2013. szeptember 6., péntek

Húszra csak a hülye kér még egy lapot

A szentpétervári G20 találkozó az atlantisták óriási erkölcsi vereségével ért véget. Ezen nem kell csodálkozni, mert a megfigyelési-lehallgatási botrány negatív árnyéka, a pápa levele és a gazdasági kapcsolatok megbeszélései törvényszerűen az atlanti elképzelések háttérbe szorítását eredményezte. Az USA elnöke (és teljes képviselete) a szíriai háborúba való beavatkozásuk elfogadtatását akarta kierőszakolni, de még azt sem sikerült elérniük, hogy ezt a kérdést napirendre vegyék. A szíriai kérdés egy munkavacsorai megbeszélés tárgyát képezte mindössze, ahol az USA és csatlósai magalázó kisebbségbe kerültek, mert a résztvevők többségét érzékenyen érintették az CIA megfigyelései, valamint az USA támogatását élvező szíriai al-Kaida terroristák által használt vegyi fegyverek, kereszténygyilkosságok, kivégzések tényszerű feltárásai.
A háborúra uszító Nobel-békedíjas Kenyai Pávián, és első számú csatlósa, a Ragyáspofájú Kerry egy-egy sikert azonban elkönyvelhet. Mindketten kiérdemelték a "Világ Hazugja" címet, sőt, megnyerték a hazugok világbajnokságát is. Szentpéterváron. Ennek ellenére nem volt valami nagy az örömük, mert úgy néztek ki, mint akik lócitromba haraptak hamburger helyett. Ha hazatérnek, bajban lesznek. A báboknak már csak ez a sorsa akkor, ha nem képesek teljesíteni uraik elvárásait.
Az USA hanyatlásának a biztos jele az állandó romlása mindennek, esetünkben a politikai megtévesztés műveletének is. Ócska pancsermunka volt, mely kudarcához nagymértékben hozzájárult a tök hülye alvállalkozóí garnitúra. Utasítások felülbírálása, időpontok be nem tartása, szószátyárság, hencegés, de mindezek felett a hülyeség.
Mindezek ellenére várható, hogy a hamburgerzabáló, buzikból, niggerekből és pszichopatákból álló USA hadsereg a kannibáljai védelmében beavatkozik a szíriai belháborúba. Remélhető, hogy sokan bele is döglenek ebbe a békedíjas műveletbe. De nem ez az igazi nyeresége a világnak, hanem a beavatkozás következményei. Az általános és világméretű megvetés, a káröröm minden bajuk esetében, és a világ népeinek elsőszámú közellenségévé válása.
Be kell avatkozniuk, mert különben az általuk létrehozott al-Kaida és fiókszervezetének, a Jabhat al-Nustraának a banditái ellenük fordulnának, cserbenhagyás okán. Ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek. Ha az oroszok a tartuszi támaszpontjuk védelmében megritkítják a banditák sorait párszáz rakétával, csökken ez a veszély, az USA térségbeli befolyásával együtt. Ha viszont a háború az egész térségre kiterjed, annak csak egyetlen kimenetele lehet: az atlantisták teljes veresége. Putyin kijelentette, hogyha támadás éri Szíriát, meg fogják segíteni. Ez el is döntötte a térség sorsát.
Obama ezért volt elkeseredve a G 20 után. Mert ha elképzelései megvalósulnak, és az oroszok, valamint a kínaiak cserben hagyják szíriai barátaikat, Szíria szétbombázása és az al-Kaidának való átjátszása után megnyilhatott volna az út Irán felé. Így viszont olyan kétesélyes lett ez a művelet, mint Korea, vagy Vietnam. Lehet készíteni a koporsókat és ásni a sírgödröket az arlingtoni temetőben.
Kassai Ferenc

Az amerikai szocializmus vége

Nő az esélye annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok befejezi végre a “mennyiségi lazításnak” becézett pénzszórást.
Az európai jegybankárok a héten nem sokat dolgoztak a pénzükért: a brit jegybank és az Európai Központi Bank is szinten tartotta a kamatot. Ennél érdekesebbek a kedvező amerikai makroadatok, mert azt a várakozást erősítik, hogy a Fed már szeptemberben csökkentheti az eszközvásárlási program összegét.

