2013. augusztus 16., péntek

Ömlik a Soros-pénz a nemzetrontókhoz

Ha a hazai nemzetrontó, erkölcsromboló, jogtipró, szélsőséges cionista társaságok nem kapnák a százmilliókat, még mikroszkóppal sem találnánk egyet sem az országban. A legmagasabb szinttől, Bajnaiéktól a legalacsonyabbikig, nevezetesen a hazai Amnesty Internationalig félmilliárd forintnyi támogatás érkezett csak Soros Györgytől, a zsidó milliárdostól. A támogatottak között ott találhatóak a "jogvédőknek" nevezett botrány-társaságok, a természetellenes fajtalankodók, feministák, és egy tucatnyi alibi alapítvány. Az ország szellemi söpredékei.
Ezek csak a Soros támogatottak, de Soroson kívül még egy tucatnyi cionista alapítvány, magánszemély és vállalat támogat rendszeresen sok száz millió forinttal nemzetrontó szerveződéseket, magánszemélyeket. Ehhez az óriási összeghez képest azonban a támogatottak összteljesítménye siralmasan gyenge. Idehaza szinte teljesen hatástalan, és a gyenge kis teljesítményük is kimerül abban, hogy a külföldi cinkosaik segítségével a nagyvilágban rombolják hazánk hírnevét. Ha valaki veszi a fáradtságot és különböző információs helyeken megkeresi a támogatottakat szemrevételezés céljából, pillanatok alatt megérti, hogy mi is köti össze őket a cionizmuson kívül. Láthatja, hogy akár egy hím, akár egy nőstény példányt talál, mindegyik -kivétel nélkül- egy többé-kevésbé megborotvált majomra emlékeztet. Egyik rondább, mint a másik. Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy még a cionizmusnál is nagyobb összetartó erő a rondaság. Ezt teljes bizonyossággal azért vehetjük ténynek, mert ismerünk olyan cionistákat is (bár igen keveset), akiknek emberibb formájuk van, és messze el is kerülik ezeket a rondaságokat.
A tartalom és a forma egysége esetükben tökéletes összhangban van, és kiegészül a milliárdokkal. Így lesz a fizikai és szellemi rondaság és a pénz romboló ereje politikai erő. Vagyis inkább egy furcsa politikai képlet.
A nemzetérdekű, valóban hazafias szerveződések semmilyen támogatást nem kapnak. Saját erejükből kell elvégezniük a vállalt munkát és folytatni a harcot. Az Arcvonal teljes fennállása alatt, tehát 23 év alatt csak igen szerény támogatást kapott nemzeti gondolkodású magánszemélyektől, és ennek ellenére befolyásoló tényező volt és ma is az. Soha nem kutakodtunk más magyar érdekvédelmi, munkás érdekvédelmi szervezetek, kisebb társaságok, személyek anyagi háttere után, de eléggé széles ismerősi körünkre hivatkozva kijelenthetjük azt, hogy mindenki fillérekből teljesít igen nagyot. Összességében sokkal nagyobbat, mint a milliárdos támogatottságú nemzetrontó bagázs.
Ezt jelenti a minőség. Népünk, nemzetünk érdekeiért harcoló minden ismerősünk, legyen az jobboldali, vagy baloldali alapállású, nemzeti, vagy népi szocialista, esetleg kommunista, nemcsak szellemileg emelkedik az átlag fölé, hanem formailag is megüti a jó mértéket. Férfiak és nők, olyanok, akik bátran vállalhatják a nyílt szereplést is. Olyanok, akik fillérekből is óriásit alkotnak, és a szerepléseik során elnyerik a rokonszenvet.
Ezt a minőséget nem pótolja Soros és sok más bajkeverő milliárdja. Mert a gyűlölet, a rosszindulat, a butaság majomszerűre formálja a hordozóját, kivetül a fizikumra. A sötét kisugárzást nem lehet divatos öltönyökkel, kosztümökkel, handabandázásokkal, hazugságokkal eltakarni. A rossz arcúságot, a jellegzetes jegyeket a kozmetikus és a fodrász nem tudja álcázni. A milliárdok itt nem segítenek, azokból esetleg megvásárolhatóak a pribékek, az árulók, a hitehagyottak, a szenvedélybetegek. Akik rövid időn belül fizikailag is hasonlítani kezdenek a gazdáikhoz, a borotvált majmokhoz.
Ezért a "csak rá kell nézni" elvet helyezzük előtérbe, és már nincs is semmi gondunk. A viszonylagos pénztelenségünk sem gond, inkább egy izgalmas játék egyik eleme, melyben az nyer, aki valóban jobban teljesít. Aki szellemesebb, kitartóbb, életrevalóbb. Aki egész ember.
Kassai Ferenc

