ÉGI ÜZENETEK
2015. március 24.
Szentlélek: Bevezetés a Katolikus Egyház Katekizmusába, Az erkölcs és a lelkiismeret

Szentlélek: Új fejezet következik tanításainkban. Mint a 3. Isteni Személy állok előttetek, dicsőségem fényével elárasztva benneteket. Én, a bölcsesség lelke egyre jobban szélesíteni akarom tudásotokat, ezért közelebb kívánlak vinni titeket egy általatok homályba borult, vagy még nem eléggé ismert területhez a hitéletben: a katekizmushoz. Valamikor hittanórán találkoztatok vele a biblia könyvetek mellett, de akkor még csak a legalapvetőbb ismeretek birtokába juthattatok. 6 éve hallgatjátok égi tanításainkat és ezelatt értelmetek és szívetek oly sokat gazdagodott, hogy alkalmasak vagytok mélyebben megismerni a Katolikus Egyház Katekizmusát. Ennek a könyvnek alaptervezetét 1986-ban II. János Pál pápa készítette el, Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa irányításával egy 12 tagú szakértő bizottsággal.
Ismertetem veletek, hogy ez a nagy katekizmus mit tartalmaz: 1.) Hiszekegy részletes magyarázatát, 2.) A liturgiát és a szentségeket, 3.) Az erkölcstant a tízparancsolat szerint csoportosítva és 4.) az imádságot.

Mivel a mai korban az emberek életvitelében mi Égiek a legnagyobb hiányosságokat az erkölcsiségben és a tízparancsolat be nem tartásában látjuk, ezért a négy nagy témát a harmadikkal kezdem. Ez az a terület, amelyről a hívek oly kevés tanítást kapnak a prédikációkban:  hogy mi az erkölcsös, mi az erkölcstelen, mi a bűn, mi az erény? E kettő összemosódik gyermekeink értelmében. Ezért nagyon figyeljetek tisztasára törekvő Engesztelőim, mert ti tanácsaitokkal sokat tudtok segíteni a környezetetekben élő felebarátaitokon.

Az emberek cselekedeteit erkölcsileg kétféleképpen lehet minősíteni: jók vagy rosszak. A kocsmából hazatérő részeg férj üti-veri feleségét és gyermekeit. Ez nyilvánvalóan rossz cselekedet. Egy bátor fiatalember egy fuldokló kisfiút élete veszélyeztetésével kiment a folyóból, ez bizony jócselekedet. Az erkölcsi tett kétféle dologtól függ: a szándéktól és a körülményektől. A cél és a szándék határozza meg, hogy valóban jót tesz-e az illető. Egy példa az életből. Zoltán nősülés előtt áll, de lakásvásárlásra nincs elég pénze. Ili néni 93 éves, nincs senkije és már nehezen látja el magát. Zoli menyasszonyával szinte minden nap meglátogatja. Befűtenek neki a kazánba, beviszik az ebédjét a kapuból és leülnek beszélgetni vele. Az idős asszony el van ragadtatva kedvességüktől. Így megy ez 3 hónapig, majd a fiú közli a barátnőjével, hogy a néni lakása éppen jó lesz nekik, csak legyen türelemmel, míg meg nem hal. A jó érzésű vallásos lány megbotránkozik, és hosszú vita után szakít Zolival. A vőlegény célja jónak tűnt, hogy az új feleségével lakáshoz jusson. Még drága idejének egy részét is rááldozta az idős nénire. Jónak látszott ez a viselkedés, de ott lapult szíve mélyén a ravasz szándék. A néni látogatása volt az eszköz. Lám-lám, a célt nem szentesíti az eszköz.
Gyermekeim, ahányszor ez az ifjú pár bement az idős asszonyhoz, Jézus bekísérte őket, leült a fiú mellé, bánatosan nézte és hallgatta, közben egy könnycsepp gördült végig az arcán.
Hogy az erkölcsi viselkedés jó vagy rossz, függ a körülményektől is, sőt a következményektől is.
Egy 16 éves lány, Zsanett teherbeesik és barátja megfenyegeti, hogy otthagyja, ha nem veteti el. Az apa behemót, kemény, durva ember, már ismerte a kezét. Rettenetesen félt, és otthon nem merte elmondani. A fiú pénzt adott neki, elküldte egy orvoshoz és megtörtént az abortusz. Miért döntött így a kislány? A körülmények miatt: szerette a párját, rettegett, hogy elhagyja és félt a goromba apától. A következmény is súlyos volt: az orvos a műtét után közölte vele, hogy többé nem fogan meg, nem lehet gyermeke. Nem is beszélve a kicsi magzat sorsáról, az elkülönített helyre került a lelke. Nem sokáig maradt ott, ne szomorkodjatok, Gyermekeim! Mert egy hozzátok hasonló közösség megkeresztelte és az őrangyala felvitte a Mennybe.

