2014. február 7., péntek

Nem kérnek a nézők a politikusokból

Péntek reggelig egyetlen kereskedelmi rádió vagy tévé sem jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál, hogy hajlandó lenne politikai hirdetéseket közzé tenni.
Egy hét múlva zárul a bejelentési határidő. Ha fizetett politikai hirdetésekről lenne szó, mostanra tolonganának a plusz bevétel miatt, - de nem teszik, mert az alaptörvény kimondja, hogy politikai hirdetéseket, reklámokat csak ellenérték nélkül, esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett lehet közölni. Vagyis a kereskedelmi tévécsatornák egyetlen forintot nem kapnának érte, és miközben a saját holdudvarukhoz tartozó pártot reklámoznák, kötelesek lennének leadni a másik oldal reklámját is. Mindemellett ráadásként Jobbikos reklámot is közzé kellene tenniük, mert ha nem teszik, az nem esélyegyenlőség. Első ránézésre úgy tűnik, a "demokratikus esélyegyenlőség" feltételeiből nem kér a kereskedelmi média.
Nem ebben van azonban a dolog nyitja, a Jobbik szivárványos, elpolgárosított kampányanyagával talán már meg is birkóznának. Viszont a kereskedelmi média azért kereskedelmi, mert nyerség termelése érdekében működik, esetükben ennek feltétele a minél magasabb nézettség. Ez a kérdéses pont, ugyanis 25 év demokrácia után mélyponton van a politikából való kiábrándulás. Az emberek nem kérnek a politikusokból. Semelyikből. Se MSZP, se Fidesz, se jobbikos politikusból nem kérnek. Valószínűleg a kereskedelmi csatornák teljesen logikusan visszavezették, hogy az öltönyben vigyorgó, első ránézésre is túlfizetett, "sok év múlva nagyon jó lesz nektek" mondanivalót ismételgető kampánypofák hatására a nézők egyszerűen átkapcsolnak másik csatornára.
Mivel pénzt nem kapnak érte, a csökkenő nézettségért semmi nem kárpótolja őket, vagyis inkább nem jelenítenek meg semmilyen politikai hirdetést.
Az, hogy mostanáig egyetlen kereskedelmi médiafelület sem jelentkezett politikai hirdetésekért, gyakorlatilag annak a beismerése, hogy ma Magyarországon egyetlen olyan politikus sincs, akinek a képének felmutatására a nézők egy része nem vált csatornát. Csak és kizárólag megosztó alakok vannak. Bármelyiket is mutogatják, csökken miatta a nézettség, amiért nem kapnak megfelelő kárpótlást.
Intő jel ez a magyar politikusok számára: éppen itt lenne az ideje végre két lábon járni a földön, és pénzes befektetők kiszolgálása helyett az emberek mindennapi problémájával foglalkozni! A nép olcsóbb, biztosabb megélhetést akar és közrendet! Itt és most a hétköznapokban, nem húsz év múlva!


http://www.hidfo.net/2014/02/07/nem-kernek-nezok-politikusokbol

Fáklyás gyújtogatással fenyegetőzik a liberális csürhe

Fáklyás felvonulást szervez hétfőre a Sándor-palota elé a baloldali liberális összeborulás. A radikális atlantista pártok azt akarják elérni, hogy Áder János ne írja alá a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött, a parlament által is jóváhagyott megállapodást.
Hogy mit akarnak a fáklyáikkal, az egy remek kérdés. Nappal világításra biztos nem kell, arra semmi alapjuk nincs, hogy mint fény-szimbólumot vigyék magukkal, - bizonyára a parasztlázadások emlékére viszik a fáklyát, vagyis gyújtogatással fenyegetnek.
Ha a liberális csőcselék gyújtogatással fenyeget, akkor pedig a hatóságoknak mindent meg kell tennie, hogy ne tudjanak a Sándor-palota elé vonulni.

A hasonlóság le sem tagadható...
Ez a felvonulás egy újabb példa arra, milyen, amikor a tudatlan polgárt szándékosan megvezetik. Ugyanilyen eset volt akkoriban a Bős-nagymarosi vízlépcső esete, aminek a megvalósítását félúton megakadályozták a "környezetvédők" és más "civil" szervezetek bevonásával. Az államközi beruházás végül nem valósult meg (pedig számos előnye lett volna), helyette maradtak a romok, és egy újabb ügy, amivel hazánk egy másik országgal azóta diplomáciai- és jogvitában áll.
Ha a liberális csőcselék fenyegetéseivel eléri célját, ugyanez lesz a helyzet az Oroszországgal kötött államközi megállapodással. Azt leszámítva, hogy a vízlépcső meg nem építése nem hordozta magában a nukleáris baleset lehetőségét. A paksi atomerőmű nemhogy bővítésre szorul, de ha nem újítják fel, abból lehet a baleset.
Ha a "civilek" és radikális atlantisták radioaktivitást akarnak, el lehet menni, az Egyesült Államok nyugati partvidékén annyit szívnak magukba, amennyit akarnak. Mi egy biztonságos Magyarországot akarunk. A paksi bővítés kérdése pedig nem politikai kérdés, - akkor sem, ha kampányidőszak miatt egyes párok azzá tennék.
Fenyvesi Áron

Terjeszkedik a kínai haditengerészet - lőtávban Washington

Kína atomtöltetekkel ellátott tengeralattjárókat küld járőrfeladatokra a Csendes-óceán északi területeire. A Népi Felszabadító Hadsereg Jin-osztályú tengeralattjárói már idén megkezdik a járőrfeladatokat, amire magukkal visznek egységenként több, az atomtöltetet 14000 kilométerre eljutatni képes ballisztikus rakétát, valamint több nukleáris robbanófejet. Az amerikai haditengerészet ki is adott egy jelentést, miszerint a kínai atombombák számára ezzel legalább két amerikai állam (köztük Washington) került elérhető távolságba.
A jelentés szerint a kihelyezett Jin osztályú tengeralattjárókkal képesek lennének csapást mérni Hawaii, Alaszka, valamint az Egyesült Államok nyugati államainak területére.
Úgy tűnik, Clintonné agresszív Távol-Kelet-politikája megkapta méltó jutalmát. Kína korábban már felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne avatkozzon a Kína és a térség más állami közt kiújuló területi vitákba. Mivel az USA következetesen figyelmen kívül hagyta az udvarias, diplomáciai felszólítást, nemsokára ott lesznek a térségi vizeken a Washingtonra irányuló atomrakéták. Reméljük, az európai térfélen is hasonló, látványos eredményeket ér majd el az amerikai külügy!


http://www.hidfo.net/2014/02/07/terjeszkedik-kinai-haditengereszet-lotavban-washington

107 napig nem esett csapadék Pekingben (videó)

gma.yahoo.comgma.yahoo.com107 nap szárazság után ismét esett csapadék Pekingben.
Péntekre virradóra a kínai fővárosban leesett az első hó. Peking tavaly október 22-e óta szenved a szárazságtól.

A hó megtisztította a város erősen szennyezett levegőjét, a környezetvédelmi hatóság jelentése szerint a levegőben lévő finom porszemcsék koncentrációja csökkent.

Péntek a holdújévi egyhetes munkaszünetet követő első munkanap Kínában, ezért a megnövekedett forgalom és a havazás miatt több baleset is történt a városban.

http://koponyeg.hu/hireso/764-107-napig-nem-esett-csapadek-pekingben-video-

Oroszország teljes tiltást vezethet be a GMO felhasználásra

Orosz képviselők előkészítették annak a törvénynek a tervezetét, ami korlátozná a genetikailag módosított élelmiszerek importját és hazai előállítását. A törvény végső formája még nem látható, jelenleg is zajlanak egyeztetések a szakszervezetekkel, akik szinte kizárólag a teljes betiltás mellett foglalnak állást.
Jevgyenij Fjodorov, az Egységes Oroszország képviselője interjút adott az Invesztyija napilapnak, amiben kifejtette, hatalmas hiba volt a kérdéskör nem kellő szigorral kezelése, és az ország nullára fogja csökkenteni a genetikailag módosított és transzgenetikus élelmiszerek forgalmazását. Fjodorov elmondása szerint nem elég a genetikailag módosított alkotóelemeket korlátozni és a forgalmazott termékeken feltüntetni a GMO tartalmat, mert ebben az esetben a gyártók nyereségvágyból mindenféleképpen a szabályozás kijátszására törekednének.
Az új törvény szerint a vállalatok kutatói tovább folytathatják a transzgenetikai kutatásokat, de a termesztést és értékesítést beszüntetik.
A szakértők nyilatkozatai is alátámasztják a korlátozással kapcsolatos új törvényeket, az orosz gazdákat tömörítő vezető szakszervezet elnöke úgy fogalmazott, az élelmiszerek genetikai módosítását az emberen végzett globális genetikai kísérletnek kell tekinteni, melynek hosszú távú - több generáció után jelentkező - hatásait senki nem tudja előre megmondani, viszont az ipar és mezőgazdaság már bebizonyította, hogy remekül tud működni genetikai módosítások nélkül is.
Egyeztetések zajlanak a szakszervezetekkel ezügyben, de az már most látható, hogy a szakértők a teljes betiltást támogatják, a törvény rövidtávú gazdasági hatásait viszont képtelenek előre megmondani. A szakszervezetek körében konszenzus van abban a tekintetben, hogy korlátozás esetén csak a teljes betiltás lehet jó megoldás, miközben annak is hangot adtak, hogy a génmódosított termékeknek csak 10%-a érinti az élelmiszeripart, 70%-ban a gyógyszeripar és 20%-ban az ipar egyéb területein kerülnek felhasználásra génmódosított termékek. Emiatt ha a genetikailag módosított termékeket végleg száműzni akarják az országból, be kell tiltani a génmódosított termékek használatának minden formáját is.
A szakszervezetekkel egyeztetést követően nagy valószínűleg elfogadja a javaslatot a törvényhozás. Ebben az esetben is az orosz jogra jellemző több lépcsős törvénykezésnek lehetünk tanúi: a kezdeti enyhe korlátozásokat követően, ha a lakosság a kormány lépéseit támogatja, szigorúbb korlátozások és keményebb fellépés lesz bevezetve.


http://www.hidfo.net/2014/02/07/oroszorszag-teljes-tiltast-vezethet-be-gmo-felhasznalasra

Ki lehetett a bankrobbantó? – Milyen körökben kell keresni?