Pénznyomtatás

Akár az ötéves tervek

Lassan lezárulhat tehát a QE-ként emlegetett Quantitative Easing, vagyis mennyiségi lazítás korszaka. Az egymást követő QE-ket egy idő után már úgy számozták, mint az ötéves terveket. És nem véletlen, hogy kiverték a biztosítékot a mezei befektetők körében az elmúlt években.

A QE-ről tudni kell, hogy nem konvencionális jegybanki eszköz. Ráadásul, mint annyi más a tőzsdén, japán találmány. És már a mostani válság előtt is közel évtizedes múltra tekintett vissza. Csak ugye sose figyelünk arra, amit Tokióban kitalálnak. Globális jelentőségre azonban azt követően tett szert ez a nem konvencionális jegybanki eszköz, amikor a Fed 2008-ban az első 100 milliárd dolláros kötvényvásárlással elsütötte a nagyágyút a válságkezelésben.

Éljen a Szocialista Egyesült Államok!

Kideríthetetlen, hogy bróker, elemző vagy Fed-katona száján szaladt ki először, hogy „ez szocializmus”. De ma már a tőzsdefilmeknek is elengedhetetlen kelléke az ominózus mondat. Ami már a születésekor is telitalálat volt. Annak ellenére is, hogy a Lehman Brothers csőd árnyékában még csak nem is sejtettük, milyen lavinaszerű hatása lesz a bankmentésnek. A Fed kormányzók eredetileg a kiszáradt hitelpiacokat akarták pénzzel elárasztani, vagyis a stimulus úgymond a gazdaságélénkítést szolgálta. Ám a megreccsent bankrendszerbe pumpált adódollárok, hogy, hogy nem, a tőkepiacokon landoltak.

Az úttévesztés első jele a 2009-es medvepiaci rali volt, majd néhány hónappal később a negyedéves gyorsjelentések szolgáltak újabb bizonyítékkal. A pénzügyi szektorban az alaptevékenység tovább halódott Q/Q alapon, vagyis az előző negyedévhez képest, miközben a banki nyereségek hirtelen megugrottak. De nem az élénkülő hitelezésnek köszönhetően, mert a hitelpiac tovább sivatagosodott, hanem a jelentés egyéb sorainak okán. Magyarán az államilag megtámogatott bankok beálltak spekulálni. Nem egyszerűen befektették a szabad eszközeiket, ami teljesen természetes lenne, hanem olyan lendülettel forgatták az adófizetők pénzét, mintha a tekintélyes és szolid bankházak afféle hiperspekulatív alapok lennének.

Miért káros a QE?

Néhány évi válságkezeléssel sikerült elérni, hogy a mai tőzsdén már nem igaz, hogy ami az egyiknek veszteség, az a másiknak nyereség. Befektetői mítosszá avult tehát a nullaösszegű játék jól hangzó axiómája. Már régen nem egymás ellen játszanak a kisbefektetők és a nagyhalak, s immár mit sem számít a tőkeerő.

A válság előtt joggal spekulálhattunk arra, hogy amikor a vevők és az eladók egymásnak feszülnek, akkor egy adott pozícióból sokan kiszállnak majd, amikor elfogy a letétjük. A mostani válság nyomán azonban új szereplők léptek a piacra. Zsákszámra öntik a zsetont az asztalra. Frissen nyomott készpénzt, számlára varázsolt hitelpénzt, ami jön.

Nekik semmi sem drága, mert nem a saját pénzüket költik, még csak nem is a részvényesekét, akik azért időről időre szóvá teszik, ami a szívüket nyomja. És nem is a betétesekét, akiknek az érdekeit védik a pénzügyi felügyeletek.

