“Rakás szar vagyok, aki semmire sem jó”-talán közmunkásnak

A résztvevőknek értelmetlen, viszont a munkanélküliségi mutatókat szépen javítja az EU-s pénzből finanszírozott alapkészség-fejlesztő program. A dedós feladatokat a résztvevők megalázónak tartják, viszont aki nem vállalja, azt törlik a nyilvántartásból a munkaügyi központban. Mindezt idén 24 milliárd, jövőre 184 milliárd forintból, amit azonban az EU fizet. Ötvenezer közmunkás brummog, szótagol, kiskacsákat számol és napocskát rajzol négy hónapon át, hogy jobban megfeleljen a munkaerőpiac igényeinek. A kormány szerint az alapkészség-fejlesztő program valódi felzárkóztatási lehetőséget nyújt annak a 200 ezer embernek, aki csak nyolc osztályt végzett el, és annak a 26 ezernek, akiknek általános iskolai végzettsége sincsen. A programban részt vevő oktatók szerint azonban a hat-hét éves gyermekekre szabott program szakmailag alkalmatlan az alacsony végzettségű felnőttek képzésére, ráadásul a beszámolók szerin sokan OKJ-s képzéssel, érettségivel és diplomával is az iskolapadba kényszerültek, hogy megtanuljanak írni és olvasni.

Sok legyet egy csapásra A program több oktatója és hallgatója szerint a kezdeményezés hasznát nem a munkaerő-felzárkóztatásában kell keresni, hanem a statisztikában: a téli közmunkaprogram keretében futó, az említett alapképzés mellett szakmunkát is ígérő foglalkozások – amelyek összesen 200 ezer embert érintenek – látványosan javítanak a munkanélküliségi mutatókon, épp a téli időszakban, amikor a közmunkásokat nehezebb lenne foglalkoztatni. Aki nem vállalja a programot, az pedig kikerül a munkaügyi központok nyilvántartásából, tehát többé nem tartják számon munkanélküliként. „Nem a regiszterek megtisztítása a cél” – hessegette el a gondolatot az NGM államtitkára, Czomba Sándor.
Növeli a foglalkoztatottságot az is, hogy az alapkészség-fejlesztésre körülbelül ötezer oktatót alkalmaznak, felerészben munkanélkülieket, így ők is javítanak a statisztikán. Nem mellékes az sem, hogy a program április 30-ig, tehát épp a választások utáni hetekig kitart.
A tanárok a hírek szerint foglalkozásonként bruttó 2500 forintot, míg a hallgatók a nyolcórás közmunkának megfelelő bért, tehát havi nettó 49 ezer forintot kapnak, amennyiben az órák 70 százalékán megjelennek, és hiányzásaikat orvosi papírral igazolni tudják.
Az összeg nem kevés: a teljes program – az alapkészség-fejlesztés mellett a szakképzést adó foglalkozásokkal együtt – idén 24, jövőre több mint 180 milliárd forintot emészt fel, amit azonban EU-forrásból lehet biztosítani.

TKKI: Igenis van rá igény A TKKI a Békés megyei szintfelmérők kiértékelését hozta nyilvánosságra, szerintük ez alátámasztja az igényt az alapkompetencia-fejlesztésre. (Arról nem szól a közlemény, hogy a többi megyében milyen eredmények születtek.) A TKKI így kommentálta az adatokat:
“A szándékosan nagyon egyszerű feladatokat tartalmazó – több sajtóorgánum részéről primitívnek, megalázónak bemutató – tesztet az alábbi eredménnyel töltötték ki a résztvevők:
Pontszám                                    Darabszám
Matematika       Írás-olvasás         Átlag            Százalék
0-10                                   122                  154                  138               3,07%
10-20                                   163                  201                 182               4,06%
20-30                                   211                  224                 217,5           4,85%
30-40                                   355                  588                 471,5          10,51%
40-50                                   488                  757                 622,5          13,87%
50-60                                   769                  662                 715,5          15,94%
60-70                                   992                  597                 794,5         17,70%
70-80                                   380                  578                 479             10,67%
80-90                                   512                  405                  458,5         10,22%
90-100                                 496                  322                 409                9,11%
ÖSSZESEN:                       4888                 4488
A TKKI szerint
A résztvevők 3%-a (138 fő) saját személyes adatait sem tudta leírni (0-10 pont közötti eredmény)
További 8% a legegyszerűbb feladatokat (felhő, nap, hópehely rajzolása) sem tudta megoldani, valószínűleg olvasási nehézségei miatt. (10-30 pont közötti eredmény)
„Ne becsüljük le ezt a képzést, különösen azok esetében ne, akik 25 éve tollat sem fogtak a kezükbe” – próbálta eloszlatni a program hatékonyságával kapcsolatos kételyeket Czomba. Az államtitkár szerint ha a csoport szintje megfelelő, akkor gyorsabban haladhatnak a tananyagban. (Igaz, annak egy része csak januárban jelenik meg.) „Diplomások nem kerülnek ebbe a képzésbe, és senkit nem kényszerítünk. A képzés nem kényszer, hanem lehetőség” – tette hozzá. A hozzánk eljutott információk, közmunkások és tanárok által írt olvasói levelek szerint azonban sokan OKJ-s képzéssel, sőt diplomával kerültek a programba.

Sikítva menekültek volna Az elképzelés jó, tényleg tovább kellene ezeket az embereket képezni, de ez a program erre nem látszik alkalmasnak
– mondta egy neve elhallgatását kérő budapesti tanár, aki oktatóként vesz részt a képzésben. „A tananyag a Meixner-módszerre épül, ám azt gyerekekre és nem felnőttekre dolgozták ki. Ráadásul a csoportok nagyon vegyesek, láthatóan véletlenszerűen kerültek be a diákok. Ezt ők is megerősítették. Mesélték, hogy a kiosztás annyiból állt, hogy a lista első húsz emberét ide, a következő húszat oda irányították, előzetes vizsgálat nélkül. Azt sem tudták, miből áll majd az alapkészség-fejlesztés, ezzel az órán szembesültek ők is, ami nekünk is kellemetlen volt” – mondta az oktató, akinek az indulás előtt három napja volt, hogy megismerkedjen a tananyaggal, ami nem is fedi le a teljes programot.
Hat-nyolc óra alatt lehet végezni az úgynevezett ráhangoló, motiváló modullal, amire egyébként 42 órát szántak. E mellé a füzetecske vagy hogy nevezzem mellé saját kútfőből igyekszünk hozzátenni, hogy kitöltsük az üresen álló időt. Mindennap fél órát konzultálunk a kollégáimmal, hogy mit kéne tenni. Már az igazgató is érzi a program rákfenéjét, bízunk benne, hogy rajta keresztül lesz módunk ezt jelezni
– mutatott rá a hiányosságra a tanár, aki az első napon nem is merte kiosztani a szintfelmérésre szánt tesztet:
A kollégáimmal együtt arra gondoltunk, hogy ha ezt tennénk, akkor mindenki sikítva menekülne ki a teremből. A hét végén adtuk csak oda, előtte mondtuk, hogy vegyék komolyan, akkor is, ha nevetségesnek látszik. A többség egyébként konstruktívan állt a feladatokhoz. Persze, a szintfelmérésre nem volt alkalmas a teszt. Mindenki teljesítette, bár van a csoportban olyan, akinek nehezebben megy az írás, olvasás, ám őket sem kell az alapoktól betűvetésre tanítani.
A bizonytalanságot növeli, hogy van olyan tananyag, ami még el sem készült, ehhez csak januárban jutnak hozzá az oktatók.

