Putyin felszólalása a Valdaj Klubban

Középpontban az oroszországi identitás

Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólalt a Valdaj Klub konferenciáján, ahová ezúttal meghívást kaptak a „rendszeren kívüli ellenzék” tagjai is.

A Valdaj Klub idei fő témája Oroszország sokszínűsége és az oroszországi identitás volt. Putyin előadásának is az identitás volt a fő témája. Az elnök elmondta, a Szovjetunió széthullásával a szovjet ideológia is kimúlt, s ezt már nem lehet visszahozni. Az orosz konzervatív ideológia, amely az 1917 előtti Oroszországot idealizálja, „távol van a valóságtól”, akárcsak a Nyugatot másolni akaró ultraliberálisok képzetei.

Putyin szerint Oroszország csak nemzeti identitásának megteremtésével lehet sikeres ország a jövőben, ezért a nemzeti identitás kérdése fundamentális jelentőségű az ország számára. 1991 után a hatalom nem foglalkozott kellőképpen az identitás kérdésével, az előző ideológia pedig súlyos örökséget hagyott maga után. Az 1990-es évek „gyarmati” elitje főként azzal volt elfoglalva, hogy szétlopja az ország javait, jövőjét azonban nem Oroszországban képzelte el.

A nemzeti ideológia tehát nem született meg magától az 1990-es években, a külső minták mechanikus kopírozását pedig nem fogadta el az oroszországi társadalom. Putyin szerint más országokban is kudarcot vallottak a mechanikus másolási kísérletek. Az új oroszországi identitás nem lehet monopólium jellegű, és nem „örökkévalónak” kell lennie, hanem élő organizmusnak – hangsúlyozta az elnök.

Az elnök felhívta a figyelmet az etnikai nacionalizmusok pusztító erejére, s Oroszország soknemzetiségű, polikonfesszionális jellegére. Putyin szerint az identitás alapja a patriotizmus és büszkeség kell legyen. A kritika fontos, de „az önbecsülés és hazaszeretet nélküli kritika megalázó és kontraproduktív”.

Putyin bírálta a nyugati államokat, amiért elfordultak a keresztény gyökereiktől és egyenlőségjelet tettek a sokgyerekes családok és homoszexuális párok közé. Ez az erkölcsi degradáció felé vezető út. Kritikusan szólt a multikulturalizmusról is, melyet szerinte felülről erőltetnek és sok tekintetben a gyarmati kor örökségének tekinthető. Ezzel szemben kiemelte az oroszországi soknemzetiségű együttélés pozitív tapasztalatait, s külön is a szovjet nemzetiségi politika eredményeit.

Kritikusan szólt viszont a múlt azon szemléletéről, amely csak erőforrásként tekintett az emberekre. Putyin elmondta, a tervezett Eurázsiai Unió nem pusztán gazdasági projekt, hanem a múlt örökségéből táplálkozik.

(oroszvilag.hu )

Megszűnt a Der Landser

A Simon Wiesenthal Központ nyomására a hamburgi kiadó jelezte, hogy befejezi a német Der Landser (A honvéd) című történelmi magazin megjelentetését. A gyűlölettől tobzódó megélhetési zsidók szerint a lapban több alkalommal is, "a holokausztban résztevő" német tiszteket és osztagokat jó színben feltüntető írás jelent meg. A lapot jegyző Bauer Media Group hivatalos közleményében szögezte le, hogy nem sértették meg a német jogot, de a továbbiakban nem jelentetik meg a lapot, mivel az már nem illeszkedik „portfóliójuk stratégiájába”.

A német nyelvű Der Landser olvasótáborának nagy része második világháborús veteránokból került ki, de idővel a német nacionalisták körében is népszerűvé vált. A Luftwaffe egyik volt tisztje, Bertold K. Jochim által fémjelzett történelmi szaklap számára mindig is fontos volt, hogy csakis "megtörtént eseményeken” alapuló írás kerülhetett hasábjaira. Az egyik legutóbbi számban például az egyik SS-osztag görögországi fellépéséről írtak, s kiemelték, hogy a görög falvak hálájukat fejezték ki a német fegyveresek érkezésekor. Az igazság bántotta a folyton gyűlölködő megélhetési zsidók lelkét.

A folyton támogatásokért kuncsorgó Simon Wiesenthal Központnak mára már nem maradt jobb dolga, mint veteránoknak szóló kiadványokat szüntessenek meg. Ez számukra az "óriási győzelem!" Pontosan az ilyen megélhetési zsidók és zsidó szervezetek azok akik a legjobban gerjesztik a zsidóellenességet, mert az embereknek már elegük van a nácizásból.

Németországban – és további tizenkét európai államban – a holokauszttagadás ma bűncselekménynek számít. - Egyelőre!

Sólyom Gábor

Nem kell bizonyítani: már így is megbírságolhatják az autóst

Szabó Máté szerint jogbiztonság és az érintettek tisztességes eljáráshoz való joga szempontjából több visszás elemet tartalmaz az a szabálymódosítás, amelynek nyomán egyes közlekedési szabályszegések esetén fényképes bizonyíték nélkül is bírságot szabhat ki a rendőrség.

Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az ombudsman sajtóhírekből értesült arról, hogy a rendőrségnek három közlekedési szabályszegés – a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra, valamint a korlátozott övezetre vonatkozó szabályok megszegése – esetén fényképes bizonyíték nélkül is lehetősége van a gépjármű üzembentartójának megbüntetésére.

A közúti közlekedésről szóló törvény 2012 áprilisa óta valóban arról rendelkezik, hogy ha az ellenőrzés során nem lehet azonosítani a szabályszegőt, a szabályszegést pedig felvételen sem rögzítették, akkor bírságot automatikusan a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzembentartóval szemben kell kiszabni.

Szabó Máté ombudsman a módosítás indokairól magyarázatot kért a belügyminisztertől, aki a szabályok alkotmányossága mellett azzal érvelt, hogy a kiemelt három szabályszegés esetében nem szükségszerű előfeltétel a dokumentálás. E szerint a hivatalos értesítés átvételét követően az üzembentartónak lehetősége van vitatni a közigazgatási bírság kiszabását, vagy a megfizetését is mellőzheti anélkül, hogy végrehajtási eljárás indulna. “A miniszter kiemelte, hogy ezekben az esetekben közigazgatási hatósági eljárás indul, amelynek keretében valamennyi garanciális rendelkezés érvényesül” – olvasható az ombudsmani közleményben.

Az ombudsman szerint “mind közigazgatási hatósági eljárásban, mind pedig szabálysértési eljárásban a jogállamiság garanciája, hogy a hatóság a jogsértés tényét hitelt érdemlően bizonyítsa”. Kiemelték: mivel nem feltétlenül az eljárás alá vont üzembentartó követte el a szabályszegést, esetében az érdemi védekezési lehetőséget az eljárás során hozzáférhető fényképes dokumentáció segíti elő.

“A jogállamiság elve és tisztességes eljárás azt követeli meg, hogy objektív felelősség keretében csak megfelelő bizonyítékok alapján lehessen megbírságolni a gépjármű üzembentartóját” – fogalmaztak a biztos hivatalának közleményében, kiemelve: az ombudsman a belügyminisztertől kérte a közúti közlekedési törvény módosításának olyan kezdeményezését, amely az eljárás alá vont üzembentartó számára egyértelműen biztosítja a szükséges eljárási garanciákat.