Interjú a Magyar Remény Közösség szervezőjével


- Meglehetősen viharos körülmények között alakult meg a Magyar Remény Közösség.
- Igen, ráadásul a vihar hirtelen jött, és nem várt irányból. A derült égből hirtelen kezdtek gyülekezni a fekete fellegek, és villámok kezdtek cikázni a Magyar Remény körül. Ez persze valahol várható volt, túl szépen alakultak a dolgok, mondhatni, vihar előtti csendben. Csak a támadás iránya volt váratlan.
- Mekkora károkat okozott ez?
- Az eredeti elképzelésekhez képest nagyokat. Az új szerveződés ennek ellenére megalakult, ám korántsem az előzetesen fenálló optimális körülmények között, nem beszélve a bemutatkozásról, és nyilvánosság elé lépésről, melynek aztán a helyzet tisztulásával még egyszer neki kellett futnunk. A "viharkárok" azonban tagadhatatlanok. Így kézenfekvő megoldás helyett a Magyar Remény lehetőségként jelent meg. Az optimális helyzet, mely abból adódott, hogy egy erős mozgalom által kezdeményezett, sokak által várt, új politikai erő lép elő egy várakozásteli hangulatban, szertefoszlott. Így legalább egy évet vesztettünk, köszönhetően néhány önközpontú, cselekvésképtelen politikai kalandor - ne szépísük - nemzetárulásának! Mert nemcsak bennünket szúrtak hátba, hanem mind a várakozó csapatokat.
- Mi lett a kezdeményezésből - és mi nem?
- Magyar Remény (bár az ajtót terveztük beverni) bekopogott, és pontosan annyit adott, amit a neve takar: reményt. A várakozók észlelhették, hogy valami megcsillant, az ellenség pedig (nyilatkozataik szerint 1. , 2.) szintén veszélyt realizált. Ez a szerep ki nem teljesedett, de jelen maradt. A gyakorlatban az MRK elérte, hogy közösséget képezett a nemzeti gondolat megvalósítását különböző megközelítésből elképzelő erők között, egy csapatba rendezte a demokratikus úton tapasztalatot szerzett, abból kiábrándult hajdani jobbikosokat, és a militáns, hungarista szélsőjobboldalt, és közöttük elhelyezkedő más közösségeket. Ez jelzésértékű az egész jobbszél számára, ezért jelenthet reményt, a másik oldalon pedig veszélyt.
- Milyen sajátosságok teszik reménytelivé, illetve „veszélyessé” a Magyar Reményt?
- A Magyar Remény alapjaiban borítja fel a megszokott politikai kereteket. Vállaltan elutasítja pártrendszert és a demokráciát, aszemita – meghatározó szervezőitől elvárja származásuk igazolását, és a közösségalkotás és önfenntartás mellett a jogos önvédelemre szerveződik.
- Hol tart most a Magyar Remény Közösség?
- A meglévő fix, leginkább militáns csapatok mellé alakult, vagy inkább csatlakozott több helyi, elsősorban a Jobbikból kiábrándult csoport. Jelen vagyunk helyi, megyei önkormányzatokban.
- Mik a hiányosságok, nehézségek?
- Az indulás viharainak kiheverése, és az optimális helyzet felülíródása mellett, leginkább lehetőségeink (elsősorban az anyagiakra vonatkozó) korlátozott volta jelent akadályt. E nélkül az az előrehaladás, amit önmagunktól elvárnánk, nehézkes. Így elsősorban a helyi közösségek tevékenységére, önfenntartására kell építenünk. Így nekik nagyrészt önállóan kell dolgozniuk. Mondhatni, várakozás van, miközben keressük a továbblépés lehetőségeit.
- Mi az, ami lehetőséget, reményt ad a Magyar Reménynek is?
- A térfelünkön a politikai vákuum még mindig betöltetlen, és még mindig erős várakozás van. Nem feltétlen irányunkban (bár ezt is tapasztaljuk), hanem, hogy valaminek jönnie kell! Ami pedig számunkra feltétlen bíztató, hogy bárhogy is vizsgáljuk, a legnagyobb lehetőség és potenciál még a legrosszabb helyzetünkben is bennünk van! Gyakorlatilag senki nincs rajtunk kívül még a láthatáron sem, aki eredményesen betölthetné az űrt.
- Melyek azok a tényezők, amelyek ezt a helyzetet biztosítják az MRK-t illetően?
- Először is, van egy bizalmi tőkénk. A kezdeményező szervezet az őt legerősebben sújtó vihart nemcsak túlélte, de példanélküli határozottsággal kezelte, és a teljes rendeződés után egy megújult és megerősödött szervezet léphet elő, mely sokak számára jelenthet vonzerőt és garanciát a legszélsőbb jobboldalon. Más szervezőink szintén bizalmat élveznek az általuk elérhető körökben. Az MRK által összegyűjtött csapat összességében meglehetősen széles területet fed le, a nemzeti radikális tábortól, jelenlegi és volt jobbikosoktól, különböző gárdáktól a Magyarok Szövetsége volt és aktív közösségein át az NS csoportokig, sőt az ultrajobboldalig érő kapcsolatokig. Nem beszélve a különböző szakterületek, szakszervezetek, önkormányzatok vagy a külhoni magyarság felé nyúló szálakról.
- Elképzelhető, hogy akár pártként jelentkezik a Magyar Remény?
- A legtöbben viszolygunk a pártoskodástól, de stratégiai szempontokat tekintve persze nem kizárható. Rögtön hozzátéve, hogy számunkra a párt (melynek létszámát épp ezért a törvényben előírt minimális tíz főben maximalizálnánk) csak eszköz lehet, a köré épülő mozgalom - és ezen keresztül a nemzeti érdek - képviseletére, és a mindennapi életben jelen lévő mozgalom támogatására. Ennek a lehetőségnek azonban olyan feltételei vannak, melyek teljesülése elengedhetetlen ahhoz, hogy realitásként beszéljünk egy esetleges pártalapításról. Bár hasonló kezdeményezések vannak, a szükséges feltételek nem adottak. Így ez későbbi esetlegesség marad – vagy más utakat kell keresni.
- Addig pedig?
- Addig pedig őrizzük a reményt! Odaát pedig marad a rettegés.
Jövőnk.info

Első királyunk emlékét gyalázza Roberta


Augusztus 20-án újabb magyarellenes megmozdulásba kezd az izraeli-német kézben lévő RTL, amely István a királyt veszi elő és nem másra bízza a rendezést, mint Alföldi Róbertre. A harminc éve játszott 1983-ban színpadra vitt mű most újra elő lett véve, de úgy néz ki, hogy meggyalázás lesz a vége. A szereposztás elkeserítő, már-már tragikus.
Szereposztás:
István: Feke Pál
Koppány: Stohl András
Krónikás: Blaskó Péter
Táltos: Novák Péter
Asztrik: László Zsolt
Laborc: Szemenyei János
Réka: Tompos Kátya
Gizella: Radnay Csilla
Sarolt: Udvaros Dorottya
3 feleség: Simon Boglárka, Bánfalvi Eszter, Csépai Eszter
3 főúr: Schneider Zoltán, Hevér Gábor, Znamenák István
Vecellin: Makranczi Zalán
2 német lovag: Józan László, Farkas Dénes
Különleges vendégek: Varga Miklós és Nagy Feró
Rendező: Alföldi Róbert
A nemzet színházából száműzött és a pesti zsidó banda által azonban elismert rendező foglalkozik a szocializmusban először játszott mű újabb feldolgozásával. A színészek is a balliberális média és politika által erősen támogatott réteghez tartoznak. Mi lesz ennek a vége? Valószínűleg kiderül, hogy István nem a nőket szerette és az is lehet, hogy esetleg gyerekmolesztáló volt. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy náciként vagy fasisztaként állítják be majd kis bajusszal és karddal a kezében, miközben zsidókat öldököl. Bármi előfordulhat majd benne, ismerve Alföldi korábbi munkásságát. Az RTL adja ehhez a segítő kezet, amely már Oláh Ibolyával a Lánchíd tetején pár éve elénekeltette a Magyarország című dalocskát, ezzel is sokkolva a magyarság cigányellenes tömegeit augusztus 20. alkalmából. A szereplők között ott van a kábítószer hatása alatt balesetet okozó Stohl is, akit ezerrel futatnak újra. Reméljük, hogy a történelmi hűség jegyében fel is négyelik majd és Győr, Veszprém, Esztergom, illetve Gyulafehérvár újra kap majd belőle egy darabot, persze jobb lenne, ha Alföldit meg a nézők tépnék szét a jelenlegi és a korábbi rendezései miatt.
Fazekas József

Csányi kontra Lázár

Nem gondoltuk volna, hogy Lázár János valaha mond valamit, ami tetszik és igaz is. De megtörtént! Lázár az ország legnagyobb uzsorásának nevezte Csányi Sándor OTP vezért, akivel olyan szintre jutott a vitája, hogy most a bíróságon fognak egymásnak esni hamarosan a lázári kijelentés miatt. De mi lehet a háttérben? A történet egyszerű. A 10 százalékos rezsicsökkentés kevés a választásokon való sikeres szereplés miatt a Fidesz számára. Nagyobb falat a devizahitelesek megsegítése, de ha sikerül, akkor a Fidesz hátradőlhet és kérhet egy kávét a választási siker jegyében. Egészen biztos, hogy a kormány benyeleti az egész uzsorás bankrendszerrel az emberek többletköltségeit majd. Nem tud mást tenni, hiszen a fogyasztást nem tudja fokozni és ezzel a gazdaság sárba ragadt szekérként fog viselkedni a jövőben. Csányi pánikba esett, mert tudja, hogy mi jön. Aratás, magyarán a bankok lenyomása. Csányi menekül már egy ideje. Eladta részvényeit, betegnek vallja magát és távozik majd az OTP éléről is. Nem akarja megvárni az elkövetkező időszak bankellenes és emberpárti lépéseit. Mindent kitalált mostanában. A részvények eladását az új vágóhídja felépítésének zálogaként adta el. Hülyeség! Egy multimilliárdos pont a disznóvágásra fog koncentrálni az OTP után utolsó éveiben vagy évtizedeiben? Dehogy! Fedősztorinak jó, csak átlátszó. Az biztos, hogy a színfalak mögött nagy veszekedések folynak, és a kormány, illetve a bankok csatájából most ez a kijelentés szivárgott ki Lázár részéről. Egyet biztosra veszünk, hogy a bankok fizetni fognak, amit megérdemelnek, hiszen emberek millióira hat ki a mocskos üzleteiknek az uzsorázásnak a hozadéka. Örülnénk a lépésnek, ha bedarálnák őket és végre pont kerülne a történet végére. Persze ez nem elég, de majd eljön az idő, amikor a bűnösöket remélhetőleg hurokra kerítjük majd a méltó büntetés jegyében. 
Fazekas József