Az új piaci szereplők az adófizetők dollárjaiból, euróiból játszanak a tőzsdén. A játszma méreteire jellemző, hogy nem csak a mostani adófizetők pénze került a kártyaasztalra, de már a még meg sem születettek jövőben remélhető adója is.

Mi haszna volt a rengeteg pénznek?

2009 decemberében egy napilap szilveszteri mellékletébe mixeltem valami kis parkett keserédest. Az év buktájáról mindenki azt mondta, hogy alábecsülték a pénzjegynyomda kapacitását és az amerikai kormánypropaganda erejét. A piac elszáguldott mellettük, mint az orient expressz. Meg olyanokat, hogy a piacok talpra állása eljutott egy olyan szintre, amit a fundamentumok már nem támasztottak alá, s ezért úgy gondolták, belátható időn belül visszaesésnek kell következnie.

Nos, ha visszagondolunk, akkor utólag azt látjuk, hogy 2008-ban esett a piac, 2009-ben emelkedett, 2010-ben sávozott, 2011 pedig újabb nekirugaszkodásokat hozott. Majd 2011-2012 telén már az Európai Központi Bank volt a hullámfürdő felelőse. És a 2013-as év első fele is indexcsúcsoktól volt ékes, mind az öreg kontinensen, mind a tengerentúlon. Észre kell azonban venni, hogy amíg az első hullám 10 hónapos bikajellegű piacot hozott, a második már csak 8 hónapi emelkedésre volt elegendő, a harmadikból már 6 hónap után kifogyott a szusz. És akárhonnan nézzük, az látszik, hogy egyre nagyobb összegekből egyre rövidebb felíveléseket lehet finanszírozni.

A vállalatok ráfaragtak

Talán sosem tudjuk meg, hogy a javuló vállalati eredményekben közrejátszott-e valami módon a számolatlanul herdált adófizetői pénz. Valószínű, hogy nem. Vagy nem nagyon. A tőzsdecégek tavaly a költségek csökkentésével alkalmazkodtak, az idei év meg a munkavállalók számának csökkentéséről szól. Ami praktikusan bérköltség csökkenés.

Az amerikai szocializmus vége aligha lesz viharos. Ahhoz már túl régóta árazza a piac a stimulus végét.
Tőzsdefórum

A New York Times közvéleménykutatása

A Magyarországon "tomboló" antiszemitizmusról végez közvéleménykutatást a neves amerikai szélsőségesen cionliberális újság. Kizárólag zsidók véleményére kiváncsiak és egy online kérdőív keretében lehet jelezni mennyire tragikus a helyzetük. Többek között arra kiváncsiak, hogy a szerencsétlen megkérdezett elköltözött-e már Magyarországról, vagy éppen tervezi a kibírhatatlan állapotok végett. A lap sürgeti, hogy a magyarokat a második világháború, ezen belül a holo-legendában játszott szerepére emlékeztesse valaki. Nem gondoljuk,hogy a magyarokat az óceánon túlról kéne emlékeztetni a második világháborúra, mert szinte minden családot személyesen érint, ellenben a kérdőívben megkérdezett csoporttól.
Ám annál érdekesebb az ő szerepük az emberiség történetében, nevezetesen miért történnek úgy események ahogy.
Dévai István