(Hiradó)

Aknatámadás érte az orosz nagykövetséget Szíriában

Három diplomata megsebesült, amikor vasárnap akna csapódott Oroszország damaszkuszi nagykövetségének területére, miközben Szíria – kötelezettségvállalásának megfelelően – időben átadta a vegyi fegyvereiről szóló jelentést. Az aknát Brazeh kerületből lőtték az orosz nagykövetség területére. A támadásban a külképviselet három munkatársa sebesült meg, de nem életveszélyesen, derül ki az orosz külügyminisztérium Moszkvában kiadott jelentéséből.

Jelenleg is tart a nyomozás, és további lépéseket fognak tenni a szír fél segítségével, hogy megerősítsék az orosz diplomáciai misszió biztonságát, jegyezték meg. Az ellenzéki fegyveresek nem először támadták az orosz nagykövetséget Damaszkuszban.

Mintegy egy órával a támadás előtt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában úgy nyilatkozott, hogy országa kész katonai megfigyelőket küldeni a szakértők és a vegyifegyver-készletek megsemmisítése folyamatának védelme érdekében. Elmondta, hogy Oroszország nem akar teljes katonai különítményt küldeni Szíriába, és hozzátette, nemzetközi jelenlétet javasoltak ott, ahol szakértők fognak dolgozni Szíriában.

A vegyi fegyverek tiltásával foglalkozó nemzetközi szervezet (OPCW) Hágában kijelentette, hogy Szíria szombaton átadta a vegyi fegyvereiről szóló előzetes jelentést. Szíria hivatalosan október 14-én fog a szervezet tagjává válni. Az OPCW, amely Aszad vegyi arzenáljának megsemmisítéséért felelős, közölte, hogy már ellenőrizték a beadott jelentést, de további információkat nem közöltek.

(CRI)

Még felismerhető Himnuszunk “csárdás” változata

Az idei Ausztrál és Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon szerepelt érmes ifjúsági sportolókat már a Himnusz felújított, rövidebb, másfél perces változatával köszöntötték.

A Magyar Olimpiai Bizottság hétfő délelőtti ünnepségén felcsendült a magyar Himnusz legújabb, hivatalos, 90 másodperces, szimfonikus változata (a linken meghallgathatja), amely kifejezetten a világversenyek eredményhirdetési ceremóniájához készült. Nagy Zsigmond nemzetközi igazgató elmondta: az új verziót a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is ösztönözte, mert a magyar himnusz eddigi verziója 2 perc 29 másodperc hosszú volt, szemben a többi ország nagyjából 90 másodpercesével.

Somogyváry Ákos karnagy-művészeti vezető, az Erkel Ferenc Társaság elnöke beszámolt arról, hogy az új változatot a MOB felkérésére, Erkel Ferenc eredeti partitúráját alapul véve készítették el a MÁV Szimfonikus Zenekarral.

Ez a változat jól képviseli a mű verbunkos karakterét, frissességét és lendületét méltó kísérője lesz a magyar sportolóknak, továbbá lelkesítő, és az összetartozás egységét is kifejező éneke a sportszerető szurkolóknak itthon és szerte a világban.

– jelentette ki.

Az új himnusz különlegessége továbbá a zeneszerző által ugyan eredetileg jelzett, de hangzó anyagban még sosem hallott harangszó, ami a karmester szerint egyértelműen utalás arra, amit a magyarság adott Európának az oszmán birodalom felett aratott nándorfehérvári győzelem emlékér e.

Az Erkel Társaság elnöke elmondta, az új változatnál az autentikusságra törekedtek, hogy a legeredetibb magyar himnuszt hozzák létre. Az új Himnuszban hangnemváltás is történt, B-dúr hangnemben vették fel a könnyebb énekelhetőség kedvéért. Somogyvári Ákost egyébként rokoni kapcsolatok is kötik Erkel Ferenchez, ugyanis a szépapja volt.

A magyar Himnuszt már a londoni olimpián is lerövidítették, első aranyérmesünknek, Szilágyi Áronnak egy olyan változatát játszották le, amibe még a sportoló is belezavarodott. Az olimpián részt vevő több mint kétszáz nemzet himnuszát a Londoni Filharmonikus Zenekar vette fel, így kevés ideje maradt minden egyes darabra. A magyar Himnusz egy sorát mintegy egy szexttel feljebb játszották a zenészek, az azonban nem derült ki, hogy miért. Az enyhén szólva is furcsa himnusz után a MOB tiltakozására és közbenjárására Gyurta Dánielnek már jó himnuszt játszottak.
(Index)

Ismét megakadályoztak egy kilakoltatást!

Balogh Béla a Koppány csoport vezetője, a megakadályozott kilakoltatáson

…”Mert senkit nem lehet otthontalanná tenni, bárki legyen is az. A lakhatás alapvető emberi jog…”

Az utolsó utáni utolsó pillanatban; vasárnap este kért segítséget a Koppány csoporttól, – egy 91 éves idős hölgy és a fia, – hogy másnap, hétfő reggel 9 órakor segítsenek megakadályozni a kilakoltatásukat.

A Balogh Béla vezette “Koppány csoport” és a Póka László vezette “Nem adom a házamat mozgalom”, a Facebookon történt riasztás után, hétfő reggel néhány tucat aktivistával kivonult a tervezett kilakoltatás helyszínére, a budapesti XIII. kerület Kádár utcába.

Póka László (középen), A nem adom a házamat mozgalom vezetője, a megakadályozott kilakoltatáson.

A Koppány csoport információi szerint; “a Tóth és Társa végrehajtói iroda kívánta kilakoltatni a 91 éves nénit és fiát, s így a végrehajtást kérő birtokába adni a lakást.”

Ismét egy eléggé zavarosnak tűnő devizahiteles ügy végkifejlete kezdődött el, melyben elmondások alapján felmerült a Raiffeisen bank neve is. Előzményként megtudhattuk; hogy ebben az esetben a számlaadósságokkal és az önkormányzati kilakoltatásokkal ellentétben, itt nem igazán a komoly szegénység a baj okozója, – mert egy 40 millió forintot érő, 160 négyzetméteres lakásra vett fel hitelt az idős néni fia, – ráadásul nem is önmaga, hanem egy küldöldi, (olasz), házaspár számára. Állítása szerint; csak pár milliós szabad felhasználású hitelt vett fel, a nagy lakásra, – és ezzel kapcsolatban egy büntetőügy is folyamatban van csalás miatt, – ámde, (ahogyan ez már megszokott, – a szerk.), – ez nem befolyásolja a végrehajtási eljárás menetét.

A fiatalember azt mondta, hogy a kilakoltatásukról, csak előtte 2 nappal, szombaton értesültek. De ők el is mennének a lakásból, – csak időt kérnek, mert ilyen rövid idő alatt lehetelen megoldani a költözést idős, ágyhoz kötött édesanyjával.

A kilakoltatásra megérkezett a végrehajtást kérő is, aki érthető módon nem bizonyult túl népszerűnek a megjelent otthonvédő aktivisták körében.

A további információk szerint ezután, – feltehetően az otthonvédők személyes megjelenésének is köszönhetően, – a kilakoltatás egy hónapra felfüggesztésre került. Az elkövetkező 30 napban lehetőség van egy nyugodt költözésre, (amennyiben egy otthon ehagyását ennek lehet nevezni, – a szerk.) – de felmerült az egyezség lehetősége is, a lakás visszabérlését illetően.

