Dr. David Duke-nak a moszkvai Európa és Oroszország: Új Perspektívák konferencián előadott tanulmánya.
Ennél megfelelőbb nem is lehetne, mármint, hogy a Föld európai
népének legnépesebb városába gyűlünk össze. Moszkva utcáin látható
csodálatos népünk tömege bizonyos fokig reménnyel tölt el minket.
Másrészt viszont a világos szemek és fehér arcok elhomályosítják
előttünk azt a sötét veszélyt, ami fenyeget. Moszkvában sétálva bárki
azt gondolhatja, hogy népünk nincs válságban. Pedig valójában hosszú
létünk legsötétebb veszélyével kell szembenéznünk.
A fehér európai rassz a biológiai feledés szakadékának szélén áll. A
Föld minden fehér országa katasztrofálisan alacsony születésszámokat
produkál. Az európai származásúak születési aránya világszerte
mindössze 1.2 gyermek minden potenciális szülőpárosra. Ez a népesség
több, mint negyven százalékos csökkenését jelenti minden egyes
generációban, és akkor még nem számoltuk hozzá a nem-európaiakkal
kötött faji vegyes házasságok tényezőjét, ami szintén jelentősen
csökkenti az európai genotípus születési arányát.
A fajpusztító születési arányok, kiegészülve a fehér országokba
irányuló nagyarányú, nem-európai bevándorlással garantálják, hogy
amennyiben a fehér világban hamarosan nem tör egy forradalom a
túlélésünkért, népünk néhány rövid generáció alatt csak egy kisebbségbe
szorult, elszórt maradékká válik – létszámban elnyomva és a kipusztulás
szélére taszítva még a saját országaiban is. Szükséges azt
hangsúlyozni, hogy e helyütt most nem a számos kulturális, szociális,
kormányzati és vallásos szertartásunk kiirtására utalok, amelyek
egyértelműen ennek a forgatókönyvnek a következményei, hanem sokkal
inkább örökségünk szó szerinti eltörléséről.
A hanyatló születés arányok néhány meghatározó tényezője
1. A család egységének elpusztítása az abortusz és a tömeges születésszabályozás népszerűsítésével együtt.
2. A pornográfia, a szexuális promiszkuitás és a szexuális devianciák átfogó reklámozása, amelyek egészségkárosító és meddőséget okozó STD (Szexuális Úton Terjedő) betegségek terjedéséhez vezet.
3. Olyan meddő, egészségtelen és romboló hatású szexuális életmódok népszerűsítése, mint a homoszexualitás vagy a nőtlenség.
4. Az alkohol és a tiltott drogok elterjedt használata, ami népünk tízmillióinak elfajulásához vezet.
5. A karrierizmus radikális feminista népszerűsítése, kiegészülve az anyaság elleni rosszindulatú fellépéssel éppúgy, mint a két nem között szított szexuális konfliktussal és versengéssel. Ezeket a tényezőket súlyosbítják azok a gazdasági faktorok, amelyek a nőket anyaszerepükből és otthonaikból munkahelyükre űzik.
6. Nagyarányú nem-európai bevándorlás a fehér államokba, amely nem csak gazdasági nyomást gyakorol az európai családokra, de bűnözéshez és más szociális problémákhoz vezet, amelyek elpusztítják az egységes fehér születési arány pszichológia alapjait. Hisz hányszor hallani európaiak szájából a következőt: ki akar erre a tébolyult világra gyereket szülni?
7. A nem európaiakkal kötött vegyes házasságok növekvő száma.
2. A pornográfia, a szexuális promiszkuitás és a szexuális devianciák átfogó reklámozása, amelyek egészségkárosító és meddőséget okozó STD (Szexuális Úton Terjedő) betegségek terjedéséhez vezet.
3. Olyan meddő, egészségtelen és romboló hatású szexuális életmódok népszerűsítése, mint a homoszexualitás vagy a nőtlenség.
4. Az alkohol és a tiltott drogok elterjedt használata, ami népünk tízmillióinak elfajulásához vezet.
5. A karrierizmus radikális feminista népszerűsítése, kiegészülve az anyaság elleni rosszindulatú fellépéssel éppúgy, mint a két nem között szított szexuális konfliktussal és versengéssel. Ezeket a tényezőket súlyosbítják azok a gazdasági faktorok, amelyek a nőket anyaszerepükből és otthonaikból munkahelyükre űzik.
6. Nagyarányú nem-európai bevándorlás a fehér államokba, amely nem csak gazdasági nyomást gyakorol az európai családokra, de bűnözéshez és más szociális problémákhoz vezet, amelyek elpusztítják az egységes fehér születési arány pszichológia alapjait. Hisz hányszor hallani európaiak szájából a következőt: ki akar erre a tébolyult világra gyereket szülni?
7. A nem európaiakkal kötött vegyes házasságok növekvő száma.
Önmagukban ezek a tényezők mérsékelt formában és rövid távon nem
szükségesen katasztrofális hatásúak. A történelem során a népességek
növekedését és hanyatlását számos dolog befolyásolta. Ám amikor a
népesség megfogyatkozását kiegészíti a nem európaiak nagyarányú
megszálló bevándorlása az európai anyaországokba, akkor az európai
emberek életveszélyes válsággal néznek szembe.
A színes bőrű világ folyamatosan szilárd születési számokat
produkál, és a Föld legnépesebb országa, Kína már 1.3 milliárd embernek
ad otthont. Ez egy valóban tisztán kínaiakból álló ország, egy nyíltan
a kínai embereknek, kultúrának, hagyományoknak és érdekeknek
elkötelezett kormánnyal. Megfontoltan őrzi határait, védi a kínai
identitást és rendeltetést. Érdemes összehasonlítani a keresztények és
nem vallásos európaiak negatív születési arányait a muzulmán világ
bámulatos születési mutatóival is.