Közjáték a polgárháború előszobájában

A semmiből a választások előtt újra előbújt a Független Kisgazdapárt. A torgyáni éra után most úgy néz ki, hogy indulni akarnak a választásokon, ezért látványos demonstrációval hívták fel magukra a figyelmet a minap a borsodi Alsózsolcán. A súlyosan cigányfertőzött területen egy 70 éves embert vertek meg néhány napja a magyarságon élősködő semmirekellők. Ráadásul a saját portáján. Független Kisgazdapárt kisebbségi tagozatának vezetője, mert már az is van nekik, tehát az ő vezetésével és az Fkgp helyi embereivel megbocsátást követelő cigánymenet ment végig a településen. “Bocsánatot kérünk Alsózsolca lakóitól!” feliratú táblával kampányoltak a dögkeselyűk. A demonstrációba keményen bekapcsolódott a helyi „lelkész” és Iványi Gábor szélsőséges zsidópárti cigányimádó metodista egyháza is. A cél a megbékélés lett volna. Azonban úgy véljük, hogy több száz cigány vonulása inkább erődemonstráció a magyarokkal szemben és nem vezeklés a bűnökért. És melyik az a normális magyar, aki elhiszi ezt a maszlagot? A kisgazda(g) párt pedig már megjelent a porondon, de úgy néz ki, hogy erősen liberális irányba mozdul el a mostani akciójával. Ki tudja, hogy ki van mögöttük? Pénz az van, hiszen sok helyen megjelentek a drága út menti óriásplakátok is mostanában, amin erőteljesen reklámozzák magukat.
Nem baj, mert jön a néphülyítő választási bolhacirkusz, na meg a hajsza a helyekért és természetesen az államilag támogatott kampánydohányért. A kisgazdák már elkezdték most a kampányt, de hamarosan újabb pénzhajhászok és székfoglalásra készülők indítják be a rakétákat. Nem baj kisgazdák és mások, járkáljatok csak a cigányokkal. Mi nem fogjuk tenni, mert inkább mi készülünk arra az időszakra, amikor a cigány szintén nagy csapatokkal járkál majd az úton. De akkor már nem bocsánatot kérő transzparens lesz a kezében a megtévesztés jegyében, hanem balta, vasvilla és fegyver.
„ Megbékélők”
Fazekas József

Titokzsidókká válnak a mai fiatalok

Szeged - Egyetlen Csongrád megyei iskolában sem kértek a szülők zsidó hitoktatást. A szegedi hitközség elnöke megérti a tartózkodókat, de hasznosnak tartja a vallástanítás bevezetését az iskolában. A megye legnagyobb zsidó közösségéhez 300-an tartoznak, de vannak „kultúr-" és „titokzsidók" is.
Csongrád megye legnagyobb zsidó közösségét, a Szegedi Zsidó Hitközséget egyedül a szegedi Juhász Gyula pedagógusképző kar gyakorló általános iskolája kereste meg azzal, hogy ha a szülők kérik, iskolai hittanórák keretében tanítsák a zsidó vallás tudnivalóit, hagyományait. Végül azonban ezt egy szülő sem kérte.
– Nálunk, a hitközségnél folyik Talmud- és Tóra-oktatás, 12 gyereknek és külön 8-12 felnőttnek, ezt a rabbink mellett a budapesti rabbiképző egyetem judaisztikát végzett fiatal hitoktatója tartja, gyerekeknek és felnőtteknek is – mondja Lednitzky András, a hitközség elnöke. – Ha később mégis lenne jelentkező az iskolákban, a kérést tudjuk teljesíteni. Arra is felkészültünk, hogy ha bármelyik iskola kéri, tartunk előadást, szervezünk vetélkedőt az Ószövetség, a Tóra, a zsidóság hagyományai vagy a holokauszt témájában. Mi azért tartottuk nagyon jó döntésnek, hogy az állami oktatás keretében is bevezetik a hittant, mert igenis fontos, hogy az emberek megismerjék saját közösségük hagyományait, akkor is, ha nem válnak vallásossá. A gyökereinket firtató kérdésekre, amelyeket életünk során vagy jó- vagy rosszindulattal feltesznek nekünk, választ kell adnunk. És elérve a felnőttkort egyébként is foglalkoztat mindenkit családja eredete.
Lednitzky András szerint többféle oka lehet a zsidó családok tartózkodásának. A szocializmus idejére jellemző elhallgatás után ma még mindig nehéz megvallani egy vallási közösséghez való tartozást, a gyerekek világában különösen az. Ezt a sokfelé jelentkező, elsősorban látens antiszemitizmus sem könnyíti meg. – A második világháború előtt az iskolai zsidó hittan természetes volt Szegeden, ahol a zsidók hozzájárultak a város építéséhez, palotákat emeltek, vállalkozásokat indítottak, és a legnagyobb adófizetők között is ott voltak. Természetes volt a hittanoktatás az 1944 és 1948 közötti koalíciós időkben is. Aztán 1956-ban egy rövid időre ismét bevezették, Szegeden például a hajdani Árpád téri és a Gutenberg utcai iskolában. Az én osztályomból akkor hatan jelentkeztünk.
A körülmények miatt ez ma a felnőttek vallása. – A 170 ezres Szegeden most körülbelül 500 zsidó él. Közülük 300-an feliratkoztak a hitközségbe. Van 100-110 úgynevezett kultúrzsidó. Ők származásuk révén hozzánk tartoznak, de a vallás nem érdekli őket, a kulturális rendezvényeink kedvéért járnak hozzánk. És vannak azok, akiket én titokzsidónak szoktam nevezni: mindenki tudja róluk, hogy azok, de nem vallják be, maguknak sem.
Lednitzky András szülei nem jártak a zsinagógába, csak a nagyszülők. Az ő révükön került kapcsolatba a vallással, és a 60-as években, amikor a közösség programokat szervezett főiskolásoknak, egyetemistáknak. A kilencvenes évek közepén keresték meg a hitközség idős vezetői, vállaljon szerepet a vezetésben. 1996 óta elnök. – A közösség jellemzően idősekből áll: még vannak holokauszt- túlélőink, a 60-asok, 70-esek járnak a zsinagógába, a középkorosztályhoz tartozók inkább az ünnepek első napján. A gyerekek között vannak visszatérők, de sokan elköltöznek a városból, miután befejezték tanulmányaikat. Az idősebbek járnak vissza a rendezvényeinkre. Közöttük akadnak, akik anyagilag és nem jelképes összegekkel támogatják gyerekkoruk színhelyét.
Jövőnk.info Megjegyzés: Micsoda nagy gond ez mindenkinek, hogy ebből még cikket is kell preferálni. Nekik ez a legnagyobb problémájuk, hogy nem tudják a zsidaj létszámot növelni a térségben. Azért vannak bőven sábeszesek nem kell aggódni, csak szeretik magukat sajnáltatni, meg szokásukhoz híve mindig siránkoznak. Aki egy kicsit is ismeri a fajtájukat az tudja milyenek is pontosan. Az embereket nem nagyon érdekli a zsidóság, meg a velük kapcsolatos dolgok. Ez nekik rossz és mindent elkövetnek, hogy mindig a felszínen maradjanak. A mai fiatokat sajnos semmi sem érdekli, de hogy még őket sem keresi senki ez tényleg felháborító, oly annyira, hogy ezt tudomásul kell hozni egy cikkben is. Persze számunkra nem csak az a zsidó aki zsinagógába jár, és sábeszdekli van a fején, hanem akit mi annak mondunk. Aki úgy él úgy viselkedik olyan a mentalitása az is zsidó. Nekik még mindig az a bajuk, hogy keresztények többen vannak és velük nem foglalkozik senki. Ezért kell nekik mindig valami ürüggyel a felszínen maradni. Miért nem mennek oda ahol a többi sábeszes hajolgat nap mint nap a fal előtt. Menjen mindenki oda ahova való, de itt semmi keresnivalójuk nincs. Nekünk megvan a magunk hazája és hite!
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Varró Péter