Biankót írtak alá A tanároknak a Türr István Képző és Kutató Intézettel (TKKI) kellett szerződést kötniük. Az intézményt kormányhatározat alapján a nemzetgazdasági miniszter jelölte ki a téli közmunkaprogram keretében zajló alapkompetencia-fejlesztési foglalkozások lebonyolítására.
(Mutatunk pár feladatot, amik a képzésben szerepelnek)

Információink szerint azonban volt olyan szerződés, amelyben az összeget nem jelölték meg. „Nekünk az igazgató azt mondta, hogy bruttó 2500 forinttal fognak számolni, mi ezt egyelőre elhisszük” – derült ki egy másik oktató elmondásából.
Van olyan állásban lévő tanár, aki heti 30 órát is vállalt a programból saját munkaideje felett.
Volt, aki azt mondta, ha tudta volna, hogy ebből áll a tananyag, nem vállalta volna el. Én viszont nem bántam meg, ez is egy újabb szakmai tapasztalat.
– mondta egy tanár, aki elárulta, hogy az oktatókkal szemben nem volt követelmény, hogy legyen felnőttképzési gyakorlatuk. Sok felsős tanárnak az is gondot okoz, hogy lényegében alsós anyagot kellene tanítaniuk, amiről sem gyermekeket, sem felnőtteket tanítva nincsen sincsen tapasztalatuk.

Tanulj, fiam! A tanárok beszámolói szerint a programba önként lehetett jelentkezni, bár meglepően gyorsan, néhol negyedóra alatt dönteni kellett róla. Sok iskola nem is vállalta a feladatot, bár ennek nemcsak a tanárok elutasítása, hanem a teremhiány is oka lehetett.
Nálunk már kérdezgetik a gyerekek, hogy mit keresnek itt a bácsik, nénik, akiket nap mint nap látnak. Igyekszünk távolabbi helyekre csoportosítani a felnőttek óráit, de a büfénél látják őket. Ebből nem adódott probléma, de azért kértük a felnőtteket, hogy ne beszélgessenek a gyerekekkel. Annyi haszna viszont van, hogy volt már olyan kisdiákom, akit azzal ijesztgethettem, hogy ha nem tanul, akkor majd felnőttként is itt fog ülni.
– hozott példát fel a program egyik nem várt pedagógiai hasznára az egyik oktató, akinek tapasztalata szerint a felnőttek jól öltözötten, tisztán jelennek meg, náluk nem volt panasz a higiéniára.
A program lebonyolítása hivatalosan a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) részvételével történik, ám ott elhárították érdeklődésünket azzal, hogy kérdéseinkkel a TKKI-hez vagy az NGM-hez kell fordulnunk. Előbbinél szintén az NGM-hez irányítottak, utóbbi későbbre ígért választ.

Kiknek készült a program?
Czomba Sándor szerint a félmillió nyilvántartott munkanélküliből 200 ezer ember van, akik csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és 26 ezer, aki ennyivel sem. Ennek alapján nem világos, hogy kiknek szánták a lényegében analfabétákra kalibrált alapkészség-fejlesztő programot, amelyben 48 ezer ember vesz részt. Mindezt úgy, hogy négyezer olyan tanuló, akiknek az általános iskola első hat osztályáról van bizonyítványuk, lehetőséget kapnak arra, hogy elvégezzék a 7., 8. osztályt.
Így tehát elvileg 22 ezer olyan személy van, akinek nincs teljes általános iskolai képzettsége, és nem vesz részt a fenti programban sem. Ha őket száz százalékban sikerült az alapkészség-programba bevonni, akkor is van további 26 ezer ember, akit úgy oktatnak írásra, olvasásra, hogy bizonyítottan megvan az általános iskolai végzettségük. Többüknek azonban OKJ-s képzése, közép-, sőt, felsőfokú végzettsége is van. Így nem világos, milyen egyéb szempontok alapján kerültek az alapkompetencia-fejlesztési programba a hallgatók.

Még meg is aláznak
Sokan azt remélték, hogy hasznos szakmát tanulhatnak, de csalódtak. Akár felsőfokú végzettséggel is bekerülhettek emberek alapkompetencia-fejlesztésre, mert máshol nem volt hely. Egy olvasónk édesapja 2011-ig karbantartóként dolgozott, 26 év munkatapasztalattal lett közfoglalkoztatott. A képzés a család szerint megalázó:
Ezzel az emberekben azt a képzetet keltik, hogy egy nagy rakás szar, aki semmire sem jó! Nem értem ha vannak normális OKJ-s és egyéb használható képzések (pl. vezetői engedély megszerzése), akkor miért ilyen hülyeségre kényszerítik az embereket! Sajnos kénytelenek vagyunk tűrni, mert minden munkára jelentkezésnél azt mondják neki, vagy túl öreg, vagy nem elég képzett.
Másik olvasónkat, aki két OKJ-s szakmával rendelkezik, takarítóként helyezték el egy öregek otthonában, ami mellé egy képzést is választania kellett: lehetett volna konyhai kisegítő, betanított parkgondozó, betonkészítő vagy településkarbantartó is. Miután nem fogadta el az ajánlott képzéseket, kikerült a munkaügyi központ adatbázisából, amit felháborítónak tart: „Nem elég, hogy egy fillért nem kapok, még megaláznak a munkával és ezekkel a képzésekkel”.

Szégyellje magát, aki kitalálta
Egy másik olvasónk éppen attól félt, hogy törlik a rendszerből, inkább bevállalta a kétszer 30 nap munkából és 4 hónap tanfolyamból álló kombinációt. Szerinte lehet értelme az alapkompetencia-fejlesztésnek, de nem diplomás vagy érettségizett emberekkel:
Mint az a levelemből is kiderül, tudok írni és olvasni is. Először megalázva éreztem magam és szégyelltem, hogy idejárok, de ezen már túl vagyok. Rájöttem, nekem nincs szégyellnivalóm, szégyellje el magát az, aki ezt kitalálta és az is aki engedélyezte. Ebben a 4 hónapban, ennyi pénz ráfordítással érdemleges tanfolyamot is indíthattak volna, például angol nyelvtanfolyamot, annak lett volna értelme. A tanárok is és mi is kényelmetlenül érezzük magunkat.
Egy vidéken képződő olvasónk szerint annyira „felháborítóan primitív” a képzési anyag, hogy a padtársa otthon az elsős gyerekével töltette ki a feladatokat. Azok is kellemetlenül érzik magukat, akik nem érettségiztek: „Megalázónak érezzük, hogy szótagolva tanulunk olvasni, vagy sz betűvel kell szavakat mondanunk” – mondta egyikük az Indexnek. A 27 fős csoportban 3-4 alkoholista van egyébként, sokan bánják, hogy nem mentek láncfűrészkezelőnek vagy parkgondozónak (olvasónk kulturális menedzsernek jelentkezett, de az nem indult, így betették kompetenciafejlesztésre).

„Ne folytassák a hadjáratot!”
Több megkérdezett szakember szerint is kérdés, hogy a tananyag alkalmas-e felnőttek képzésére, maga a Meixner Alapítvány is közleményben határolódott el attól.
A napocskás tananyag szerzőjét is megkerestük, ám kérdéseink után Damó Eszter írásos válaszában elzárkózott a véleménye kifejtésétől. Levele szerint hadjárat folyik a programmal szemben. Úgy érzi, hogy megszólalásával már csak egy nyilatkozatháború munícióját szolgáltatná, ezért sem látja értelmét, hogy szakmai kérdésről vita folyjon egy nem szakmai fórumon.
Damó szerint az általa írt anyag szakmailag vállalható, „hogy mire jó és mire nem, el fog dőlni a programban”. Egy ilyen kísérlet, melybe 50 ezer embert vonnak be, és összesen 204 milliárd forintot költenek rá, ilyen megalapozottsággal talán egy kissé meredeknek tűnik.

