Mesterséges intelligencia? A gép átment a Turing-teszten...

Alan Turing 1950-ben alkotta meg a Turing-tesztet, ami elvileg el tudja dönteni egy gépről, hogy képes-e önállóan gondolkodni. Azóta egyetlen számítógépes program sem ment át ezen a teszten. Most viszont egy orosz és egy ukrán programozó műve sikeresen elhitette az emberekkel, hogy Eugene Goostmannek hívják, és egy 13 éves, ukrán fiú, azaz átment a Turing-teszten - számolt be a The Verge.

Én mondjuk senkiről nem hinném el, hogy ukrán, akit Goostmannek hívnak, de a Vlagyimir Veszelov és Eugen Demcsenko által írt programról egy londoni versenyen a bírák egyharmada elhitte. A Turing-teszt teljesítéséhez a bírálók legalább 30%-ának kell azt hinnie, hogy önálló tudattal rendelkezik. 

Eugene Goostman olyanokat állított magáról, hogy szereti a hamburgert és a cukorkát, az apja nőgyógyász, simán igaz is lehetne, de ez mind-mind hazugság volt.

Ugyanez a program 2012-ben egyszer már majdnem átment a Turing-teszten, akkor a bírák 29%-át győzte meg arról, hogy létező ember.

A mostani eredmény ellenére még nem kell azt hinni, hogy elkezdődött a gépek öntudatra ébredése, és hamarosan átveszik felettünk a hatalmat. A program készítői ugyanis nagyrészt arra alapoztak, hogy a chatbot által eljátszott személy még csak 13 éves, tehát pusztán fiatal kora miatt még sok mindenre nem is tudhatja választ a kérdések közül.

(hvg)

Kiemelt nyugati cégek használtak fel észak-koreai aranyat az embargó ellenére

Az Egyesült Államok törvényhozása kötelezte a nagy amerikai cégeket egy vizsgálatra a Dodd-Frank törvény alapján, miszerint amerikai illetőségű vállalatok nem használhatnak fel a termékeikben Kongóból származó aranyat. A vizsgálat érdekesebb eredménnyel zárult, mint hinnénk.

Kongóból származó aranyat ugyan nem, de Észak-Koreából származó aranyat viszont találtak az IBM, Hewlett-Packard és Ralph Lauren termékeiben, és még további 65 amerikai nagyvállalat gyártmányaiban. A dolog azért érdekes, mert Észak-Korea atlantista embargó alatt áll már 1950-óta, az embargó teljeskörű, papíron persze. Ez nyilván nem akadályozta meg a London Bullion Market Association nevű aranyhitelesítő céget abban, hogy az Észak-Koreai Központi Bank kérésére hitelesítsék az aranyrudaikat.

Az IBM elismerte a "felelősségét", és a HP is. A cégek nyilatkozatai szerint persze nem ők a felelősek, hanem egy Conflict Free Sourcing nevű szervezet, akik állításuk szerint összekeverték az észak-koreai és a dél-koreai jelzést az aranyrudakon.

Az eset ismét rávilágít a nyugati szankcionálás mibenlétére. A szankciók addig élnek, amíg a szankcionált államtól nem kell semmi az USA vagy más atlanti ország gazdaságának. Amennyiben ez megváltozik, "kivételesen" feloldják az embargót 1-2 termékre. Ezért van az, hogy bizonyos államok kapcsán azt hallhatjuk a hírforrásainkban, hogy az USA, vagy pl. Németország feloldotta az embargót a ... termékre a ... országból. Nem azért, mert levegőhöz akarják juttatni az adott országot némi külkereskedelemmel. Hanem mert nekik szükségük van épp arra az esetenként hiánycikk termékre.

Láthatjuk, hogy például Észak-Korea esetében hogy változtak üres szavakká a nyugati siralmak az emberi jogok állítólagos rossz helyzetéről az ázsiai országban, abban a pillanatban, amint egy nagy nyugati konszernnek arany kellett áron alul a műholdakban is felhasznált elektronikai termékeibe.

http://www.hidfo.net/2014/06/08/kiemelt-nyugati-cegek-hasznaltak-fel-eszak-koreai-aranyat-az-embargo-ellenere

DNS mintához köthetik a bankhitelezést is

Igazán ‘Szép Új Világ’-rend jön! – A DNS kód pedig bekerül a személyi igazolványba… (SzRTI)

- Assange: a hatóságok hamarosan nyomon tudják követni az állampolgárokat a DNS-ük által -

A WikiLeaks alapítója, Julian Assange szerint a közeljövőben a világhatalmak nyomon tudják majd követni polgáraikat a genetikai információik segítségével.