Masszív bevándorlással kiegészülve a katasztrofális születés adatok
tulajdonképpen nem jelentenek mást, mint az európaiak ellen irányuló
etnikai tisztogatást saját otthonaikban. Ezt a fajirtást nem
pisztolylövések éles pufogásai vagy robbanó bombák jelentik, de ettől
még fajirtás, mivel ha nem állítják meg, ez a csendes génkiirtás
ugyanazzal a végeredménnyel jár népünkre nézve, mint a fajirtás
hagyományosabb formái: létünk megszűnésével.
Válságunk oka
Ami a múlt század során az európai néppel történt, nem egy olyan
jelenség, ami természetesen fakadna népünk lelkéből és szelleméből.
Ilyen önpusztító viselkedés igazából egyetlen embernek sem lehet a
sajátja. Emlékezzenek: a múlt század fordulóján népünk tagjai
erőteljesek, hódítók, magabiztosak, termékenyek voltak, és tökéletes
tudatában voltak faji hovatartozásuknak és rendeltetésüknek.
Hasonlítsák össze a népünk tagjaiban mostanában felbukkanó öngyűlölet
jeleivel.
1998-ban az USA akkori elnöke, Bill Clinton beszédet tartott a
Portlandi Állami Egyetem végzős hallgatóinak. Amikor bejelentette a
diákoknak, hogy a fehérek hamarosan kisebbségben szorulnak Amerikában,
spontán taps tört ki. Nem nagyon volt rá példa eddig a
világtörténelemben, hogy emberek megünnepeljék a saját pusztulásukat.
Ez a tömeg csak azért tapsolta meg a saját megsemmisülését, mert egy
ideje már a média, a politika és a tudományos világ Európa-ellenes
propagandájában fürdik. Ennek a propagandának a kitalálói alattomos,
idegen megszállókra hasonlítanak, ahogy talán egy sci-fi film ábrázolná
őket. Európa-ellenes elkötelezett nem-európaiak szivárogtak be és
nyertek hatalmat népünk idegközpontja, a média felett. Amellett, hogy a
legbefolyásosabb intézményt irányításuk alatt tartják, ezek a
betolakodók arra is képesek voltak, hogy elhelyezzék saját fajtájukat a
politikai, szociális és gazdasági hatalom kulcsfontosságú
csomópontjaiba és ágazataiba. A hatalom eme pozícióiból terjesztik
minden elképzelhető politikai elvüket, amely mérgezi az európai nép
fennmaradását. Megtanítottak arra, hogy gyűlöljük magunkat, hogy
megéljenezzük saját halálunkat, és mosolyogva nézzük saját gyermekeink
sanyarú jövőjét. Ezzel egy időben megtanítottak minket arra is, hogy
szeressünk fajunk eme megszállóit és elpusztítóit. Bizonyos helyeken
még arról is meggyőzték népünk számos tagját, hogy ezeket a pusztítókat
magának Istennek a követeiként, vagy ha úgy tetszik, kiválasztott
népként imádják.
Bevándorlás
Az összes ügy közül, amely az itt jelenlévőket érinti, a legtöbbek
számára a bevándorlás kérdése a kulcsfontosságú. Ahogy látták a Zsidó
Szupremácizmus című könyvemben található dokumentáció alapján, egy
Európán kívüli, zsidó kisebbség állt a bevándorlási törvények
megváltoztatásának élvonalába az Egyesült Államokban, Európában és
valójában a fehér világ minden egyes országában. Zsidó szervezetek és
zsidó pénzügyi, politikai és tömegtájékoztatási hatalmak vezetik
Amerika és Európa átalakítását Európán kívüli nemzetekké. Ezzel a
ténnyel kapcsolatban még komoly viták sincsenek, hiszen zsidó
szélsőségesek hencegnek is örökségünk elpusztításával. Earl Raab, a
Zsidó Képviselet Perlmutter Intézetének a főigazgatója, az ADL (B’nai
B’rith Rágalmazás-Ellenes Szövetség) munkatársa, és a San Francisco-i
Zsidó Közlöny írója a következőket írta:
"A bevándorlási törvény csak a második világháború után változott
meg drasztikusan… Politikai térnyerésének egyik legkorábbi
bizonyítékaként, a zsidó közösség szerepet játszik ezeknek a
változásoknak a végrehajtásában."
Raab a továbbiakban ünnepli a fehérek eljövendő kisebbségi státuszát
Amerikában. "A statisztikai hivatal épp most jelentette, hogy az
amerikai népesség körülbelül fele hamarosan színes bőrű vagy
nem-európai lesz. És ők mindannyian amerikai állampolgárok lesznek.
Átlendültünk azon a ponton, hogy egy náci-árja párt képes legyen
érvényesülni ebben az országban."
Barátaim, a kapuinkat nem kívülről rombolták le, belülről nyitották
ki! Jacob Javits szenátor, a megszállók egyike, aki az USA szenátusában
hosszú időn át vezetője volt a határok megnyitására irányuló
törekvéseknek, egy a New York Times magazinban megjelent cikkének
címében tisztán megfogalmazta tervüket: „Nyissuk meg kapuinkat”. Ám
Javits nem annak a nemzetnek a kapuiról írt, amelyhez igazi hűség köti:
vagyis Izraeléről. Ő természetesen támogatta Izrael szigorú „Csak
zsidók” bevándorlási törvényét, ő Amerika kapuinak megnyitását
támogatta, nem pedig Izraelét. (Javits J. (1951). „Nyissuk meg
kapuinkat.” New York Times Magazin Július 8. 8. old. 33.)
Még jóval az előtt, hogy Amerika, Európa, Ausztrália és Új-Zéland
"megnyitotta kapuit", a zsidó tudomány és média könyörtelenül lerakta
faji kiirtásunk alapjait. Amíg befolyásuk drámaian meg nem nőtt a XX.
század elején, az európai nép nyilvánvalóan emelkedő pályán mozgott. Az
antropológia nem csupán egy tudományág volt, amely tudomásul vette a
fajok létezését, az akkori vezető antropológusok a fajok tudományának
tartották. Szinte minden európai ország szigorú, megszorító
bevándorlási törvényeket foganatosított, hogy megvédje népe örökségét.