1500 dolgozójától válik meg a Dunaferr

Első hallásra talán elképesztőnek tűnik, és sajnálatosnak, hogy ismét 1500 dolgos kéznek nem lesz munkája az országban.
Jobban megnézve azonban a történetet, már némi öröm is vegyül az ürömbe. Ugyanis a folyamatosan exkalálódó válság közepette az orosz tulajdonban lévő Dunaffer másként kezdi a leépítéseket, mint azt megszokhattuk. Hazánkban bevett szokás, hogy a kétkezű dolgozót engedik el először, azt, aki a tényleges értéket teremti, azt, akit ebben az országban nem néznek semmibe. Nem, mert az idióta oktatási rendszernek köszönhetően minden szülő mindenáron egyetemre akarja adni a gyerekét, nehogy véletlenül még kétkezű munkát kelljen végezni.
Nos, visszatérve a Dunaferr orosz tulajdonosára, jól látszik, hogy tőlünk keletre azért más a szemlélet, és ez világosan kitűnik Jevgenyij Thankilevics vezérigazgató szavaiból: „Amikor a céghez jöttem, úgy tűnt, hogy több ember tologat papírokat, mint amennyi acélt gyárt”. Ez nagyjából (a kisvállalkozói réteget leszámítva) hazánk minden jelentősebb cégére igaz, és az is, hogy a termelő munkát végző munkásoknak a sokszorosát keresik. Ez eddig a Dunaferrnél is így történt, azonban a mostani létszám leépítés kevésbé érinti a termelői szektort, sőt termelői részt nem is szüntetnek meg.
Természetesen ezzel nem azt mondjuk, hogy a Dunaferrnél fenékig tejfel az élet, de egy biztos, ha zsidó vezetése van a cégnek az elsősorban a munkásokat fogja elküldeni, és az ott maradók két ember helyett is dolgozhatnak éhbérért. Jó példa erre a Jabil, ahol két műszakban némi túlórával a soron meg lehet keresni a havi 70.000-et is, miközben a „papírtologatók”, és a dolgozókat ellenőrző janicsárok ennek a többszörfösét kapják jóval kevesebb munkáért.
Abban is biztosak lehetünk, hogy az orosz tulajdonos minden lesz, csak rendes ember nem, de ha 1.500 munkást küldenének el, akkor mindenki széttárná a karját, mondván: „válság van”.
Hazánkban jelenleg a kétkezű munkásnak nincs becsülete, pedig nekik köszönhető, hogy ez az ország még nem vérzett ki. 
Juhász Pál

Orosz-ukrán kereskedelmi háború

Csaknem ezer tehervagonból álló dugó keletkezett az orosz-ukrán határon, miután az orosz vámhatóságok megszigorították az Ukrajnából érkező áruk ellenőrzését. Az ukrán ellenzék szerint Moszkva ezzel akarja bekényszeríteni Kijevet a volt szovjet tagállamok vámuniójába.

Viktor Janukovics ukrán elnök az utóbbi években sikerrel folytatta azt a hintapolitikát, amelynek keretében nem volt hajlandó dönteni arról: az uniós vagy a volt szovjet államközösséghez csatlakozik-e. Viszont igyekezett mindkét féltől a lehető legjobb ajánlatot kiharcolni, s a lehető legnagyobb kedvezményeket elérni. A jelek szerint azonban Brüsszelben és Moszkvában is megelégelték az ukrán kormány időhúzó taktikáját. Brüsszel novemberig adott haladékot, ha addig nem írják alá a megállapodást, akkor az egész egyezség újratárgyalását helyezte kilátásba, ami évekig eltarthat. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig a múlt hónapban Kijevben tett látogatása során világosan kifejtette ukrán kollégájának: gazdasági kedvezményekre, beleértve a gázárengedményeket is, Oroszországtól csak akkor számíthat, ha belép az orosz-fehérorosz- kazah vámunióba. A Szovjetunió szétesését a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának tartó Putyin ugyanis a szovjet gazdasági tér helyreállítását tartja az orosz befolyás egyik legfontosabb garanciájának a térségben. Ebben viszont kulcsszerepet játszik Ukrajna, amely már a szovjet időkben is a második legnagyobb gazdasági erővel rendelkező tagköztársaság volt. Putyinnak legutóbbi látogatása során azonban nem sikerült lebeszélnie Janukovicsot arról, hogy forduljon el Európától. Az orosz kormány ezt követően először betiltotta az ukrán csokiimportot, e hét közepétől pedig az orosz vámosok megszigorították minden ukrán áru ellenőrzését, legyen az kohászati termék, nehézgép, vagy vegyianyag. Arszenyij Jatszenjuk az ukrán ellenzéki Batkivsina párt vezére szerint azért, hogy ezzel is rászorítsák Ukrajnát a belépésre a vámunióba. Az orosz korlátozások az ukrán gyáriparos szövetség becslései szerint több mint 2 milliárd dolláros kárt okozhatnak Kijevnek.
http://magyarhirl...lmi-haboru




Kijev megtiltotta a gabona behozatalát több orosz területről

Kijev megtiltotta a gabona és a takarmánynövények Ukrajnába történő behozatalát több orosz területről - hozta nyilvánosságra pénteken az ukrán infrastrukturális minisztérium.

A tárca az állami állategészségügyi felügyelet helyettes vezetőjére hivatkozva közölte, hogy "a szibériai, az észak-kaukázusi és a dél-oroszországi területeken tenyésztett állatok száj- és körömfájásos megbetegedésének terjedése" miatt vezették be a behozatali tilalmat.

A héten Ukrajnában a kormány és az ellenzék részéről egyaránt felháborodást váltott ki, hogy Oroszország "kockázatosnak" minősítette kivétel nélkül valamennyi ukrán beszállítót, amivel gyakorlatilag megakadályozza az ukrán termékek orosz piacra jutását.