Az otthonvédők személyes kiállása ezzel lényegében sikeresnek ítélhető. Gratulálunk nekik! – Az Otthonvédő mozgalom alapvető hitvallásának megfelelően cselekedtek: “Mindenkit védenek, aki segítségért fordul hozzájuk és egyetlen otthonából akarják kilakoltatni. Mert senkit nem lehet otthontalanná tenni, bárki legyen is az. A lakhatás alapvető emberi jog.

Balogh Béla a Koppány csoport vezetője, a megakadályozott kilakoltatáson.

Az otthonvédők, a megakadályozott kilakoltatás végén…

Fotók: Kiss Endre Farkas - Források: Balogh Béla, Koppány csoport/Fb – Nem adom a házamat mozgalom/Fb

Izrael lehet a világ első készpénznélküli társadalma

Az izraeli kormány múlthét kedden jóváhagyta a készpénz teljes felszámolását felügyelni hivatott bizottság létrehozását. A bizottság feladata lesz koordinálni minden olyan tevékenységet, amellyel felgyorsíthatják a készpénz kivonását az ország gazdaságából, hogy ezzel csökkentsék az adócsalás lehetőségét.

Egyre több országból érkeznek ilyen és ehhez hasonló hírek, mintha ezzel egy társadalmi igénynek próbálnának eleget tenni a politikusok, holott, a legtöbb ember teljesen elégedett lenne a hagyományos fizetési módszerekkel. Magyarországra ez különösképpen igaz, főleg a kamatadó miatt fokozatosan dráguló virtuális fizetési módszereknek köszönhetően.

Valószínűleg hazánkban sokan alapvetően bizalmatlanok a hatalommal és bankokkal szemben és nem annyira a bibliai próféciák beteljesülésétől tartanak.

Vajon mi lehet a helyzet máshol a világon?

Az izraeli kezdeményezésben, egyebek mellett, részt vesz a rendőrség, az adóhatóság, a kormány pénzmosás és terror-elhárítási hatósága, a Bank of Israel egyik igazgatója és a főügyészség több munkatársa is.

Az állami bürokrácia képviselői szemében a készpénz maga a gonosz, mert lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy kibújjanak adófizetési kötelezettségeik alól. Egy készpénznélküli társadalomban minden tranzakciónak nyoma van, így nemcsak az ellenőrzés egyszerűbb, de a hatóságok le is vonhatják, ami nekik adó formájában jár, még mielőtt az összeg jóváírásra kerülne az adott bankszámlán. A készpénz felszámolása elméletileg rendkívüli módon leegyszerűsíti majd a hatóságok munkáját.

Az izraeli miniszterelnöki hivatal illetékesei nem győzik hangsúlyozni, hogy a világon ma már elfogadott tény, miszerint a készpénz a feketegazdaság és a pénzmosás legfontosabb eszköze. A felálló bizottság azt is vizsgálni fogja, hogy az elfogadásra kerülő megoldás ne hárítson extra terheket azokra, akiknek nem lesz választása az ügyben.

Egyes megfigyelők szerint a kormány ilyen irányú erőfeszítései nem járhatnak sikerrel, sőt jelentősen gyengíthetik az izraeli gazdaságot. Csupán azt fogják elérni, hogy az emberek dollárban vagy más valutában bonyolítják majd tranzakcióikat, hacsak a kormány nem tervezi betiltani a külföldi valuták birtoklását is.

Egy biztos: amíg lehetőség van készpénzzel fizetni, az állam nem lesz képes teljes mértékben irányítása alá vonni a lakosságot. A folyamat azonban, még ha lassan is, de a kijelölt irányba halad.

Ami néhány éve még összeesküvés elméletnek vagy tudományos fantasztikumnak számított, ma már rohamos léptekkel terjedő gyakorlat. Eddig egy kis műanyag lapon hordtuk a virtuális fizetéshez szükséges chipet, mára viszont egyesek már a mobiltelefonjukba költöztették, onnan pedig csupán egyetlen lépés, hogy a testbe kerüljön, ahogyan azt János a Jelenések könyvében kétezer évvel ezelőtt megjósolta.

Forrásként használt cikk: israelnationalnews.com

http://idokjelei.hu/2013/09/izrael-lehet-a-vilag-elso-keszpenznelkuli-tarsadalma/

Szergej Lavrov: ”az amerikai partner zsarolni kezd bennünket”

Az Egyesült Államok megpróbálja zsarolni Oroszországot, Moszkvára és a nemzetközi közösségre erőltetni egy kifordított szíriai rendezései tervet. Ezt nyilatkozta Moszkvában Szergej Lavrov külügyminiszter. A Nyugat megközelítése a szíriai válsághoz tisztán politikai és célja, hogy a fölényét bizonyítsa, valamint, hogy maga rendelkezzen a Közel-Keleten. Ennek semmi köze a szíriai válság rendezéséhez és a vegyi fegyverek megsemmisítéséhez Szíriában – jegyezte meg Szergej Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője, aki általában visszafogott és korrekt, először tett ilyen éles kijelentést Moszkva nyugati partnereiről az országos orosz Channel One csatornának adott interjúja alkalmával. Lavrov arról beszélt, hogy a szíriai rendezés kapcsán milyen különbség jelent meg az egyes nézőpontok között, Oroszország és Kína, valamint az Egyesült Államok, Párizs és London között. Az ENSZ-ellenőrök vegyi fegyverekről szóló utolsó jelentése körüli manipuláció megmutatta, hogy valójában semmilyen jelentésre sem volt szüksége a Nyugatnak – mondta Szergej Lavrov:

Franciaország és az Egyesült Államok nem titkolták, hogy semmilyen jelentés se kellett nekik. Jóval a jelentés elkészítése előtt kijelentették, hogy már régóta tisztában vannak mindennel és hogy a titkosszolgálati adataik hibátlanul pontosak. Azóta sem mutatták meg azokat nekünk. Amit pedig megmutattak, nem győz meg arról, hogy az az eset kapcsolatban áll vegyi fegyver alkalmazásával az Aszad rezsim által.

Szergej Lavrov emlékeztetett rá, hogy még az augusztus 21-én történt damaszkuszi incidens kivizsgálása előtt a CIA és a Pentagon veteránjainak Barack Obamának címzett nyílt levele jelent meg az amerikai sajtóban. Benne határozottan kijelentették, hogy a ”vegyi fegyver” használata Szíriában nem más, mint provokáció. A veteránok szeptember 8-i leveléről van szó. Az üzenet írói szerint John Brennan, a CIA jelenlegi vezetője szándékosan félrevezeti a Kongresszust és az amerikai közvéleményt, próbálva megismételni az iraki forgatókönyvet. A levél szerzői a brit hírszerzésre hivatkozva azt állítják, hogy hivatalos Damaszkusznak nincs köze a vegyi támadáshoz. A levelüket nem vették figyelembe.