(Index) Bal-Rad komm :  “…hogy mire jó és mire nem, el fog dőlni a programban”. Egy ilyen kísérlet, melybe 50 ezer embert vonnak be, és összesen 204 milliárd forintot költenek rá, ilyen megalapozottsággal talán egy kissé meredeknek tűnik.”
Arra mindenképpen tökéletes, hogy:
1. 240 milliárd forintot (közpénzt) széjjelszórjon a horda.
2. Lehet folytatni a parasztvakitást foglalkoztatásstatisztikailag.
3. Lehet vele riogatni iskoláskorú kisgyerekeket, “hogy te is idekerülsz, ha nem tanulsz büdös kölök!”
4. Aki nem vállalja a programot, az pedig kikerül a munkaügyi központok nyilvántartásából, tehát többé nem tartják számon munkanélküliként-és nem kap semmiféle támogatást!
Valami egészen hihetetlen az, ami Magyarországon zajlik!

Milyen játékokat kedvelnek a gyerekek?

Az építőjáték a legnépszerűbb a gyermekek körében - derül ki a családok játszási szokásait felmérő kutatásból. Vásárhelyi Kriszta gyerekpszichológus elmondta, hogy az építőjátékok mellett a szerepjátékok és a számítógépes játékok hangsúlyosak a fiatal korosztályok életében.

"Az építőjátékok azért annyira népszerűek, mert a gyermekek minden életkorban a saját ügyességi szintjüknek megfelelően tudnak építeni. Az egészen kicsi gyermekek is szeretnek kockákat egymásra rakosgatni és lerombolni, majd ahogy fejlődnek, szép fokozatosan eljutnak a komplexebb építmények felé" - mutatott rá a gyermekpszichológus.

Beszámolt arról, hogy a kutatás alapján nem lehetett hirtelen, nagy kanyargó változásokat látni a gyermekek játszási szokásaiban, hanem szép fokozatosan váltják fel egymást a játéktípusok.

Ebben a folyamatban szembeötlő változás az életkor növekedésével párhuzamosan a szerepjátszás csökkenése. Míg óvodáskor végéig ez domináns és nagyon jellemző játékforma, addig az iskoláskorban elkezd csökkenni a jelentősége. Ebben az időszakban a gyermekek jobban érdeklődni kezdenek a szabályjátékok, társasjátékok iránt.

A kamaszkor környékén pedig jelentősen megnő a számítógépes játékok iránti érdeklődés - tette hozzá Vásárhelyi Kriszta.

"Azt tapasztaltuk, hogy a szülők a gyermekek korának előrehaladtával mind kevésbé játszanak együtt a gyermekekkel, ami teljesen helyénvaló. Fontos ugyanakkor, hogy a szülők még kisebb korban megtanítsák a gyermekeket játszani" - hangsúlyozta a szakember.

"Ahhoz, hogy egy gyermek izgalmasan, tartalmasan tudja egy játékkal elfoglalni magát, igen fontos, hogy a szülő példát mutasson neki" - húzta alá a gyermekpszichológus. Jelezte: mindemellett ha a szülő együtt játszik a gyermekével, sokkal jobban megismerheti őt, bepillanthat a gondolataiba.

"Azt is nagyon fontosnak tartjuk, hogy egy-egy játék után a szülők beszéljék meg gyermekeikkel a tapasztalatokat, élményeket. Ez különösen a tévézésnél, számítógépezésnél lehet fontos, ahol olyan intenzívebb ingerek érhetik a gyermekeket, amelyeket nem olyan egyszerű feldolgozni" - magyarázta .

"De ha valami olyasmit tapasztal egy szülő, ami szokatlan egy játékban, akkor arról is lehet utána beszélgetni: mit és miért éppen úgy csinált a gyermek, menet közben fontos volt-e valami a számára, jólesett-e a játék" - fűzte hozzá Vásárhelyi Kriszta.

(inforadio.hu )

Levágta a lábát a villamos, és hagyták az utcán szenvedni (Magyarország-amilyenné tettük!)

Miskolc — Két villamos is elhajtott a mellett a vérben úszó nő mellett, akinek lábfejét szabályosan amputálta az első jármű kereke. A kíntól üvöltő Tündéhez (42) végül egy, a harmadik szerelvényen utazó férfi hívott mentőt. Az ügyben hónapokig nyomoztak a rendőrök közlekedési baleset gondatlan okozása miatt, ám az eljárást a napokban megszüntették. Ezen Tünde családja mélységesen felháborodott, ügyvédhez fordultak, és tanúkat keresnek, mert a rendőrök egyet sem találtak, aki látta volna, mi történt pontosan.

Rajzunk a szakértői képek alapján ábrázolja, hogyantörtént a baleset: a nő a villamos előtt átfutott – A baleset május14-én háromnegyed négykor a Vasgyári úti végállomásnál történt – idézte fel az édesanya, Klára (61), aki a mai napig nem érti, hogy a villamos vezetője az egyenes pályaszakaszon hogyan nem vette észre a lányát, illetve miért hagyta cserben.

A bal lába a villamos elejébe ütközött – A lányom elszívott egy cigarettát a megállóval szemben lévő járdán. Amikor látta, hogy jön a villamos, átment a síneken. Már csak egy lépés volt hátra, amikor a jármű elsodorta. Tündét az ütközés ereje visszarántotta, a lába becsúszott a sín mellé, majd áthajtott rajta a villamos. A bal lábfeje annyira roncsolódott, hogy amputálni kellett.
A nyomozás során – úgy tudjuk – a villamosvezető azt vallotta, hogy állt a megállóban, és azért nem látta a gyalogost, mert a felszállókat nézte. Amikor pedig elindult a nő, akkor már a villamos holtterében, takarásban volt. A megszüntető határozat szerint így nem észlelhette a vezető a balesetet sem indulás előtt, sem indulás után.

Az induló villamos lerántotta Tündét a földre. A sofőr nem állt meg, azt mondta, észre sem vette az asszonyt. A nő lába olyannyira roncsolódott, hogy bal lábfejét amputálták – A lányom szerint nem a megállóban állt a villamos, amikor a sínekre lépett, hanem még csak akkor hajtott be a megállóhelyre. Látnia kellett őt, a megállóban sem voltak utasok, akikre figyelnie kellett volna a sofőrnek. Éppen ezért keressük a tanúkat is. A lányom szerint volt ott egy férfi, aki táskát cipelt, ő láthatta a balesetet, mert beszólt a kocsmába, hogy jöjjenek, mert egy nőt elgázolt a villamos, tehát ha bárki látta a balesetet, vagy tud olyanról, aki látta, mindenképpen jelentkezzen – kérte az édesanya.
Tünde a baleset óta csak bottal tud járni, de a fizikai sérülésen kívül a lelkieket is nehezen dolgozza fel, hiszen át kellett élnie, hogy a tragikus baleset idején nem segítettek neki.
A család ügyvédhez fordult, segítsen nekik felelőst találni.
– Nem nyugszunk bele a megszüntető határozatba. Pótmagánváddal élünk a baleset okozása és a cserbenhagyás miatt, és kártérítést is szeretnénk kérni Tündének– jelentette ki Lichy József, a család ügyvédje.
(Blikk)

Már a trafikrendszer hírére duplájára nőtt a feketepiac

Az ukrán határszél nagyvárosaiban már minden második doboz cigaretta csempészett. A csempészek láthatóan felkészültek a Nemzeti Dohánytrafikok indulására. Tizenegy százalék felé gyűrűzött fel országosan a dohány feketekereskedelme 2013 júniusára – állapította meg a GfK Hungária piackutató Népszabadság birtokába jutott elemzése. A piackutató júniusig terjedő felmérése azt mutatja, hogy már a trafikrendszer júliusi elindulása előtti időszakra – a dohány-elárusítóhelyek radikális, 38 ezerről 5-6 ezerre történő csökkenésének a hírére – a duplájára nőtt a magyar piacra bekerült csempészett dohány mennyisége. Korábban ugyanis a hasonló piackutatások azt állapították meg, hogy a vámosok fellépése nyomán 5 százalékra szorult vissza a feketekereskedelem.

