2010. július 22., csütörtök

Kadarkúti Égi üzenet - 68 - Jézus tanítása arról, hogy hogyan kell viselkedni a keresztényüldözés alatt

2010. 07.21. Jézus: Hogyan kell viselkedni a keresztényüldözés alatt?
Jézus: Édesanyám múlt héten arról beszélt nektek, hogy a Nagy Figyelmeztetés után melyik tábor mellé kell állnotok: az Antikrisztus vagy Jézus tábora mellé, és ezzel milyen élet vár rátok. Én arról beszélek nektek, hogyan kell viselkednetek a keresztényüldözés alatt.
Először is – mikor már megkezdődött az üldözés, - nem kell kiállnotok a tér közepére és melleteket döngetve kiáltozni az Én nevemet. Nem kell kereszteteket kívül a ruhátokon viselni, nem kell hangos térítő beszédeket tartani az utcasarkokon. Drága Engesztelőim! Szükségem van rátok, az erőtökre – különösen abban a nehéz időben. Ezzel a feltűnő viselkedéssel idejekorán üldözőitek kezébe kerülnétek. Mikor már érzitek az üldözés szelét, nem szabad nyilvános helyen, templomban, művelődési házban folytatni a nagyszabású engeszteléseket, hanem ötös csoportokra osztva házaknál titkosan tartani. Ezekben a kicsiny engesztelő közösségekben ugyanúgy jelen leszünk, Mi a Szentháromság és Édesanyám, és jelekkel, csodákkal és egyéb kegyelmekkel fogunk erősíteni benneteket, csak rendületlenül imádkozzatok. Az engesztelő rejtekeket mély titokban tartsátok, és idegeneket ne vegyetek fel magatok közé. Az újonnan megtért családtagjaitokat titokban tanítsátok és hívjátok fel figyelmüket a veszélyhelyzetre! Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik kivétel nélkül minden országban megjelennek és az Antikrisztus felhatalmazásából hamis csodákat és jeleket művelnek. Általuk a Sátán utánoz Engem. Mikor a Nagy Figyelmeztetés után eltűnik a keresztem az égről, az ő hamis jeleik próbálnak elkábítani titeket. Vigyázzatok, mert az ördög a legjobbakat is meg tudja téveszteni, de azok fölött, akik Édesanyám Szeplőtelen Szívében és az Én szeretettől lángoló Szívemben bíznak, azok fölött nem lesz hatalma.
Ne higgyetek a hamis tanítóknak, akik eleinte Istenről és a szeretetről prédikálnak, de Rólam az igazi Üdvözítőről nem szólnak, csak annyit, hogy Én csaló voltam, most jött el az igazi messiás. Később a templomok ellenségem tanyájává vállnak, bevonulnak az álltudományok, okkult tanítások, ott dicsőítik, az oltárra emelik a szexet, a homoszexualitást. A szabadságról beszélnek, miközben dicsőítik az abortuszt, az eutanáziát. Az okkultizmus teljesen elfoglalja a szentmise helyét. A sok, szegény megtévesztett gyermekem az asztrológusok, jósok, reinkarnáció, szellemidézés, ezoterika, reiki, szellemgyógyászat áldozatává válik. Így teljesen a gonosz hatalmába kerülnek. Nektek, akiket felvilágosítottam, az a feladatotok, hogy ha ez bekövetkezik, családtagjaitokat, rokonaitokat, ismerőseiteket, szomszédaitokat figyelmeztessétek, hogy lelkük elvész, ha ilyen helyekre mennek. Alakíthatók lesznek, hiszen a Nagy Figyelmeztetéskor megtértek és lelkük szomjazik Utánam. Drága Gyermekeim! Ha meg akartok maradni Bennem, ne fogadjátok el a földi javakat, amivel el akarnak csábítani benneteket! Osztogatják a pénzt, a gazdagságot, a sikert, a hatalmat, hogy az Antikrisztus mellé álljatok és így örökre elvesszetek. Inkább válasszátok a nélkülözést, a szegénységet, hogy megmenthessétek testeteket és lelketeket. Környezeteteket is próbáljátok lebeszélni erről! Aki elfogadja jutalmaikat, az automatikusan az ördögnek adja magát.
Drága Gyermekeim, szeretett Kicsinyeim! Most arról szeretnék beszélni, ami legjobban fáj Szent Szívemnek a rátok váró üldözésekről. Sokat tartózkodjatok otthon, naponta végezzetek lelki áldozást, óvatosan járjatok a rejtekekben folyó szentmisékre, sokat, nagyon sokat imádkozzatok és teljes gyermeki ráhagyatkozással bízzátok Rám és Édesanyámra magatokat. Ha közületek egyesek az üldözők kezébe jutnak, jusson eszetekbe, hogy az elfogatásomkor milyen bátran viselkedtem, nem rimánkodtam, nem könyörögtem irgalomért, szelíd bárányként mentem a farkasok közé. Kövessetek, ha kell, és soha ne tagadjatok meg. Szentlelkem hihetetlenül bátorrá tesz majd benneteket. Ajkatokra fogja adni a szót, hogy mit kell mondanotok, mikor kérdeznek titeket. Én szeretetlángommal akkora szeretetet fogok fellobbantani bennetek, mikor az ellenség kezében lesztek, hogy nem ismertek magatokra. Míg Én ezt a tanítást mondom, Mennyei Atyám itt áll mellettem és egyenként mindegyiketek gyarló, félénk, emberi szívét kiemeli, és helyébe ülteti az Én bátorságtól, áldozatkészségtől lángoló isteni szívemet. Fogadjátok be, és e pillanattól kezdve az Én megváltói szívem dobogjon bennetek. Távozz félelem, távozz gyengeség! Megáldalak benneteket a természetfeletti bátorság erejével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

