá a Hargita és Parajd térségében, Homoródfürdőn pedig folytatódott a Székely Határvédelmi Erők parancsnoksága számára tervezett vezetési pont építése. 1944. március 31-én ismét bevezették a katonai közigazgatást Erdélyben. Pár nappal korábban a Székely Határvédelmi Erők alakulatainál is mozgósítottak – parancsnokságuk ekkor már Csíkszeredában ténykedett –, amelyet április 1-jén 0 óráig kellett befejezniük.
Béke körülmények között a határőr-zászlóaljak csupán kilencfős parancsnoksági keretből állottak, a mozgósítás során viszont állományuk közel 1000 főre duzzadt fel zászlóaljanként. A határőr-zászlóaljak nehézfegyverzete minimális volt, lövészszázadonként 2 db golyószóró és 2 db géppuska, nehézfegyver századonként pedig 4 db nehézpuska, 4 db páncéltörő ágyú és 4 db közepes aknavető volt. A mozgósított határőr-zászlóaljak katonái megkapták rendes egyenruházatukat és fegyverzetüket, s elhagyták békehelyőrségeiket, a tavaszi és nyári időszakot erőltetett ütemű képzéssel, valamint határvédelmi munkálatokkal töltötték.
Románia 1944. augusztus 23-án, egyik napról a másikra szövetségest váltott, Mihály király rádiószózatában utasította hadseregét Észak-Erdély visszafoglalására. A román területen kelepcébe került német 6. és 8. tábori hadseregek a székelyföldi hágók felé hátráltak és napok kérdése volt, mikor éri el a háború a Magyar Királyság keleti határait. Augusztus 26-án az Úz és a Csobányos völgyében, másnap az Ojtozi-szorosban jelentek meg a szovjet csapatok. A székely határőrök ekkor kerültek először harcérintkezésbe az ellenséggel és kemény helytállásuk ellenére súlyos veszteségeket szenvedtek. Úz-völgyi hegyomlás című riport kötetében Sylvester Lajos nekik állított emléket.
A Máramarosi-havasoktól Lakócáig húzódó több száz kilométeres arcvonalat a székely határvadászok és határőrök egyedül nem tudták tartani, ezért a német hadvezetés is küldött csapatokat a védelem megszilárdítására, illetve a Romániából visszaérkezett alakulattöredékeket is bevetették. A szovjetek nyomasztó fölénye, s az a tény, hogy a román átállás miatt a Déli-Kárpátok szorosain és hágóin akadálytalanul léphetett az ellenség Erdély területére, eldöntötte a harcok további kimenetelét.
(mult-kor.hu)

A jövő kezdete


Egy Szűzanya ikon könnyezik Prikarpattyán

Prikarpattyán, a Manjavszkiji kolostorban könnyezni kezdett egy Szűz Máriát ábrázoló ikon.



A szerzetesek izgatottak, mivel legutóbb 4 évvel ezelőtt történt itt ehhez hasonló csoda, fél évvel az előtt a szörnyű árvíz előtt, amely majdnem egész Nyugat-Ukrajnát magával ragadta.

A szerzeteseknek egyelőre sejtésük sincs, hogy milyen szörnyűségre akar figyelmeztetni az ikon - írja a Tsn.ua internetes hírportál.

Annyi azonban bizonyos – a Szűzanya valamire figyelemztetni akarja az embereket. A Szűzanya úgy tűnik sír, mivel már több mint egy hete könny folyik a jobb szeméből.

„Nem is kétséges, hogy természetfölötti jelenségről van szó, mivel nedvesség nincs, viszont fagy van, és ennek ellenére az ikon könnyezik” – mondta Joasaph metropolita.

A Manjavszkiji kolostor igumennője ikon az egyik legfontosabb ikon, mely csupán egy másolat. Az eredeti ikonnak nyoma veszett mikor a kolostort bezárták. Az eredeti ikont a 17. században festették miután az elöljárónak a pestis járvány csúcsán megjelent Szűz Mária, aki mély bűnbánatra intette. A szerzetesek buzgó imái után a járvány elmúlt.

Az ikon másolata először 2008-ban könnyezett, a szörnyű árvíz előtt fél évvel. A szerzetesek ezért akaratlanul is párhuzamot állítanak az akkori eseményekkel, ezért most buzgón imádkoznak a Szűzanya védelméért.