Az orosz diplomata szerint Nyugat a szeptember 14-i orosz-amerikai megállapodásban (a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá vétele) nem arra lát lehetőséget, hogy megszabadíthatják a világot jelentős mennyiségű mérgező anyagoktól. Számára ez ”lehetőség megtenni azt, amit Oroszország és Kína nem engedett meg nekik, vagyis elfogadni egy a rezsim ellen irányuló és az ellenzéket igazoló határozatot”. A cél, hogy mindenért Bassár el-Aszadot vádolják és egyúttal szabad kezet adni a katonai forgatókönyv számára – mondta Lavrov:

A Nyugat nem tudja elismerni, hogy ismét hibázott: ahogyan hibázott Líbiával, szétbombázva az országot és az összeomlás szélére taszítva azt; ahogyan Irakkal is hibáztak. Erről más senki sem emlékezik meg. Mindenki csak arról beszél, hogy Bassár el-Aszadnak mennie kell. Az orosz külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy az ellenzéki harcosok kétharmada dzsihadista és a céljuk, hogy iszlám kalifátust hozzanak létre Szíriában. Ez katasztrófához vezethet a térségben.

Szergej Lavrov emellett elutasította azt a próbálkozást, hogy Oroszországot kiáltsák ki az egyetlen felelős félnek a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséért: Szeretném tisztázni, hogy nem képezünk garanciát Szíria vegyi fegyverektől való megszabadítására. Biztosítjuk Szíria fenntartások nélküli csatlakozását a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez. Ezentúl a globális közösség jelenti a garanciát arra, hogy Szíria teljesíti a kötelezettségeit. Ebben az esetben ez pedig az OPCW. Szergej Lavrov szintén elmondta, hogy véleménye szerint a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséhez elegendő rendőri egységekre korlátozódni Szíriában, hogy megvédjék az OPCW ellenőreit. Oroszország pedig kész megtenni ezt.

(Oroszország Hangja)

Megtalálták Stonehenge párját

A Moszkva környéki Krivangyino faluban világraszóló régészeti leletre, az angliai építményhez hasonló kőkori szentélyre bukkantak szakemberek. (képpel)

Egy dombocskán hatvan méter sugarú körben nyolcvanhárom kőtömb áll. A kör közepén egy kisebb, 9 és fél méteres körben tizenhat kőtömb található. A kőtömbök keskenyebb fele a kör közepe felé mutat, tetejük pedig egyenesre van csiszolva. A kör középpontjában három kőtömb áll. Mindegyik kőtömb legalább egy méter átmérőjű, súlyuk meghaladja az egy tonnát – számol be róla az m24 moszkvai hírportál.

fotó: m24.ru

Valentyina Bronnyikova földrajtudós kizárja, hogy a kőtömböket a természeti erők rendezték volna el így. A kőtömbök úgynevezett vándorkövek, melyeket a jégkori gleccserek hordoztak, majd raktak le. A keleti Stonehenge tömbjei a mai Karjala területéről származnak – a vándorkövek a Balti-tenger vidékén gyakoriak, ám Moszkva térségében ritkaságszámba mennek. Az is egyértelmű, hogy a köveket emberi kezek formálták.
A felfedezés híre még alig kezdett terjedni, a kisajátítására máris elkezdődtek az első kísérletek. Az építményről beszámoló címében orosz Stonehenge-t emleget, de a közcímben már mescser Stonehenge-ről beszél, ami utalhat az ezen a területen élő oroszokra is.
A hírt átvevő észt Maaleht viszont már viszont már egyenesen finnugor Stonehenge-ről ír, és azt állítja, hogy a valaha Moszkva környékén élt finnugorok szentélyéről van szó. A lapnak nyilatkozó Ain Mäesalu régész arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlávok csak a 12. században kezdtek jelentős számban betelepülni az adott területre, és előttük a finnugor mescserek éltek ott.
Az egyáltalán nem biztos, hogy a mescserek finnugorok voltak, de az tény, hogy az oroszok előtt a területet finnugorok lakták. Csakhogy az építmények körülbelül háromezer évesek, és azt nem tudjuk, hogy a finnugorok mikor kerültek erre a területre. Az sem biztos, hogy az építmény megalkotása idején a terület nyelvileg egységes volt, és azt sem, hogy használata során a lakosság nem váltott-e nyelvet.

Forrás: (kulturpart, nyest.hu )

Durva jóslat 2014-re! Jövőre sem fogunk szárnyalni!

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint az idei 0,3 százalék után jövőre is csak 1,3 százalék körüli növekedés várható. Folytatódik Magyarország leszakadása a régiótól. Magyarországon (Európához hasonlóan) véget ért a recesszió, de idén is csak a mezőgazdaságnak – a viszonylag kedvező időjárásnak – lesz köszönhető a stagnálásnál jobb eredmény. Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, de az ennek érdekében alkalmazott eszközrendszer lefagyasztotta a magyar gazdaságot, amely „perspektívátlan pályán döcög. Mivel a 2013. évi 0,3% után 2014-ben is csak 1,3% körüli növekedés várható, folytatódik az ország leszakadása a régiótól”. A választási gazdaságpolitika: a rezsicsökkentés, a devizahitelek kivezetésének folytatása rontja a magyar gazdaság befektetői megítélését. A nemzetközi likviditásbőség lanyhulóban van, ez együttesen negatív fordulatot okozhat a magyar gazdaság elmúlt egy évben javuló finanszírozási feltételeiben – írja a kutatócég.
A fő áldozat és a magyar paradoxon
A választási gazdaságpolitika a bankrendszert szemelte ki fő áldozatául. Egyre drágábbá teszi szolgáltatásait (az augusztusi 1,3%-os átlagos inflációval szemben a pénzügyi szolgáltatások árindexe 28,7% volt!), bűnössé nyilvánítja tevékenységét. Így a bankrendszer nem tudja hatékonyan ellátni funkcióit. Minden költséget figyelembe véve a betéti kamat nem hoz reálhozamot a befektetőknek, a preferencia nélküli hitelkamat viszont nagyon magas a beruházóknak. A bankrendszerünk paradoxona, hogy miközben likviditási és tőkehelyzete jó és javuló, ez reálgazdasági szempontból rendkívül kedvezőtlen folyamatok révén megy végbe. Különösen a német és osztrák tulajdonú bankok csökkentik hitelállományukat, s a kivont likviditást döntően a régió más országaiba csoportosítják át. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy nem regionális, hanem speciálisan magyar problémáról van szó.
Tartós kibontakozás? Az mi?
A II. félévben a mezőgazdaságban és az építőiparban is lassuló dinamika várható. Az előbbinél a főleg a kukorica szempontjából kedvezőtlen aszályos időjárás és az állattenyésztésben folytatódó visszaesés miatt, az utóbbinál a kissé már a tavalyi második félévben megindult élénkülés okozta bázishatás miatt. Az üzleti szolgáltatások GDP-termelése stagnál. A reálkeresetek emelkedése a II. félévben növekvő, éves szinten már kissé emelkedő kiskereskedelmi forgalmat eredményezhet. Az iparban az első félévi visszaesés után exportélénkülés várható, az év egészében a bruttó termelés 1%-kal nő. A közszolgáltatások minősége és elérhetősége folyamatosan romlik. A „valódi” magyarországi foglalkoztatás 2013-ban csökken, a statisztikailag kimutatott azonban nő a közmunka – a közelgő választás miatt a kormány a közmunkások számát 200 ezer főre tervezi emelni – és a külföldi munkavállalás miatt. A reálkereset és a reáljövedelem 2%- kal nő, de a sokféle tartozás által sújtott, bizonytalan jövőt látó lakosság alig növeli fogyasztását.