Ki lehetett a bankrobbantó?

Ma reggel úgy ébredtem, hogy bevillant, hogy milyen körben kell keresni a robbantót, és miért ott. Ez pont úgy történt, mint szeptemberben, amikor egyik reggel tudtam, hogy be kell törni egy bank kirakatát ahhoz, hogy előrébb jussunk. Nagyot léptünk előre akkor, és akkor is sok munkájuk lett a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársainak. Most sem fognak unatkozni. De szerintem megéri, hiszen emberéleteket menthetnek, ha lesz bátorságuk felderíteni a tetteseket.

A 10 Millát pedig kp. kérjük. Bár nekünk is nagyon jól jönne, de szét fogjuk osztani a legaktívabb harcosok között.

Ment itt a találgatás, hogy kinek állt érdekében, ki tudta volna megcsinálni. Elvetettük a devizás köröket, de még mindig erősen él a politikai verzió. Nem, szerintem új helyen kell keresni. Ez leginkább a bankoknak állt érdekében.

Mára már nagyon erősek, és egyre határozottabbak a devizás harcosok. A bíróságokon sorra nyerik a pereket a mérsékeltebb csoportok is. Három jelentős szervezet is jó eséllyel indul a választásokon.

A következő hónapokban már csak ez utóbbi miatt is soha nem látott médiája lesz az ügynek.

Ezek a mocskos bankárok ezt nem akarják. Ezek bármire képesek, hogy megakadályozzák, hogy tömegek vegyék kezükbe a sorsukat.

Most csak felmérték, hogy milyen lesz a hangulat egy ekkora puki után. Megnézték, hogy elindul-e a félelem az emberekben. Kíváncsiak voltak arra, hogy hibáztatják-e a devizás csoportokat. Az elhatárolódásokról is pontos információjuk lett.

Arra is rájöttek, hogy nem indult el komolyabb bankellenes hangulat, és senki nem gyanakszik rájuk.

És itt jön képbe a Nemzeti Nyomozóiroda. Nagyon fontos lesz, hogy mit tesznek a következő napokban. Kérem, hogy ha eddig nem tették, most minden titkosszolgálati módszert is vessenek be.

… Mert – ha van alapja a fenti okfejtésnek -szerintem itt nem fognak megállni. Ezután már igazi félelemkeltést akarhatnak. Most egy olyanra készülhetnek, ahol akár áldozatok is lehetnek. Az sem zárható ki, hogy az áldozatok közé betesznek egy devizást, és rákenik.

És hogy miért gondolom, hogy képesek megtenni? - Mert ezek szemrebbenés nélkül öltek meg ezreket, és semmiztek ki milliókat. Mi az nekik újabb pár tíz áldozat? Mert ezeket csak a hatalom, és a pénz érdekli.

Kérem, hogy aki csak teheti, írja le a véleményét arról, hogy szerinte ez lehetséges-e.

És figyeljünk egymásra!

HAjrá!

Tisztelettel: Póka László
Nem adom a házamat mozgalom
0630-931-9802

Miért van egyre több rákbeteg?

Sokan szembesültek már azzal, hogy a rokoni, baráti körükben van rákbeteg, régen viszont csak elvétve találkoztak a kórral. A legtöbben úgy gondolják, hogy civilizációs betegségről van szó, az amerikai halálozási statisztikák azonban egy másik alapvető problémára világítanak rá.
Évente a világban több mint 14 millió embernél diagnosztizálnak rákot, és a WHO legfrissebb, február 4-én, a rák világnapján kiadott jelentése szerint ez a szám az elkövetkező években tovább növekszik: az előrejelzések szerint 2025-re eléri a 19 milliót, 2034-re pedig a 22 milliót.
A jelentés szerint nő a daganatos betegségekben elhunytak száma is: míg 2008-ban 7,6 millióan, 2012-ben már 8,2 millión haltak meg világszerte rákban. Két évtized múlva ez a szám már 13 millió lehet. A jelentés készítői szigorúbb fellépést kérnek a kormányoktól a rák visszaszorítása érdekében. Kérdés azonban, hogy visszaszorítható-e a rák egyáltalán?
A szívhalál zuhant, a rák tartja magát
A közelmúltban igen érdekes grafikont közölt a The New York Times. Ezen az látható, hogy 1958-ban messze a szív- és érrendszeri betegségek vezették az összesített halálozási statisztikákat az USA-ban – háromszor többen haltak meg ilyen betegségekben, mint rákban –, ma már a két betegség szinte ugyanannyi áldozatot szed. A legmeglepőbb információ az, hogy miközben az elmúlt 50 évben a szívbetegségek miatti halálozás drasztikusan visszaesett (52 év alatt 68 százalékkal), a rákhalálozás gyakorisága szinte ugyanott tart. Mi ennek az oka?
Ha a rákhalálozási görbének csak a két végpontját nézzük, akkor azt a következtetést is levonhatnánk, hogy alig haladunk a betegség leküzdésével, igazából nincs is mit tenni ellene, és a rák nem civilizációs betegség. Ám ha jobban odafigyelünk, láthatjuk, hogy 1990-ig az USA-ban is emelkedett a rákos halálozás. Ekkor érte el csúcspontját a korábbi évtizedek során felhalmozódott káros tényezők, főképp a dohányzás hatása. Sajnos a világ legnagyobb része még ebben a fázisban tart, különösen a fejlődő országok, ahol a „dohányzásbomba” még csak ezután fog robbanni.
Egyre többen érik meg a rákot
Érdekes kérdés, hogy 1990 óta, az elmúlt közel 25 évben miért nem sikerült még jobban leszorítani a rákhalálozási görbét az USA-ban (egy másik grafikonon a halálozás mellett a rák előfordulását is láthatjuk). Hiszen az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a gyermekkori daganatos betegségek halálozási kockázata, a felnőtteknél pedig folyamatosan nő a gyógyulási ráta, elsősorban az időben felfedezett, kiszűrt eseteknél.
Ezen a ponton lép be a rák evolúciós aspektusa. Mióta az első többsejtű állatok felbukkantak a Földön – körülbelül 600 millió éve –, a rák időzített bombaként ketyeg minden állat, illetve ember testében. Szervezetünk egyes sejttípusai ugyanis folyamatosan osztódnak, hogy állandóan megújuljon például a vérünk, a bőrünk vagy a beleink. Amint másolatok másolatai másolódnak újra, elkerülhetetlenül egyre több hiba csúszik a gépezetbe, azaz egyre több kóros mutáció jöhet létre. Hasonló ez a középkori kódexmásoláshoz, ahol sok helyen már nem vagyunk biztosak egy-egy mondat eredeti jelentésében.
Világos tehát, hogy a magasabb életkorral egyre nő a rák kockázata: ahogy öregszünk, egyre több rákkockázatot növelő mutáció halmozódhat fel bennünk. Azaz, ha valaki elég sokáig él, nagy eséllyel még akkor is rákban fog meghalni, ha egyébként egészséges az életmódja, rákkeltő anyagoktól mentes a környezete, valamint a legmodernebb orvosi technika is rendelkezésére áll.
Míg az USA-ban 100 éve a születéskor várható élettartam még alig haladta meg az 50 évet, ma már ez 79 év, a legtöbb rák miatti elhalálozás pedig 72 éves korban történik. „Egyszerűen elég sokáig élünk ahhoz, hogy rákosak legyünk” – jegyzi meg a The New York Times cikkének szerzője. A születéskor várható hosszabb élettartammal magyarázható az is, hogy az USA-ban olyan betegségek szednek egyre több áldozatot, mint például az Alzheimer-kór, egyes alsó légúti betegségek, illetve a vesebetegségek.
Ám nemcsak a rák előfordulása, hanem – az időben felállított diagnózisok és a korszerű kezelések révén – a gyógyítási arány is növekszik. Sok tumorfajta ma már egyáltalán nem számít halálos kórnak, ami azt jelenti, hogy egyre több ember van, aki hosszú időn keresztül élhet együtt a betegséggel – írja a Rákgyógyítás.hu.
Mindez általában igaz a világ fejlettebb részére, bár például az Európai Unión belül is nagy területi különbségek vannak. Magyarország több rákbetegségben „dobogós” helyen áll, így például a vastag- és végbélrák előfordulási gyakorisága és halálozási aránya nálunk a legnagyobb. (A világon Magyarországon, Uruguayban, Örményországban és Mongóliában a legmagasabb a rákhalálozás gyakorisága. Forrás: Worldcancer.com)
Magyarországon 2012-ben a férfiak születéskor várható élettartama 71, a nőké pedig 78 év volt. Nálunk még a szív- és érrendszeri betegségek számítanak a vezető haláloknak (a halálesetek közel 50 százalékával). A daganatos betegségek a halálozások 35 százalékát teszik ki itthon.
A korai rákos megbetegedések fele megelőzhető lenne
A fentiekből azonban nem következik, hogy a rákkal szemben tehetetlenek vagyunk. A WHO legújabb jelentése is hangsúlyozza, hogy jelenleg a rákos esetek körülbelül fele megelőzhető lenne az életmód megváltoztatásával: a dohányzás elhagyásával, az alkoholfogyasztás csökkentésével, egészséges táplálkozással, rendszeres mozgással, szűrővizsgálatokkal és a vírus okozta daganatos betegségek elleni oltások beadatásával. Ma a világban az új rákesetek körülbelül 15-20 százaléka fertőzés eredménye. (Ismert, hogy a Helicobacter pylori baktérium a gyomorrák, a Hepatitis B és Hepatitis C vírusok a májrák, a HPV pedig a méhnyakrák kockázatát növeli.) A megelőzés hatása leginkább a tüdőrákos esetek számának visszaesésében érződne.
(origo)

Lézer János a baloldali-aki nem szereti a Fideszt!