A GfK Hungária az elemzését az eldobott cigarettásdobozok összesítésével végezte az ország 54 településén. A begyűjtött dobozok elemzéséből kirajzoldik, hogy országos átlagban júniusra 11 százalékos volt a csempészett illetve fél százalékos a hamisított (és csempészett) cigaretta aránya. Az egyes országrészek között jókora eltérések találhatóak.
Az ukrán határhoz közel, Kisvárdán 53, Mátészalkán 46, míg Nyíregyházán 31 százalékos a feketeáru aránya. Ugyanakkor a legfertőződötebb települések között immáron az ország középső részén lévő teleplések – Szolnok, Cegléd – is szerepelnek. Ám az ország déli részén is feljövőben van a feketepiac, így a piackutató Baján is 23 százalékos csempészáru-arányt mért.
A külföldi eredetű cigarettaáru fő forrása Fehéroroszország, a megtalált termékek 51 százaléka érkezik onnan. Ezt követi az ukrán cigaretta 7,5, a szerb 5,9 és az orosz cigaretta 2 százalékos aránya. A csempészett cigaretta mellett jelentős, 0,5 százalékos tétel a hamisított áru. A “legnépszerűbb” márka eddig stabilan a Next volt, most a Marlboro magasan az első helyre rukkolt, azt hamisítják legszívesebben a feketézők.
Könnyen lehet, hogy a trafikrendszer júliusi bevezetése után ennél is nagyobb mértékben nőtt a csempészet. Mint arról már beszámoltunk, júliusban óriásit, közel 40 százalékot esett vissza a legális cigarettaforgalom, és azóta hónapról-hónapra zuhan a nemzeti dohánytrafikok forgalma.
Hasonló mértékben esett a dohánytermékekből származó adóbevétel is. Korábban a NAV kiadott egy közleményt, melyben arra figyelmeztetett, hogy a dohánygyártók jövedéki adóbefizetéseiből nem lehet egyenesen következtetni a dohánykiskereskedelmi piac forgalmára. Ezt követte a napokban egy újabb NAV közlemény, miszerint az adóhatóság honlapján szereplő szabadforgalmi adatokból sem lehet a dohánykiskereskedelemre vonatkozóan érvényes megállapításokat tenni.
(NOL)

Tévécsatornával lepte meg magát karácsonyra a döbrögista horda

Az Index információi szerint az eddigi vezérigazgató, Simon Zsolt vette meg a csatornát a Tv2 gazdasági igazgatójával Yvonne Dederick-kel közösen. A Tv2 vezetése ma hivatalosan is bejelentette a dolgozóknak, hogy az eddigi német tulajdonos, az ProSiebenSat1-csoport eladja az országos kereskedelmi csatornát – írja az index.
„A már igen hosszú ideje zajló TV2 eladási procedúra a végéhez közeledik. Az eredményéről pedig személyesen, egyelőre informálisan szeretnélek tájékoztatni benneteket holnap, 10.00-kor, a mozi teremben. A hivatalos tájékoztatásra, a ProsiebenSat1 közleménye alapján, hétfőn kerül sor. Bár az időpont, tudom, nem a legszerencsésebb (szombat, ráadásul a karácsonyi készülődés hajrája), azért remélem minél többen el tudtok jönni” – írta pénteken délután váratlanul Simon Zsolt, a Tv2 vezérigazgatója a vállalat belső levelezőrendszerén, és hozzátette: „Addig is, kérlek, felelősen kezeljétek ezt az információt”.

Új imaszöveget kell betanulni…

Az Index információi szerint a mostani nagy bejelentésen Simon Zsolt azt mondta el, hogy ő maga vette meg a csatornát a Tv2 gazdasági igazgatójával Yvonne Dederick-kel közösen. Azt információink szerint Simon is elismerte, hogy nincs ekkora magántőkéjük, de hogy milyen befektetői csoportokkal működik együtt, azt nem árulta el munkatársainak sem. Mit ér a kertévé?
A TV2 első blikkre nem annyira jó biznisz: milliárdos bevételei és milliós nézőközönsége dacára masszívan veszteséges. A TV2 árbevétele 2012-ben 12,5 százalékot csökkent egy év alatt, és 2010 és 2012 között összesen 18 milliárd forintos veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni.
És akkor végül is (egyelőre) nem vezették be a reklámadót, amely hatalmas terheket róna a kereskedelmi televíziókra.
Igazából három jó ok lehet megvenni egy ilyen tévét: vagy a politikai-üzleti befolyás megszerzése érdekében, vagy ha a konkurense vásárolja ki, hogy piacot szerezzen, vagy ha valamilyen egyéb üzleti célt valósít meg a tranzakció, például szinergiák miatt “beleillik” egy vállalati portfólióba.
A cégen belüli pletykák szerint az elsőről van szó, vagyis a Fideszhez közel álló befektetők (Simicska? Nyerges? Valaki más?) állnak a friss tévéigazgató-tulajdonos mögött. Erről egyébként már hónapok óta szó van, s a Bors már volt, hogy kész tényként kezelte azt, hogy az adásvétel megtörtént.
(hir24)

Ez már több mint vészhelyzet

Reménytelen és kilátástalan – nagyjából így summázható a magyar kórházak pénzügyi helyzete. Hiába bármilyen adósságrendezés, a finanszírozásukban kódoltan ott található a válság. Havonta termelik a milliárdos mínuszokat.

Összesen 31 milliárd forintnyi gyorssegélyt kaptak a kórházak az elmúlt hetekben. Adósságuk arányában szépen elosztották a „tűzoltó” pénzeket, ehhez pedig kaptak egy kis extraellenőrzést is. Ez az ára ugyanis a segítségnek – amely, úgy tűnik, túl hosszú távú kiutat nem jelent, hiszen a kórházak finanszírozásának eddigi gyakorlata semmit nem módosult.
Az intézmények így viszont tovább termelik – az alsó hangon is havi 4-5 milliárd forintos – veszteségeket, így akár már év végére újra feltornázhatják az adósságukat 40-50 milliárdra. Ezzel pedig 10-20 milliárd forinttal „nehezebb” helyzettel nyitják az új évet, mint az ideit. A probléma lényege az, hogy a gyorssegélyekkel nem változik meg a helyzet: ötödik éve már, hogy egyetlen fillérrel sem nő a finanszírozásuk, amely nem követi a gazdasági körülményeket, változásokat. Így például az inflációt vagy mondjuk a minimálbér-emelés változásait sem veszi figyelembe a rendszer, csak ez utóbbi fedezetének hiánya 4,5-5 milliárd forintnyi többletköltséggel, vagyis kiadással sújtja a kórházakat. Úgy tűnik tehát, valós adósságrendezési terv továbbra sem készül, megoldást nem kapnak az intézmények.
S bár a kórházakat folyamatos csődhelyzet fenyegeti, tényleges csődbe nem juthatnak. Részleges krízis, persze, rendre előfordul: nem egy helyen és nemegyszer osztályok zárnak be vagy függesztik fel időlegesen a munkájukat a pénz, illetve a szükséges létszámhiány miatt. Ezzel a módszerrel akár egyes, nem kívánt kórházak kivéreztetése is megtörténhet, azoké, amelyek bezárását – politikai akarat híján – senki nem akarja vállalni.
Mindemellett valós végállapotot hozhat már a gyógyszer-, illetve orvosi eszközök beszállítóinak eladósodása. A döntően magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások ugyanis – amelyeknek súlyos milliárdokkal adósak az intézmények – rendre a fizetési sor végére kerülnek. Ezek a társaságok hosszú távon nem képesek ellensúlyozni ekkora kintlévőséget. Ha bedőlnek, az ellátás valóban végveszélybe kerül.
Szinte mindegyik haldokik
A legsúlyosabb helyzetben lévő kórházak között van a négy nagy orvosi egyetem, a Honvéd Kórház, valamint a debreceni, a nyíregyházi, a váci, a szolnoki, a zalaegerszegi, a szekszárdi, a győri, a salgótarjáni, a szombathelyi, a Veszprém megyei és a Péterfy Sándor utcai kórház is.
(Szabad Föld)