Vissza a jövőbe
A GDP 2013-ban a 2010. évi szinten lesz. A beruházások 10%-kal, a lakosság fogyasztása 1,5%- kal el is marad attól. Az infláció augusztusra visszaesett, részben az erőltetett rezsicsökkentés miatt. A GKI 2013 egészére 1,9%-os inflációt becsül. A rezsicsökkentés mérsékli, az újabb és újabb adók, illetve hatósági intézkedések – telefonadó, közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt dohányárrés, magas taxi díj – begyűrűzése pedig növeli az áremelkedés ütemét. A Monetáris Tanács célja továbbra is az alapkamat csökkentése. A monetáris politikának ugyan 2012 nyarától kedveztek a nemzetközi pénzügyi folyamatok, de a forint érzékenyen reagál a pénzügyi stabilitást veszélyeztető hírekre, például a devizahitelek kivezetésének tervére. Ennek megfelelően nyáron a forint gyengülése ismét elszakadt a régiós tendenciáktól.
Hitelességi deficit
A magyar gazdaság – és monetáris politika gyenge hitelességét jelzi az is, hogy a kamatcsökkentés nyáron már csak a rövid lejáratú állampapírok hozamára hatott, a hozamgörbe erősen meredekké vált, a hosszabb lejáratú magyar állampapírok hozama a régiónál markánsabban emelkedett. Az államháztartás ESA hiánya idén a GDP 3%-a körül (a 2,7-3,4%-os sávban) alakul. A fő kockázati tényező egy fékezett hatású választási költekezés. Az államadósság év végi változásának előjelét a forint záróárfolyama és különösen a kincstári tartalék alakulása (az új hitelfelvételek ütemezése) dönti el. 2013 végére 79-80% közötti adósságráta várható. A magyar államadósság az elmúlt években csak a magán-nyugdíjpénztárak államosítása miatt mérséklődött, enélkül kb. 6 százalékponttal emelkedett!
A győzelem ára
A kormányzat látszólag megnyerte a „szabadságharcot”: hiszen kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól (ebből a szempontból az EU-tagországok élenjáró egyharmadába került), elkerülte az IMF-megállapodást, s a versenyző külföldi és hazai tőkével szemben mind szélesebb körben saját klienseit hozta helyzetbe. Ugyanakkor mindezért a magyar gazdaságnak és társadalomnak nagyon nagy árat kell fizetnie: a GDP, a beruházás, a fogyasztás és a valós hazai foglalkoztatás három éve csökken vagy stagnál, a külföldi finanszírozóknak kifizetett kamat mindvégig lényegesen magasabb volt még a bulgárokénál és a románokénál is. Minden nemzetközi intézmény (EB, OECD, IMF, hitelminősítők, stb.) élesen bírálta ezt a gazdaságpolitikát.
Lejt a pálya
A különbözői versenyképességi rangsorokban Magyarország lecsúszóban van. “A kormány úgy győzött, hogy az egész ország vesztett.” A 2013 márciusától hivatalba lépett új jegybanki vezetés lojális a kormányhoz, a nem konvencionális eszközök szélesebb körű alkalmazása elkezdődött. Az MNB és a PSZÁF összeolvadása – ami akár még helyes is lehetne – a bankrendszerre gyakorolt nyomás kiterjesztését szolgálhatja. A kereskedelmi bankoknak eddig nyújtott nullakamatozású hitel nem fenyegeti a pénzügyi egyensúlyt, de nem serkenti a növekedést sem. A további 2000 milliárd forint nullakamatozású hitel viszont már kifejezetten kockázatos! Önmagában legalább évi 120 milliárd forint veszteséget okoz a jegybanknak, közvetve a költségvetésnek – figyelmeztet a GKI.

2014 veszélyei
Magyarországon a 2014-es országgyűlési választásokig a kormányzásban az eddigi folyamatok mélyülnek el. A kabinet folytatni kívánja az állami befolyást növelő gazdaságpolitikáját. Bár ütemezésében és mértékében még bizonytalan, de látványosan folytatódik a rezsicsökkentés és a devizahitelesek „mentése”, melyek terhét a kormányzat a bankokra és a cégekre hárítana. A GKI megítélése szerint nem a devizahitellel, hanem az akár forintban, akár devizában eladósodottak egy részének tartósan megroggyant törlesztési képességével van probléma. 2014-ben az európai konjunktúra javulása és a belföldi kereslet – átmeneti, mesterséges, fenntarthatatlan – élénkítése miatt időlegesen az EU átlagát közelítő, 1,3%-ra gyorsulhat a magyar növekedés. A választási gazdaságpolitika miatt kialakult feszültségek – a költségvetési egyensúlytól a mesterségesen leszorított inflációig, kamatokig – kezelése a választások után elengedhetetlen lesz, a növekedés tartósítása elképzelhetetlen a bizalom, a kiszámíthatóság, a bankrendszer működőképességének helyreállítása nélkül.
Újabb szigorítások jöhetnek
A GKI 2014-re 2,9%-os hiányt prognosztizál, de könnyen lehet, hogy ennek eléréséhez a jövő nyárig újabb évközi szigorításokra lesz szükség. Az államadósság rátája 2014-ben a 2,9%-os deficit megvalósulása esetén már pusztán az éves deficitből adódóan 0,5 százalékponttal mérséklődik. Magyarország devizatartalékai folyamatosan csökkennek: 2013. augusztus végén 30,6 milliárd eurót tettek ki. Az idei augusztusi érték 2009 októbere óta a legalacsonyabb. Ez a devizatartalékkal szemben támasztott követelményeket meghatározó mutatók alapján még talán megfelelő. 20 hónap alatt 7 milliárd euró csökkenés azonban erősen növeli a kockázatokat. A kedvező globális pénzügyi-gazdasági környezet fennmaradása esetén a magyar államadósság a nemzetközi pénz-és tőkepiacról finanszírozható, bár jelentős kockázatok mellett.
Választási bérek
Egyre kevésbé valószínű, hogy az EU-forrásokat teljes egészében el tudjuk költeni. Jelenleg 7500 milliárd forintra van aláírt támogatási szerződés, de még több mint 1000 milliárd forint idei odaítélésre vár. Ennek kb. a fele be fog ragadni. Mivel valódi munkahelyet csak a vevő, a kereslet tud teremteni, a foglalkoztatás és a munkanélküliségi ráta érdemben stagnál, statisztikailag azonban a közfoglalkoztatás növekedése révén javul. A bruttó keresetek a GKI prognózisa szerint 2014-ben a 2013. évi 3,5% után 4,5%- kal emelkednek. A gyorsulást főleg a közszférában a választásokkal is összefüggésben várható (6% körüli) bérkiáramlás magyarázza, a versenyszektorban az ütem 4% körüli lesz. A reálkeresetek 2,5%-os infláció esetén a 2013. évihez hasonlóan, 2%-kal emelkednek. A családi adókedvezmény igénybevételi lehetőségének kiterjesztése további kb. 0,7 százalékponttal növeli nemzetgazdasági szinten a keresetnövekményt. A reáljövedelem 2%-os, s a fogyasztás 1,5% körüli emelkedése valószínű.
Hibernált pénzügyi szektor
A GDP termelésének szerkezete a válság óta korszerűtlen irányba változik. A nemzetközi tendenciáktól eltérően nálunk a termelő ágak hozzájárulása növekszik, a szolgáltatásoké csökken. A változás a 2013. évi 0,5 százalékpont után jövőre 1 százalékpont lesz. A mezőgazdaságban a 2013. évi viszonylag jó termés után 2014-ben stagnálásra lehet számítani. Az ipari termelés 3%-kal bővül. Az építőipar 2005 óta tartó szűkülése 2013-ban véget ért, 2014-ben a növekedés kissé gyorsul (4%-ról 5%-ra). A kiskereskedelmi forgalom a második éve növekvő reáljövedelmek hatására kb. 2%-kal emelkedik, a többi szolgáltatás stagnálni, kissé bővülni fog. A pénzügyi szektor azonban hibernált állapotban marad, GDP-termelése tovább csökken. A közszolgáltatások a növekvő közmunka ellenére is csak nagyjából stagnálnak.