A legtöbb európai állam még fajegészségtani törvényeket is beiktatott,
hogy fenntartsa lakosságának genetikai minőségét és egészségét.
Ma, ha egy több, mint évszázados egyenlőségről szóló agymosás után
valaki genetikai minőségről mer beszélni, akkor az vészjósló
visszhangot vált ki népünk nagy részének fejében és szívében, holott az
1930-as években a legtöbben normálisnak és egészségesnek tartották
megbeszélni népünk biológiai rendeltetését. Manapság egy főiskolai
professzor beszélhet Cocker Spániel kutyája fajtisztaságának és
genetikai vérvonalának fenntartásáról, ám ha nyilvánvalóan kifejezi
aggodalmát saját gyermekei és unokái értékes genetikai felépítésének
ügyében, a tudományos élet páriájává válik.
A faji egyenlőségi mozgalmat egy zsidó emigráns, Franz Boas
alapította, aki számos zsidó tanítvánnyal vette körbe magát, mint
például Gene Weltfish, Isador Chein, Melville Herskovits, Otto
Klineberg vagy Ashley Montagu. Montagu igazi neve egyébként Israel
Ehrenberg volt és ő írta az egyenlősdi, a média és a tudományos élet
által népszerűsített bibliáját, Faj: Az Ember Legveszélyesebb Mítosza
címmel, ami felvilágosított bennünket, fehér embereket, hogy
tulajdonképpen nem is létezünk és hogy az emberi fajok között
egyáltalán nincs különbség. Hát nem csodálatos érzés tudni, hogy nem
létezik eltérés köztünk, és a hottentották vagy az ausztrál őslakók
között? Mozart és Puff Daddy vagy Beethoven és Snoop Doggy Dog
gyakorlatilag egyformák. Franz Boas, követői, és a zászlóvivő zsidó
média lerakta az alapjait annak a faji propagandának, ami ebbe a
válságba sodort minket.
Sajnálatos módon a faji egyenlősdi Boas után is fennmaradt. Az
egyenlőségre törekvés modern gurui ugyanarról a tőről fakadnak. Stephen
Rose, Richard Lewontin, Leon Kamin, Jared Diamond és a néhai Stephen
Jay Gould természetesen öt öntudatos zsidó, akik szintén az egyenlőség
vezető tudományos támogatói.
Ezek a szélsőséges zsidók persze nem csak az egyenlőségi mozgalmat
vezették. Egzisztenciális válságunk minden aspektusának nyilvánvaló,
nem-európai értelmi szerzője van. Az egyenlőség újkori mozgalmai, a
freudizmus, a feminizmus, a kommunizmus, a multikulturalizmus, a
szexuális devianciák és az elkorcsosulás népszerűsítése, a szabad
bevándorlás, az abortusz, a fajok közötti keveredés, a nulla
népességbeli növekedés – ezek közül mindegyik élén alapvető és uralkodó
nem európai vezetőség áll. Ismétlem: nem európai.
Ezek az egyenlőségpártiak nem mások, mint szélhámosok, akik legbelül
szikráját sem hiszik el azoknak a hazugságoknak, amit a gojoknak
prédikálnak. Például a "Faj Egy Mítosz" halandzsa kimagasló támogatója
Jared Diamond. Diamond, a Natural History magazin egyik közelmúltbeli
számában publikálva állítja: genetikai kutatások igazolják, hogy a
zsidók genetikailag különböznek a többi embertől. A következő
elképesztő kijelentést teszi: "A zsidó génekkel kapcsolatos
érdeklődésnek praktikus okai is vannak. Izrael állama nagy költségekbe
veri magát, hogy támogassa olyan zsidók bevándorlását és munkaügyi
újraképzését, akik más országokban üldözött kisebbségek voltak. Ez
azonnal hatállyal felveti annak a problémáját, hogy meghatározhassuk,
ki a zsidó." Diamond szerint nincsenek igazi különbségek az emberiség
főbb fajtái, egy afrikai hutu és mondjuk egy szőke orosz között, de
nyilvánvaló genetikai eltérés van egy zsidó és egy nem-zsidó és egy
nem-zsidó között. Ugyanitt kifejezi csodálatát azzal kapcsolatban, hogy
Izrael most már képes lesz genetikailag azonosítani a zsidókat, és így
eredményesen érvényre juttathat genetikára alapuló, faji szempontból
kizárólagos bevándorlási törvényeket!
A család szempontjából egy személyiség emelkedik ki toronymagasan a
többi közül. Ő természetesen nem más, mint Sigmund Freud. Ő volt az
első jelentős hangadó Nyugaton, aki megtiporta a házasság intézményét
és a céltalan szexet valamiféle vallássá emelte. A zsidó befolyás alatt
álló média ikonjaként ténylegesen leírta, hogy önmagát egy idegen faj
egyedének tekinti, azzal a küldetéssel, hogy elpusztítsa az európai
erkölcsöt, megsemmisítve a keresztény egyház által lerakott erkölcsi
alapokat. Pusztán idéznem kell őt önöknek:
"Hannibál… a kedvenc hősöm volt iskolás éveim vége felé… Első ízben
döbbentem rá, milyen érzés lehet egy idegen fajhoz tartozni… a szemita
tábornok alakja még magasabbra nőtt a szememben. Fiatal elmém számára
Hannibál és Róma, a zsidóság szívóssága, és a katolikus egyház
szervezete közötti konfliktust szimbolizálta…"
Freud elég világossá teszi a zsidó szupremácista nézőpontját egy
zsidó asszonynak küldött levelében, aki egy nem zsidótól szeretett
volna gyereket. Freud "felsőbbrendű zsidó fajról" írt neki és arra
ösztönözte, hogy csakis zsidó gyermeket szüljön. Freud ezt írta: "Én,
mint tudja, megszabadultam az árja ügy iránti részlehajlásom legutolsó
morzsájától is, és merem remélni, hogy ha fiú gyermek lesz, akkor
kőkemény cionista válik belőle. A kislánynak vagy kisfiúnak
mindenképpen sötétnek kell születnie, nincs szükség több szöszkére.