A svédországi példát idézte, ahol minden állampolgártól DNS-mintát vesznek a születésekor és egy speciális személyi számot adnak hozzá, a DNS-kód pedig bekerült a személyi igazolványba. Később a DNS-adatot az adóbevalláshoz és a hiteltörlesztéshez csatolják.

Oroszország Hangja

MAGYAR TÖRZS A NÍLUS VÖLGYÉBEN

A közvélemény szinte semmit nem tud arról, hogy a Nílus mentén, illetve Szudánban magyarabok néven egy törzs él. A népcsoport magyarságának egyik kapaszkodója egy bizonyos Ibrahim el Magyarhoz fűződik. De a legfontosabb kérdésre a mai napig nem kaptunk választ: emlékek vagy gének kötik őket a magyarsághoz?

A világ leghosszabb folyamának tartott Nílus rejtelmei legalább ötezer esztendeje foglalkoztatják az emberiséget. Az Asszuán város melletti első nílusi zuhatagtól délre, egészen a szudáni fővárosig, Kartúmig elterülő folyamvölgyet az „aranyat” jelentő óegyiptomi núb szó nyomán Núbiának nevezik. Ez a terület évezredeken keresztül az afrikai világ és a mediterrán térség közötti vidék szerepét töltötte be. De nemcsak a kereskedők karavánjai és a különböző civilizációk özönlöttek Núbián keresztül délről északra – vagy éppen fordítva –, hanem hadseregek is.

A VI. században keresztény hitre térített Núbia több királyságra oszlott, amelyek Egyiptom arab meghódítása ellenére egészen a XV-XVI. századig ellenálltak az iszlám befolyásnak. De I. Szelim szultán idején a törökök elfoglalták Egyiptomot, s hiába törtek ki felkelések ellenük, azokat Szulejmán szultán seregei rendre leverték. A rend biztosítására a korábbinál erősebb katonaság érkezett, amelyben a már meghódított országok képviselői is szép számmal előfordultak, köztük állítólag magyarok is. Legalábbis az 1517-ben Szentföldön járt Pécsváradi Gábor atya már arról tudósított, hogy az összecsapásokban magyarok is részt vettek. A harcok befejezése után a törökök a magyarokat és a bosnyákokat határvédelmi céllal Alsó-Núbiában telepítették le, ahol – egyes információk szerint – összesen 60 ezer katona védte a határt a betörő feketékkel szemben.

A magyarabok – avagy magyarábok – mondái szerint az itt állomásozó magyar katonák núbiai asszonyokkal házasodtak össze, és a mai – núbiai anyanyelvű – magyarabok ezeknek a harcosoknak a leszármazottai. Emellett számos jel utal arra is, hogy az első, XVI. századi magyar „hullámot” egy második követte az 1750-es években. De vajon a tudósok mivel bizonyítják a megdöbbentő állításokat? Elég, ha megvizsgáljuk népük elnevezését, amelynek jelentése: magyar törzs. A csalóka hangzás ellenére a magyarab kifejezésben nem szerepel az arab szó. Szintén a magyar eredetet bizonyítja, hogy az általuk beszélt nyelv szabályait felrúgva, büszke öntudattal ejtik ki azt a szót: „magyar”.

Világos bőrű, sasorrú arabok?

1935-öt mutatott a naptár, amikor gróf Almásy László, az afrikai sivatag fáradhatatlan vándora egy különösen forró délutánon Egyiptom és Szudán határához, a Nílus-parti Vádi Haifához érkezett gépkocsijával, hogy üzemanyagot vásároljon. Hamar megkötötte az üzletet, csak az nyugtalanította, hogy a nagy mennyiségű benzin miként kerül át a Nílus túlpartján várakozó autóihoz. A továbbiakat könyvéből idézzük.