62 ezerrel csökkent a magyarság lélekszáma

Közel 62 ezerrel csökkent a magyarság lélekszáma Szlovákiában tíz év alatt – derült ki a 2011. májusi népszámlálás végleges adataiból, amelyeket szerdán ismertetett a szlovák statisztikai hivatal.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent a Szlovákiában élő magyarok számaránya az összlakossághoz képest. Míg a 2001-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 520 528-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez a szám 2011-re 458 467-re csökkent. Hasonló mértékben csökkent azoknak a száma is, akik Szlovákiában magyar anyanyelvűnek vallották magukat. 2011-ben 508 714-en (9,4 százalék) tekintették magukat magyar anyanyelvűnek, miközben 2001-ben még 572 929-en (10,7 százalék).

Szép új világ - gyári kémszoftver az okostelefonokban

Tulajdonosuk tudta nélkül fényképezni is lehet az iPhone-okkal, Blackberry-kkel - derült ki napokkal azután, hogy "robbant a bomba": kiderült, hogy a gyártók kémszoftvereket telepítenek az okostelefonokra, így azok közvetítenek minden beszélgetést, sms-t, banki kódot...

Kémprogram a gépen
A felhasználók aktuális pozícióját, az általuk tárcsázott számokat és fogadott és küldött SMS-ekre vonatkozó információk az interneten keresztül a gyártóknak folyamatosan lejelentő kémprogramot sikerült azonosítani több különböző androidos készüléken is. A felfedezés kapcsán megindított nyomozás során kiderült, hogy a program nem egy egyedi biztonsági baki révén került a telefonokra, hanem a gyártók tudatosan telepítették azokra, és az érintett készülékek száma akár a milliós nagyságrendet is elérheti.
A telefonokra már előtelepítve érkező programokat teljesen véletlenül fedezte fel egy biztonsági szakértő, akit azonban annak gyártója perrel fenyegetett meg arra az esetre, ha felfedné a szoftver létezésének tényét és az arról megismert információkat a nyilvánosság előtt. A kémprogram létezéséről végül azért értesülhetett a világ, mert az EFF a fiatalember oldalára állt, és hathatós jogi segítségének köszönhetően a cég végül kénytelen volt fenyegetéseit visszavonni.
A Carrier IQ szerint az általuk készített szoftver csak minőségbiztosítási célokat szolgál, és ebből az okból küld adatokat a telefonok gyártója ill. a mobilszolgáltatók felé - valójában azonban egyértelműen kémkedik a felhasználók után. Olyan szinten, hogy a szoftver állítólag például még azokat a számokat is elküldi gazdáinak tárcsázás közben, amiket végül a felhasználó nem is hív fel - így működése gyakorlatilag egy keylogger programnak feleltethető meg.
A kémprogram ráadásul működése során rendkívül sok adatvédelmi és biztonsági bakit is elkövet - azon túl is, hogy érzékeny információkat továbbít a gyártók és a szolgáltatók részére. A begyűjtött információk egy részét ugyanis nem titkosított kapcsolaton keresztül forgalmazza - ami azt jelenti, hogy azokat a "címzetteken" kívül bárki más is lefigyelheti egy nyitott hálózaton. Ezen kívül az adatok továbbítását akkor is folytatja, ha a tulajdonos a telefont csak Wi-Fi-n keresztül, SIM kártya nélkül vagy egy másik szolgáltató kártyájával használja - a készülék ugyanis ekkor is folytatja az eredeti, a készüléket forgalomba hozó szolgáltató felé a begyűjtött adatok továbbítását.
Külön extra, hogy a program kikapcsolására, eltávolítására még gyakorlott felhasználóknak sincs módja - illetve csak akkor, ha a úgynevezett rootolásnak vetik alá a készüléket és gyakorlatilag teljesen lecserélik annak operációs rendszerét. Utóbbi ugyanakkor a készülékkel kapcsolatos garancia és jótállás teljes elvesztését jelenti.
Fotózás, lehallgatás