Oltsuk ki mindenestől ezeket a lidércfényeket!"
Freud öröksége a pornográfia térnyerésével folytatódott. Nathan
Abrams professzor a The Jewish Quarterly 2004. téli kiadásában
megjelent "Tripla E(x)tnika" című cikkében gyakorlatilag hencegve
említi a zsidók kimagasló szerepét a pornográfia főáramlatú kultúrává
alakításában az Egyesült Államokban és Európában. Vezető zsidó
pornográf írókat is idéz, felfedve a motivációkat. A következőképpen:
"Van a puszta anyagiaknál mélyebb oka annak, hogy különösképpen a
zsidók miért keveredtek bele a pornóba?" I. Goldstein, a Screw magazin
kiadója ezt mondta: "az egyetlen ok, amiért a zsidók a pornográfiában
tevékenykednek az, hogy Krisztus egy szopás. A katolicizmus egy szopás.
Nem hiszünk a tekintélyelvűségben."
Abrams, egy valószínűsíthetően zsidó olvasótábornak szánt
folyóiratban publikálva magától értetődően ír a zsidó pornóírók
irántunk fennálló őstől örökölt gyűlöletéről és késztetésükről, hogy
erkölcsi bomlasztással gyengítsék az uralkodó kultúrát Amerikában. E
szerint az érvelés szerint, a zsidók jelenléte a pornográfiában a
keresztény hatalom atavisztikus gyűlöletéből fakad: erkölcsi
bomlasztással próbálják meggyengíteni a fennálló kultúrát Amerikában.
"Ahogy menekültem vagy harcoltam a gimnáziumban, zsidó voltam. Lehet,
hogy a pornókarrierem részben egy bekaphatod ezeknek az embereknek".
Goldstein a továbbiakban így ír:
"A zsidók az 1960-as évek szexuális forradalmának is az élharcosai
voltak. Wilhelm Reich, Herbert Marcuse és Paul Goddman lépett Marx,
Trockij és Lenin helyébe, mint kötelező forradalmi olvasmány… Pacheco
volt az egyik olyan zsidó pornósztár, aki Reich, Freud és Marx
intellektuális összeházasítását olvasta…miért szégyelljük a zsidók
szerepét a pornóiparban? Tetszik vagy sem, a zsidó jelenlét ezen a
fronton jelentős volt, és itt az ideje, hogy valaki komolyan írjon
erről."
Kereskedelem asszonyainkkal, lányainkkal
Egy olyan témára kell most rátérnem, melyről még beszélnem is
nehezemre esik: a fehér rabszolga-kereskedelemre: tízmilliónyi fehér nő
– köztük sokan innen Moszkvából, egész Oroszországból és
Kelet-Európából – szörnyűséges lealacsonyítására és tragikus
elvesztésére. Akad talán bárki ezen a konferencián, vagy bárhol a fehér
világban, aki nincs tudatában annak, hogy ennek a gyalázatos
kereskedelemnek Izrael a központja, és New Yorktól Los Angelesig,
Vlagyivosztoktól Dublinig az ő hittestvéreik irányítása alatt áll? Egy
a New York Times hírrovatában 1998. január 11-én "A
rabszolga-kereskedők szláv nőket csalogatnak" címmel megjelent cikkben
Michael Specter főnként kelet-európai fiatal nőként azonosítja ezeknek
a felfoghatatlanul lealacsonyított áldozatoknak a millióit, gazdáikat
pedig zsidóként dokumentálja. Egy izraeli fehér rabszolga-kereskedőt,
Jacob Golant idézi: "A nők, akik ott dolgoznak, mint ahogy szinte az
összes prostituált Izraelben, orosz nemzetiségűek, a főnökük nem az. Az
izraeliek szeretik az orosz lányokat, szőkék, csinosak és nagyon mások,
mint mi".
Specter rámutat, hogy kelet-európai nők millióit aljasították le
ennek a sötét zsidó szélhámosságnak a keretében. Jól hallották: azt
mondtam milliókat. Hát nem elképesztő, hogy még mindig akadnak a
sorainkban, akik megbélyegzik néhányunkat, amiért megnevezzük a
gonoszokat, akik elrabolják, leigázzák, megerőszakolják és
lealacsonyítják asszonyainkat az emberiség történetének talán
legkegyetlenebb legembertelenebb módján? Könyvében, a Prostitúció és
Előítéletben, a zsidó történész, Edward Bristol arról ír, hogy a zsidó
prostitúciós világhálózat hogyan működött nem csak évtizedeken, hanem
évszázadokon át.
Állandóan a németek és kelet-európaiak kollektív bűntudatáról
hallunk a zsidókkal szemben; de mennyit lehet hallani erről a
legszentebb emberi jogok ellen elkövetett undorító, tömeges erőszakról?
Lányaink és asszonyaink ellen kegyetlenségek folynak, most ebben a
percben is, ahogy itt beszélek.
Ha már az etnikai bűntettekről esik szó. Moszkvában vagyunk, és alig
egy kilométerre innen található minden idők néhány legnagyobb
tömeggyilkosának otthona. Jó oroszok millióit és más, európai embereket
gyilkoltak meg. Szolzsenyicin, korunk egyik legnagyobb elméje, akit az
irányított média mára szinte egy nem létező személyiséggé degradált,
felfedi az orosz emberek tömeggyilkosainak személyazonosságát. A Gulag
Szigetcsoport II. 79. oldalán találhatóak a Gulagnak, a világtörténelem
legnagyobb gyilkoló-gépének vezető ügyintézői. Aron Solts, Jakov
Pappaport, Lazar Kogan, Matvei Berman, Genrikh Yagoda és Naftalij
Frenkel. Mind a hatan zsidók. Miért titkolják az emberiség legnagyobb
holokausztját minden a fehér világ homályos tudata elől?