A folyton öltöny-nyakkendőben parádézó Lázár János átöltözött, lezser pulóverben, sportos zakóban kampányolt Botka László szocialista polgármester exkörzetében. Az algyőiek a fórumon megtudták, Lázár sem szereti feltétlenül a Fideszt, nem is a pártra, hanem Lázárra kell szavazni, aki az arra fogékonyak előtt rendesen szociáldemokrata értékeket tolt.
Miután jó félórát megváratta az algyői faluház 90 százalékban nyugdíjas közönségét, rögtön az elején sajnálatát fejezte ki Lázár János, amiért a baloldal képtelen igazi szociáldemokrata értékek mentén politizáló pártot létrehozni. Pedig erre a Fidesz államtitkára szerint ebben a térségben különösen nagy igény lenne, hiszen az itt élők tradicionálisan ezeket az értékeket őrzik.
„Az itt élő parasztoknak mindig több erőt kellett a megélhetésre fordítani, mint másutt” – mondta Lázár, és ezen a ponton egy ügyes kitérőt tett saját családjára, hiszen szülei, „bár tehetősek, de az utolsó fillérig mindent a két kezükkel teremtettek elő”. Lázár szerint azért „igazi nagy baj”, hogy ezen a környéken az emberek inkább szociáldemokrata értékekben hisznek, mint a keresztény eszmékben, mert a baloldal nem változott, semmi új nincsen azon az oldalon. De szerencsére ott a Fidesz, amely Lázár szerint inkább kínál szociáldemokrata programot, mint a baloldal.
Lázár ekkor nem átallott a szavazatokért olyan mélyre hajolni, hogy még azt is bevallotta: ő maga sem szereti a fideszeseket minden ízükben, viszont Orbán iránti elkötelezettsége minden kétséget kizár. És valóban, mintha csak Orbánt utánozná, aki a francia Le Monde-nak adott interjúban büszkén hirdette, jobboldali plebejus vagyok. Ennek szellemében is folytatta, rámutatva, hogy a bankokkal és a multikkal folytatott küzdelmével a kormány baloldali értékek mentén politizál. Ami pedig a rezsit illeti, „mindenki, aki ránéz a számlára, tudja, hogy mi történik”.
Lehet Bukarest felől is tekinteni
Lázár szerint, ha valaki úgy érzi, hogy rosszabbul él, mint a 70-es, 80-as években, annak az az oka, hogy a rezsi ma a jövedelem majd’ 40 százalékát teszi ki. Ahhoz, hogy 30 százalékkal lehessen csökkenteni az áram árát, mint ami az eredeti cél volt, az is kell, hogy az állam maga termeljen áramot, s azt extraprofit nélkül adja a lakosságnak. Olcsón kell gázt is szerezni, mondta Lázár, aki szerint „ez Algyőn nem cseng idegenül, hiszen itt van a gáztározó”. És hogy mindenki értse az Orbán-kormány energiapolitikáját, kilyukadt oda, hogy ha mindezt meg tudjuk csinálni, akkor itt lesz Közép-Európában a legolcsóbb a gáz és az áram, és ide jön a külföldi tőke termeltetni.
Lázárnak óhatatlanul beszélnie kellett a paksi üzletről is, de a szokásos „érdekházasság” emlegetésén túl csak annyit tudhattak meg az algyőiek, hogy a választások után átvilágítják a paksi erőmű működését, mert bizonyosan le lehet csippenteni az ottani bérekből, „meg lehet nézni, hány Józsa István van” a rendszerben.
A miniszterelnökségi államtitkár nem rettent meg attól sem, hogy a hallgatósága feltételezett életszínvonalára reflektáljon, illetve az ezzel kapcsolatos kérdéseknek elébe menjen. Hosszan ecsetelte, hogy mennyivel jobban élnek a nyugdíjasok tőlünk nyugatra, aminek szerinte persze az a fő oka, hogy a nyugdíjuk sokkal kisebb hányadát fizetik ki rezsire. Érezve, hogy ez azért kevés lesz, egy Pozsgay-anekdotát vetett be annak magyarázatául, hogy miért is ennyire alacsonyak a bérek és a nyugdíjak Magyarországon.
Ezt az anekdotát maga a volt államminiszter mesélte neki. Pozsgay Kádárral utazott a térségbe a 70-es árvíz idején, amikor is egy párizsi élményét osztotta meg a pártfőtitkárral, aki ezt morózusan fogadta, s azzal billentette egyensúlyba a Pozsgay által elmesélteket a valósággal, hogy lehet Párizsból is nézni az itthoni körülményeket, no de lehet Bukarest felől is tekinteni. Lázár ebben egyetértett Kádárral.
Lázár és a szociális érzékenység
Az államtitkár láthatóan akart valami nagyobbat is domborítani helyi kampánykörútjának utolsó lakossági fórumán. Ezért felvetette, hogy a devizahitelesek közül az autóhiteleseken is segíteni kell. Különösen azokon, akiknek a gépkocsija munkaeszközként is szolgál, és a törlesztési idő alatt akár már kétszer megfizették annak árát, de még mindig nem jutottak a tőkerész törlesztéséig. Nekik Lázár lehetővé tenné, hogy visszaadhassák az autót, letudva örökre az adósságot.
Ma már nem olyan akut probléma
Autós hitelekre nem terjedt ki a devizahiteleseket megsegítő csomag. Bár időről időre felröppent ennek a lehetősége, a kormány eddigi elképzelése szerint a konszolidáció csak a lakáscélú, deviza alapú hiteleket érintheti. Azon hitelek, melyek mögött ingatlanfedezet van, de szabad felhasználásúak, illetve fogyasztási vagy autóhitelek nem tartoznak ebbe a körbe. Az autóhitelesek megsegítésének jelentősége egyébként ma már feltehetően kisebb, mint akár csak másfél-két éve: aki emiatt bajba került, azok többsége már talált megoldást a problémájára vagy már elvitte az autóját a bank – írta már tavaly augusztusban is a vg.hu.
Lázár a következő ciklus teendőire előre tekintve elmondta, az elektronikus lakossági közszolgáltatásokat mindenképp fejleszteni kell, hogy „minél több ügyet lehessen otthonról intézni”. Kitért az önkormányzati szociális ellátásokra és a közüzemi szolgáltatásokra.
Szerinte nem elég, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek ingyen étkeznek, Lázár szerint még tovább kell lépni, viszont azok között differenciálni kellene, akik fizetnek a közszolgáltatásokért. Lázár szerint, aki többet keres, annak magasabb díjat kellene fizetnie. Beszélt a közüzemi szolgáltatók állami nonprofit módon üzemeltetéséről is, ami a további rezsicsökkentést lehetővé teheti, és hogy a jövőben szociális ügyekben helyben szülessenek döntések.
Az államtitkár végig elemében volt, igaz, a jelenlévők nem is állították kínos helyzet elé, a meghirdetetthez képest pedig korábban távozott, mert várták őt Makón. Kifelé menet a faluházból egy idősebb nő azt tudakolta a távozóktól, hogy Lázár hogyan mondhatott korábban olyat, hogy mindenki annyit ér, amennyije van. „Á, azt csak a képviselőkre értette”, intette le egy ősz úr, majd nyugtázták, hogy Lázár egy aranyos fiú.
Lázár terepe
A megváltozott körzethatároknak köszönhetően Csongrád megyében a korábbi 7 helyett 4 választókerület lett, és 50 ezer helyett 100 ezer lakos tartozik a helyi parlamenti képviselőhöz. Ennek megfelelően a „megszokott” négy település mellé Lázár választókerületéhez több, szociálisan hátrányos települést is hozzácsatoltak a makói térségből. Bár a 2010-es választásokon Mágori Józsefné megverte a szocialista Buzás Péter makói polgármestert, tradicionálisan mégis baloldali a térség, valóban halmozottan hátrányos helyzetű falvakkal.
Algyő, ahol a Mol jelenléte miatt magas az iparűzési adó, korábban Botka László kerülete volt, 2010-ben viszont Bohács Zsolt (Fidesz–KDNP) aratott nem nagy arányú győzelmet a polgármester fölött. Az utóbbi másfél hónapban Lázár végigjárta körzetének új településeit: volt Földeákon, Óföldeákon, Maroslelén, Magyarcsanádon, Pitvaroson, Kövegyen és Apátfalván is. Ez utóbbi település pikantériája, hogy a házigazda itt Varga Péter polgármester volt, aki Összefogás szocialista jelöltjeként indul Lázár János ellenében. Lázár körzetében indul még az LMP színeiben Nagy Bandó András, aki legutóbb egy televíziós adásban azt nyilatkozta, hogy nem fog kampányolni: „akinek elege van Lázárból, az szavazzon rá”.
„Ne a Fideszre, hanem rám szavazzanak”
Lázár arra biztatta a megjelenteket, ha averzióik lennének a kormánypárttal kapcsolatban, akkor tegyék „listás ikszüket”, ahova gondolják, de ő maga az „egyéni szavazatoknak is örül”. Példának hozta fel Óföldeákot, ahol korábban tartott már bemutatkozó fórumot. „Gyakran járok ide, hiszen sok helybéli dolgozik annál a mezőgazdasági cégnél, amelynél én is dolgozom (Lázár máig a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. egyik kisrészvényese), de amikor a Fideszről beszéltem, láttam, hogy húzzák a szájukat, fogják a fejüket. Mondtam nekik, hogy „egyszerűen mondom, ne a Fideszre szavazzanak, hanem rám. Nekem sem tetszik minden, amit a Fidesz csinál, Orbán Viktornak viszont elkötelezett híve vagyok, ezt sohasem titkoltam. Ha valakinek más a pártpreferenciája, attól még szavazhat attól eltérő egyéni képviselőre.”
(HVG)