Az amerikai liberális lap szeretne alaposan a végére járni a magyar antiszemitizmusnak, ezért honlapján Szenteste napján, magyar nyelven kérdőívet tett közzé az érintettek számára, a többi közt olyan kérdésekkel, mint hogy a válaszadó az utóbbi két évben tapasztalt-e idehaza zsidóellenes megnyilvánulásokat, fontolóra vette-e, hogy elhagyja az országot – vagy netán már el is költözött? Az illető szerint mi az antiszemitizmus oka, és hogy mit tesz a hatalom a jelenség visszaszorítására, esetleg bátorítására? Magyarázatként az újság rámutat, hogy Magyarországon az utóbbi években egy nyíltan antiszemita párt bukkant fel, fokozva a félelmet, hogy a magyarok körében erősödik a zsidókkal szembeni ellenérzés. És itt idézi az EU Alapjogi Ügynökségének felmérését, miszerint a magyar zsidóság 90 %-a nagyon nagynak, illetve nagynak érzi a problémát – írja a The New York Times. A felhívás megjegyzi: az aggodalmak arra késztették az Orbán-kormányt, hogy emlékeztesse az ország lakosságát, milyen szerepet töltött be az állam a holokausztban, illetve, hogy a kabinet a korábbinál több erőfeszítést tegyen azért, hogy a nemzet emlékezetében tartsa a vészkorszakot.-tudhatjuk meg a Klubrádió honlapjáról, amely mellékeli is a linkjét a libsi újságnak.
Szerkesztőségünk is megnézte!-és elszörnyedt! Természetesen CSAK AZ ÜLDÖZÖTTEK véleményére kiváncsiak New Yorkban, a magyarországi magyarok véleményére nem!
A Bal-Rad mindazonáltal mégiscsak javasolja olvasóinak, hogy vegyenek részt ebben a kérdezz-felelek játékban, és KIZÁRÓLAG ŐSZINTE véleményüket irják meg a The New York Timesnek! A tisztánlátás érdekében.
Kérjük mindazokat, akik rászánják magukat-nem kivánt válaszadókként-erre a játékra, TÉNYLEG CSAK ŐSZINTÉN, ÉS KULTÚRÁLT MÓDON adjanak VALÓS információkat!

Miért kérjük ezt Önöktől?
Véleményünk szerint a begyűjtött adatokat a tengerentúl ELLENÜNK, MAGYAROK ELLEN kivánják felhasználni!
Ime a link, amelyre kattintva megnyilik a válaszadás lehetősége:
http://www.nytimes.com/interactive/2013/09/06/world/europe/antisemitism-hungary.html?_r=1&
Jó szórakozást, kellemes időtöltést kivánunk hozzá!

Sokan nagyon sokat keresnek a szír polgárháborún

Naponta áruval megrakott teherautók százai sorakoznak a török-szíriai határ mentén, például az Öncüpinarhoz közeli határátkelőnél, hogy étolajtól kezdve pelenkáig Szíriában jelenleg hiánycikknek számító termékekkel lássák el a szíriai kiskereskedőket, akik aztán odahaza értékesítik a szükséges árucikkeket a nélkülöző lakosságnak.

"A szíriai oldalon minden iránt hatalmas a kereslet. Legutóbb papírszalvétát szállítottam" - mesélte Mustafa Demir, egy étolajjal megrakott teherautó sofőrje, aki szokásos útvonalán vitte Törökországból a szíriai határ közelébe a kívánt termékeket, hogy azután eladja a szíriai felkelőknek. Utóbbiaknak égető szükségük van alapvető élelmiszerekre, mivel a háború kezdi elzárni az eddig megszokott kereskedelmi csatornákat.

Nemcsak a török Öncüpinar városa vált nyüzsgő kereskedelmi központtá, a török-szíriai határvidék széltében és hosszában megélénkültek a kisebb határátkelők. Ezeken hiánycikkekkel, például bébitápszerrel tömött bőröndöket cipelő embereket lehet látni, akik aztán az árut Szíriába juttatják.

A Szíriával zajló kereskedelemben jelentős változások figyelhetőek meg: miközben a harmadik éve zajló polgárháború az egekbe röpítette az élelmiszerárakat, a furfangos és merész kereskedők a háborúban kialakuló hiánygazdaságban egyre több lehetőséget találnak maguknak. Az pedig nem valószínű, hogy a feketegazdaságot komolyan érintené a Bassár el-Aszad elnök kormányzata ellen fontolgatott külföldi légicsapás.