(…)
Az abortuszpárti mozgalom
Az európai életek millióinak megszakítása nyilvánvalóan nyilván
valóan hatással van a katasztrofális születési arányainkra. Vessék
össze az összes jelentős keresztény egyház abortuszellenes álláspontját
a legbefolyásosabb zsidó szervezetek aktív abortusz-támogatásával. Az
alábbi zsidó szervezetek pártoskodnak az abortusz "jogok" mellett:
Amerikai Zsidó Bizottság;
Amerikai Zsidó Kongresszus;
B’nai B’rith Nők;
Amerikai Rabbik Központi Konzíliuma [Reform]
Rekonstrucionalista Gyülekezetek Szövetsége;
Hadassah Nők;
Zsidó munkabizottság;
Na’amat USA;
Templomos Nővérek Nemzeti Szövetsége [Reform];
Zsidó Nők Nemzeti Tanácsa;
Új Zsidó Tervezet;
Észak-Amerikai Egyházi Fiatalok;
Rabbinikus Gyűlés;
Amerikai Héber Gyülekezetek [Reform];
Amerika Egyesült Zsinagógái;
Nők Konzervatív Zsidó Szövetsége
Amerikai Zsidó Kongresszus;
B’nai B’rith Nők;
Amerikai Rabbik Központi Konzíliuma [Reform]
Rekonstrucionalista Gyülekezetek Szövetsége;
Hadassah Nők;
Zsidó munkabizottság;
Na’amat USA;
Templomos Nővérek Nemzeti Szövetsége [Reform];
Zsidó Nők Nemzeti Tanácsa;
Új Zsidó Tervezet;
Észak-Amerikai Egyházi Fiatalok;
Rabbinikus Gyűlés;
Amerikai Héber Gyülekezetek [Reform];
Amerika Egyesült Zsinagógái;
Nők Konzervatív Zsidó Szövetsége
Hogy egy prominens szerzőt idézzek az abortuszpárti mozgalomról:
"…emberek, akik magukat zsidókként azonosítják, vezették, és mai
napig is vezetik az abortuszpárti mozgalmat, nem csak az Egyesült
Államokban, hanem szerte a világon… Az 1960-as évek végén életvédő
aktivisták észrevételezték, hogy az abortuszjogi mozgalmat elsősorban
olyan emberek mozgatták és vezették, akik zsidónak vallották magukat.
Az abortuszpártiak és abortuszklinika-tulajdonosok körülbelül fele
zsidónak vallja magát, amely arány messze meghaladja a zsidó lakosság
arányát, hiszen az kevesebb, mint 2 százaléka az Egyesült Államok
népességének."
Nem pusztán csak a zsidók jelenlétére utalok ezekben a mozgalmakban,
amelyek pusztítják az európai embereket. A zsidók minden egyes ilyen
mozgalomban megalapozzák azt a hatalmas, egyedülálló etnikai egységet,
ami a túlélésünket veszélytetető mérgezés mozgatórugója. És mindegyik
ilyen zsidó vezette pusztító mozgalom óriási támogatást kap a
hittestvéreik által uralt nyugati szórakoztatóiparból, könyvkiadásból,
hírközlésből és a médiából.
A zsidók kiemelkedő szerepet játszanak az összes fehér nemzetet
érintő kábítószer-problémában. Nem csak, hogy vezető szerepük van a
szervezett bűnszövetkezetekben a kábítószerek behozatalára és
eladására, hanem még a zsidó befolyás alatt álló Hollywood és
irányításuk alatt álló lemezkiadás is népszerűsíti a testet és lelket
pusztító kábítószerek használatát.
Természetesen a zsidók által készített filmek, könyvek, színdarabok
vagy akár televíziós reklámok és kampányok központi témája a fajok
közötti keveredés. A zsidó média rasszistának bélyegez minden
ellenállást az európaiak vegyes házasságával kapcsolatban, ám
ugyanakkor egyetlen becsmérlő szót sem ejt, egyik fő zsidó szervezet
ellen sem, amelyek programjában szerepel a zsidók vegyes házasságának
visszaszorítása. Természetesen Izrael az az állam, ahol a zsidók és
nem-zsidók közötti házasság tilos.
Nem elég, hogy a zsidók uralta média körmönfontan öngyűlöletet olt
népünkbe, de néhány zsidó tudós már nyíltan fel is szólít a fehér faj
elpusztítására. A Harvard Egyetem egyik jeles zsidó professzora, Noel
Ignatiev, aki a Race Traitor (fajáruló) magazin kiadója, lényegében a
fehér faj eltörlését és elpusztítását kívánja. El tudja képzelni azt
bárki, hogy milyen felháborodás törne ki, ha egy nem zsidó a zsidó nép
elpusztítására szólítana fel?
Ki kell hangsúlyoznom, hogy nem a világ nem-európai lakossága — akár
a muzulmán tömegekről vagy az áradó kínaiakról beszélünk, akár a
növekvő barna és fekete bőrű tömegekről, amelyek bámulatos módon
szaporodnak az egész világon — okozza azt az egzisztenciális válságot,
amellyel most szembe kell néznünk.
Nem ők azok, akik rávettek minket puszta létezésünk megtagadására,
hogy kijelentsük: a faj, vagyis tulajdonképpen saját, fehér fajunk nem
is létezik. Nem ők utáltatták meg velünk saját magunkat, nem ők
beszélték tele gyermekeink fejét propagandájukkal, miszerint azzal
fogják megoldani a világ problémáit, hogy vegyes házasságokat kötnek és
a fehér fajt nemzés útján tüntetik el. Nem ők voltak azok, akik, hogy
Jacob Javits szenátor örökbecsű szavaival éljek, "kinyittatták velünk a
kapukat", ám kétséget kizáróan úgy özönlöttek át felforgatással kitárt
kapuinkon, mint több milliárd liter sáros víz a kiszakadt védőgáton.
Történelmünk kezdete óta, európai anyaországaink folyamatos külső
fenyegetettséggel voltak kénytelenek szembenézni, olyanok inváziójával,
akik szerettek volna részesülni az európai civilizáció mannájából. Nem
egyszer sikerült is betörniük Európa szívébe, legalábbis egy kis időre.