Loptak, csaltak, győznek

Eltűnt 3000 milliárd forint. Egy paksnyi pénz. A tettesek ismertek, nem fenyegeti őket senki. Ez volt a nagy magyar nyugdíjrablás.
Hát, ennyi volt. Könnyen jött, könnyen ment. Mára semmi nem maradt abból a 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyonból, amit az államadósság csökkentésére hivatkozva a kormány elvett a polgáraitól. Csakhogy az államadóság nem csökkent, olyannyira nem, hogy egyenesen új csúcsot döntött.

Ez azt jelenti, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a magyar népet átkúrta a saját kormánya. Miután megzsarolta és meglopta. A haramia urak azt ígérték, hogy megvédik a pénzünket a kapitalistáktól. Ehelyett felélték, mint a kommunisták. Megesküdtek, hogy egyéni számlákon vezetik majd a befizetéseket, de ez is átverés volt. Egy felosztó-kirovó, állami rendszerben az egyéni számlának nincs semmi értelme.
Ezt könnyű belátni. A kormány a folyó bevételekből fizeti a nyugdíjakat. Annyit tud kiosztani, amennyit aktuálisan beszed. Teljesen mindegy, milyen összeg szerepelne nominálisan az egyéni számlákon. Azokon nem halmozódna fel pénz, csak megjelenne egy-egy szám, amelyek legfeljebb arra szolgálnának, hogy ezek arányában osszák fel a nyugdíjra elkölthető költségvetési keretet. Ami demográfiai okokból biztosan kisebb lesz, mint amennyi az elfogadható életszínvonalhoz kellene. A kormány mégis azzal áltatta az embereket, hogy az ő számlája ugyanolyan lesz, mint a pénzintézetek számlái, holott azok mögött tényleges felhalmozás állt.
Ismerve a kormányt, egyáltalán nem meglepő, hogy még ezt a fiktív, átverős számlát sem tudta megcsinálni. Nem könnyű olyan rendszert létrehozni, amelyik naprakészen követi 8 millió ember folyamatosan változó befizetéseit. A Közgép és a felcsúti polgármester heti ellátmányán kívül tulajdonképpen mit volt képes ez a kormány rendszerszinten megoldani? Mármint a közjogi pozíciók és a média elfoglalásán túl.
Ott volt ez a hatalmas vagyon, egy generáció 15 éves megtakarítása, elvették erővel. Azt mondták, hogy aki nem adja, megnézheti magát. A nyugdíjának állami részéről lemondhat, ha ragaszkodik a pénztárához. Levágott lófejet tettek az ágyunkba. Ezen a ponton mindenképpen emlékezzünk meg Dr. Paczolay Péterről és az Alkotmánybíróságról, amilyen készségesen végigkollaborálták a magyar történelem toplistás állami fosztogatását. Taps. Audi. Nemzeti együttműködés.
Ha nem nézzük az ügylet materiális részét, tehát azt, hogy a nyugdíjasok húsz év múlva nyomorogni fognak, akkor a szimbolikus tartalom még élesebben megvilágítja a döntés jelentőségét. Az egyik modellhez a következő fogalmak tartoztak: egyén, takarékosság, protestáns etika, magántulajdon, polgár, szerződés, saját, felelősség, szolgáltatás, verseny, esetleg némi pazarlás és a  várakozásoknál szerényebb hozam, utóbbi vitatott. A másikhoz: kegy, önkény, bürokrácia, hatalmas pazarlás és a várakozásoknál sokkal nagyobb veszteség, utóbbi vitathatatlan.
Ez volt a választásunk, és mi választottunk. Az igéret alapján választottunk. Nem volt könnyű választás!-mert mindegyik az első modellt igérte-apróbb eltérésekkel.
De a mi választásunk volt! Már hatszor is!

Csak a Jóisten a megmondhatója, hogy hány paksnyi a veszteség?
Sok-nagyon sok!

Mert nem elég csak hogy az ország odaveszett! Adósság is lett ez alatt a huszonnégy esztendő alatt.
SOHA VISSZA NEM FIZETHETŐ ADÓSSÁG! AMI ÁLLANDÓAN CSAK NŐ!
http://balrad.wordpress.com/2014/02/07/loptak-csaltak-gyoznek/

A Morgenthau-terv 2. - Naplófeljegyzései

Az ifjabb Henry Morgenthau 1891. május 11-én New York városában született németországi zsidó emigránsok gyermekeként. Lánytestvérével, Josephine-nel együtt előkelő magániskolákban tanultak. Henry Morgenthau Jr. építészetet és mezőgazdasági ismereteket tanult a Cornell Egyetemen. 1913-ban vásárolt egy tejtermékeket előállító és gyümölcstermesztéssel foglalkozó farmot a New York államban fekvő East Fishkill-ben, amely Dutchess megyében van. Ez volt az a hely, ahol Morgenthau találkozott és barátságot kötött Franklin Delano (FDR) és Eleanor (ER) Roosevelttel, akik a közeli Hyde Park nevű birtokon éltek. Az első világháborúban az ifjabb Henry Morgenthau együttműködött Herbert Hooverrel. Az amerikai mezőgazdasági minisztériumban a nevéhez fűződik annak a tervnek a kidolgozása, amelynek keretében traktorokat küldtek a háború által tönkretett francia mezőgazdaságnak. 1922-ben Morgenthau megvásárolta az American Agriculturist című lapot, amelyet egészen 1933-ig ő adott ki. 1928-tól 1930-ig New York állam mezőgazdasági tanácsadó testületének volt az elnöke, majd ugyancsak New York állam természetvédelmi bizottságánál fejtett ki tevékenységet.
1933-ban Franklin Delano Roosevelt az Egyesült Államok elnökeként, kinevezte barátját, Morgenthaut a Szövetségi Mezőgazdasági Testület kormányzójává. Még ebben az évben William Woodin pénzügyminiszternek le kellett mondania egészségügyi okokból. Ekkor Roosevelt Morgenthaut pénzügyminiszter-helyettessé léptette elő, majd ő foglalta el pénzügyminiszterként Woodin hivatalát egy év múlva. Morgenthau egészen 1945-ig az Egyesült Államok pénzügyminisztere volt, és arról vált híressé, hogy ellenállt a John Maynard Keynes nevéhez fűződő közgazdasági irányzatnak, és kibocsátott 200 milliárd dollár nagyságrendben államkötvényt az állami kiadások finanszírozására.
Morgenthau fontos szerepet játszott a háborús kiadások finanszírozásában, de ennél is fontosabb volt az a szerep, amit Amerika menekültügyi politikájának a kialakításában töltött be. Meggyőzte barátját és főnökét, Rooseveltet, hogy hozzon létre egy független menekültügyi hivatalt, amely nem tartozna a külügyminisztériumhoz. E szerint a War Refugee Board (Háborús Menekültügyi Testület) intézné az Európából menekülő zsidók ügyeit, és így hatékonyan elősegíthetné mintegy 200 000 európai zsidó megmentését. 1944-ben ő terjesztette elő a háború utáni Németország jövőjét meghatározó tervet. E szerint Németországban leszerelnék az ipari üzemeket és az egész országot átállítanák mezőgazdasági művelésre. Ezt a tervet számos fórumon igen komolyan mérlegelték és e bevezető után ebben az írásban is részletesen ismertetjük. Itt csak annyit bocsátunk előre, hogy a tervet végülis a közbejött nemzetközi fejlemények miatt nem hajtották végre. 1944 végén Morgenthau meghatározó, kulcsfigurája a Bretton Woods-i tanácskozásoknak, ahol kidolgozták a Bretton Woods-i Ikrek néven ismert két fontos világszintű pénzintézet létrehozásának a tervét. Az egyik a Nemzetközi Valutaalap, a másik pedig a Nemzetközi Beruházási és Újjáépítési Bank (Bank for Reconstruction and Development), amely később Világbankká alakult át. Franklin Delano Roosevelt halálát követően Morgenthau arra bíztatta özvegyét, Eleanor Rooseveltet, hogy folytassa aktív politikai tevékenységét azoknak a hosszú távú stratégiáknak az érvényesítésére, amelyeknek FDR is elkötelezte magát. Ifjabb Henry Morgenthau 1945. július 22-én távozott a pénzügyminisztérium éléről és élete végéig Izrael vezető pénzügyi tanácsadójaként tevékenykedett. A New York-i Poughkeepsie-ben halt meg 1967. február 6-án.