Kijev szerint Moszkva ezzel az eszközzel próbálja akadályozni Ukrajna európai integrációját, főként a szabad kereskedelmet is tartalmazó társulási megállapodás aláírását az Európai Unióval, és ily módon igyekszik Kijevet rákényszeríteni az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz való csatlakozásra.
http://hetivalasz...tak-67296/

BALCZÓ ANDRÁS , A NEMZET SPORTOLÓJA 75 ÉVES



BALCZÓ ANDRÁS , A NEMZET SPORTOLÓJA 75 ÉVES

A Nemzet Sportólója augusztus 16-án töltötte be 75. születésnapját, s a hazai tévék közül egyedül csak az Echo-ban Szaniszló Ferenc köszöntötte. Ebben az adásban Balczó Bandi igen jól lefestette mocsokráciánkat, de legfőbb mondanivalója az volt, hogy az egyszerű kisember is sokat tehet a nemzet érdekében, ha akar. És mindez még pénzébe sem kerülne. Ha a mai fiatalságnak példaképet kellene megnevezni, akkor Balczó Bandi az elsők között lenne, aki   Kondoroson született, de ifjúságát Szabolcsban töltötte és később sokszoros világhírt szerzett Magyarországnak. 1976-ban a pesti Puskin moziban a közönség félórás vastapssal ünnepelte, köszönte meg a Küldetés című filmjében elmondottakat. Ez a film ma is igen időszerű, mert a helyzetünk azóta sem változott. Balczó Bandi már 1989 nyarán megkezdte az országos előadásainak a sorozatát, ami mindenki számára felejthetetlen volt, de ezekből egyetlen egyet sem adtak le a tévében, azóta sem!
Kép: a filmből és az említett tévéből és egy korábbi korszakából

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/isten-%C3%A9ltesse-balcz%C3%B3-andr%C3%A1st

Úgy érzem, magát most jól át kell kutatni

A rendőrség indoklás nélkül igazoltathat bárkit, vizsgálhatja át mindenfajta indok nélkül valaki ruháját, csomagjait, ha fokozott ellenőrzést rendelnek el. És ilyet bármikor, bármennyi időre, akár az ország egész területére elrendelhetnek, ami jogvédők szerint sértheti a jogbiztonságot. A Magyar Helsinki Bizottság a strasbourgi bírósághoz és az ombudsmanhoz fordult, azt kérik, hogy a biztos támadja meg az Alkotmánybíróságnál a túl laza szabályozást.
„Jobban szeretnék egy olyan országban élni, ahol van bűnözés, mint egy olyanban, ahol az állam megsérti a polgárok jogait” – írja egy olvasó a New York Times cikkéhez. A New York-i rendőrség stop-and-frisk (megállítani és átkutatni) eljárása alapján a rendőrök indoklás nélkül állíthatnak meg embereket az utcán, és kutathatják át a zsebeiket és csomagjaikat fegyverek vagy illegális tárgyak után kutatva.
Hétfőn mondta ki egy amerikai bíró, hogy ez a gyakorlat alkotmányellenes, főleg azért, mert a rendőrség diszkriminatívan, főleg feketék és spanyol ajkúak ellen alkalmazta. De problémás az is, hogy a rendőrök sokszor úgy kezdték el átkutatni a polgárok zsebeit, hogy semmi sem utalt arra, hogy fegyvert vagy illegális tárgyakat tartanának maguknál.

Szigor, indoklás nélkül, bármeddig

Magyarországon is van hasonló eljárás: fokozott ellenőrzés elrendelésekor a rendőrök indoklás nélkül állíthatnak meg, igazoltathatnak és kutathatnak át bárkit. Sem előzetesen, sem utólag nem kötelesek megindokolni a vizsgálatot. Fokozott ellenőrzést pedig gyakorlatilag bármikor elrendelhetnek a rendőrség vezetői. Akár az egész országra kiterjedően, akármilyen hosszú időre.
A szabályozás felülvizsgálata érdekében az ombudsmanhoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság, azt kérik a biztostól, hogy vizsgáltassa felül a szabályozást az Alkotmánybírósággal. Ezzel párhuzamosan eljárást kezdeményeznek a strasbourgi emberi jogi bíróságnál is.

Mindig lesz olyan, akit kézre kell keríteni

A fokozott ellenőrzés nem ritka, legutóbb vasárnapra rendelt el ilyet a rendőrség kilenc fővárosi kerületre. Itt a rendőrök tulajdonképpen bárkit ellenőrizhettek. Fejér Megyében az Ozora fesztivál miatt rendeltek el fokozott ellenőrzést, de volt olyan is, amikor az egész országra kiterjedő, négy hónapos ellenőrzést rendelt el az ORFK, az indoklás szerint a migráció elleni küzdelem és a közlekedés biztonsága érdekében.
A rendőrségi törvény alapján fokozott ellenőrzést olyan általánosan megfogalmazott esetekben lehet elrendelni, mint például a „bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása”, vagy „a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése”. A Magyar Helsinki Bizottság beadványa szerint ezek az indokok nagyon-nagyon általánosak, mert „mindig lesz olyan elkövető, akit a rendőrségnek kézre kell kerítenie”, és minden pillanatban elmondható, hogy „egy jövőbeli esemény esetleg veszélyezteti a közrendet.” Fokozott ellenőrzést lehet elrendelni még rendezvények miatt, „a közterület rendjének” megóvása vagy a közlekedés biztonsága érdekében, de a helsinkisek szerint ezek is túl általános célok, amelyek folyamatosan fennállnak.

Az egész országban, örökre

Elvileg lehetséges, hogy az egész országra kiterjedően, határozatlan időre rendeljenek el fokozott ellenőrzést, hiszen a törvény sem időbeli, sem területi korlátot nem tartalmaz. Ehhez hasonló volt a már említett, egész országra kiterjedő négy hónapos fokozott ellenőrzés. A helsinkisek szerint ez a felületes szabályozás csaknem korlátlan hatalmat ad a rendőrségnek, ami kiüresíti az igazoltatás általános szabályait.
Alapesetben a rendőrség például azt az embert igazoltathatja, akinek a személyazonosságát a közbiztonság érdekében szükséges megállapítani. Fokozott ellenőrzés esetén viszont a konkrét személynek semmilyen kapcsolata nem szükséges, hogy legyen a közbiztonsággal, a rendőr tulajdonképpen érzés alapján választhatja ki azokat, akiket igazoltat. A fokozott ellenőrzés esetén elég az, ha a fokozott ellenőrzés helyén tartózkodik valaki – ilyen hely volt például vasárnap a kilenc kijelölt budapesti kerület egyike, vagy az Ozora fesztivál idején a fesztivál környéke.
Problémás az is, hogy a rendőrség a fokozott ellenőrzést elrendelő döntéseket nem teszi közzé a honlapján, csak rövid közleményekben tájékoztatnak arról, hogy hol és miért rendeltek el fokozott ellenőrzést. Ezekből viszont nem mindig derül ki például, hogy hány napig tart egy-egy ilyen intézkedés.