Ám hősies elődeink visszaverték őket, és fajunk védelmében nem kis
szerepe volt annak a földnek, ahol most összegyűltünk: az oroszokénak.
Az utóbbi századokban a nyugati technológiai és katonai hatalom a
külső katonai megszállást már megoldhatatlanná, ha nem
elképzelhetetlenné tette. Belső fajirtásunk közepette,
tömegtájékoztatásunkat és politikánkat irányító ősi ellenségünk most
arra utasít minket, hogy idegen harcmezőkön költsük pénzünket,
harcoljunk, gyűlölködjünk és haljunk meg. Van itt olyan, aki még mindig
elhiszi, hogy az Irakban hozott áldozat, és a nagyon valószínű
katasztrofális háború Iránnal bármi jót hoz népeinknek és fiainknak?
Ami a terrorveszélyt illeti... el tudna bárki is képzelni egy hitelt
érdemlő terrorfenyegetést az 1961-es év Európájában vagy Amerikájában,
mikor azok, akik beleillettek a "terrorista profilba" oly kevesen
voltak, hogy könnyen lelepleződtek, így a társadalom védve volt? Még
csak fémdetektoros ajtón sem kellett keresztülmenni ahhoz, hogy valaki
felszálljon egy nemzetközi járatra. Természetesen a hatóságoknak ma már
nehéz dolguk van, ha ki akarnak szúrni egy bombamerénylőt egy londoni
metróállomáson, ahol az utasok fele potenciális terroristának látszik.
Harsogják, hogy külföldi terroristák fenyegetnek bennünket, ám
mélyen hallgatnak a nem-európaiak által elkövetett bűncselekmények
járványszerűen magas arányáról saját városainkban. Népünk tagjai közül
sokkal többet ölnek vagy sebesítenek meg a mi utcáinkon nem-európai
bűnözők, mint Irakban vagy Afganisztánban. Állítólagos
"terrorfenyegetésről" beszélnek. Akkor hogy lehet az, hogy a 13 éves
kislányok, akiket nem-európai bandák erőszakolnak meg Stockholmban vagy
Lyonban, nem néznek szembe terrorral? Kérem, mondja meg nekem valaki,
hogy lehet az nem "terror", amikor egy idős, rokkant fehér nőt egy
afrikai banda öngyújtó-folyadékkal lefröcsköl, majd meggyújt?
Azt halljuk tőlük, hogy a terroristák az úgynevezett piszkos
bombáikkal akarnak elpusztítani minket, ám ugyanez a banda támogatja a
tömeges bevándorlást, amely legalább ilyen biztosan semmisít meg
bennünket "piszkos génjeivel", hatásosabban, mint bármilyen piszkos
bomba. Egy bombatámadás után újjá lehet építeni egy várost, ám ha
fajunkat egyszer genetikailag lerombolták, akkor az örökre eltűnik;
olyan mintha egy megfőtt levest újra nyerssé próbálnánk tenni. Ha
biztosítani akarjuk önnön létezésünket, és gyermekeinkét, akkor
gyűlölködőknek titulálnak, a népünk elleni fajirtó eljárásmódokat pedig
az emberi idealizmus magaslatainak tartják.
Félelmünket most Iránra, és annak nukleáris energiaprogramjára
irányítják. Ám olyan országok, mint Pakisztán vagy Kína éveken át
rendelkeztek atomfegyverekkel, mégsem dobott át egyetlen kínai vezető
sem belőlük Vlagyivosztokba vagy Seattle-be. És nem is valószínű, hogy
megteszik, mivel tisztában vannak vele, hogy ha csak egyetlen nukleáris
bombát ledobnak ránk, válaszunk gyakorlatilag eltörli őket a Föld
színéről. Természetesen szükséges fenntartani éberségünket,
technológiánkat és hatalmunkat.
Kié a felelősség?
Vannak, akik azt mondják: ne hibáztassuk a zsidó szélsőségeseket,
hiszen egyedül mi vagyunk felelősek azért, ami történt; hogy van valami
alapvetően önpusztító a népünkben. Igazuk van abban, hogy felelősek
vagyunk, felelősek, amiért nem akadályozzuk meg az idegen
hatalomátvételt a médiában és a tudományos életünkben. Ám önök, akik
bennünket okolnak, mivel magyarázzák tetteink és hatalmunk hihetetlen
lajstromát, amely egészen addig bővült, amíg el nem kezdődött kultúránk
idegen birtokbavétele? Hát nem a mi népünk hozta létre az Egyesült
Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland csodálatos országait? Nem mi
másztuk meg a föld legmagasabb hegyeit, ereszkedtünk le az óceánok
legmélyére, vagy küldtük fiainkat még a Föld határain is túlra, hogy a
Hold sárga homokjában hagyják az európai nép lábnyomait? Talán nem mi
találtuk fel a tranzisztort, vagy indítottuk útjára a számítógép
korszakát, fejtettük meg az emberi genomot, vagy köveztük ki az utat az
összes emberi betegség meggyógyításához? Ne beszéljenek nekem népünk
veleszületett fogyatékosságairól! Hát nem a mi génjeink voltak ott a
Thermopülai-szorosnál, Tours-nál vagy Alamonál? Nem, bajtársaim, nincs
bennünk semmi öröklött tulajdonság, ami ehhez a létválsághoz vezetett
volna. Hatalmas bátorság van bennünk, ám közülünk túl sokakat
megfertőzött már az idegen kórokozó mérge, és soha, ismétlem, soha nem
óvhatjuk meg fajunkat testestől-lelkestől, amíg nem védekezünk ez ellen
az ördögi forrás ellen.
Engedtük, hogy népünk létének ellenségei átvegyék
tömegtájékoztatásunkat, nagymértékben befolyásuk alá vonják
kormányainkat és manipulálják gazdaságainkat. Meg kell bélyegeznünk a
közöttünk élőket, akik még mindig védik ezt az évszázados ellenséget,
amely ebben a pillanatban a kihalás szélére sodor minket.