Várhegyi Kálmán
Morgenthau Naplófeljegyzései (The Morgenthau Diaries) 900 kötetet tesznek ki és a New York államban fekvő Hyde Parkban, az ottani Roosevelt könyvtárban kutathatóak. 1953-ban az amerikai Szenátus Belbiztonsági Albizottsága (Senate Internal Security Sub-Committee) elrendelte a Morgenthau-hagyaték átvizsgálását elsősorban a Németországgal kapcsolatos kérdésekben. Az Albizottságot a Morgenthau-terv néven ismertté vált dokumentumok érdekelték, amelyek Németország második világháború utáni elpusztítására vonatkoztak. Fényt akart deríteni a bizottság dr. Harry Dexter White tevékenységére is, aki a Morgenthau-terv kidolgozója volt.
Az előzőekben már utaltunk rá, hogy Henry Morgenthau Jr. FDR pénzügyminisztere volt 1934-től 1945-ig. Morgenthau minisztersége idején a pénzügyminisztériumnak számos olyan feladatköre volt, amely túlment az intézmény hagyományos hatáskörén. A Naplófeljegyzésekből kiderül, hogy a pénzügyminisztérium időről időre a külpolitikai aktív kialakítója volt. Cordell Hull külügyminiszter emlékirataiban erről így ír: „Hitler hatalomra kerülésétől és a zsidók üldözésétől emocionálisan kiborulva Morgenthau gyakran felkereste és rávette az elnököt arra, hogy a külügyminisztériumot megelőzően vagy annak a hozzáértőbb véleménye ellenére cselekedjék. Gyakran tapasztaltuk, hogy tárgyalásokat folytat külföldi kormányokkal, amelyek a külügyminisztérium feladatkörébe tartoztak. Szemléletesen példázza ezt az a munkája, hogy kidolgozott egy katasztrofális tervet a háború utáni Németországgal való bánásmódra, és rávette az elnököt, hogy fogadja azt el a külügyminisztériummal való előzetes konzultáció nélkül.” Harry Dexter White volt az, aki a legfontosabb tevékenységeket irányította a pénzügyminisztériumban. Morgenthau fő monetáris tanácsadójaként és később pénzügyminiszter-helyettesként White rendkívül nagy befolyást gyakorolt a második világháború teljes időszaka alatt. Már 1934-ben gazdasági elemző volt Morgenthau mellett. 42 évesen White éppen doktorátusa befejezése előtt állt a Harvard Egyetemen, ahol korábban instruktorként működött. 1938-ban már ő a pénzügyminisztérium monetáris kutatórészlegének az igazgatója, és 1941-ben már a miniszter közvetlen asszisztense. Az elegáns megjelenésű White a nagyközönség számára egészen 1943-ig ismeretlen maradt. Ebben az évben oknyomozó újságírók kiderítették, hogy Morgenthau háború utáni időszakra vonatkozó pénzügyi javaslatait valójában ő dolgozta ki. A Naplófeljegyzésekből kiderül, hogy White az által jutott domináns szerephez, hogy javaslatait közvetlenül Morgenthau-nak terjesztette elő, aki viszont rövid úton felkereste vele az elnököt. Különleges fontossággal bír az, hogy Morgenthau-nak szabad bejárása volt FDR-hoz, nem úgy, mint a többi kormánytagnak. A hierarchiában megelőzte őt a külügyminiszter, de Cordell Hull gyakran panaszkodott, hogy átnyúlt felette és operatívan beleavatkozott a külügyekbe. Évek során White számos közgazdasági szakértőt hozott a pénzügyminisztériumba, akik neki dolgoztak. Ezek a szakértők oly nagymértékben befolyásolták közvetlenül az Egyesült Államok külpolitikáját, ami korábban példa nélkül állt. A legkülönfélébb módszerekkel segítették a Morgenthau-terv gyakorlatba történő átültetését. Hozzáfértek minden fontos információhoz és titkos adathoz, de az is eszköztárukba tartozott, hogy visszatartottak és eltitkoltak lényeges információkat. Különösen fontossá teszi ennek a zárt körnek a tevékenységét az, hogy döntő befolyást gyakoroltak ezekben az években az Egyesült Államok politikájának az egészére. Később a washingtoni Kongresszus által tartott vizsgálatok kiderítették, hogy valamennyien a Moszkva irányítása alatt kommunista kémhálózathoz tartoztak, kettő közülük pedig a kínai kommunisták számára dolgozott. A Morgenthau-terv célja az volt, hogy felszámolja a német ipart és Németország lakosságának egészét mezőgazdasági tevékenységre kényszerítse. Ha ezt végrehajtják, akkor a militaristának minősített Németország soha nem tud úgy megerősödni, hogy fenyegesse a világbékét. A tervezésnek volt egy másik rejtett motívuma is. Ezt a motívumot a New York Herald Tribune 1946 szeptemberében leplezte le. Az igazi cél az volt, hogy valamennyi németet „krumplidiétára” fogjanak, és a német nemzet egészét kommunizálják, azaz köztulajdonba vegyék. Ezt így fogalmazták meg: „A német nép Szovjetunió karjaiba való hajtására legjobb mód az, ha az Egyesült Államok támogatja a válogatás nélküli és kíméletlen nyomort Németországban.” A Morgenthau Naplófeljegyzések olvasásából kiderül, hogy rendkívüli hatalom halmozódott fel White és zárt csoportja kezében. Többségükről Edgar Hoover, az FBI igazgatója, 1953-ban megállapította, hogy szovjet ügynök volt. White vállalta magára a felelősséget a pénzügyminisztérium külügyeket érintő tevékenységének az egészéért. Ő az, aki Morgenthau támogatásával megfogalmazta Németországnak, mint világhatalomnak, a teljes megsemmisítését célzó elképzeléseket. Nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió számára ezek a tervek felbecsülhetetlen értékűek voltak. Morgenthau még a háború folyamán kézhez kapta a Németországi Katonai Kormányzat Kézikönyve (Handbook for Military Government in Germany) c. dokumentumot. Ez azokat az előírásokat tartalmazta, amelyekhez az amerikai és a brit hivatalos személyeknek kell tartaniuk magukat a legyőzött Németországban. A kézikönyv betekintést engedett egy egészen másfajta megszállásra, mint amilyenben a pénzügyminiszter és White reménykedett. A kézikönyv nagyvonalú, hangneme mérsékelt: Németország nemcsak gondoskodhat önmagáról, de meg is őrizheti viszonylag magas életszínvonalát. Morgenthau nyomban Roosevelt elnökhöz ment, aki azonnal elutasította a kézikönyv puhának minősített elképzeléseit. A White által elkészített bíráló feljegyzés nyomán Roosevelt elvetette ezt a kézikönyvet és csípős átiratot küldött Henry L. Stimson hadügyminiszternek, amelyből Cordell Hull külügyminiszter is kapott egy másolatot. Roosevelt elrendelte valamennyi példány visszavonását arra hivatkozva, hogy abból az következne, hogy Németországot ugyanúgy helyre kell állítani, mint mondjuk Hollandiát és Belgiumot, s hogy Németországban rövid idő alatt vissza kell állítani a háború előtti helyzetet. Mindkét miniszter utasítást kapott, hogy kíméletlenebb magatartást kell tanúsítaniuk Németországgal szemben, vagy pedig e politika kialakítását nem ők fogják elvégezni. Lucius Clay tábornok kijelentette, hogy a kézikönyv betiltása romboló hatást tett a Németország lefegyverzéséért felelős amerikai tisztségviselők moráljára. A külügyminisztérium és a vezérkari főnökök egyesített tanácsa már korábban elkészítette saját irányelveit a háború utáni Németországot illetően. A külügyminisztérium dokumentumában nem volt szó a német ipar végleges felszámolásáról. A katonai iránymutatásokat is ennek a szellemében, ezzel összhangban készítették el. A dokumentum tervezete nemcsak megtűrte, de kifejezetten bátorította az amerikai katonákat, hogy barátságosan viselkedjenek a német polgári lakossággal szemben. White, Morgenthau és főnökük, Roosevelt elnök utasítására azonban teljesen átalakult a helyzet. Ez elsősorban Harry Dexter White-nak köszönhető. A monetáris kérdésekben természetesen illetékes volt a pénzügyminisztérium. Morgenthau azonban mélyen belemerült olyan ügyek intézésébe, amelyeknek nem sok köze volt a közgazdaságtanhoz. Így például Morgenthau közölte White-tal, hogy a németeknek pszichológiára van szükségük, mert ő sokkal inkább érdekelt az emberi agy, mint az emberi test kezelésében. Voltak tervei arra vonatkozóan is, hogy hogyan kell felnevelni a következő nemzedéket. Morgenthau szerint bölcs dolog lenne eltávolítani az egész náci SS csoportot Németországból és átszállítani őket a világ egy másik részére. „Testileg kell elszállítani őket –mondta White-nak. „És nem fog visszariadni attól, hogy visszavonja erre vonatkozó ajánlását még akkor is, ha kegyetlen dolog végrehajtani egy ilyen lépést.” Folytatjuk...

Hírfigyelő Szolgálat

Az oltásellenesség hazugságai - egy komoly írás, amely végig veszi az ellenérveket is!