A Legfelsőbb Bíróság szerint törvényes

„Nem interjún vagyunk” – mondta tavasszal az azóta már bezárt Sirály közösségi térben egy rendőr az igazoltatottnak, amikor az megkérdezte, hogy miért kérték el a személyiét, és kutatták át a ruháját. Az igazoltatás fokozott ellenőrzés alatt történt, ilyenkor a rendőrnek nem kell megindokolnia, hogy kit és miért igazoltat. A Sirályban a Helsinki Bizottság egyik ügyfele szerint március 30-án tartott razziát a rendőrség, és itt igazoltatták, és vizsgálták át a ruháját, minden különösebb indok nélkül. A rendőrök szerint ekkor fokozott ellenőrzés volt a környéken, ezért került sor az igazoltatásra is.
Az igazoltatott személy a Helsinki Bizottság segítségével a Független Rendőri Panasztestülethez fordult (pdf). A testület még nem válaszolt, de gyaníthatóan nem fog jogsértést megállapítani, mert a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi, 2011-es döntésében már vizsgált egy hasonló esetet, és azt jogszerűnek találta. A bíróság ítéletében kimondta, hogy jogszerű, ha a rendőr az ok és indok közlése nélkül igazoltat valakit, és kutatja át a ruháját és csomagjait – akkor, ha mindez fokozott ellenőrzés alatt történik. (Egy másik szál a történetben, hogy aznap este a Sirályban senki másnak a ruháját nem vizsgálták át, csak a rendőröket kérdőre vonó személyét. Emiatt a retorziós jelleg miatt elképzelhető, hogy a panasztestület jogsértést állapít meg.)
A bíróság érvelése szerint a törvény alapján „nincs szükség arra, hogy a felperes bármiféle olyan magatartást tanúsítson” ami az igazoltatást indokolja, mert „a fokozott ellenőrzés elrendelésének ténye önmagában alapot adott arra, hogy ilyen ellenőrzést, vizsgálatot a rendőrhatóság elvégezzen.”

Strasbourg szerint

„Nem a rendőrség gyakorlata, hanem a törvény hibás” – mondta Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője, aki elmondta, hogy a szabályozás hibája miatt fordultak az ombudsmanhoz és a strasbourgi bírósághoz is.
Egy angol ügyben a bíróság ugyanis egy terrorizmus elleni törvényről kimondta, hogy sérti a személyi szabadságot és a magánélet tiszteletben tartásához való jogot is. A törvény nagyon hasonló lehetőséget teremtett, mint a magyar fokozott ellenőrzés: a rendőrség által kijelölt területen és időben a rendőrök bárkit megállíthattak és átvizsgálhattak, minden különösebb indok nélkül.
Azok, akiket a rendőrség igazoltatott, az intézkedés ideje alatt nem sétálhattak el, hanem ott kellett maradniuk. A bíróság szerint az, hogy a rendőrök indok nélkül igazoltathattak, lehetővé tette, hogy ilyen módon bárkit indokolás nélkül fenntartsanak, ilyen módon pedig megfosszák személyes szabadságától. A bíróság ezenkívül kifogásolta azt is, hogy a rendőrök minden objektív indok nélkül, megérzés alapján vizsgálhattak át bárkit.
A bíróság hivatkozott arra is, hogy sok ezer ilyen vizsgálat során egyszer sem találtak terroristagyanús személyt, a New York-i adatok szerint pedig az esetek közel kilencven százalékában nem találtak semmilyen indokot a további eljárásra. A Helsinki Bizottság kutatása szerint a magyarországi fokozott ellenőrzés sem hatékony: az esetek 6 százalékában volt szükség további intézkedésre, tehát 94 százalékban a rendőrök nem találtak semmit sem, és továbbengedték az igazoltatottakat (pdf).

A rendőrséget kerestük, de válaszukat eddig nem kaptuk meg. Érdeklődtünk, hogy mit gondolnak a Helsinki Bizottság ombudsmani beadványáról, illetve, hogy milyen statisztikákkal rendelkeznek a fokozott ellenőrzések eredményességéről. Rákérdeztünk arra is, hogy mi alapján választják ki azokat a területeket, ahol fokozott ellenőrzést végeznek.


G. Szabó Dávid

Ez már divat lett? – Országos Bankplakátolás Pécsett is


Ez már divat lett - Országos Bankplakátolás Pécsett isAz általános bankellenes közhangulatot mutatja, – hogy a Nagy Országos Bankplakátolási akcióhoz, szerte az országban csatlakoztak önkéntesek.
Hiszen mindenkinek van otthon papírja, sokaknak nyomtatója, de ha az nincs is, – van nyomtatási lehetősége a helyi könyvtárban, teleházban, vagy netkávézóban… stb… stb.
Filctoll viszont mindenkinek lapulhat a zsebében. Olyan lett ez a bankplakátolás, mint egy divatőrület, – csak annál sokkal hatásosabb és sokat mondóbb.
Lám kellett a rendőrségnek június 25-én, a pesti Oktogonon olyan agresszíven leteperni a bankot legraffitiző Zomborszky-Fehér Zsoltot… - Ezzel váltották ki az igazi ellenállást:
Zomborszky_Fehér Zsolt éppen 'rátámad' a rendőrökre _ ahogyan a rendőrség később a brutális eljárását indokolta
Zomborszky-Fehér Zsolt éppen “rátámad” a rendőrökre, – ahogyan a rendőrség később a brutális fellépését indokolta.
Ez járt a bank_graffitiért a pesti Oktrogonon 2013 június 25_én
Ez járt a bank-graffitiért a pesti Oktrogonon, 2013. június 25-én.
Mert meggyőződésünk, ha akkor nem lépnek fel ilyen agresszíven, és elnézőbbek az emberekkel, – a bankokkal szemben, – akkor az országos bankplakátolásnak nem lett volna ekkora sikere.
László Balázs: Pécsi bankokon találtuk:

28 ezerből kellene megélni: élőlánc az elszegényedés ellen

Békés demonstrációt szerveznek civilek az elszegényedés ellen augusztus 16-ára a Nemzet Gazdasági Minisztérium épületéhez. Csepeli György szerint a demonstrációval nem érhető el előrelépés, a kiszámítható gazdaságpolitika viszont sokat jelentene.

Augusztus 16-ára hirdették meg a szervezők a Facebook-on az élőláncot, a tüntetéssel szeretnének szót emelni az elszegényedés ellen. „Nem csak az ál devizahitellel sújtott társainkat várjuk, hanem minden olyan civil magyar embert, akinek nehéz a megélhetése, aki úgy érzi becsapták, aki nem látja biztosítottnak saját és gyermekei jövőjét, aki fél, aki tenni szeretne azért, hogy jobb legyen” – fogalmaznak a közösségi oldalon közzétett felhívásukban. Békés demonstrációt szerveznek, kék szalaggal a csuklókon alkotnak majd láncot, így szeretnék megmutatni, „mindegy, hogy devizahiteles, taxis, trafikos, munkanélküli, rokkant, pedagógus, egészségügyben dolgozó, vagy nyugdíjától megfosztott rendvédelmi dolgozó, egy körbe tartozunk, egy a célunk.”