„– Csak bízzad rá, nagyuram, Ibrahim el Magyar majd pontosan elvégzi – mondta a kereskedő.
Így mondta: magyar, úgy, ahogyan csak mi magunk ejtjük ki nemzetünk nevét.
– Miért nevezed a csónakost el Magyarnak, effendim?
– Mert magyar. Ők úgy nevezik a törzsüket. Nem arabok, nem berberek. Magyar az valamennyi ott, a szigeten.
Szinte hihetetlen. Az a világos bőrű, sasorrú arab, aki tegnap áthozott a vízen, a magyar nevű törzsből való? Sohasem hallottam ilyen törzsről a szudáni arabok között.
De hiszen itt kuporodik a boltajtó előtt. Behívtam.
– Milyen törzsből származol, Ibrahim?
– A magyar törzsből. Odaátról, a magyarab szigetről, nagyuram.
– És honnan származik a te törzsed?
– Messziről, nagyuram. Rubából (Európa). A Nemza (Osztrák) országból hozott minket ide Szolimán szultán vagy négyszáz évvel ezelőtt…
A délután folyamán megjártam a magyarab szigetet. Vagy háromszázan lakják, és lent, Asszuán közelében még egy csoportjuk él, körülbelül ugyanannyian.
A törzsfőnök távol volt, de a falu vénei mind összejöttek. Feltűnően világos arcszínű, sasorrú emberek. Öntudatosan, büszkén mondották, hogy ők nem arabok! Európából telepítette ide őseiket a nagy török szultán, Szolimán. Katonák voltak, határőrök a núbiai feketék ellen. Ugyanakkor más törzsbéliek is jöttek őseikkel a Nemza országból. Tudják, hogy vannak magyar népek Európából, akik testvéreik, és mindig várták, hogy valaki eljöjjön tőlük hozzájuk…”

Közel nyolc évtizede, hogy ez a megható Nílus-parti jelenet lejátszódott Szudán és Egyiptom határán, és a magyarság tudomására jutott, hogy elszakított, elhurcolt véreinek leszármazottai ma is emlékeznek testvéreikre, és büszkén viselik a „magyar” nevet a világ e távoli zugában.

A XX. század közepéig a magyarabok a Nílus gazdagon termő szigetei közül hetvenötöt birtokoltak, s ma is ott élnének, ha időközben nem épül meg az asszuáni gát. A felduzzasztott víz elárasztotta otthonaikat. Hétezer egyiptomi és húszezer szudáni magyarab újonnan épített falvakba költözött, s így lehet, hogy egészségesebb körülmények között élnek, de megszűnt az egymásra utaltság. Rajtuk kívül kisebb-nagyobb lélekszámú közösségek élnek még Egyiptom és Szudán nagyobb városaiban is, összesen mintegy 10-12 ezren.

Az elmúlt évszázadokban a magyarabok szokásaikban, életvitelükben, nyelvükben, vallásukban és étkezési kultúrájukban szinte teljesen asszimilálódtak a környékbeli núbiaiakhoz és az arabokhoz. De azért vannak bizonyos elütő vonások, amelyeket már Almásy László is megfigyelt. A magyarabok haja például nem fekete, mint a núbiai embereké, hanem vöröses, és a bőrük színe még mindig valamivel világosabb, mint szomszédaiké. S ami még ennél is érdekesebb: míg a núbiaiak nagy szeműek, a magyarok szeme jóval kisebb.

A magyarabok már hosszú nemzedékek óta mohamedánok, akárcsak a núbiai és az arab környezetük, ám odaérkezésükkor még keresztények voltak. A núbiai magyarabok szomszédai olyan szólásokat alkottak, amelyek bizonyítják, hogy ez az etnikai közösség valamikor a vallásában is különbözött attól a néptől, amelynek körében letelepedett. Például: „a magyar nem a mecsetben imádkozik”, „a magyarok feje kemény, mint a kő” vagy „a magyar kalapot hord”. A Vádi Haifában élő magyarabok körében mindmáig él az a szép hagyomány, hogy amikor beteszik a kemencébe sütni a négyszögletes núbiai kenyeret, arra az asszonyok előtte egy keresztet karcolnak. Ez a szokás nemrégiben még a magyarországi falvakban is elterjedt volt.