Az emberiség átlagéletkora az utóbbi száz évben jelentős mértékben emelkedett. Nem genetikailag lettünk életképesebbek, hanem a körülményeink javultak. Ma már nagyon jó eséllyel éljük túl a gyermekkort, és nem pusztulunk bele tömeges járványokba sem. Csatornázunk, tisztítjuk az ivóvizünket, és nem utolsósorban vakcinázással védekezünk a halálos kórokozók ellen. A védőoltások kifejlesztése az orvostudomány legnagyobb hatású vívmánya. Manapság mégis sokan ódzkodnak tőle, különféle ideológiákat gyártva. Az egyéni döntés felelőssége azonban nagy, hiszen a fertőzések esetében nem mondható, hogy az egészségem az én magánügyem. A kórokozók ugyanis pusztán terjesztő közegként használnak bennünket, ezért a nem kellő alapossággal meghozott döntésünknek mások is megihatják a levét. Még súlyosabb a morális felelősségünk, amikor a gyermekeink ügyében döntünk.

A vakcinázás eredete

A modern kor előtti járványok egyik legpusztítóbbika a fekete himlő volt. Edward Jenner angol orvos dolgozta ki e kór ellen a védőoltást. Jennert elgondolkodtatta egy fejőnő okfejtése, mely szerint ő azért nem kapja el a gyilkos kórt, mivel korábban már megfertőződött az enyhébb tüneteket okozó tehénhimlővel. Jenner elhatározta, hogy teszteli e hipotézist, és kísérletként 1796-ban kertészének szellemi fogyatékos kisfiát a tehénvírussal fertőzte meg, majd később ugyanezt tette a halálos rokonnal. A fiú túlélte a tesztet.
A sebészorvos ezt követően saját magán próbálta ki a protokollt. Ő is megúszta. Úgy tűnt, hogy működik az elv, mely szerint egy gyengébb kórokozóval való vakcinázás védetté teszi szervezetet a virulensebbel szemben. Jenner bűnben fogant kísérleteivel kezdetét vette a modern orvostudomány kora. A tehénhimlőn alapuló technika egy világméretű vakcinázási programban testesült meg, mely a fekete himlő kiirtását tűzte ki célul. A gyümölcs majd kétszáz évvel Jenner publikációját (1798) követően ért be: 1980-ra a vírust eltakarították a Föld színéről.

Növekvő életkor, emlékező sejtek

A görögök és a rómaiak átlagosan 35 évig éltek, és a XIX-XX. század fordulóján is csak negyvenre számíthattak az emberek. Ma a legfejlettebb országokban a 80 évet is meghaladja az átlagéletkor. Az élethosszunk jelenkori növekedésében számos tényező játszik szerepet a higiénikusabb életkörülményektől a jobb táplálkozáson és közbiztonságon át a háborúellenes elveken alapuló társadalmi berendezkedésig. A legfontosabb azonban az orvostudomány szerepe, amely felfedezte az antibiotikumokat, és kifejlesztette a védőoltásokat. Felbecsülhetetlen, hány százmillió ember életét és egészségét mentették már meg idáig a védőoltások. Régen a fertőzések okozta gyermekhalandóság és a nagy járványok voltak a legfőbb népességszabályzók. E halálok a fejlett világban ma már csak a lista végén kullog valahol.
Egy kórokozó támadását követően aktiválódik az immunrendszer. A szerzett immunrendszer esetében ez két fő folyamatot takar. Egyrészt, a már eleve hatalmas változékonyságban rendelkezésre álló antitesteket képző B limfociták és a T-sejt receptort kifejező T limfociták közül kiválogatódnak és szelektíven elszaporodnak a kórokozót hatékonyan felismerni képes változatok, és felveszik a harcot a betolakodókkal (a limfocita egy fehérvérsejttípus). Közben az antitestek kórokozót felismerő képessége tovább finomul az ún. hipermutációs mechanizmus révén.
Másrészt, az aktivált limfocitákból nem csupán antitesteket képző plazmasejtek, valamint ún. effektor T sejtek keletkeznek, hanem memóriasejtek is, amelyek hosszútávon elraktározódnak a szervezetben. A memóriasejteknek köszönhetően a kórokozó ismételt támadása esetén az immunválasz jóval gyorsabban jön létre. A védőoltással lényegében egy fertőzést imitálunk. Ugyanúgy felpörög a védekező rendszer, és létrejön az immunológiai memória. A kórokozók és az immunrendszer harca lényegében verseny az idővel. A védőoltás – a memóriasejtek képzésével – ezt a szükséges időt biztosítja egy leendő fertőzés esetén.
Érdemes megemlíteni a nyájimmunitás fogalmát is: ez azt jelenti, hogy a népesség egy bizonyos részének beoltása védettséget biztosít a beoltatlanok számára is, hiszen nincs kitől elkapni a betegséget. E jelenség komoly szerepet játszik a járványok kialakulásának megakadályozásában is. Ha azonban az oltatlanok aránya egy kritikus szint alá csökken, akkor e hatás megszűnik. A kanyaró esetében minimum 94 százalék, a mumpsznál pedig 86 százalék oltottsági szint szükséges az oltatlan „potyautasok” védelméhez. Az oltásellenesség egyik veszélye tehát az, hogy a helytelen döntéssel kisebb-nagyobb közösségek egészségét kockáztatjuk.

Élő és „holt” vakcinák

A Jenner által vakcinázásra alkalmazott tehénhimlő a halálos fekete himlő vírusának a rokona volt. A manapság használatos élő vakcinák ugyanahhoz a fajhoz tartoznak, mint a betegséget kiváltó kórokozó, de ezeket legyengítik (attenuálják) például azáltal, hogy a vírust huzamosabb ideig sejtkultúrán szaporítják. Így ugyanis a felhalmozódó mutációk miatt a vírus elveszíti az élő szervezet megbetegítéséhez szükséges képességét. Élő vírusokat használnak például az MMR vakcinában, amely három betegség – a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő - ellen nyújt védelmet. Az attenuált vakcinák rendszerint rendkívül hatékonyak az immunválasz kialakításában, de mivel élő kórokozóról van szó, a gyenge immunrendszerrel rendelkezőkre némi veszélyt jelenthetnek, ezért ők nem kaphatnak ilyen típusú oltóanyagot. Az inaktivált vakcinák készítésekor a kórokozót elpusztítjuk hő- vagy kémiai kezeléssel. Ilyen vakcinákat alkalmaznak például a járványos gyermekbénulás és az influenza ellen.
A védőoltások hatékonyságát és esetleges mellékhatásait kétféle módszerrel lehet vizsgálni. Az egyik a kísérlet, a másik pedig a megfigyelés. Az oltóanyagok (és a gyógyszerek) bevezetését megelőzően kísérleteket kell végezni, amely során kettős vaktesztet alkalmaznak. Ez annyit jelent, hogy sem a kísérleti alanyok, sem az oltást végző szakember nem tudja, hogy ki kapja a vakcinát, és ki a placebót, mivel ennek ismerete befolyással lehet a kísérletre. Ügyelni kell arra is, hogy a két csoport (oltóanyagot kapók és placebo kontroll) tagjai véletlenszerűen legyenek kiválasztva, különben előfordulhat, hogy például az egyik csoportban több a fiatal és egészséges személy, mint a másikban. Mivel kísérleteket csak egy viszonylag alacsony számú mintán lehet végezni, ezért az oltóanyag bevezetését követően megfigyelésekkel kell nyomon követni a vakcina hatásait.