"Az országban uralkodó kaotikus helyzet, amelyben a központi hatalom elveszíti ellenőrzését a gazdaság felett, új lehetőségeket teremt azon külföldi kereskedők számára, akiknek nincs közvetlen kapcsolatuk a kormányzattal" - mondta Torbjorn Soltvedt, a Maplecroft kockázati tanácsadással foglalkozó cég munkatársa.

A több mint százezer ember életét követelő és otthonaikból milliókat elűző polgárháborús helyzetben a csempészek, közvetítők és a fuvarozási ügynökökkel dolgozó kis cégek megtalálják a módját, hogy jövedelmező üzletet teremtsenek. Ezek elsősorban a szomszédos országokban, például Libanonban működnek.

"Bárki, aki hajlandó Szíriába árut szállítani, nyereséges vállalkozásba kezd a háború és a kockázatok miatt. A szíriaiak pedig rájöttek: ez az egyetlen módja annak, hogy árukhoz jussanak" - mondta a Reuters hírügynökségnek egy közel-keleti forrás, aki szintén aktívan kereskedik Szíriába szánt árucikkekkel.

Az egyre súlyosbodó konfliktus és a növekvő fizetési problémák, amelyekkel a Szíriába szállítók küzdenek, fokozatosan elriasztják a nagy nemzetközi vállalatokat. "A hajótulajdonosok nem vállalják azt a biztosítási felárat, hogy Szíriáig hajózzanak. A beszállítók olyan kikötőkbe szállítják az árucikkeket, mint a törökországi Mersin, ahonnan aztán helyi kereskedők viszik tovább a rakományt" - tette hozzá egy másik, Európában lévő, hajózással foglalkozó forrás.

A hajóügynökök, kamionsofőrök és helyi tisztségviselők elmondása alapján egy új kereskedelmi útvonal rajzolódik ki a törökországi Mersin kikötővárosa és a Szíria határvidékén lévő ütközőzóna között, ahonnan a szíriaiak - többnyire felkelők - elszállítják a rakományt. Egy mersini hajóügynök hozzátette, hogy az új kereskedelmi útvonal és a vele járó üzleti kilátások a helyi árakat is megemelték: Mersinben ma ötször annyiba kerül a krumpli, mint korábban.

Libanonban szintén elsősorban kisvállalkozások kereskednek szíriaiakkal. "Még mindig vannak kis fuvarozó cégek, amelyek hajlandóak árut - például lisztet és cukrot - szállítani Bejrútból Szíriába, miközben a nagykereskedők a kilátásban lévő légicsapás miatt elhagyták a piacot, mert egyikük sem vállalja a kockázatot" - mesélte a korábban idézett közel-keleti forrás.

Libanon és Szíria között változatlanul élénk az üzemanyag-kereskedelem, az ebben "utazóknak" alig kell tartaniuk hatósági ellenőrzéstől.

Miközben a feketekereskedelem többnyire a felkelők által uralt területeken működő vásárlókat jelenti, a szíriai állam szintén érdekelt különféle termékek beszerzésében. Az állami beszerzők azonban, amelyek külföldi beszállítóktól próbálnak árut beszerezni, likviditási problémákkal küzdenek, ami arra kényszerítette Damaszkuszt, hogy visszavonja a liszt, cukor és rizs beszerzésére kiírt állami pályázatokat.

Kereskedelmi források szerint ez kisebb szervezettséget, viszont magasabb árakat jelent azoknak a beszállítóknak, akik hajlandóak a kormányzat által ellenőrzött területeken, például Damaszkuszban eladni. A jelenlegi piaci árak alapján egy rakomány liszt 10 százalékos felárral értékesíthető szíriai érdekeltségű partnereknek.

Ez azt jelenti, hogy a helyi kereskedők több millió dolláros üzleteket köthetnek, feltéve, ha biztosítani tudják a kifizetést. "A közvetlen kereskedésben nagy tétekkel játszanak, de az nem is gyenge idegzetűeknek való" - tették hozzá kereskedelmi források.