Egy másik érdekes mozzanat, hogy a szomszédos szigeteken az őslakos arabok a síkságon temetik el halottaikat, a magyarabok viszont dombra temetkeznek, és sírfákkal jelölik meg sírjaikat. Ugyancsak a régi magyar hagyományok szerint zajlik az esküvő is: nagy sátrat állítanak fel, ahol hajnalig mulatnak a meghívottak. A fiatalok – szórakozóhelyek híján – ezeken az ünnepélyeken, lakodalmakon találkoznak egymással.

A magyarab ünnepek, öltözködési és étkezési szokások az évszázadok alatt eltávolodtak ugyan a Kárpát-medencei hagyományoktól, mégsem követik hűen az iszlám előírásait. Például a férfiak hosszú fehér lepedőben, gellábiában járnak, a nők földig érő fekete köpenyben, fejükön pedig fekete kendőt hordanak. Nem sok látható belőlük, de legalább nem viselnek csadort, mint az arab nők. A magyarabok sok kenyeret és halat fogyasztanak, köretnek krumplit, borsót és babot szolgálnak fel. S persze elmaradhatatlan a birka, amelyből minden lakodalomra hármat vágnak, majd különbözőképpen elkészítve találják.

Piros, fehér, zöld – núbiai föld

Mióta Almásy László, a „XX. századi Julianus barát” megtalálta a magyarabokat, nagy szeretettel fogadják az őshazából érkezőket. A második világháború, majd az ötvenes évek azonban nem kedveztek expedíciók indításának. Csak több évtizeddel később, 1965-ben vette fel a kapcsolatot az egyiptomi és a núbiai magyarabok képviselőivel Fodor István, aki először Quattába jutott el. „A magyar rokon egész nap a házam előtt ült és jegyzetelt, és elég jól beszélte a núbiai nyelvet” – emlékezett vissza később a falu bírája. A tudós ezt követően Szudánba utazott, ahol a mai napig név szerint emlékeznek rá. Nagyon büszkék arra, hogy írt róluk a magyar újságokban, és azután az egyiptomi újságok is foglalkoztak a magyarabokkal. Azóta több expedíció is megpróbált választ találni arra, hogy egyiptomi és núbiai „rokonainkat” kötik-e gének a magyarsághoz. De a hivatalos szervek által megnyilvánuló közöny és elutasítás megkeseríti az egymásra találás folyamatát. Talán a nemrégiben összeállt és útra készen álló tudományos expedíció végleg tisztázza a núbiai magyarok kitartó ragaszkodásának és nemzetszeretetének genetikai alapját.

A trianoni békeszerződéssel elvett magyar területek egy részének visszacsatolásakor a núbiai magyarabok üdvözlő táviratot küldtek az akkori magyar kormánynak, kifejezvén örömüket afelett, hogy egyes magyar területek visszakerültek az anyaországhoz. A XXI. század elején, amikor egyetlen döntés nyomán magyarok milliói kénytelenek a határainkon túl, külföldi állampolgárokként élni, hatalmas jelentőséggel bír, hogy a magyarab népcsoport a távoli Núbiában is hirdeti magyar származását. Ezek az afrikai magyarok a nemzeti nyelvünket már nem beszélik, de emlékezetükben mégis a közös hazába képzelik magukat. Nemzetszeretetük példaként szolgálhat számunkra is: a bőrszín megváltozhat, a magyar nyelv elveszhet, de a nemzeti érzés, a magyarsághoz való tartozás tudata távoli, idegen környezetben is fennmarad.

A közelmúltban az ismert riporter, Vujity Tvrtko forgatott dokumentumfilmet a titokzatos magyar törzsről. „Szudáni vízumproblémáink miatt az Egyiptomban maradt magyarabokat látogattuk meg – olvashatjuk az Újabb pokoli történetek című könyvében. – Azokat, akik több száz éve olyannyira ragaszkodnak a gyökereikhez, hogy a II. világháború idején az angolok koncentrációs táborba hurcolták őket, mint a magyarokat. Mielőtt visszaindultunk volna Asszuánba, a magyarabok ajándékműsorral kedveskedtek nekünk a kultúrház tornácán. Gyermekek táncoltak, énekeltek, majd a felnőttek mutattak be egy rituális vadászjelenetet. Odabent a kultúrházban néhányan a Duna tévét nézték. Közös erővel vezették be, és esténként úgy bámulták, mintha maga Mohamed próféta beszélt volna belőle. Semmi kirívót, semmi hamiskást nem találtam a magyarabok magyarkodásában. Úgy szerették a származásukat, az őshazájukat, ahogy csak kevés hazámfiától láttam. Utunkat követően leszűrtem a tanulságot: akárhol jársz a világban, soha ne tarts egészen idegennek senkit. Nem tudhatod, nem testvéred-e egy ötszáz éve élt, és messzire szakadt ősapa jóvoltából, legyen bár sárga, vörös vagy fekete a bőre.”