Az oltásellenes attitűdök pszichológiája

Sokan ódzkodnak a védőoltásoktól, sőt egyesek még a kötelezően beadandókat is megtagadják. Mi lehet ennek vajon az oka? Az egyik fő probléma az, hogy a szakemberek nem győzik a médiaversenyt a különféle téveszmékkel, ezért a közvélekedést az utóbbiak dominálják. A továbbiakban nézzük először az oltásellenesség egyéb általános okait, majd ezt követően a specifikus eseteket.
  • Túlfűtött indulatok
A társadalom egyes tagjai az átlagnál jóval érzékenyebben reagálnak a globális problémákra. A tiltakozás alapja a résztvevő egyének hite szerint a haladás elősegítése vagy a romboló folyamatok megakadályozása. A valóság azonban gyakran komplexebb, mint ahogyan azt a leegyszerűsítő ideológiák magyarázni próbálják.
A modern biológiával, s ezzel egyben az orvostudománnyal szembeni ellenségesség a ’70-es években vette kezdetét, de teljes körűen csak az új évezredben bontakozott ki egy masszívan negatív hozzáállás. A klónozás, az őssejtek, a géntechnológia, ez utóbbin belül a génterápia és a genetikailag módosított szervezetek váltak a megtestesült főgonosszá. A gyógyszerek és főként azok gyártói a társadalom egy részében globális néputálatnak örvendenek. A védőoltások elleni indulatok pedig most kezdenek éppen csúcsosodni. A modern tudomány és gyógyítás kritikusai jellemzően laikusok, akik nem rendelkeznek megfelelő szakmai ismeretekkel, ezért nem is képesek megítélni egy tudományos kérdés helyességét, ebből következően, jó esetben is csak ráhibázhatnak az igazságra. E tény miatt a pro és kontra érvek igazsága erősen lejt a „pro” irányába. Sokan érzik e korlátokat, ezért kompenzációként heves moralizálásba kezdenek az emberi jogok különféle területeire terelve a csatát.
A szavak és a fogalmak nem puszta nyelvtani absztrakcióként léteznek, hanem különféle asszociációk, hangulati elemek és érzelmi viszonyulások fűződnek hozzájuk, melyek gyakran felülírják az eredeti jelentést.
A gyógyítás és a táplálkozás kapcsán az egyik leggyakoribb a „természetesség”-gel való asszociáció. Egy gyógyfűhöz, egy biotermékhez, vagy egy alternatív gyógyítási technikához gyakran ragad hozzá kimondatlanul is ez a jelző, míg a nem biokertészetből származó, vagy genetikailag módosított tápnövényhez, valamint a gyógyszerekhez és globálisan a tudományos alapú orvosláshoz a „természetellenesség” társul. Egy másik gyakori társítást a „mérgező” jelző képezi, ami undort vált ki mindenből, amihez hozzáragad. Az oltásokkal kapcsolatban minden itt felsorolt tényező megjelenik: nem természetes, mérgező, sőt megvetendő is, mivel a vakcinalobbi érdekei miatt erőltetik ránk azokat.
  • Mások követése
Ösztöneink arra determinálják elménket, hogy autentikusnak vélt személyek állításait, vagy a sok ember által osztott nézeteket igaznak véljük. Nem érthetünk ugyanis mindenhez, ezért meg kell bíznunk mások ítéletében. Gyakran egyéb motivációk késztetnek az azonosulásra, pl. egy közösséghez való tartozni akarás, vagy anyagi érdekeltség.
  • Anekdoták, szubjektivizmus, ok-okozat
A puha és az áltudományokra jellemző, hogy érvelésük anekdotákra épül. A velem, a családom egyik tagjával, vagy a barátom édesanyja barátnőjével megtörtént egyedi eseményeket gyakran általánosnak véljük. Elképzelhető, hogy a saját személyes tapasztalatom valóban az általam vélt igazságot igazolja, más példák tömkelege viszont cáfolhatja azt, csak erről nem tudok. Az ilyen problémák jó része ezért csak nagy mintaszám alkalmazásával értékelhető. Továbbá, a szándékaink torzítják a gondolkodásunkat. Az elképzeléseinket megerősítő eseményeket rögzíti a memóriánk, az azt cáfolókat viszont észre sem vesszük, vagy hamar elfelejtjük. Amit nem a saját szemünkkel tapasztalunk abban meg kell, hogy bízzunk.
Ezenkívül a szóbeszéd információtartalmának változását a terjedés során azonban jól ismerjük: akár az eredeti jelentésének az ellenkezőjére is fordulhat. Az ok és az okozat kapcsolata sem mindig egyértelmű, két egymást követő esemény nem biztos, hogy oksági kapcsolatban is áll egymással. Továbbá, ha egy olyan folyamatot vizsgálunk, amely hosszú idő alatt alakul ki – ilyen például a betegségek zöme – nem lehetünk biztosak abban, hogy számos jelölt közül mi lehet a valódi ok. Ezt csak tudományos alapon végzett szívós munkával tudjuk kideríteni, nem pedig egyedi megfigyelésekkel.

Modern vakcinák

A modern biológia termékei is ott toporognak már a piac környékén. A rekombináns vakcinák esetében egy ártalmatlan vírus genomjába egy komoly betegséget okozó patogén mikroba génjét ültetik. Olyan gént érdemes kifejeztetni, ami erős immunológiai választ vált ki a szervezetben. Rekombinánsvírus-alapú vakcinák vektoraként leggyakrabban kanárihimlő és tehénhimlő (vakcinia) vírusokat alkalmaznak. Egy különleges formát képvisel a veszettség elleni vakcina, mellyel nem közvetlenül az embert oltják be, hanem a vírust terjesztő gazdaállatot teszik immúnissá. A vakcinia vírus DNS-ébe ültették a veszettségvírus egyik génjét, és ezzel a rekombináns törzzsel fertőzött csalétket helyeztek el az erdőkben. A róka megette a kezelt csalétket, ezáltal ellenállóvá vált a veszettséggel szemben, emiatt a vírus kipusztult a környékről. E technológiával több országban, így hazánkban is, sikereket értek el e szörnyű betegség kiszorításában.
A DNS vakcinák esetében magát a nukleinsavat, az alegység vakcináknál pedig rendszerint egy rövid peptidszakaszt használnak a vakcinázáshoz. Ez utóbbiak előnye, hogy az eredeti kórokozó nem kelhet életre, hiszen csak egy darabot oltanak be belőle, a hátrány viszont, hogy nem védenek maximális hatékonysággal. Vannak egészen eredeti megoldások is. Például a vakcina gyümölcsökben és zöldségekben való termeltetése. Az oltóanyag iparilag is kinyerhető a genetikailag módosított növényekből, de meg is lehet enni azokat a védettség kialakításához, mert túlélik a gyomorsavakat. Persze az evéshez a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos tilalmakat kellene átgondolnunk ismét.
Egy elmés technika a szúnyogok injekciós tűként való alkalmazásán alapul. Egy ilyen megoldást képvisel az a rekombináns szúnyog, amelynek nyálában fejeződik ki az Afrikában komoly betegséget okozó a leishmaniasis elleni vakcina. Előállították a maláriaellenes szúnyogot is. Ez a génmódosított rovar nem terjeszti a maláriát. Ráadásul, a természetben elvileg gyorsabban szaporodik, mint a vadtípus. Pontosabban, szaporodna, ha egyesek nem vizionálnának ökológiai katasztrófát a rekombináns szúnyog elszaporodása miatt. Félthetjük persze a „természetes” szúnyogfajt, csak közben vessük tekintetünket a mérleg másik serpenyőjére is, amelyben milliók pusztulnak el a ma még gyógyíthatatlan kór következtében.