Zsanett nem vallásos, fel se fogta, mit tett. Tovább éli bűnös életét. A körülmények nem mentik fel erkölcstelen viselkedése alól.
Az ember erkölcsében nagy szerepet játszanak a szenvedélyek. A szenvedély forrása mindig az emberi szív, onnan indul ki. Vannak jó és rossz szenvedélyek. Általában jó szenvedélynek látszik a szeretet, mely jó cselekedetet idéz elő. Pl. valaki szenvedélyesen szereti Istent, az abszolút jóságot és tökéletességet, minden erejével Őt imádja, szolgálja. Ez a pozitív szenvedély az üdvösségbe torkollik. Vagy szenvedélyesen szereti a nála gyengébb, bajban lévő, rászoruló felebarátait és minden igyekezetével azon van, hogy vigasztalja és segítse őket. Minden elesett, szenvedő, gyámolításra szoruló emberben a szenvedő Jézust látja. A szenvedélyes szeretetnek ez a fajtája is a boldog Örök Élet felé vezeti őt. De vigyázzatok Gyermekeim, mert a szeretet el is fajulhat. Erre bemutatok néhány esetet:
Ibolya és Klári egy irodában dolgoznak. Egyirányban laknak és hazafelé menet sokat beszélgetnek. Kiderül, hogy nagyon hasonló az érdeklődési körük, szeretik a klasszikus zenét és az irodalmat, vasárnaponként szentmisére járnak, gyakran gyónnak, áldoznak. Ibolya meghívja vendégségbe Klárit és késő estig beszélgetnek. A szimpátia egyre nő közöttük. Azon veszik észre magukat, hogy még akkor is egymásra gondolnak, ha nincsenek együtt. A kezdeti ártatlan szeretet szenvedélyes érzéki szerelemmé változik. Addig igyekszik a gonosz felcsigázni egymás iránti érzelmeiket, míg ledölnek náluk az erkölcs falai, és beleesnek a fajtalankodás halálos bűnébe. Az ilyen rendetlen szeretet a kárhozat felé hajtja őket. Így járnak a szentségi házasságon kívül együtt élő párocskák is, akik azt vallják, hogy ők szenvedélyesen szeretik egymást, a szeretet csak nem bűn?
Másféle emberi kapcsolat is produkálhat a szeretetből bűnös, rossz szenvedélyt. Pl. képzeljetek magatok elé egy anyát, aki egyetlen fiát csodálattal, imádattal veszi körül. Ő az élete értelme, mindenki előtt büszkélkedik vele, sorolja a pozitív tulajdonságait, ő az istene. Az ilyen anya, ha majd számonkérik tőle az első parancsolatot, hogy Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj, hogy fog megállni az Örök Bíró előtt? Számtalan példát tudnék még felhozni előttetek, hogy a szeretet, mint a legpozítivabb érzelem a szenvedélyek között, mennyire elferdülhet, milyen veszélyes lehet.
A másik szenvedély a szeretettel ellentétben a gyűlölet, mely szintén a szívből ered. A gyűlöletet a rossztól való félelem váltja ki. Aki gyűlöl valakit, abban az illetőben rosszat lát és ettől a rossztól el akar fordulni. Képtelen észrevenni a másikban a jót, rosszindulatúnak és gonosznak érzi. A gyűlölet általában haragban végződik.
Andi és Szilvi már évek óta jó barátnők. Szilvi a főiskolán egy bálban megismerkedik egy harmadéves fiúval. Néhány hét után elhatározza, hogy bemutatja Andinak. Hárman egy presszóban találkoznak, vidáman, barátságosan telik az este. A fiú elkíséri őket a kollégiumi szállásra és elbúcsúznak. Ettől kezdve Szilvi körül megfagy a levegő. Egy kis faggatás után elmondja észrevételét Andinak, látta, hogy az ő barátján nem egyszer rajta felejtette a szemét és tekintetük többször találkozott. Szóljon, ha tetszik neki, le tud mondani róla. Andi tiltakozott, hogy egyáltalán nincsenek ilyen tervei, de Szilvi hajthatatlan volt. Ettől kezdve nem szóltak egymáshoz. Mindkettőjük lelkében nagy szomorúság és csalódás volt. Szilvi másik szobába kérte magát és már nem is fogadta barátnője köszönését. A harag teljesen beborította. A gyűlölet a legveszedelmesebb szenvedély, mert gonosz cselekedetre sarkall, és a szeretet parancsát lábbal tiporja. Aki kiengesztelődés nélkül haragban hal meg, a tisztítóhely legmélyebb fokára kerül és sokáig tartó nagy szenvedésekben lesz része.
Ma már csak egy fontos témáról szeretnék megemlékezni az erkölcsi lelkiismeretről. Mikor Isten a lelketeket Belétek lehelte, mindannyiatoknak adott egy nagy ajándékot:  a lelkiismeretet. Ez egy törvény, mely arra insprálja az embert, hogy szeresse és tegye a jót, és kerülje a rosszat. A lelkiismeret Isten szava, mely visszhangzik a belsejében.