A szíriai helyzet a nemzetközi segélyszervezeteket is aggasztja. "Rendkívül nyugtalanít minket az élelmiszerek elérhetősége és az árak, amelyek bizonyos esetekben 300 százalékkal emelkedtek meg" - közölte Muhannad Hadi, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) Szíriáért felelős regionális koordinátora.
HVG



Oroszország hivatalos megkereséssel fordult a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez, hogy az elemezze ki a nukleáris rizikókat arra az esetre, ha az USA csapást mérne Szíriára.

A NAÜ-tagországok állandó képviselőit pedig levélben értesítette erről, jelentette be Vlagyimir Voronkov, Oroszország állandó képviselője a bécsi székhelyű nemzetközi szervezeteknél.
"Arra kérjük az ügynökséget, hogy haladéktalanul reagáljon a helyzetre és tájékoztassa a tagországokat azokról a rizikókról, amelyek a szíriai miniatűr neutronos reaktorra és egyéb létesítményekre mérendő esetleges amerikai csapással kapcsolatosak", közölte a diplomata.


http://hfr-rehost.net/gif/c6bcd307249e5803633762f2dfc2905cf58560c8.gif


Kína hadihajót küld Szíria partjaihoz (állításuk szerint megfigyelőként), ahogy egyre növekszik a feszültség az USA és Oroszország között is a Szíria elleni lépések árnyékában. http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=z1C8QYZIrBk
Természetesen mi tudjuk, hogy ez ennél sokkal több....

Ahogy tegnap hírül adták, az oroszok is még 2 rombolót és egy rakétahordozót küldtek a már ott lévő 16 hadihajó mellé.

Korábban a franciák, ma pedig már az olasz hadiflotta is egy fregattot küldött Szíria partjaihoz.

Az amerikaiak ráadásul már nem csak a Földközi-tenger felől, hanem a Vörös-tengeren állomásozó Nimitz repülőgép-hordozóval és másik 3 hadihajóval is közelebb húzódtak a térséghez, ami a legkomolyabb erődemonstráció, amit láttunk....

Kína ma már nem csak erőt demonstrálva érkezett meg a térségbe, hanem komoly figyelmeztetést is eljuttattak Obama elnöknek, felhívva figyelmét a katonai beavatkozás következményeire, mind a térségre, mind a világgazdaságra és az olaj árára nézve...

Napokon, de ha optimisták vagyunk, akkor heteken belül kiderül mi lesz ebből az egészből, de bevallom, én semmi jóra nem számítok.
Nagyon rossz és elképesztően rossz vagy végzetes "megoldások" fognak következni. Hiszen a tervek csak ilyeneket tartalmaznak, már ami az emberiséget illeti..... (SBG Buddha)

http://www.infowars.com/report-china-sends-warships-to-coast-of-syria/

Sokba-nagyon sokba-kerül Magyarországnak Döbrögi passziója!