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A HIHETETLEN! MAGAZIN 2006. JANUÁRI SZÁMÁBAN

Magyar sejk levele Almásy Lászlónak

Két hónappal azt követően, hogy Almásy László expedíciója visszatért Kairóba, a neves Afrika-kutató levelet kapott a Vádi Haifában élő magyaraboktól. „Hála legyen Allahnak, amiért megengedte, hogy megismerjük nagyurunkat és nagyurunk megismert bennünket – írta Szaleh Oszman Basir el Magyar sejk. – Mi és ős-nagyszüleink közel négyszáz éve élünk a falunkban. És mi mindig vágyódtunk ismerkedni, mert nem hallottunk a magyar király országából újságot és nem mehettünk a hazába. Mi mindnyájan egy és ugyanazon férfi ivadékai vagyunk: Ibrahim el Magyarnak, aki ivadéka Szendzser el Magyarnak, aki a mi ősapánk. Mi mintegy négyszázan vagyunk jelenlévők és távollevők. Most megtisztelt nagyurunk jelenléte, és ez megsokszorosította becsületünket és az igazságot.”

Ibrahim el Magyar, a „honfoglaló”

Egyesek Ibrahim el Magyart, míg mások Haszan el Magyart tartják a letelepedő magyarok vezetőjének. A szájhagyomány szerint Ibrahim el Magyar – azaz Ábrahám, a magyar – rangidős tisztként szolgált a török hadseregben, és I. Szelim hódító hadaival érkezett Egyiptom földjére. A mameluk Tumán szultánt legyőző I. Szelim rövidesen visszatért Isztambulba, mire az Alexandriában hátrahagyott katonák egy része fellázadt. A zendülők parancsnoka, Ibrahim el Magyar mentette a bőrét, és Alexandriából egészen a núbiai Vádi Haifáig menekült. Ezt követően az ősi Kaszr Ibrimben telepedett le, ahol – a hagyomány szerint – feleségül vett három núbiai nőt. E frigy leszármazottai a mai magyarabok.

Könnyes üdvözlet a Nílus partjáról

Milyen az ország, Magyarország? Milyen a főváros? Vannak-e tevék? Hányan élünk ott, és vannak-e szórakozóhelyek? – kérdezgetik megállás nélkül a magyarabok a falvaikat meglátogató magyar kutatókat, miközben könnyeikkel küszködve hajtogatják: ők a szívükben magyarnak érzik magukat. De a „nagy találkozásra” egészen 1992 nyaráig várni kellett. Ekkor a Magyarok Világszövetségének kongresszusán két magyarab személyesen adhatta át a Nílus-partiak üdvözletét. Csoóri Sándor elnök akkor azt nyilatkozta: „Kétségtelenül a legkülönösebb jelenségek voltak, amikor a saját viseletükben, burnuszban jártak fel-alá azzal a tudattal, hogy ők magyar származásúak. Furcsa, soha nem tapasztalt érzelmeket indított el az emberekben…”

Prusi

Hatás - ellenhatás: a nyugat összeroppanhat saját szankciói miatt

Eddig a pillanatig a nyugati szankciókra hozott orosz intézkedések mind válaszlépések voltak, - a nyugat meg nem unva a szankció szó állandó ismételgetését, újabb és újabb semmitérő lépéseket tett, mivel komoly gazdasági megszorításokra nincs lehetősége. Azonban az orosz válaszlépések minden esetben közvetlen érintették a nyugat gazdaságának egyes elemeit. Lehet itt beszélni az EU-ból és az USA-ból letiltott hús szállításáról Oroszországba, az amerikai gabonafélék letiltásáról, az urán nélkül maradt amerikai erőművek sem kapnak több olcsó orosz fűtőanyagot, a rakétahajtóművek letiltását, és megannyi, egy-egy területen önmagában is válságot okozó gazdasági lépésről. Ezzel szemben a nyugat mit tudott tenni? Letiltotta pár katonai célú elektronika átadását (amelyet aztán Kínából beszereznek negyedáron) plusz kitiltottak pár személyt, aki valószínűleg soha nem utazott volna az USA-ba.