Sokáig nem fojtható el az infláció
Az inflációra a választásokig a piacgazdaságokban szokatlan mértékben, de az elmúlt hónapokban kialakult tendenciáknak megfelelően elsősorban az állami döntések hatnak. Az erőltetett rezsicsökkentés és a piaci folyamatok akadályozása, illetve a különböző hatósági tehernövelések mégiscsak elkerülhetetlen továbbhárítása a következő hónapokban összességében bőven 2% alatt tartja az áremelkedés ütemét. Ugyanakkor a vásárlóerő megindult szerény növekedése, a lassan, de folyamatosan gyengülő forint, a költségnövekedés továbbhárításának piaci kényszere fokozatosan növeli az infláció elfojtása elleni erőt. Ezért az önkormányzati választások után új áremelkedési hullám várható, a II. félévben 3% körül, 2014 egészében 2,5% körül lehet az infláció.
Segít a jegybank?
Az augusztus végén 3,8%- ra csökkentett jegybanki alapkamat további mérséklésére közgazdasági alapokon már kevés a lehetőség. Tartósan kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci helyzet esetén a kamatemelés már idén is bekövetkezhet. 2014 II. félévében kamatemelést fog indokolni az ismét emelkedő infláció is. A forint árfolyama továbbra is erőteljesen ingadozni fog, a sáv közepe 295 forint/euró körül lesz. A választások előtt ennél gyengébb, 300 forint körüli, inkább efeletti árfolyam valószínű, amit 2014 II. félévében, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának remélhető javulásával párhuzamosan némi erősödés követhet.
Zuhanhat a forint?
Szélsőséges esetben a devizahitelek kivezetését célzó, esetleg radikálisan bank- vagy költségvetés-ellenes lépések súlyosan ronthatják az ország pénzpiaci megítélését, ami a forint zuhanása, illetve a pénztőke kiáramlásának megakadályozása érdekében már 2013 végén, 2014 elején jelentős kamatemelést válthat ki. Ez valójában az eddig jelzettnél minden tekintetben sokkal rosszabb forgatókönyv megvalósulását jelentené, amivel a GKI előrejelzése nem számol.
Varga átírná a számokat
A nemzetgazdasági tárca a jövő évi költségvetés tervezésekor 2,9 százalékos hiánnyal és az eredetileg tervezettnél alacsonyabb, 2,4 százalékos inflációval számol – mondta a nemzetgazdasági miniszter vasárnap az ATV Szabad szemmel című műsorában. Varga Mihály elmondta, hogy a tárca a 2014-es büdzsé tervezésekor nem számolt a reklámadó bevételével; a 3 százalék alatti hiány e nélkül is tartható. “Csak kisebb mértékű korrekciókat tudok elképzelni az adótörvények módosításakor, olyan tételeket, amelyek nem nagy tételeket vagy új adókat érintenek” – fogalmazott Varga Mihály. Mint mondta: Mind a magánszemélyeknek, mind a vállalatoknak a 2013-as adórendszerből érdemes kiindulniuk jövő évi adózásuk megtervezésekor.
Korábban a kormány még 2,8 százalékos inflációval tervezte a 2014-es költségvetést, noha a piac az év egészére ennél jóval alacsonyabb ütemet várt. Volt olyan elemző, aki szerint a reálisabbnál magasabb inflációval való tervezés egyetlen cél szolgálhat: a papíron elkölthető bevételek növelését a 2014-es költségvetésben. Varga Mihály szerint olyan költségvetés kell 2014-re is, amely biztosítja, hogy ne kerüljünk vissza a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá. Célja, hogy lehetőség szerint egyetlen ágazat, terület se kapjon kevesebb pénzt a központi költségvetésből mint 2013-ban. Idén már nem lesz további önkormányzati adósságátvállalás, azt pedig hogy jövőre lesz-e, még vizsgálják.
(Forrás: GKI/FN24)

Hova tűnt az IMF-előtörlesztés fele? És minek kell akkor most következnie?

Miközben 2,15 milliárd euróval törlesztettünk augusztusban, a költségvetés bruttó adóssága messze nem csökkent ilyen mértékben. Mint mindenki számára köztudott, augusztus közepén 2,15 milliárd euró értékben előtörlesztette hazánk a 2008-as mentőcsomagból még meglévő IMF-kötelezettségét. Ez augusztus végi MNB-árfolyammal, vagyis 300,56-os euró kurzussal számolva 646,2 milliárd forintot jelent. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) előzetes adatai szerint azonban a központi költségvetés bruttó adóssága mindössze 343,4 milliárd forinttal csökkent, augusztus végére 22 130,8 milliárdot közöltek előzetesen. A kettő különbsége nagy valószínűség szerint a tovább duzzadó forintadósság lehetett.

Ugyan az ÁKK az összesített adaton kívül egyéb információkat nem közölt, az egyéb publikus információk alapján kikövetkeztethető, hogy a devizaadósság euróban kifejezett értéke 28,5 milliárdra csökkenhetett. Miután a nyár első felében megtörtént az önkormányzati adósságátvállalás, így a devizában denominált adósságpapírokat csak a PEMÁK bővítette, de mindössze csak 63 millió euróval. Ezzel szemben pedig – nemzetközi kötvényünk lejáratának hiányában – az IMF-előtörlesztés 2,15 milliárd eurós tétele áll. Ha feltételezésünk valóban jogos, akkor a devizaadósságunk euróban kiszámított értéke idei mélypontjára eshetett vissza. Ez forintban kifejezve 640 milliárdos csökkenést jelent július végéhez képest.

Ezt azonban ellensúlyozza, hogy a forint adósság – a korábban közölt publikus adatok szerint – legalább több százmilliárd forinttal nőtt. Az biztos, hogy a lakosságnak szánt adósságpapírok állománya egy hónap alatt 46,8 milliárddal duzzadt, így a több százmilliárdos bővülés mögött az éven túli kötvények, illetve az éven belüli diszkontkincstárjegyek állománya növekedés állhat.
Az tehát biztos, hogy a központi költségvetés bruttó adósságának tavaly november óta tartó folyamatos emelkedése augusztusban megtört, de az IMF-előtörlesztés után is a valaha volt harmadik legmagasabb szinten áll az állomány értéke. Ráadásul az októberre várható új dollárkötvény kibocsátás után újabb ugrás várható annak ellenére is, hogy az ősz folyamán 1500 milliárd forint értékű papírunk fog lejárni.