Azok után, hogy az Orbán-kormány a hazai foci fellendítésén fáradozik, nevezhetjük meglepőnek is, hogy tavaly a labdarúgásra szánt költségvetési keretnek mindössze 70 százalékát költötte el. Arról már korábban beszámoltunk, hogy Orbánék az idei évi költségvetésben megduplázták a focira szánt összeget, hiszen a 2012-es 7,8 milliárdos előirányzat után 15,9 milliárd forintot terveztek a költségvetésben az ezzel összefüggő célokra. Az azonban, hogy tavaly ténylegesen mennyit is költöttek focira, csak a most nyilvánossá váló zárszámadásból derül ki.
Az idei évi költségvetési előirányzat tükrében némileg meglepetésként szolgálhat, hogy a tervezett 7,8 milliárd forintnak a 32 százalékát nem használták fel, vagyis 5,3 milliárd forintot költöttek el. Arányaiban a legnagyobb elmaradás a terv és tényszámok között két esetben mutatkozott. Egyrészt a Nemzeti Sportközpontok beruházásra szánt 1,15 milliárdjából mindössze 284 milliót költöttek el (vagyis alig 25 százalékos a teljesítés), másrészt pedig a Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciójára előirányzott 3,75 milliárd forintból is csak 1,9 milliárd lett felhasználva.
(Ami a stadionépítéseket illeti, az Orbán-kormány több projektet is be szeretne fejezni a jövő évben. Így az új debreceni stadion mellett átadásra kerül a Fradi és a Felcsút új arénája is, és még idén el szeretné kezdeni a munkálatokat a Haladás, a Videoton és a Diósgyőr stadionrekonstrukcióján.)
Mindezekkel szemben ugyanakkor 15,5 százalékkal többet költöttek Orbánék az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő és az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakításával kapcsolatos feladatokra. Az előirányzott 1,9 milliárd forint helyett 2,2 milliárdot fizettek ki.
Majdnem kétszer többet költöttek más sportokra Miközben a focival kapcsolatban nem használta ki az előirányzott keretet a kormány, más sportokkal összefüggésben majdnem kétszer többet költött. Ebben az esetben ugyanis a 2012-es 5,6 milliárdos terv helyett a tényleges kiadás 10,5 milliárd forint volt – az idei évi előirányzat pedig még a tavalyinál is pár millióval kevesebb lett.
Orbánék legnagyobb mértékben a sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerésével kapcsolatban lépték túl a keretet vélhetően a sikeres olimpiai szereplés miatt, hiszen a tervezett 2,3 milliárd helyett 5,1 milliárd forintot adtak ki. Ugyanakkor a versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatására is 8 százalékkal többet költöttek: a költségvetésben előirányzott 2,5 milliárd helyett 2,7 milliárdot. Jócskán megugrott az állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztésekre fordított összeg: az előirányzott 109 millió forint helyett végül kicsivel több mint egymilliárd forint költség merül fel ezzel összefüggésben. Nem aprózta el a versenysport támogatását sem: az előirányzott 714 millió helyett 1,7 milliárd forintot költöttek. Ugyan a jövő évi előirányzat a tavalyinál is kisebb lesz, 642 millió forint, könnyen elképzelhető, hogy ismét túllépi ezt a keretet a kormány.
A labdarúgásra és az egyéb sportokra fordított összegek összesen a tavalyi évi előirányzatot 18 százalékkal haladják meg: a tervezett 13,4 milliárd helyett 15,8-at költöttek Orbánék, ám az idei évi előirányzat még ennél is jóval több: 21,5 milliárd forint, melynek 74 százalékát csak a focira fordítják majd.

(mfor)
Bal-Rad komm : Az itt felsorolt összegek természetesen költségvetési pénzek, amikben nem szerepelnek az adókedvezményként leirható-ám zömmel a futball “támogatására” kikényszeritett “felajánlások”!
Alaposan turbózza ezeket az összegeket nap-mint a nap a staduinépitések egyre növelvő kiadásai! Ha pedig még azt is figyelembe vesszük, hogy a Népstadion épitési munkálatai még el sem kezdődtek, és hát Szombathely és Székesfehérvár is kap majd stadiont-az összeg (Döbrögi passziója) meredeken fog majd emelkedni! Már a közeljövőben!
Milyen kár, hogy Döbröginknek nem a távolba nézés a kedvenc sportja!
De azt hamarosan űzhetné bűnöző cimboráival együtt Szibériában!

Tisztul Oroszország levegője! Elszelelt egy fő fölforgató!