Putyin aláírt, Hodorkovszkij szabad

Tíz éve ül börtönben Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz olajtársaság volt igazgatója és fő tulajdonosa. Annak idején, mikor Putyin hatalma megszilárdításán fáradozott, az egyik fő feladata az oligarchák megtörése volt. Tudni kell azt, hogy abban az időben az oligarcha kör eléggé elkülönült egymástól. Az egyik oldalon a nyersanyagok és gyorsan kifosztható iparterületek, a másik oldalon a megrendelésekkel és pénzügyi gondokkal küzdő ipar. Putyint az a kör juttatta hatalomra, amely nagyrészt a volt elkötelezett vezetőkből állt, és jobbára az ipart tartotta kézben. A másik oldalt a gyors pénzszerzésben, a befektetés nélküli azonnali pénz kipumpálásában utazó Jelcin cionista bandája uralta.

Mikor Putyin hozzálátott a nemzeti vagyonok megtisztításához, ez pontosan egyet jelentett politikai riválisai tönkretételével is. Így teljesen felesleges azon elmélkedni, hogy politikai okokból tette tönkre a gazdasági hátterüket, vagy gazdasági okokból a politikai pályájukat. A kettő ugyanaz volt. Politikai és gazdasági ellenségek voltak, amely harcból Putyin került ki győztesen. A nyersanyagbázis újra orosz állami tulajdon lett, az ipar pedig a nyarsanyagokból befolyó hatalmas pénzeken (amelyek onnantól kezdve nem a magán számlákon landoltak valahol külföldön) megrendeléseket kapott, és komoly fejlesztések történtek. Leporolták a régi megkezdett fejlesztéseket, új tervek készültek, a modern eszközök miatt újra belendült az export. Mára az orosz gazdaság egy rettentően erős és fejlődő gazdaság. Ennek egyik ára volt a Hodorkovszkij félék eltakarítása.

Az általános amnesztia rendelkezés okán Hodorkovszkij kérelmet írt, hogy engedjék szabadon. Hivatkozott anyja rendkívül rossz egészségi állapotára. Putyin személyesen nézte át és mérlegelte a szabadon bocsájtást. A mérlegelés valószínűleg annyit jelenthetett, hogy megvárta, amíg Hodorkovszkij elfogadja a megszabott feltételeket. A legegyszerűbb feltétel, hogy távozik az országból, és vissza sem néz. Valószínűleg ez lehetett, mert a szabadulása után Hodorkovszkij azonnal Németországba utazott, annak ellenére, hogy anyját Moszkva mellett kezelik egy klinikán. Felesége nemsokára utazik utána Németországba.

Azt, hogy Hodorkovszkij és társai kinek az érdekében politizáltak és fosztogatták az orosz állami vagyont, semmi nem mutatja jobban, mint az, hogy ki várta a szabadult rabot Berlinben: Hans-Dietrich Genscher szabadkőműves főzsidó (volt német belügyminiszter, majd külügyminiszter). Reméljük Oroszország örökre megszabadult ettől a kártékony rágcsálótól.

Hodorkovszkij és Hans-Dietrich Genscher. Az arckifejezésük mindent elárul.

Többen feltehetik a kérdést, minek kellett elengedni? Jó helyen volt ott ahol volt. Ennek a hátterében valószínűleg a szabadon bocsájtás másik feltétele állhat. Mindent visszafizet, ami a kinti bankszámláin maradt. Moszkva hatalmas ütemben szerzi vissza a tőle rablott vagyonokat. A ciprusi krach, Berezovszkij halála és a kinti elmenekült zsidó oligarchák befenyítése lépcsőfokai voltak a pénzek visszaszerzésének. Feltehetően közölték vele, vagy örökre bent marad a dutyiban, vagy visszafizet mindent, és akkor mehet. Ha pedig esetleg szökni próbálna úgyis elő kerítik, és a szökéssel együtt jusson eszébe Litvinyenko sorsa.

http://www.hidfo.net/2013/12/21/putyin-alairt-hodorkovszkij-szabad

A szabadon bocsájtott Hodorkovszkij Berlinig meg sem áll…

A Jukosz volt orosz olajkonszern egykori főnöke, Oroszország egyik legnagyobb kártevője-Mihail Hodorkovszkij- úton van Berlinbe – jelentette a RIA Novoszty

Hodorovszkijt ma reggel szabadon engedték börtönből, miután Vlagyimir Putyin elnök rendeletileg megkegyelmezett neki.

A finn határhoz közel tartották rácsok mögött, nem messze a sarkkörtől, tíz éve tartó raboskodásának utolsó éveit ott töltötte. Mint az orosz hírügynökséghez tartozó RAPSI jogi hírügynökség jól értesült forrásból megtudta, Hodorkovszkij idős édesanyja Berlinben orvosi kezelés alatt áll. Előzőleg a RIA Novosztyi az orosz bűntetés-végrehajtó hatóság sajtószolgálatától megtudta, hogy a szabadlábra helyezése során Hodorkovszkij személyesen kérte, hogy bocsássanak okmányokat rendelkezésére külföldre utazása céljából.

Az OBO Bettermann nevű cégcsoport közölte, hogy Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter (liberális demokrata SPD) felkérésére Hodorkovszkij rendelkezésére bocsátották a társaság repülőgépét. (Lám-lám! A falka nem feledkezett meg egykori oszlopos tagjáról!)

Közben a RIA Novosztyi azt jelentette jól tájékozott forrásra hivatkozva, hogy Mihail Hodorkovszkij édesanyja jelenleg odahaza tartózkodik, a Moszkva közeli Odinzovo körzetben. „Marina Filippovna Hodorovszkaját -ténylegesen ugyan Berlinben kezelik orvosilag, ám jelenleg a Moszkva közeli Odinzovo körzetben odahaza tartózkodik – közölte a RIA Novosztyihoz tartozó RAPSI jogi hírügynökség informátora.

A szabadulása fölötti örömében ezek szerint Hodorkovszkij “bagózott” az otthon betegeskedő kedves mamára! Egyből repülőre ült, és meg sem állt Berlinig, ahová már kora délután meg is érkezett. Hites-társai körében klezmerre csap kóser szabadulóbulit.
Nagyon nem állhatunk messze az igazságtól, ha azt gondoljuk: egy ideig úgy fogja kerülni Oroszországot, mint ördög a tömjénfüstöt!
http://balrad.wordpress.com/2013/12/20/a-szabadon-bocsajtott-hodorkovszkij-berlinig-meg-sem-all/

Hodorkovszkij és a németek

Hodorkovszkij a zsidó, hazatalált. A cionlakáj Németország egy cégéres gazembert, a világ első számú tolvaját, a részeges, cionzsoldos Jelcin kedvencét szinte államférfiakat megillető parádéval fogadta. Genscher, volt német külügyminiszter, Horn Gyula barátja, különrepülőt küldött érte, hogy meglátogathassa Berlinben kezelt anyját, és a volt miniszter várta a repülőtéren is. Alighanem Hodorkovszkijnak két anyja lehet, mert a másik még Moszkvában tartózkodik. Merkel is kitett magáért, örömmel üdvözölte a kegyelmi kérvényt benyújtó Hodorkovszkij szabadon bocsátását.