Most azonban Moszkva tett lépést, és már nem válaszként. Lehet az is mondani, hogy válasz a fenyegetőzésekre, vagy azt, hogy megelőző támadás lenne. Putyin elnök érdekes kijelentést tett, egyenlőre feltételes módban; bizonyos bankokat kitilthatnak Oroszországból, amelyek nagy pénzeket mozgatnak és amelyek az orosz bankokat csak ugródeszkának használják, vagyis az orosz bankokon keresztül mozgatják a pénzt.

Vannak olyan országok a világban, amelyek úgynevezett bojkottált országok. Ilyen például Irán, Kuba, vagy Észak-Korea, de van még sok afrikai ország, vagy éppen a Távol-Kelet, de lehet éppen Szíria is. Ezekbe az országokba a tiltások, SWIFT zárak, terrorista listák miatt se ki, se be nem tudnak pénzt mozgatni. Ennek ellenére a Mercedes Kubával üzletel, Kanada helikoptereket ad el Észak-Koreának, Iránnal folyik a titkos olaj-kereskedelem. Hogy mennek a pénzek a célországokba? Az orosz bankokon keresztül. Ezeknek a pénzeknek a mozgását nem "a bankok" intézik, hanem megvannak azok a "bizonyos bankok", amelyek intézik. Ezek a bankok nem pár millió dolláros üzleteket bonyolítanak le, hanem sok milliárdos forgalmat.

Most Putyin elnök célzott rá, hogy esetleg "bizonyos bankokat" kitilthatnak Oroszországból. Ezzel megszűnik a nyugat fizetési lehetősége ezen országok felé, és onnan kezdve már csak egy módon tudnak fizetni. Nem ugródeszkának használják az orosz bankot, hogy azon keresztül mozgassák a dollárokat, hanem számlát nyitnak az orosz bankokban, és mint a bank ügyfelei szabályos utalásokat intéznek. Csakhogy az új szabályozás értelmében a dollárjaikat éppen eltehetik a fiókba, ezekből a bankokból az üzleteket csak rubelben rendezhetik. Ezzel újabb hatalmas pofont adva a dollárnak.

Volt már a nyugatnak egyszer ilyen jellegű hatalmas pofon, mikor elfogadták a terrorista törvényt, és minden nagyobb értékű utalást igazolni kellett, kinek, mire és miért utalják. Ennek az lett a következménye, hogy gigantikus fekete pénzek kivonultak a bankszektorból, hatalmas veszteségeket okozva. A bankok nem győztek újabb és újabb kiskapukat kitalálni, hogyan lehetne visszacsalogatni a fekete pénzeket a bankokba. Olyan súlyos milliárdokról van szó, hogy a legmagasabb szinteken foglalkoztak az üggyel komoly fejfájások kíséretében. Most itt az újabb érvágás, ha üzletelni akarnak a harmadik világ béli országokkal, akkor bizony rubelben fogják megtenni. Mivel az orosz bankok a fejlődő országokat felügyelet alatt tartják a politikai befolyások miatt, így még a kínai bankok sem jönnek szóba ebben az esetben. Nem véletlenül történtek az utóbbi időben igen nagy horderejű egyezségek Kína és Oroszország között. A hatalmas gazdasági egyezségek pedig minden esetben katonai egyezségek árnyékában köttetnek, ez pedig jelzi milyen szövetség formálódik Kína és Oroszország közt.

Védekezésből támadásba? Ha kell, lehet, - Putyin elnök jól tudja, hogy a harcnak megvannak a maga szabályai, és a harcban kíméletlennek kell lenni. Ha valaki enged, az a gyengeség jele. Vajon a nyugat meddig fogja bírni a saját "szankcióit"? Vagy éppen a atlantista európai kormányok a gazdasági körök nyomására mikor fogják Obamát elküldeni melegebb éghajlatra? Ha így megy tovább, hamarosan.

http://www.hidfo.net/2014/06/08/hatas-ellenhatas-nyugat-osszeroppanhat-sajat-szankcioi-miatt

Sokkoló: már több mint egymillió magyar dolgozik Angliában?