Az iPhone, Blackberry és Windows Phone készülékek segítségével azok tulajdonosa tudta és jóváhagyása nélkül lehet fotókat készíteni, az azokon folytatott beszélgetéseket lehallgatni és a velük elküldött üzeneteket naplózni. Legalábbis ez derül ki egy a WikiLeaks által csütörtökön nyilvánosságra hozott, többszáz dokumentumot magában foglaló, kiszivárgott információhalmazból, amelyek többek között a különböző hírszerző ügynökségek praktikáit leplepezik le.
"A jelenlévők közül kinek van iPhone-ja, Blackberry-je, vagy ki használja a Gmail-t?", vezette fel a fenti információk lelepezését is magában foglaló beszédét Julian Assange, a WikiLeaks alapítója azon a csütörtökön, Londonban megtartott tájékoztatón, ahol az új dokumentumokat bemutatták. "Maguk mind megszívták", folytatta, "a helyzet ugyanis az, hogy a hírszerző ügynökségek beszállítói ebben a pillanatban is árulnak [a felhasználók] tömeges megfigyelését lehetővé tevő rendszereket ezekhez a termékekhez".
Assange szerint az iPhone-, a Blackberry- és a Gmail-felhasználók biztosan nincsenek biztonságban
Az Assange és oknyomozó újságírók által a tájékoztatón megosztott információk szerint a szóban forgó megfigyelések akkor is elvégezhetők a készülékekkel, ha azok éppen készenléti állapotban vannak. Ez azt jelenti, hogy az érintett telefonokkal akkor is készíttethetők felvételek a környezetről beépített kamerájukkal, meghatározható a helyzetük beépített GPS berendezésükkel és lehallgathatók a közelükben folytatott beszélgetések, ha azokat tulajdonosuk úgymond kikapcsolta.
Sőt, a kiszivárgott dokumentumokból kiderül az is, hogy a különböző kémszervezetek nem csak megfigyelni tudják a telefonok tulajdonosait, de manipulálni tudják a készülékeken megjelenő információkat is. A beérkezett üzenetek szövegét például átírhatják, vagy olyan emailt hamisíthatnak rájuk, amelyeket valójában azok látszólagos feladója soha nem is küldött el - ezzel nem csak dezinformálva a címzettet, de akár hamis bizonyítékot is hamisítva a készülékekre.
Magyarország is szerepel a PC-s és mobilos lehallgatószoftvereket gyártó nemzetek térképén
Assange elmondása szerint a világ 25 országában mintegy 160 cég gyárt olyan szoftvereket és berendezéseket, amelyek segítségével ezek a műveletek elvégezhetők. A szóban forgó cégek részletes listáján egyébként egy magyar vállakozás is szerepel, ami az oldal szerint az internet és a mobilok lehallgatására alkalmas megoldásokat is szállít, nyilvánvalóan akár kormányzati ügynökséges részére is. Utóbbiak pedig - állítják szakértők - egyre inkább válogatás nélkül be ezeket a megfigyelőrendszereket, gyakorlatilag a teljesen ártatlan polgárokkal szemben is.
"Egyre inkább azt látjuk, hogy [a hírszerző ügynökségek] tömegesen figyelik meg az egész lakosságot, anélkül, hogy a bűncselekményeknek akár csak a gyanúja is felmerülne. Az adatokat lehallgatják és lementik, csak azért, mert úgy gondolják, hogy egy nap talán használni lehet majd azokat valamire", közölte Steven Murdoch, a londoni tájékoztatót megrendező Cambridge Security Group egyik tagja.
Az új információk egyébként alig néhány nappal egy hasonló botrány kirobbanását követően érkeznek, amelyben kiderült, hogy világszerte akár több tíz- vagy százmillió mobilkészülék - köztük az Apple iOS-alapú termékei, illetve Androidot futtató telefonok - is egy olyan szoftverrel előtelepítve kerültek a felhasználókhoz, amely az utóbbiak által folytatott hívásokról, üzenetcserékről és egyéb tevékenységekről is rendszeresen küldött és küld jelenleg is adatokat a készülékek gyártói, valamint a mobilszolgáltatók számára.
A szóban forgó, "Carrier IQ" nevű szoftver jelenlétéről ráadásul a gyártók a legtöbb esetben semmilyen módon sem tájékoztatták a felhasználókat, a kémprogram eltávolítására vagy kikapcsolására pedig számos esetben utóbbiaknak nem volt ill. jelenleg sincs lehetőségük.
(pcforum.hu)