A céljuk pedig az, hogy felhívják a kormány és a politikusok figyelmét arra, hogy változásra van szükség.Civil kezdeményezésA tüntetés főszervezője, Tóthné Magdi lapunknak elmondta, hogy nagyon bántja, hogy a sajtóban a demonstrációt a Koppány csoporttal hozták összefüggésbe. Ő ugyanis egy civil, három gyermekes anyuka, három unokával: „nincs semmi háttér, se jobb, se bal, nem érdekel” – hangsúlyozta. Az élőlánc ötletét a számítógép előtt ülve, elkeseredésében találta ki. „Sok minden ért minket” – mondta el az atv.hu-nak -, lakásukat és édesanyját is elveszítette. Most azt mondja, csupán „nyugodtan szeretnék élni”, szeretné, hogy a gyerekek ne azt lássák, „hogy a szülő sír, el van keseredve, feszült, legyen helyette egy kiegyensúlyozott családi háttér.”
Csak az államtitkár
A demonstráción részt vesz és felszólal egyebek mellett az Aranyliliom Alapítvány, a Most Mozgalom, Laár András, Tatár József az Otthonvédelmi Tanács szóvivője, Balogh István, Fodor Sándor civil szervezők – sorolta Tóthné Magdi. A tüntetők petíciót szerettek volna átadni Varga Mihály, miniszternek, ám azt a választ kapták, egy államtitkár tudja majd átvenni a dokumentumot. Ebben négy pontot fogalmaztak meg: követelik, hogy politikai döntéseket ne hozzanak meg civil szervezetek bevonása nélkül, hogy a kormány ne megsegítse, hanem megvédje az állampolgárokat, követelik az alapvető jogokat az élethez – nem mentőcsomagra, hanem esélyre van szükség a munkához, megélhetéshez -, illetve követelik a kilakoltatások és végrehajtások leállítását.
Nehéz helyzetben: 28 ezerből
Leskó Ágnes a Facebookon tette közzé, miért ért egyet a tüntetéssel. Arról számolt be, hogy 58 évesen és rokkantként alig több mint 28 ezer forintból kell megélnie, és nem tudja útiköltségét finanszírozni ahhoz, hogy részt vegyen a demonstráción. Utazása ugyanis összesen 3800 forint lenne, mely a jövedelmének 13 százaléka. „Lélekben ott vagyok” – írta. Mészárosné Mandik Ibolya pedig azt hangsúlyozta, hogy egyetért az alapgondolattal: a végrehajtók letiltják a nyugdíja felét, egyetlen gyermeke pedig munkanélküli. „Tűrhetetlennek tartom, hogy a hatalom nem foglalkozik érdemben az elszegényedés megakadályozásával és a szegény emberek életlehetőségeinek segítésével” – emelte ki Velenczei Ágnes.
Az egyetemisták megfeszülnek
A Hallgatói Hálózati is részt vesz az eseményen. Úgy értékelték, „a minőségi és kiterjedt oktatás ügye két ponton is erősen kötődik ehhez a jelenséghez. Az egyik az elszenvedők perspektívája, a másik pedig a megoldás felé tehető lépések lehetősége.” Felhívják arra is a figyelmet blogbejegyzésükben, hogy „két és félszer annyi gyermekes család él szegénységi küszöb alatt, mint gyermektelen. A gyermekeknek több mint a fele létminimum alatt él.” Ebből viszont az következik, hogy akinek rosszabb az anyagi háttere, nehezebben jut megfelelő oktatáshoz. Ehhez ugyanis például nyelvvizsga szükséges, ahhoz nyelvtanfolyam, és az érettségihez is szükséges lehet a magánóra, plusz szakkör vagy foglalkozás.„A gyerekek nem tudják eltartani magukat, az egyetemisták pedig megfeszülnek a keveset fizető diákmunka és a tanulás között, ha nincs otthoni segítség.”
Úgy látják, „a tudáshoz való hozzáférés egyenlőtlen és nem igazságos.”
Megoldási alternatívák
Csepeli György szociológus úgy látja, nem szokott nagy hatása lenni az ilyen jellegű békés demonstrációknak, civil mozgalmaknak. „Másik kormányt kellene választani” – mondta az atv.hu-nak. Erre azonban csekély esélyt lát, mert szerinte a szegények nem tudnak olyan kormányt választani, amely támogatná őket. Friss felmérése alapján a lakosság 77 százalékának nincs nagyobb megtakarítása 350 ezer forintnál. Csepeli György szerint tehát van egy millió ember Magyarországon, aki európai mércével jól él, a többiekről viszont ez nem mondható el. A legnagyobb probléma a szociológus szerint, hogy minden kiszámíthatatlan:„ha kiszámíthatóbb lenne a gazdaságpolitika, már az is sokat jelentene.”

Ahogy arról korábban az atv.hu is beszámolt, a TÁRKI felmérése alapján a drasztikus elszegényedés megindulása a 2008-as pénzügyi és gazdasági válsághoz köthető. 2008. második felében tört ki a pénzpiaci válság, amely a megtakarítással rendelkezőket érintette. 2008-2009-ben visszaesett a foglalkoztatás, nőtt a munkanélküliség. Ezzel párhuzamosan a devizahitelek problémája is élesen megjelent. 2009−2011-ben az állami kiadásokat erőteljesen csökkentették, miközben nőttek a lakossági elvonások. Az egykulcsos SZJA bevezetése hátrányosan érintette az alacsony keresetűeket. 2011−2012-ben szűkítették a szociális és egészségügyi kiadásokat. Ezeknek az eseményeknek az lett a következménye, hogy a II. világháború óta nem volt ilyen nagy és drasztikus az elszegényedés: ma Magyarországon 4,6 millió ember él európai mércével mért szegénységben.
Kérdéseinkkel megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, válaszukban arra kérték szerkesztőségünket, „jöjjön el holnap a helyszínre, ahol választ kaphat a feltenni kívánt kérdésekre.”(atv.hu)
Bal-Rad komm : “…lakásukat és édesanyját is elveszítette. Most azt mondja, csupán „nyugodtan szeretnék élni”, szeretné, hogy a gyerekek ne azt lássák, „hogy a szülő sír, el van keseredve, feszült, legyen helyette egy kiegyensúlyozott családi háttér.”
“…58 évesen és rokkantként alig több mint 28 ezer forintból kell megélnie, és nem tudja útiköltségét finanszírozni ahhoz, hogy részt vegyen a demonstráción. Utazása ugyanis összesen 3800 forint…”"…a végrehajtók letiltják a nyugdíja felét, egyetlen gyermeke pedig munkanélküli.
„Tűrhetetlennek tartom, hogy…”"…két és félszer annyi gyermekes család él szegénységi küszöb alatt, mint gyermektelen. A gyermekeknek több mint a fele létminimum alatt él…a tudáshoz való hozzáférés egyenlőtlen és nem igazságos.”
“…a II. világháború óta nem volt ilyen nagy és drasztikus az elszegényedés: ma Magyarországon 4,6 millió ember él európai mércével mért szegénységben.”"Csepeli György szociológus úgy látja, nem szokott nagy hatása lenni az ilyen jellegű békés demonstrációknak, civil mozgalmaknak…”
EZEK A BÉKÉS DEMONSTRÁCIÓK HAMAROSAN HARAGOS DEMONSTRÁCIÓKKÁ VÁLNAK MAJD!

Olcsón megúszta a földrengést Új-Zéland

Egy utat lezártak, több épületet kiürítettek, de a rengés epicentruma egy nem lakott terület közelében volt.
Csak kisebb károkat okozott az a nagy erejű földrengés, amely pénteken helyi idő szerint kora délután rázta meg Új-Zéland középső részét és a fővárost, Wellingtont. A rendőrség közlése szerint senki sem sérült meg. 
A Déli-sziget északi részén lezártak egy gyorsforgalmi utat, mert kőtörmelék omlott az úttestre. A nem egészen 400 ezer lakosú Wellingtonban sok épületet kiürítettek, több ezer ember álldogált az utcán.
Rövid időre leállt a vasúti közlekedés, a repülőtéren vizsgálják, a kifutópályák épek maradtak-e.