Egy csalót, sikkasztót, adóelkerülőt még ilyen pompával soha sehol nem fogadott senki. Nyilvánvaló, hogy ez a kitüntető bánásmód Hodorkovszkij zsidó mivolta mellett a "hasonló a hasonlónak örül" elv látványos gyakorlati érvényesülése is lehetett. Egy erkölcsileg halott, csak a gyávaságáról és lakájtermészetéről ismert népség -a németek- most örülhetnek. Gazdagodtak, legalább egy évig egy olyasvalakivel, aki tökéletesen beillik közéjük és azok közé is, akiket az elmúlt évtizedekben begyűjtött a cionlakáj német állam.

Nem meglepő ez a német lelkesedés. Ilyenek, és mindig ilyenek is voltak. Egy nép, amelyik a kényelemért, a legújabb autóért, fürdőmedencéért képes arra, hogy leköpje, levizelje, és ha azt kívánják a gazdái, akkor le is szarja ősei sírjait, mocskolja azok emlékét. Übermenschek? Még egy afgán analfabéta kecskepásztor is százszor különb bármelyik németnél. Mert képes harcolni a szabadságáért és a méltóságáért. A világ legnagyobb szerencséi közé tartozik az a történelmi ítélet, melyet az oroszok mértek rájuk 1945-ben.

Ha volna a német népben egy kis kurázsi, már sehol sem lennének a nyakukba ültetett uraik. Bármelyik szegény arab országról példát vehetnének, ha volna bennük legalább egy szemernyi vágy az emberi méltóság megtartására. De nincs, és ezért talált haza Németországban Hodorkovszkij. Senki nem fog ellene és a befogadása ellen tüntetni, hallgatnak és azon törik a fejüket, hogy hová menjenek az év végén "urlaubozni". Majd egyszer, amikor egy ilyen üdülésből hazatérnek, mások lesznek a lakásaikban, a munkahelyeiken, az országukban. Akkor mehetnek ők is világgá, de egy ilyen népséget nem fog befogadni senki. Legfeljebb csak szolgának, ami nem lesz különösebben terhes egy lakájnépnek.

Kassai Ferenc

Komoly háttéralkuk Hodorkovszkijnál

Súlyos háttéralkukat írhatott alá Hodorkovszkij a bebörtönzött oroszországi zsidó milliárdos a szabadságért cserébe. Berlinbe érkezése után sajtótájékoztatót tartott. Ezen a következő fő pontokat szegezte le.

Végérvényesen visszavonul a politikától, ahogy mondta: "A hatalomért folytatott harc nem nekem való". Azt is leszögezte, hogy nem fogja finanszírozni az orosz vagy ukrán ellenzéket, mert ahogy mondta nincsenek hozzá megfelelő forrásai. Téves lenne, ha bárki most abban bízna, hogy ő majd anyagi hozzájárulást fog adni ezeknek a szervezeteknek.

Visszavonul az üzleti élettől is, erre eddig azt mondta, mindent elért amit elérhetett, nincsenek új üzleti céljai.

Végül a szocsi olimpiával kapcsolatosan kijelentette, hogy az több millió ember ünnepe, nem szabad elpolitizálni. Timosenkóval kapcsolatosan azt nyilatkozta, reméli, hogy Putyinhoz hasonlóan kegyelmet gyakorol Janulkovics elnök. Ehhez azonban pár dolog hozzá tartozik. Hodorkovszkij kiengedése már nem jelent veszélyt. Tíz év börtön után a birtokában lévő információk semmit sem érnek, a kapcsolati hálója felszámolásra került. Timosenko egyelőre még veszélyt jelenthet, így kiengedésére semmi esély sincs. Majd talán később.

Azok alapján amiket nyilatkozott egészen bizonyos, hogy azok a háttéralkuk, melyekről írtunk valóságosak. Hodorkovszkij visszavonul mindentől. Valamennyi pénz megtarthat, a többit pedig maradéktalanul visszajuttatja. Ez lehetett az alku utolsó része. Továbbiakban mint kis vagy közepes üzletember, vagy egy vállalkozás tulajdonosaként fog élni, kivéve, ha hitsorstársai visszaemelik, vagy megpróbálják visszaemelni a felső körökbe. Moszkva nem egyezett volna bele abba, hogy rablott orosz vagyonából milliárdosként éljen. Ezt Putyin fejére is olvasnák, így nem tartjuk valószínűnek hogy ezt megengedné magának. Támadási felület lenne. Ezt támasztja alá az a kijelentés is, hogy nincsenek forrásai az ellenzék támogatásához. A malmok lassan, de biztosan őrölnek.

Kemény Gábor

Oroszország egyik legnagyobb zsidó tolvaja Mihail Boriszovics Hodorkovszkij kiszabadult a börtönéből. A szibériai tartózkodás sajnos nem törte meg azt, aki zsidóként egyenesen Oroszországot akarta, persze csak addig, amíg Putyin közbe nem lépett. Az orosz nemzet létét fenyegető, a gazdasági irányítást a zsidóknak átjátszani akaró tolvaj azonban most amnesztia miatt kiszabadult. Hodorkovszkij karrierjét a Komszomolban kezdte. 1992–1993 között energetikai és üzemanyagügyi miniszter, majd a Jukosz olajipari vállalat főrészvényese volt 1993-tól 2005-ig. Oroszország leggazdagabb, a világ 16. leggazdagabb embere volt. 2003 októberében letartóztatták, majd 2005 májusában nyolc év szabadságveszésre ítélték pénzmosásért, sikkasztásért és csalásért. Ez egy zsidónál nem csoda ez, a csoda az volt, hogy ki merték mondani a bűneit. De Oroszország megtette, ennyiben különböznek mondjuk tőlünk. Oroszország egykori leggazdagabb emberét több millió tonnányi kőolaj ellopásában és 23,5 milliárd dollár tisztára mosásában találták bűnösnek. Elképzelheti mindenki, hogy mi történt volna az oroszokkal abban az esetben, ha ez a hiéna szerzi meg az országot. Most a gazdasági fejlődés helyett egy mélyen szegénységben élő Oroszországot látnánk. Az biztos, hogy ha mi is elbánnánk hasonló módon a minket szipolyozókkal, akkor másképp állnánk a világban. A példa követendő, csak annyiban csinálnánk másként, hogy nálunk az ilyen már biztosan nem szabadulna ki, legfőképpen nem élve.

Szeles József

„Ez a vég kezdete a bankok közpénzből való megmentésében”

Apró lépések - így jellemezhető a 2013-as év utolsó csúcstalálkozóján az uniós állam- és kormányfők által elfogadott intézkedések sora. Igaz, nem is lehetett óriási izgalmakra számítani. A legfontosabb kérdésben (bankszanálás) a pénzügyminiszterek még szerda éjjel megérkeztek. Ennek ellenére a meccs még nincs lefutva.

Bankunió

„Megígértük, hogy decemberre megcsináljuk, és decemberben meg is lett” – jelentette ki a bankunióról szólva csütörtök éjfél körül, az uniós csúcstalálkozó első napját lezáró sajtótájékoztatón Herman van Rompuy, az Európai Tanács (Eit) elnöke. „Ez a vég kezdete a bankok közpénzből való megmentésében” – jelentette ki José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke is arra utalva, hogy az elmúlt öt évben radikálisan megváltoztak a pénzügyi szektor szabályai, az egységes szanálási mechanizmussal pedig az utolsó építőkocka is a helyére kerül az új, bankuniós rendszerben.