Az oltásellenesség érvei és a valóság

  • Összeesküvés-elméletek
A konspirációs elméletek az emberi elme bizarr megnyilvánulásai. Az alapszintű gyanakvás egy ésszerű magatartás, hiszen a naivakat mindig átverik. Ha viszont már úgy tűnik, hogy mindenki ellenünk van, akkor valószínűleg a saját világlátásunkkal van a baj.
Az oltásellenesség tipikus konteója a vakcinagyártók és az orvosok haszonalapú összeesküvése. A H1N1 influenza vakcinája esetében felmerült a hazai politika és a gyártók összejátszásának gyanúja is. És persze a rideg materializmus ellen is hadat kell üzenni a hitszerű gondolkodás nevében. Nem meglepő az oltások elleni szkepticizmus összefonódása az alternatív orvoslással sem: például egy brit felmérés szerint a homeopaták és csontkovácsok többsége lebeszéli a pácienseit az amúgy kötelező MMR oltásról. Sokszor abszurd oltásellenes érveket is hallhatunk. Az egyik ilyen konteó szerint az oltóanyagok mikrocsipeket tartalmaznak, hogy megfigyelhessenek bennünket. Egy nigériai tartomány imámja amerikai ármánykodásnak vélte a polio-vakcinát, szerinte ugyanis a Gonoszság Főtengelyének célja a védőoltással az afrikai emberek terméketlenné tétele. A megtagadott oltások eredményeként Afrika-szerte, sőt néhány ázsiai országban is újra felütötte fejét a járványos gyermekbénulás. Európában is él az a tévhit, miszerint ezt a vakcinát a túlnépesedett kontinens népességszabályozása végett hozták létre. Ugyanerre létezik egy AIDS-es konteó is, amely szerint a gonosz amerikaiak szándékosan szabadították a HIV vírust a fekete kontinensre. A homoszexuálisoknak is van összeesküvés-elméletük a HIV-vel kapcsolatban.
  • A védőoltások járványt okozhatnak?
A járványos gyermekbénulást a poliovírus okozza. A korabeli fényképek szívszorító képei a vastüdőn tartott gyerekekről hűen mutatják a kórokozó pusztító erejét. A védőoltás kifejlesztése előtt egy-egy járvány nagyszámú áldozatot szedett elsősorban a gyermekek körében, a túlélők pedig gyakran maradandó egészségkárosodást (pl. bénulás) szenvedtek. A vakcinázási program ismét elsöprő sikert hozott, igaz a poliovírust nem sikerült véglegesen kiirtani. Egy máig élő nézet szerint az AIDS vírusa nem természetes úton fertőzte meg az embert, hanem a polio-vakcina előállításához használt majomvese sejtvonalból került az emberi szervezetbe.
Hiába tudjuk ma már egyértelműen bizonyítani genetikai analízis segítségével, hogy a HIV 1-es típusa a csimpánzból került az emberbe, és hogy a jóval ritkább 2-es típus eredetileg a kormos mangábé nevű majom kórokozója volt, a fenti vélekedés mégis masszívan él tovább a köztudatban. További érdekesség, hogy bizonyos oltásellenes szervezetek szerint a gyermekbénulást nem is vírus okozza, hanem a rovarirtó szerként használt, de később a szervezetben való felhalmozódása miatt betiltott DDT.
  • Az MMR-sztori
Andrew Wakefield brit sebész 1998-ban közölt egy cikket a Lancet című tekintélyes orvosi lapban, amely félreérthetetlenül célzott arra, hogy az MMR vakcina autizmust okoz. Egy későbbi, japán kutatókkal közösen írt, cikkében pedig a PCR technika segítségével autista gyerekek bélcsatornájában kanyaróvírust tudott kimutatni, a feltételezés szerint azért, mert az oltóanyagban jelenlévő vírus megtartotta a patogenitását. Az 1998-as írás tekinthető a védőoltások elleni valaha indított legkomolyabb támadásnak. A brit média felkapta a témát, és majd egy évtizedig tartotta címlapon.
Az évek múlásával azonban számos probléma merült fel az állítás hitelességével kapcsolatban. A legfontosabb az a tény volt, hogy más kutatók nem tudták reprodukálni az oltás autizmussal való összefüggését, ami megfelel a cáfolatnak. Az is kiderült, hogy Wakefield szép summákat kapott autista szülőket képviselő ügyvédektől azon nyilvánvaló okból, hogy az eredmények alapján a vakcinagyártók perelhetőek legyenek. Ráadásul egy oknyomozó újságíró feltárta, hogy a sebészdoktor egy saját fejlesztésű kanyaró elleni vakcinát próbált szabadalmaztatni, és így teljesen más megvilágításba került az a korábban érthetetlen álláspontja, hogy miért jó az egykomponensű vakcina, ha a háromkomponensű MMR veszélyes.
A sorozatos negatív visszajelzések miatt a cikk társszerzői egymás után töröltették magukat a szerzői listáról. Később egyértelművé vált, hogy Wakefield szisztematikusan meghamisította a kórlapokat és a jegyzőkönyvi adatokat. Végül 2010-ben a Lancet visszavonta a publikációt. Sokak szerint a médiának óriási felelőssége volt ebben az ügyben, hiszen a Wakefield adatokat cáfoló publikációk hamar megjelentek, ezek azonban nem kaptak nyilvánosságot. Azóta is számos olyan publikáció látott napvilágot, ami cáfolja ezt. Szinte hihetetlen, de mindezek ellenére máig szilárdan tartja magát ez a téveszme a köztudatban. A félreinformált szülők miatt Angliában egymillió gyermeket nem oltattak be MMR vakcinával. Az eredmény: a korábbi évi 10-20 kanyarófertőzés mára 2000/év feletti esetszámot ért el.
  • A higany története
Egy másik történet az oltóanyagok tartósítására szolgáló higanyvegyülettel (thiomersal) kapcsolatos. Az elemi higany gőzének toxikus hatása közismert. De mi a helyzet a higanyt tartalmazó szerves vegyülettel, illetve annak bomlástermékével, az etil-higannyal? Kezdjük azzal, hogy vegyület formában az elemek viselkedése megváltozik, a konyhasóról pl. senkinek nem jut eszébe, hogy az maró klórgázt tartalmaz. A feltételezések szerint az etil-higany felhalmozódik a szervezetben és zavarokat okozhat az agyfejlődésben, aminek ismét csak autizmus lesz az eredménye. Először is, ez a vegyület szinte maradéktalanul kiürül a szervezetből. Másrészt, az összesen több százezer gyereken végzett megfigyelések egyértelműen cáfolják a thiomersal/autizmus összefüggést. A tiltakozások miatt a tartósítószert végül mégis kivonták a forgalomból, ám ezt követően az autisták száma nemhogy csökkent volna, hanem tovább nőtt.
  • Hepatitis B
Hazánkban 1999-től kötelező a súlyos májgyulladást okozó Hepatitis B vírus elleni védőoltás. Korábban több tanulmányban beszámoltak arról, hogy ez a vakcina egy komoly betegség, a szklerózis multiplex (az idegsejtek nyúlványait körülvevő mielinhüvely degenerációjával jellemzett kór) okozója lehet. 1990-ben például hatalmas pánik tört ki emiatt Franciaországban, aminek hatására sokan megtagadták a védőoltást. A pániknak természetesen nem volt alapja. Friss hír, hogy Tajvanban a hepatitis B vakcinázási program eredményeként mára a májrák és egyéb májbetegségek általi elhalálozások számában jelentős csökkenés következett be.
  • Publikációk és matematika
A védőoltások károsító hatásáról néha publikációk jelennek meg rendszerint kétes szakmaiságú lapokban. A matematikai statisztika egy egzakt tudományterület, ennek ellenére az epidemiológiai vizsgálatokat gyakran pongyolán végzik. Minderről részletesen Ferenci Tamás blogjában olvashatunk kiváló kritikákat.
Számos átfogó vizsgálat igazolta már a védőoltások ártalmatlanságát. Ezek közül a legismertebb az ún. Cochrane bírálat, amelynek során szisztematikusan elemzik az oltások hatásaival foglalkozó korábbi publikációkat (metaanalízis). Ugyanezt a metodikát alkalmazzák a gyógyszerek, a gyógymódok és az étrend egészségre való hatásának vizsgálatához is. Az analízis során először azt állapítják meg, hogy az adott publikációban leírt kísérletet a tudomány általánosan elfogadott normái szerint végeztek-e el, azaz voltak-e megfelelő kontrollok, elegendő volt-e a mintaszám, helyesek-e az adatokból levont következtetések, stb. Egy előre megadott szempontrendszer alapján a nem megfelelő cikkeket eltávolítják az elemzésből, a maradék adatait pedig összegzik és kiértékelik.
Az MMR oltás esetében az eredmény magáért beszélt: nincs szignifikáns kapcsolat az autizmussal. Sőt, ugyanezt a negatív eredményt kapták az MMR oltás egyéb betegségek feltételezett kapcsolatáról, melyek a következők: asztma, leukémia, szénanátha, 1-es típusú cukorbetegség, járászavarok, Chron betegség, demielinizációs betegségek, valamint a bakteriális és virális fertőzések. Ugyanúgy, mint bármely más gyógyszer esetében, mellékhatások természetesen a védőoltások alkalmazása során is előfordulhatnak. Ezek jelentősége azonban elhanyagolható, mert vagy ritkák, vagy nem súlyosak. Maga a kanyaró viszont valóban jelentős kockázatot jelent.
  • A kritikusok szerint a védőoltások nem hatékonyak
Egyes vélekedések szerint a fertőző betegség visszaszorulását nem a tömeges oltások eredményezik. A helyzet valójában az, hogy a védőoltások bevezetését követően az adott betegség visszaszorul, gyakran igen rövid időn belül. Az olyan országok esetében viszont, ahol nem kötelező az adott oltás, vagy nem veszik azt szigorúan, jóval nagyobb a megbetegedések száma. Egy másik állítás szerint a beoltott emberek is megbetegszenek. Bizonyos gyakorisággal valóban ez a helyzet. Ez csupán annyit jelent, hogy az adott oltóanyag nem tökéletes, az azonban, hogy a nem oltottak is ugyanolyan eséllyel kerülik el a fertőzést, mint a vakcináltak, nem igaz: a járványok idején az oltatlanok megbetegedése jóval nagyobb arányú, mint az oltottaké. A fenti állítások gyakran légből kapottak, más esetekben pedig kétes szakmaiságú publikációkon alapulnak. A legutóbbi hazai influenzajárvány például közel tíz várandós nőt ölt meg, akik közül egyikük sem kapott védőoltást. Ellenben a vakcinált várandósok közül senki nem került súlyos szövődménnyel kórházba.

Összegzés

Az oltásellenesség fő állításai, hogy a védőoltások komoly betegségeket okozhatnak, illetve, a nem oltott gyerekek egészségesebbek, mint a beoltottak. Mint láttuk, mindkét állítás hamis. Az ismerethiány szülte oltásmegtagadás sajnos súlyos problémákhoz vezethet, ha ennek szintje elér egy bizonyos arányt a népességben. Sok veszélyes kórokozó várakozik sötét zugokban türelmetlenül, hogy lecsapjon gyermekeinkre és a felnőttekre egyaránt. Az elvégzett számos vizsgálat és megfigyelés szerint a védőoltások kockázata rendkívül alacsony, szemben az általuk biztosított védettséggel, ami viszont igen jelentős. Önmagában az a tény, hogy egy protokoll bizonyos szintű rizikóval rendelkezik teljesen természetes, hiszen minden másra is igaz. Az élet maga egy veszélyes létezési forma.
Boldogkői Zsolt, (index)
(A szerző egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Biológiai Intézetének intézetvezető igazgatója.)

Robotok veszik át a katonák helyét

Már az amerikai hadsereg vezetői közül is vannak néhányan, akik szerint eljött az idő a katonák robotra cserélésére. Robert Cone vezérezredes, az USA hadseregének Kiképzési és Doktrinális Parancsnokság szakértője szerint elképzelhető, hogy emberek helyett robotokat alkalmazva akár ezer fővel, négyezer katonáról háromezerre csökkentsék egy átlagos dandár méretét.

terminatorrrrr
„A rendelkezésre álló adatok alapján jól látszik, hogy robotok segítségével mozgékonyabban tudunk majd megoldani bizonyos feladatok a jövőben” – nyilatkozta a hadsereg lapjának Cone, aki szerint a most kilencfős szakaszok létszámát is csökkenteni lehetne.
Ez már a második alkalom, hogy a robotok alkalmazásának lehetőségét a hadsereg létszámának csökkentésén keresztül lebegtetik meg magas rangú tisztek. Korábban John Campbell, a hadsereg vezérkari főnökének helyettese is arról beszélt, hogy bár létszámban lecsökkenne egy átlagos dandár, erőben és hatékonyságban ennek ellenére növekedne, ha a jövő technikai lehetőségeit is kihasználnák.
„Azonban hogy tudjuk csökkenteni a létszámot és fenntartani az erőt? A robotika vajon segít ebben? Kilencfős járműveket használjunk, vagy elég egy hatszemélyes? Használjunk avatárokat?” – tette fel az érdekes kérdéseket a tábornok. Természetesen ezek a megjegyzések egyelőre csak azt jelzik, hogy a DARPA nem feleslegesen fejleszt feldönthetetlen robotszamarakat, villámgyorsan futó (viszont hatalmasat taknyolva megálló) robotgepárdot vagy épp az emberi erőt megsokszorozó robotkarokat.

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/tudomany/2986-robotok-veszik-at-a-katonak-helyet