Több mint egymillió magyar munkavállaló dolgozik már Angliában - állítja a hír3.hu egy birtokába került tanulmányra hivatkozva.

A portál értesülései szerint a 2014. márciusi adatok azt mutatják, hogy 1 021 711 magyar fizet társadalombiztosítási járulékot Angliában, TB-száma pedig megközelítőleg 1,4 millió magyar állampolgárnak van. Utóbbi ugyanakkor nemcsak munkavállaláshoz, hanem tanulmányi támogatáshoz is szükséges.

Az adatok egy londoni Munkaügyi Központban dolgozó magyar forrástól kerültek a hír3.hu birtokába. Az illető szerint nem igaz, hogy csak 500 ezer a külföldön dolgozó magyar munkavállalók száma.

A statisztikák a Social Security Office belső használatra készített tanulmányából származnak, mely a magyarok mellett a románokkal és a bolgárokkal is foglalkozik.

Orbán szerint kalandvágyból mennek

A kivándorló magyarok számának drasztikus növekedése néhány hónappal ezelőtt a parlamentben is szóba került. Orbán Viktor miniszterelnök akkor önkritika helyett még azt a tényt is kétségbe vonta, hogy több százezer külföldre szakadt honfitársunk gazdasági menekültnek tekinthető, sőt arról értekezett, hogy az elvándorlás kapcsán „meg kell érteni a modern idők szavát”. A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a fiatalok "kalandvágyból" hagyják el az országot.

A Jobbik akkor közleményben reagált a miniszterelnök szavaira. Farkas Gergely, a párt országgyűlési képviselője így fogalmazott: "A Jobbik szerint a kioktató és realitásérzéktől mentes beszéd helyett Orbán Viktornak inkább bocsánatot kellett volna kérnie a külföldre kényszerült honfitársainktól és az itthon maradt családtagoktól. A Fidesz és a 2010 előtti kormányok politikájának köszönhetően nőtt ilyen nagyra a kivándorlás. Ez a több százezer ember ugyanis nem önszántából, nem „kalandvágyból”, hanem kényszerből próbál most más ors zágban boldogulni. A kormányzatok kudarcos gazdaságpolitikája okozta a munkahelyhiányt, az oktatási káoszt, az állandó bizonytalanságot. Ezek az okai annak, hogy családok szakadtak szét, hogy a vasárnapi családi ebédeken már egyre több helyen nincsenek ott a fiatalok, gyermekek, és csak Skype-on láthatják szeretteiket."

hír3 nyomán alfahir.hu

A kikapcsolt telefonokat is le lehet hallgatni - mit tegyünk?

Edward Snowden, aki leleplezte az USA a világot átfogó megfigyelési programját, a múlt héten közzétette a kikapcsolt telefonok lehallgatásának módszerét. Ezt a módszert az NSA (National Security Agency) előszeretettel alkalmazza már több mint egy évtizede. Snowden szerint létezik az az eljárás, amivel az okostelefonok egy ún. ál-kikapcsolt állapotba kerülhetnek, de a mikrofonuk működik, és bármelyik alkalmazást  -okostelefonok esetében-  el tudják rajta indítani az ügynökségek.

Ami nem hat az újdonság erejével, az az a tény, hogy az ügynökségek már több mint egy évtizede tudják a mobiltelefonokat megfigyelésre, és 2-3 méter eltéréssel a mobiltelefon helyzetének meghatározására használni.

2004-ben az NSA már rendelkezett azzal az eljárással, amivel meg tudták határozni mobiltelefonok helyzetét, annak ellenére, hogy a telefonok kikapcsolt állapotban voltak. Az első katonai felhasználása is akkor történt, az Irakban harcoló amerikai katonáknak adtak célszemélyekre tippeket a mobiltelefonjaik cellainformációi alapján. Több al-Kaida tag esett áldozatul ennek, mert a tartózkodási helyük meghatározásával nem volt nehéz végrehajtani célzott rajtaütést, akár kis létszámú alakulattal is. Ezt azóta továbbfejlesztették.

2006-ban elkezdett az FBI használni egy olyan eljárást, amivel távolról be tudták kapcsolni a mobiltelefonok mikrofonjait, és ezáltal hallhatóvá váltak a pár méteres sugarú körben folytatott beszélgetések.