El kell ítélnünk ennek az idegen ellenségnek a segítőtársait, akik
azzal etettek minket, hogy halálos ellenségeink barátok, és nem
jelentenek veszélyt számunkra. Igen, tényleg van egy nagy hibánk:
mégpedig az, hogy nem ismertük fel és nem kezeltük megfelelően a zsidó
szupremácizmus veszélyét.
A felelősség azoké, akik engedték, hogy az udvariasság a saját túlélésünk útjában álljon, azoké, akiknek sokkal inkább érdeke volt, hogy az igazságot zárt ajtók mögött mondják csak ki, és így tiszteletre tegyenek szert a szépelgő társadalomban, és nem vállalták fel, hogy ők is nyíltan kinyilatkoztassák azokat a dolgokat, amelyeket vezetőinknek ki kellett mondani, saját gyermekeik túlélése érdekében. Elődeink távol tartották ellenségeinket társasági klubjaiktól, sőt még sznob szállodáiktól is, ám engedték, hogy átvegyék az uralmat a kultúránk felett, és hogy megtanítsák gyermekeinket saját szüleik utálására. Soha nem leszünk képesek megoldani egyes nemzeteink fenyegetettségének problémáját, anélkül, hogy szembenéznénk az egyetlen, hatalmas veszéllyel, amely központi forrása az összes többinek.
A felelősség azoké, akik engedték, hogy az udvariasság a saját túlélésünk útjában álljon, azoké, akiknek sokkal inkább érdeke volt, hogy az igazságot zárt ajtók mögött mondják csak ki, és így tiszteletre tegyenek szert a szépelgő társadalomban, és nem vállalták fel, hogy ők is nyíltan kinyilatkoztassák azokat a dolgokat, amelyeket vezetőinknek ki kellett mondani, saját gyermekeik túlélése érdekében. Elődeink távol tartották ellenségeinket társasági klubjaiktól, sőt még sznob szállodáiktól is, ám engedték, hogy átvegyék az uralmat a kultúránk felett, és hogy megtanítsák gyermekeinket saját szüleik utálására. Soha nem leszünk képesek megoldani egyes nemzeteink fenyegetettségének problémáját, anélkül, hogy szembenéznénk az egyetlen, hatalmas veszéllyel, amely központi forrása az összes többinek.
És még most is, miután népünk egyik veszteséget szenvedte el a másik
után, mindig csak a tünetek, és nem az okok ellen harcolva, vannak
olyanok közöttünk, feltehetően még bajtársak is a sorainkban, akik
elítélik, ha valaki ki meri mondani a létfontosságú igazságot
olyanokról, akik a pusztítás lehetőségét keresik, és akik minden áldott
nap pusztítanak minket. Vannak néhányan, akik fehér nacionalistáknak
nevezik magukat, és állítják, hogy ugyanaz az ellenség, amely a gonosz
bolsevik forradalom alatt milliókat ölt meg vagy igázott le közülünk,
most a barátunk. Ez ugyanaz az ellenség, amely ma a hollywoodi filmeket
készíti, hirdetve, hogy fajunk gonosz, bűnbánatként pedig ki kell
irtanunk értékes genetikai örökségünket azzal, hogy hagyjuk lányainkat
kóbor kutyák módjára szaporodni.
Mint ahogy a jó oroszok millióinak halálával kapcsolatban az
örökbecsű zsidókérdés volt a kulcsfontosságú, így van ez a zsidó
szélsőséges fenyegetéssel kapcsolatos elhatározásban is, ami majd
megadja a választ az örök kérdésre: lenni vagy nem lenni.
Amikor a zsidó szélsőségesség védői arról beszélnek, hogy a fehér
faj felelős saját, küszöbön álló haláláért, önmagukról beszélnek.
Jegyezzék meg jól: én nem azt javaslom, hogy mindenki beszéljen
hozzám hasonló nyíltsággal. Őszintén szólva, egyiküknek sem kívánom
ezt, hacsak nem rendelkeznek különleges erővel. Mert amikor
szembekerülnek az igazi hatalommal, az igazi gonosszal és
rosszakarattal, amely valóban veszélyt jelent népünkre, akkor ők a
pokol összes fajzatát önökre uszítják majd. Vannak itt olyan emberek,
akik megjárták korunk modern várbörtöneit, pusztán csak azért, mert
megkérdőjelezték megszállóink mítoszait. Egy ember ötlik most fel
szemeim előtt, aki évekig szenvedett ellenségeink kezében, ám soha nem
ingott meg, soha nem tört meg, és soha nem adta meg magát, aki
kősziklaként áll, miközben már a 9. évtizedébe lép, és ő Manfréd
Roeder. Tisztelgek Ön előtt. Mindannyian tisztelgünk Ön előtt, éljen
sokáig és legyen mindig az ihletőnk. Dr. Roeder meg merte kérdőjelezni
korunk új vallásait: az egyenlősdit, a megtámadhatatlan zsidó
szentséget és a "szent holokausztot".
Tehát nem azt mondom, hogy ismételjék el Dr. Roeder szavait; ennél
sokkal nagyobb irgalommal vagyok önök iránt. Néhányan önök közül, az
ellenséges területek legmélyén, egyszerűen nem is beszélhetnek ilyen
dolgokról. Ennek a küzdelemnek sok hadszíntere van; egy háborúban az
összecsapások több szinten zajlanak, sok hadműveletben az óvatosság és
a megtévesztés legalább olyan fontos, mint a szervezettség vagy a
hatalom. A Mossad jelmondat, „Megtévesztéssel vívod majd a háborút"
minden sikeres háborús hadjárat alapvető eleme. Tehát nem kell
mindenkinek, aki részt vesz az európai túlélésért és rendeltetésért
létrejött mozgalomban, magával az ellenséggel frontálisan megütköznie,
sokkal inkább azokkal, akik az igazság kimondásáért elítélnek minket,
vagy azt a gonosz hazugságot terjesztik népünk körében, hogy halálos
ellenségünk igazából a barátunk. Ők rosszabbak, mint az idegen
ellenség, hiszen ők a háború legbetegebb teremtményei: árulók, akiket
sem Isten, sem ember nem visel el.