Az illetékes új-zélandi szervek legfrissebb értékelése szerint a földmozgás 6,6-es erősségű volt. Az amerikai földtani intézet 6,8-es erősséget mért. Az epicentrum 75 kilométerre délnyugatra volt Wellingtontól és mindössze 8 ezer méter mélyen, vagyis súlyos károkat is okozhatott volna, ha közelebb lett volna sűrűn lakott területhez.

2011 februárjában 181 ember vesztette életét egy 6,3-es erősségű földrengésben szintén a Déli-szigeten, Christchurch városában. Ez volt az elmúlt 80 évben a legtöbb halálos áldozatot követelő földrengés Új-Zélandon.


MTI

Ő a világ legszerényebb állami vezetője - Kusturica filmet készít róla!

Jose Mujica, Uruguay 2010-ben választott elnökéről azt mondják, hogy ő “a világ legszegényebb elnöke”. Az idén 78 éves államfő, aki mindig is szerényen élt, fizetésének 90%-át karitatív szervezeteknek adja át és csak a maradék 10%-ot tartja meg -azaz körülbelül 900 eurót-, mert az felel meg egy általános uruguayi munkabérnek. És most róla készít filmet Kusturica is, nem rossz választás, hiszen a jót is meg kell mutatni!




Mindemellett, az uruguayi elnök elhatározta, hogy a mandátuma végén járó tiszteletdíjból (Uruguayban nem lehet elnök lenni kétszer egymás után) iskolát fog építtetni. Nincs szükségem a fizetésemre, így is bőven megtermelem, amire igényt tartok - szokta mondani Jose Mujica, aki megválasztása után nem költözött be az elnöki palotába, hanem fenntartja azt a hajléktalanok számára, ha nagyon rossz idő esetén betelnének a hajléktalanszállók. Az elnök -aki egy szegény parasztcsaládból származik- és a felesége egy viszonylag szerény zöldségfarmból teremtik elő napi betevőjüket. A farmmal együtt, a házaspár vagyona lényegében három traktor és egy régi személyautó.
A 78 éves államfő Jose Mujica.

Az 1960-as években, Jose Mujica és felesége Lucia Topolansky fiatal aktivisták voltak és a Tupac Amaru II(1742-1781) indián szabadságharcosról elnevezett Tupamaros nemzeti felszabadító mozgalom tagjaiként harcoltak az 1973-tól 1985-ig hatalmon lévő diktatúra ellen. Mujica, aki a Tupamaros mozgalom egyik vezetője lett hamar, fogságba esett 1969-ben, de 1971-ben több mint száz bajtársaival együtt megszökött. Három évvel később ismét elfogták több ellenzéki vezetővel együtt és csak 1985-ben szabadult meg egy politikai amnesztia révén; körülbelül 14 évet töltött fogságban kemény körülmények között.

Azoknak, akik szerint ő “a világ legszegényebb elnöke”, ezt üzeni az elnök:
- “Szegény az, akinek semmije sincsen, vagy túl sokat akar. Én nem szegénységben élek, hanem képes vagyok bizonyos dolgokért egyes dolgokról lemondani, és nincsenek nagy igényeim. A börtönben rájöttem, hogy rengeteg fölösleges problémát gyártottam saját magamnak. Szabadnak lenni annyit jelent, hogy az ember a lehető legtöbb időt azzal tölti, amivel igazán szeret foglalkozni. Persze ehhez rengeteg időre van szükség. Ha sokat fogyasztanék, és nagy igényeim lennének, az egész életemet arra pazarolnám, hogy pénzt gyártsak az igényeim kielégítésére, így pedig nem lenne időm szabadon élni.”
Uruguay benne van a bolygó tíz legélhetőbb és legzöldebb államában.
Azt szokták mondani, hogy a fejétől bűzlik a hal…Ha egy szegény kis országban a vezető politikusok fizetése az átlagbérnek a sokszorosa, vajon hogyan lehet arra számítani, hogy a ranglétrán lefelé sokan ne fittyet hányjanak az erkölcsi értékekre és ne igyekezzenek átverni egymást és az államot amikor csak lehet?
Aligha kerülhet ki egy ország a korrupció és mindenféle, a polgárok életét megmérgező bűnözés homályos vizeiből, ha az átlagemberek nem látnak példaképet a politikai elitekben, akik nap mint nap szerepelnek (sajnos gyakran tényleg ez a megfelelő szó) a nemzeti médiákban és ezen nem segítenek az untig ismételt nemzeti szlogenek, sem az aranyáron fizetett “kormányzati kommunikátorok”.
Ha viszont “fentről” jön a példa, mint Jose Mujica elnök esetében… Politikai és gazdasági stabilitása miatt, valamint a magas életminőség szempontjából gyakran “Dél-Amerika Svájcaként” emlegetik Uruguayt; a Transparency International szerint Uruguay a második legkevésbé korrupt ország egész Dél-Amerikában; a Reader’s Digest szerint az ország benne van a bolygó tíz “legélhetőbb és legzöldebb” államában; az ország világelső volt az akcióban, amely során minden iskolás ingyen laptopot és vezeték nélküli internet-hozzáférést kapott; a 2010-es Latinobarómetro felmérése szerint egész Dél-Amerikában az uruguayiak a legelégedettebbek a demokrácia működésével…
Jose Mujica elnök szerint, “a boldogság két-három dologról szól, amelyek nem változtak Homérosz óta: a szeretet, a gyerekek, a jó barátok…”

Uruguay puritán elnökéről készít filmet Emir Kusturica
A 78 éves uruguayi elnökről készít dokumentumfilmet Emir Kusturica világhírű szerb filmrendező. Kusturica El presidente de la gente (A nép elnöke) címmel készít róla dokumentumfilmet. Mujicát úgy ismerik, mint a világ "legszegényebb" elnökét, egyszerűen él, havi 12 ezer dolláros elnöki fizetésének 87 százalékát jótékony célra, például szociális lakások építésére ajánlja fel.
Kusturica a forgatást már ősszel elkezdi, amikor Mujica hivatalos látogatásra megy Washingtonba, Barack Obama elnök meghívására. Az 58 éves szerb rendező, aki A papa szolgálati úton című filmjével 1985-ben elnyerte a cannes-i filmfesztivál fődíját, archív képekből, interjúkból, tudósításokból akarja összeállítani filmjét az argentin K&S produkciós iroda támogatásával.
Hasonló módon akarja elkészíteni, mint Maradonáról, az argentin futballibálványról forgatott dokumentumfilmjét. Az uruguai elnökről szóló filmet, amely az EFE jelentése szerint hárommillió dollárba kerülhet, Kusturica 2014 decemberére, Mujica mandátumának lejárta utánra akarja befejezni. José "Pepe" Mujica a tupamaro gerillák vezére volt 1963 és 1972 között. A katonai diktatúra idején 13 évet töltött börtönben 1973 és 1985 között. 2010-ben választották nagy többséggel a dél-amerikai ország elnökévé.

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/igazsag-kutatasa/tanulsagos-toertenetek/2684--a-vilag-legszerenyebb-allami-vezetje-kusturica-filmet-keszit-rola