Értünk kongat harangot a világ

A török szultán a kor legerősebb seregével indult Magyarország ellen, és kijelentette: reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját Bécsben kívánja elfogyasztani. Hunyadi kardja már a reggelitől is elvette a kedvét. Az ambiciózus II. Mehmed az ősi Bizánc, a mai Konstantinápoly elfoglalásával kellő nyomatékot adott hódító szándékainak 1453-ban. Európa pánikba esett, a Magyar Királyság biztosra vehette, hogy a török következő hadjárata ellene indul majd. Ennek ellenére alig látszott jele az összefogásnak, az országnagyokat túlságosan is lefoglalta az egymás elleni szervezkedés.
Többszörös a túlerő

Európát sem jellemezte már a közös keresztes tudat, a pogány elleni harcot a pápának sem sikerült felszítania. A tétlenség gyakorlatilag azt eredményezte, hogy Szilágyi Mihály várkapitány és sógora, Hunyadi saját költségen kellett szembenézzen a várható török támadással – írja a Rubicon.hu. 1456 tavaszán Szilágyi Mihály körülbelül 7000 főnyi várőrséget toborzott Nándorfehérvárra, a Szegeden táborozó Hunyadi ehhez 12 ezer katonát tudott hozzátenni. Ezen kívül a macsói bán csekély katonaságára és Kapisztrán János 30 ezer, bizonytalan harci értékű, irreguláris haderejére lehetett számítani.
Mehmed ereje kapcsán túlzóak a 150 ezer fős létszámról szóló jelentések, de reguláris hadereje mindenképpen jóval meghaladta a magyarokét.
Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. Az első napokban a szultán mozsárágyúira hagyatkozott, hogy kímélje erőit a felesleges áldozatoktól. A bombázások szinte a földdel tették egyenlővé a vár falait. Hogy a magyar felmentő seregek bejutását megakadályozza, a szultán 200 hajóból álló flottából állíttatott hajózárat a vártól északra. Komoly mulasztást követtek el azonban azzal, hogy nem szállták meg a Duna és a Száva szemben fekvő partjait. Hunyadi seregei így kiépíthették állásaikat, majd július 14-én javarészt megsemmisítették a hajózárat.
Véletlen támadás
Ettől kezdve a szultán volt lépéshátrányban, ugyanis táborában felütötték fejüket a különféle járványok, Kapisztrán szerb–magyar felkelő seregei pedig megjelentek a Száva túlpartján. A fejlemények nyomán a szultán július 21-én döntő rohamra szánta el magát, és a támadás során seregei kis híján megkaparintották a várat, ám Szilágyi és Hunyadi csapatai július 22-én reggelre visszaverték őket.
Mehmed ezen a napon újabb rohamot akart indítani, de a döntő összecsapást végül a véletlen idézte elő. Történt ugyanis, hogy Kapisztrán fegyelmezetlen csapataiból néhány keresztes vitéz átkelt a folyón, és a török tábor szomszédságából nyilazni kezdte az ellenséget. Példájukat egyre többen követték, a szpáhik és janicsárok pedig lassan hadrendbe álltak, hogy szétverjék a támadókat. Kapisztrán meg akarta akadályozni az összecsapást, ezért – Hunyadi utasítására – csónakba szállt, ám kísérlete fordított eredményt hozott: katonái úgy vélték, a szerzetes rohamra buzdítja őket. Követték hát példáját, és átúsztak, -eveztek a Száván, hogy összecsapjanak a törökkel.
A meglepett oszmánok őrizetlenül hagyták táborukat és tüzérségüket, Hunyadi János pedig élt az alkalommal. Kitört a várból, és egy lovasrohammal elfoglalta az állásokat. A töröknek arra sem volt ideje, hogy hasznavehetetlenné tegye ágyúit, így hamarosan saját fegyvereikkel kapták hátukba a tüzet. Rövid, öldöklő csata következett, melyben a fanatikus keresztesek és a várvédők felmorzsolták és megfutamították a támadókat.
Ünnep lett a gyászból

Az arcpirító vereséget követően a szultán még aznap este döntött a visszavonulásról – állítólag csalódottságában véget akart vetni életének is. Hangzatos tervei ellenére, miszerint reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját pedig Bécsben kívánja elfogyasztani, vesztesként távozott Nándorfehérvár alól. Az 1456. július 22-én kivívott győzelmet egész Európa kitörő lelkesedéssel és megkönnyebbüléssel fogadta, a pápa az örömhír érkezésének napját, augusztus 4-ét főünneppé nyilvánította.
Korrigálta a korábban, a hatalmas török túlerő láttán pesszimistán kiadott imabulláját is, amelyben déli harangszót és Isten segítségéért való könyörgést rendelt el. A déli harangszóhoz most hálaadó imát mondtak a világ keresztényei.


Rubicon