És meg kell, hogy mondjam önöknek, mindannyiuknak itt a
konferencián, és azoknak is, akik a világ egy másik részén
hallgatják, vagy olvassák ezeket a szavakat: hiszem, hogy semmi nem
fontosabb, mint leleplezni az igazi hatalmat, amely létünk fenyegetése
mögött áll. Tudom, hogy igazi győzelmeket nem érhetünk el, amíg ezeket
az ellenséges idegeneket ki nem űzzük a Nyugaton való uralmukból!
Válságban vagyunk, mert a faji háború már sokkal régebb óta dúl,
mint a terrorizmus elleni harc; régebb óta, mint a Balkán muzulmán
megszállásai, a keresztes háborúk, sőt annál is régebben, hogy
ugyanezek az európai keresztes lovagok az európai beékelt
területeinken lappangó héber megszállók ellen harcoltak. Ez a háború
korábbi, mint ellenségeink kiemelkedő szerepe a gyűlölettel teli
légkör megteremtésében, amely a huszadik század nagy gén- és
lélekromboló testvérgyilkos háborúihoz vezetett - olyan háborúkhoz,
amelyeket nem szabad többet megvívnunk. Jócskán előrevetítette az
izraeli-arab konfliktust a Közel-Keleten, az iraki háborúnak nevezett
esztelenséget, és ezt a katasztrofális háborús agitációt Irán ellen.
A múlt évszázad során azért álltunk vesztésre a túlélésünkért
folytatott háborúban, mert saját népünk nem ismerte fel igazi
ellenségét, a belső, örök ellenséget, amely a pusztulás szélére
taszított minket. Ám lassan, szerte a fehér világban, férfiaink és
asszonyaink ráébrednek a túlélésünkért dúló igazi háborúra. Ez a háború
nem valamilyen Európán kívüli földön dúl; hanem otthonainkban, otthon
Oroszországban és egész Kelet-Európában, otthon Németországban,
Franciaországban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Új-Zélandon és
igen, még Kanadában és az én szeretett hazámban, az Egyesült Államokban
is. Az idegenek oly mértékű befolyással bírnak a kormányomra, hogy
testvéreimet ölni és megcsonkítani, meghalni és megnyomorodni küldhetik
az iraki homokban harcoló ezrekkel szemben. Pofátlanul kirobbantottak
egy pusztán hazugságokra épülő háborút. Egy háborút, amely elrabolja
az amerikai emberek nehéz munkával létrehozott milliárdjait. Az
amerikai kormányt használják fegyverként nem csak Irak, a palesztinok
és líbiaiak ellen, ám ma már különféle módon a nagyszerű orosz nép
ellen is. Ezek az irányvonalak egyetlen tőről fakadnak, hiszen Amerikát
zsidó szélsőséges rituálé irányítja.
Amerika nem ellenség
Sokan mondták már, hogy Amerika maga az ördög. Én ezzel vitába
szállnék. Hiszen nem Oroszország volt az, a zsidó bolsevizmus idején,
amit az ördögnek állítottak be a jó orosz emberek előtt? Nem
Oroszországot kiáltották ki Sátánnak a Kelet-Európában meggyilkolt
milliók előtt? Amikor manapság Németország börtönbe vet olyan
embereket, mint Manfréd Roeder, Germar Rudolf vagy Ernst Zündel, hát
nem Németország maga az ördög? Én azt mondom, nem, nem Oroszország,
vagy Németország, vagy Nagy-Britannia, vagy Franciaország, vagy
Amerika, vagy bármelyik fehér ország a megtestesült Sátán, hanem a
zsidó szélsőséges hatalom, amely testvérháborúkba és faji
megsemmisülésbe hajszol minket. Fegyverként használják az USA kormányát
a régóta szenvedő sajátjaink, az európai amerikaiak ellen is. Ne
felejtsék el, hogy Amerika határain belül még mindig annyi fehér ember
él, mint Oroszország teljes lakossága. Ők az önök testvérei, ahogy én
is az vagyok.
Ahogy a palesztinoknak és más közel-keleti népeknek is mondtam már,
azért nem szabadok, mert az európai amerikaiak sem szabadok; nem
szabadok, mert földjüket és az életüket a cionisták irányítják. Mi,
Amerikában nem vagyunk szabadok, mivel az amerikai kormányt a
cionisták uralják, és számos módon felhasználják arra, hogy nekünk, „a
népnek" ártsanak. És fájdalmasan tisztán látom az USA kormányának
káros hatását Európára, keleten és nyugaton egyaránt. Ám hadd mondjam
el önöknek, hogy a kormány politikájának semmi köze az európai
amerikai emberek jólétéhez, kizárólag Amerika megszállóit szolgálja és
nem Amerika alapítóit. Azt mondom a közel-keletieknek, hogy igazi
ellenségeik nem az igaz amerikaiak vagy igaz európaiak. Hiszen csak, ha
népünk már igazán szabad lesz, ha már igazán hazaszerető néppé válunk,
akkor tekintjük majd végre Izraelt nem egy úgynevezett szövetségesnek,
hanem egy terrorista országnak, amely az Egyesült Államok ellen is
követett el terrortámadást, itt van a Lavon-ügy vagy a U.S.S. Liberty.
Ha van alapelv, amit szeretnék átadni ezen a konferencián, akkor az
a következő: a háború az otthonunkban zajlik. Az ellenségünk a
kapuinkon belül található. Szálljanak szembe az ellenséggel, amely
meggyilkolta, leigázta és lealacsonyította népeink millióit.
Szabadítsák fel és erősítsék meg magukat, nyújtsák ki erős karjaikat,
acélozzák meg bátor szíveiket és törjék le a láncokat megbéklyózott
fivéreinkről és nővéreinkről. Rengessék meg a világot génjeik
hatalmával, igazságukkal és akaratukkal.
Dr. David DukeFordította: Horváth Barbara