A folyamatosan növekvő állomány azonban három okból is természetesnek tekinthető. Egyrészt a nominális GDP is folyamatosan nő, részben a reálnövekedésnek, részben az árak emelkedésének köszönhetően. Márpedig az adósságmutatót a nominális GDP szintjéhez érdemes mérni. A másik ok, hogy a központi költségvetés az elmúlt hónapok során több százmilliárdnyi önkormányzati adósságot vállalt át. Harmadrészt pedig, ahogy arra korábban rámutattunk, a mostani költségvetési és makrogazdasági folyamatok mellett, ha az állam a likvid tartalékait tavalyi szinten tartja, akkor a változatlan árfolyamon számolt államadósságunk nem tud csökkenni.
(mfor)

Népszavazáson bukott el a stadionépítés – a svájciak lakást akarnak

Magas részvételi arány mellett a szavazók 50,8 százaléka nemet mondott arra, hogy 216 millió frankból új stadion épüljön Zürichben. Az eredetileg hozzá kapcsolódó lakásépítésre viszont igent mondtak. A két nagy zürichi futballklub, az FCZ (FC Zürich) és a GC (Grasshopper-Club) egyaránt nyerni tudott a hétvégén a pályán, mégsem igazán voltak boldogok sem a szurkolóik, sem a klubvezetők. Ugyanis 216 millió frankból épült volna új stadion a két csapatnak, azaz mintegy 52,5 milliárd forintból, ez azonban a vasárnapi népszavazáson elbukott – derül ki a Neuer Züricher Zeitung tudósításából.
Magasnak számító, ötven százalék körüli szavazati aránnyal a választópolgárok 50,8 százaléka, mintegy 53 ezer fő nemet mondott a projektre, amelyet egy Hardturmareal nevű városrészben terveztek felhúzni. Így a klubok stadionja a Letzigrund marad, amely eredetileg az FCZ hona, de ideiglenes jelleggel a GC is ott lakozik.

A stadion mellé új lakóparkot is terveztek, amely eléggé szorosan a stadionépítéshez kapcsolódik, bár voltak olyan törekvések, hogy leválasztják róla. A 103 millió frankos lakásberuházásról végül külön lehetett szavazni és a lakosság 67,4 százaléka támogatta is, ám stadion nélkül a lakópark sem fog felépülni.
A költségvetési pénzekből tervezett új stadion helyett most a Letzigrund felújítása, esetleg egy olcsóbb új stadion van napirenden.
(privatbankar)

Mesék gyermekei

"...Vanderbes szerint a regények, a bűnügyi és kémtörténetek, a zombi-mesék, amelyek egyre nagyobb számban fogynak, ősi, pleisztocén-kori igényeinknek felelnek meg: témájuk ugyanis a túlélés és a nemi kapcsolat..."

A mások elbeszéléséből az ember létfontosságú tapasztalatokat merít. A tapasztalatnak pedig mind a túlélésben, mint az utódok nemzésében döntő szerepe van. Akik tehát annyi tízezer év után ma benépesítik a Földet, a mese gyermekei.

„Csak a legjobban megírt és a legjobban előadott mesék segítenek hozzá, hogy utódok hosszú sorát hagyjuk magunk után. De azok hozzásegítenek” – írja az Atlantic Magazine-ban egy fiatal írónő, Jennifer Vanderbes.

A szerző úgy negyvenötezer évvel ezelőttről indítja gondolatmenetét, a pleisztocén korból. Két embercsoportot hasonlít össze: az egyik tagjai között van egy ügyes mesélő, a másikéi között nincs. És azt állítja, hogy az utóbbiak leszármazottai nemhogy ma nem élnek, hanem a holocén, a „jelenkor” kezdetét sem érték meg.

Azóta nagyjából húszezer generáció követte egymást, márpedig a természetes szelekció tudományában alaptétel, hogy az a variáns, amely egyetlen százalékkal több utódot hagy hátra a többinél, négyezer nemzedék múltán a népesség 99,9 százalékát fogja adni. Már csak az a kérdés, vajon az elbeszélő képesség fokozza-e az utódnemzés esélyét.

Az embert egyebek között az különbözteti meg a többi élőlénytől, hogy képes a közvetlenül érzékelt tényektől elvonatkoztatni. Ennek legegyszerűbb változata az, hogy el tudja képzelni, mi lesz, ha elfogy a tej, és mit kell tennie ez ellen, de ez a képesség mutatkozik meg abban is, hogy beleéli magát Tolsztoj Háború és békéjébe. Dennis Dutton filozófus megfogalmazása szerint a más emberek igaz vagy képzelt történeteivel való ismerkedés „alacsony költségű és kockázatú tapasztalatpótlék”, gyarapítja tudáskészletünket és segít alkalmazkodnunk a szokatlan új helyzetekhez. Vanderbes megjegyzi, hogy tükörneuron-kísérletek bizonysága szerint az agy szinte azonos pályákon dolgozza fel a megélt és az olvasott tapasztalatot. A tapasztalat pedig nyilvánvalóan nagy előny a túlélési versenyben. Az elbeszélés ezen fölül más emberek gondolataiba is beavatja a közönséget, márpedig ez nagy hasznára van az empátiának és az öntudatnak, vagyis az ember kapcsolatteremtési képességének. Segít barátságokat kötni, átlátni a kétszínű embereken, az udvarlásról már nem is szólva. Pontosabban nagyon is szólva, hiszen az utódnemzés szempontjából döntő előny, ha valaki e téren jobban boldogul másoknál. Maga a mesélő pedig, már ha jó mesélő, nyilvánvalóan további előnyt élvez a potenciális barátok és szülőtársak körében.

Vanderbes szerint a regények, a bűnügyi és kémtörténetek, a zombi-mesék, amelyek egyre nagyobb számban fogynak, ősi, pleisztocén-kori igényeinknek felelnek meg: témájuk ugyanis a túlélés és a nemi kapcsolat.

Az átlagos amerikai ébren töltött idejének egyötödét tölti a televízió előtt. A filmeket, a könyveket és az újságokat is hozzászámítva azt mondhatjuk, hogy idejének egynegyedét képzelt világban tölti. Ezzel korábban elképzelhetetlen lehetőségek nyílnak meg előttünk: a mese révén egyre kevesebb közvetlen, fáradságos és fájdalmas személyes tapasztalat árán egyre több tudáshoz juthatunk. Csak az a dolgunk, hogy a lehető legjobb meséket válasszuk ki. „Ha sikerül, akkor utódaink megérhetik a következő jégkorszakot.”

(metazin)

A legeslegnagyobb településnevek

Nehéz hivatás utódállamnak lenni. Gombóc a torokban, szűnni nem bíró rettegés, nyirkos hátú ébredések, mert a rablott szajrén mindenütt ott virít az eredeti tulajdonos névjegye. Nem elég ledönteni a kultúrtáj megépítői által állított szobrokat, emlékműveket, hiszen a terület minden négyzetcentimétere menthetetlenül átitatódott a magyarokkal.