Szerda éjjel a pénzügyminiszterek (Ecofin) abban állapodtak meg, hogy minden tagállamnak először kötelező lesz felállítani egy bankszanálási alapot (ezt angol rövidítéssel SRM-nek mondjuk, a megfelelő magyar kifejezés a single resolution fund-ra még nem született meg), majd ezeket tíz év után egyetlen közös, 55 milliárd eurós alapban egyesítik. A nemzeti alapokba a pénzintézeteknek kell befizetniük, az eurózóna-tagok és akik még csatlakoznak a bankunióhoz, az alapban lévő összeg 10 százalékát évente a közösbe utalják.

A pénzügyminiszterek között született szerdai megállapodás értelmében többlépcsős lesz a döntési folyamat. Az SRM hatáskörébe automatikusan az Európai Központi Bank (EKB) által felügyelt bankok és a csatlakozó államokban a határokon átnyúló tevékenységet folytató pénzintézetek kerülnek be (szakértők szerint összesen körülbelül 250-260 bank). A szanáláshoz a startpisztolyt az EKB-n belül működő felügyelet süti majd el. Azon belül is feláll egy végrehajtó bizottság, amely a felügyelet elnökéből, négy független szakértőből és a bank anya- és leányvállalatainak otthont adó országok pénzügyi felügyeleteinek képviselőiből áll majd. Nekik egyhangú döntést kell hozniuk, ha az nem sikerül, az elnök és a négy független szakértő dönt, a felügyeleti testület teljes plénuma csak akkor kapcsolódik be, ha a bank szanálása a teljes szanálási alap több mint negyedét kimerítené. A döntést pedig az Európai Bizottságnak kell majd szentesítenie. A folyamatba kivételes esetekben a szakminiszterek tanácsa is bekapcsolódhat. A tervek szerint ez a teljes folyamat lefolytatható egyetlen hétvége alatt, amíg a bank zárva van – fejtette ki Györkös Péter nagykövet.

Kulcskérdés volt, hogy mi legyen az a pénzügyi védőháló (ezt backstop néven emlegetik uniós szaknyelven), illetve legyen-e egyáltalán ilyen, amely akkor finanszírozza a bankszanálást, ha az alap kimerül.

A bankszanálási rendszer még számos megválaszolatlan kérdést tartalmaz, ezért a magyar álláspont az, hogy a bankunióhoz való csatlakozásról akkor kell dönteni, ha már minden építőelem egyértelművé vált. Elemzők szerint viszont Közép-Európa – benne hazánk – jobban járna, ha része lenne a most formálódó rendszernek. Annál is inkább, mert a Magyarországon működő bankok anyabankjai nem magyar kézben vannak, tehát rájuk minden valószínűség szerint kiterjed majd az egységes felügyelet. Az OTP könyveibe pedig – a szlovák leányon keresztül – ugyancsak bele tud majd nézni az EKB.

A bankszanálás nehezen kiizzadt megoldása (szerdán rendkívüli Ecofint kellett összehívni) ugyanakkor nem tetszik az Európai Parlamentnek (EP), amely még lassíthatja, boríthatja az intézkedéseket, ugyanis csak a hozzájárulásával lehet elfogadottnak tekinteni a „meccset”. Márpedig ha márciusig nem sikerül tető alá hozni a trialógust, akkor az EP-választás miatt legalább őszig borítékolható a csúszás.

Családi fotó csütörtök kora délutánról – ezután kezdődött a csúcs érdemi része Fotó: MTI

Gazdasági kormányzás

Tavasz helyett csak jövő őszig, 2014 októberéig dolgozzák majd ki az Európai Unió intézményei az uniós gazdasági kormányzás újabb elemét, amelynek keretében a tagállamok szerződéses megállapodásokat köthetnek az Európai Bizottsággal, amelyben strukturális reformokra vállalnak kötelezettséget, s cserébe anyagi ösztönzést kaphatnak.

E téren is sok még a megválaszolatlan kérdés: nem világos például, hogy a szolidaritási mechanizmus milyen forrásokból táplálkozna.

Védelempolitika

A cél, hogy jobban és gyorsabban tudjunk cselekedni – összegezte az uniós csúcs e témájának lényegét Herman Van Rompuy csütörtök éjjel. E témához az uniós vezetők meghívták a NATO főtitkárát, Anders Fogh Rasmussent. Ő kijelentette: a nemzetközi válságkezelésben aktív szerepet vállaló erős Európai Unióra van szükség, és az EU-nak valódi katonai képességeket kell kifejlesztenie, ám ez nem jelenti azt, hogy Brüsszel saját hadosztályok fölött rendelkezzen. Rasmussen kiemelte, hogy a kontinensnek saját távirányítású repülőgéprendszerekre, azaz megfigyelő drónokra, nehéz légi szállítási kapacitásra és légi üzemanyag-utántöltési képességre volna szüksége. A NATO és az EU feladatai, képességei közötti átfedés olyan luxus lenne, melyet nem engedhetünk meg magunknak – szögezte le Rasmussen.

Az állam- és kormányfők este elfogadtak egy zárónyilatkozatot, amelyben a lisszaboni szerződés keretei között hatékony és hiteles közös védelmi és biztonságpolitika mellett kötelezték el magukat. A többi között célul tűzték ki, hogy 2014 folyamán el kell készíteni az EU kibervédelmi politikai keretét. A zárónyilatkozat szerint a képességfejlesztés területén az Európai Tanács szabad kezet ad az együttműködésre az arra hajlandó tagállamoknak. A célok között szerepel, hogy a 2020 és 2025 közötti időszakra kell elkészülnie az unió tagállamai által készített drónoknak, továbbá fejleszteni kell a légi üzemanyag-utántöltési képességeket.

A Heti Válasz Online egy brüsszeli EU-s forrástól úgy értesült, „szép célkitűzés” drónokról beszélni, de „Magyarországnak erre úgysincs képessége és pénze”.

Franciaország szerette volna csökkenteni az EU függőségét, alárendeltségét a NATO-tól, ám ez nem került be végül az elfogadott szövegbe. Úgy tudjuk, a britek nem is engedték volna.

Ukrajna

Az Európai Unió nyitva áll az ukrán nép előtt, „de nem feltétlenül a mostani kormány számára” – mondta Dalia Grybauskaite, az EU soros elnökségét ellátó Litvánia elnöke pénteken, mielőtt az uniós állam-, illetve kormányfők megkezdték kétnapos találkozójuk második munkanapját.

Herman Van Rompuy a csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján stratégiai partnernek nevezte Oroszországot, mondván: Moszkva több kérdésben kulcsszereplő, ugyanakkor a nézetkülönbséget listája is hosszú.

Még csütörtök este Martin Schulz EP-elnök azt hangoztatta: nem lenne helyes most becsapni a tárgyalások ajtaját Ukrajnával. Azzal érvelt, hogy Janukovics most ugyan csalódást okozott, ám hosszabb távon (2014-ben vagy 2015-ben akár) nyílhat esély az EU-ukrán társulási megállapodás megkötésére. Xavier Bettel, Luxemburg új miniszterelnöke óvott attól, hogy az EU az ukránoknak tett pénzügyi ajánlatok terén versenyezzen Moszkvával. „Nem vagyunk szőnyegkereskedők” – fogalmazott.

Hegedűs Zsuzsa

Igent mondott a Kúria a nemzet uzsoráztatására

Nyilvánosságra hozta a Legfelsőbb Bíróság ('Kúria') a devizahitelekkel kapcsolatos döntéseket és azok indoklását. Ezek közül több is egyszerű hazugság, amiről bár korábban is bebizonyosodott, hogy hazugság, a bankok érdekeit védelmezve mégis tényként kezelik.