Elhagyta Oroszországot a Golosz nevű orosz jogvédő szervezet vezetője, mert az ügynöktörvény miatt nem tudják finanszírozni tevékenységüket – adta hírül csütörtökön az orosz média.
7166-%d0%b3%d0%be%d0%bb%d0%be%d1%81%d0%bc%d0%b0%d0%bb%d1%84%d0%bb%d0%b0%d0%b3
Már a kék-fehér szinösszeállitás árulkodó
Lilija Sibanova már egy hónapja Litvániában tartózkodik. A jogvédőt májusban súlyos, 100 ezer rubeles (mintegy 700 ezer forint) pénzbírsággal büntette a közigazgatási bíróság amiatt, hogy csoportját nem volt hajlandó külföldi ügynökként nyilvántartásba vetetni a nem kormányzati szervezetekre (NGO) vonatkozó orosz jogszabály szerint.
A Goloszra ezért külön 300 ezer rubeles (mintegy 2,1 millió forint) bírságot szabott ki a bíróság.
A 2011 decemberében rendezett parlamenti és a 2012 márciusában tartott elnökválasztáson számos visszaélést feltáró csoport működését június végén függesztette fel fél évre az igazságügyi minisztérium, azzal az indoklással, hogy megsértette az úgynevezett külföldi ügynöktörvényt.
A valódi ok! A hatóságok felé igazolni kell a kapott pénzt!
A tavaly november végén hatályba lépett jogszabály minden olyan Oroszországban működő NGO-t külföldi ügynökként való regisztrációra kötelez, amely politikai tevékenységet folytat és ehhez külföldi pénzügyi támogatást vesz igénybe.
Jogvédő kollégáinak címzett és a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz újságban közölt levelében Lilija Sibanova azt írta, hogy a Golosz tevékenységét külföldön szeretnék folytatni. “Oroszországban csak négy év múlva lesznek választások, a Golosz hálózatának szakmai támogatásra van szüksége. Amíg léteztek támogatások Oroszországban, nagy projektjeink is voltak: az “Átlátszó költségvetés”, a “Képviselők ellenőrzése”, a “Polgári kezdeményezések” – indokolta távozását Oroszországból a szervezet vezetője.
Sibanova levele szerint terveik között szerepel, hogy Norvégiában, Németországban, Grúziában, Azerbajdzsánban és Koszovóban ellenőrzik majd a választók jogainak betartását.
(MTI)
Bal-Rad komm : Kihúzta a libsi fölforgatók alól a széket Oroszország! A többnyire “jogvédőknek” álcázott-zömmel ilyen sorosista-cionista-bandák, többnyire amerikai és EU-s pénzekből finanszirozott fölforgató ügynökök már azt nem akarják vállalni az orosz közvélemény előtt, hogy külföldi apanázsért mocskolják Oroszországot.
Ezért hát jelesei sorra elszelelnek a birodalomból, nyafogni megbizóiknak az őket ért hallatlan sérelem miatt, és hát nyilván további zsoldért!
Persze fognak kapni bőven pénzt, és ezentúl Oroszországon kivüli biztonságos fedezékeikből fogják tovább mocskolni hazájukat! (De hát az ilyesmi-nekünk magyaroknak-már ismerős!)
Egykaptafára dolgozik a diszes társaság! Ugyanazon források táplálják őket-ugyanazon cél érdekében!
EZ A CÉL PEDIG A HAZAÁRULÁS!

Fantomtisztviselők irányítják Gabont

Körülbelül háromezer áltisztviselője van a gaboni kormánynak. Ők mind olyanok, akik rendesen kapnak havi fizetést, holott nincs is hivatali tisztük, nem tartoznak semmilyen minisztériumhoz – derítette ki a legfrissebb államügyészi ellenőrzés.

Az afrikai országnak mindössze másfél millió lakosa van és 70 ezer közalkalmazottja. A kormány becslése szerint köztük még vagy hétezer álköztisztviselő lapul, azaz eddig összesen tízezren kaptak fizetést semmiért. Ez évente 11 milliárd forintnyi összegbe került az országnak.

"Az érintetteket felelősségre vonjuk" – mondta szerdán Sidonie Flore Ouwe államügyész, de eddig csak néhány csalót vettek őrizetbe.

Gabonban a kőolajkincs és a csekély lélekszám okán – afrikai mércével – magas az egy főre jutó jövedelem, ám annak megoszlása nagyon egyenlőtlen.
Index