 

 

Magyarbél, Magyarkapus és efféle szörnyű településnevek éktelenkednek mindenfelé, elhomályosítva a nagyromán és ószlovák létezés csillogását. Az utódállami lét viszont azt is jelenti, hogy helyi, diszkont értéken alkalmazzák a legalantasabb nyugat-európai hódító-asszimilációs módszereket. Mi magyarok például nem összerezzenünk, hanem bátran nosztalgikus bizsergést érzünk, ha találkozunk a velünk élő múlt apróságaival. Na, éppen ez a „velünk élő múlt" az, amit Romániában és Szlovákiában erőnek erejével mázolnak át a saját trikolórjuk színeire.

Gyönyörű példákat hoztunk nektek a világítótorony-elv gyakorlati alkalmazására. Ismét idegen népek egy-egy vonását illesztjük a játékos tanulás kedvéért magyar közegbe. Látni fogjuk, hogy a magyar nép és műveltség továbbra is a sziklán ágaskodó, rendíthetetlenül utat mutató világítótorony, az idegenek pedig a tengeren hánykolódó, egyre kínosabban elkorhadt kis csónakocskát jelentik hozzánk képest. A továbbiakban rövid látogatást teszünk néhány faluban, s ehhez szükség lesz egy kevés hegyifrancia és hegyilengyel nyelvtudásra. Előbbin a mare, utóbbin a veľký jelenti, hogy nagy. A mindjárt szóba kerülő falvaknak egy közös jellemzőjük van: szerepel a nevükben a magyar jelző. A mai Szlovákiában, Szenc környékén található Magyarbél település. A szlovák állam – a kisebbségi jogok nagy barátjaként – nem hagyhatott érvényben ilyen fasisztoid kicsengésű elnevezést. Cselekedni kellett, és a falu Veľký Biel (tkp. Nagybél) alakra cserélte a félelemkeltő Magyarbélt. Nem messze innen fekszik Magyargurab, amely szerencsére ma már Veľký Grob (tkp. Nagygurab) néven éldegél, szerves logikai ellentétpárt alkotva a közeli Slovenský Grobbal (eredetileg Tótgurab). Földrajzilag nagy, szellemiség tekintetében egészen pici ugrással a Kolozsvártól nyugatra található Magyarkapusra érkezünk. Ki nem találná senki, mire cserélték le a románok ezt az ugyancsak antidemokratikus falunevet. Úgy bizony, Căpuşu Mare (tkp. Nagykapus) szerepel már a táblán, habár fájó módon, az eredeti magyar megnevezést még nem sikerült eltüntetni alóla.

Megismerkedtünk hát a módszerrel, mi a teendő, ha olyan népről elnevezett település van az országunkban, amellyel történelmi ellentéteket ápolunk. A románoknál és a szlovákoknál ezt a kategóriát a magyarok teljesen ki is merítik, ám a mi esetünkben – jelentős nép lévén – több ilyet tartunk számon. Több összeütközésünk volt a besenyőkkel, kunokkal, jászokkal, tatárokkal, törökökkel, németekkel, oroszokkal, rácokkal, oláhokkal, tótokkal, semmi keresnivalójuk hát az önkormányzati tábláinkon. Zárkózzunk fel hát demokratikus szomszédaink erkölcsi szintjére! Írjuk át a településeink nevében „nagy"-ra a bennük fellelhető, ellenséges népneveket, így téve nemzetállammá Magyarországot! Hungaria este stat national!

Olaszliszka → Nagyliszka
Bodrogolaszi → Bodrognagyi
Tahitótfalu→ Tahinagyfalu
Tótkomlós → Nagykomlós
Tótszentgyörgy → Nagyszentgyörgy
Tótvázsony → Nagyvázsony
Csehi → Nagyi
Ráckeve → Nagykeve
Rácalmás → Nagyalmás
Hidasnémeti → Hidasnagyi
Szászvár → Nagyvár
Kisoroszi → Kisnagyi
Oroszlány → Nagylány
Törökbálint → Nagybálint (a törököket eléggé utálva, „nagy" helyett egyenesen „magyar"-rá áthazudva Magyarbálintot kaphatnánk)
Törökkoppány → Nagykoppány
Törökszentmiklós → Nagyszentmiklós
Tatárszentgyörgy → Nagyszentgyörgy
Besenyőtelek → Nagytelek
Szirmabesenyő → Szirmanagy
Jászberény → Nagyberény
Jászság → Nagyság
Kiskunság → Kisnagyság (ajjaj, ez így valami egész mást jelent)
Kiskunfélegyháza → Kisnagyfélegyháza
Nagykunság → Nagynagyság
Jász-Nagykun-Szolnok megye → Nagy-Nagynagy-Szolnok megye

A lengyel nevű településeinket ugyanakkor érintetlenül hagyhatjuk, hiszen kell valaki, akivel demonstrálhatjuk az ellenségeink felé, hogy az átnevezés nem általános, hanem kifejezetten ellenük irányul. Chorvátsky Grob (Horvátgurab), vagy Rusovce (Oroszvár) senkit sem zavar Szlovákiában; a szlovákokat azért nem, mert ezekkel a népekkel egyforma a zászlajuk, a magyarokat pedig azért nem, mert ők normálisak.

Feltűnő, hogy a módszert alkalmazva, azonos nevű települések is keletkeznének. Települések, amelyek saját idióta frusztrációink miatt megkülönböztethetetlenek lennének egymástól. Természetesen ilyen téren sem kell csalódnunk román szomszédunkban, a közigazgatási szervezés és működtetés nagymestereiben: megbízhatóan hozzák a példát. Szatmárnémetit elnevezték Satu Mare-nak, mivel ez alakilag hasonlít. Ez olyannyira bejött nekik, hogy Szatmár megye teljes elrabolt részét ugyanezzel a névvel illették. A gond csak ott van, hogy Szatmárnak nem volt különbejáratú román neve, ezért pusztán hangalaki hasonlóság miatt nevezték el így, nem törődve a román műnév valódi jelentésével (satu=falu, mare=nagy). Ki nem találnátok, milyen nevet kapott a székelyföldi Nagyfalu, valamint a partiumi Temesnagyfalu az oláh ortodox keresztségben... Szaporodóban voltak a Satu Marék az országban, de újabb bonyodalmakhoz érkeztek. Székelyudvarhely mellett fekszik Máréfalva, és a románok egyszerűen képtelenek voltak ellenállni az újabb hangalaki kísértésnek, hát ebből is Satu Mare lett. Bele sem merünk gondolni, milyen lehet mondjuk Temesnagyfaluban, az Avram Iancu utcában lakni. Ott valószínűleg esély sincs megkapni a leveleinket.

Szatmárnémeti címere

Most, miután jót nevettünk elmaradott, frusztrált, soviniszta szomszédainkon, a nyugatimádó propaganda által megvezetett magyarokban felüti csúf fejét a gondolat, hogy nyilván mi sem vagyunk különbek. A török hódoltság alatt elpusztult Zsidód, valamint az 1943-ban, nyomasztóan németszagú légkörben átnevezett Zsidó jut eszünkbe. Ezeket ugyanis sem a lakóinak, sem az ország urainak nem jutott eszébe átnevezni Nagyod, illetve Nagy névre. Sajnos a magyar annyira szuperkirekesztő, intoleráns fajta, hogy a településnevek váltogatásával kapcsolatban sem sikerül ezt rábizonyítani. Ehhez újabb tényfeltáró publicisztikára lesz szükség a Süddeutsche Zeitungban.

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/magyarsag/2751-a-legeslegnagyobb-telepuelesnevek