A bírói fórum többek közt kimondta, hogy a devizahitelek mögött devizaforrás áll. Korábban azonban egyértelművé vált; a bankok nem rendelkeztek elég devizaforrással ahhoz, hogy a kihelyezett összes devizahitel valóban deviza alapú legyen.

Éppen emiatt lett kollektív bírósági ügy a devizahitel-problémából. Nem azért robbant ki a botrány, mert az emberek nem akarnak vagy nem tudnak fizetni, hanem mert a bankok deviza alapú forinthitelként adtak ki olyan pénzeket, amihez a szükséges devizatartaléknak csak töredékével rendelkeztek. Az így bezsebelt extraprofitot pedig azzal akarták megsokszorozni, hogy a szerződéseket utólag, egyoldalúan módosították.

Vagyis a bankok az adós szorult helyzetét kihasználva akartak extraprofithoz jutni olyan módszerekkel, amit szerencsejátékokban általában blöffölésnek hívnak. A bankok visszaélnek azzal a helyzettel, hogy pénzintézeti voltukból adódóan az egyes magánszemélyeknek nincs semmiféle rálátása a bank valós pénzügyi helyzetére, - miközben a banknak teljes rálátása van a magánszemély pénzügyi helyzetére és hitelt eleve csak akkor ad, ha a szerződés jellegéből adódóan vesztes féltől van mit elvenni. Vagyis a bank semmit nem veszíthet. Arra hivatkozni pedig nevetséges, hogy a kölcsön nem uzsorakölcsön, mert nem az adós szorult helyzetével élt vissza. Ebben a rendszerben a többség eleve szorult helyzetben van. Bérből otthonhoz jutni csak a kevesek kiváltsága, aki lakást akar, autót akar, annak hitelt kell felvennie.

A Kúria indoklásának az a pontja is hazugság, ami kimondja, hogy a devizahitel nem tekinthető uzsorázásnak. Bármelyik devizahiteles esettel alátámasztható, hogy a devizahitel egyértelműen uzsorakölcsön. Egy lényegéből fakadóan nyertes-vesztes felállás, amiben a bank csak nyertes lehet, a hitelfelvevő pedig kizárólag vesztes. A devizahitelek áldozatai minden esetben a felvett kölcsön sokszorosát fizetik vissza, vagy mindenüket elveszti. Ezek után a Kúria nyíltan kijelenti, hogy a devizahitel nem uzsorakölcsön, amivel csak még nyilvánvalóbbá teszi, hogy a bírói hatalom a velejéig elkurvult, a nyugati érdekeket a végsőkig kiszolgáló bürokrata gépezetté silányult.

Arra hivatkozva hozott ilyen döntést a Kúria, hogy a hitelek fedezetét (hogy a hitel mögött valós devizaforrás áll-e) csak az egyes esetekben lehetne vizsgálni, ami "lehetetlen is, szükségtelen is".

Ha a fedezet nem vizsgálható az egyes esetekben, annak vizsgálata lehetséges (és szükségszerű!), hogy a bankok összesítve rendelkeztek-e annyi devizaforrással, mint amennyi deviza alapú hitelt folyósítottak. Ennek "szükségtelenségére" hivatkozni annyit jelent, hogy a hatalom nem akarja vizsgálni, rendelkeztek-e a bankok a szükséges fedezettel, mert tisztában van vele, hogy a bankok nem rendelkeztek a hitelek kihelyezéséhez elég devizatartalékkal. Vagyis blöfföltek.

Ennek a blöffölésnek több százezer otthon, ezernyi élet és egy generáció jövője volt a tétje. A bírói hatalom pedig összekacsintott a bankokkal, és többszörös igent mondtak egy nemzet uzsoráztatására.

Fenyvesi Áron

Napok óta a mélyen tisztelt kormánypárti politikusok fel vannak háborodva azon, hogy mit is döntött a kúria a devizahitelesek ügyében. Háborognak, hiszen a választások közeledtével egy ilyen üzenet a milliókat érintő és milliárdokról szóló hitelek kapcsán nagyon rosszul jön a kormánynak. Hiába rezsicsökkentés meg minden, ha a hitel kérdésében nincs előrelépés, akkor hidegzuhanyként a kormány megkapja a magáét majd a választóktól. A kúria hogy dönthetett volna? Egy zsidó Wellmann György mit is mondhatott volna? Mit is mondhatott volna fajtársainak? Csak ezt! Magyarok fizetni fogtok, ha bele is döglötök. Mindenetek, de még a lelketek is bankoké, ha mi zsidók úgy gondoljuk! És persze úgy gondolják. A kormány is hazudozik és folyamatosan ígérget. Mindig is tolták a határidőket a megoldással kapcsolatban. Volt itt szeptember, november és december közepe is határidő, csak a baj az volt, hogy sosem volt megoldás. A kormány politikája egyszerűen áttetsző bankok melletti kiállás, miközben a nép az elbutított tömeg felé pedig üzen, hogy mellettetek vagyunk. És mit vár még a nép ezek után? Miért üldögél még otthon? Hát csak azért, mert valószínűleg nem hisz a tömeg, az utcára nyomuló többszázezres tömeg erejében kb. 1956 óta. De kell itt tömeg emberek? Kell itt ezer fő? Nem kell. Már a facebook-on is megjelentek a plakátok a molotov koktélokról és a facebook-os ellenállás elindult, megindult. De ez megjelenhet az utcán? Miért is ne. Gondoljon bele mindenki, hogy ha csak néhány csoportocska minden este beverné az üvegét egy pár banknak, akkor mi lenne itt 1-2 hét után? A rendőrség csak a bankokat őrizné. Tényleg mi lenne, ha molotov koktélok repülnének be a kirakaton? Működőképes maradna a rendszer? Valószínűleg egyáltalán nem. Az ellenállás pedig előbb vagy utóbb ezt fogja generálni és ha csak néhány ilyen példa lesz, akkor megindul,megindulhat a lavina országszerte. A kormány időt húzva hazudik, a zsidópárti kúria pedig röhög a markában, miközben a zsidó bankárok dörzsölik a kezüket. Hova tovább még emberek?

Szeles József

A magánbetétesek pénzét is felhasználhatják bankmentéskor

A legfrissebb döntés szerint a bankmentésben a magánbetéteket is felhasználhatják - erősítette meg a Hír TV Magyarország élőben című műsorában a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára.

A százezer euró alatti betétek azonban a bankunió létrejötte után is biztonságban vannak - tette hozzá Győri Enikő. Az Európai Unió kétnapos csúcsértekezletén döntöttek az eurózóna bankjait felügyelő szervezet létrehozásáról. Magyarország később határoz arról, hogy csatlakozik-e a bankunióhoz.

"A kisbetétesek pénzéhez továbbra sem lehet hozzányúlni, százezer euróig ezek garantálva vannak, védettek, semmilyen bankmentésnél nem eshetnek áldozatul, a bankbetétek tulajdonosai tehát nyugodtak lehetnek. A kockázatviselésben elsősorban a bank részvényeseinek, kötvénytulajdonosainak, hitelezőinek kell helytállniuk, utánuk következnek a sorban a nagy bankbetétek birtokosai, a százezer euró feletti befektetésekkel rendelkezők" - mondta az államtitkár.

A magánbetétesek pénzét is felhasználhatják bankmentéskorA magánbetétesek pénzét is felhasználhatják bankmentéskor

Tekintse meg a Győri Enikővel készült teljes interjút:

Magyarország élőben - Bankunió

Kapcsolódó:
Bankcsapda: Felháborító a Kúria döntése (videó)
MNO