A jó hír, hogy iPhone tulajdonosoknak lehetőségük van egy eljárásra, amivel megakadályozhatják, hogy bárki lehallgassa a privát beszélgetéseiket, akkor is, ha a telefon a közelben marad. A telefont ún. DFU módba kell kapcsolni, ez ugyanaz az állapota a telefonnak, mint amikor firmware frissítést hajtanak végre rajta, továbbá a jailbreak eljárásnak is ez a kezdeti lépése. A DFU mód egy alacsony áramellátottsági állapot, ami lehetetlenné teszi a telefon távoli használatát.

A DFU mód bekapcsolásának lépései:
1. Nyomjuk le a bekapcsolás gombot, és tartsuk lenyomva 3 másodpercig.
2. Miközben nyomva tartjuk a bekapcsolás gombot, nyomjuk mellé le a "home" gombot is. "Home" gomb: az egyetlen gomb a képernyő alatt iPhone telefonokon.
3. 10 másodperc után eresszük el a bekapcsolás gombot, de a "home" gombot továbbra is tarsuk lenyomva. A telefon további 15 másodpercen belül DFU módba kerül, és nem reagál se a "home", se a bekapcsolás gombok lenyomására.

A DFU módból való kilépés:
Miután megbeszéltük az évszázad olajüzletét a DFU módba kapcsolt iPhoneunk közvetlen közelében, elképzelhető, hogy vissza akarjuk kapcsolni a telefont, hogy pizzát rendeljünk. Ilyenkor a DFU módból úgy lehet kilépni, hogy egyszerre nyomjuk le a "home" és a bekapcsolás gombokat egészen a Apple logó megjelenéséig.

Nagy Kálmán

Kijev sietve egyezkedni akar - Moszkvával

Ami látható, hogy Kijev egyezkedni szeretne, lehetőleg minél hamarabb, - de vajon mit ígérhetne Moszkvának? Semmit. Poroshenko semmit nem tud Putyinnak felajánlani, ami tárgyalási alap lehetne. Pénzt? Az nincs. Megrendelést? Ugyan miből? Katonai titkok megtartását a közös fejlesztésekről? Úgyis hazudnak, az USA hírszerzése már mindent felporszívózott, amit lehetett a fejetlenség napjai alatt.

Poroshenkonak nincs a zsebében semmi. A tegnapi napon lezajlott katonai események tanulságosak. Miközben az egyik legkomolyabb milicista alakulat, a Vosztok elhagyta a megszerzett határátkelőt, miután azt Szu-25-ös gépek rommá bombázták, közben támadták az Oroszország felé menekülő civileket is. Ezzel egy időben a Donbasszi Népi Milícia kiemelt akciókat hajtott végre. Összehangolt műveletben végeztek rajtaütést ellenőrző pontokon, rögtönzött bázisokon, konvojon.

Egyetlen nap alatt 20 harckocsit lőttek ki. A milícia tagjainak felkészültsége egyre jobb. Ezzel szemben Kijev hosszútávon képtelen lesz háborúzni. Poroshenko ezek után miért is küldhet embereket Moszkvába? Talán azért, hogy térden állva könyörögjenek. Ha már Washingtonnak túl nagy arcvesztés lenne ezt megtenni, hát majd megteszik az ukránok. Lesz majd szép fogadtatás, díszes teremben elbeszélgetés a nagy semmiről.

Az egyik ellenőrző pontnál kilőtt T80-as harckocsi - csak egy a sok közül a tegnapi napra.

T80-as és T64-es tankok, BTR-ek, BMP-k ilyen mértékben történő elvesztése egyetlen nap alatt fontos figyelmeztetés a kijevi junta számára. A T80 telitalálatot kapott a reaktív páncélzat ellenére. Aki kilőtte, kiválóan ismeri a technika gyenge pontjait, valószínűleg alaposan felkészült, és tud bánni a fegyverével. Vagyis olyan emberek és egységek harcolnak, akik felkészült harcosok, valószínűleg megjártak már pár háborút. Az anyagi és technikai problémákkal küzdő ál-ukrán vezetésnek ezzel kell szembenéznie. Ez bőven elég ok egy kis könyörgésre.

http://www.hidfo.net/2014/06/08/kijev-sietve-egyezkedni-akar-moszkvaval